Elbuktak a francia nemzetgyűlésben szerda este a bizalmatlansági indítványok, amelyeket két ellenzéki párt, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország azért nyújtott be a kormány ellen, mert három évig tartott vitasorozat után végül rendelettel vezette be a több évre szóló energiaprogramját.
A radikális baloldal bizalmatlansági indítványát 108-an szavazták meg az 577 fős képviselőházban, ami messze elmaradt a kormány megbuktatásához szükséges 289-től. A Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés javaslatát 140 képviselő támogatta.
A szavazás eredménye nem okozott meglepetést, de a „parlament iránti tiszteletre” hivatkozva Sébastien Lecornu miniszterelnök a két bizalmatlansági indítványról történő szavazást a kormányzati átalakítás előfeltételéül szabta.
Miután a nemzetgyűlés bizalmat szavazott a miniszterelnöknek, Rachida Dati kulturális miniszter szerda este hivatalosan is bejelentette távozását a kormányból. A március 15-én és 22-én esedékes helyhatósági választásokon ugyanis ő lesz a jobboldal polgármester-jelöltje Párizsban.
A bizalmatlansági indítványokat az ellenzéki pártok azért nyújtották be, mert a kormány az új energiastratégiáját február 12-én rendeletben jelentette be, három év intenzív vita és többszöri halasztás után.
A Sébastien Le Corneille kormánya elleni, baloldali és szélsőjobboldali képviselők által kezdeményezett bizalmatlansági szavazás alatt nem gyűlt össze az elegendő szavazat, számolt be a BFMTV.
Január 27-én este a Nemzetgyűlés két újabb bizalmatlansági szavazást tartott meg a kormány ellen – egyet egy baloldali képviselőcsoport, egy másikat a jobboldali populista „Nemzeti Egység” párt kezdeményezett. Mindkettőt a kormánynak el kellett volna veszíteni.
Az első kezdeményezés megvitatása során 267 szavazat érkezett a szükséges 289 helyett. Ráadásul ez újabb két szavazattal kevesebb, mint a múlt pénteki, kormány elleni legutóbbi bizalmatlansági szavazáson.
A „Nemzeti Egység” bizalmatlansági szavazása is elbukott, mindössze 140 szavazat gyűlt össze.
A francia kormány elleni bizalmatlansági szavazásra irányuló két kísérlet is kudarcot vallott a parlament alsóházában, számolt be a Jevropejszka Pravda a BFMTV-re hivatkozva.
Először a parlament a szélsőbaloldali képviselők javaslatáról szavazott.
Ezt a bizalmatlansági szavazásra irányuló kezdeményezést nem fogadták el, 269 „igen” szavazatot kapott (az elfogadáshoz szükséges abszolút többség 288 szavazat).
Ezután a parlament a szélsőjobboldali „Nemzeti Unió” által kezdeményezett bizalmatlansági szavazásra irányuló javaslatról szavazott.
Ez a javaslat még kevesebb igen szavazatot kapott – 142-t.
A bizalmatlansági szavazás kezdeményezésének oka az volt, hogy Sébastien Le Corneille francia miniszterelnök különleges alkotmányos hatáskörét kihasználva parlamenti szavazás nélkül hagyta jóvá a 2026-os költségvetést. Franciaország 2026-os költségvetéséről szóló tárgyalások hónapokig elhúzódtak, ami arra kényszerítette Emmanuel Macron francia elnököt, hogy jóváhagyjon egy külön törvényt, amely ideiglenesen kompenzálja a teljes 2026-os költségvetés hiányát.
A Reuters a Jevropejszka Pravdára hivatkozva arról számolt be, hogy a francia szocialisták azzal fenyegetőznek, hogy megbuktatják a kormányt, ha nem teljesítik a költségvetési követeléseiket.
Pénteken kijelentették, hogy a jövő hét elején bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a milliárdosokat nem kényszerítik több adó fizetésére.
„Erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy ne szavazzunk bizalmatlanságot a miniszterelnökkel szemben, de eddig nem látjuk a kompromisszumkészség jelét” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője pénteken a BFM TV-nek.
„Ha hétfőig semmi sem változik, akkor vége” – tette hozzá.
A mélyen megosztott francia parlament számtani helyzetét tekintve a szocialistáknak esélyük van megbuktatni Sébastien Le Corneille miniszterelnök gyenge kisebbségi kormányát, ha egyesülnek a szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal, akik szintén kijelentették, hogy el akarják távolítani őt.
