Franciaország szerdán bejelentette, hogy bekérette az orosz nagykövetet, miután Moszkva arra szólította fel a külföldi diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet, mielőtt újabb csapások érik az ukrán fővárost, amelyet a múlt hétvégén már bombázott Oroszország.
„A múlt hétvégi tömeges légicsapások és az ukrán civilekkel, valamint a külföldi diplomatákkal szembeni elfogadhatatlan fenyegetések miatt a Külügy- és Európa-ügyi minisztérium a tárcavezető kérésére bekéreti Oroszország franciaországi nagykövetét” – írta a francia külügyminisztérium szóvivője egy közleményben.
Oroszország már több napja fenyegeti Ukrajnát a támadások fokozásával, válaszul a Luhanszk megyei Sztarobilszkben végrehajtott ukrán dróntámadásra, amely Moszkva szerint 21 embert ölt meg egy pedagógiai szakközépiskolában.
Az orosz diplomácia hétfőn arra kérte a Kijevben élő külföldi állampolgárokat, köztük a diplomáciai testületeket, hogy hagyják el az ukrán fővárost újabb bombázások előtt.
„Oroszország tetteivel nap mint nap tanúbizonyságot tesz cinizmusáról és a nemzetközi jog megvetéséről” – fogalmazott a francia szóvivő, hozzátéve, hogy „Franciaország határozottan elítéli Moszkva megfélemlítéseit, amelyek bizonyítják, hogy az ország katonai zsákutcában van Ukrajnában”.
Kedden más európai országok, köztük Németország és Norvégia, is berendeltek orosz diplomatákat.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Franciaország szerdán bejelentette, hogy bekérette az orosz nagykövetet, miután Moszkva arra szólította fel a külföldi diplomatákat, hogy hagyják el Kijevet, mielőtt újabb csapások érik az ukrán fővárost, amelyet a múlt hétvégén már bombázott Oros...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779967560
[modified] => 1779956918
)
[title] => Franciaország is bekérette az orosz nagykövetet a Kijevet érő csapásokkal kapcsolatos fenyegetések miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187498&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 187498
[uk] => 187605
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 187499
[image] => Array
(
[id] => 187499
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia.webp
[original_lng] => 102228
[original_w] => 960
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia-300x156.webp
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia-768x400.webp
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/francia.webp
[width] => 960
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1779997337:2
[_thumbnail_id] => 187499
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 715
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 915331158002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 244
[1] => 1257769
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => orosz nagykövet bekéretése
)
)
[1] => Array
(
[id] => 187191
[content] =>
Németország és Franciaország is élesen bírálta, hogy Oroszország Oresnyik típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadta az ukrajnai Bila Cerkvát. Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök egyaránt az eszkaláció újabb jeleként értékelte a támadást, miközben Volodimir Zelenszkij szerint az éjszakai orosz csapásokban legalább 83 ember megsebesült.
„A német szövetségi kormány élesen elítéli ezt a kíméletlen eszkalációt. Németország továbbra is szilárdan kiáll Ukrajna oldalán” – írta Friedrich Merz német kancellár az X-en.
Hasonló kijelentést tette Johann Wadephul német külügyminiszter is. „Oroszország terrorja megdöbbentő. Az Oresnyik bevetése további eszkaláció” – hangoztatta. Hozzátette, hogy mindez csak megerősíti őt abban, hogy törekedjen a NATO külügyminiszteri találkozóján tett javaslatok következetes megvalósítására. Wadephul szerint csak egy erős Ukrajna lehet képes arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt visszakozásra késztesse. A német tárcavezető a külügyminisztérium adatai szerint a svédországi Helsingborgban tartott tanácskozáson további ukrajnai segélyekről tárgyalt hivatali partnereivel.
Emmanuel Macron francia elnök szintén elítélte a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával végrehajtott támadást. Mint fogalmazott, a történtek „mindenekelőtt az eszkalációt jelentik és patthelyzetet Oroszország háborújában”. Az X-en tett bejegyzésében a francia elnök megerősítette elkötelezettségét a kijevi vezetés támogatása mellett.
Az orosz védelmi minisztérium vasárnapi beszámolójában azt írta, hogy az orosz hadsereg „az ukrán fegyveres erők által az Oroszországi Föderáció területén található polgári célpontok ellen elkövetett terrorista támadásokra válaszul” Oresnyik és Iszkander típusú rakétákkal, valamint Kinzsal és Cirkon hiperszonikus fegyverekkel támadott ukrán katonai vezérlő központokat. A tárca közleménye szerint a csapás céljait elérték, az összes kijelölt célpontot eltalálták.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint legalább 83 ember megsebesült az éjszakai átfogó orosz támadásban.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Emmanuel Macron francia államfővel folytatott telefonbeszélgetése után bejelentette, hogy Franciaország kész együttműködni a ballisztikus fegyverekkel szembeni védekezés területén.
