Nincsenek „vörös vonalak”, ha Ukrajna támogatásáról van szó – mondta a francia külügyminiszter a BBC-nek. Jean-Noël Barrot szerint Ukrajna „az önvédelem logikája szerint” orosz területre is kilőhetne francia gyártású, nagy hatótávolságú rakétákat Oroszországra, de nem erősítette meg, hogy használtak-e már francia fegyvereket.
„Az alapelvet már meghatároztuk… a Zelenszkij elnöknek küldött üzeneteinket jól fogadták” – mondta a vasárnapi interjúban. Emmanuel Macron francia elnök az év elején jelezte, hogy Franciaország hajlandó engedélyezni rakétáinak kilövését Oroszországba. Barrot megjegyzései azonban jelentősek, mivel napokkal azután érkeztek, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság nagy hatótávolságú rakétáit először használták ilyen módon.
Barrot, aki pénteken Londonban tárgyalt David Lammy brit külügyminiszterrel, azt mondta, hogy a nyugati szövetségeseknek nem kellene korlátokat szabniuk az Ukrajnának Oroszországgal szemben nyújtott támogatásnak, és „nem kellene vörös vonalakat kijelölniük”.
Arra a kérdésre, hogy ez akár francia csapatok harci részvételét is jelentheti-e, azt mondta: „Nem vetünk el semmilyen lehetőséget”:
„Olyan intenzíven és olyan hosszan fogjuk támogatni Ukrajnát, amilyen hosszan csak szükséges. Hogy miért? Mert a mi biztonságunk forog kockán. Minden egyes alkalommal, amikor az orosz hadsereg egy négyzetkilométert halad előre, a fenyegetés egy négyzetkilométerrel közelebb kerül Európához” – mondta.
Barrot utalt Ukrajna meghívására is a NATO-ba, ahogyan azt Zelenszkij kérte. „Nyitottak vagyunk a meghívás kiterjesztésére, ezért a barátainkkal és szövetségeseinkkel, valamint Ukrajna barátaival és szövetségeseivel folytatott megbeszéléseink során azon dolgozunk, hogy közelebb hozzuk őket a mi álláspontunkhoz” – mondta Barrot, aki felvetette, hogy a nyugati országoknak növelniük kell a védelemre fordított összeget, megjegyezve: „Természetesen többet kell költenünk, ha többet akarunk tenni, és úgy gondolom, hogy szembe kell néznünk ezekkel az új kihívásokkal”.
A BBC idéz egy név nélküli brit nemzetbiztonsági forrást is, aki szerint most csak annyi történik, hogy a 90-es évek rövid pozitív időszakát követően visszatér a világ a normális kerékvágásba, melyben Oroszország mindig is fenyegetést jelent Európa számára:
[type] => post
[excerpt] => Nincsenek „vörös vonalak”, ha Ukrajna támogatásáról van szó – mondta a francia külügyminiszter a BBC-nek. Jean-Noël Barrot szerint Ukrajna „az önvédelem logikája szerint” orosz területre is kilőhetne francia gyártású, nagy hatótávolságú rakétákat ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1732466100
[modified] => 1732457914
)
[title] => A francia külügyminiszter nem zárja ki, hogy adott esetben csapatokat is küldjenek Ukrajnába
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133377&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133377
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 133378
[image] => Array
(
[id] => 133378
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca.webp
[original_lng] => 32058
[original_w] => 1194
[original_h] => 764
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca-300x192.webp
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca-768x491.webp
[width] => 768
[height] => 491
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca-1024x655.webp
[width] => 1024
[height] => 655
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca.webp
[width] => 1194
[height] => 764
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca.webp
[width] => 1194
[height] => 764
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/f0b2756fd9b78c407d3f6d964b169d484473573cce58942c3e47b8c86063aeca.webp
[width] => 1194
[height] => 764
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732451846:4
[_thumbnail_id] => 133378
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 914
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3595c65274d20cda5aedf58a6d40182f] =>
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
A két külügyminiszter egy nappal azután találkozott Londonban, hogy a brit és a francia napilapok közös cikket publikáltak, amelyben bírálták az ukrajnai inváziót, és tűzszünetre szólítottak fel Gázában.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter találkozott brit kollégájával, David Lammy-vel Londonban, a Lammy által „kemény geopolitikai idők”-nek nevezett idők hátterében.
„Nagyon fontos megbeszéléseink vannak” – mondta Lammy.
„Már sok beszélnivalónk volt már – Ukrajnáról, a közel-keleti és azon túli helyzetről, és alig várom, hogy ma folytathassuk ezeket a megbeszéléseket.”
