Újra elővették a görögök a háborús jóvátétel kérdését, Németország azonban hallani sem akar bármiféle tárgyalásról.
Görögország újra megpróbálja a lehetetlent, a héten ismét felszólította Németországot, hogy tárgyaljon velük a második világháborús jóvátétel kérdéséről.
A görögök már régóta követelik Németországtól a II. Világháború alatti náci megszállás idején elszenvedett súlyos károk megfizetését. A napokban Katerina Sakellaropoulou elnök sürgette Frank-Walter Steinmeiert, az NSZK elnökét, hogy országa ismerje el a háborús károkozást és kezdődjenek egyeztetések a jóvátételről.
A görögök azzal érvelnek, nem csupán anyagi követelésről van szó, hanem egyfajta erkölcsi adósság teljesítéséről, amiről úgy véli Görögország, a németek még adósak. A német elnök azonban elutasította a tárgyalások felvetését, mint nyilatkozta, Németország 80 évvel a háború vége után már rég lezártnak tekinti a jóvátételekkel kapcsolatos jogi ügyeket.
A görögök azonban teljesen más állásponton vannak, a 2015-ös számvevőszéki becslésük szerint Németország tartozása feléjük 278,8 milliárd euró, amihez további 10,3 milliárd eurót is hozzászámoltak, a megszállás alatt kényszerből felvett háborús kölcsön miatt.
Összesen tehát 289 milliárd euróról volt szó 2015-ben. Az összeg nagyságrendileg a teljes magyar államadósság kétszerese, illetve megközelítőleg egy éves német GDP 6,5 százaléka, átszámítva 117 ezermilliárd forint.
Arról nincs szó, hogy a görögök egy fillért sem kaptak korábban: 1960-ban Nyugat-Németország 115 millió német márkát utalt át Görögországnak, de a fogadó fél szerint az elszenvedett veszteségekhez képest ez kifejezetten elégtelen gesztusként értelmezhető csupán. Az akkori 115 millió márka jelenlegi értéke 308 millió euró.
Görögországban európai összevetésben is brutálisan magas az adósságráta, az a GDP 152 százalékára rúg, igaz 2020-ban 207 százalék volt. A németektől követelt összeg egy évnyi görög GDP 1,2-szeresének felel meg.
Németország azonban régóta hangoztatja, a jóvátételek kérdése véglegesen le van zárva. Nemzetközi szerződésekre és egy 1953-as, a német adósságokról szóló széles körű megállapodásra hivatkozva kitartanak amellett, hogy rendezték a kötelezettségeiket.
Két évvel korábban Lengyelország is felvetette a kérdést, de Berlinből hasonló válasz érkezett mint most a görögökhöz. Becslések szerint a náci megszállás 6200 milliárd złoty veszteséget okozott Lengyelországnak. 1953-ban azonban szovjet nyomásra lemondtak a háborús jóvátételi követelésekről. A Tusk-kormány azonban idén februárban elállt a Németországtól követelt második világháborús jóvátételektől, ehelyett a kárpótlás más formáját várja a német kormánytól, mint a történelmi épületek helyreállítására vagy kölcsönös védelmi beruházások fedezése.
Görögország elutasította Észtország, Lettország és Litvánia azon kérését, hogy vadászgépeket küldjön a NATO légvédelmi missziójába, a jelenlegi balkáni kötelezettségvállalásokra hivatkozva – közölte a Ekathimerini.
Amint arról egy görög lap beszámolt, a balti államok arra kérték az országot, hogy küldjenek F–16-os vadászgépeket légterük védelmére.
A görög hatóságok válaszul közölték, hogy légierejük már részt vesz Albánia, Montenegró és Észak-Macedónia légterének járőrözésében, 2025-ben pedig Bulgária légterének védelmében is részt kívánnak venni.
Mint ismeretes, a görög F–16-osok rendszeresen járőröznek a balkáni térségben, és Olaszországgal együtt gondoskodnak Bulgária égboltjának biztonságáról.
A szövetséges vadászgépek 2004-es NATO-csatlakozásuk óta védik a balti államok légterét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök aláírta a biztonsági együttműködésről szóló megállapodást. Ezt az ukrán elnök honlapján közölték.
Görögország további forrásokat biztosít az ukrán pilóták és műszaki személyzet F-16-os repülőgépeken való képzésének felgyorsítására.