Megköszöntem Emmanuelnek, hogy határozottan elítélte az orosz csapásokat városaink és közösségeink ellen. Ezek a támadások világosan megmutatják, hogy mi is valójában Oroszország, és miért kell mindannyiunknak erősítenünk kollektív védelmi képességeinket minden fenyegetéssel szemben. Franciaország kész dolgozni a ballisztikusrakéta-elhárítási képességek fejlesztésén – idézte az Ukrinform az államfő szavait.
Az ukrán elnök úgy látja, hogy ez egy határozott döntés és fontos lépés. „Azt is megbeszéltük, hogyan lehetne már most fokozni az orosz támadások visszaverésére való képességünket” – tette hozzá.
Az Európai Uniónak még mindig nincs egyértelmű válasza arra a kérdésre, hogyan integrálja Ukrajnát a blokkba, a teljes körű csatlakozás 10-15 évet venne igénybe, és a javasolt nem szabványos megoldások vitatottak, miközben Franciaország és Németország a „társult tagság” ötletét szorgalmazza szavazati jog nélkül, de helyekkel az EU intézményeiben – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna 2022 júniusában kapta meg az EU-tagjelölti státuszt. A szokásos csatlakozási eljárás azonban nem felel meg teljes mértékben a feladat sürgősségének – az Európai Bizottság szerint a tagsági követelmények teljes körű végrehajtása 10-15 évet vesz igénybe. Magyarország tapasztalata további bonyodalmat teremt: az Orbán-kormány alatti demokráciával szembeni negatív visszhang számos uniós fővárost óvatosabbá tett az új tagok felvételével kapcsolatban.
Amikor az amerikai és ukrán tárgyalók a 2027-es EU-csatlakozást is belefoglalták a békejavaslatba, az pánikot keltett az Európai Bizottságban. A tisztviselők gyorsan összedobták a „fordított bővítés” koncepcióját: Ukrajna hivatalosan korábban csatlakozna, korlátozott jogokkal, amelyek a reformok végrehajtásával bővülnének. Az előkészületek azonban kudarcot vallottak – sok főváros inkább egy médiában megjelent hírből értesült az ötletről, mint magától a bizottságtól. A kritikusok a megközelítést diszkriminatívnak nevezték a többi tagjelölttel szemben.
Franciaország és Németország – egymástól függetlenül, ami önmagában is jelentős – „társult tagságot” javasolt. Ukrajna szavazati jog nélkül kapna helyeket a Miniszterek Tanácsában és az Európai Parlamentben, és fokozatosan integrálódna a közös piacba és más EU-s programokba, de a mezőgazdasági és regionális támogatásokhoz való korai hozzáférés nélkül. A támogatók úgy vélik, hogy ez „valódi perspektívát ad Ukrajnának a tagságra”, és előkészíti a közvéleményt az EU-ban. Fennáll annak a veszélye, hogy Kijev állandó „váróteremként” tekint rá a megállapodásra a másodrendű európaiak számára.
Franciaország és Németország is támogatja Ukrajna bevonását az EU kölcsönös védelmi záradékába. További lehetőségek közé tartozik a mélyebb védelmi-ipari együttműködés, a hadsereg hosszú távú pénzügyi támogatása, valamint a tagság egy új Európai Biztonsági Tanácsban az Egyesült Királysággal és más szövetségesekkel együtt. Az EU tisztviselői abban reménykednek, hogy a csatlakozási tárgyalások nyári megkezdése, a világos ütemterv és a 90 milliárd eurós hitelcsomag kielégíti Zelenszkijt, de még sok munka áll előttük.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Uniónak még mindig nincs egyértelmű válasza arra a kérdésre, hogyan integrálja Ukrajnát a blokkba, a teljes körű csatlakozás 10-15 évet venne igénybe, és a javasolt nem szabványos megoldások vitatottak, miközben Franciaország és Németor...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777827960
[modified] => 1777820251
)
[title] => Franciaország és Németország szimbolikus helyet kínál Ukrajnának az Európai Unóban – FT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=185208&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 185208
[uk] => 185188
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 185209
[image] => Array
(
[id] => 185209
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij.jpg
[original_lng] => 27320
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/macron-zelenszkij.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777809451:12
[_thumbnail_id] => 185209
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1017
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 905230123001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 244
[2] => 394
[3] => 2081547
[4] => 238432
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Franciaország
[2] => németország
[3] => szimbolikus társult tagság
[4] => Ukrajna EU-tagsága
)
)
[4] => Array
(
[id] => 184682
[content] =>
A francia Európa-ügyi és Külügyminisztérium határozott nyilatkozatot adott ki a csernobili tragédia 40. évfordulóján. Párizs hangsúlyozta, hogy Oroszország szisztematikus támadásai Ukrajna energiarendszere ellen veszélyeztetik az egész kontinens nukleáris biztonságát, számolt be Franciaország Európa-ügyi és Külügyminisztériuma.
