Az izraeli kormány nemzetbiztonsági kabinetje vasárnap megszavazta, hogy Izrael növelni fogja a Hamászra gyakorolt katonai nyomást, és átveszi a Gázai övezet feletti „biztonsági ellenőrzést”, hogy így elő tudja készíteni a terepet a Trump-terv végrehajtásához.
A Benjamin Netanjáhu által ismertetett határozat jelentőségét az adja, hogy Izrael korábban nem volt hajlandó konkrétumokat elárulni arról, hogyan képzeli el saját szerepét a Gázai övezet jövőjében. Az izraeli miniszterelnök szavaiból azonban kiderült, hogy a kormány az enklávé katonai megszállása, és a Donald Trump által bejelentett, a Gázai övezetnek a palesztinok kitelepítésével járó ingatlanfejlesztési projektje mellett döntött. Ugyan Donald Trump azzal kecsegtette a palesztinokat, hogy „gyönyörű” jordániai vagy egyiptomi otthonokba települhetnek át, azonban több lap is úgy tudja, amerikai és izraeli diplomaták olyan prémium lokációkat akarnak meggyőzni a kitelepítettek befogadásáról, mint Szíria, Szudán, Szomália és Szomáliföld.
Netanjáhu a döntést ismertető sajtótájékoztatóján amellett érvelt, hogy a Hamász szisztematikus elpusztításával a Gázai övezetben maradt izraeli túszok kiszabadítása is lehetségessé válik. A miniszterelnök azt mondta, a harcok intenzitásának feltekerése mellett a megszokott közvetítők bevonásával folyamatosan zajlanak a tárgyalások is. Szombaton felröppent a hír, hogy a Hamász beleegyezett egy olyan konstrukcióba, mely 5 élő túsz elengedése fejében 50 napos tűszünetet garantálna a Gázai övezetben; azonban Izrael 10 túsz szabadon bocsátását követelte.
2023 október 7-e óta Izraelnek csak nyolc túszt sikerült titkosszolgálati-katonai eszközökkel kiszabadítania, miközben a Hamász terrortámadásában elhurcolt 251 ember közül már becslések szerint mintegy 40-en nincsenek életben. A januárban megkötött, március közepén összeomlott tűzszüneti megállapodás során Gázából 33 túsz került haza – 1800 palesztin fogolyért cserébe. Az izraeli hírszerzés szerint még 59 túsz van a palesztin terrorszervezetek fogságában, és felük már nincs életben.
A túszok hozzátartozói és az őket támogató aktivisták attól tartanak, hogy a háború újraindításával jelentősen csökkentek a túszok életben maradási esélyei, és azzal vádolják Netanjáhut, hogy csak saját politikai túlélése érdekében, szélsőséges koalíciós partnerei nyomására nyúlt ismét az erőszakhoz.
II. Abdalláh jordániai király elutasít minden olyan izraeli tervet, amely a Gázai övezet részleges megszállására, vagy ottani biztonsági zónák létrehozására vonatkozik – közölte hétfőn a hásemita királyság sajtója.
A tájékoztatás szerint II. Abdalláh vezető politikusoknak a királyi palotában arról beszélt, hogy az izraeli–palesztin konfliktusnak „nem lehet sem katonai, sem biztonsági megoldása”. Hangsúlyozta, a háború dúlta Gázai övezetet nem szabad, hogy Izrael elválassza a többi palesztin területtől.
II. Abdalláh kiemelte, hogy „a válság gyökerei arra nyúlnak vissza, hogy Izrael megszállta a palesztin területeket és megtagadja a palesztinok törvényes jogait”.
„A megoldásnak is innen kell erednie, minden más út kudarcra van ítélve, valamint az erőszak és pusztítás körforgását hozza magával” – mondta a jordániai uralkodó.
Beszélt arról is, hogy már régóta figyelmeztetett az izraeli telepesek palesztin civilek elleni támadásainak következményeire a Jordániával határos Ciszjordániában. Hozzátette, hogy a helyzet „kiszélesítheti a konfliktust, szakadékba taszítva a régiót”.
Jordániában nagyszámban élnek palesztin menekültek, illetve leszármazottaik. Az ország attól tart, hogy Izrael tömegesen telepíthet ki palesztinokat a megszállt ciszjordániai területekről, ahol fokozódtak a helyi zsidó telepesek támadásai a palesztin civil lakossággal szemben a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász Izrael déli része ellen végrehajtott október 7-i támadása óta.
II. Abdalláh november elején közölte, hogy a tartós békéhez vezető egyetlen utat a független palesztin állam létrehozásáról folyó tárgyalások újraélesztése jelenti.
Az erről szóló – amerikai közvetítéssel zajlott – tárgyalások azonban csaknem egy évtizede megrekedtek.