A georgiai parlament új „Választási törvénykönyv” létrehozását kezdeményezi, amely változtatásokat vezet be az ország külföldön tartózkodó állampolgárai szavazási eljárásában – jelentette ki Salva Papuashvili, a georgiai parlament elnöke, idézte a TV1, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Papuashvili kijelentette, hogy november 17-én, hétfőn a georgiai parlament új „Választási törvénykönyvet” kezdeményez, amely előírja a „normák és technikai fejlesztések rendszerezését, az eljárások pontosítását és a párhuzamos rendelkezések megszüntetését”.
Papuashvili elmondása szerint a változások „jelentősen javítják” a választási folyamat szabályozási keretét. Megjegyezte, hogy a törvénykönyv könnyen érthető lesz, és funkcionálisan szervezett szöveggel rendelkezik majd.
A kódex egyik fontos módosítása a nem rezidensek, azaz a külföldön tartózkodó grúz állampolgárok szavazási eljárása.
„Először is hangsúlyozni kell, hogy a külföldön tartózkodó grúz állampolgárok szavazati jogában semmi sem változik. Mint korábban, Grúzia minden állampolgára, lakóhelyétől és tartózkodási helyétől függetlenül, teljes passzív és aktív szavazati joggal rendelkezik”, mondta.
Ugyanakkor Papuashvili elmondása szerint a változás a szavazási eljárást érinti, és előírja, hogy a helyhatósági választásokhoz hasonlóan a grúz parlamenti választásokon is csak az ország területén lehet szavazni.
„Ez a döntés az állam azon kötelezettségén alapul, amelyet Grúzia alkotmányának 24. cikkelye állapít meg, hogy biztosítsa az akarat szabad kifejezését, amely magában foglalja a külső beavatkozástól való védelmet is” – mondta.
A grúz parlament elnöke kijelentette, hogy a 2024-es parlamenti választások „megmutatták, milyen nyílt és brutális lehet a külső információs és politikai nyomás a választókra”.
„Ebben a tekintetben különösen nagyok a kockázatok a nem rezidensek – a grúz állampolgárok számára, akik egy másik országban tartózkodnak, külföldi joghatóság befolyása alatt állnak, és olyan politikai környezetben, ahol az állam nem tudja megakadályozni a beavatkozást”, jelentette ki.
Október 4-én helyhatósági választásokat tartottak Grúziában, amelyeken a helyi önkormányzatokba választottak képviselőket. A polgárok 64 város polgármesterét és több mint 2000 képviselőt választottak a helyi tanácsokba – a szakrebulókba.
A jóváhagyott mechanizmus hamarosan alkalmazható lesz a georgiai útlevéllel rendelkezők bizonyos csoportjaival szemben.
Az EU nagykövetei megállapodtak egy egyszerűsített mechanizmusban a harmadik országokkal kötött vízumliberalizáció felfüggesztésére. Georgia lesz az első ország, amellyel szemben alkalmazzák az új szabályt, számolt be Rikard Jozwiak, a Ragyio Szvoboda tudósítója az X platformon november 12-én, szerdán. A mechanizmus decemberben lép hatályba.
„Az EU nagykövetei épp most adtak zöld utat a vízumliberalizáció felfüggesztésének egyszerűsítésére” – írta Jozwiak.
Az EU külügyminisztereinek november 17-én kell jóváhagyniuk a megállapodást, míg az erre vonatkozó dokumentum aláírási ünnepségére november 26-án kerül sor az Európai Parlamentben.
A jóváhagyott mechanizmus hamarosan alkalmazható lesz a grúz útlevéllel rendelkezők bizonyos csoportjaival szemben.
Az Európai Bizottság nem hívta meg Georgiát az EU bővítési fórumára, amelyet november 18-án Brüsszelben tartanak meg, számolt be Guillaume Mercier, az Európai Bizottság képviselője, idézte a Sova News portál.
Mercier megjegyezte, hogy az EB jelentése kifejezetten kimondja, hogy Georgia egyre inkább eltávolodik az Európai Uniótól. A dokumentum hangsúlyozza, hogy az európai integrációhoz szükséges reformok terén jelentős a lemaradás, ami példa nélküli egy tagjelölt ország esetében.
„A helyzet az elmúlt hónapokban romlott, és a demokrácia fejlődésében visszaesést tapasztalunk” – mondta.
Mercier arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel csökkentette a politikai kapcsolatokat a grúz kormánnyal, és csak azokat hagyta meg, amelyek a válságból való kilábalásra irányulnak.
Georgia (Grúzia) külügyminisztere, Maka Bochorisvili kijelentette, hogy Ukrajna akadályokat gördít Georgia Európai Unióhoz való csatlakozása elé. A külügyminiszter nyilatkozatát a Грузия Online közölte.
