Mette Frederiksen dán miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte egy szövetséges kémkedését, kommentálva az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos hírszerzésének esetleges aktivizálásáról szóló információkat, számolt be az Associated Press.
Frederiksen egy nappal azután a nyilatkozott, hogy a dán külügyminisztérium magyarázat céljából beidézett egy magas rangú amerikai diplomatát. Az ok a Wall Street Journal publikációja volt, amely szerint több amerikai tisztviselő, élükön az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatójával, utasítást adott a Grönlanddal kapcsolatos információk gyűjtésének fokozására.
A kormányfő „pletykáknak” nevezte ezeket a jelentéseket, de hangsúlyozta Koppenhága álláspontjának elvi jellegét:
„Egyre fontosabbá válik az együttműködés Észak-Európában a védelem, az elrettentés és a biztonsági kérdések terén. Természetesen nem szabad kémkedni egy szövetséges ellen” – mondta.
Az Egyesült Államokat többek között Grönland gazdag természeti erőforrásai, beleértve az elektromos autók és szélturbinák gyártásához szükséges ritkaföldfémeket, valamint a potenciális olaj- és gázkészleteket érdeklik.
Az Egyesült Államok fokozza hírszerző tevékenységét Grönlandon, és bevonja hírszerző ügynökségeit Donald Trump elnök kampányába a sziget megszerzéséért, számolt be a WSJ május 7-én, szerdán.
A források információi szerint a Tulsi Gabbard vezette nemzeti hírszerzés utasítást kapott, hogy a területtel kapcsolatos adatok gyűjtésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Az ügynökségek feladata többek között az, hogy több információt gyűjtsenek a grönlandi függetlenségi mozgalomról és az amerikai erőforrás-kitermelési kezdeményezésekkel kapcsolatos attitűdökről a szigeten.
Ennek érdekében a hírszerzés műholdakat alkalmazhatnak, hívásokat hallgathatnak le és kémkedhetnek a helyszíneken.
Ez a bejelentés volt a Trump-adminisztráció egyik első reális lépése a Grönland megszerzésére vonatkozó szándékáról szóló kijelentései megvalósítása felé. A dokumentum segít prioritásokat meghatározni a hírszerzés terén, és átirányítani az erőforrásokat a kiemelt fontosságú célokra, például az amerikai célok támogatásának megszerzésére a szigeten.
Grönland, amely mintegy 56 000 lakosnak ad otthont, a Dán Királyság része, amely NATO-tag és az Egyesült Államok szövetségese. A diplomáciai nyomás ellenére azonban Trump többször is kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nemzetbiztonsági okokból meg kell szereznie ezt a területi objektumot.
„Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság, sőt a nemzetközi biztonság miatt is. Minden féllel együttműködünk, hogy megszerezzük” – mondta Trump a márciusban a Kongresszusban mondott beszédében. – „Bármi is történjék, meg fogjuk kapni.”
J.D. Vance alelnök, Mike Walz nemzetbiztonsági tanácsadó és Chris Wright energiaügyi miniszter március végi grönlandi látogatását követően a dán vezetés és a grönlandiak felháborodásukat fejezték ki. A látogatás „elfogadhatatlan nyomást gyakorolt Grönlandra és politikusaira” – mondta Mette Frederiksen dán miniszterelnök. Donald Trump nemrégiben elismerte, hogy nem zárja ki a sziget erőszakos annektálását, megjegyezve, hogy „nem zár ki semmilyen lehetőséget” Grönland megszerzésével kapcsolatban.
Grönland és Dánia vezetői vasárnap megegyeztek a kapcsolataik szorosabbra fűzéséről, válaszul Donald Trump amerikai elnök azon törekvésére, hogy az Egyesült Államok fennhatósága alá vonja a stratégiai jelentőségű sarkvidéki szigetet – tudósít a Ragyio Szvoboda.
Dánia és Grönland vezetői hangsúlyozták, hogy kizárólag a grönlandiak dönthetnek a terület jövőjéről.