Lammy a Carlton Gardens-ben fogadta Barrot-t, amely az 1940 és 1944 között száműzetésben lévő Szabad Franciaország kormányának székhelye volt.
„Az Egyesült Királyság és Franciaország egymás mellett áll jobban, mint valaha – abban az időszakban, amikor a világot a brutalitás visszatérése sújtja, – hogy megvédjék az igazságot, megvédjék a nemzetközi jogot, és a békét, a védelem, a multilateralizmus és a biztonság részesei legyenek” – mondta Barrot.
A két külügyminiszter által írt és a brit i újságban és a francia Le Figaro -ban csütörtökön megjelent cikk némi jelzést adott azokról a témákról, amelyekkel a páros várhatóan foglalkozik a pénteki tárgyalásokon.
Figyelmeztettek a világ „putyinosítási” kísérletének nevezett következményeire, mivel az ukrajnai háború Európán túlra is terjed.
„Putyin célja egy új precedens létrehozása, amely felborítja a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, és az országok úgy érzik, hogy teljesen büntetlenül megtámadhatják a szomszédaikat” – írták.
Bírálták Ukrajna „illegális és tűrhetetlen” invázióját, és azzal vádolták az orosz vezetőt, hogy megpróbálta „átírni a nemzetközi rendet”.
Franciaország és az Egyesült Királyság is elkötelezett hívei Ukrajnának Oroszország 2022-es inváziója óta, és több milliárd eurós katonai és humanitárius segítséget nyújtott Kijevnek.
Az ukrajnai háború körüli feszültségek jelentősen felerősödtek az elmúlt hetekben, különösen azután, hogy Joe Biden elnök zöld utat adott Kijevnek, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel csapjon le katonai célpontokra Oroszország mélyén.
Ez a döntés dühös választ váltott ki a Kremlből. Ám az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Biden politikai váltása csak arra reagált, hogy Észak-Korea katonák ezreit vezényelte be, hogy segítsen Oroszországnak kiszorítani az ukrán erőket Kurszkból.
Putyin csütörtöki nemzeti televíziós beszédében „a NATO-országok agresszív fellépését” okolta, amiért Moszkva új, közepes hatótávolságú rakétát tesztelt Ukrajnára mért csapás során.
Putyin kijelentette, hogy Oroszország „harci teszteket” hajt végre az új „Oreshnik” rakétarendszeren, válaszul a hét eleji ukrán csapásokra, amerikai és brit rakétákkal.
A gázai háború Lammy és Barrot is megismételte, hogy elítélték a Hamász tavaly október 7-i behatolását Izraelbe, amely kirobbantotta a jelenlegi gázai háborút.
Azonnali tűzszünetre, az összes túsz szabadon bocsátására és az övezetbe beengedett humanitárius segélyek mennyiségének növelésére szólítottak fel.
„Tudjuk, hogy a palesztin kérdés nem fog megszűnni mindaddig, amíg a kétállami megoldást nem hajtják végre, kölcsönös elismeréssel és biztonsági garanciákkal” – írták.
Mindketten elítélték a libanoni székhelyű ENSZ-békefenntartók elleni izraeli támadásokat, amelyekben az UNIFIL-nél dolgozó négy olasz katona megsérült, amikor két felrobbanó 122 mm-es rakéta eltalálta a samai missziós bázist – közölte az olasz védelmi minisztérium.
Számos UNIFIL állást találtak el azóta, hogy Izrael október 1-jén megkezdte libanoni invázióját, és néhány békefenntartó megsebesült.
Lammy és Barrot azt írta, „az Egyesült Királyság és Franciaország egységesen áll a humanitárius jog oldalán” a válságokban világszerte, és aggodalomra ad okot a katonaság és a gyorstámogató erők közötti szudáni konfliktusra.
Azt is várták, hogy megvitassák a Global Clean Power Alliance, az Egyesült Királyság által vezetett csoport prioritásait, amely a hét elején indult a brazíliai G20-kon.
A Szövetséget azért hozták létre, hogy az országok teljesítsék a 2023-as COP28 klímacsúcson vállalt kötelezettségeiket, a megújuló energia kapacitásának megháromszorozására és az energiahatékonyság javításának globális ütemének megduplázására.
A tagországok együtt dolgoznak és megosztják egymással a szakértelmüket, hogy segítsenek másoknak a befektetési platformok kiépítésében és a tiszta finanszírozás felszabadításában.
A szövetség alapító tagjai Brazília, Ausztrália, Barbados, Kanada, Chile, Kolumbia, Franciaország, Németország, Marokkó, Norvégia, Tanzánia és az Afrikai Unió.
A kezdeményezésben az Egyesült Államok és az Európai Unió társult az Egyesült Királysággal.
