Újabb függetlenségi népszavazásról kezdene tárgyalásokat Londonnal a Skót Nemzeti Párt (SNP), ha a július 4-i nagy-britanniai parlamenti választásokon megszerzi a Skóciának járó parlamenti mandátumok többségét – közölte szerdán John Swinney skót miniszterelnök. Hozzátette: függetlenné válása esetén Skócia visszalépne az Európai Unióba.
Swinney, aki a Skóciában kormányzó SNP vezetője is, a párt választási programját bemutató edinburghi rendezvényen úgy fogalmazott: a képviselői helyek többségének elnyerése esetén a skót kormány megbeszéléseket kezdeményez a brit kormánnyal a skót nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratának valóra váltása érdekében.
Swinney a skóciai parlamenti erőviszonyokra utalva kijelentette: az edinburghi törvényhozásban már most többségben vannak a függetlenségre törekvő erők.
Hozzátette: régóta vallott személyes véleménye szerint a skót függetlenség elnyerésének legjobb módja a népszavazás, és a referendum kiírása előtti egyetlen akadály az, hogy a brit kormány ezt mereven elutasítja.
A skót miniszterelnök szerint a júliusi országos parlamenti választás lehetőséget teremt a skót választóknak arra, hogy még intenzívebb nyomást fejtsenek ki Skócia függetlensége érdekében, és ennek módja az, hogy az SNP ismét elnyerje a londoni alsóházban a Skóciát megillető képviselői helyek többségét.
Skóciának 59 mandátum jár a brit parlament 650 tagú alsó kamarájában, és a júliusi választások kiírása után feloszlatott alsóházban ebből 43-at a Skót Nemzeti Párt képviselői töltöttek be.
John Swinney az SNP választási programjának szerdai bemutatóján kijelentette azt is, hogy ha Skócia elnyeri függetlenségét, önálló országként visszalépne az Európai Unióba.
Ez a célkitűzés az SNP 32 oldalas választási programjában is külön fejezetként szerepel. A dokumentum szerint az EU tagjaként a független Skócia ismét érvényesíthetné azt a szabadságjogot, amely az unió bármely országában biztosítja az emberek kötetlen mozgását, letelepedését, munkavállalását és tanulását. A program kiemeli, hogy így Skócia is szabadon fogadhatná az Európai Unióból érkező munkavállalókat, és ez lehetővé tenné a skót gazdaság számos ágazatának növekedését.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
A brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon azonban országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London távozásra kényszerítette az EU-ból.
[_oembed_time_eb329bd398aaa7058cae4a90ccdd9eef] => 1719498467 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 39639 [1] => 1663 [2] => 498202 ) [tags_name] => Array ( [0] => függetlenségi népszavazás [1] => Skócia [2] => Skót Nemzeti Párt (SNP) ) ) [1] => Array ( [id] => 63534 [content] => Nicola Sturgoen skót első miniszter sajtótájékoztatót tart azok után, hogy kiderült: nem írhat ki népszavazást Skócia függetlenségével kapcsolatban – Szerzői jogok Fotó: AP
Nicola Sturgeon egy időre kénytelen jegelni Skócia függetlenségének témáját, miután a brit legfelsőbb bíróság nem engedélyezi, hogy jövőre megtartsák az erre vonatkozó népszavazást. Skócia eközben hétköznapi problémákkal küzd: a tanárok sztrájkolnak, az egészségügyi dolgozók sztrájkolni készülnek, az ország nyögi a gazdasági válságot.
A brit legfelsőbb bíróság döntése szerint a skót parlament hatáskör hiányában nem írhatja ki az újabb függetlenségi referendumot a brit törvényhozás engedélye nélkül.
A Skót Nemzeti Párt (SNP) először 2014-ben bocsátotta népszavazásra a kérdést, hogy maradjon-e Skócia az Egyesült Királyság tagja – akkor a maradásra szavaztak többen, azóta viszont Nagy-Britannia levezényelte a Brexitet, és elhagyta az Európai Uniót, ami a skótoknak távolról sem tetszik, ugyanis ők nagyrészt ellenezték az EU-ból való kilépést.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere (ez a kormányfői poszt megfelelője) jövő év október 19-én akart újabb népszavazást tartani.
A legfelsőbb bíróság egyhangú, szerdai döntését a testület azzal indokolta, hogy a skót törvényhozás nem rendelkezik hatáskörrel a második függetlenségi népszavazás elrendelésére, ehhez ugyanis a brit parlament hozzájárulása is szükséges.
