Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac szerdán közölte, hogy a hadsereg jelentősen kibővíti Gázában folytatott katonai műveleteit, amelyek célja nagyobb területek ellenőrzés alá vonása. Az intézkedés a térség terrorista infrastruktúrájának felszámolását és a gázai lakosság tömeges evakuálását is magában foglalja – számolt be a hirado.hu.
A bejelentés szerint az izraeli hadsereg új területeket fog megszállni, miközben nagyszabású lakossági evakuálást hajt végre a harci zónákból. Konkrét részleteket azonban nem közöltek arról, hogy pontosan mely területekre terjed ki a művelet, illetve milyen módon fogják végrehajtani a kitelepítéseket – írja a CNN.
A döntést megelőzően az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője kedden felszólította Gáza déli részén, Rafah városának térségében élő lakosságot, hogy hagyják el otthonaikat és vonuljanak északra. Már múlt hónapban felmerült a lehetősége egy nagyszabású izraeli szárazföldi offenzívának Gázában, amelynek során tízezres nagyságrendben vezényelnének katonákat a térségbe a fegyveres csoportok felszámolására és a terület megszállására.
A bejelentés időzítése egybeesik az izraeli légierő folytatódó légicsapásaival, amelyek során az éjszaka folyamán legalább 17 ember vesztette életét Gáza déli részén.
A Han Júniszban található Nasszer Kórház és az Európai Kórház jelentése szerint a halottak között nők és gyerekek is vannak, akik korábban Rafah térségéből menekültek egy lakóházba. Két további személy életét vesztette egy másik légicsapás során Közép-Gázában.
Izrael két hete folytatta katonai műveleteit Gázában, miután egy két hónapig tartó tűzszünet összeomlott. Azóta több száz palesztin vesztette életét, és az ENSZ figyelmeztetett, hogy az élelmiszerkészletek rohamosan fogynak. Az izraeli hadsereg kijelentette, hogy addig marad a térség egyes részein, amíg az összes túsz szabadon nem kerül. Jelenlegi becslések szerint 24 ember lehet még életben a fogságban.
A katonai műveletek fokozódása Izraelen belül is vegyes fogadtatásra talált.
A hadifoglyok családjainak fóruma szerdán kifejezte megdöbbenését az offenzíva kibővítésével kapcsolatban, és követelte a kormánytól, hogy elsődleges célként a túszok kiszabadítására összpontosítson. „Ahelyett, hogy a túszok szabadon bocsátását biztosítaná egy megállapodás révén, a kormány újabb katonákat küld Gázába harcolni ugyanazokon a helyeken, ahol már korábban is harcoltak” – áll a fórum közleményében.
A diplomáciai fronton Egyiptom és Katar az utóbbi napokban intenzíven próbálja újraéleszteni a fegyverszüneti tárgyalásokat Izrael és a Hamász között. Vasárnap a Hamász elfogadott egy új egyiptomi javaslatot, amelynek értelmében öt izraeli túszt, köztük az amerikai-izraeli Edan Alexandert szabadon engednék egy újabb tűzszünet fejében. Izrael hétfőn egy ellenjavaslattal reagált, de a tárgyalások végkimenetele továbbra is bizonytalan.
Izrael bejelentette, hogy leállítja a Gázai övezet áramellátását, miután korábban a humanitárius segélyszállítmányokat is felfüggesztette. A döntés egy újabb lépés a Hamász elleni nyomásgyakorlásban, de komoly következményekkel járhat a több mint kétmillió palesztin számára, akiknek életkörülményei folyamatosan romlanak. A döntés hátterében a tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael bejelentette, hogy teljesen leállítja a Gázai övezet áramellátását, amely több mint kétmillió emberre lenne kihatással – olvasható az AP Newson.
A döntés egy héttel azután született, hogy az izraeli hatóságok leállították a területre irányuló áruszállítást, tovább fokozva a humanitárius válságot.
A lépés hátterében az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti tárgyalások megfeneklése áll.
Izrael nyomást akar gyakorolni a Hamászra, hogy a csoport fogadja el a tűzszünet első szakaszának meghosszabbítását, amelynek részeként a fegyveres szervezetnek szabadon kellene engednie a megmaradt izraeli túszok felét, cserébe Izrael ígéretet tett volna a tartós tűzszünetről szóló tárgyalások megkezdésére.
