Emmanuel Macron francia elnök kedden közölte, hogy már a következő hónapokban betiltják a 15 éven aluliak számára a közösségi oldalak használatát Franciaországban.
Mindezt azután közölte, hogy kedden egy diák halálra késelt egy pedagógiai asszisztenst egy francia iskola előtt. „Nem várhatunk” – mondta Macron, aki azt is bejelentette, hogy az országban hamarosan életkor-ellenőrzést vezetnek be a késeket árusító weboldalakon is, hasonlóan a pornóoldalakhoz.
Macron közölte, hogy „masszív szankciókat” fognak bejelenteni, azt pedig már az X-en közzétett bejegyzésében jelentette be, hogy betiltja a közösségi oldalak használatát a 15 év alattiak számára. A Politico azt írja, a francia hatóságok azt már elérték, hogy bizonyos közösségi oldalakat, így az X-et, a Redditet, a Bluskyt és a Mastodont már rákényszerítsék a korhatár-ellenőrzésre, azzal, hogy „pornográf weboldalaknak” minősítik őket.
A pornóoldalakat érintő intézkedések június 7-én léptek hatályba, ennek hatására a Pornhub leállította működését Franciaországban.
Két francia cég Ukrajna területén fog drónokat gyártani az ukrán fegyveres erők számára.
Ezt Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter jelentette be az LCI televíziós csatorna műsorában, írja a Le Monde.
Teljesen új partnerséget indítunk, amely keretében egy nagy francia autógyártó cég – nevét nem említem, mert ők maguk fogják bejelenteni – egyesül egy francia hadiipari vállalattal, hogy Ukrajnában gyártósorokat hozzanak létre drónok előállítására
– mondta Lecornu.
A miniszter nem részletezte a drónok típusát, de elmondta, hogy azok az ukrán katonák számára készülnek. A drónokat a francia hadsereg is használni fogja folyamatos taktikai és operatív kiképzésre, amely igazodik az ukrajnai háború valóságához.
A francia védelmi tárca vezetője hozzátette, hogy az ukránok megosztják tapasztalataikat a drónok harci körülmények közötti alkalmazásáról. Ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrajnai gyártósorok működtetéséhez „nem szükséges francia állampolgárokat bevonni”.
Az iráni külügyminisztérium bekérette a francia ügyvivőt, miután a francia külügyminiszter az elnyomó iráni rendszerrel való szembenállás gesztusaként méltatta Dzsafar Panahi iráni rendező Arany Pálma-díjjal elismert filmjét – közölte hétfőn az iráni állami hírügynökség.
Jean-Noel Barrot azt követően dicsérte az It Was Just an Accident (Csak egy baleset volt) című filmet, hogy az szombaton megkapta a legjobb filmnek járó Arany Pálma-díjat a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az iráni hírügynökség szerint a teheráni külügyminiszter Barrot „beavatkozó, felelőtlen és felbujtó állításai” miatt idézte be a francia ügyvivőt.
Kíméljenek meg bennünket, irániakat a leckéztetéstől. Semmiféle erkölcsi alapjuk nincs ehhez – írta Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter az X közösségi platformon a franciáknak a Gázában folyó háborúval kapcsolatos hozzáállására utalva.
Franciaország a múlt héten konkrét akcióval fenyegette meg Izraelt, ha nem hagy fel a Gázában folyó offenzívával, és nem oldja fel a Gázának szánt humanitárius segélyekkel kapcsolatos korlátozásokat, de a fenyegetésnek nem lett foganatja.
Az It Was Just an Accident főhőse elrabol egy embert, akiről úgy gondolja, hogy ő kínozta meg a börtönben. Panahi titokban forgatta filmjét, nem nyújtotta be a forgatókönyvét az előírás szerint, mert tartott tőle, hogy akkor nem készíthetné el.
Az iráni állami média hazugság és rágalmazás keverékének és underground filmnek nevezte az alkotást, amelyet az Iránban előírt engedélyek nélkül készítettek.
Az állami televízió azt is kifogásolta, hogy Panahi a díjat átvéve nem hívta fel a figyelmet a palesztinok helyzetére köszönőbeszédében.
Az iráni Mizan igazságügyi híroldal pedig Panahi díját a „politikus cannes-i filmfesztiválnak” tulajdonította, arra utalva, hogy a rendező csak politikai nézetei miatt kapta meg az elismerést.
Az iráni reformpárti médiumok és aktivisták elismerően szóltak Panahiról. „Ez a győzelem nem véletlen – ez a humanista értékek és az emberi jogok felmutatása iránti fáradhatatlan elkötelezettség eredménye” – mondta Nargesz Mohammadi Nobel-békedíjas iráni aktivista.
