A Reuters a Jevropejszka Pravdára hivatkozva arról számolt be, hogy a francia szocialisták azzal fenyegetőznek, hogy megbuktatják a kormányt, ha nem teljesítik a költségvetési követeléseiket.
Pénteken kijelentették, hogy a jövő hét elején bizalmatlansági indítványt nyújtanak be, ha a milliárdosokat nem kényszerítik több adó fizetésére.
„Erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy ne szavazzunk bizalmatlanságot a miniszterelnökkel szemben, de eddig nem látjuk a kompromisszumkészség jelét” – mondta Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője pénteken a BFM TV-nek.
„Ha hétfőig semmi sem változik, akkor vége” – tette hozzá.
A mélyen megosztott francia parlament számtani helyzetét tekintve a szocialistáknak esélyük van megbuktatni Sébastien Le Corneille miniszterelnök gyenge kisebbségi kormányát, ha egyesülnek a szélsőbaloldallal és a szélsőjobboldallal, akik szintén kijelentették, hogy el akarják távolítani őt.
Elbuktak az új francia kormány elleni bizalmatlansági indítványok a csütörtöki szavazáson a nemzetgyűlésben.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország által benyújtott javaslat 271 szavazatot kapott, míg a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés bizalmatlansági indítványát 144 képviselő támogatta.
A vasárnap kinevezett kormány megbuktatásához legalább 289 szavazatra lett volna szükség az 577 fős nemzetgyűlésben.
Az ellenzéki Szocialista Párt arra kérte 64 fős frakcióját, hogy ne támogassák a bizalmatlansági indítványokat, miután Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden elmondott programbeszédében javaslatot tett a 2023-ban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreform felfüggesztésére a következő elnökválasztásig.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő, az államfői hivatal hétfői közlése szerint Emmanuel Macron elnök elfogadta a lemondását.
Távozik hivatalából Sébastien Lecornu francia kormányfő. Mint a francia BFM TV írja: Sébastien Lecornu – alig néhány órával azután, hogy nyilvánosságra hozta kormányának első tagjainak nevét – hétfő reggel benyújtotta lemondását Emmanuel Macronnak.
A köztársasági elnök elfogadta a lemondást – közölte sajtóközleményében az államfő hivatala, az Élysée-palota.
Sébastien Lecornut szeptember 9-én nevezték ki, így a lemondással ő lett a francia Ötödik Köztársaság legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.
Mint az MTI beszámolójában is megjegyezték: Lecornu egy éven belül a harmadik miniszterelnök volt Franciaországban. Az eredeti tervek szerint az új testület hétfőn tartotta volna első ülését, és a miniszterelnök kedden mondta volna el programbeszédét a Nemzetgyűlésben.
Miután Lecornu nyilvánosságra hozta az első kormánytagok nevét, gyakorlatilag azonnal támadások érték a politika minden oldaláról, mivel több olyan, Emmanuel Macronhoz közel álló politikus is helyet kapott benne, akik már az előző kormányokban is szerepeltek. Még a kormányon belül is akadt rosszalló hang: A Köztársaságiak párt vezetője, a belügyminiszternek kinevezett Bruno Retailleau (akit most harmadszorra nevezte ki erre a tisztségre egy éven belül) maga is kritikusan szólt az új kormányról, mondván, hogy az „nem tükrözi a változás ígéretét”.
A francia baloldal, valamint a jobboldali Nemzeti Tömörülés már a kormánytagok bejelentése előtt is a bizalmatlansági indítvány benyújtásával fenyegetőzött,
hétfőn pedig a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella Sébastien Lecornu lemondását követően felszólította Emmanuel Macront, hogy oszlassa fel a Nemzetgyűlést.
Sebastian Lecornu kinevezésére, majd lemondására egy súlyosbodó belpolitikai válság közben került sor, amelynek egyelőre nem látszik a vége, és amely a múlt héten is tömeges demonstrációhoz vezetett az országban.
A 2017 óta hatalmon lévő Emmanuel Macron és a decemberben kinevezett miniszterelnök François Bayrou alkotják a modern francia történelem legnépszerűtlenebb hatalmi párosát. Ezt az IFOP/JDD közvélemény-kutatás bizonyítja, amelynek adatait a Le Figaro hozta nyilvánosságra.
