A görög parlamenti képviselők többsége elutasította a Kiriákosz Micotákisz jobboldali kormánya ellen a tavaly februári súlyos vasúti szerencsétlenséggel összefüggésben benyújtott bizalmatlansági indítványt a csütörtökön késő este megtartott szavazáson.
Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy nem kellő hozzáértéssel kezelte a 2023. február 28-i szerencsétlenséget, amelyben 57-en meghaltak, miután egy személyvonat teljes sebességgel egy tehervonatnak ütközött.
Azzal vádolták a kormányt, hogy az állomásfőnök, a vonatvezetők, illetve más vasúti alkalmazottak között az ütközés estéjén váltott üzenetek „módosított” változatát bocsátotta a sajtó rendelkezésére annak érdekében, hogy a tragédiát az állomásvezető által elkövetett emberi hibának tulajdonítsák.
A 300 fős athéni parlamentben három napig tartó heves vita után szavaztak a bizalmatlansági indítványról, amelyet a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) kezdeményezett és valamennyi ellenzéki párt támogatott. Végül 159 képviselő a kormány mellett szavazott, így a Micotákisz vezette kabinet hivatalban maradhat.
Az áldozatok családjai egy éve követelik a vasúthálózat elhanyagolt állapotáért felelős politikai vezetők felelősségre vonását. Az áldozatok hozzátartozóinak szövetsége a baleset másnapján lemondott Kosztasz Karamanlisz közlekedési miniszter és baloldali elődje, Hrisztosz Szpircisz felelősségét is hangoztatja. Jelenleg mindketten parlamenti képviselők.
Több mint egy évvel a tragédia után még senkit nem vontak felelősségre az ügyben.
Eddig több mint 30 vasúti alkalmazott ellen indult eljárás, de egyikük sem magas rangú vezető. A vonatszerencsétlenség közelében lévő Larisza állomásfőnöke gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával van előzetes letartóztatásban.
Az állomásfőnök szinte azonnal elismerte, hogy mulasztást követett el, de aztán gyorsan a figyelem központjába került az is, hogy a görög hatóságok nem korszerűsítették megfelelően a forgalomirányítási és a biztonsági rendszereket annak ellenére, hogy erre a célra eurómilliókat különítettek el.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a görög parlamentben az ellenzék Kiriákosz Micotákisz jobboldali kormánya ellen a tavaly februári súlyos vasúti szerencsétlenség bizonyítékainak meghamisítását állító vádak miatt.
A szavazást a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) kezdeményezte, de több baloldali és balközép párt is támogatja. A voksolást a tervek szerint csütörtök este tartják.
Kiriákosz Mitcotákisznak nincs más választása, mint idejönni és igazolni a tetteit – jelentette ki a parlamentben Nikosz Andrulakisz, a PASZOK elnöke.
A miniszterelnök a szavazás előtt a tervek szerint felszólal a törvényhozásban. Mivel a kormányfő pártjának, az Új Demokráciának 158 képviselővel abszolút többsége van a 300 fős egykamarás törvényhozásban, a beadvány várhatóan elbukik.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy nem kellő hozzáértéssel kezelte a 2023. február 28-i szerencsétlenséget, amelyben 57-en meghaltak, miután egy személyvonat teljes sebességgel egy tehervonatnak ütközött. Azt is felróják, hogy a kormány az ütközés estéjén az állomásfőnök, a vonatvezetők, illetve más vasúti alkalmazottak közötti üzenetváltások „módosított” változatát bocsátotta a sajtó rendelkezésére annak érdekében, hogy a tragédiát az állomásvezető által elkövetett emberi hibának tulajdonítsák.
Az áldozatok családjai egy éve követelik a vasúthálózat elhanyagoltságáért felelős politikai vezetők felelősségre vonását. Az áldozatok hozzátartozóinak szövetsége a baleset másnapján lemondott Kosztasz Karamanlisz közlekedési miniszter és baloldali elődje, Hrisztosz Szpircisz felelősségét is hangoztatja. Jelenleg mindketten parlamenti képviselők.
Az ügyben eddig több mint 30 vasúti alkalmazott ellen indult eljárás, de egyikük sem magas rangú vezető. A vonatszerencsétlenség közelében lévő Larisza állomásfőnöke gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával van előzetes letartóztatásban.
Görögországban ma parlamenti választásokat tartanak, a jelenlegi jobbközép kormány négyéves mandátuma ugyanis júliusban lejár. Az elmúlt időszak azonban az Új Demokrácia vezette kormány botrányaitól volt hangos: a kormányzat megfigyelte többek között a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét, de az is előfordult, hogy titkos megbeszélést folytatott a szaúdiakkal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezéséről. Mindemellett a társadalmat a februárban történt vonatkatasztrófa is megrázta, országszerte ezrek tüntettek a vasúttársaság és a kormány ellen, a vasutasok pedig sztrájkot hirdettek.
Az Új Demokrácia elnöke, Kiriákosz Micotákisz vezette kormány hivatala alatt számos nehézséggel kellett szembenéznie, mely időszakot a demokráciát erősen aláásó botrányok is tarkították, így különösen érdekes lehet milyen eredményeket hoz a vasárnapi görög parlamenti választás.
Lehallgatási botrány: ellenzéki pártvezetőt is megfigyelt a kormány
A görög társadalmat az elmúlt évben telefonlehallgatásokkal kapcsolatos botrány rázta meg, mely során politikusokat – többek között az ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) pártjának vezetőjét, Níkosz Andrulakiszt – és újságírókat hallgatott le a jelek szerint a görög kormány a Predator elnevezésű kémprogram segítségével.