[type] => post
[excerpt] => A két külügyminiszter egy nappal azután találkozott Londonban, hogy a brit és a francia napilapok közös cikket publikáltak, amelyben bírálták az ukrajnai inváziót, és tűzszünetre szólítottak fel Gázában.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1732365720
[modified] => 1732352648
)
[title] => David Lammy és Jean-Noël Barrot a világ „putyinosítási” kísérletének kockázatára figyelmeztet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133220&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133220
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 133221
[image] => Array
(
[id] => 133221
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318.webp
[original_lng] => 327928
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318-1536x864.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/1920x1080-cmsv2-b999df68-3a99-5276-b4fd-332154e11f40-8869318.webp
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732345472:4
[_thumbnail_id] => 133221
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 572
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] =>
[_oembed_time_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] => 1738673522
[_oembed_2583a5934c34511e7ab5a51679389b7d] =>
The next negotiations between representatives of Russia and the USA have started in Istanbul
This time the negotiations will touch upon the problems of the work of embassies. The Russian delegation arrived at the residence of the US Consul General early in the morning.… pic.twitter.com/9URXOaQVT6
Ukrajna nemcsak függetlenségéért és területi integritásáért küzd, hanem tartja azt a frontvonalat is, amely „elválasztja egymástól Európát és Vlagyimir Putyin Oroszországát, azaz a szabadságot és az elnyomást” – jelentette ki Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter szombaton Kijevben, ukrán hivatali partnerével, Andrij Szibihával tartott közös sajtótájékoztatójukon. „Holnap Északkelet-Ukrajnába utazom, hogy megismerkedjek azokkal az ukrán katonákkal, akik szembeszállnak az oroszokkal, és mindent megtesznek a kurszki hadművelet sikerének biztosítása érdekében” – jelentette be Barrot. A Jevropejszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a francia külügyminiszter nem fedte fel, melyik régióba – Csernyihiv, Harkiv vagy Szumi megyébe – utazik.
Barrot elmondta, hogy Franciaország támogatásával két rehabilitációs központ nyílik Ukrajnában – egy Dnyipróban és egy Harkivban – az Oroszországba elhurcolt, majd hazatért ukrán gyermekek számára. A miniszter megjegyezte, hogy Franciaország a háború kezdete óta 3 milliárd eurónyi különféle humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának „az aknamentesítéstől a kórházi felszerelésekig”.
Barrot kijelentette: ha az észak-koreai hadsereg valóban bekapcsolódik az Ukrajna elleni háborúba Oroszország oldalán, az az események komoly fejleménye lesz, de azt is jelzi, hogy Oroszország nagy nehézségekkel küzd. Megjegyezte, hogy ez ugyanakkor nem annyira váratlan fejlemény, hiszen Észak-Korea „már régóta nyújt bizonyos támogatást” Oroszországnak.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke pénteken egy interjúban azt állította, hogy jelenleg mintegy 11 ezer észak-koreai gyalogos katonát képeznek ki Oroszország keleti részében, és november 1-jére készen állnak majd az Ukrajna elleni bevetésre – emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.
A napokban kinevezett francia külügyminiszter Kijevben, első külföldi útján csodálatosnak nevezte az ukrán nép bátorságát.
Ukrajna továbbra is prioritás marad Franciaország számára – erősítette meg az új francia külügyminiszter. Stéphane Séjourné első külföldi útja Kijevbe vezetett. Megismételte a francia kormány ígéretét, hogy amíg szükséges támogatják Ukrajnát, de nem jelentett be újabb fegyverszállításokat ukrán kollégájával tartott tájékoztatóján.
„Oroszország abban reménykedik, hogy Ukrajna és támogatói hamarabb elfáradnak, mint ő. Mi nem fogunk gyengülni. Eltökéltségünk változatlan, ahogyan csodálatunk is az ukrán nép bátorsága és ellenállóképessége iránt ebben a nagyon nehéz időszakban” – mondta a francia külügyminiszter.
Eközben a szlovén fővárosban, Ljubljanában Ukrajna és Oroszország támogatói is demonstrációt tartottak. Az ukránbarát oldal támogatja, hogy a szlovén kormány terrorista államnak nyilvánítsa Oroszországot. Plakátokon és transzparenseken elpusztított ukrán városok képeit mutatták be.
Az oroszbarát aktivisták viszont azt állítják, hogy Ukrajna „náci állam”, amely újságírókat és olyan embereket gyilkol, akik fel akarják fedni az igazságot a konfliktusról. Felszólították Szlovéniát, hogy nyilvánítsa Ukrajnát náci államnak, az Egyesült Államokat és Izraelt pedig „terrorista államnak”.