A válaszadóknak mindössze 19%-a elégedett Macron munkájával – ez azonban több, mint François Hollande esetében volt (13%). Bayrou jóváhagyási mutatója 18% volt. Macron és Bayrou együttes támogatottsága 37%.
Összehasonlításképpen: François Hollande idejében miniszterelnöke, Manuel Valls 38%-os támogatottságot élvezett, ami az elnök és a miniszterelnök összesített értékelését 51%-ra növelte.
Korábban Emmanuel Macron népszerűsége soha nem esett 20% alá. Még a „sárga mellényes” tüntetések idején is, amikor az elnök a nép felháborodásának fő célpontjává vált, a támogatottsága továbbra is 23% volt.
Michel Barnier kormányának bizalmatlansági szavazás okozta lemondása után az elnök népszerűségi mutatója 21% volt, tavaly áprilisban pedig 28%-ra emelkedett. Ezt a növekedést Donald Trump vámokkal, nemzetközi instabilitással és a „zászló körüli tüntetés” effektusával kapcsolatos kemény kijelentései magyarázták. De ez a bizalom idővel elfogyott.
Még a 2022-es elnökválasztáson a Macronra szavazók is csak 49%-a volt elégedett teljesítményével.
François Bayrou miniszterelnök eközben a modern francia történelem legkevésbé népszerű kormányfőjévé vált.
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt az új kormány ellen pénteken Franciaországban. Emmanuel Macron szeptemberben nevezte ki Michel Barnier-t kormányfőnek, a lépést azonban a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek semmibevételeként értékelik a képviselők.
Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt pénteken Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya ellen a baloldali Új Népfront nevű pártszövetség 192 képviselőjének aláírásával – közölték parlamenti források az MTI szerint.
Ennek a kormánynak a létezése, összetételében és irányvonalában a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek a semmibevételét jelenti – olvasható az indítványban, amelynek elfogadására nagyon kevés esély van, miután a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés már korábban jelezte, hogy nem fogja megszavazni.
Ahogyan arról az Index is beszámolt, Emmanuel Macron még szeptemberben nevezte ki a 73 éves konzervatív politikust, Michel Barnier-t, az Európai Unió korábbi brexittárgyalóját miniszterelnöknek, véget vetve ezzel a két hónapja húzódó keresgélésnek. Az új kormányfő kinevezése miatt ezrek vonultak utcára Franciaország-szerte.
A baloldali képviselők szerint „a köztársasági elnöknek azt a személyt kellett volna kineveznie miniszterelnöknek, akit az Új Népfront, a nemzetgyűlésben a legtöbb mandátummal rendelkező koalíció javasolt”.
A „második bizalmatlansági ok” az indítvány szerint „a Barnier-kormány politikai irányultsága”, különösen az, hogy a végrehajtó hatalom nem hajlandó visszalépni a 2023-as nyugdíjreformtól, valamint a költségvetési javaslatok, amelyek „huszonöt év óta a legszigorúbbnak tűnnek”. Emellett „Michel Barnier megelégszik a környezet és az éghajlat védelméről szóló üres szavakkal” – fogalmaztak a baloldali képviselők.
„A bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy elítéljük a köztársasági hagyományok tiszteletben tartásának elmulasztását Michel Barnier miniszterelnöki kinevezésével; azt jelenti, hogy meg kívánjuk őrizni szociális modellünket; azt jelenti, hogy szankcionálunk egy olyan kormányt, amely átveszi a szélsőjobb fogalmait, és a szókincsét használja; és azt jelenti, hogy megvédjük a jogállamiságot, amely érinthetetlen elv” – zárul a bizalmatlansági indítvány szövege.
A kormány megbuktatása a cél
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége van. A másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért hosszú távra bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője és szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy pártja nem fogja megszavazni a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Úgy gondolom, a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy ne buktassuk meg előre ezt a kormányt. Mi adunk egy esélyt a terméknek […] nem növelhetjük tovább a káoszt, ahogyan önök teszik – mondta a jobboldali ellenzéki képviselő a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában baloldali képviselőknek. Az indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés.
A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek.
Alexis Kohler, a francia elnöki hivatal főtitkára az Elysée-palota lépcsőjén jelentette be az új végrehajtó testület összetételét.
A 39 tagú kormány hétfőn tartja első ülését. A testületben 19 miniszter kapott helyett, többségük a hagyományos jobboldalról és a centrista pártoktól, valamint Emmanuel Macron pártjából érkezett.