Bochorisvili elmondta, hogy Oroszország teljes körű agressziójának első napjaitól kezdve Grúzia mindent megtett, hogy politikai támogatásáról biztosítsa Ukrajnát.
A miniszter bírálta az Európai Bizottság bővítési jelentésében szereplő negatív értékelést is, mondván, hogy „a jelentés következtetései teljesen eltorzítják a valós tényeket.”
Bochorisvili emellett megvédte azt a döntést, hogy Georgia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen:
Senki sem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal, és újabb biztonsági kockázatokat teremteni. Ez teljesen természetes. A kormány elsődleges kötelessége az ország biztonságának megőrzése. Ha ezt tesszük, azt nem elítélni, hanem üdvözölni kellene
– fogalmazott.
A miniszter panaszkodott arra is, hogy Georgia európai integrációs útját és a tagjelölti státusz megszerzésének folyamatát negatívan befolyásolta Ukrajna hozzáállása, „mintha Ukrajna azt szerette volna, hogy Grúzia ne kapja meg a tagjelölti státuszt”.
Saját szemünkkel láttuk, milyen kampányok folytak 2022–2023-ban – mielőtt megkaptuk volna a tagjelölti státuszt. Ukrajna részvétele ezekben a folyamatokban nyilvánvaló volt: különböző formákban léptek fel Georgia európai integrációja ellen. Ez megtörtént, nem volt titok, mindannyian tudjuk” – állította Bochorisvili.
A német külügyminisztérium vasárnap bejelentette, visszahívja Peter Fischer georgiai nagykövetét, aki a jelenlegi georgiai kormány egyik szókimondó kritikusa, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A német külügyminisztérium közölte, hogy a georgiai vezetés „hónapok óta agitál az EU és személyesen a német nagykövet ellen is”.
„A német külügyminisztérium ezért úgy döntött, hogy konzultációra visszahívja Fischer nagykövetet a következő lépések megvitatása érdekében. Az EU Külügyminiszteri Tanácsa Georgiáról is fog tárgyalni” – tette hozzá.
Elina Valtonen, az EBESZ elnöke és finn külügyminiszter válaszolt Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnöknek, miután az lemondta a tervezett találkozót, mivel Elina Valtonen részt vett a Tbilisziben megtartott kormányellenes tüntetésen.
Az X-en közzétett bejegyzésében Valtonen meghívta Kobakhidzét, hogy jöjjön Finnországba és vegyen részt bármilyen tüntetésen.
„Az EBESZ elnöke meghívom Önt, Irakli Kobakhidze, hogy jöjjön Finnországba, találkozzon a szabad sajtó képviselőivel, és megfigyelheti az Önnek tetsző tüntetéseket”, írta Valtonen.
Egyben pontosította, hogy a Tbiliszibe megtartandó találkozót hivatalosan „a szoros menetrend miatt” mondták le.
Valtonen hangsúlyozta, hogy Georgia jövőjét kizárólag a georiai népnek kell eldöntenie.
„Ugyanez vonatkozik minden EBESZ-beli tagországra. Ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák ezt a jogot, szólásszabadságra, valamint szabad és tisztességes választásokra van szükségük valódi politikai alternatívákkal”, összegezte Elina Valtonen, az EBESZ elnöke.
Október 15-én, Kobakhidze georgiai miniszterelnök lemondta a találkozóját Valtonennel, miután az elnökasszony megjelent egy kormányellenes tüntetésen Tbilisziben.
A politikus október 14-én érkezett a helyszínre, miután tárgyalt Maka Bochorisvili külügyminiszterrel, és kifejezte támogatását a tüntetők iránt, akik közel egy éve előrehozott parlamenti választásokat követelnek, illegitimnek tartva a jelenlegi kormányt.
A georgiai kormány képviselőjét nem hívták meg az európai ügyekért felelős miniszterek és az Európai Unió tagjelölt országainak illetékes miniszterei közötti találkozóra, amelyre az EU minisztereinek informális találkozója keretében kerül sor Koppenhágában, szeptember 1-2-án. Erről több EU diplomata névtelenül tájékoztatta a Jevropejszka Pravda tudósítóját.
Georgia nem volt jelen az EU tagjelölt országok koppenhágai találkozóján.
Egyikük pontosította, hogy Georgia azért nem kapta meg a meghívást, mert „hivatalosan felfüggesztette az EU-csatlakozási folyamatot”.
Az Európai Unió úgy döntött, hogy nem hívja meg a georgiai delegációt a jelöltországok számára szeptember 1–2-án Koppenhágában tartott eseményekre.