Elbuktak az új francia kormány elleni bizalmatlansági indítványok a csütörtöki szavazáson a nemzetgyűlésben.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország által benyújtott javaslat 271 szavazatot kapott, míg a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványát 144 képviselő támogatta.
A vasárnap kinevezett kormány megbuktatásához legalább 289 szavazatra lett volna szükség az 577 fős nemzetgyűlésben.
Az ellenzéki Szocialista Párt arra kérte 64 fős frakcióját, hogy ne támogassák a bizalmatlansági indítványokat, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden elmondott programbeszédében javaslatot tett a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreform felfüggesztésére a következő elnökválasztásig.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő. Mint a francia BFM TV írja: Sébastien Lecornu – alig néhány órával azután, hogy nyilvánosságra hozta kormányának első tagjainak nevét – hétfő reggel benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak.
A köztársasági elnök elfogadta a lemondást – közölte sajtóközleményében az államfő hivatala, az Élysée-palota.
Sébastien Lecornut szeptember 9-én nevezték ki, így a lemondással ő lett a francia Ötödik Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.
Mint az MTI beszámolójában is megjegyezték: Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.
Miután Lecornu nyilvánosságra hozta az első kormánytagok nevét, gyakorlatilag azonnal támadások érték a politika minden oldaláról, mivel több olyan, Emmanuel Macronhoz közel álló politikus is helyet kapott benne, akik már az előző kormányokban is szerepeltek. Még a kormányon belül is akadt rosszalló hang: A Köztársaságiak párt vezetője, a belügyminiszternek kinevezett Bruno Retailleau (akit most harmadszorra nevezte ki erre a tisztségre egy éven belül) maga is kritikusan szólt az új kormányról, mondván, hogy az „nem tükrözi a változás ígéretét”.
A francia baloldal, valamint a jobboldali Nemzeti Tömörülés már a kormánytagok bejelentése előtt is a bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzött,
hétfőn pedig a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella Sébastien Lecornu lemondását követően felszólította Emmanuel Macront, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést.
Sebastian Lecornu kinevezésére, majd lemondására egy súlyosbodó belpolitikai válság közben került sor, amelynek egyelőre nem látszik a vége, és amely a múlt héten is tömeges demonstrációhoz vezetett az országban.
A 2017 óta hatalmon lévő Emmanuel Macron és a decemberben kinevezett miniszterelnök François Bayrou alkotják a modern francia történelem legnépszerűtlenebb hatalmi párosát. Ezt az IFOP/JDD közvélemény-kutatás bizonyítja, amelynek adatait a Le Figaro hozta nyilvánosságra.
A válaszadóknak mindössze 19%-a elégedett Macron munkájával – ez azonban több, mint François Hollande esetében volt (13%). Bayrou jóváhagyási mutatója 18% volt. Macron és Bayrou együttes támogatottsága 37%.
Összehasonlításképpen: François Hollande idejében miniszterelnöke, Manuel Valls 38%-os támogatottságot élvezett, ami az elnök és a miniszterelnök összesített értékelését 51%-ra növelte.
Korábban Emmanuel Macron népszerűsége soha nem esett 20% alá. Még a „sárga mellényes” tüntetések idején is, amikor az elnök a nép felháborodásának fő célpontjává vált, a támogatottsága továbbra is 23% volt.
Michel Barnier kormányának bizalmatlansági szavazás okozta lemondása után az elnök népszerűségi mutatója 21% volt, tavaly áprilisban pedig 28%-ra emelkedett. Ezt a növekedést Donald Trump vámokkal, nemzetközi instabilitással és a „zászló körüli tüntetés” effektusával kapcsolatos kemény kijelentései magyarázták. De ez a bizalom idővel elfogyott.
Még a 2022-es elnökválasztáson a Macronra szavazók is csak 49%-a volt elégedett teljesítményével.
François Bayrou miniszterelnök eközben a modern francia történelem legkevésbé népszerű kormányfőjévé vált.
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt az új kormány ellen pénteken Franciaországban. Emmanuel Macron szeptemberben nevezte ki Michel Barnier-t kormányfőnek, a lépést azonban a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek semmibevételeként értékelik a képviselők.
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt pénteken Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya ellen a baloldali Új Népfront nevű pártszövetség 192 képviselőjének aláírásával – közölték parlamenti források az MTI szerint.
