A francia Szocialista Párt pénteken jelezte, hogy kész tárgyalásokat folytatni Emmanuel Macron államfő centrista pártjával és a jobbközép pártokkal egy új kormány megalakításáról, amennyiben az új miniszterelnök a baloldalról érkezik.
Emmanuel Macron pénteken hivatalában egyeztet több politikai párt vezetőjével, miután csütörtökön elfogadta Michel Barnier miniszterelnök lemondását, akinek kormányát egy történelmi jelentőségű parlamenti bizalmi szavazással megbuktatták a baloldali pártok és a Marine Le Pen által irányított jobboldali Nemzeti Tömörülés.
Az államfő csütörtök esti televíziós beszédében – amelyet 17,5 millióan követtek élőben – megpróbálta visszaszerezni a politikai élet irányítását, és azt ígérte, hogy „a következő napokban” kinevezi az új miniszterelnököt.
A Szocialista Párt (PS) főtitkára, Olivier Faure – akit délben fogadott az elnök – jelezte, hogy kész „kompromisszumokat kötni minden témában”, beleértve a nyugdíjakat is.
A PS azonban „semmilyen körülmények között” nem vesz részt egy jobboldali miniszterelnök által vezetett kormányban – hangsúlyozta az ellenzéki párt vezetője, aki egy olyan baloldali miniszterelnök kinevezését szorgalmazta, aki szavatolná a korábbi kormányzati politika utáni „irányváltást”.
Emmanuel Macron „semmilyen előfeltételt nem támasztott semmilyen témában” a találkozó során, és „egyáltalán nem kérte meg” a szocialistákat, hogy szakítsanak a radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal – mondta Olivier Faure. Ez utóbbi párt kezdeményezte a baloldali pártszövetség, az Új Népfront által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amelyet a szocialista képviselők is megszavaztak.
„Megoldást kell találnunk, mert nem állhat le hónapokra az ország” – hívta fel a figyelmet a pártvezető. Franciaországot a nyár folyamán csaknem két hónapon át egy lemondott kormány irányította ügyvezetőként, miután a július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, s egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.
Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt.
A Szocialista Párt állásfoglalása kisebb bombaként robbant a baloldalon, ugyanis a baloldali pártok mindeddig kizárták az együttműködést a kormányzó erőkkel. Marine Tondelier, a Zöldek vezetője szerint Emmanuel Macron célja a baloldali pártszövetség szétrobbantása. „A Szocialista Párt nem eshet ebbe a csapdába” – figyelmeztetett, bírálva a PS-t, amiért „rosszul indította a tárgyalásokat”.
Péntek délután a francia elnök környezete közölte, hogy Emmanuel Macron telefonos megbeszélést fog folytatni a baloldali pártszövetség többi tagjának, az Engedetlen Franciaországnak, a Zöldeknek és a Kommunista Pártnak a vezetőivel is. A megbeszélések időpontját egyelőre nem erősítették meg.
„Kapcsolatba léptem Emmanuel Macron kabinetjével, amely azt szerette volna tudni, hogy nyitottak vagyunk-e a párbeszédre. Azt válaszoltam, hogy igen” – mondta az AFP hírügynökségnek Fabien Roussel, a Kommunista Párt országos titkára.
„Azt mondták, hogy hétfőn találkozunk” – tette hozzá.
Az elnöki hivatal szerint az új miniszterelnök nevének bejelentése nem várható hétfő előtt, de több napig is eltarthat, mire sikerül megállapodni az új kormány összetételében. A köztársasági elnök csütörtök este elmondta: a következő kormánynak egyetlen „prioritása” lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek.
Macron jelezte, hogy addig is, még „december közepe előtt egy külön törvényt terjesztenek a parlament elé”, amely biztosítja „a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát”. A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és „számít arra, hogy lesz többség, amely elfogadja” – mondta az elnök.
Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államháztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.