Nicola Sturgeon jelenleg más megoldások után kutat, hogy kiírhassa a népszavazást. A The Guardian azt írja, hogy az első miniszter a legfelsőbb bíróság bejelentését követően sietve összehívott egy sajtótájékoztatót, ahol közölte, hogy változtat stratégiáján: az SNP alig pár hete még azt hirdette, hogy a 2024-ben esedékes, az Egyesült Királyság egész területére kiterjedő általános választásokat egyetlen programponttal, Skócia függetlenségével vívná meg, de Sturgeon ma bejelentette, hogy mégsem a kilépésre hegyezik ki a kampányt.
Mivel Sturgeon jelenleg nem írhat ki népszavazást, a közeljövőben elmaradhatnak, vagy más hangnemben rendezik meg azokat a gyűléseket, melyektől azt várták, hogy „a függetlenségi mozgalom valódi szellemét” engedhetik ki a palackból. Egyes aktivisták eközben úgy vélik, hogy a bíróság döntése mozgósító eszközként működhet, maga Sturgeon pedig eddig következetesen arra épített, hogy a brit parlament „demokráciatagadása”, azaz hogy a szavazás kerékkötői lesznek, növelheti a függetlenség támogatását.
Csakhogy Skócia a függetlenedéshez képest sokkal hétköznapibb problémákkal néz szembe: nyakukon a tél, a hőmérséklet Skócia-szerte leesik, és sokan inkább a fűtésszámlájukra fognak koncentrálni a politizálás helyett.
Csütörtökön az ország majdnem összes iskola bezárja kapuit a tanárok bérvitája miatt, sőt: az ápolók is sztrájkot terveznek. Mindeközben a skót kormány az infláció, a Brexit és a Truss-kormány katasztrofális gazdaságpolitikájának a központi pénzügyekre gyakorolt pusztító hatásával küzd.
A The Guardian elemzője megjegyzi: Sturgeonnak igen nehéz időkben kell meggyőznie a választókat arról, hogy kormánya képes arra, hogy egyedül is boldoguljon.
Az első miniszter a sajtótájékoztató vége felé közölte: „A demokráciának mindig megvan a maga kockázatos oldala.”
A brit legfelsőbb bíróság szerdán kihirdetett végzése szerint a skót parlament nem alkothat önállóan, a brit kormány hozzájárulása nélkül törvényt az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról. A skót kormány a nyáron kérte a brit legfelsőbb bíróság állásfoglalását arról, hogy a skót törvényhozás a nyolc évvel ezelőtti népszavazás megismétlését jelenleg mereven elutasító konzervatív párti brit kormány hozzájárulása nélkül is megalkothatja-e az újabb függetlenségi referendumhoz szükséges jogszabályokat.
A legfőbb brit jogi fórum nyolcezer oldalnyi jogi érvelés áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy az újabb referendum olyan hatásköröket érintene, amelyeket a skóciai autonómiáról szóló törvény meghagyott a brit parlament és a brit kormány döntési felelősségi körében. E felelősségi körbe tartoznak a brit unió sorsáról szóló döntések is, így a skóciai parlament nem alkothat jogszabályt önállóan ilyen ügyekben – hangzott a legfelsőbb bíróság indoklásában.
?L'application #TikTok sera désormais interdite au niveau fédéral. Une décision logique et nécessaire. J'attendrai donc pour essayer d'y rivaliser avec la créativité sans borne de l'excellente @pdsutter. Mais je reste à votre disposition sur Facebook et Twitter ?. A bientôt ! pic.twitter.com/CKUcIbOop0
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.
