Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt az új kormány ellen pénteken Franciaországban. Emmanuel Macron szeptemberben nevezte ki Michel Barnier-t kormányfőnek, a lépést azonban a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek semmibevételeként értékelik a képviselők.
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt pénteken Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya ellen a baloldali Új Népfront nevű pártszövetség 192 képviselőjének aláírásával – közölték parlamenti források az MTI szerint.
Ennek a kormánynak a létezése, összetételében és irányvonalában a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek a semmibevételét jelenti – olvasható az indítványban, amelynek elfogadására nagyon kevés esély van, miután a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés már korábban jelezte, hogy nem fogja megszavazni.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Emmanuel Macron még szeptemberben nevezte ki a 73 éves konzervatív politikust, Michel Barnier-t, az Európai Unió korábbi brexittárgyalóját miniszterelnöknek, véget vetve ezzel a két hónapja húzódó keresgélésnek. Az új kormányfő kinevezése miatt ezrek vonultak utcára Franciaország-szerte.
A baloldali képviselők szerint „a köztársasági elnöknek azt a személyt kellett volna kineveznie miniszterelnöknek, akit az Új Népfront, a nemzetgyűlésben a legtöbb mandátummal rendelkező koalíció javasolt”.
A „második bizalmatlansági ok” az indítvány szerint „a Barnier-kormány politikai irányultsága”, különösen az, hogy a végrehajtó hatalom nem hajlandó visszalépni a 2023-as nyugdíjreformtól, valamint a költségvetési javaslatok, amelyek „huszonöt év óta a legszigorúbbnak tűnnek”. Emellett „Michel Barnier megelégszik a környezet és az éghajlat védelméről szóló üres szavakkal” – fogalmaztak a baloldali képviselők.
„A bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy elítéljük a köztársasági hagyományok tiszteletben tartásának elmulasztását Michel Barnier miniszterelnöki kinevezésével; azt jelenti, hogy meg kívánjuk őrizni szociális modellünket; azt jelenti, hogy szankcionálunk egy olyan kormányt, amely átveszi a szélsőjobb fogalmait, és a szókincsét használja; és azt jelenti, hogy megvédjük a jogállamiságot, amely érinthetetlen elv” – zárul a bizalmatlansági indítvány szövege.
A kormány megbuktatása a cél
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége van. A másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért hosszú távra bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője és szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy pártja nem fogja megszavazni a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Úgy gondolom, a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy ne buktassuk meg előre ezt a kormányt. Mi adunk egy esélyt a terméknek […] nem növelhetjük tovább a káoszt, ahogyan önök teszik – mondta a jobboldali ellenzéki képviselő a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában baloldali képviselőknek. Az indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés.
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét.
A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett.
Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.
A másik két tábor, a választásokon élen végzett, de a kormányból kimaradt baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra kérte képviselőtársait, hogy „a lehető leghamarabb szabaduljanak meg” Michel Barnier kormányától, amelynek szerinte „nincs sem legitimitása, sem jövője. Az új Macron-katasztrófafilm szereplőgárdája ismert. A nemzetgyűlési választások veszteseinek kormánya az aggodalomra okot adó belügyminiszter kezében van” – írta az X-en Mélenchon a keményvonalasként ismert Bruno Retailleau-ra utalva, aki eddig az LR frakcióvezetője volt a szenátusban.
A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure „a demokráciának bemutató, reakciós kormánynak” nevezte a Barnier-kormányt, s hozzátette: „találkozunk a bizalmatlansági vitán”, mivel a baloldal egy bizalmatlansági indítvánnyal azonnal meg akarja buktatni a kormányt a nemzetgyűlésben, jóllehet annak elfogadásához a Nemzeti Tömörörülés szavazataira is szüksége van.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint az új kormány „a macronizmus visszatérését jelzi” és „nincs jövője”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy a pártok közötti erőviszonyok tekintetében mostantól Marine Le Pen pártja képviselőinek szavazatán múlhat a kormány túlélése illetve megbuktatása egy bizalmatlansági indítvánnyal a parlamentben.
