Giorgia Meloni olasz miniszterelnök telefonon egyeztetett XIV. Leó pápával, aki megerősítette, hogy a Vatikán készen áll fogadni az ukrajnai háborúban szemben álló felek közötti tárgyalásokat – közölte az olasz kormányhivatal kedd este.
A telefonbeszélgetés során Meloni azokról a lépésekről egyeztetett az egyházfővel, melyeket az igazságos és tartós béke érdekében kell tenni.
A közlemény kiemelte, hogy Giorgia Meloni hétfőn telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, valamint más európai politikai vezetőkkel, akik felkérték a római kormányfőt, mérje fel a Szentszék rendelkezésre állását a béketárgyalások vendégül látására.
A pápa megerősítette, hogy a Vatikán rendelkezésre áll, az olasz miniszterelnök pedig köszönetét fejezte ki a pápának a béke melletti elkötelezettségéért – olvasható a közleményben.
A kormánypalota azt is nyilvánosságra hozta, hogy Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Alexander Stubb finn elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Ursula van der Leyennel az Európai Bizottság elnökével. A partnerek egyetértettek, hogy folyamatosan egyeztetnek egymással a tárgyalások, a tűzszünet és a békemegállapodás elérése érdekében.
XIV. Leó pápa megválasztását követően ajánlotta fel, hogy a Szentszék készen áll helyet adni az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak.
Az egyházfő vasárnap – a beiktatási misét követően – Volodimir Zelenszkijt fogadta a Vatikánban, hétfőn pedig James David Vance amerikai alelnököt.
Diplomáciai feszültség alakult ki Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között, mivel Olaszország nem vett részt a közelmúltban tartott tárgyalásokon az ukrajnai háború rendezéséről – számolt be róla a Financial Times.
A francia elnök Melonit hazugsággal és dezinformáció terjesztésével vádolta meg, míg Friedrich Merz német kancellár igyekezett csökkenteni a feszültséget.
A konfliktus hátterében az áll, hogy Melonit nem hívták meg egy zárt körű találkozóra, amelyet Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország vezetői tartottak az Európai Politikai Közösség albániai csúcstalálkozója alatt. A megbeszélésen a sikertelen isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokat elemezték, valamint telefonbeszélgetést folytattak Volodimir Zelenszkijjel és Donald Trumppal is.
Meloni, aki ugyan megérkezett Albániába, de nem vett részt a megbeszélésen, azzal indokolta távolmaradását, hogy Olaszország nem támogatja a „tettrekészek koalíciója” nevű kezdeményezést, amely katonák Ukrajnába küldését is felveti. Ezért – mint mondta – Olaszország nem látta értelmét részt venni egy olyan formátumban, amely nem felel meg az ország álláspontjának.
Macron viszont azt állította, hogy a katonai részvétel kérdését egyáltalán nem vetették fel a találkozón, és Melonit azzal vádolta meg, hogy szándékosan terjeszt hamis információkat.
[type] => post
[excerpt] => Diplomáciai feszültség alakult ki Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között, mivel Olaszország nem vett részt a közelmúltban tartott tárgyalásokon az ukrajnai háború rendezéséről.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1747680720
[modified] => 1747663189
)
[title] => Macron és Meloni között konfliktus robbant ki Ukrajna miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151442&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151442
[uk] => 151404
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 151405
[image] => Array
(
[id] => 151405
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg
[original_lng] => 127496
[original_w] => 1140
[original_h] => 697
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-300x183.jpg
[width] => 300
[height] => 183
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-768x470.jpg
[width] => 768
[height] => 470
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-1024x626.jpg
[width] => 1024
[height] => 626
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 697
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 697
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 697
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747652390:5
[_thumbnail_id] => 151405
[_edit_last] => 5
[views_count] => 904
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 1393483384000
[_oembed_96a74c59d35e88744ecc737c3b275082] =>
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
Csütörtökön Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Giorgia Melonit, ahol megdicsérte az olasz miniszterelnököt, és elfogadta meghívását Rómába, ami lehetőséget nyújthat más európai vezetőkkel való találkozásra is. Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke elmondta, hogy Donald Trump elfogadta a meghívását egy hivatalos római látogatásra, miután csütörtökön találkoztak Washingtonban. A találkozó célja az volt, hogy az olasz miniszterelnök próbálja áthidalni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségeket a kereskedelmi vámok kapcsán.
Meloni szerint Trump látogatása „a közeljövőben” történhet meg, és lehetőséget teremthet arra is, hogy más európai vezetőkkel találkozzon.
„A célom az, hogy újra naggyá tegyem a Nyugatot” – mondta Meloni.
