Kemény hangú videóüzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter az amerikai alelnöknek egy grönlandi amerikai katonai támaszponton tartott, Dániát bíráló beszédének a hangvételét, de tárgyalásokat ajánlott fel a vitás kérdések rendezésére.
Így nem lehet közeli szövetségesekkel beszélni – ezzel utasította vissza Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter J.D. Vance amerikai alelnök szavait az X platformon közzétett, „kedves amerikai barátaimnak” címzett videóban Vance grönlandi látogatása után.
Az amerikai alelnök a pituffiki amerikai támaszponton szolgáló katonák előtt tartott beszédében élesen bírálta Dániát, kijelentve, hogy Koppenhága alig tett valamit az elmúlt évtizedekben Grönland biztonságáért az orosz és kínai fenyegetésekkel szemben.
Dánia természetesen nyitott a bírálatra – hangsúlyozta Rasmussen a videóüzenetében, megjegyezve viszont, hogy „őszintén szólva egyáltalán nem értékeljük azt a hangnemet, amelyben ezt előadták”.
Rasmussen tárgyalásokat ajánlott fel egy erősebb amerikai katonai jelenlétről Grönlandon.
Az 1951-es közös védelmi megállapodás erre bőséges lehetőséget kínál – mutatott rá. „Ha ezt akarják, beszéljünk róla!” – fogalmazott. Elmondta, hogy az Egyesült Államok 1945 óta drasztikusan csökkentette katonai jelenlétét a Dániához tartozó szigeten.
„Sokkal többet tehetünk a meglévő megállapodáson belül” – mondta. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Grönland a NATO tagja – tette hozzá Rasmussen, aki elismerte viszont, hogy van mit tenni a sziget védelmének megerősítése érdekében „Tény, hogy mindannyian profitáltunk a békés körülményekből. Mindannyian abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az Északi-sarkvidék egy alacsony feszültségű régió volt mindeddig, és annak is kell maradnia. De ezek az idők elmúltak. A status quo már nem opció” – fogalmazott. Dánia ezért már elhatározta, hogy egymilliárd amerikai dollárt (mintegy 920 millió eurót) fektet be az Északi-sarkvidék biztonságába – mondta.
Az amerikai elnök, Donald Trump, még határozottabban fogalmazott Grönlanddal kapcsolatban, kijelentve, hogy az Egyesült Államoknak „birtokolnia kell” a szigetet.
Ezt egy amerikai műsorvezető, Vince Colonnese podcastjában mondta. Amikor arra kérték, hogy nyilatkozzon a jövőbeli grönlandi látogatás céljáról, Trump azt válaszolta, hogy ez szükséges, hogy „tudják, hogy Grönlandra szükségünk van a nemzetközi biztonság szempontjából.”
„Szükségünk van rá, birtokolnunk kell. És ez egy olyan sziget, amely – védelmi és támadó jellegű műveletek szempontjából – olyan dolog, amire szükségünk van, különösen egy ilyen világban, mint a mai” – mondta az Egyesült Államok elnöke.
Birtokolnunk kell. Nem örülök, hogy erről beszélek, de birtokolnunk kell
– tette hozzá.
Ugyanakkor Trump elismerte, hogy nem biztos abban, hogy maguk a grönlandiak támogatják szigetük Egyesült Államokhoz való csatlakozását.
Grönland miniszterelnöke, Múte Burop Egede „nagyon agresszívnak” nevezte az Egyesült Államok delegációjának tervezett látogatását. Erről a The New York Times számolt be.
„Miért van itt a nemzetbiztonsági tanácsadó Grönlandon? – kérdezte. – Az egyetlen cél az, hogy bemutassák hatalmukat felettünk. A jelenléte Grönlandon kétségtelenül megerősíti az amerikaiak hitét Trump küldetésében – és a nyomás fokozódni fog.”
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen viszont világossá tette, hogy sem Dánia, sem Grönland nem hívta meg az Egyesült Államok képviselőit, hogy látogassák meg a szigetet.
Szeretnénk együttműködni az amerikaiakkal. De ennek az együttműködésnek a szuverenitás és az országok, népek közötti tiszteleten kell alapulnia. Erre komolyan figyelünk
Tömegtüntetések zajlanak Grönlandon, amelyet Donald Trump amerikai elnök kijelentései váltottak ki, miszerint az USA a sziget feletti felügyeletet tervezi, számolt be a Dagens Nyheter című újság. Grönland fővárosában, Nuukban mintegy ezren gyűltek össze tüntetésre.