A frontvonalban lévő Zaporizzsjai terület városaiban az Oroszországgal vívott háború kezdete óta nem működnek egészségügyi létesítmények. Orihivban egyetlen orvos maradt. Az emberek szinte minden nap hozzá fordulnak segítségért, mivel a városban sok a nyugdíjas és a fogyatékkal élő.
„A vírusellenes gyógyszerek azok, amelyek hiányoznak. Ez mindig probléma. És a szívgyógyszerek is. Minden elromlott. Nincsenek gyógyszertáraink. Csak ez az egy segélyállomásunk van” – panaszolja Jana Kolomojec.
Az önkéntesek és a mentők gyógyszereket szállítanak az ukrán városokba. De ezek gyakran nem elegendőek, és Yana kénytelen a saját pénzéből megvenni a szükséges gyógyszereket, és elvinni a rászorulóknak.
Catherine Colonna francia külügyminiszter csütörtökön a stratégiai fontosságú ukrán kikötővárosban, Odesszában kezdte a látogatást, amellyel országa kapcsolatait igyekszik erősíteni Ukrajnával, valamint megvitatja az ország fegyverszükségleteit is. A francia külügyminiszter érkezésének napján épen Odesszát is orosz rakétatámadás érte.
A francia külügyminiszter látogatásának keretében találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, akivel humanitárius és katonai segítségnyújtásról tárgyaltak. A megbeszélésen valószínűleg szóba került az is, hogy Franciaország kész-e francia Leclerc tankokat szállítani, miután az Egyesült Államok és Németország kötelezettséget vállalt harckocsik szállítására, megnyitva ezzel az utat más szövetségesek hasonló döntése előtt.
Colonna kijelentette: „Nem azt mondom, hogy nem fog megtörténni, de nem hiszem, hogy ez hatalmas különbséget jelentene.” Hozzáfűzte: Kijev ugyanakkor világossá tette Franciaország számára, hogy a Párizs részéről érkező fegyverszállítmányoknál a légvédelmi és radarrendszerek, valamint a lőszerek élveznek elsőbbséget.
A párizsi diplomácia vezetőjének útja kapcsán egy francia diplomáciai forrás szerint újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy amennyiben Oroszország célja megfosztani Ukrajnát minden tengeri hozzáféréstől, egy nap eljut Odesszáig.
A gabonakivitelben kulcsszerepet betöltő kikötőváros birtokbavételével ugyanis destabilizálható Moldova, Románia és az egész európai terület.
A francia külügyminiszter érkezésének napján egyébként orosz rakétatámadás érte Odesszát.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter elítélte kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök „cinizmusát”, aki szerinte a délkelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségének elismerésével nem tartja tiszteletben „sem a saját kötelezettségvállalásait, sem Oroszország aláírását”.
„(Emmanuel Macron) köztársasági elnök jól ismeri Vlagyimir Putyin módszereit, jellemét, cinizmusát. Nem naiv, amikor tárgyal vele” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, miután kudarcba fulladt a Franciaország által megkísérelt közvetítés az ukrán-orosz válságban. A francia elnöki hivatal hétfő este úgy fogalmazott, hogy az orosz elnöknek a szakadár területek elismeréséről szóló televíziós beszéde „paranoiás” gondolatokkal teli, „ideológiai túlzás” volt. „A nagy újdonság az, hogy Putyin elnök Oroszország aláírását sem tartja tiszteletben” – fogalmazott Jean-Yves Le Drian az 1990-es Párizsi Charta az új Európáért elnevezésű dokumentumra vagy a Helsinki Záróokmányra utalva, amelyek szavatolják a határok sérthetetlenségét és az államok területi épségét, az államok szuverén egyenlőségét és a stabilitást Európában, s amelyeket Oroszország is aláírt. „Oroszország aláírása ott szerepel a minszki megállapodásokon is, Putyin saját aláírása, amelyet megújított a 2019 decemberi párizsi találkozón” – emlékeztetett a francia külügyminiszter. „Putyin elnök nem tartja tiszteletben a saját kötelezettségvállalásait sem, hiszem ő maga jelentette ki nyilvánosan, hogy a Dumában nincs napirenden szavazás a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok elismeréséről” – tette hozzá. Miközben a francia ellenzék azzal vádolta meg Emmanuel Macront, hogy alábecsülte Putyin szándékait, Jean-Yves Le Drian szerint a köztársasági elnök felelősségteljesen viselkedett. „Megtette a kötelességét a háború elkerülésére. Tette ezt az Európai Unió soros elnökeként és az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyik állandó tagja vezetőjeként” – mondta a külügyminiszter.