Nicola Sturgeon, aki a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának, hangsúlyozta: a brit Legfelsőbb Bíróság a jövő héten dönt arról, hogy a skót parlament saját hatáskörében meghozhatja-e a referendumhoz szükséges törvényeket. Hozzátette: már készen állnak a törvényalkotási tervek arra esetre, ha a legfőbb brit jogi fórum úgy dönt, hogy az edinburghi parlamentnek megvan ez a hatásköre. Nicola Sturgeon júniusban jelentette be, hogy a skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről. Az edinburghi törvényhozásban tartott akkori tájékoztatójában a skót miniszterelnök közölte azt is, hogy ha London megtagadja a referendum engedélyezését, a skót kormány a brit Legfelsőbb Bíróságtól kér állásfoglalást arról, hogy a brit kormány hozzájárulása nélkül megtartott újabb népszavazás milyen jogi problémákat vetne fel. Ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy a népszavazáshoz nem szükséges a brit kormány hozzájárulása, a skót kormány gyorsan elfogadtatja az edinburghi parlamenttel a referendumról szóló törvénytervezetet – mondta nyár eleji beszámolójában a skót miniszterelnök. Liz Truss brit kormányfő – csakúgy, mint hivatali elődje, Boris Johnson – már korábbi nyilatkozataiban elvetette az újabb skót függetlenségi népszavazás gondolatát. A BBC televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában Nicola Sturgeon ugyanakkor leszögezte: éppen a konzervatív párti brit kormány e merev elutasítása a legerőteljesebb érv Skócia függetlenné válása mellett. A skót miniszterelnök szerint ugyanis az Egyesült Királyságnak az országot alkotó nemzetek önkéntes partneri viszonyaként kell léteznie, ha azonban Skóciától megtagadják a függetlenné válásról szóló döntés jogát, akkor már nem lehet szó nemzetek önkéntesen választott partnerségi viszonyáról, és ez ebben az esetben az Egyesült Királyság alapjai esnek szét. Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány szerződésben rögzített megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól. Az újabb függetlenségi népszavazás kiírása azonban a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a brit választók szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott. Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból. A skót kormányfő többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba.
MTI
[type] => post [excerpt] => A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1665346800 [modified] => 1665340415 ) [title] => A skót miniszterelnök bízik abban, hogy egy év múlva megtartható a függetlenségi népszavazás [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=59585&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 59585 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 59586 [image] => Array ( [id] => 59586 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa.jpg [original_lng] => 70746 [original_w] => 976 [original_h] => 549 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa.jpg [width] => 976 [height] => 549 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa.jpg [width] => 976 [height] => 549 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa.jpg [width] => 976 [height] => 549 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/124385362-sturegon-pa.jpg [width] => 976 [height] => 549 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1665330441:12 [_thumbnail_id] => 59586 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1278 [_oembed_d2432d0f2647af7d96879363f1bb1106] =>
Hivatalosan elindította az újabb függetlenségi népszavazás kampányát kedden a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon kijelentette: a skót kormány szándékai szerint a referendumot 2023 végéig meg kell tartani.
Skóciában 2014-ben már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
Az újabb népszavazás kiírása azonban ismét folyamatosan napirenden van, különösen a brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazás óta, amelyen országos átlagban szűk, 51,89 százalékos többség a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.
Nicola Sturgeon, a Skóciában kormányzó függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője azóta sokszor hangoztatta azt a véleményét, hogy az EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángatta” az Európai Unióból.
Sturgeon hasonló érveléssel indította el keddi edinburghi sajtótájékoztatóján az újabb függetlenségi népszavazás kampányát. Kijelentette: ha a skót választók 2014-ben tudták volna, hogy a későbbi években az Egyesült Királyság milyen irányt vesz, már az akkori népszavazáson a függetlenné válásra szavazott volna a többség.
A skót kormányfő határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy várakozása szerint 2023 végéig meg lehet-e rendezni az újabb függetlenségi népszavazást.
Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a referendumot kizárólag törvényes és demokratikus keretek között lehet előkészíteni és megtartani.
Hozzátette: ennek megfelelően készen áll a tárgyalásokra Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnökkel az újabb skóciai függetlenségi népszavazás törvényi feltételeinek kialakításáról.
Johnson azonban már többször is határozottan elvetette az újabb referendum kiírását, azzal érvvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök személyes ígéretei szerint a 2014-ben tartott népszavazás eredménye egy teljes nemzedéknyi időre szól.
Nicola Sturgeon ugyanakkor a keddi kampányindítón kijelentette: a skót választók egyértelmű felhatalmazást adtak a függetlenségi népszavazás újbóli kiírására, amikor a tavaly májusi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erőket juttatták többségbe.
Az SNP-nek és a Zöldeknek együtt 72 képviselőjük van a 129 tagú skót törvényhozásban, és a zöldpárt is egyértelműen elkötelezte magát az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszak végéig.
A skót kormány kedden közzétett egy tanulmányt is, amely a függetlenné válás mellett szóló indokokat sorolja. A pontokba szedett érvek között szerepel, hogy a Skóciával összehasonlítható adottságú független országok „gazdagabbak, egyes esetekben jóval gazdagabbak”, mint az Egyesült Királyság, jövedelmi egyenlőtlenségeik kisebbek, a szegénységben élők aránya alacsonyabb, gazdasági termelékenységük és üzleti beruházásaik értéke ugyanakkor kivétel nélkül magasabb.
