Nagy-Britannia és Franciaország felajánlotta, hogy békefenntartókat küld Ukrajnába. Ez a terv „kockázatos”, véli Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, számolt be a Sky News.
Békefenntartó katonák Ukrajnába való állomásoztatásának ötletéről 26 európai vezető tárgyalt a hétvégén. De bár Olaszország is képviseltette magát ezen a találkozón, Meloni bonyolultnak, kockázatosnak és hatástalannak nevezte a békefenntartókkal kapcsolatos terveket.
Megjegyezte, hogy ukrán nép támogatása és az orosz agresszió elítélése részéről és ország részéről soha nem volt kétséges.
Meloni javasolta, hogy nyújtsanak a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat Ukrajnának, amely kimondja, hogy a szövetség egy tagja elleni támadást az összes elleni támadásnak kell tekinteni.
Az olasz kormányfő korábban kijelentette, hogy elutasítja brit kollégája, Keir Starmer felhívását, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a napokban arról beszélt a sajtónak, hogy nem lát esélyt arra, hogy Olaszország katonákat küldjön Ukrajnába, sem békefenntartóként, sem más minőségben.
A Sky News szerint a kormányfő azt nyilatkozta, bár továbbra is együtt kívánnak működni az európai és a nyugati partnerekkel, valamint az Egyesült Államokkal abban, hogy hatékony biztonsági garanciákat teremtsenek Ukrajna számára, de semmilyen katonai részvételt nem terveznek egy esetleges helyszíni haderőben.
Nem Olaszország az egyetlen EU-s tagállam, amely határozottan elvetette annak a lehetőségét, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, korábban Szlovákia és Magyarország is arra a döntésre jutott, hogy diplomáciai úton kell rendezni a konfliktust.
Giorgia Maloni olasz miniszterelnök a NATO kollektív biztonságról szóló 5. cikkelyének kiterjesztését javasolja Ukrajnára anélkül, hogy az ország szövetségi tagságot kapna – számolt be az rbc.ua hírportál az olasz kormányfőnek az EU-vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után adott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Meloni elmondta: „Nyilvánvalóan a központi kérdés az ukrajnai béke, és úgy gondolom, hogy mindannyiunknak minden lehetséges erőfeszítést meg kell tennünk a békefolyamat elősegítése érdekében, üdvözölve az amerikai kezdeményezést és mindenkit, aki békefolyamatot akar elérni. Az igazságos békéhez azonban egyértelmű biztonsági garanciákra van szükség.”
Az olasz kormányfő szerint ezeknek a biztonsági garanciáknak mindig a NATO-n kell alapulniuk, mert „ez az egyetlen komoly mód a biztosításra”. „Már különféle megvalósítási módok léteznek, és dolgozunk a javaslatainkon. De véleményem szerint a meg nem határozott katonai kontingensek küldése, legyen az angol vagy bármilyen más, a legnehezebb és talán a legkevésbé hatékony megoldás. Ezt mondtam, megismételtem, és kizártam annak lehetőségét is, hogy ezzel összefüggésben olasz katonákat küldjünk” – szögezte le. Úgy vélte, hosszabb távú megoldásokon kell gondolkodni, mint egyszerűen csapatokat küldeni Ukrajnába.
„A másik dolog az ENSZ békefenntartó missziójának kérdése, de ez egy teljesen más téma, mert az ilyen missziókat akkor vetik be, amikor a békefolyamat már elkezdődött. És most nem erről van szó. Ismétlem, továbbra is nagyon szkeptikus vagyok ezzel a javaslattal kapcsolatban” – tette hozzá az olasz miniszterelnök. Mint megjegyezte, a NATO 5. cikkelyének kiterjesztése Ukrajnára sokkal hatékonyabb lenne. „Ez nem ugyanaz, mint a NATO-csatlakozás, hanem arról van szó, hogy Ukrajnára is kiterjesztjük ugyanazt a biztonsági ernyőt, amivel a NATO-országok rendelkeznek. Ez stabil, hosszú távú és valós biztonsági garanciákat adna, többet, mint néhány javaslat, amit most látok. Tehát ez az egyik javaslatunk” – magyarázta.
Az olasz kormányfő szerint erről a témáról tárgyalnak. Még véglegesíteni kell, de ez egy olyan kezdeményezés, amelyen Olaszország dolgozik és népszerűsíti – jegyezte meg. „Ez nem azt jelenti, hogy megvalósul, de fontosnak tartjuk, hogy találkozzunk, megvitassuk ezeket a kérdéseket, és folytassuk ebben az irányban a munkát. Konkrét határidők még nincsenek, de úgy látom, jelentős érdeklődést mutat ez az ötlet a partnereink részéről” – mutatott rá Giorgia Meloni.