A megállapodás tartalmazza a gazdasági partnerségre, a biztonsági együttműködésre, az Oroszország elleni szankciók támogatására, az agresszor állam felelősségre vonására és a károk megtérítésére vonatkozó záradékokat is.
Ukrajna és Görögország a kultúra, az oktatás és a művészet területén fog együttműködni. Görögország kötelezettséget vállalt arra is, hogy részt vesz Ukrajna helyreállításában és újjáépítésében, valamint támogatja a békeformulát, illetve Ukrajna jövőbeni EU- és NATO-tagságát.
Ciprus megosztottsága 50 éve tart és a görög, illetve a török vezetők szombati kijelentései és megnyilvánulásai szerint nincs közeledés a két fél között.
A ciprusi görögök gyászoltak, Ciprus északi, török részén ünnepeltek, katonai parádét tartottak abból az alkalomból, hogy ötven éve kettészakadt a földközi-tengeri sziget, miután Ciprus északi részét 1974-ben megszállta Törökország. Ankara a Görögországhoz való csatlakozást szorgalmazó görög ciprióták puccsa után rendelte el az inváziót a ciprusi török kisebbség védelmére hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton egy katonai parádén vett részt Észak-Nicosiában abból az alkalomból, hogy 1974-ben a török erők „békefenntartó” műveletnek nevezett támadást indítottak és végeredményben létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet mind a mai napig csak Törökország ismer el.
A török államfő a török hadsereg észak-ciprusi partraszállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak úgy lehetséges, ha elismerik két állam létezését a kettéosztott szigeten.
„Nem hiszünk Ciprus problémájának szövetségi alapon történő megoldásában. A probléma stabil megoldása csak két állam elismerése alapján lehetséges, és ez elkerülhetetlen” – mondta.
Az újraegyesítési tárgyalások 2017-ben összeomlottak, és azóta holtpontra jutottak.
Ersin Tatar, Észak-Ciprus török vezetője azzal vádolta a Ciprusi Köztársaság hatóságait, hogy olyan lépéseket tettek, amelyeknek célja a feszültség fokozása, nem pedig a béke megteremtése a szigeten.
Az észak-ciprusi eseményeken a török vezetés, a vezető politikai pártok és a fegyveres erők parancsnokságának számos képviselője részt vett. Az ünnepség részeként haditengerészeti felvonulást tartottak 50 hadihajó részvételével, valamint a török légierő repülőgépei is részt vettek a díszszemlén.
Ciprus déli részén szombaton reggel fél 6-kor, a török hadsereg egykori Attila-hadművelete kezdetének időpontjában megszólaltak a szirénák. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök a Nicosiában tartott megemlékezésen kijelentette, hogy „nincs más opció, mint az újraegyesítés”.
A nap második felében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök részt vesz Nicosia déli részén az esti megemlékezéseken. Micotákisz elutasította a kétállami megoldást, az újraegyesítést sürgette, és egy vérfoltos ciprusi térképet tett közzé LinkedIn-oldalán a következő szöveggel: „Fél évszázad Ciprus nemzeti tragédiája óta”.
Görögország 32 darab régi F–16 Block–30 vadászgépet von ki a hadrendből és ad el az Egyesült Államoknak az ukrán fegyveres erők számára – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Al Jazeera katari tévécsatornára hivatkozva.
A televízió forrásai szerint Athén a vadászgépeket visszaadja az Egyesült Államoknak, ahol modernizálják és Ukrajnába szállítják tovább őket. Cserébe az Egyesült Államok Kongresszusának a bizottsága engedélyezte Görögországnak, hogy akár 40 többcélú, ötödik generációs F–35-ös repülőgépet vásároljon. Athén azt is tervezi, hogy 82 darab F–16-os gépet Block–70-re frissít, és 24 darab negyedik generációs Dassault Rafale vadászgépet vásárol Franciaországtól.
A görög légierő egyik tisztviselője szerint a 32 darab F–16-os eladása jelentős hiányt okozna az ország légierejének. Szerinte megközelítőleg 200 gépből kell állnia a görög légierőnek, ami korszerűbb és drágább vadászgépekkel nem érhető el.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Görögország 32 darab régi F–16 Block–30 vadászgépet von ki a hadrendből és ad el az Egyesült Államoknak az ukrán fegyveres erők számára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721220780
[modified] => 1721210195
)
[title] => Görögország több tucat F–16-ost fog eladni az Egyesült Államoknak Ukrajna számára – Al Jazeera
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121939&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121939
[uk] => 121942
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121940
[image] => Array
(
[id] => 121940
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg
[original_lng] => 36721
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/vadaszgep-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721201742:2
[_thumbnail_id] => 121940
[_edit_last] => 12
[views_count] => 841
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_585ccad57b6e5ebedcd7ed146faabac6] =>
I am grateful to the United States for imposing additional strong sanctions against Russia today.