„Ez az „új” kormány a macronizmus visszatérését jelzi a hátsó ajtón keresztül. Nem engedhető meg, hogy szánalmas pártpolitikai cselekkel és politikai számításokkal visszatérjen az, amit a francia nép két alkalommal demokratikusan elutasított. Ez tehát egy olyan kormány, amelynek semmilyen jövője nincs” – írta Jordan Bardella az X-en.
Michel Barnier október 1-én tartja a nemzetgyűlésben általános politikai beszédét. Kormányának első és legsürgetőbb feladata pedig a költségvetés elfogadása lesz, miközben Franciaország jelentős államadósággal küzd.
Az új kormány egyik legismertebb személyisége a baloldal és mindeddig Emmanuel Macron pártja által is élesen bírált új belügyminiszter. Bruno Retailleau a „rend, a tekintély és a határozottság” nevében a bevándorlással kapcsolatosan a korábbiaknál szigorúbb politikát kíván megvalósítani, elképzelései jelentősen egyeznek a Nemzeti Tömörülés javaslataival.
„A rendőrök, akik életüket kockáztatják honfitársaink biztonságáért, számíthatnak rám: én leszek az első számú támaszuk. A franciák egy dolgot várnak el a köztisztviselőktől: eredményeket. Célom, hogy cselekedjek, egyetlen jelszóval: helyreállítani a rendet, hogy biztosítsam a társadalmi szerződést” – írta az X-en az új belügyminiszter, aki az elmúlt években élesen bírálta Emmanuel Macron politikájának lazaságát a bevándorlás, a biztonság és a szekularizáció területén.
Az eddig az európai ügyekért felelős miniszter, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot kapta meg a külügyi tárca vezetését, s az elnöki pártból érkezett az új gazdasági miniszter, a nagyközönség számára ismeretlen Antoine Armand is. Helyén maradt az eddigi védelmi miniszter, az elnöki párthoz tartozó Sébastien Lecornu és Rachida Dati jobboldali kulturális miniszter.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726999200
[modified] => 1726998698
)
[title] => Megalakult az új francia kormány
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127345&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127345
[uk] => 127417
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 127346
[image] => Array
(
[id] => 127346
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[original_lng] => 1207476
[original_w] => 1007
[original_h] => 565
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png
[width] => 1007
[height] => 565
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727029397:2
[_thumbnail_id] => 127346
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 538
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d30bebe4cd32958af338878b8728e20c] =>
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
A köztársasági elnök által szeptember 5-én kormányfőnek kinevezett jobboldali volt európai biztos csütörtök este ötven percet tárgyalt az Elysée-palotában Emmanuel Macronnal, és megtette javaslatát az új kormányra. „A miniszterelnök bemutatta kormányának felépítését és összetételét, amely tiszteletben tartja a (politikai) egyensúlyt.”
„A kormányt vasárnapig bemutatjuk, a szokásos etikai ellenőrzéseket követően” – tudatta közleményben a miniszterelnöki hivatal, „konstruktívnak” minősítve az elnökkel folytatott eszmecserét. A kormány tagjait az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján, s bár Emmanuel Macron előzetesen jelezte, hogy nem kíván beavatkozni a kormány összetételébe, már kedden és szerdán is egyeztett Michel Barnier-val. Csütörtök délután a miniszterelnök egyeztet a centrista és jobbközép politikai erőkkel is, amelyek várhatóan részt vesznek a leendő kormányában. Neveket azonban nem árult el.
A jobboldali Köztársaságiak (LR) nemzetgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Laurent Wauquiez elsőként jelentette be, hogy elutasította a pénzügyi tárcát. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau, a párt és a volt kormánytöbbség forrásai szerint viszont a belügyminiszteri poszt várományosa. Az eddig az európai ügyekért felelős minisztert, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot-t javasolja külügyminiszternek Michel Barnier, míg az eddigi védelmi miniszter, Sébastien Lecornu és Rachida Dati kulturális miniszter a helyén maradhat.