Az 5. cikkely kimondja, hogy egy NATO-tagország elleni támadást a szövetség összes tagja elleni támadásnak kell tekinteni.
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni kételkedik abban, hogy célszerű lenne európai katonákat küldeni Ukrajnába békefenntartó misszióra. Erről az AFP hírügynökség forrásai számoltak be.
A hírforrások azt is hozzátették, hogy az olasz miniszterelnök szerint a katonák küldése a „legnehezebb és legkevésbé hatékony” módja annak, hogy biztosítani lehessen a békét Ukrajnában.
Meloni emellett hangsúlyozta az Egyesült Államok bevonásának fontosságát minden Ukrajnával és európai biztonsággal kapcsolatos tárgyalásba.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pénteken azt mondta, Oroszország „az egész olasz nemzetet sértette meg”, miután Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő éles hangon bírálta Sergio Mattarella olasz államfő kijelentéseit, melyeket Oroszországgal kapcsolatban tett – írja a Reuters.
Mattarella egy múlt heti beszédében a mai Oroszországot a náci Németországhoz hasonlította, amely magát „Harmadik Birodalomnak” nevezte. Az államfő a második világháborúról beszélt, mikor azt mondta: „Ez volt a Harmadik Birodalom terve Európában. A jelenlegi orosz agresszió Ukrajna ellen is ilyen jellegű.”
Marija Zaharova pénteken válaszolt Mattarella múlt heti szavaira, „istenkáromló kitalációnak” minősítve azokat.
Giorgia Meloni olasz kormányfő nem késett a válasszal: „A szóvivő sértegetései (…) sértik az egész olasz nemzetet, amelyet az államfő képvisel. Teljes szolidaritásomat, valamint az egész kormány szolidaritását fejezem ki Mattarella elnöknek, aki mindig is határozottan elítélte az Ukrajna ellen elkövetett agressziót.”
A Meloni vezette Olaszország Ukrajna egyik legfőbb támogatójának számít.
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szombaton Floridába repült, hogy találkozzon a megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Az európai vezető erősíteni akarta a kapcsolatokat Trumppal annak január 20-i beiktatása előtt.
A közösségi médiában megosztott videók szerint Mar-a-Lago vendégei tapsviharral fogadták Melonit, miután a megválasztott elnök bemutatta őt. A találkozóra néhány nappal azelőtt került sor, hogy Meloni január 12-ig tartó római látogatása során találkozik Joe Biden amerikai elnökkel. Trump a novemberi választási győzelme után készül visszatérni a Fehér Házba.
Bár a találkozó részleteit nem hozták nyilvánosságra, olasz médiajelentések szerint Meloni azt tervezte, hogy megvitatja Trumppal Oroszország ukrajnai háborúját, kereskedelmi kérdéseket, a Közel-Keletet és egy Teheránban fogva tartott olasz újságíró sorsát. Meloni hivatala egyelőre nem kívánt nyilatkozni a jelentésekről. A megválasztott amerikai elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy megállítja a vérontást Ukrajnában.
Oroszország a puszta határvédelemnél nagyobb fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára, az illegális bevándorlással és más eszközökkel is alááshatja a blokkot – jelentette ki Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap, az európai biztonságról és védelemről a finnországi Saariselkäben tartott „észak-dél-európai csúcstalálkozót” lezáró sajtótájékoztatón.
Az észak-lappföldi régióban tartott tanácskozáson részt vett Ulf Kristersson svéd miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is, céljuk az északi régió és a Földközi-tenger térségében tapasztalható biztonsági, valamint a dél-európai migrációs kihívások megvitatása volt. A találkozó házigazdája Petteri Orpo finn miniszterelnök volt.
„Országainkat gyakran szemben álló felekként kezelik az EU-n belül: az egyik oldalon az északi, úgymond takarékos, a másikon pedig a déli, pazarló nemzetekkel, ami szerintem előítélet” – mondta Meloni, majd hangsúlyozta, hogy „ezek a nemzetek most azért vannak itt, hogy a biztonság témájáról tárgyaljanak, és ez azt mutatja, hogy megértettük, hogy a világ megváltozott, és nem tudunk megbirkózni a kihívásokkal, ha nem értjük meg mások nézőpontját és problémáit”.
„Meg kell értenünk, hogy a fenyegetés sokkal szélesebb körű, mint ahogyan elképzeljük” – mondta Meloni egy Oroszországról feltett kérdésre.