Nearly 400 sanctions targets in a new US package will further weaken Russia's ability to wage an aggressive war against Ukraine.
Pressure on the aggressor must be maintained and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) August 23, 2024
Tavaly egyáltalán nem voltak ilyen engedélyek, és vagy külföldi fuvarozókat kellett bérelni, hogy az utasokat a görögországi úti céljukhoz vigyék, vagy át kellett szállniuk más fuvarozók buszaira.
„Megegyeztünk Görögországgal a szállítási engedélyekről. Jelenleg 100 engedély van az ilyen típusú személyszállításra. Két héttel ezelőtt a lipcsei Nemzetközi Közlekedési Fórumon találkoztunk görög kollégáinkkal. Most pedig Ukrajnába viszik az engedélyeket” – közölte Szerhij Derkacs infrastrukturális miniszter.
Az engedélyeket az Ukrtranszbezpekánál lehet igényelni.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Görögország és Lengyelország vezetői, Kiriakosz Micotakisz és Donald Tusk, arra kérték Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy indítványozza egy közös légvédelmi pajzs létrehozását az EU finanszírozásával. A javaslat célja egy átfogó rendszer kiépítése az unió közös légterének védelmére a beérkező fenyegetésekkel szemben.
Ursula von der Leyen támogatásáról biztosította a tervet, és felhívást intézett több közös védelmi projekt megvalósítására. A két ország vezetője azt szeretné, ha a következő EU-csúcson, június végén megvitatnák ezt a kérdést.
A görög miniszterelnök és a lengyel kollégája egy „zászlóshajó program” létrehozását szorgalmazza, amely egy európai légvédelmi pajzs formájában valósulna meg. A kezdeményezést egy közös levélben fogalmazták meg, amelyet csütörtökön küldtek el von der Leyennek.
Micotakisz és Tusk már korábban, áprilisban tárgyaltak a védelmi kezdeményezésről, amikor a görög miniszterelnök Lengyelországban járt. A két vezető februárban közös támogató levelet írt alá az Európai Néppárt nevében von der Leyen második bizottsági elnöki mandátumra benyújtott jelöltségéhez.
Az orosz–ukrán konfliktus hatására az EU tagállamai megvitatták a közös védelem megerősítésének lehetőségeit, és igyekeznek további katonai támogatást, köztük légvédelmi eszközöket is biztosítani Ukrajnának. A tagállamok egy tervet is jóváhagytak, amely szerint az orosz állami vagyon befagyasztásából származó nyereséget Ukrajna újjáépítésére és katonai védelmére fordítanák.
[type] => post
[excerpt] => Görögország és Lengyelország vezetői, Kiriakosz Micotakisz és Donald Tusk, arra kérték Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy indítványozza egy közös légvédelmi pajzs létrehozását az EU finanszírozásával. A javaslat célja egy át...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716654780
[modified] => 1716632489
)
[title] => Görögország és Lengyelország közös légvédelmi pajzs létrehozására szólította fel az Európai Uniót
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114046&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114046
[uk] => 113936
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113937
[image] => Array
(
[id] => 113937
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[original_lng] => 60238
[original_w] => 716
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30-300x204.jpg
[width] => 300
[height] => 204
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/thumbs-b-c-7a072b3ed4af08aa51b0159323aacd30.jpg
[width] => 716
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716621690:5
[_thumbnail_id] => 113937
[_edit_last] => 5
[views_count] => 872
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 1821
[2] => 453070
[3] => 1063
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Görögország
[2] => közös légvédelem
[3] => Lengyelország
)
)
[7] => Array
(
[id] => 113262
[content] =>
Görögország miniszterelnöke, Kyriakos Mitsotakisz egy olyan európai légvédelmi rendszer létrehozását javasolta, amely hasonlít az izraeliVaskupolához, számolt be a Novinite.
Mitsotakisz hangsúlyozta, hogy egységes védelmi stratégiára van szükség egész Európa számára a potenciális fenyegetések elleni védelem érdekében.