A Hamász azonban azt követeli, hogy azonnal kezdődjenek tárgyalások a tűzszünet nehezebb, második szakaszáról, és közölte, hogy az egyiptomi közvetítők által folytatott legutóbbi tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Az izraeli energiaügyi miniszter utasította a szolgáltatót, hogy állítsa le az áramellátást Gáza számára.
Bár a terület sótalanító üzemei továbbra is kapnak áramot az ivóvíz előállításához, a teljes energiaszükséglet kielégítése így is lehetetlenné válhat. Gázában jelenleg generátorok és napelemek biztosítanak némi áramot, de ezek kapacitása erősen korlátozott, és nem képesek ellátni a teljes lakosságot.
A döntés hatásai még nem teljesen világosak, de a humanitárius válság további elmélyülése szinte biztosra vehető.
Izrael továbbra is fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet és Egyiptom közötti határsávban, annak ellenére, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén március elején megkezdődhetett volna a csapatok kivonása. Izraeli források szerint a döntés célja a Hamász újbóli megerősödésének megakadályozása, valamint a csempészútvonalak kialakulásának gátlása – számolt be a hirado.hu.
A hadsereg eredetileg március elején kezdte volna meg a kivonulást ebből a térségből, amennyiben a jelenlegi tűzszünet – amely szombaton lejár – meghosszabbításra kerül. Az izraeli forrás a CNN-nek nyilatkozva megerősítette, hogy csütörtökön egy üzenetet küldtek az izraeli médiának, amelyben kijelentették:
Nem hagyjuk el a Philadelphi-folyosót
A 14 kilométer hosszú határszakasz kulcsfontosságú a térség biztonságának fenntartásában. Az izraeli fél szerint az ottani katonai jelenlét célja, hogy megakadályozza a Hamász fegyvereseinek újbóli megerősödését és a csempészutak újbóli kiépülését.
Nem engedhetjük, hogy a Hamász gyilkosai ismét teherautókkal és fegyverekkel mozogjanak a határainknál, és nem hagyjuk, hogy újra megerősödjenek a csempészet révén
– nyilatkozta az izraeli forrás.
Az izraeli hadsereg májusban vette ellenőrzése alá a Philadelphi-folyosót, és a második tűzszüneti szakasz megállapodása értelmében vonult volna ki onnan. Jelenleg nem világos, hogy folynak-e tárgyalások ennek a második fázisnak az életbe léptetéséről.
[type] => post
[excerpt] => Izrael továbbra is fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet és Egyiptom közötti határsávban, annak ellenére, hogy a tűzszünet meghosszabbítása esetén március elején megkezdődhetett volna a csapatok kivonása. Izraeli források szerint a döntés c...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740683280
[modified] => 1740676708
)
[title] => Izrael fenntartja katonai jelenlétét a Gázai övezet határán
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142608&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142608
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 112214
[image] => Array
(
[id] => 112214
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[original_lng] => 193812
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ilyustratyvne-foto-abc-news-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740669509:5
[_thumbnail_id] => 112214
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1143
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 8249
[1] => 16829
[2] => 1822
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ellenőrzés
[1] => Gázai övezet
[2] => Izrael
)
)
[3] => Array
(
[id] => 142202
[content] =>
Törökország vezetése következetesen elutasította Donald Trump azon tervét, hogy több mint kétmillió palesztint telepítsenek ki a Gázai övezetből, amelyet az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonnának, és a „Közel-Kelet riviérájává” változtatnának. Recep Tayyip Erdogan figyelmeztette az USA elnökét, hogy hozzáállása veszélyezteti a regionális stabilitást.
Recep Tayyip Erdogan török elnök megismételte korábbi kijelentését, mely szerint „Izrael gázai támadása népirtással ér fel”, miközben nemzetközi intézkedéseket követelt Benjamin Netanjahu kormánya ellen.
Fagyossá válhat a török–amerikai viszony
Az efféle kijelentések valószínűsíthetően nem lesznek pozitív hatással a két fél közötti viszonyrendszerre, pedig Törökország az Egyesült Államok fontos szövetségesének számít a térségben. A két ország számos területen működik együtt, különösen a NATO keretein belül, ahol Törökország stratégiai szerepet is betölt a Közel-Keleten és a Fekete-tenger térségében. Emellett együtt dolgoztak a terrorizmus elleni harcban, a szíriai válság kezelésében és a védelmi ipari fejlesztésekben is.