A helyzetet a jelenlegi miniszterelnök azzal tetézte, hogy – míg korábbi nyilatkozata szerint nem tudott a szocialista párt vezetőjének megfigyeléséről –, a május 10-én megtartott pártvezetői vitán már arról beszélt, tudja, hogy miért figyelték meg Andrulakiszt, azonban a politikus nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot.
A lehallgatásokhoz használt kémprogram minden alkalmazáshoz hozzáfér a célpont mobiltelefonján, beleértve üzeneteket, fényképeket, valamint jelszavakat is, továbbá a készülék kamerája és mikrofonja felett át tudja venni az irányítást.
Az ügy kivizsgálására létrejött uniós PEGA vizsgálóbizottság megállapította, hogy a Predator kémprogramot politikusok, újságírók és állampolgárok ellen használták fel, továbbá a technológiát a görög kormány még más országokba, többek között Madagaszkárra és Szudánba is eljuttatta.
Ötvenhét halálos áldozata volt Görögország eddigi legnagyobb vasúti katasztrófájának
Február végén halálos vonatbaleset történt Lárisza város közelében, amely 57 áldozatot követelt, több százan pedig megsérültek. A vasúti szerencsétlenség – amelyet egy személyvonat és tehervonat ütközése okozott, mivel ugyanazon a vágányon haladtak – komoly tüntetési hullámot váltott ki országszerte, a megmozdulásokhoz a vasutasok is csatlakoztak. A demonstrálók mindamellett, hogy megemlékeztek a baleset áldozatairól, az infrastruktúra felújítását követelték az államtól, szerintük ugyanis a fejlesztések elmaradása szerepet játszott a katasztrófa bekövetkezésében.
A kormány emberi mulasztásnak tulajdonította történteket, azonban a vasúti dolgozók szakszervezetei hangsúlyozták, a szerencsétlenség a hiányos biztonsági rendszerek és a létszámhiány miatt elkerülhetetlen volt. A balesettel összefüggésben Lárisza város pályaudvarának állomásfőnökét őrizetbe vették.
A tragédia kapcsán Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet – miután a mindenkori görög kormány az elmúlt húsz évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket –, továbbá bocsánatot kért az áldozatok családtagjaitól.
A vonatbaleset áldozatainak hozzátartozói azonban további lépéseket tesznek az ügyben, 17 személy ellen nyújtottak be keresetet, akik közt a görög miniszterelnök is szerepel a török Anadolu hírügynökség értesülései szerint.
Elharapódzó rendőri erőszak
A vonatszerencsétlenség miatt március elején mintegy kétezer diák vonult végig a görög fővároson, és egyperces néma csenddel emlékezetek meg az áldozatokról az athéni parlament előtt, majd a kormány lemondását követelték. Diákok tüntettek mindemellett Lárisza és Szaloniki városában is.
Azonban a csendes virrasztásnak indult tüntetés zavargásba csapott át, melynek következtében a résztvevők összetűzésbe kerültek a rohamrendőrökkel.
A hatóságoknak könnygázt kellett bevetniük, hogy megfékezzék az indulatokat. A rendőrség a demonstráció kezelésével kapcsolatban számos kritikát kapott, mely szerint indokolatlan erőszakot alkalmaztak tüntetőkkel szemben. Az egyik ilyen eset során a motoros rendőrök egy csoport békés tüntető elé petárdákat dobtak.
A rendőrség korábban is a bírálatok össztüzébe került, többek között a Sziriza baloldali párt azzal vádolta meg a kormánypártot, hogy hagyja, hogy a rendőrséget szervezett bűnbandák irányítsák.
Mindemellett a görög ombudsman adatai azt mutatják, hogy fokozódott az elégedetlenség a rendőri tevékenység tekintetében, ugyanis 2019-hez képest három év alatt a rendőrséggel szembeni állampolgári panaszok száma 50 százalékkal emelkedett, és 14 százalékkal nőttek a rendőri fellépésekkel kapcsolatos incidensek is.
„A rendfenntartó erők politikai, valamint természetes, operatív vezetése által megütött hangnem kétségtelenül fontos szerepet játszik a panaszok számának növekedésében” – mondta Andreasz Pottakisz, a görög ombudsman munkatársa a Politico lapnak. Pottakisz szerint a kormány hozzáállása a rendőrséghez túlságosan elnéző, és a rendőrök félreértelmezhetik, ezért pedig azt gondolhatják, hogy szabad kezet kapnak arra, hogy azt tegyenek, amit akarnak.
A titkos szaúdi terv a világbajnokság megvásárlására
Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg a Politico értesülései szerint titokban ajánlatot tett Görögországnak és Egyiptomnak, mely szerint a szaúdiak új sportstadionok építését finanszírozzák, ha a két ország mindezért cserébe közösen pályázik az öböl menti országgal a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. A javasolt megállapodás továbbá kiemelte, az összes mérkőzés háromnegyedét Szaúd-Arábiában rendeznék.
A nagyvonalú ajánlat – amely valószínűleg több milliárd eurós építési költséget jelent – egy 2022 nyarán a szaúdi koronaherceg és görög miniszterelnök közötti magánbeszélgetésen hangzott el az ügyet ismerő magas rangú tisztviselő állítása szerint.
A Politico ugyan nem tudta megerősíteni, hogy a felajánlást a görög és egyiptomi fél elfogadta-e, azonban kiemelték: a három ország egy közös pályázatot készül beadni, amelyet tavaly Ahmed al-Khatib szaúdi idegenforgalmi miniszter is megerősített.
Mindezek ellenére a Politico által végzett friss közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, habár az Új Demokrácia pártjának előnye a vonatbaleset óta csökkent, továbbra is hét százalékponttal vezet a a legerősebb ellenzéki ellenpólussal, a Szirizával szemben.
