Friedrich Merz, a CDU pártvezetője és valószínűleg leendő német kancellár közölte, hogy március 21-ig, péntekig 3 milliárd eurós kiegészítő katonai segélyt hagyhatnak jóvá Ukrajna számára, számolt be a DPA.
Merz ezt március 18-án, kedden közölte a CDU parlamenti frakciója és bajor „testvérpártja” – a Keresztényszociális Unió – berlini ülésén.
Elmondása szerint Ukrajna további finanszírozása a Bundestag szavazásától függ, ahol a képviselők Németország ambiciózus kiadási tervét is megvitatják, beleértve az ország szigorú költségvetési korlátozásainak enyhítését.
Az Ukrajnának szánt segélycsomagot támogató pártok kijelentették, hogy kellő támogatással rendelkeznek az elfogadáshoz.
A Bundestag után a törvényjavaslatot még a Bundesratnak (a parlament felsőházának) is meg kell szavaznia, amely ülését március 21-re, péntekre tervezik.
„Ha a terv zöld utat kap, az Ukrajnának nyújtott segély lesz az egyik első megvalósított kezdeményezésünk”, tette hozzá Merz.
Friedrich Merz bejelentette, 3 milliárd euró értékben biztosítanak katonai segélyt Ukrajna részére.
Zelenszkij pénteken ismét felszólította a világot, hogy helyezzenek nyomást Putyin orosz elnökre, mert szerinte csak így köthető meg a béke. Az ukrán elnök azon a véleményen van, hogy az oroszok folytatni akarják a háborút, és Oroszország csak trükközget a háttérben.
Az új német kancellár úgy döntött, Németország 3 milliárd eurót fordít katonai segélyre Ukrajna részére. Ez egy újabb több mint jelentős összeg, melynek kapcsán Fridrich Merz azt mondta, nem lesz hiány a pénzügyi forrásokban a szabadság és a béke megvédésére a kontinensen – írja a Sky News.
Friedrich Merz, a német parlamenti választások győztese, bejelentette, hogy országa 3 milliárd euró értékű további támogatást nyújt Ukrajnának, ezt a pénzt még Olaf Scholz fagyasztotta be – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Le Monde című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Merz megbeszéléseket folytat Olaf Scholz leköszönő kancellárral, hogy megoldja az Ukrajnának nyújtott további katonai támogatások kérdését. Mint Merz elmondta, ez a kiegészítő támogatás több mint 3 milliárd eurót tesz ki. „Feltételezzük, hogy a forrásokat gyorsan kiutalják” – mondta.
A források kiutalását tavaly óta tervezik, de Olaf Scholz kancellár befagyasztotta a pénzt. A leendő kormányalakításról tárgyaló német konzervatív és szociáldemokrata pártok ugyanakkor azt hangoztatták, hogy az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatok megszakadásának veszélye közepette példátlan, több százmilliárd eurós beruházásokat kívánnak végrehajtani az ország védelmének és gazdaságának megerősítésére.
Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök veszekedése valószínűleg nem volt véletlen, előre meg lehetett tervezve – jelentette ki hétfőn Friedrich Merz, a német CDU párt elnöke az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merz elmondta:
Véleményem szerint ez nem spontán reakció volt Zelenszkij kijelentéseire, hanem egyértelműen szándékos eszkaláció az Ovális Irodában tartott tárgyaláson.
Németország potenciális kancellárja szerint meglepte a párbeszéd hangneme, amely „nem vált az ügy javára”.
Ahogy a német pártelnök megjegyezte, egy ilyen veszekedés Trump és Zelenszkij között összhangban volt az amerikai kormány jelenlegi magatartásával. Mint jelezte, többször megnézte a két vezető találkozójának videóját. „Az elmúlt hetek és hónapok számos eseményében, beleértve az amerikai delegáció müncheni megjelenését a biztonsági konferencián, van egy bizonyos következetesség, amelyet most Washingtonból figyelünk meg” – hangsúlyozta Friedrich Merz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 23-ról 24-re virradó éjszaka az X közösségi oldalán közzétette bejegyzésében gratulált a Kereszténydemokrata Unió vezetőjének, Friedrich Merznek a Bundestagba való választásokon aratott győzelméhez.
„Gratulálok a Kereszténydemokrata Unió/Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) és Friedrich Merz a Bundestag-választáson aratott győzelméhez. Ez a választók egyértelmű véleménye, és láthatjuk, hogy ez mennyire fontos Európa számára” – írta az ukrán elnök.
Zelenszkij szerint az ukrán vezetés türelmetlenül várja a Németországgal való együttműködés folytatását.
„A Németországgal való együttműködést az életek védelmében, a valódi béke megteremtésében Ukrajnában és Európa megerősítésében. Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, fejleszteni iparát és elérnie a szükséges eredményeket. Európának közös sikerekre van szüksége, és ezek a sikerek még nagyobb egységet hoznak a kontinensnek” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.