Készek vagyunk erős partnerségre és további fejlesztésekre az Egyesült Államokkal, de tiszteletet várunk. […] Soha nem leszünk egy ingatlan, amelyet bárki megvásárolhat – szögezte le a grönlandi kormányfő.
Dánia fokozott sarkvidéki védelmi együttműködést szorgalmazott az Egyesült Államokkal, és mind Nielsen, mind Frederiksen elkötelezték magukat a régió védelmének megerősítése mellett.
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja a Grönlanddal kapcsolatos retorikáról áttért a konkrét cselekvésre. A The New York Times értesülései szerint a Fehér Ház olyan tervet készített, amely Grönland fokozatos közeledését irányozza elő az Egyesült Államokhoz – meggyőzéssel, nem pedig erőszakos beavatkozással.
A lap szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsa már több megbeszélést is tartott a stratégia végrehajtásáról. Ennek eredményeként az amerikai kormányzati szervek útmutatásokat kaptak arra vonatkozóan, hogyan hozzák közelebb Grönlandot az USA-hoz.
A Trump-adminisztráció által előmozdított terv egy nagyszabású információs kampányt irányoz elő – a közösségi médiától a hagyományos sajtóig –, hogy befolyásolják a sziget 57 ezer fős lakosságának közvéleményét.
Emellett Trump tanácsadói azt az érvet is terjesztik, hogy Dánia nem nyújt elegendő támogatást Grönland számára, és csak az Egyesült Államok képes megvédeni a szigetet az Oroszország és Kína felől érkező fenyegetésekkel szemben.
A stratégia részeként azt is fontolóra veszik, hogy pénzügyi ösztönzőket ajánljanak fel a grönlandiaknak – például a Dánia által jelenleg évente nyújtott 600 millió dolláros támogatás helyett közvetlenül fejenként 10 000 dolláros kifizetést.
Kemény hangú videóüzenetben utasította vissza a dán külügyminiszter az amerikai alelnöknek egy grönlandi amerikai katonai támaszponton tartott, Dániát bíráló beszédének a hangvételét, de tárgyalásokat ajánlott fel a vitás kérdések rendezésére.
Így nem lehet közeli szövetségesekkel beszélni – ezzel utasította vissza Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter J.D. Vance amerikai alelnök szavait az X platformon közzétett, „kedves amerikai barátaimnak” címzett videóban Vance grönlandi látogatása után.
Az amerikai alelnök a pituffiki amerikai támaszponton szolgáló katonák előtt tartott beszédében élesen bírálta Dániát, kijelentve, hogy Koppenhága alig tett valamit az elmúlt évtizedekben Grönland biztonságáért az orosz és kínai fenyegetésekkel szemben.
Dánia természetesen nyitott a bírálatra – hangsúlyozta Rasmussen a videóüzenetében, megjegyezve viszont, hogy „őszintén szólva egyáltalán nem értékeljük azt a hangnemet, amelyben ezt előadták”.
Rasmussen tárgyalásokat ajánlott fel egy erősebb amerikai katonai jelenlétről Grönlandon.
Az 1951-es közös védelmi megállapodás erre bőséges lehetőséget kínál – mutatott rá. „Ha ezt akarják, beszéljünk róla!” – fogalmazott. Elmondta, hogy az Egyesült Államok 1945 óta drasztikusan csökkentette katonai jelenlétét a Dániához tartozó szigeten.
„Sokkal többet tehetünk a meglévő megállapodáson belül” – mondta. Azt sem szabad elfelejteni, hogy Grönland a NATO tagja – tette hozzá Rasmussen, aki elismerte viszont, hogy van mit tenni a sziget védelmének megerősítése érdekében „Tény, hogy mindannyian profitáltunk a békés körülményekből. Mindannyian abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az Északi-sarkvidék egy alacsony feszültségű régió volt mindeddig, és annak is kell maradnia. De ezek az idők elmúltak. A status quo már nem opció” – fogalmazott. Dánia ezért már elhatározta, hogy egymilliárd amerikai dollárt (mintegy 920 millió eurót) fektet be az Északi-sarkvidék biztonságába – mondta.