„Ez a sziget történetének legnagyobb demonstrációja. A tüntetők a második legnagyobb város, Sisimiut utcáira is kivonultak. Grönland lakossága 57 ezer, maga Nuuk pedig 19 ezer fős, ezért az utcákon lévők nagy száma jelentőséggel bír”, írta a kiadvány.
A tiltakozások „Grönland a grönlandi népé” szlogen alatt zajlanak.
Az utcára vonuló tiltakozók transzparenseket tartottak angol nyelvű szlogenekkel: „Yankee go home” és „We are not selling” (Nem vagyunk eladók).
Ugyanakkor MAGA sapkát viselő Trump-szurkolókat is észleltek Nuukban.
Trump korábban azt állította, hogy Grönland lakossága az Egyesült Államok részévé akar válni. A szigetlakók meg akarják mutatni neki, hogy téved.
Donald Trump meggyőződése, hogy Grönland csatlakozni fog az Egyesült Államokhoz és annak részévé válik.
Trump egy ideje kinézte magának Grönlandot, ami szerinte nem az Egyesült Államokról szól, hanem ez az egész nemzetbiztonsági kérdés. A grönlandiak nem akarnak amerikaiak lenni, de lehetséges, nem fognak tudni mit tenni, mivel az USA politikailag és katonailag is hatalmas erőt képvisel.
Az USA elnöke korábban azt mondta, gazdaggá teszi a grönlandiakat, olyan gazdag emberré, amiről álmodni sem mertek. Most pedig már arról beszélt, hogy szerinte Grönland annektálása meg fog történni, tehát az Egyesült Államok magához csatolja a területet.
„Azt gondolom, ez meg fog történni.” – fogalmazott az Ovális Irodában Trump az újságírók előtt. „Korábban nem gondolkodtam sokat ezen, de egy olyan emberrel ükök itt, aki nagyon jelentős szerepet vállalhat ebben” – utalt ezzel Mark Rutte NATO-főnökre, aki Washingtonba utazott látogatásra.
Tudod Mark, erre szükséged van a nemzetközi biztonsághoz, nemcsak a biztonsághoz
– mondta Rutténak a kamerák előtt Trump.
Dánia viszont ragaszkodik Grönlandhoz, és többször kijelentették, a terület nem eladó – számolt be a részletekről a Sky News, melyet az Liner.hu ismertetett.
Múte Bourup Egede arra válaszolt, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden közölte: az Egyesült Államok „így vagy úgy” meg fogja szerezni a területet.
Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök szerint a sziget polgárai nem amerikaiak és nem is dánok, hanem grönlandiak. Az Egyesült Államoknak ezt meg kell értenie – írta szerdán a Facebookon grönlandi és dán nyelven közzétett bejegyzésében. Grönland jövőjéről az emberek döntenek – tette hozzá.
Bejegyzése néhány órával azután született, hogy Trump a kongresszusban tartott beszédében közvetlenül a grönlandiakhoz fordult, egy héttel azelőtt, hogy a szigetlakók a parlamenti választásokon az urnákhoz járulnak – írta az MTI.
„Határozottan támogatjuk az önök jogát, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket, és ha úgy döntenek, szívesen látjuk önöket az Amerikai Egyesült Államokban” – mondta Trump. „Biztonságban fogjuk tartani önöket. Gazdaggá tesszük önöket. Együtt olyan magasságokba fogjuk vinni Grönlandot, amilyeneket eddig soha nem gondoltatok volna lehetségesnek” – fűzte hozzá.
Trump azt is mondta, hogy kormánya „minden érintett féllel együtt dolgozik azon, hogy megpróbálja megszerezni” Grönlandot Dániától, az Egyesült Államok régi szövetségesétől. „Erre valóban szükségünk van a nemzetközi világ biztonsága érdekében. És szerintem meg is fogjuk kapni. Így vagy úgy, de meg fogjuk kapni” – hangoztatta Trump.
My Website
Sokan Grönlandon, a hatalmas és ásványi anyagokban gazdag szigeten, amely Dánia félautonóm területe, aggódnak és sértőnek tartják Trump fenyegetését, hogy átveszi az irányítást szülőföldjük felett. Dánia külügyminisztere, akit szerdán Trump megjegyzéséről kérdezték, azt mondta, nem gondolja, hogy a grönlandiak el akarnak szakadni Dániától, hogy ehelyett „Amerika integrált részévé” váljanak.
