Magyarország lezárta valaha volt legnagyobb afrikai gazdaságfejlesztési programját Ugandában, ennek részeként az ország pénzügyi szektorának védelmét is megerősítették a kibertámadásokkal szemben – jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kampalában.
A tárcavezető a másfél milliárd forintból (mintegy 4,2 millió USD) megvalósuló, magyar cég által végrehajtott kiberbiztonsági projekt átadásán hangsúlyozta, hogy mivel Európa biztonsága Afrika biztonságától is erősen függ, ezért Ugandában meghirdették minden idők legjelentősebb afrikai magyar gazdaságfejlesztési programját.
Ennek keretében valósult meg a helyi pénzügyi szektor védelmét szolgáló kiberbiztonsági kapacitások kiépítését célzó projekt is – tájékoztatott.
Szavai szerint ezt a terület gyors digitalizációja tette szükségessé, ezért a kiberbiztonsági kapacitások és a mobilfizetési rendszerek megerősítésére került sor. A szakemberek vészhelyzeti reagáló csoportot állítottak fel, biztonsági műveleti központot alakítottak ki és oktatási bázist is létrehoztak.
Aláhúzta: ezek a megoldások erősítik Uganda kibervédelmét, a projekt keretében létrejött rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak a potenciális kitettségek csökkentéséhez, ami napjainkban nagyon fontos, ugyanis a kiberbiztonság mára a fizikai biztonság fontos részévé vált.
A miniszter ezután leszögezte, hogy Uganda biztonsága és stabilitása európai, így egyben magyar érdek is. „Különös tekintettel arra, hogy az ország ad otthont a legtöbb menekültnek Afrikában, illetve fontos pillére a regionális biztonságnak és stabilitásnak” – fogalmazott.
Arra figyelmeztetett, hogy Uganda stabilitásának megingása nyomán újabb tömeges migrációs hullám indulhatna meg Európa felé, ami súlyos hatással lenne a kontinens biztonságára.
Valamint azt hangsúlyozta, hogy az illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a helyiek számára az otthon maradást, a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van.
„Uganda továbbra is számíthat Magyarország támogatására a stabilitás és biztonság megőrzése terén” – összegzett.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a világ biztonsága egyre komolyabb kihívásokkal szembesül, s ennek része az is, hogy mivel a digitális tér egyre fontosabbá válik, az élet egyre nagyobb része tevődik át ide, a kibertámadások száma és súlyossága is egyre nő.
Ezek a támadások egyre veszélyesebbek, és immár nem csak a magánszemélyek eszközeit, hanem más, a mindennapi életet érintő területeket is céloznak, például munkahelyeket, az elektromos hálózatokat, a közlekedést, a kórházakat, a kormányzati szerveket – mutatott rá.
„Az elemzések szerint a kiberbűnözők fő célpontjait a nagyobb haszonnal kecsegtető szektorok jelentik, mint amilyen a pénzügyi és a bankszektor” – tette hozzá.
Majd tudatta, hogy Magyarország az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy felvegye a harcot a kiberbűnözőkkel szemben, és hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez is ezen a téren.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
A Miniszteri Kabinet mai ülésén bemutatásra kerül Covid-19 miatt kialakult krízis leküzdésére kidolgozott gazdaságfejlesztési program. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök jelentette be.
A miniszterelnök elmondása szerint a bemutatásra kerülő
stratégia átfogó választ ad az országban lévő válság minden aspektusára. A
programot a szakértői közösség véglegesítése után továbbadják a Legfelső
Tanácsnak.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a magyar kormánynak le kell állítania a határon túli gazdaságfejlesztési programokat – írja a Magyar Nemzet a párt szerdai online sajtótájékoztatója alapján.
A DK arra szólítja fel a magyar kormányt, hogy állítsa le a külhoni gazdaságfejlesztési programokat. Barkóczi Balázs hangoztatta: a kabinet a magyar munkahelyek megmentése és a kirúgott magyar dolgozók megsegítése helyett mintegy 36 milliárd forintot költ határon túli gazdaságélénkítésre, ezt a pénzt ráadásul olyan országokba küldik, amelyek kormányai – a magyarral ellentétben – „teszik a dolgukat, és segítik az embereket”. – Orbán Viktor a legnagyobb bajban árulta el és szúrta hátba a magyarokat – fogalmazott a Gyurcsány-párt szóvivője, aki szerint ebből a pénzből 300 ezer magyar munkanélküli fejenként 120 ezer forint támogatást kaphatna.
Mint lapunk is beszámolt róla: nem ez az első alkalom, hogy az ellenzék a járvány, veszélyhelyzet idején a külhoni magyarok ellen uszít. Szabó Tímea, a Párbeszéd-frakcióvezetője nemrég a magyar Országgyűlésben azért bírálta a kormányt, mert több ezer maszkot adott a határon túli magyar közösségeknek. „Ahányszor a miniszterelnök parádézik a sajtó előtt a kórházakban, a fele esetben nincsen a fogadó orvosokon maszk vagy az a sebészi maszk van, amiről az orvosok nagy része azt mondja, hogy nem sokat ér” – mondta Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, párttárselnök-társa, úgy folytatva: viszont azt hallják, hogy Kolozs megyében 21 ezer maszkot, Maros megyében pedig 60 ezret kaptak, valamint Beregszászban, Csíkszeredában, Kovászna megyében, Zilahon, Horvátországban és Macedóniában is.