A skót kormány a következő hetekben további hasonló tanulmányok közzétételét tervezi.
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Új-Kaledónián a vasárnap tartott népszavazáson a szavazók túlnyomó többsége elutasította, hogy a Franciaországhoz tartozó külbirtok függetlenné váljon.
Az újabb, immár harmadik és egyben utolsó népszavazáson a voksok 90 százalékának összeszámlálása alapján a választópolgárok több mint 96 százaléka a függetlenség ellen szavazott. Ennek azonban jórészt az az oka, hogy az őslakos kanakok távol maradtak a referendumtól közösségi vezetőik felhívására, így a részvételi arány alig több mint 40 százalékos volt.
Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és az 1998-as nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe. A megállapodás értelmében háromszor lehetett népszavazást tartani a függetlenségről, mindig azzal a feltétellel, hogy a törvényhozásnak legalább az egyharmada támogatja az újabb voksolás kiírását. 2018-ban volt az első, tavaly októberben a második, és most a harmadik. Az elsőn 56,4 százalék utasította el a függetlenné válást, a másodikon már csak 53,3 százalék.
Bonyolította most a helyzetet, hogy a kanakok vezetői arra kérték a közösség tagjait: ne szavazzanak, mert a közösség még gyászolja a koronavírus-járványban meghalt tagjait. A vírus delta variánsa hirtelen sok áldozatot követelt szeptemberben, főleg a kanakok közül, ezért az őslakosok egy évi gyászt hirdettek.
Emmanuel Macron francia elnök korábban kijelentette, hogy akármilyen eredmény születik végül, azt mindenkinek el kell fogadnia. Mindazonáltal éppen Új-Kaledónia a reménybeli bázisa Macron azon tervének, hogy Párizs növelje befolyását a Csendes-óceánon.
A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen először 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal azután, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkellelőhelyet fedeztek fel. A nikkelkitermelést ma egy francia vállalat végzi.
A koronavírus-járvány miatt tartott szünet után újból elkezdődik a skóciai függetlenségi népszavazást előkészítő munka – mondta kedden Nicola Sturgeon skót miniszterelnök.
Sturgeon, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője az edinburghi parlamentben tartott kedd esti tájékoztatóján kijelentette: az újabb referendumot csak a járvány visszavonulása után lehet megtartani, de a skót kormány 2023 vége előtt mindenképpen szeretné megrendezni a népszavazást.
Nicola Sturgeon kijelentette: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján „kétség sem férhet ahhoz”, hogy megvan a demokratikus mandátum a függetlenségi népszavazás kiírásához – írja az MTI.
A skót kormányfő arra utalt, hogy a májusi skóciai parlamenti választásokon az SNP-é lett messze a legnagyobb frakció az edinburghi törvényhozásban, és a párt – jóllehet nem szerzett abszolút többséget – újból kormányt alakíthatott.
A függetlenséget pártoló erők azonban a tavaszi választáson együttesen még nagyobb többséghez jutottak a skót parlamentben, mint legutóbb, mivel az SNP mellett a skóciai Zöldek is egyértelműen elkötelezték magukat az újabb függetlenségi népszavazás megtartása mellett a jelenlegi parlamenti időszakban, és a zöldpárt jelentősen növelte képviselői mandátumai számát.
Keddi parlamenti beszámolójában a skót miniszterelnök kijelentette: a skóciai közigazgatási szolgálat újból hozzákezd a részletes függetlenségi program kidolgozásához, hogy a választók minden szükséges információ birtokában dönthessenek.
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök azonban már többször is határozottan elvetette az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírását.
Johnson azzal érvel, hogy Nicola Sturgeon és elődje, Alex Salmond előző skót miniszterelnök egyaránt személyesen ígérte meg a skót függetlenségről 2014-ben tartott népszavazás előtt, hogy az a referendum egy teljes nemzedéknyi időre szól.
A 2014-es népszavazáson a résztvevők 55 százaléka arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy-Britanniától.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra szavazott.
Nicola Sturgeon azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az EU-ból.
A skót miniszterelnök azt is több nyilatkozatában kijelentette, hogy meggyőződése szerint Skócia független országként viszonylag rövid idő alatt visszakerülhetne az Európai Unióba.