Dzsafar Panahit Iránban húsz évre eltiltották a filmkészítéstől „rendszerellenes propaganda” miatt, miután 2009-ben a konzervatív Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök újraválasztása ellen demonstrált.
Panahi ennek ellenére titokban folytatta a munkát hazájában. 2022-ben börtönbe került, ahonnan 2023-ban éhségsztrájkját követően engedték szabadon.
Az iráni rendező Cannes-ban elmondta, hogy nem akar menekültstátuszt kérni akkor sem, ha további börtön vár rá hazájában. „Egyszerű. Nem tudok itt élni. Nem vagyok képes egy új országba, egy új kultúrába beilleszkedni. Vannak, akik rendelkeznek ezzel a képességgel, én nem” – mondta a fesztiválon.
Panahit rajongói tapssal és ujjongással fogadták Teheránban, amikor hétfőn megérkezett a repülője.
Emmanuel Macron francia elnök kész „megbeszélést” kezdeni egy Franciaország által biztosított európai nukleáris elrettentő eszközről.
Emmanuel Macron francia elnök a TF1 televíziós csatornának adott interjújában kijelentette, hogy kész megvitatni európai szövetségeseivel francia atomfegyverek telepítését országaikban.
„Készen állunk arra, hogy megkezdjük a tárgyalásokat, többek között az atombombákkal felszerelt repülőgépek más európai országokban való telepítéséről”, magyarázta Emmanuel Macron.
A politikus arról számolt be, hogy a tárgyalások hivatalos keretét a következő hetekben és hónapokban határozzák meg, de már most meg tud nevezni három fő feltételt az európai szövetségesekre vonatkozó nukleáris védelem kiterjesztéséhez:
Franciaország nem fizet más országok biztonságáért;
A nukleáris fegyverek bevetése nem csökkentheti önvédelmi képességeit;
Ezen fegyverek alkalmazásáról szóló összes döntést kizárólag Franciaország elnöke hozza meg.
Ez az első alkalom, hogy Párizs ilyen szintű dokumentumot írt alá egy olyan országgal, amellyel nincs közös határa. Donald Tusk lengyel miniszterelnök ismertette a május 9-én Nancyban aláírt lengyel–francia megállapodás főbb rendelkezéseit, számolt be az RMF FM.
Tusk május 9-én Nancyba utazott, ahol a megerősített barátságról és együttműködésről szóló szerződést írjon alá Emmanuel Macron francia elnökkel.
A franciaországi útja előtti tájékoztatón a lengyel kormányfő megjegyezte, hogy ez a dokumentum a barátság és a szorosabb együttműködés szerződése. Hozzátette, hogy a megállapodás „számos lehetőséget nyit meg különböző területeken”. „Nem rejtem véka alá, hogy számomra a legfontosabb kérdés a kölcsönös biztonsági garanciák voltak. És ez a kölcsönös támogatásról szóló záradék országaink egyikének megtámadása esetén a szerződés lényege az érdekeink szempontjából” – mondta Tusk.
Elmondása szerinte a két ország kormányának és Emmanuel Macron francia elnöknek a közös döntései szerint a megállapodásnak az egyre jobb és „nagyon baráti lengyel-francia kapcsolatok” „bizonyos történelmi ciklusának lezárását” kell jelentenie, amelyek eddig „nem mindig voltak tartalommal megtöltve”.
„Macron elnökkel együtt különféle kezdeményezéseket fogunk tenni az ukrajnai igazságos béke, az egész EU védelmi képességeinek megerősítése, valamint az európai határok védelmének megerősítése érdekében” – tette hozzá Tusk. Hangsúlyozta, hogy a lengyel–francia kapcsolatok, amelyeket ez a szerződés koronáz meg, az EU megerősítése szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.
Tusk elmondás szerint mindkét fél úgy döntött, hogy a megállapodást kísérő „ambiciózus célokat és jó szándékokat” végrehajtják. Ezért a szerződés kötelezővé teszi „Franciaország és Lengyelország kormányainak éves közös üléseit”.
A lengyel miniszterelnök további dokumentumok és döntések előkészítését is bejelentette, amelyek „ezt a nyilatkozatot nagyon gyakorlatias megoldásokká alakítják”. A miniszterelnök megjegyezte, hogy ez a „védelmi iparban megvalósuló védelmi együttműködésre” is vonatkozik.
Az új lengyel-francia szerződés felváltja a korábbi, 1991-ben aláírt, és elavultnak nyilvánított lengyel-francia megállapodást. Ez magában foglalja a biztonság, a védelem, az infrastruktúra és az energia területét.
A francia diplomácia a megállapodást „prémiumszerződésként” mutatta be. Hangsúlyozta, hogy ez lesz az első ilyen jellegű megállapodás, amelyet Franciaország egy nem szomszédos állammal ír alá.
