A vasárnapi genfi tárgyalásokon az amerikai és az ukrán delegációknak sikerült megállapodniuk az amerikai terv legtöbb normájában, és a vitatott pontok jelentős részét kiigazítaniuk – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál helyzetelemző írásában.
A genfi tárgyalások után Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy néhány változtatást eszközölnek az amerikai tervben. Kifejtette, hogy ez a találkozó „a békefolyamattal kapcsolatos tíz hónapos munka legtermékenyebbje” volt. Jermak, az ukrán delegáció vezetője szintén „nagyon produktívnak” nevezte a párbeszédet.
Fotó: REUTERS/Emma Farge
A kiadvány szerint Genfben a delegációknak sikerült megállapodniuk az amerikai terv legtöbb pontjában, és a vitatott normák jelentős részét kiigazítaniuk. Köztük van az ukrán fegyveres erők létszámának, a Zaporizzsjai Atomerőműnek, a fogolycsere formátumának és a hadifoglyok cseréjének kérdése.
A delegációk megállapodtak abban, hogy „félreteszik” a területekkel és Ukrajna NATO-tagságának alkotmányba foglalásával kapcsolatos pontokat, ezeket elnöki szinten – Zelenszkij és Trump szintjén – kell megvitatni és megállapodni róluk. A találkozójukra ezen a héten vagy a jövő héten kerülhet sor, bár a dátumról Genfben nem született konkrét megállapodás.
A múlt héten a médiában megjelent 28 pont nem végleges dokumentum, hanem az ukrán félnek megvitatásra benyújtott anyag. Ez a 28 pont képezte a témáját a tegnapi genfi tárgyalásoknak az ukrán és az amerikai delegáció között.
A tervezet legvitatottabb rendelkezései közül néhány a területi kérdéseket érinti – elsősorban az ukrán hadsereg Donyeck megyéből való kivonásának követelését. „Az amerikai hadsereg tábornokai a múlt héten érkezetek Kijevbe azzal a felméréssel, hogy a fronton a helyzet nem a javunkra fordul. Úgy vélik, hogy a következő hónapok kritikusak lesznek számunkra, és hogy 12 hónap múlva is elveszítjük Donyeck mgyét. És ha mindent elvágnak előlünk, az még gyorsabban is megtörténhet” – mondta az egyik forrás az rbc.ua hírportálnak.
Az amerikai tervtervezet szerint Donyeck megye egy része semleges, demilitarizált pufferzónává válik Oroszország ellenőrzése alatt, míg a megszállt Krím, Luhanszk és Donyeck megyéket de facto Oroszországként ismerik el. Herszon és Zaporizzsja megyékben a frontvonal befagy. Cserébe a Kremlnek az amerikai javaslat szerint ki kell vonulnia az öt régión – Szumi, Harkiv, Dnyipropetrovszk és Mikolajiv megyéken – kívüli többi megszállt területről.
A terv eredeti változatának további vitatott pontjai közé tartozik a Zaporizzsjei Atomerőmű Ukrajna és Oroszország általi közös ellenőrzése, valamint az ukrán fegyveres erők 600 000 főre csökkentése. Az ortodox egyházról, az orosz nyelvről vagy az ukrán fegyverekre vonatkozó korlátozásokról azonban nincs közvetlen említés. „Ami a hadsereg létszámát illeti, az amerikaiak közvetlenül kérdezték a mieinket erről kijevi látogatásuk során: ha nem 600 ezer, akkor hányra van szükség, 800 ezerre?” – mondta el egy informátor.
Moszkva nem hajlandó semmiféle engedményre az amerikai vezetőkkel január 10-én Genfben tartandó megbeszéléseken – szögezte le vasárnap Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes. Az Egyesült Államok és szövetségesei a tervek szerint felajánlják a rakétarendszerek és hadgyakorlatok kétoldalú korlátozását.
Természetesen nem teszünk semmiféle engedményt azon fenyegetések közepette, amelyek folyamatosan elhangzanak a közelegő egyeztetések nyugati résztvevői részéről” – fogalmazott a politikus az MTI szerint. Rjabkov azt mondta, az orosz kormány borúlátó a tárgyalások sikerességét illetően a Washingtonból és Brüsszelből érkező „kedvezőtlen jelek” miatt.
„Elképzelhető, hogy a tárgyalások hirtelen megszakadnak” – mondta az orosz politikus, aki szerint semmit nem lehet kizárni.
Az Ukrajna körül kialakult feszültség csillapítását célzó egyeztetéseket az orosz-ukrán határon hetek óta tartó feszültség árnyékában rendezik. Oroszország mintegy százezer katonát vont össze Ukrajna közelében, ami nyugtalansággal tölti el a nyugati országokat. Washington azt állította, hogy Moszkva invázióra készül. Oroszország tagadja ezt, és számos biztonsági garanciát követel a Nyugattól, egyebek között a NATO keleti bővítésének leállítását.
Pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően Brüsszelben viszont azt mondta, a NATO ajtaja nyitva áll a csatlakozni kívánó országok előtt.
Joe Biden amerikai elnök január elején telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, akinek ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok határozott választ ad, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Vasárnap washingtoni források arról számoltak be, hogy a nyugati szövetségesek készek felajánlani, hogy kész korlátozni a hadgyakorlatok számát a térségben, valamint a rakétarendszerek telepítését is visszafogja, ha Oroszország hasonló engedményeket tesz. Az amerikai vezetés azt is jelezte, hogy teljes gazdasági fegyverarzenált vet be – köztük export- és importkorlátozásokat – Moszkva ellen, ha nem enyhít az ukrajnai helyzeten.
A svájci megbeszélést követően Oroszország és a NATO közötti találkozót tartanak várhatóan január 12-én Brüsszelben, majd az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi tárgyalási fordulója következik január 13-án.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