Michel Barnier elmondta, hogy egy 38 tagú kormányt képzel el, 16 miniszterrel, közülük heten az elnöki párt, az Együtt a Köztársaságért tagjai, hárman jobboldaliak (Köztársaságiak), ketten centristák (MoDem), hárman pedig jobbközép pártokhoz (Horizons, UDI, DVD) tartoznak, egy személy pedig független baloldali képviselő – jelentette be Gabriel Attal előző miniszterelnök, aki az új nemzetgyűlésben az elnöki párt frakcióját vezeti.
Az új kormányfő több ismert baloldali politikusnak is felajánlott miniszteri tisztséget, de valamennyien elutasították a felkérést.
Michel Barnier csütörtökön tisztázta azokat a kérdéseket is, amelyek feszültséget okoztak partnereivel. A kormányfő a források szerint kijelentette, hogy nem fogja emelni a középosztályt érintő adókat. Ez az adózással kapcsolatos kötelezettségvállalás „létfontosságú számunkra” – mondta Gabriel Attal. Az elnöki tábor képviselői azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt egy adóemelést tervező kormányban. A hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Michel Barnier kijelentette, hogy „javítani kívánja a franciák életszínvonalát és a közszolgáltatások, különösen az iskolák és az egészségügy működését, garantálni a biztonságot, ellenőrizni a bevándorlást és előmozdítani az integrációt”. Emellett „ösztönözni kívánja a vállalkozásokat és a mezőgazdasági termelőket, és növelni akarja Franciaország gazdasági vonzerejét, valamint kézben tartani az államháztartást és csökkenteni az ökológiai adósságot”.
A lehetséges új francia miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand.
Emmanuel Macron francia elnök jövő pénteken találkozik a politikai vezetőkkel, hogy az új miniszterelnököt kinevezhesse, megalakítva ezzel az ország új kormányát.
„A kormányfő kinevezése ezeknek a konzultációknak a nyomán történik majd meg” – közölte pénteki közleményében az Elysée-palota, amely bejelentette, hogy augusztus 23-án találkozósorozat kezdődik a francia elnök és a parlamenti frakciók és pártok vezetői között.
A mostani bejelentésre azok után került sor, hogy az olimpiai játékok miatt hetekig szünetelt a francia politika. Ez a fajta konzultáció szokatlan gyakorlat a francia politikában, legalábbis az utóbbi években, mivel az elnök ugyanabból a politikai táborból nevezhet ki miniszterelnököt, mint korábban.
Ezúttal azonban más a helyzet, mivel a júliusi előrehozott választásokat követően az ország három nagy politikai tömörülésének egyike sem rendelkezik abszolút többséggel a parlamentben.
A lehetséges új miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand. Castets az egyetlen hivatalos jelölt a versenyben. Őt a összbaloldali Új Népi Front (NFP) jelölte, a választásokon az első helyen végezve, és amely a szocialistákat, a zöldeket, a kommunistákat és az Engedetlen Franciaország mozgalmat tömöríti.
„A franciák a parlamenti választásokon kifejezték a változásra és a széles körű összefogásra való hajlandóságukat. A felelősség szellemében minden politikai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy ezt a hajlandóságot megvalósítsa” – tette hozzá az Elysée. A tárgyalások egy hónappal azután kezdődnek, hogy a Gabriel Attal miniszterelnök vezette kormány lemondott, de az új kormány hivatalba lépéséig ügyvivő szerepet tölt még be.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat elfogadásához kapcsolódóan bizalmatlansági szavazást kezdeményez a parlament alsóházában Elisabeth Borne miniszterelnök kormánya ellen a francia Nupes ellenzéki blokk – jelentette be szerdán a baloldali tömörülés.
Az indítványt azért terjesztették elő, mert a kormány különleges alkotmányos jogosítványokkal élt a költségvetés elfogadása érdekében.
Az alkotmány 49. cikkének (3) bekezdését alkalmazták, amely lehetővé teszi a kabinet számára, hogy rendelet útján fogadjon el egy törvénytervezetet, gyakorlatilag megkerülve a törvényhozókat.
A mi felelősségünk, hogy országunknak legyen költségvetése – mondta Elisabeth Borne a parlamentben.
Politikai elemzők a töredezett pártstruktúra miatt valószínűtlennek tartják a bizalmatlansági indítvány sikerét.