Az amerikai elnök, Donald Trump, még határozottabban fogalmazott Grönlanddal kapcsolatban, kijelentve, hogy az Egyesült Államoknak „birtokolnia kell” a szigetet.
Ezt egy amerikai műsorvezető, Vince Colonnese podcastjában mondta. Amikor arra kérték, hogy nyilatkozzon a jövőbeli grönlandi látogatás céljáról, Trump azt válaszolta, hogy ez szükséges, hogy „tudják, hogy Grönlandra szükségünk van a nemzetközi biztonság szempontjából.”
„Szükségünk van rá, birtokolnunk kell. És ez egy olyan sziget, amely – védelmi és támadó jellegű műveletek szempontjából – olyan dolog, amire szükségünk van, különösen egy ilyen világban, mint a mai” – mondta az Egyesült Államok elnöke.
Birtokolnunk kell. Nem örülök, hogy erről beszélek, de birtokolnunk kell
– tette hozzá.
Ugyanakkor Trump elismerte, hogy nem biztos abban, hogy maguk a grönlandiak támogatják szigetük Egyesült Államokhoz való csatlakozását.
Grönland miniszterelnöke, Múte Burop Egede „nagyon agresszívnak” nevezte az Egyesült Államok delegációjának tervezett látogatását. Erről a The New York Times számolt be.
„Miért van itt a nemzetbiztonsági tanácsadó Grönlandon? – kérdezte. – Az egyetlen cél az, hogy bemutassák hatalmukat felettünk. A jelenléte Grönlandon kétségtelenül megerősíti az amerikaiak hitét Trump küldetésében – és a nyomás fokozódni fog.”
Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen viszont világossá tette, hogy sem Dánia, sem Grönland nem hívta meg az Egyesült Államok képviselőit, hogy látogassák meg a szigetet.
Szeretnénk együttműködni az amerikaiakkal. De ennek az együttműködésnek a szuverenitás és az országok, népek közötti tiszteleten kell alapulnia. Erre komolyan figyelünk
Tömegtüntetések zajlanak Grönlandon, amelyet Donald Trump amerikai elnök kijelentései váltottak ki, miszerint az USA a sziget feletti felügyeletet tervezi, számolt be a Dagens Nyheter című újság. Grönland fővárosában, Nuukban mintegy ezren gyűltek össze tüntetésre.
„Ez a sziget történetének legnagyobb demonstrációja. A tüntetők a második legnagyobb város, Sisimiut utcáira is kivonultak. Grönland lakossága 57 ezer, maga Nuuk pedig 19 ezer fős, ezért az utcákon lévők nagy száma jelentőséggel bír”, írta a kiadvány.
A tiltakozások „Grönland a grönlandi népé” szlogen alatt zajlanak.
Az utcára vonuló tiltakozók transzparenseket tartottak angol nyelvű szlogenekkel: „Yankee go home” és „We are not selling” (Nem vagyunk eladók).
Ugyanakkor MAGA sapkát viselő Trump-szurkolókat is észleltek Nuukban.
Trump korábban azt állította, hogy Grönland lakossága az Egyesült Államok részévé akar válni. A szigetlakók meg akarják mutatni neki, hogy téved.
Donald Trump meggyőződése, hogy Grönland csatlakozni fog az Egyesült Államokhoz és annak részévé válik.
Trump egy ideje kinézte magának Grönlandot, ami szerinte nem az Egyesült Államokról szól, hanem ez az egész nemzetbiztonsági kérdés. A grönlandiak nem akarnak amerikaiak lenni, de lehetséges, nem fognak tudni mit tenni, mivel az USA politikailag és katonailag is hatalmas erőt képvisel.
Az USA elnöke korábban azt mondta, gazdaggá teszi a grönlandiakat, olyan gazdag emberré, amiről álmodni sem mertek. Most pedig már arról beszélt, hogy szerinte Grönland annektálása meg fog történni, tehát az Egyesült Államok magához csatolja a területet.