Április 24-én mészárlás történt egy középiskolában Nantes városában (Nyugat-Franciaországban), egy középiskolás diák életét vesztette. További három iskolás megsérült, közölte a Reuters a rendőrség közleményére hivatkozva.
A rendőrség szóvivője elmondása szerint nincsenek terrorcselekményre utaló jelek. Egy 15 éves diák négy embert késelt meg ebédszünetben, mielőtt a tanárok lefogták.
A Bloomberg értesülései szerint letartóztatták a mészárlást elkövető iskolásfiút.
Emmanuel Macron francia elnök pénteken meghívta az egész világ tudósait, hogy menjenek dolgozni Franciaországba vagy Európába, nem sokkal azután, hogy Donald Trump amerikai elnök új kormányzata elkezdte az egyetemek és kutatóhelyek finanszírozásának a csökkentését – számolt be az MTI.
Macron nem említette név szerint az Egyesült Államokat, ahol tudósok százait mentették fel állásukból, de utalt a problémára.
„Itt, Franciaországban a kutatás elsődleges kérdés, az innováció, a tudomány korlátlan látóhatár. Világ kutatói, válasszák Franciaországot, válasszák Európát!” – írta a francia elnök az X közösségi oldalon, ráerősítve ezzel arra a már amúgy is létező tendenciára, amelynek részeként sok, az Egyesült Államokban tudós már eddig is fontolgatta a világ más részeire való áttelepülést Donald Trump második megválasztása óta.
Franciaország pénteken indította el a „Válaszd Franciaországot” platformot, amelyet a francia Nemzeti Kutatási Hivatal (ANR) üzemeltet, s amely révén egyetemek, iskolák és kutatási intézmények kérhetnek kormányzati támogatást kutatók vendégül látásához. „Franciaország elkötelezett abban, hogy szembeszáll az akadémiai szabadság elleni támadásokkal világszerte” – szögezte le közleményében az ANR.
A közlemény szerint a platform lehetővé teszi, hogy az egyetemek támogatást kérjenek nemzetközi kutatók vendégül látásához, elsősorban az egészségüggyel, az éghajlattal és a biológiai sokszínűséggel, a mesterséges intelligenciával, az űrkutatással, a mezőgazdasággal, az alacsony karbonkibocsátású energiákkal és a digitális rendszerekkel kapcsolatos kutatások terén.
Sébastien Lecornu, Franciaország fegyveres erőinek minisztere ma Washingtonba utazik, hogy találkozzon amerikai kollégájával, Pete Hegseth-szel – erősítette meg az információt a Politico portálnak a francia tisztségviselő.
A csütörtöki megbeszélésen Lecornu és Hegseth a Közel-Keleten kialakult helyzetet, Oroszország Ukrajna elleni háborúját, az indo-csendes-óceáni térséget, valamint az idei júniusi NATO-csúcsot fogják megvitatni.
A francia miniszter tájékoztatni fogja amerikai partnerét Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett, Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal kapcsolatos aktuális katonai tervezésről is.
Lecornu találkozókat tervez Keith Kelloggal, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottjával Ukrajna ügyében, valamint Tulsi Gabbarddal, a Nemzeti Hírszerzés igazgatójával.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio, valamint Donald Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a héten Párizsba utaznak tárgyalások céljából – számolt be róla a Politico belső forrásokra hivatkozva.
Witkoff találkozni fog Emmanuel Macron francia elnökkel, míg Rubio francia kollégájával, Jean-Noël Barrot külügyminiszterrel fog tárgyalni.
A felek megvitatják az Ukrajnával kapcsolatos helyzetet, Irán ügyét, valamint a kereskedelmi kapcsolatokat.
Rubio ezen a héten tartózkodik Párizsban, ezt követően pedig Afrikába utazik tovább.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff elnöki különmegbízott három napot tölt Párizsban, hogy megvitassa az ukrajnai háború lezárását – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai külügyminisztérium hivatalosan is megerősítette a két magas rangú tisztviselő franciaországi utazását a héten. A magas rangú amerikai tisztviselők április 16. és 18. között tartózkodnak Párizsban.
A jelentés szerint Rubio és Witkoff látogatásának célja, hogy tárgyalásokat folytasson az európai partnerekkel Donald Trump amerikai elnök tervének előmozdítása érdekében, amelynek célja „az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezése és a vérontás megállítása”.
Az amerikai külügyminiszter azonban nemcsak Ukrajnáról, hanem amerikai érdekekről is tárgyal majd az európai országok képviselőivel. „Párizsi tartózkodása alatt (Rubio – a szerk.) megvitatja a térség közös érdekeinek érvényesítési módjait is” – tette hozzá a külügyminisztérium.