A francia parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelyet hét hónapig vitatott a nemzetgyűlés és a szenátus, s az ellenzék valamennyi pártja élesen bírált.
Az 577 fős alsóházban a jelenlévő képviselők 49 igen szavazattal 19 nem ellenében és öt tartózkodás mellett szavazták meg a “köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.
Francois de Rugy, a törvényt vizsgáló különbizottság kormánypárti elnöke még az utolsó nap is arról próbálta meggyőzni a baloldali ellenzéket, amely szerint a szöveg a muzulmánokkal szemben diszkriminatív, hogy “a törvény általános hatályú, és nem csak egyetlen vallással kívánja a viszonyt rendezni”.
A 2015 januárjában kezdődött dzsihadista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor 2020. október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem.
A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie “a köztársaság értékei és elvei mellett”. A tízezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.
A törvény lehetőséget biztosít azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.
Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyek nem a kötelező közoktatási programot követik, bünteti a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, s megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.
Forrás: biztonságpiac.hu
[type] => post
[excerpt] => A francia parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelyet hét hónapig vitatott a nemzetgyűlés és a szenátus, s az ellenzék valamennyi pártja élesen bírált.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1627322220
[modified] => 1627318344
)
[title] => A francia parlament hét hónapi vita után elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=27732&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27732
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 27733
[image] => Array
(
[id] => 27733
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg
[original_lng] => 49756
[original_w] => 1024
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament-300x188.jpg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament-768x481.jpg
[width] => 768
[height] => 481
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg
[width] => 1024
[height] => 641
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg
[width] => 1024
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg
[width] => 1024
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg
[width] => 1024
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1627307545:5
[_thumbnail_id] => 27733
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1717
[_oembed_da1d9e53fde513391577c89e90ec98a7] =>
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election - exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Mintegy 29 százalékos támogatottsággal a jobbközép Köztársaságiak párt (LR)végzett az élen vasárnap a francia regionális választások első fordulójában, alacsony, alig 33 százalékos részvétel mellett– derült ki a helyi hírtelevíziók által ismertetett exit poll-eredményekből.
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election – exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Az északi Hauts-de-France régióban a konzervatív – és várhatóan jövőre az elnökségért is induló – Xavier Bertrand, a régiótanács elnöke például a voksok 41 százalékát szerezte meg. Bertrand korábbi jobboldali kormányokban több miniszteri posztot is betöltött. A baloldali pártok együttesen mintegy 26 százalékos támogatottságot tudhatnak magukénak, s ezen belül a szocialisták 18 százalékot kaptak. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a vártnál rosszabbul szerepelt, a szavazatok mindössze 18,5 százalékát szerezte meg. Emmanuel Macron államfő pártja, amelynek eddig nem voltak képviselői a regionális tanácsokban, és nem is indított minden régióban jelöltet, 11 százalékot ért el. Pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) hat évvel ezelőtt még nem létezett, így tagokkal sem rendelkezik a regionális tanácsokban, és nem is indított jelöltet minden régióban. Jelöltjei vasárnap több helyütt nem szerezték meg a megfelelő számú voksot ahhoz sem, hogy indulhassanak a második fordulóban.
– Ez egy nehéz választás volt (a kormánypárt számára) – ismerte el vasárnap este Gabriel Attal kormányszóvivő. Christian Jacob, a Köztársaságiak képviselőházi frakcióvezetője szerint a kormánypárt „megsemmisítő vereséget” szenvedett.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő korábban elmondta Magyar Nemzetnek, hogy általában a városlakók baloldalibbak, centristábbak, zöldebbek, a vidékiek pedig inkább konzervatívabb nézeteket vallanak, ezért látható az, hogy Macron szavazótábora inkább a képzettebb, jól kereső városi rétegből kerül ki.