Arról is beszélt, hogy fontos az európai források kollektív felhasználása az egyes tagállamok légvédelmének biztosítására, függetlenül a nemzeti költségvetésüktől.
Nikos Dendias görög védelmi miniszter támogatja Mitsotakist, hangsúlyozva egy ilyen védelmi mechanizmus Európa-szerte történő megvalósításának sürgősségét.
Dendias megjegyezte, hogy fel kell készülni az esetleges teljes körű drón- és rakétatámadásokra, hangsúlyozva a proaktív védelmi stratégiák fontosságát.
A védelmi minisztérium vezetője hozzátette, hogy Görögország 2030-ig szóló költségvetési programjában forrásokat különítettek el ennek a kezdeményezésnek a támogatására.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Görögország ismét Észak-Macedónia európai uniós csatlakozásának blokádjával fenyegetőzik a névvita kiújulása miatt.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök hétfőn élesen bírálta, hogy amikor Gordana Sziljanovszka-Davkova északmacedón elnök vasárnap Szkopjéban letette hivatali esküjét, akkor az ország régi nevét, vagyis Macedóniát használta, s ezzel megsértette a két ország közötti 2018-as bilaterális megállapodást.
„Minden előrelépés a kétoldalú viszonyunkban, valamint Szkopje minden egyes lépése Európa irányába az egyezmény őszinte tiszteletben tartásától függ” – hangsúlyozta Micotákisz. Rámutatott: „jogellenes és elfogadhatatlan”, hogy Sziljanovszka-Davkova eltért a hivatalos szövegtől eskütételében.
Bulgária szintén attól tette függővé Észak-Macedónia uniós perspektíváját, hogy a szomszédos ország betartja a nemzetközi szerződéseket. Rumen Radev bolgár elnök figyelmeztetett, hogy a szkopjei vezetésnek tartania kell magát az Európai Unió Tanácsa által 2022-ben elfogadott tárgyalási kerethez. Dimitar Glavcsev ügyvivő bolgár miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, hogy Szkopje uniós perspektívája a megállapodások „átfogó végrehajtásától” függ.
Sziljanovszka-Davkova kampányát a „Macedónia újra büszke lesz!” mottóval folytatta le, és többször is leszögezte, hogy nem szeretné használni az ország nevében az „észak” jelzőt. Az ország neve hivatalosan 2019 januárjában változott meg Macedóniáról Észak-Macedóniára a Görögországgal folytatott névvita és megállapodás eredményeképpen. A névváltoztatásnak köszönhetően Görögország azóta nem akadályozta az ország euroatlanti integrációját. Gordana Sziljanovszka-Davkova szerint viszont nem lett volna szabad ilyen engedményt tenni, így azt sem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vita a Szófia által elvárt módon oldódna meg, vagyis úgy, hogy az ország alkotmányába államalkotó népcsoportként kerüljön be a bolgár.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
„Európát belülről és kívülről egyaránt célba vették” – mondta Ursula von der Leyen vasárnap.
A Görögországban kormányzó konzervatív Új Demokrácia párt konferenciáján a júniusi újraválasztáson induló EU-bizottság elnöke azt mondta, hogy a jelenlegi környezetben nincs visszatérés az ártatlansághoz, és a közös európai védelem mellett szólt.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen_epp) April 7, 2024
„Közösen fel kell gyorsítanunk az európai védelmi kiadásokat. De ahogy a háború sem a múlté Európában, a védelmi együttműködésnek a jövő jele kell legyen Európában”.
Az EPP vezetése az athéni Új Demokrácia konferencián minden volt, csak nem körülményes. Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnököt az egyik legsikeresebb EPP-vezérként dicsérik, és mint példát arra, hogyan lehet legyőzni a populistákat.
Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke kijelentette, hogy Európának „Kyriakoszra és Ursulára van szüksége, nem pedig Putyin barátaira”, Nikosz Hrisztodulidász ciprusi elnök pedig köszönetet mondott Görögországnak, hiszen támogatása nélkül országa nem lett volna EU-tag.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Un détail, mais toujours amusant de voir que Xi Jinping ne boit pas dans le verre certainement prévu par l’Elysée mais qu’il apporte son propre mug noir ☺️ pic.twitter.com/TP7rWqjhKz
De weggestuurde Europarlementariër Diana Iovanovici-Șoșoacă is van S.O.S. Roemenië. Ze is woest: “Von der Leyen is een crimineel” pic.twitter.com/LHD4IUROgz