Trump az Ovális Irodában tartott csúcstalálkozó elején kijelentette, hogy Meloni „fantasztikus munkát végez” majd hozzátette, hogy „baráttá vált”.
Mind Trump, mind Meloni korábban is derűlátóan nyilatkozott az EU–USA közötti kereskedelmi konfliktus rendezéséről. Az EU jelenleg 25%-os importvámokkal szembesül az acélra, alumíniumra és autókra vonatkozóan, továbbá szinte minden más árura is – ezek Trump azon politikájának részei, mely szerint megadóztatja azokat az országokat, amelyek magas akadályokat állítanak az amerikai import elé – írja a The Guardian.
„Biztos vagyok benne, hogy tudunk egyezséget kötni, és azért vagyok itt, hogy ebben segítsek” – mondta Meloni a csúcstalálkozó előtt.
Trump hozzátette, hogy általánosságban véve arra számít, hogy majd bejelent egy kereskedelmi megállapodást, de nem siet a dologgal.
„Nagyon kevés problémánk lesz abban, hogy egyezséget kössünk Európával vagy bárki mással, mert nekünk van valamink, amit mindenki akar”– mondta Trump.
Meloni korábban helytelennek nevezte Trump uniós árukra kivetett vámjait, de úgy tűnik, hogy most óvatosabb megközelítést alkalmaz, mivel kényes egyensúlyozásra törekszik a Trumpéval inkább egyező politikai eszméi és Olaszország EU-n belüli szerepe között.
Olaszország a harmadik legnagyobb exportőr az EU-ból az Egyesült Államokba. Meloni hivatala tagadta, hogy különleges vámmentességeket kérne az olasz termékekre. Olaszországnak erős gazdasági kapcsolatai vannak az USA-val, amelyek túlmutatnak az exporton, beleértve a közvetlen külföldi befektetéseket is.
A csúcstalálkozón várhatóan szóba került Trump követelése is, miszerint a NATO-tagok növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékáról 5 százalékra.
Olaszország jelenleg 1,49%-on áll, ami az egyik legalacsonyabb érték Európában. Ez volt Meloni harmadik látogatása a Fehér Házban, az előző kettő Joe Biden elnöksége alatt történt.
Meloni péntekre visszatér Rómába, hogy találkozzon Trump alelnökével, JD Vance-szel is, akinek februári, Müncheni Biztonsági Konferencián elhangzott Európa-ellenes beszédét korábban megvédte.
Vance a húsvéti hétvégén találkozni fog Pietro Parolin bíborossal, a Vatikán államtitkárával, ezen felül pedig a BBC értesülései szerint lehetséges, hogy Ferenc Pápával is.
[type] => post
[excerpt] => Csütörtökön Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Giorgia Melonit, ahol megdicsérte az olasz miniszterelnököt, és elfogadta meghívását Rómába, ami lehetőséget nyújthat más európai vezetőkkel való találkozásra is.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1745000520
[modified] => 1744985975
)
[title] => Giorgia Meloni: a célom az, hogy újra naggyá tegyem a Nyugatot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148115&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148115
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 64467
[image] => Array
(
[id] => 64467
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg
[original_lng] => 169447
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1744975176:12
[_thumbnail_id] => 64467
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 749
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1245019814001
[_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európának kezelnie kell a transzatlanti kapcsolatokban fennálló feszültségeket – számolt be az MTI.
Meloni a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap szombati kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy néhány európai vezető „kissé túlzottan átpolitizált” módon reagál Donald Trump amerikai elnök tevékenységére, pedig mindenkinek az szolgálná az érdekeit, ha a transzatlanti viszonyrendszert terhelő komoly feszültségeken felül lehetne kerekedni.
Az olasz kormányfő közölte, hogy nem ellenségnek, hanem Olaszország első számú szövetségesének tekinti Trumpot.
Úgy fogalmazott: konzervatív vezetőként egyértelműen közelebb állónak tekinti magát Trumphoz, „mint sok mindenki máshoz”, és megérti, ha egy vezető hazája nemzeti érdekeinek védelmére kel. „Én is ezt teszem” – hangsúlyozta.
Az amerikai elnök által kivetett importvámokra utalva Meloni kijelentette: az Egyesült Államok hosszú ideje folytat egyre protekcionistább politikát, az amerikai protekcionizmus nem Donald Trumppal kezdődött.
Giorgia Meloni az ilyen szakpolitikai intézkedések közé sorolta az előző amerikai elnök, Joe Biden időszakában elfogadott inflációcsökkentési törvénycsomagot, amelynek voltak és vannak erőteljes kereskedelempolitikai kihatásai is.