A régiók többségét, hetet, eddig az ellenzéki, jobbközép Köztársaságiak vezették, hatot a szintén ellenzéki baloldal irányított, míg két helyen centristák, Korzika és Martinique szigetén pedig a helyi nacionalista erők kormányoznak. Az exit pollok eredményei alapján az látszik, hogy a legtöbb régióban a választók megerősítették pozíciójukban a régiótanácsok eddigi vezetőit, akik alapvetően a hagyományos pártokból kerültek ki. Soós Eszter Petronella korábban arra mutatott rá, hogy miközben a politikai palettát országos szinten egyébként domináló politikusok, vagyis Emmanuel Macron és Marine Le Pen pártjainak regionális beágyazottsága rendkívül gyenge, a hagyományos politikai tömörülések, azaz a szocialisták és a republikánusok jelöltjei továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek helyi szinten.
Elsősorban a Nemzeti Tömörülés gyenge szereplése okozott meglepetést, miután a felmérések azt jelezték, hogy Marine Le Pen pártja az előző, hat évvel ezelőtti regionális választások első fordulójához hasonlóan a régiók felében az élen végezhet, a második fordulóban pedig akár két régió irányítását is megszerezheti. Az exit poll alapján azonban úgy tűnik, hogy erre sehol nem maradt esélye. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke vasárnap esti rövid sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy pártja a második fordulóban még javítani tud, miután elsősorban az ő szavazói maradtak otthon. Ezért cselekvésre kérte őket jövő vasárnap, mint fogalmazott: „a kormánypolitika megbüntetése érdekében”.
A több mint ötmillió lakosú, Nizza és Marseille városát is magában foglaló déli Provence-Alpes-Côte d’Azur régióban nagy meglepetésre a jelenlegi jobboldali vezető, Renaud Muselier végzett az élen a Nemzeti Tömörülés jelöltjével, Thierry Marianival szemben, aki korábban jobbközép színekben politizált, Nicolas Sarkozy államfő kormányában 2010 és 2012 között közlekedési miniszter volt. Hasonló eredmény született északon, Marine Le Pen körzetében, Hauts-de-France régióban, ahol a jövő évi elnökválasztásra jelöltként már bejelentkezett jobboldali Xavier Bertrand győzött a Nemzeti Tömörülés jelöltjével, Sébastien Chenuvel szemben. A Párizs központú Île-de-France régióban a 2022-es elnökválasztáson szintén jobboldali színekben indulni kívánó Valérie Pécresse régióelnököt erősítették meg a választók a Nemzeti Tömörülés alelnökével, Jordan Bardellával szemben, aki alig 14 százalékot ért el. A felmérések Bourgogne-Franche-Comté régióban is Marine Le Pen pártjának győzelmét jelezték előre, de a párt jelöltjét, Julien Odoult, a jelenlegi régióelnök, a szocialista Marie-Guite Dufay legyőzte.
A jövő vasárnapi második fordulóba annak a listának a jelöltjei jutnak be, amely a szavazatok legalább tíz százalékát megszerezte az első fordulóban. Két párt akkor léphet szövetségre és vonhatja össze a listáit a két forduló között, ha az első fordulóban megszerezte a szavazatok legalább öt százalékát. A győztes lista a megszerzett helyeken felül a tanácsi helyek további 25 százalékával is rendelkezik, a többi helyet pedig arányosan osztják el a legalább öt százalékot elért pártok között. A kormánypárt előzetesen jelezte, hogy a második fordulóban a győztesnek ígérkező jelöltet fogja támogatni a Nemzeti Tömörüléssel szemben, függetlenül attól, hogy az bal- vagy jobboldali-e.
Forrás: Magyar Nemzet
[type] => post
[excerpt] => Mintegy 29 százalékos támogatottsággal a jobbközép Köztársaságiak párt (LR)végzett az élen vasárnap a francia regionális választások első fordulójában, alacsony, alig 33 százalékos részvétel mellett– derült ki a helyi hírtelevíziók által ismertete...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1624277100
[modified] => 1624271053
)
[title] => Sikert aratott a jobbközép a francia regionális választásokon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=25980&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 25980
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 25982
[image] => Array
(
[id] => 25982
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen.jpg
[original_lng] => 475118
[original_w] => 2048
[original_h] => 1366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/marine-le-pen.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1624261234:4
[_oembed_da1d9e53fde513391577c89e90ec98a7] =>
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election - exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Francois Lecointre francia vezérkari főnök a hadsereg elhagyására kérte azokat a katonákat, akik – névtelenül – újabb nyílt levélben fogalmazták megaggodalmaikat a haza „túlélése” miatt, s véleményüket ismét a Valeurs Actuelles című francia konzervatív hetilapban tették közzé.