Véleménye szerint az Oroszországból vagy máshonnan érkező, az EU biztonságát fenyegető veszély nem fog megszűnni pusztán az ukrajnai konfliktus lezárásával, és az EU-nak fel kell készülnie erre. „A demokráciánkról van szó, a közvélemény befolyásolásáról, arról, ami Afrikában történik, a nyersanyagokról, a migráció instrumentalizálásáról. Tudnunk kell, hogy ez egy nagyon tág biztonsági koncepció” – mondta Meloni.
Sürgette az EU-t, hogy tegyen többet határainak védelméért, és ne engedje, hogy Oroszország vagy valamely „bűnszervezet” irányítsa az illegális migránsok áramlását.
Meloni szerint az EU az elmúlt években rosszul kezelte a bevándorlást, egyszerűen a tehermegosztás kérdésére szűkítve azt.
„Hiba volt az illegális bevándorlás kérdését kizárólag szolidaritáson alapuló vitaként kezelni” – mondta. „Az eredmény az lett, hogy képtelenek voltunk megvédeni a határainkat. (…) Meg akarjuk védeni a külső határainkat, és nem fogjuk hagyni, hogy Oroszország vagy bűnszervezetek aláássák a biztonságunkat.”
Meloni szerint a NATO továbbra is az EU biztonságának „sarokköve” marad, de a blokknak szélesebb körű kihívásokkal is meg kell küzdenie.
„A biztonság a létfontosságú infrastruktúrát is magában foglalja, a mesterséges intelligenciát, a kiberbiztonságot, a nyersanyagokat, az ellátási láncokat. Ez új és hatékonyabb kül- és együttműködési politikát jelent, beleértve a migrációt is” – mondta.
A találkozó házigazdája, Petteri Orpo hangoztatta, hogy kormánya létfontosságú kérdésnek tekinti az Oroszországgal közös, 1340 kilométernyi határának biztonságát nemcsak Helsinki, hanem az EU és a NATO számára is.
A svéd Ulf Kristersson kiemelte, hogy az illegális bevándorlás közös kihívás az északi és a déli EU-tagállamok számára egyaránt.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő a határvédelemmel párhuzamosan annak fontosságát is megemlítette, hogy a NATO tagállamainak többet kell védelemre fordítaniuk a jelenlegi, a GDP-hez viszonyított 2 százalékos célkitűzéshez képest.
Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós tagállamoknak jövőre gyors döntéseket kell hozniuk az orosz fenyegetések ellensúlyozására. Ő is hangoztatta, hogy Európának még többet kell tennie a biztonság és védelem terén annak biztosítására, hogy elkerülje területén a háborút.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország a puszta határvédelemnél nagyobb fenyegetést jelent az Európai Unió biztonságára, az illegális bevándorlással és más eszközökkel is alááshatja a blokkot – jelentette ki Giorgia Meloni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734943980
[modified] => 1734905983
)
[title] => Meloni szerint Oroszország a határbiztonságon túlmutató fenyegetést jelent az EU-ra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136118&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136118
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136119
[image] => Array
(
[id] => 136119
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1.jpg
[original_lng] => 734399
[original_w] => 2500
[original_h] => 1667
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/meloni-1.jpg
[width] => 2500
[height] => 1667
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734898784:12
[_thumbnail_id] => 136119
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 702
[_oembed_cfefe5a4c192e5e3776367c8dc23d6c9] =>
On the sidelines of the Ambrosetti Forum, I had a meeting with the President of the Council of Ministers of Italy, @GiorgiaMeloni.
One of the key topics we discussed was Ukraine’s recovery and reconstruction, particularly focusing on the restoration of our energy system. We… pic.twitter.com/ZKBFzoIniF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 7, 2024
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja, az Olasz Testvérek politikai találkozóján vasárnap bejelentette, hogy lemond az Európai Konzervatívok és Reformerek elnöki tisztségéről.
Giorgia Meloni döntését úgy igazolta, hogy az európai parlamenti választásokkal lezártnak érzi eddigi feladatát.
Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) közössége „olyan elnököt érdemel, amely teljes időben képes vele foglalkozni, nagyobb energiával” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy olasz miniszterelnöki feladataira kíván összpontosítani.
Meloni azt is bejelentette, hogy az ECR elnöki tisztségére Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök jelölését támogatja.
Wir haben lange und redlich verhandelt. In wesentlichen Punkten ist mit der SPÖ keine Einigung möglich. Die Volkspartei steht zu ihren Versprechen: Wir werden leistungs- und wirtschaftsfeindlichen Maßnahmen oder neuen Steuern nicht zustimmen. Daher beenden wir die Verhandlungen… pic.twitter.com/evKgQbtTwq
Volodimir Zelenszkij elnök pénteken telefonos megbeszélést folytatott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, szóba került a 10. olaszországi segélycsomag, valamint Ukrajna légvédelmének a megerősítése – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy tájékoztatta Melonit a csatatéren kialakult helyzetről. A felek elsősorban Ukrajna katonai támogatásának a folytatását és a 10. segélycsomag Olaszország általi biztosításának felgyorsítását vitatták meg.