Az Egyesült Államokat bíráló kijelentések kétségtelenül feszültebbé tehetik a viszonyt, mivel alááshatják a kölcsönös bizalmat, és megnehezíthetik a későbbi együttműködést. A két fél elidegenedése a NATO egységét is gyengítheti, és akadályozhatja a közel-keleti biztonság, a fegyverbeszerzések vagy a regionális válságok kezelésének koordinációját.
Elmérgesedő szócsaták a török és izraeli kormányzat között
A 2023. október 7-i Hamász-terrortámadást megelőzően a javulás jeleit mutatta Törökország és Izrael viszonya. Erdogan és Benjamin Netanjahu ugyanazon év szeptemberében találkozott New Yorkban, és a török elnök kijelentette, hogy az izraeli miniszterelnök rövid időn belül Ankarába látogat.
A két fél javuló kapcsolatának viszont hamar véget vetett a gázai konfliktus, amelynek során Erdogan kezdeti enyhébb bírálatait egyre élesebb retorika váltotta fel, ami egészen addig fajult, hogy az izraeli felet „népirtással” vádolta meg. A török elnök emellett az izraeli miniszterelnököt „vámpírnak” és „gengszternek” is nevezte, mondván, hogy mind a hazai igazságügyi hatóságok, mind a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatai alól kibújik.
Az izraeli kormányfő közleményben reagált a sértegetésekre: „Erdogan, aki népirtást hajt végre a kurdok ellen, és az uralmát ellenző rekordszámú újságírót tart börtönben, az utolsó, aki az erkölcsről prédikálhat nekünk. Az IDF a világ legmorálisabb hadserege, amely harcol, és felszámolja a világ legaljasabb és legbrutálisabb terrorszervezetét, a Hamász-Dáist (Hamász–Iszlám Állam – a szerk.), amely emberiség elleni bűncselekményeket követett el, miközben Erdogan dicséri és vendégül látja magas rangú tisztségviselőit.”
Miért elnéző Recep Tayyip Erdogan a Hamásszal szemben?
Törökország és a Hamász kapcsolata évek óta szoros, mivel Ankara a palesztin ügy egyik legfőbb támogatójaként lép fel a nemzetközi színtéren. Erdogan kormánya politikai és humanitárius segítséget is nyújt a Gázai övezetben működő szervezetnek, miközben, ahogy láthattuk, rendszeresen bírálja Izrael katonai műveleteit és telepespolitikáját. Emellett a Hamász politikai szárnyának több vezető személyisége is Törökországban lelt menedékre.
Ankara számára a Hamász a palesztin ellenállás legitim képviselője, amelyet nem kezel terrorista csoportként. Erdogan hozzáállásával hazája geopolitikai pozícióját is erősíti a Közel-Keleten. Éppen ezért sem meglepő, hogy az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán csak az előbbi hibáit nagyítja fel. Példának okáért a török elnök a tűzszünettel kapcsolatban a napokban kiemelte, hogy a Hamász eddig betartotta ígéreteit, és ennek megfelelően halad előre a folyamat. „Mint mindig, az az oldal, amelyben nem lehet megbízni, az az izraeli kormányzat” – tette hozzá.
Regionális ambíciók
Ankara az utóbbi években igyekezett közvetítő szerepet betölteni a közel-keleti konfliktusokban, miközben saját geopolitikai befolyását is növelni kívánta. Erdogan politikájának egyik kulcseleme az volt, hogy egyszerre ápolt jó viszonyt a nyugati hatalmakkal és a muszlim országokkal. Az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán azonban a török elnök egyre inkább az iszlám világ védelmezőjeként kíván fellépni, ezzel növelve befolyását az arab és muszlim közösségek körében.
Törökország a diplomáciai színtéren továbbra is aktív maradt: míg Washington és Brüsszel kritikával illette Erdogan álláspontját, addig több arab országban és Iránban egyes politikai erők üdvözölték azt. Ugyanakkor az olyan regionális hatalmak, mint Szaúd-Arábia vagy Egyiptom, nem feltétlenül támogatják Ankara térségbeli dominanciáját. Erdogan stratégiája hosszú távon is kockázatos lehet, mivel a radikális retorika elidegenítheti a nyugati partnereket.
