Borrell megjegyzései egy sor felháborító kijelentés részeként hangzottak el, amelyek Izraelt célozták kedden az egyiptomi rafahi határátkelőnél tett látogatása során.
Josep Borrell, az EU külügyminisztere azt mondta, hogy Brüsszel kedden még egyszer sújtotta az izraeli kormányt a gázai háború miatt, megismételve, hogy a palesztin területen kialakult humanitárius válság „ember okozta tragédia”.
Míg az Izrael-Hamász háború a Hamász által vezetett október 7-i terrortámadással kezdődött, „egyik borzalom nem igazolhatja a másikat” – tette hozzá.
„Ami ma Gázában történik, egy újabb borzalom. Nem csak (bárki) megvédéséről van szó, hanem szerintem az emberi jogok masszív megsértését jelenti” – mondta Borrell.
„Politikai megoldást kell keresnünk, mert ma este vacsorával etetni valakit azért, hogy holnap megöljék, az nem éppen a megoldás” – mondta az EU külügyi főképviselője.
Borrell megjegyzései egy sor felháborító kijelentés részeként hangzottak el, amelyek Izraelt célozták kedden az egyiptomi rafahi határátkelőnél tett látogatása során.
Emellett megismételte, hogy Brüsszel szankciók bevezetését fontolgatja két izraeli miniszterrel és „néhány ügynökséggel” szemben, amelyek felelősek a megszállt Ciszjordániában a gyarmatok illegális bővítéséért.
Visited the Egyptian side of Rafah crossing point. Along the way, endless queues of trucks with goods trying to enter Gaza.
Borrell látogatása része az EU azon folyamatban lévő kötelezettségvállalási küldetésének, amelynek célja a további regionális eszkaláció megelőzése. A hét végén Libanonba utazik, hogy megvitassa az ország stabilitását és a tágabb értelemben vett közel-keleti konfliktusban betöltött szerepét.
Az Európai Unió Képviselői Hivatala által közölt legfrissebb adatok szerint a megszállt Ciszjordániában lakóegységekre benyújtott izraeli rendezési tervek száma meredeken emelkedett 2022-ről (4427) 2023-ra (23349).
Legalább 40 halottja van a Muwasi elleni IDF-támadásnak Palesztin tisztviselők szerint legalább 40 ember meghalt, és további 60 megsebesült, miután Izrael kedd hajnalban lecsapott egy zsúfolt sátortáborra Gázában, ahol elhagyták a kitelepített palesztinokat.
Izrael kijelentette, hogy a támadás „jelentős” Hamász fegyveresek ellen irányult, amit a fegyveres csoport cáfolt.
A Palesztin Polgári Védelem, a Hamász által irányított kormány elsősegélynyújtói szerint állítólag egész családok haltak meg, miközben sátrakban mendegéltek. A 40 meggyilkolt ember a Mawasi néven ismert humanitárius övezetben tartózkodott.
Az AP kamerája három nagy krátert figyelt meg a helyszínen, ahol az elsősegélynyújtók és a kitelepített egyének kerti szerszámokkal és puszta kézzel kutattak a homokban és a törmelékben, mobiltelefont használva fényforrásként a hajnal előtti sztrájkot követően.
A Khan Younisben található Nasser Kórház, amely a három áldozatot fogadó kórház egyike, arról számolt be, hogy a sztrájkot követően körülbelül kéttucatnyi holttestet kaptak.
Az izraeli hadsereg azt mondta, hogy célba vették a Hamász egy parancsnoki és irányító központban tevékenykedő fegyvereseit, azt állítva, hogy pontos lőszert, légi megfigyelést és egyéb intézkedéseket alkalmaztak a polgári áldozatok elkerülése érdekében.
Izrael fenntartja, hogy a 11 hónapos háború során, amely a Hamász október 7-i támadásával kezdődött, megpróbálta elkerülni a civilek károsodását. A Hamászt hibáztatja a civilek haláláért, azzal vádolja a fegyvereseket, hogy lakónegyedekben tevékenykednek, valamint alagutak, rakétavető és egyéb infrastruktúrák elhelyezése otthonok, iskolák és mecsetek közelében.
A Hamász közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy fegyveresek tartózkodnának a térségben. Sem Izrael, sem a Hamász nem szolgáltatott bizonyítékot állításaik alátámasztására.
A háború kiterjedt pusztításokat okozott, és Gáza 2,3 milliós lakosságának körülbelül 90%-át kiszorította, gyakran többször is. Az izraeli evakuálási parancsok, amelyek jelenleg a terület mintegy 90%-át fedik le, emberek százezreit kényszerítették Mawasiba, a gázai partok mentén elterülő sivár sátortáborok sorába.
Segélyszervezetek küzdöttek azért, hogy alapvető szolgáltatásokat nyújtsanak Mawasiban, Izrael pedig időnként célpontokat mért ott, annak ellenére, hogy humanitárius zónává nyilvánította.
A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint több mint 40 000 palesztint öltek meg Gázában a háború kezdete óta, anélkül, hogy különbséget tettek volna a harcosok és a civilek között.
A gázai civilek védelmére szólította fel telefonon Joe Biden amerikai elnök Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt szombaton, ugyanakkor nem tért ki az esetleges tűzszünetre.
A Fehér Ház sajtóközleménye szerint a telefonbeszélgetés során Biden kiemelte, rendkívül fontos, hogy lehetővé tegyék a civilek elmenekülését a Gázai övezet harcok sújtotta részéről.
A vezetők emellett az izraeli katonai műveletről, valamint biztonsági kérdésekről egyeztettek – tették hozzá a közleményben.
Izraeli sajtóforrások szerint a beszélgetés mintegy háromnegyed órán át tartott, Biden pedig újságírók előtt azt mondta: nem említette a tűzszünet kérdését.
A beszélgetésre egy nappal azt követően került sor, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatot fogadott el, amelyben a Gázai övezetnek szánt humanitárius segítség felgyorsítására szólítanak fel, és sürgős lépéseket szorgalmaznak „az ellenségeskedések fenntartható beszüntetése feltételeinek megteremtésére”.
A határozatban nem tértek ki az Izrael és a Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet közötti esetleges tűzszünetre.
Izrael a Gázai övezet ellen október elején indított megtorló akciója során az övezet hatóságai szerint már több mint 20 ezren haltak meg, többségében nők és gyerekek.