Megállapodtunk az európai államok vezetői szintjén a koordináció megerősítéséről, hogy vitassák meg a térség biztonsági helyzetét, és növeljék Ukrajna légvédelmi rendszerekkel történő ellátását
– tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Az ANSA olasz hírügynökség szerint Meloni teljes körű támogatást ígért Ukrajnának, és megerősítette, hogy kész 2025-ben Rómában konferenciát tartani a helyreállításról és az újjáépítésről.
A technológiai milliárdos belegázolt a legutóbbi bírósági ítéletbe, amely kudarcot vallott Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Albániával folytatott bevándorlási programjának kapcsán.
Sergio Mattarella olasz elnök felszólította Elon Muskot, hogy ne avatkozzon be az ország politikájába, miután a technológiai milliárdos bírálta az olasz bíróságot, amiért blokkolta a migránsok átszállítását a vitatott bevándorlási megállapodás révén épített albániai fogolytáborokba.
Musk, akit a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump közösen választott az új „Kormányzati Hatékonysági Osztály” vezetésére, kedden X-en azt írta, hogy „ezeknek a bíráknak menniük kell”.
Azokra a római bírákra utalt, akik elleneztek Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon kezdeményezését, hogy egyes menedékkérők feldolgozását és fogva tartását Albániába bízzák.
Egy későbbi bejegyzésben a Tesla tulajdonosa ezt írta: „Ez elfogadhatatlan. Olaszország népe demokráciában él, vagy egy nem választott autokrácia hozza meg a döntéseket?”
Egy szokatlan nyilatkozatában, amely nem nevezte meg Muskot, de egyértelműen rá utalt, Mattarella azt mondta, Olaszország „tudja, hogyan kell gondoskodnia magáról, miközben tiszteletben tartja alkotmányát”.
„Bárkinek, különösen akkor, ha – ahogyan azt bejelentették – fontos kormányzati szerepre készül egy baráti és szövetséges országban, tiszteletben kell tartania szuverenitását, és nem vállalhatja el a receptek kiadását” – mondta Mattarella szerdán.
Az X olasz képviselője, Andrea Stroppa válaszul azt mondta, hogy Musk tiszteletben tartja Mattarellát és Olaszország alkotmányát, de továbbra is „szabad véleményt kíván nyilvánítani”.
Meloni nem kommentálta Musk bejegyzéseit, de Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes – aki a kormányzó, bevándorlásellenes Olasz Testvérek párt tagja – kijelentette, hogy Musknak „igaza volt” az X-en írt bejegyzésében.
A migránsokat először Albániába küldték a Meloni és Edi Rama albán miniszterelnök közötti ötéves megállapodás részeként, amelynek értelmében Olaszország két feldolgozóközpontot működtet Albániában, amelyek meghatározzák, hogy az egyének jogosultak-e menedékjogra.
A római bíróság bírái a luxembourgi EU Bíróság (EB) ügyeire hivatkoztak, amelyek úgy döntöttek, hogy egyetlen „származási ország” sem tekinthető biztonságosnak, még akkor sem, ha részben veszélyes.
Olaszország Egyiptomot és Bangladest „biztonságos” országnak minősítette. Ennek ellenére az ítélet értelmében Róma kihívással néz szembe az Albániából érkező migránsok hazaszállításával ebbe a két nemzetbe.
A római bíróság azzal érvelt, hogy nem szabad migránsokat küldeni a balkáni országba mindaddig, amíg az EB nem ad egyértelműbb tájékoztatást, vagyis az Albániába küldött két kis csoportot visszaküldték Olaszországba.
Szerdán az EB egyik tisztviselője kijelentette, hogy ítéletében hetekig vagy hónapokig tarthat, amíg tisztázza, hogy Olaszország jogszerűen visszaküldheti-e a migránsokat az általa biztonságosnak ítélt országokba.
A bíróság döntése komoly visszalépést jelent a rendszer számára, amelyet Meloni az Olaszországba irányuló illegális migráció megfékezésének hatékony módjaként emlegetett, és számos más európai ország vonzó politikának tartotta .
Az Olaszország Fivérei párt, amely a tervet hirdette és végrehajtotta, felháborodásának adott hangot a bíróság döntése miatt – Salvini azzal vádolta a bírákat, hogy „veszélyeztették az olaszok biztonságát és pénztárcáját”.