Erdogan célja egy olyan regionális pozíció kialakítása, amelyben Törökország kulcsszereplővé válhat a közel-keleten, és amely révén erősítheti hazai politikai bázisát is. Azonban, ha a diplomáciai szóváltások gazdasági és politikai elszigetelődéshez vezetnek, akkor ez a stratégia visszafelé is elsülhet.
Izrael miniszterelnöke figyelmeztette a Hamászt, hogy megszünteti a gázai tűzszünetet, és folytatja az intenzív harcokat, ha a palesztin csoport szombat délig nem adja vissza a túszokat.
Benjamin Netanjahu közölte, hogy utasította az izraeli erőket, gyülekezzenek a Gázai övezetben és annak környékén, válaszul a Hamász bejelentésére, miszerint a túszok elengedését további értesítésig elhalasztja.
A BBC beszámolója szerint Netanjahu nem pontosította, hogy mind a 76 megmaradt túsz szabadon bocsátását követeli-e, vagy csak azt a hármat, akiket a múlt szombaton kellett volna elengedni, de egy miniszter szerint „mindenkire” gondolt.
A Hamász válaszában kijelentette, hogy továbbra is elkötelezett a tűzszüneti megállapodás mellett, továbbá állítja, hogy Izrael „felelős minden komplikációért vagy késedelemért”. A csoport azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette a három hete érvényben lévő tűzszünetet, többek között azzal, hogy akadályozta a létfontosságú humanitárius segélyek bejutását. Ezt Izrael tagadta.
A Hamász döntése, hogy késlelteti a hétvégi túszszabadítást, arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy azt javasolja: Izrael mondja fel a megállapodást, és „szabadítsa el a poklot”, hacsak „minden túszt” nem adnak vissza szombatig.
Izrael biztonsági kabinetjének négyórás ülése után Netanjahu egy videónyilatkozatban kijelentette, hogy „üdvözli Trump elnök követelését”.
„Ha a Hamász nem adja vissza a túszokat szombat délig, a tűzszünet véget ér, és az izraeli hadsereg (IDF) folytatja az intenzív harcokat a Hamász végső legyőzéséig” – mondta ki az ultimátumot, amelyet elmondása szerint a biztonsági kabinet egyhangúlag jóváhagyott.
Izraeli tisztviselők eltérő üzeneteket közvetítettek arról, hogy Netanjahu minden megmaradt túsz szabadon engedését követelte-e.
Egy forrás az izraeli Haaretz újságnak azt mondta, hogy Izrael hajlandó lenne folytatni a tűzszünetet, ha a következő három túszt szombaton a tervek szerint elengednék. Később azonban Miri Regev közlekedési miniszter és a háborús kabinet tagja az X-en ezt írta: „Nagyon világos döntést hoztunk, ragaszkodunk Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatához a túszok elengedéséről – szombaton mindenkit el kell engedni!”
A Hamász kedden megismételte, hogy elutasítja Trump ellentmondásos tervét, amely szerint az Egyesült Államok átvenné az irányítást a háború utáni Gáza felett, és véglegesen áthelyezné a kétmilliós palesztin lakosságot, hogy az övezetet újjáépítsék és a „Közel-Kelet Riviérájává” alakítsák.
A palesztinok attól tartanak, hogy megismétlődik a Nakba, azaz a katasztrófa, amikor több százezren menekültek el vagy kényszerültek otthonuk elhagyására az Izrael Állam 1948-as létrejöttét követő háború során.
Sok menekült végül Gázában telepedett le, ahol ők és leszármazottaik a lakosság háromnegyedét teszik ki. A megszállt Ciszjordániában további 900 000 regisztrált menekült él, míg Jordániában, Szíriában és Libanonban összesen 3,4 millió – közölte az ENSZ.
Kedden korábban Basem Naim, a Hamász egyik magas rangú tisztviselője a BBC-nek azt mondta, hogy nyitottak az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők beavatkozására a tűzszüneti megállapodás visszaállítása érdekében.
„Nem akarjuk, hogy ez a megállapodás meghiúsuljon” – mondta, majd hozzátette: „Mindent megteszünk az akadályok és kihívások elkerülése érdekében, és ezért készen állunk a foglyok átadására szombaton, ha a helyzet a közvetítőkön keresztül rendeződik”.