A kormánykoalíció őszi összeomlását követően előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). A választást a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nyerte 28,5 százalékkal, de nem sokkal maradt el mögötte az AfD sem, miközben az SPD a várakozásoknak megfelelően nagyot bukott. A választással nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, hogy ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg. A neheze azonban még most következik, mivel kormányzáshoz elegendő többséget egyik párt sem szerzett, így várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások következnek.
Előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban február 23-án, vasárnap. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatta le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhatott.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indult a választáson.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben zajlott. A közvélemény-kutatások az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségét (CDU/CSU) tartották esélyesnek a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb pártnak az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot tartották. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD) a harmadik helyre várták, míg a Zöldeket a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyre tartották esélyesnek.
Kancellárjelöltet négy párt nevezett meg, azonban a kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem az új összetételű Bundestag fog majd dönteni a kancellár személyéről. Mindegyik párt megnevezhetett kancellárjelöltet, de ezzel a lehetőséggel csak a négy legnagyobb párt élt. A CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet, az AfD Alice Weidelt, az SPD Olaf Scholzot, míg a Zöldek Robert Habecket jelölték.
Ez lett a választás eredménye
Az előrehozott németországi választásokat – a cikkünk megjelenésekor elérhető legfrissebb adatok szerint – az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
CDU/CSU: 28,5 százalék;
AfD: 20,6 százalék;
SPD: 16, 4 százalék;
Zöldek: 12 százalék;
Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
BSW: 4,9 százalék;
FDP: 4,5 százalék;
Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
A CDU/CSU szövetség vezetője és a német kancellárjelölt, Friedrich Merz kijelentette, hogy Európának már nem szabad a USA feltétlen védelmére számítania.
Fel kell készülnünk arra, hogy Donald Trump már nem fogja feltétel nélkül támogatni a NATO kölcsönös védelemről szóló kötelezettségvállalásait. Ezért véleményem szerint nagyon fontos, hogy az európaiak a lehető legtöbb erőfeszítést tegyenek annak érdekében, hogy képesek legyünk legalább önállóan megvédeni a európai kontinenst
– mondta a német politikus.
Emellett Merz szükségesnek tartotta, hogy Németország, Nagy-Britannia és Franciaország együtt tárgyaljanak a lehetőségről, hogy Németország a két ország nukleáris védelme alatt álljon.
Korábban arról számoltak be, hogy Friedrich Merz, a CDU/CSU kancellárjelöltje megdöbbent azon kijelentéseken, amelyeket Donald Trump tett Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborújáról.
[type] => post
[excerpt] => A CDU/CSU szövetség vezetője és a német kancellárjelölt, Friedrich Merz kijelentette, hogy Európának már nem szabad a USA feltétlen védelmére számítania.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740319800
[modified] => 1740310394
)
[title] => Európának fel kell készülnie arra, hogy saját magát védje meg az Egyesült Államok nélkül – Merz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142075&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142075
[uk] => 141912
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 141913
[image] => Array
(
[id] => 141913
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202.png
[original_lng] => 373486
[original_w] => 800
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-202.png
[width] => 800
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740303195:5
[_thumbnail_id] => 141913
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1298
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10912
[1] => 51114
[2] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Friedrich Merz
[2] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 140349
[content] =>
Migrációpolitikai kérdések és az Alternatíva Németországnak (AfD) párttal való együttműködés is napirenden volt Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár és Friedrich Merz, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltjének vasárnapi, késő esti televíziós vitájában.
Az ARD és ZDF közszolgálati televízió által szervezett esti vitában a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa a február 23-i előrehozott parlamenti választásokat követően is „kemény irányvonalat” ígért a migrációs politikában – írja az MTI.
Scholz ezen felül azt hangoztatta, hogy „korlátozó irányvonalat követ, ami az illegális bevándorlást illeti”. Úgy fogalmazott, hogy Németország számára elfogadhatatlanok az olyan erőszakcselekmények, mint amilyen a két halálos áldozatot követelő január 22-i aschaffenburgi késelés volt. „Sosem törődhetünk bele ilyen cselekményekbe, és ezért világosan és határozottan cselekedni kell” – szögezte le, kiemelve, hogy a mostaniak az illegális bevándorlásra vonatkozó eddigi legszigorúbb szigorúbb törvények.
Kihívója, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) kancellárjelöltje, Friedrich Merz ugyanakkor azt vetette a szociáldemokrata kancellár szemére, hogy „több mint kétmillió illegális migránst engedett be Németországba”. Ez több, mint Hamburg lakossága – tette hozzá.
A kereszténydemokrata politikus szerint Scholz elvesztette valóságérzetét.