Az Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz, a miniszterekhez, a képviselőkhöz és a főtisztekhez intézett nyílt levelet névtelenül megfogalmazó katonák szerint a következő választásokon nem „a mandátumok meghosszabbításáról vagy mások mandátumának megszerzéséről lesz szó. Hanem a haza túlélése a tét”. A szerzők jelezték, hogy „nemrégiben léptek a pályára”, ezért a szabályzatnak megfelelően nyilvánosan nem nyilváníthatnak véleményt.
A bárki számára nyílt, vasárnap este közzétett petíciót kedd estig csaknem 250 ezren írták alá. A vezérkari főnök kedden arra kérte a felhívást megfogalmazókat: vegyék le az egyenruhát annak érdekében, hogy szabadon kifejezhessék a véleményüket, tiszteletben tartva a hadsereg politikai semlegességét.
„A legészszerűbb nyilvánvalóan elhagyni az intézményt (ezeknek a katonáknak) annak érdekében, hogy a legnagyobb szabadságban kifejezhessék a véleményüket és a meggyőződésüket” – írta az AFP hírügynökség által idézett levelében Francois Lecointre, akinek sorait mind a 270 ezer katona megkapta.
A vezérkari főnök nem helyezett szankciókat kilátásba az aláírókkal szemben. A nyílt levél szerzői magukat „olyan aktív katonának” nevezik, akik „szeretik a hazájukat”.
A felhívást megfogalmazóknak sem a száma, sem a személyazonossága nem ismert. A Levelében a vezérkari főnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a katonák a személyes meggyőződésük nevében olyan politikai vitákba sodorták a hadsereget, amelyekbe az nem szólhat bele. Ezért azt kérte a katonáktól, hogy „tegyenek bizonyságot a józan észről és főleg az éleslátásról”. „Minden katona szabadon gondol azt, amit akar, de egyértelműen különbséget kell tennie aközött, ami az állampolgári felelősségéhez tartozik és aközött, ami a katonai felelőssége része” – írta a vezérkari főnök.
Lecointre tábornok levelét a le Figaro című konzervatív lap úgy értékelte: a vezérkari főnök „megnyugvást keres”, és korábbi nyilvános megszólalásához képest ezúttal „kevésbé konfrontatív”. A levélben ugyanis úgy fogalmazott: egyes katonák „talán naivitásból” írták alá a nyílt levelet.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Francois Lecointre francia vezérkari főnök a hadsereg elhagyására kérte azokat a katonákat, akik - névtelenül - újabb nyílt levélben fogalmazták meg aggodalmaikat a haza "túlélése" miatt, s véleményüket ismét a Valeurs Actuelles című francia konze...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1620815760
[modified] => 1620808708
)
[title] => A francia vezérkari főnök a hadsereg elhagyására kérte az aggodalmaikat nyílt levélben megfogalmazó katonákat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=23301&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 23301
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 23302
[image] => Array
(
[id] => 23302
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister.jpg
[original_lng] => 152005
[original_w] => 757
[original_h] => 426
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister.jpg
[width] => 757
[height] => 426
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister.jpg
[width] => 757
[height] => 426
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister.jpg
[width] => 757
[height] => 426
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister.jpg
[width] => 757
[height] => 426
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/minister.jpg
[width] => 757
[height] => 426
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1620797909:10
[_thumbnail_id] => 23302
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1787
[_oembed_da1d9e53fde513391577c89e90ec98a7] =>
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election - exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
A Valeurs Actuelles című francia konzervatív hetilap újabb felhívást tett közzé, amelyben ezúttal aktív katonák emelnek szót a haza „túléléséért”.