Lars Lokke Rasmussen igyekezett derűlátó hangot megütni, és úgy vélte, hogy Trumpnak a grönlandiak önrendelkezési jogának tiszteletben tartására tett utalása „a legfontosabb része volt beszédének”.
„Nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a grönlandiak döntése ezzel kapcsolatban. Lazítani akarnak a Dániához fűződő kötelékeiken, mi azon munkálkodunk hogy kapcsolatunk egyenrangúbb legyen” – fejtette ki a miniszter finnországi útja során.
Lokke hozzátette, fontos, hogy a jövő heti parlamenti választások szabadok és tisztességesek legyenek „mindenféle nemzetközi beavatkozás nélkül”.
A grönlandiak kedden járulnak az urnákhoz. Trump közelmúltbeli megjegyzései a sziget átvételéről példátlan érdeklődést váltottak ki a Dániától való teljes függetlenség iránt, amely a kampányidőszak egyik fő témájává vált.
Donald Trump amerikai elnök megerősítette érdeklődését Grönland az Egyesült Államok ellenőrzése alá kerülése iránt. Ezt kedden jelentette be a Kongresszushoz intézett beszédében, írta a Jevropejszka Pravda. Trump beszédében azt mondta, üzenete van Grönland népének.
„Határozottan támogatjuk az Önök jogát, hogy saját maguk döntsék el jövőjüket, és ha úgy döntenek, üdvözöljük az Amerikai Egyesült Államokban”, mondta Trump. Elmondta, hogy ez egy „nagyon nagy földterület”, „nagyon kis lakossággal”, és „nagyon-nagyon fontos a katonai biztonság szempontjából”.
NOW – Trump on taking Greenland: "I think we're gonna get it—one way or the other we're gonna get it." pic.twitter.com/V3ZK81gRCK
„Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság, sőt a nemzetközi biztonság miatt is. Az összes érdekelt féllel együtt dolgozunk, hogy megpróbáljuk megszerezni… Azt hiszem, meg fogjuk kapni. Így vagy úgy, meg fogjuk kapni”, jelentette ki az amerikai elnök, ami nevetést váltott ki az amerikai törvényhozók üléstermében.
„Biztosítjuk az önök biztonságát, gazdaggá tesszük önöket, és együtt olyan magasságokba repítjük Grönlandot, amelyekre korábban soha nem gondoltak” – tette hozzá az amerikai elnök.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a grönlandiak többsége ellenzi az Egyesült Államokhoz való csatlakozást, bár a többség támogatja a lehetséges függetlenséget Dániától.
Grönland, amely váratlanul a világ figyelmének középpontjába került Donald Trump amerikai elnök a Föld legnagyobb szigetének kisajátításáról szóló megjegyzése miatt meghatározta a sorsa szempontjából kulcsfontosságú parlamenti választások időpontját.
A The Guardian értesülései szerint a dán félautonóm terület képviselői egyhangúlag támogatták Mute Egede miniszterelnök azon javaslatát, hogy a szavazás időpontját március 11-re tűzzék ki – a törvényben meghatározott határidőnél csaknem egy hónappal korábban.
Egede kijelentette, Grönland „a történelemben még soha nem látott komoly időket él át, és ez nem a belső megosztottság ideje”. Trumpot nem említette beszédében.
Várhatóan a választási kampány kiemelt témája nemcsak az amerikai elnök beavatkozásaival szembeni védelem lesz, hanem a sziget Dániától való függetlenségének kérdése is. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság többsége támogatja a teljes szuverenitás gondolatát. A dán törvények kimondják, hogy Grönlandnak joga van függetlenné válni, ha ezt a vágyat egy népszavazás eredménye is megerősíti.
Dánia kész engedélyezni, hogy az Egyesült Államok növelje jelenlétét Grönlandon – jelentette ki Mette Frederiksen miniszterelnök, aki igyekszik megfékezni a Trump-kormányzattal a világ legnagyobb szigetével kapcsolatban kiéleződő diplomáciai válságot.
Fredricksen hétfőn az Európai Unió vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozója előtt újságíróknak elmondta: egyetért abban, hogy a sarkvidék egyre fontosabb területté válik, és nagy szükség van arra, hogy a Nyugat együtt ellenőrizze ezt a területet. Ennek pedig az egyik legfontosabb helyszíne Grönland lenne.