„Azt gondolom, ez meg fog történni.” – fogalmazott az Ovális Irodában Trump az újságírók előtt. „Korábban nem gondolkodtam sokat ezen, de egy olyan emberrel ükök itt, aki nagyon jelentős szerepet vállalhat ebben” – utalt ezzel Mark Rutte NATO-főnökre, aki Washingtonba utazott látogatásra.
Tudod Mark, erre szükséged van a nemzetközi biztonsághoz, nemcsak a biztonsághoz
– mondta Rutténak a kamerák előtt Trump.
Dánia viszont ragaszkodik Grönlandhoz, és többször kijelentették, a terület nem eladó – számolt be a részletekről a Sky News, melyet az Liner.hu ismertetett.
Múte Bourup Egede arra válaszolt, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden közölte: az Egyesült Államok „így vagy úgy” meg fogja szerezni a területet.
Múte Bourup Egede grönlandi miniszterelnök szerint a sziget polgárai nem amerikaiak és nem is dánok, hanem grönlandiak. Az Egyesült Államoknak ezt meg kell értenie – írta szerdán a Facebookon grönlandi és dán nyelven közzétett bejegyzésében. Grönland jövőjéről az emberek döntenek – tette hozzá.
Bejegyzése néhány órával azután született, hogy Trump a kongresszusban tartott beszédében közvetlenül a grönlandiakhoz fordult, egy héttel azelőtt, hogy a szigetlakók a parlamenti választásokon az urnákhoz járulnak – írta az MTI.
„Határozottan támogatjuk az önök jogát, hogy maguk határozzák meg a jövőjüket, és ha úgy döntenek, szívesen látjuk önöket az Amerikai Egyesült Államokban” – mondta Trump. „Biztonságban fogjuk tartani önöket. Gazdaggá tesszük önöket. Együtt olyan magasságokba fogjuk vinni Grönlandot, amilyeneket eddig soha nem gondoltatok volna lehetségesnek” – fűzte hozzá.
Trump azt is mondta, hogy kormánya „minden érintett féllel együtt dolgozik azon, hogy megpróbálja megszerezni” Grönlandot Dániától, az Egyesült Államok régi szövetségesétől. „Erre valóban szükségünk van a nemzetközi világ biztonsága érdekében. És szerintem meg is fogjuk kapni. Így vagy úgy, de meg fogjuk kapni” – hangoztatta Trump.
My Website
Sokan Grönlandon, a hatalmas és ásványi anyagokban gazdag szigeten, amely Dánia félautonóm területe, aggódnak és sértőnek tartják Trump fenyegetését, hogy átveszi az irányítást szülőföldjük felett. Dánia külügyminisztere, akit szerdán Trump megjegyzéséről kérdezték, azt mondta, nem gondolja, hogy a grönlandiak el akarnak szakadni Dániától, hogy ehelyett „Amerika integrált részévé” váljanak.
Lars Lokke Rasmussen igyekezett derűlátó hangot megütni, és úgy vélte, hogy Trumpnak a grönlandiak önrendelkezési jogának tiszteletben tartására tett utalása „a legfontosabb része volt beszédének”.
„Nagyon optimista vagyok azzal kapcsolatban, hogy mi lesz a grönlandiak döntése ezzel kapcsolatban. Lazítani akarnak a Dániához fűződő kötelékeiken, mi azon munkálkodunk hogy kapcsolatunk egyenrangúbb legyen” – fejtette ki a miniszter finnországi útja során.
Lokke hozzátette, fontos, hogy a jövő heti parlamenti választások szabadok és tisztességesek legyenek „mindenféle nemzetközi beavatkozás nélkül”.
A grönlandiak kedden járulnak az urnákhoz. Trump közelmúltbeli megjegyzései a sziget átvételéről példátlan érdeklődést váltottak ki a Dániától való teljes függetlenség iránt, amely a kampányidőszak egyik fő témájává vált.