Hozzátette: Trump „konfrontatív” hozzáállása az európai védelmi politikához „égetően szükséges ösztönzést” nyújthat ahhoz, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért.
Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett megtorló vámintézkedésekre utalva Meloni úgy fogalmazott: néha az a benyomása támad, hogy „ösztöneinkre hallgatva cselekszünk”. Hozzátette: az ilyen ügyekben jobb megoldás, ha „megőrizzük a nyugalmunkat és gondolkodunk”.
Az olasz kormányfő szerint az Európai Uniónak a döntéshozatali folyamat lassúsága is hátrányára válik.
Nem könnyű versenyre kelni olyasvalakivel, aki egyetlen nap alatt száz elnöki rendeletet is alá tud írni
– tette hozzá az amerikai elnökre utalva.
Meloni kétségeinek adott kifejezést azzal a brit-francia kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek alapján az európai országok „bizalomerősítő” jelleggel békefenntartó erőket telepítenének Ukrajnába. Az olasz miniszterelnök szerint ebben az ügyben indokolt az óvatosság, mert ezt Moszkva provokációnak, fenyegetésnek tekintheti.
Giorgia Meloni szerint ugyanakkor Európát nemcsak keletről érhetik fenyegetések, hanem „360 fokos szögben mindenhonnan”. „Ha egyszerűen azt gondoljuk, hogy csak a keleti végekre odafigyelve megvédhetjük magunkat, miközben nem figyelünk arra, hogy mi történik például a déli határvidékeken, abból problémák származhatnak” – mondta a Financial Times-interjúban az olasz kormányfő.
Nagy-Britannia és Franciaország felajánlotta, hogy békefenntartókat küld Ukrajnába. Ez a terv „kockázatos”, véli Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, számolt be a Sky News.
Békefenntartó katonák Ukrajnába való állomásoztatásának ötletéről 26 európai vezető tárgyalt a hétvégén. De bár Olaszország is képviseltette magát ezen a találkozón, Meloni bonyolultnak, kockázatosnak és hatástalannak nevezte a békefenntartókkal kapcsolatos terveket.
Megjegyezte, hogy ukrán nép támogatása és az orosz agresszió elítélése részéről és ország részéről soha nem volt kétséges.
Meloni javasolta, hogy nyújtsanak a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat Ukrajnának, amely kimondja, hogy a szövetség egy tagja elleni támadást az összes elleni támadásnak kell tekinteni.
Az olasz kormányfő korábban kijelentette, hogy elutasítja brit kollégája, Keir Starmer felhívását, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a napokban arról beszélt a sajtónak, hogy nem lát esélyt arra, hogy Olaszország katonákat küldjön Ukrajnába, sem békefenntartóként, sem más minőségben.
A Sky News szerint a kormányfő azt nyilatkozta, bár továbbra is együtt kívánnak működni az európai és a nyugati partnerekkel, valamint az Egyesült Államokkal abban, hogy hatékony biztonsági garanciákat teremtsenek Ukrajna számára, de semmilyen katonai részvételt nem terveznek egy esetleges helyszíni haderőben.
Nem Olaszország az egyetlen EU-s tagállam, amely határozottan elvetette annak a lehetőségét, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, korábban Szlovákia és Magyarország is arra a döntésre jutott, hogy diplomáciai úton kell rendezni a konfliktust.
Giorgia Maloni olasz miniszterelnök a NATO kollektív biztonságról szóló 5. cikkelyének kiterjesztését javasolja Ukrajnára anélkül, hogy az ország szövetségi tagságot kapna – számolt be az rbc.ua hírportál az olasz kormányfőnek az EU-vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után adott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Meloni elmondta: „Nyilvánvalóan a központi kérdés az ukrajnai béke, és úgy gondolom, hogy mindannyiunknak minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennünk a békefolyamat elősegítése érdekében, üdvözölve az amerikai kezdeményezést és mindenkit, aki békefolyamatot akar elérni. Az igazságos békéhez azonban egyértelmű biztonsági garanciákra van szükség.”
Az olasz kormányfő szerint ezeknek a biztonsági garanciáknak mindig a NATO-n kell alapulniuk, mert „ez az egyetlen komoly mód a biztosításra”. „Már különféle megvalósítási módok léteznek, és dolgozunk a javaslatainkon. De véleményem szerint a meg nem határozott katonai kontingensek küldése, legyen az angol vagy bármilyen más, a legnehezebb és talán a legkevésbé hatékony megoldás. Ezt mondtam, megismételtem, és kizártam annak lehetőségét is, hogy ezzel összefüggésben olasz katonákat küldjünk” – szögezte le. Úgy vélte, hosszabb távú megoldásokon kell gondolkodni, mint egyszerűen csapatokat küldeni Ukrajnába.