Az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén vasárnap kijelentette, elkötelezett Gáza megvásárlása és birtokbavétele mellett, de lehetővé tenné, hogy a háború sújtotta területek egy részét más közel-keleti államok építsék újjá.
Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy birtokba vegyük a területet, és gondoskodjunk arról, hogy a Hamász ne térhessen vissza – jelentette ki Donald Trump a Gázai övezetről.
„Nincs semmi, ami miatt vissza lehetne költözni. Az egész hely egy bontási terület, ami maradt, azt pedig elbontjuk” – tette hozzá. Trump azt is kijelentette, hogy nyitott arra a lehetőségre, hogy palesztin menekülteket is beengedjenek az Egyesült Államokba, de az ilyen kéréseket eseti alapon mérlegeli.
A Reuters cikke szerint Ezzat El Rashq, a Hamász politikai szárnyának tagja elítélte Trump legutóbbi kijelentéseit Gáza megvásárlásával és birtoklásával kapcsolatban. Kijelentette, hogy „Gáza nem egy megvásárolható ingatlan” és „a palesztinok meghiúsítják a kitelepítési terveket”.
Trump korábban arról beszélt a Fehér Házban a sajtó előtt, hogy a Gázában élő palesztinokat véglegesen ki kell költöztetni, és létrehozna egy „közel-keleti riviérát”. Hozzátette, hogy hamarosan több országgal is bővülhet majd az izraeli–arab megbékélésről szóló békeegyezmények rendszere, az Ábrahám-egyezmények köre. „Szükségünk van a Közel-Kelet stabilitására” – mondta az elnök.
A Gázai övezet jövőjével kapcsolatban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Trump oldalán közölte, hogy a terület a jövőben nem jelenthet fenyegetést Izraelre.
„Mahmúd Abbász elnök és a palesztin vezetés határozottan elutasítja a Gázai övezet megszállására és a palesztinok hazájukból történő elköltöztetésére vonatkozó felszólításokat” – jelentette ki a palesztin politikus szóvivője.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szerdán határozottan visszautasította Donald Trump amerikai elnöknek a Gázai övezet átvételére vonatkozó javaslatát, amelyet a török külügyminiszter is elfogadhatatlannak nevezett – írja az MTI.
„Mahmúd Abbász elnök és a palesztin vezetés határozottan elutasítja a Gázai övezet megszállására és a palesztinok hazájukból történő áthelyezésére vonatkozó felszólításokat” – jelentette ki a palesztin politikus szóvivője, Nabíl Abú Rudejna, aki a palesztin köztévében olvasta be a közleményt. E szerint a palesztinok kitelepítése súlyosan sértené a nemzetközi jogot.
„Nem fogjuk megengedni, hogy népünk jogait semmibe vegyék” – szögezte le Rudejna.
Abbász álláspontja az, hogy a kétállami megoldás és a palesztin állam létrejötte nélkül nem lehet stabilitás és béke a térségben. „A Gázai övezet a palesztin állam szerves része Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem mellett” – fejti ki a nyilatkozat.
Husszein as-Sejk, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottságának főtitkára szerdán szintén elutasította a Gázai övezet átvételével kapcsolatos tervet, és az amerikai elnöknek a Gázai övezetben élő palesztinok áttelepítésére vonatkozó terveit is.
„A palesztin vezetésnek továbbra is az a szilárd álláspontja, hogy a nemzetközi legitimációval és nemzetközi joggal összhangban lévő kétállami megoldás a biztonság, a stabilitás és a béke garanciája” – írta a főtitkár az X-en a független palesztin állam létrehozását szorgalmazva.
Leszögezte, hogy elutasítanak „minden olyan felhívást, amely arra irányul, hogy a palesztin népet kitelepítsék szülőföldjéről”. „Itt születtünk, itt éltünk és itt is maradunk” – fogalmazott.
Hakan Fidan török külügyminiszter hangsúlyozta, hogy csak további konfliktusokhoz vezetne minden olyan terv, amely a palesztinokat „kihagyja az egyenletből”. Fidan az Anadolu török állami hírügynökségnek elmondta, hogy amennyiben nem ölnének meg több palesztint, és javulnának a körülményeik, Törökország felülvizsgálná az Izraellel szemben tett lépéseit, a kereskedelem leállítását és nagykövete visszahívását.