„Ön nem ebben a világban él. Amit itt mesél, az egy mesevár” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Scholz által elmondottaknak alig van közük a német városok és települések valóságához.
Scholz azt vetette Merz szemére, hogy bizonygatásai ellenére később mégis együtt fog működni az AfD-vel. „Komolyan tartok ettől” – jelentette ki az SPD kancellárjelöltje. Mint mondta, Merz már tavaly is kizárta az együttműködést az AfD-vel, de nemrég, a nem kötelező erejű parlamenti migrációs határozat elfogadásakor, mégis volt erre példa.
„Ez szószegés és tabudöntés” – emelte ki Scholz.
Merz mindazonáltal ismételten és határozottan kizárt bármiféle együttműködést az AfD-vel. „Nem lesz ilyen együttműködés. Szakkérdésekben egész világok választanak el minket” – hangsúlyozta. A CDU kancellárjelöltje hozzátette, hogy „nincsen semmi közös az AfD-ben és az uniós pártokban”.
A két politikus a német gazdaságpolitika irányvonalában sem értett egyet. Merz rávilágított, hogy a német gazdaság harmadik éve zsugorodik, egyre több vállalkozás megy csődbe, miközben a munkanélküliség emelkedik. Azt mondta, hogy Scholznak helytelen felfogása van arról, ami a problémák sürgősségét illeti.
Scholz viszont arra hivatkozott, hogy a gazdasági visszaesés fő oka az ukrajnai háború, ugyanakkor – mint mondta – Németországnak eredményeket sikerült elérnie a megújuló erőforrások terén.
Scholz és Merz a kijevi vezetésnek szállítandó német Taurus rakéták ügyében sem értett egyet.
„Mindig is azt mondtam, hogy a manőverező robotrepülőgépek szállítását össze kell hangolni az Európai Unióval. Amerikai szállít, Franciaország szállít, Nagy-Britannia szállít. Nekünk is szállítani kellett volna” – mondta Merz.
Scholz azzal válaszolt, hogy nem tartja helyesnek olyan fegyverek szállítását, amelyekkel nagy pusztítást vihetnek végbe az orosz hátországban.
„Ez úgy gondolom, pont olyan lépés, amelyet nem szabadna meglépni, ha az ember felelősséget visel Németországért” – fűzte hozzá.
A német kancellár a vita során arról is szót ejtett, hogy az Európai Unió „egy órán belül” reagálni tud abban az esetben, ha Donald Trump amerikai elnök vámokat rendel el európai termékekkel szemben.
Friedrich Merz, német kancellárjelölt, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője kijelentette, hogy Németország részvételének az ukrajnai békefenntartó erőkben a nemzetközi jog keretein belül és „az Oroszországgal való konszenzusban” kell megtörténnie, számolt be a Die Zeit.
Elmondása szerint az ukrajnai békefenntartó misszió Oroszország beleegyezése nélkül nem lehet hatékony, és a háború még nagyobb eszkalációjához vezethet.
„Ha létre kell jönnie egy békemegállapodásnak, és ha Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, erről csak akkor lehet beszélni, ha a nemzetközi jognak megfelelő mandátum van. Jelenleg ezt nem látom. Szeretném, ha egy ilyen mandátum az Oroszországgal való konszenzuson alapulna, nem pedig a konfliktuson” – mondta Mertz.
A politikus kijelentette, továbbra sem tudja elképzelni, hogyan lehetne véget vetni az ukrajnai háborúnak, és hozzátette, hogy a nemzetközi partnerek, köztük Németország még nagyon messze vannak a „tűzszünettől”, és ez a kérdés a következő hetekben-hónapokban kerül tisztázásra.
A németországi ukrán menekülteknek kevesebb támogatást kellene kapniuk, mint amennyit jelenleg kapnak.
Ezt Friedrich Merz, a német kereszténydemokrata párt (CDU) elnöke, aki a jövő potenciális kancellárjaként van számon tartva, nyilatkozta a Rheinische Post című lapnak adott interjújában.
Merz szerint azoknak az ukránoknak, akik jelenleg „állampolgári támogatást” kapnak Németországban, szerényebb segítséget kellene biztosítani, mint amit most kapnak, és a támogatást az általános menekültkérelmezők számára előírt összegekre kellene csökkenteni. A politikus ezt a kijelentést a német kormányt bírálva tette, mivel szerinte a kormány túlságosan pazarlóan költi a költségvetési pénzeket.
A politikus bírálta a jelenlegi rendszert is, amely szerint a külföldieknek először német nyelvet kell tanulniuk, hogy munkát kaphassanak. Merz véleménye szerint sokkal könnyebb nyelvet tanulni a munkahelyen, mint tanfolyamokon, amelyekből ráadásul nincs elég mindenki számára.