A Jevropejszka Pravda szerint a dán fővárosban a jövőbeli EU-csatlakozásra törekvő országok illetékes minisztereinek találkozóján a tagállamok kormányának képviselőivel Georgia (Grúzia) kormányának képviselői nem vettek részt.
Az anonim forrásokból származó európai diplomáciai magyarázat szerint az hivatalos Tbiliszivel nem vették fel a kapcsolatot, mert az ország oroszbarát kormánya hivatalosan felfüggesztette az európai integrációs folyamatot.
Az ukrán külügyminisztérium reagált arra, hogy a georgiai kormánypárt választási reklámjaiban egy olyan videót használt, amely Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agressziójának következményeit ábrázolja, áll a külügyminisztérium szerdán közzétett kommentárjában, írta a Jevropejszka Pravda.
A külügyminisztérium barátságtalannak nevezte a „Grúz álom” intézkedéseit, és kijelentette, hogy a párt a háború szörnyű következményeit bemutató felvételeket saját politikai PR-jához használja fel.
„Az ilyen cinikus lépések az ukrán nép és az orosz agresszió áldozatainak megvetését mutatják, és jogos felháborodást keltenek az ukrán társadalomban”, jelentette ki az ukrán külügyminisztérium.
A tárca megjegyezte, hogy a grúz hatóságok meghajolnak Moszkva előtt, és figyelmen kívül hagyják a méltóság és a függetlenség elveit.
„Azt tanácsoljuk a grúz kormánypárt politikai stratégáinak, hogy legyenek őszinték saját népükkel, és helyezzenek el egy valóságosabb képet az oldalaikon: jobbra az orosz trikolórt, balra pedig az EU és a NATO zárt kapuit. Ez megfelel majd a valóságnak, mert a jelenlegi grúz kormány nem a háborútól, hanem az európai jövőtől fosztotta meg az országot” – közölte az ukrán külügyminisztérium. A tárca ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajna továbbra is következetesen és rendíthetetlenül támogatja Grúzia baráti népét abban a törekvésében, hogy egy független, demokratikus és európai államot építsen.
A bővítés történetének egyik legkeményebb dokumentumaként emlegetik a jelentést, ami elítéli Georgiát a jogállamiság gyengüléséért.
Jóváhagyta az Európai Parlament a Georgia csatlakozási folyamatról szóló jelentést szerdán, 490 igen és 147 nem szavazattal. A bővítés történetének egyik legkeményebb dokumentumaként emlegetik a jelentést. Az EP-képviselők ugyanis elítélték a jogállamiság gyengülését és a Georgiai Álom kormánypártra nehezedő növekvő orosz nyomást. Az Euronewsnak a jelentés egyik szerkesztője nyilatkozott.
Tobias Cremer, a szocialisták és demokraták (S&D) német EP-képviselője azt mondta, hogy már a tavalyi parlamenti választás sem volt tiszta, és azóta brutálisabb a fellépés és a megtorlás a tüntetőkkel szemben. A jelentés tehát rámutat, hogy a Georgiai Álom kormányára orosz befolyás nehezedik, követi a manipuláció és megfélemlítés módszereit. Ezek ellentétesek az EU értékeivel, nem a csatlakozás felé vezetnek.
Az Európai Parlament több állásfoglalásban kifogásolta az októberi választásokat, amit a georgiai ellenzék elcsaltnak nevez. Mind az EU, mind az Európa Tanács többször is elítélte a georgiai ellenzék tagjainak, újságíróknak és civil aktivistáknak az elmúlt hónapokban történt letartóztatásait.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa mondja, hogy az EU-hoz való közeledéshez csak akkor térhet vissza Georgia, ha érdemi lépéseket tesz a demokrácia erősítésére, leállítja a polgárok elleni erőszakot, szabadon engedi az összes igazságtalanul fogva tartott embert, felfüggeszti az elnyomó törvényeket, és párbeszédet folytat a civil társadalommal.
Az Euronewsnak májusban azt nyilatkozta a Georgia kormányának egyik tagja, hogy teljes mértékben elkötelezett az ország az EU-csatlakozási folyamat iránt.
Levan Davitasvili, Georgia miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a találgatások ellenére egyetlen politikája van a Georgia kormányának, az integrációs program, amit hivatalosan is elfogadtak.
Az EU és a georgiai kormány közötti növekvő nézeteltérések arra késztették a két felet, hogy néhány hónappal azután, hogy Georgia megkapta az EU-tagjelölt státuszt, lefagyasszák a bővítési folyamatot.
Regarding the European Union: this year, our Government must ensure readiness across all negotiation clusters. We understand that delays in Ukraine’s accession process are not caused by Ukraine. We will continue working with the EU to ensure promises made are fulfilled. This is a…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2025