Frank-Walter Steinmeier német államfő – aki Jordániában tárgyalt II. Abdullah jordániai királlyal – kétségeinek adott hangot az elképzeléssel kapcsolatban. Mint mondta, „igyekszik óvatosan megválogatni szavait”, és hozzátette, hogy a térségnek „fenntartható megoldásra van szüksége”. „Csak aggodalmakat hallok a térségben” – jelentette ki Ammánban.
Az Arab Liga közleményben a tervet a „nemzetközi jog megsértésének” minősítette. „Bár biztosak vagyunk abban, hogy az Egyesült Államok és elnöke igazságos békét szeretne a térségben, a palesztinok kitelepítése az instabilitás receptje” – szögezte le a szervezet.
Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytatott washingtoni tárgyalása után tartott keddi sajtóértekezletén beszélt arról, hogy az Egyesült Államok „átvenné” a háborúban nagyrészt elpusztított Gázai övezetet.
Trump megbízottja Izraelben találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is. A tervezett megállapodás 33 izraeli túsz szabadon bocsátását, hat-hét hétig tartó ideiglenes gázai tűzszünetet és több száz palesztin fogoly elengedését hozhatja.
Izraelbe érkezett szombaton Steve Witkoff, Donald Trump megválasztott amerikai elnök közel-keleti megbízottja, hogy előmozdítsa a Gázában fogva tartott túszokról szóló lehetséges megállapodást és tűzszünetet hozzon létre – írja a Reuters.
Witkoff találkozik Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Majd Katarba utazik, ahol megkísérel nyomást gyakorolni a katariakra és a palesztinokra, hogy még Trump január 20-i beiktatása előtt véglegesítsék az alkut.
A javasolt megállapodás 33 izraeli túsz szabadon bocsátását, hat-hét hétig tartó ideiglenes gázai tűzszünetet és több száz palesztin fogoly elengedését hozhatja.
Nehezíti az alku megkötését, hogy palesztin források szerint szombaton nyolc ember, köztük két nő és két gyermek meghalt a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabáliában egy volt iskola elleni izraeli légicsapásban, ahol kitelepített családok kaptak menedéket.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy a csapás célpontjai az iskolában tevékenykedő Hamász-harcosok voltak, és hogy intézkedéseket tettek a polgári lakosságot fenyegető veszély csökkentése érdekében.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Párizsban kijelentette, hogy a tűzszünetről szóló megállapodás a Gázai övezetben „nagyon közel van.” A megállapodásról közvetett tárgyalások zajlanak Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között Katar közvetítésével – számolt be az MTI.
„A Közel-Keleten nagyon közel vagyunk a tűzszünethez és a túszokról szóló megállapodáshoz” – mondta Antony Blinken francia kollégájával, Jean-Noël Barrot-val közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Katar az Egyesült Államokkal és Egyiptommal együtt több mint egy éve folytat tárgyalásokat a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról, akiket a háborút kirobbantó, 2023. október 7-én a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadás óta tartanak fogva a Gázai övezetben.
Az amerikai diplomácia vezetője Libanonban „tartós békére” számít, miután az izraeli csapatok megkezdték a kivonulást az ország déli részéről. Blinken üdvözölte, hogy „a tűzszünet stabil” Izrael és a libanoni Hezbollah között, csaknem egy hónappal azután, hogy hatályba lépett.
A közelmúltban láttuk […], hogy az izraeli erők több mint egyharmada kivonult Libanonból. Hiszem, hogy a tűzszünet híd lehet a tartós béke felé
– jelentette ki.
Az Egyesült Államok és Franciaország Libanon, Izrael és az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) mellett tagja annak az ötoldalú bizottságnak, amelynek feladata a tűzszünet alkalmazásának és esetleges megsértésének ellenőrzése. A tűzszünet november 27-én lépett életbe Libanonban, miután két hónapig nyílt háború folyt Izrael és az Irán-barát iszlamista mozgalom között.
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
A Gázába érkező humanitárius teherszállítmányok száma a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, Izrael az éhínséget tehát háborús fegyverként használja – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn Luxembourgban.
Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve, Borrell felhívta a figyelmet: a Közel-Keleten a helyzet egyre súlyosbodik. Mint mondta, vasárnap este „órákig tartó viták után” az összes uniós tagállam megállapodott abban, hogy elítéli az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) elleni izraelitámadásokat.
„Mind a 27 tagország egyetértett abban, hogy fel kell kérni Izraelt, hogy hagyjon fel az UNIFIL elleni támadásokkal. Sok európai vesz részt ebben a misszióban, munkájuk nagyon fontos. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az ENSZ-csapatokat támadják az izraeli erők” – jelentette ki. Emlékeztetett, hogy nem az ENSZ főtitkára dönt arról, hogy ez a misszió megmarad-e, mert az ilyen jellegű döntéseket a szervezet biztonsági tanácsának kell meghoznia.
Borrell rámutatott továbbá, hogy Ciszjordániában és a Gázai övezetben a humanitárius helyzet egyre romlik, a civilek elleni támadások, és az izraeli telepesek erőszakos fellépése egyre fokozódik, a dzsabálijai menekülttáborba egyre többen érkeznek.
„Úgy tűnik, hogy a háború folytatódni fog Libanonban. Ismét azonnali tűzszünetet kérünk az egész régióban, hogy elkerüljük a mindannyiunk számára drámai következményekkel járó háborút” – hívta fel a figyelmet.
Borrell szerint a hétfői tanácskozáson a külügyminisztereknek mélyreható vitát kell folytatniuk arról, mi legyen a következő lépés válaszul a közel-keleti helyzetre.
„Értékelném, ha a tagállamok gyorsabban tudnának megállapodásra jutni ebben a kérdésben. Túl sokáig tart kimondani eléggé nyilvánvaló dolgokat. Teljesen nyilvánvaló, például, hogy el kell ítélni Izraelnek támadásait az UNIFIL ellen, különösen azért, mert sok európai katona vesz részt a misszióban” – hangoztatta Borrell arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy miért olyan nehéz az EU-nak egységes álláspontot képviselnie közel-keleti konfliktussal kapcsolatban.
Az ukrajnai háborúval összefüggésben a főképviselő úgy nyilatkozott, hogy ott is egyre romlik a helyzet.
„Ukrajnában a gabonaexport ismét problémássá vált. Az oroszok megtámadták a gabonát szállító hajókat. Növelnünk kell a támogatásunkat, ez az egyetlen lehetséges megoldás a mi oldalunkról” – hangsúlyozta.
Mint mondta, továbbra is tárgyalni kell arról, hogyan lehet feloldani az európai békefenntartási eszköz kifizetéseit. „Véget kell vetnünk ennek a körforgásnak: az oroszok rombolnak, mi újraépítünk. El kell kerülnünk a további rombolást” – mondta.
Borrell közölte, hogy a tanácskozáson részt vesz David Lammy brit külügyminiszter is, hogy uniós kollégáival együtt vitassák meg az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot érintő kihívásokat. „Szomszédok vagyunk, partnerek, ugyanazok az aggodalmaink. Kiállunk Ukrajna mellett Oroszországgal szemben. Ugyanaz az aggodalmunk a közel-keleti erőszak miatt. Mindketten azonnali tűzszünetre szólítunk fel Libanonban és Gázában” – hangsúlyozta.
Mint mondta, meg fogják vitatni milyen együttműködés lehetséges a biztonsági kérdésekben. „Meg kell erősíteni együttműködésünket védelem területén, mert a biztonsági kihívások, amelyekkel szembe kell néznünk, nem ismernek a határokat” – jelentette ki az uniós főképviselő.
[type] => post
[excerpt] => A Gázába érkező humanitárius teherszállítmányok száma a háború kezdete óta a legalacsonyabb szinten van, Izrael az éhínséget tehát háborús fegyverként használja – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő hétfőn L...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729001640
[modified] => 1728943976
)
[title] => Josep Borrell: háborús fegyverként használja Izrael az éhínséget
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129404&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129404
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129405
[image] => Array
(
[id] => 129405
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[original_lng] => 786856
[original_w] => 978
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza-768x384.png
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/gaza.png
[width] => 978
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728933177:12
[_thumbnail_id] => 129405
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 629
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d8bf24f4dfbf5b0ac0c68ea9e982799d] =>
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