A bárki számára nyílt, vasárnap este közzétett petíciót hétfő délutánig csaknem 150 ezren írták alá. A felhívás ismételten Emmanuel Macron köztársasági elnökhöz, a miniszterekhez, a képviselőkhöz és a főtisztekhez intézett nyílt levél formájában jelent meg. A levelet névtelenül megfogalmazó katonák szerint a következő választásokon nem „a mandátumok meghosszabbításáról vagy mások mandátumának megszerzéséről lesz szó. Hanem a haza túlélése a tét”. A szerzők jelezték, hogy „nemrégiben léptek a pályára”, ezért a szabályzatnak megfelelően nyilvánosan nem nyilváníthatnak véleményt.
Gérald Darmanin belügyminiszter hétfőn egy televíziós interjúban „durva manipulációnak” és „névtelen emberek gyávaságának” nevezte az újabb írást. „Névtelen emberekről van szó. Ez a bátorság? Névtelennek lenni?” – fogalmazott a tárcavezető. „Milyen fura bátor társadalomban élünk, amely névteleneknek ad szót. Mintha a közösségi oldalakon lennénk!” – tette hozzá. Bírálta a nyílt levelet Bruno Le Maire gazdasági miniszter és Francois Hollande, volt szocialista államfő is.
A szerzők magukat „olyan aktív katonának” nevezik, akik „szeretik a hazájukat”. „Ez az egyetlen dicsőségünk. És ha a szabályzatnak megfelelően nem is fejezhetjük ki a véleményünket nyilvánosan, ugyanannyira lehetetlen számunkra hallgatni” – hangsúlyozták. „Afganisztánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban vagy máshol, többen közülünk szembenéztek az ellenséges tűzzel. Vannak, akik ott is hagyták a bajtársaikat. A bőrüket adták az iszlamizmus elpusztításáért, amellyel közben kompromisszumokat kötnek a hazánkban” – fogalmaztak az aláírók. „Szinte mindannyian részt vettünk az Őrszem (Sentinelle) terrorellenes járőrözésben”, amely a 2015 januári párizsi merényleteket követően kezdődött a belföldi terrorfenyegetettség miatt. „Saját szemünkkel láttuk a magukra hagyott külvárosokat, a kiegyezést a bűnözéssel. Több vallási közösség is kísérlet tett arra, hogy politikailag felhasználjon minket. Olyanok, akik számára Franciaország semmit nem jelent, semmi többet, mint a szarkazmus, a megvetés, sőt a gyűlölet tárgyát”.
A Valeurs Actuelles először április 21-én közölt mintegy húsz nyugalmazott tábornok, valamint száz, szintén többségében nyugalmazott magas rangú tiszt és több mint ezer katona által aláírt felhívást, amelyben Emmanuel Macron államfőt a patriotizmus képviseletére kérték. A szöveg először egy blogban, majd április 21-én, a Charles de Gaulle néhai köztársasági elnök elleni puccskísérlet 60. évfordulóján a hetilapban is megjelent. Az aláírók elítélték „a szétesést, amely a hazát sújtja”, „a közösségek közötti gyűlölködést, amelyet egyfajta antirasszizmus táplál”, „az iszlamizmust és a külvárosi hordákat”, amelyek szerintük „az alkotmányunkkal ellentétes dogmák alá” kényszerítették az ország egy részét. A nyugalmazott tisztek az írásukban jelezték, hogy „készen állnak olyan politikusokat támogatni, akik a nemzet megóvására tekintettel vannak”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy amennyiben a jelenlegi politika folytatódik, „az aktív bajtársak beavatkozására lesz szükség”.
Franciaországban a hadsereg hagyományosan távol tartja magát a politikai vitáktól. A köztisztviselőkre vonatkozik a „visszafogottság kötelezettsége”, amely a nyilvános állásfoglalásokban politikai semlegességet jelent. Az aláírók jelentős része viszont már nyugalmazott, és többen megmérették már magukat helyhatósági választásokon a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés színeiben. A szöveg heves közéleti vitát váltott ki, egyes politikus elsősorban azt vélelmezték, hogy a katonák lázadásra szólítanak fel, míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés üdvözölte a tábornokok helyzetértékelését. Jean Castex kormányfő akkor azt hangoztatta, hogy a kezdeményezés „ellentétes minden köztársasági elvünkkel”.