Francia diplomaták hangsúlyozták, hogy az ukrán polgári és energiahálózatok orosz bombázása nemcsak humanitárius katasztrófa, hanem egyenes út egy sugárzási incidenshez is. Negyven évvel az 1986-os baleset után a világ ismét kénytelen felidézni a felszámolók hősiességét a Kreml agresszív fellépése miatt.
„Negyven évvel a csernobili katasztrófa után Franciaország megerősíti támogatását a baleset áldozatai iránt, és tisztelettel adózik azoknak a hősies bátorsága előtt, akik a következmények leküzdésén dolgoztak” – közölte a francia külügyminisztérium.
Párizs hangsúlyozta, hogy az ukrán polgári és energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásoknak súlyos radiológiai következményei lehetnek. Különösen a csernobili atomerőmű záróívének elleni támadás növeli közvetlenül egy nukleáris baleset kockázatát.
A Külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy ezt a támadást követően Franciaország, amely 2026-ban a G7 elnökségét tölti be, kijelentette, hogy kész támogatni és csatlakozni a csernobili atomerőmű zárókupolája helyreállítására irányuló adománygyűjtéshez.
Franciaország felajánlotta Görögországnak, hogy az összes Mirage 2000 vadászgépét adja át Ukrajnának, cserébe kedvező feltételekkel vásárolnak Rafale vadászgépeket a Dassault Aviation-tól, számolt be a Le Figaro, írta a Jevropejszka Pravda.
Emmanuel Macron francia elnök görögországi látogatása során valószínűleg felajánlja mind a 43 görög Mirage 2000-es repülőgép és alkatrészeinek cseréjét ugyanennyi Rafale vadászgépre csökkentett áron. A védelmi és külpolitikai kérdésekre szakosodott görög Estia újság szerint Macron várhatóan április 24-i és 25-i görögországi látogatása során ismerteti ajánlatát.
24 Mirage 2000-5 repülőgép és 19 régebbi Mirage 2000 EGM/BGM repülőgépről van szó. Valószínű, hogy nem mindegyik harcképes, mivel a régebbi változatokat már leszerelték.
A francia fél felajánlja, hogy „hasonló számú” Rafale vadászgépet szállít csökkentett áron. Az üzlet konkrét feltételeit és a felszerelés pontos költségéről a két fél a tárgyalások során állapodik meg.
A Mirage Rafale-ra való cseréje lehetővé teszi a 114. görög vadászrepülőgép-század számára, hogy teljes személyzettel lássa el két századát összesen 36 Rafale repülőgéppel.
Franciaország és Lengyelország közös hadgyakorlatokat tervez a NATO keleti szárnyán, amelyek során a nukleáris elrettentés egyes elemeit gyakorolják. A manővereket a közeljövőben tartják meg a Balti-tenger térségében és Lengyelország északi részén.
A gyakorlat keretében a francia Dassault Rafale vadászgépek, amelyek ASMP nukleáris robbanófejjel felszerelhető rakétákkal vannak ellátva, az ilyen fegyverek feltételezett alkalmazását szimuláló feladatokat hajtanak végre. Erről a Rzeczpospolita lengyel lap számolt be.
A lengyel pilóták ezzel párhuzamosan nagy hatótávolságú felderítési feladatokat végeznek, célokat azonosítanak, és hagyományos fegyverzettel hajtanak végre csapásokat. Ennek részeként AGM-158 JASSM-ER cirkálórakéták alkalmazását is tervezik, amelyeket F-16 Fighting Falcon vadászgépek hordozhatnak.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök elmondta: „Lengyelország Franciaországgal és legközelebbi európai szövetségeseivel tárgyal egy fejlett nukleáris elrettentési programról. Szövetségeseinkkel együtt fegyverkezünk, hogy az ellenség ne merjen támadni.”