Ennek a kormánynak a létezése, összetételében és irányvonalában a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek a semmibevételét jelenti – olvasható az indítványban, amelynek elfogadására nagyon kevés esély van, miután a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés már korábban jelezte, hogy nem fogja megszavazni.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Emmanuel Macron még szeptemberben nevezte ki a 73 éves konzervatív politikust, Michel Barnier-t, az Európai Unió korábbi brexittárgyalóját miniszterelnöknek, véget vetve ezzel a két hónapja húzódó keresgélésnek. Az új kormányfő kinevezése miatt ezrek vonultak utcára Franciaország-szerte.
A baloldali képviselők szerint „a köztársasági elnöknek azt a személyt kellett volna kineveznie miniszterelnöknek, akit az Új Népfront, a nemzetgyűlésben a legtöbb mandátummal rendelkező koalíció javasolt”.
A „második bizalmatlansági ok” az indítvány szerint „a Barnier-kormány politikai irányultsága”, különösen az, hogy a végrehajtó hatalom nem hajlandó visszalépni a 2023-as nyugdíjreformtól, valamint a költségvetési javaslatok, amelyek „huszonöt év óta a legszigorúbbnak tűnnek”. Emellett „Michel Barnier megelégszik a környezet és az éghajlat védelméről szóló üres szavakkal” – fogalmaztak a baloldali képviselők.
„A bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy elítéljük a köztársasági hagyományok tiszteletben tartásának elmulasztását Michel Barnier miniszterelnöki kinevezésével; azt jelenti, hogy meg kívánjuk őrizni szociális modellünket; azt jelenti, hogy szankcionálunk egy olyan kormányt, amely átveszi a szélsőjobb fogalmait, és a szókincsét használja; és azt jelenti, hogy megvédjük a jogállamiságot, amely érinthetetlen elv” – zárul a bizalmatlansági indítvány szövege.
A kormány megbuktatása a cél
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége van. A másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért hosszú távra bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője és szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy pártja nem fogja megszavazni a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Úgy gondolom, a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy ne buktassuk meg előre ezt a kormányt. Mi adunk egy esélyt a terméknek […] nem növelhetjük tovább a káoszt, ahogyan önök teszik – mondta a jobboldali ellenzéki képviselő a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában baloldali képviselőknek. Az indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés.
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét.
A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett.
Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.
A másik két tábor, a választásokon élen végzett, de a kormányból kimaradt baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra kérte képviselőtársait, hogy „a lehető leghamarabb szabaduljanak meg” Michel Barnier kormányától, amelynek szerinte „nincs sem legitimitása, sem jövője. Az új Macron-katasztrófafilm szereplőgárdája ismert. A nemzetgyűlési választások veszteseinek kormánya az aggodalomra okot adó belügyminiszter kezében van” – írta az X-en Mélenchon a keményvonalasként ismert Bruno Retailleau-ra utalva, aki eddig az LR frakcióvezetője volt a szenátusban.
A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure „a demokráciának bemutató, reakciós kormánynak” nevezte a Barnier-kormányt, s hozzátette: „találkozunk a bizalmatlansági vitán”, mivel a baloldal egy bizalmatlansági indítvánnyal azonnal meg akarja buktatni a kormányt a nemzetgyűlésben, jóllehet annak elfogadásához a Nemzeti Tömörörülés szavazataira is szüksége van.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint az új kormány „a macronizmus visszatérését jelzi” és „nincs jövője”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy a pártok közötti erőviszonyok tekintetében mostantól Marine Le Pen pártja képviselőinek szavazatán múlhat a kormány túlélése illetve megbuktatása egy bizalmatlansági indítvánnyal a parlamentben.
„Ez az „új” kormány a macronizmus visszatérését jelzi a hátsó ajtón keresztül. Nem engedhető meg, hogy szánalmas pártpolitikai cselekkel és politikai számításokkal visszatérjen az, amit a francia nép két alkalommal demokratikusan elutasított. Ez tehát egy olyan kormány, amelynek semmilyen jövője nincs” – írta Jordan Bardella az X-en.
Michel Barnier október 1-én tartja a nemzetgyűlésben általános politikai beszédét. Kormányának első és legsürgetőbb feladata pedig a költségvetés elfogadása lesz, miközben Franciaország jelentős államadósággal küzd.
Az új kormány egyik legismertebb személyisége a baloldal és mindeddig Emmanuel Macron pártja által is élesen bírált új belügyminiszter. Bruno Retailleau a „rend, a tekintély és a határozottság” nevében a bevándorlással kapcsolatosan a korábbiaknál szigorúbb politikát kíván megvalósítani, elképzelései jelentősen egyeznek a Nemzeti Tömörülés javaslataival.