„A másik dolog az ENSZ békefenntartó missziójának kérdése, de ez egy teljesen más téma, mert az ilyen missziókat akkor vetik be, amikor a békefolyamat már elkezdődött. És most nem erről van szó. Ismétlem, továbbra is nagyon szkeptikus vagyok ezzel a javaslattal kapcsolatban” – tette hozzá az olasz miniszterelnök. Mint megjegyezte, a NATO 5. cikkelyének kiterjesztése Ukrajnára sokkal hatékonyabb lenne. „Ez nem ugyanaz, mint a NATO-csatlakozás, hanem arról van szó, hogy Ukrajnára is kiterjesztjük ugyanazt a biztonsági ernyőt, amivel a NATO-országok rendelkeznek. Ez stabil, hosszú távú és valós biztonsági garanciákat adna, többet, mint néhány javaslat, amit most látok. Tehát ez az egyik javaslatunk” – magyarázta.
Az olasz kormányfő szerint erről a témáról tárgyalnak. Még véglegesíteni kell, de ez egy olyan kezdeményezés, amelyen Olaszország dolgozik és népszerűsíti – jegyezte meg. „Ez nem azt jelenti, hogy megvalósul, de fontosnak tartjuk, hogy találkozzunk, megvitassuk ezeket a kérdéseket, és folytassuk ebben az irányban a munkát. Konkrét határidők még nincsenek, de úgy látom, jelentős érdeklődést mutat ez az ötlet a partnereink részéről” – mutatott rá Giorgia Meloni.
Az 5. cikkely kimondja, hogy egy NATO-tagország elleni támadást a szövetség összes tagja elleni támadásnak kell tekinteni.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kételkedik abban, hogy célszerű lenne európai katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Erről az AFP hírügynökség forrásai számoltak be.
A hírforrások azt is hozzátették, hogy az olasz miniszterelnök szerint a katonák küldése a „legnehezebb és legkevésbé hatékony” módja annak, hogy biztosítani lehessen a békét Ukrajnában.
Meloni emellett hangsúlyozta az Egyesült Államok bevonásának fontosságát minden Ukrajnával és európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalásba.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken azt mondta, Oroszország „az egész olasz nemzetet sértette meg”, miután Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő éles hangon bírálta Sergio Mattarella olasz államfő kijelentéseit, melyeket Oroszországgal kapcsolatban tett – írja a Reuters.
Mattarella egy múlt heti beszédében a mai Oroszországot a náci Németországhoz hasonlította, amely magát „Harmadik Birodalomnak” nevezte. Az államfő a második világháborúról beszélt, mikor azt mondta: „Ez volt a Harmadik Birodalom terve Európában. A jelenlegi orosz agresszió Ukrajna ellen is ilyen jellegű.”
Marija Zaharova pénteken válaszolt Mattarella múlt heti szavaira, „istenkáromló kitalációnak” minősítve azokat.
Giorgia Meloni olasz kormányfő nem késett a válasszal: „A szóvivő sértegetései (…) sértik az egész olasz nemzetet, amelyet az államfő képvisel. Teljes szolidaritásomat, valamint az egész kormány szolidaritását fejezem ki Mattarella elnöknek, aki mindig is határozottan elítélte az Ukrajna ellen elkövetett agressziót.”
A Meloni vezette Olaszország Ukrajna egyik legfőbb támogatójának számít.
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szombaton Floridába repült, hogy találkozzon a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Az európai vezető erősíteni akarta a kapcsolatokat Trumppal annak január 20-i beiktatása előtt.
A közösségi médiában megosztott videók szerint Mar-a-Lago vendégei tapsviharral fogadták Melonit, miután a megválasztott elnök bemutatta őt. A találkozóra néhány nappal azelőtt került sor, hogy Meloni január 12-ig tartó római látogatása során találkozik Joe Biden amerikai elnökkel. Trump a novemberi választási győzelme után készül visszatérni a Fehér Házba.
Bár a találkozó részleteit nem hozták nyilvánosságra, olasz médiajelentések szerint Meloni azt tervezte, hogy megvitatja Trumppal Oroszország ukrajnai háborúját, kereskedelmi kérdéseket, a Közel-Keletet és egy Teheránban fogva tartott olasz újságíró sorsát. Meloni hivatala egyelőre nem kívánt nyilatkozni a jelentésekről. A megválasztott amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy megállítja a vérontást Ukrajnában.