Meg kell erősítenünk saját biztonságunkat, védelmet kell nyújtani az új kereskedelmi útvonalaknak és ki kell aknáznunk a természeti erőforrásokat, ebben pedig együtt akarunk működni az Egyesült Államokkal – idézte a Bloomberg a dán miniszterelnököt. Fredricksen azonban megismételte: a szigetország nem eladó.
Frederiksen megjegyzései a Koppenhága és Washington közötti patthelyzet közepette hangzottak el, miután Donald Trump elnök ragaszkodott ahhoz, hogy nemzetbiztonsági okokból át akarja venni az ellenőrzést Grönland felett.
A vezető igyekezett támogatást szerezni az európai szövetségesek körében, és nemrégiben találkozott francia, német és skandináv vezetőkkel, hogy megvitassák a helyzetet. A dán miniszterelnök szerint a terület szuverenitása a hétfői uniós ülésen is napirenden lesz.
Grönlandra fáj az USA foga
A szigetország a dán királyság önrendelkező területe, ami azt jelenti, hogy a legtöbb belpolitikai kérdésben a nuuki döntéshozók irányítanak. Azonban Dánia, amely az ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget védelmi és biztonságpolitikáját felügyeli, mindössze 14,6 milliárd koronát – kevesebb mint 2 milliárd dollárt – fordít az óriási terület védelmére.
Trump emiatt keményen kritizálta a dán kormány – a legtöbb európai országhoz hasonlóan –, mivel azok NATO-tagként nem teljesítik a kötelezettségeiket, de elvárják, hogy az Egyesült Államok megvédje őket külső fenyegetésektől. Az amerikai elnök ezért a közelmúltban többször is kijelentette, hogy Grönlandnak az USA irányítása alatt a helye.
A területen már most is működik egy amerikai katonai bázis, amely az űr megfigyelésére és rakétafenyegetések észlelésére szolgál, az Egyesült Államok pedig várhatóan több támaszponttal és a meglévők képességeinek kibővítésével erősítené meg a térséget – saját hadiflottája mellett, amelynek így nagyobb mozgástere lenne a sarkvidéken.
Franciaország megbeszéléseket folytatott Dániával katonák küldéséről Grönlandra válaszul Donald Trump amerikai elnök többszöri fenyegetésére, miszerint annektálja Grönlandot, amely Dánia területe – nyilatkozta Jean-Noël Barrot, Franciaország külügyminisztere.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió csapatai küldését javasolják-e Grönlandra, Barrot a francia Sud Radionak adott interjújában elmondta, hogy Franciaország „megkezdte a katonai erők telepítésének megbeszélését Dániával”, de Dánia jelenleg nem támogatta ezt az ötletet – írja a Politico.
Barrot megjegyzései akkor hangzottak el, amikor Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen éppen európai fővárosokat járt, hogy támogatást kérjen szövetségeseitől Trump ellenállásával szemben.
Az amerikai elnök egyre határozottabban kifejezi vágyát, hogy ellenőrzése alá vonja Grönlandot, és nem zárja ki a katonai erő vagy gazdasági nyomás alkalmazását, hogy elvegye a szigetet Dániától.
Mette Frederiksen már járt Berlinben és Párizsban kedden reggel, hogy tárgyaljon Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel, és hamarosan találkozik a NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel Brüsszelben.
„Ha Dánia segítséget kér, Franciaország ott lesz” – mondta Barrot. – „Az európai határok szuverén határok, legyenek azok északon, délen, keleten vagy nyugaton… senki nem engedheti meg magának, hogy megsértse a határainkat.”
Barrot azt is elmondta, hogy a január 27-i brüsszeli EU külügyminiszteri találkozón kollégái „nagyon erőteljes támogatásukat fejezték ki” Koppenhágának, és „készen állnak megfontolni a csapatok küldését”, ha arra szükség lesz.
A francia külügyminiszter azonban kijelentette, hogy nem hiszi, hogy az Egyesült Államok invázióra készülne Grönlandon.
A grönlandiak „nem akarnak amerikaiak lenni” – mondta korábban Múte Egede, a sziget miniszterelnöke. Mette Frederiksen is kijelentette, hogy „Grönland nem eladó, és nem lesz eladó”.