„A rendőrök, akik életüket kockáztatják honfitársaink biztonságáért, számíthatnak rám: én leszek az első számú támaszuk. A franciák egy dolgot várnak el a köztisztviselőktől: eredményeket. Célom, hogy cselekedjek, egyetlen jelszóval: helyreállítani a rendet, hogy biztosítsam a társadalmi szerződést” – írta az X-en az új belügyminiszter, aki az elmúlt években élesen bírálta Emmanuel Macron politikájának lazaságát a bevándorlás, a biztonság és a szekularizáció területén.
Az eddig az európai ügyekért felelős miniszter, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot kapta meg a külügyi tárca vezetését, s az elnöki pártból érkezett az új gazdasági miniszter, a nagyközönség számára ismeretlen Antoine Armand is. Helyén maradt az eddigi védelmi miniszter, az elnöki párthoz tartozó Sébastien Lecornu és Rachida Dati jobboldali kulturális miniszter.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726999200
[modified] => 1726998698
)
[title] => Megalakult az új francia kormány
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127345&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127345
[uk] => 127417
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 127346
[image] => Array
(
[id] => 127346
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[original_lng] => 1207476
[original_w] => 1007
[original_h] => 565
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727029397:2
[_thumbnail_id] => 127346
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2950
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d30bebe4cd32958af338878b8728e20c] =>
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
A köztársasági elnök által szeptember 5-én kormányfőnek kinevezett jobboldali volt európai biztos csütörtök este ötven percet tárgyalt az Elysée-palotában Emmanuel Macronnal, és megtette javaslatát az új kormányra. „A miniszterelnök bemutatta kormányának felépítését és összetételét, amely tiszteletben tartja a (politikai) egyensúlyt.”
„A kormányt vasárnapig bemutatjuk, a szokásos etikai ellenőrzéseket követően” – tudatta közleményben a miniszterelnöki hivatal, „konstruktívnak” minősítve az elnökkel folytatott eszmecserét. A kormány tagjait az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján, s bár Emmanuel Macron előzetesen jelezte, hogy nem kíván beavatkozni a kormány összetételébe, már kedden és szerdán is egyeztett Michel Barnier-val. Csütörtök délután a miniszterelnök egyeztet a centrista és jobbközép politikai erőkkel is, amelyek várhatóan részt vesznek a leendő kormányában. Neveket azonban nem árult el.
A jobboldali Köztársaságiak (LR) nemzetgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Laurent Wauquiez elsőként jelentette be, hogy elutasította a pénzügyi tárcát. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau, a párt és a volt kormánytöbbség forrásai szerint viszont a belügyminiszteri poszt várományosa. Az eddig az európai ügyekért felelős minisztert, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot-t javasolja külügyminiszternek Michel Barnier, míg az eddigi védelmi miniszter, Sébastien Lecornu és Rachida Dati kulturális miniszter a helyén maradhat.
Michel Barnier elmondta, hogy egy 38 tagú kormányt képzel el, 16 miniszterrel, közülük heten az elnöki párt, az Együtt a Köztársaságért tagjai, hárman jobboldaliak (Köztársaságiak), ketten centristák (MoDem), hárman pedig jobbközép pártokhoz (Horizons, UDI, DVD) tartoznak, egy személy pedig független baloldali képviselő – jelentette be Gabriel Attal előző miniszterelnök, aki az új nemzetgyűlésben az elnöki párt frakcióját vezeti.
Az új kormányfő több ismert baloldali politikusnak is felajánlott miniszteri tisztséget, de valamennyien elutasították a felkérést.
Michel Barnier csütörtökön tisztázta azokat a kérdéseket is, amelyek feszültséget okoztak partnereivel. A kormányfő a források szerint kijelentette, hogy nem fogja emelni a középosztályt érintő adókat. Ez az adózással kapcsolatos kötelezettségvállalás „létfontosságú számunkra” – mondta Gabriel Attal. Az elnöki tábor képviselői azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt egy adóemelést tervező kormányban. A hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Michel Barnier kijelentette, hogy „javítani kívánja a franciák életszínvonalát és a közszolgáltatások, különösen az iskolák és az egészségügy működését, garantálni a biztonságot, ellenőrizni a bevándorlást és előmozdítani az integrációt”. Emellett „ösztönözni kívánja a vállalkozásokat és a mezőgazdasági termelőket, és növelni akarja Franciaország gazdasági vonzerejét, valamint kézben tartani az államháztartást és csökkenteni az ökológiai adósságot”.