Egy pénteken megjelent felmérés szerint a franciák többsége egyetért a tábornokok véleményével, és 49 százalékuk támogatná a hadsereg beavatkozását a „rend helyreállítása érdekében” egy polgárháborús helyzet esetén.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Csaknem három héten át tartó szenvedélyes viták után a francia nemzetgyűlés kedden első olvasatban jóváhagyta az Emmanuel Macron államfő által kezdeményezett klímavédelmi törvénytervezetet, amelyet elsősorban a baloldali pártok és a Zöldek bíráltak a szerintük túl szerény célok miatt.
A több mint 110 órányi vitasorozat után az alsóház 332 szavazattal 77 ellenében és 145 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot, amelyet a szenátus júniusban vitat meg. „A környezetvédelmi küzdelem soha nem ér véget, de ez a törvény fordulópontot jelent” – mondta a szavazást követően Barbara Pompili, az ökológiai átmenetért felelős miniszter. A törvénytervezet az úgynevezett polgári klímakonvenció elnevezésű kezdeményezés javaslatai alapján készült. A klímakonvenció civil tagjait véletlenszerűen, sorshúzással választották ki arra, hogy tegyenek javaslatokat az éghajlatváltozás okozta kihívásokra adandó válaszokra. A 150 tagú testület szakértők meghallgatásával mintegy nyolc hónapon át ülésezett, és 149, a szakértők által jóváhagyott javaslatot tett a kormányzatnak az úgynevezett „zöld átállás” felgyorsítására. Ezek között szerepel azon belföldi légi járatok megszüntetése, amelyekre a szuperexpresszek (TGV) kevesebb mint két és fél órás úttal alternatívát jelentenek. Javasolták a szakemberek az elektromos kerékpárok vásárlásához járó bónusz bevezetését, vagy a nem megfelelően szigetelt ingatlanok kiadásának 2028-tól kezdődő tilalmát is. A Greenpeace és a Climate Action Network (CAN) környezetvédelmi szervezetek szerint „néhány előrelépés” ellenére a törvénytervezet csak látszólagos megoldásokkal szolgál. A szavazás alatt tucatnyi környezetvédő füstbombákkal a kezében a nemzetgyűlés előtti rácsozatra lakatolta magát, tiltakozásul a törvénytervezet ellen, amelyet az épületben pedig a baloldali pártok bíráltak. A jobboldali képviselők többsége tartózkodott a szavazáskor, bírálva a büntető jellegű intézkedéseket és az adóztatásokat, s azt ígérve, hogy a jövő évi választásokon az ellenzék inkább „a pozitív környezetvédelem” érdekében emel majd szót. A legnagyobb vitát egyes belföldi légi járatok megszüntetése váltotta ki, jóllehet azok többségéről az Air France légitársaság már korábban döntött, miután a vasúti fejlesztések miatt már nem voltak jövedelmezők. A délnyugat- franciaországi képviselők azonban elsősorban attól tartottak, hogy a döntés következtében munkahelyek szűnhetnek meg a Toulouse-ban működő Airbus repülőgépgyárban és annak alvállalkozásainál. A kormány célja az volt, hogy megtalálja az egyensúlyt a környezetvédelmi ambíciók és társadalmi elfogadottságuk között. Az úgynevezett polgári klímakonvenció elnevezésű kezdeményezést ugyanis Emmanuel Macron a kormányellenes sárgamellényes mozgalom által felvetett problémák orvoslására hozta létre. A 2018 vége és 2019 vége között gyakran erőszakos cselekményekbe torkolló tüntetéshullám az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó emelése elleni tiltakozásként kezdődött, és közvetlenebb és részvételibb demokratikus kormányzás bevezetését, valamint az állampolgárokat foglalkoztató kérdésekről gyakoribb népszavazások kiírását is követelte. A kormánypárti képviselők ezért a vitában arra emlékeztettek, hogy az energetikai átmenet társadalmi elfogadottságát, ami nem magától értetődő, nem szabad elhanyagolni.