[type] => post
[excerpt] => Franciaország és Lengyelország közös hadgyakorlatokat tervez a NATO keleti szárnyán, amelyek során a nukleáris elrettentés egyes elemeit gyakorolják. A manővereket a közeljövőben tartják meg a Balti-tenger térségében és Lengyelország északi részén.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1777105980
[modified] => 1777050841
)
[title] => Franciaország és Lengyelország nukleáris hadgyakorlatokat jelentett be a Balti-tenger térségében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184409&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184409
[uk] => 184357
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 184358
[image] => Array
(
[id] => 184358
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225.png
[original_lng] => 454726
[original_w] => 1326
[original_h] => 753
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225-768x436.png
[width] => 768
[height] => 436
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225-1024x582.png
[width] => 1024
[height] => 582
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225.png
[width] => 1326
[height] => 753
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225.png
[width] => 1326
[height] => 753
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/image-225.png
[width] => 1326
[height] => 753
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777040042:5
[_thumbnail_id] => 184358
[_edit_last] => 5
[views_count] => 531
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 36677634000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 244
[1] => 1063
[2] => 486190
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Franciaország
[1] => Lengyelország
[2] => nukleáris hadgyakorlat
)
)
[7] => Array
(
[id] => 184100
[content] =>
Németország és Franciaország „könnyített” tagságot és „jelképes kiváltságokat” javasolt Ukrajna számára az Európai Unióban, ahol Kijevnek nem lenne szavazati joga, de a formátum tartalmazhatna egy kölcsönös védelmi záradékot – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Berlin kezdeményezi Ukrajna „társult tagságának” megadását, amelynek keretében képviselői részt vehetnek az EU minisztereinek és vezetőinek ülésein, de nem szavazhatnak. Ezenkívül Kijev nem lesz automatikusan jogosult arra, hogy forrásokat kapjon az általános európai költségvetésből. Eközben Franciaország egy hasonló modellt javasol, amelyet „integrált állami státusznak” nevez. E szerint a közös agrárpolitikához és az európai finanszírozáshoz, például a „kohéziós politikához” való hozzáférést a csatlakozás utánig halasztják.
Az FT azt írta, hogy az „enyhített” tagsági formátum tartalmazhatna egy rendelkezést az EU kölcsönös védelméről. Megjegyezte, hogy egy ilyen rendelkezés „egyetlen politikai nyilatkozattal is hatékonyan végrehajtható”. Németország és Franciaország hangsúlyozza, hogy a javasolt modell egy egyszerűsített megoldás, nem pedig a teljes jogú tagság alternatívája. Az egyszerűsített formátum könnyen megvalósítható, és a két ország szerint gyorsító szerepet tölthet be.
Az Európai Bizottság két forrása azt nyilatkozta az újságnak, hogy az Ukrajnára vonatkozó végleges javaslat közel fog állni a Párizs és Berlin által hangoztatott kezdeményezésekhez. Az ukrán tisztviselő azonban azt mondta, hogy Kijev attól tart, hogy a háborútól megfáradt ukránok bármilyen lágyabb koncepciót a teljes jogú tagság elégtelen helyettesítőjeként fognak értelmezni. Ugyanakkor elismerte, hogy a francia és német kezdeményezések egyes elemei „hasznosak lehetnek”.
Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy Cécile Coler és Jacques Paris, akiket több mint három évig tartottak fogva Iránban kémkedés gyanújával, hazatérnek Franciaországba.
Macron közlése szerint a két francia állampolgár már úton van Franciaország felé.
Az elnök köszönetet mondott Omán hatóságainak is, akik közvetítő szerepet vállaltak a szabadon engedésükben.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
A Financial Times jelentése szerint európai országok, köztük Franciaország és Olaszország, tárgyalásokat kezdtek Teheránnal, hogy garanciákban állapodjon meg hajói a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladására.
A tárgyalások kritikus fontos lépések a Perzsa-öbölbeli olaj- és gázexport újraindítása felé, amelyet gyakorlatilag leállítottak Irán a tankhajók elleni támadásai, valamint az ország új legfelsőbb vezetőjének, Mojtaba Khamenei ajatollahnak a szigorú szoros zárva tartására vonatkozó nyilatkozata. A tárgyalások célja, hogy az energiaellátás a konfliktus eszkalációja nélkül is biztosított legyen – közölték a folyamatot ismerő tisztviselők. Franciaország már aktívan részt vesz a tárgyalásokon, Olaszország pedig párbeszédet próbál kezdeményezni Teheránnal. Azonban nincs garancia arra, hogy Irán beleegyezik a tárgyalásokba, vagy hogy azok konkrét eredményekhez vezetnek.
Az európai országok kerülik a közvetlen beavatkozást a konfliktusba, de mélyen aggódnak a szoros elhúzódó blokádjának lehetséges gazdasági következményei – a vállalkozások és a lakosság számára emelkedő energiaárak – miatt. Az olajárak az év eleje óta hordónként körülbelül 60 dollárról 100 dollárra emelkedtek, az európai gáz ára pedig 75%-kal emelkedett. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Franciaország készen áll a hajók kíséretére, ha a konfliktus alábbhagy. Olaszországnak és Görögországnak jelenleg hadihajói vannak a Vörös-tengeren az EU Aspides missziójának részeként, de egyetlen európai hadsereg sem áll készen arra, hogy közvetlenül kísérje a hajókat a Hormuzi-szoroson keresztül a támadás kockázata miatt.