Az új kormányban egyetlen baloldali politikus kapott helyet: a közvélemény számára ismeretlen Didier Migaud, a számvevőszék korábbi elnöke az igazságügyi tárcát vezeti.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége lesz.
A másik két tábor, a választásokon élen végzett, de a kormányból kimaradt baloldal és a Marine Le Pen által fémjelezett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője arra kérte képviselőtársait, hogy „a lehető leghamarabb szabaduljanak meg” Michel Barnier kormányától, amelynek szerinte „nincs sem legitimitása, sem jövője. Az új Macron-katasztrófafilm szereplőgárdája ismert. A nemzetgyűlési választások veszteseinek kormánya az aggodalomra okot adó belügyminiszter kezében van” – írta az X-en Mélenchon a keményvonalasként ismert Bruno Retailleau-ra utalva, aki eddig az LR frakcióvezetője volt a szenátusban.
A Szocialista Párt vezetője, Olivier Faure „a demokráciának bemutató, reakciós kormánynak” nevezte a Barnier-kormányt, s hozzátette: „találkozunk a bizalmatlansági vitán”, mivel a baloldal egy bizalmatlansági indítvánnyal azonnal meg akarja buktatni a kormányt a nemzetgyűlésben, jóllehet annak elfogadásához a Nemzeti Tömörörülés szavazataira is szüksége van.
Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke szerint az új kormány „a macronizmus visszatérését jelzi” és „nincs jövője”. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy a pártok közötti erőviszonyok tekintetében mostantól Marine Le Pen pártja képviselőinek szavazatán múlhat a kormány túlélése illetve megbuktatása egy bizalmatlansági indítvánnyal a parlamentben.
„Ez az „új” kormány a macronizmus visszatérését jelzi a hátsó ajtón keresztül. Nem engedhető meg, hogy szánalmas pártpolitikai cselekkel és politikai számításokkal visszatérjen az, amit a francia nép két alkalommal demokratikusan elutasított. Ez tehát egy olyan kormány, amelynek semmilyen jövője nincs” – írta Jordan Bardella az X-en.
Michel Barnier október 1-én tartja a nemzetgyűlésben általános politikai beszédét. Kormányának első és legsürgetőbb feladata pedig a költségvetés elfogadása lesz, miközben Franciaország jelentős államadósággal küzd.
Az új kormány egyik legismertebb személyisége a baloldal és mindeddig Emmanuel Macron pártja által is élesen bírált új belügyminiszter. Bruno Retailleau a „rend, a tekintély és a határozottság” nevében a bevándorlással kapcsolatosan a korábbiaknál szigorúbb politikát kíván megvalósítani, elképzelései jelentősen egyeznek a Nemzeti Tömörülés javaslataival.
„A rendőrök, akik életüket kockáztatják honfitársaink biztonságáért, számíthatnak rám: én leszek az első számú támaszuk. A franciák egy dolgot várnak el a köztisztviselőktől: eredményeket. Célom, hogy cselekedjek, egyetlen jelszóval: helyreállítani a rendet, hogy biztosítsam a társadalmi szerződést” – írta az X-en az új belügyminiszter, aki az elmúlt években élesen bírálta Emmanuel Macron politikájának lazaságát a bevándorlás, a biztonság és a szekularizáció területén.
Az eddig az európai ügyekért felelős miniszter, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot kapta meg a külügyi tárca vezetését, s az elnöki pártból érkezett az új gazdasági miniszter, a nagyközönség számára ismeretlen Antoine Armand is. Helyén maradt az eddigi védelmi miniszter, az elnöki párthoz tartozó Sébastien Lecornu és Rachida Dati jobboldali kulturális miniszter.
mti.hu
[type] => post [excerpt] => A centrista és a jobboldali erők részvételével megalakult szombat este az új francia kormány, két héttel azután, hogy Emmanuel Macron államfő a jobbközép Köztársaságiaktól (LR) érkező Michel Barnier volt uniós biztost nevezte ki kormányfőnek. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1726999200 [modified] => 1726998698 ) [title] => Megalakult az új francia kormány [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127345&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 127345 [uk] => 127417 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 127346 [image] => Array ( [id] => 127346 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png [original_lng] => 1207476 [original_w] => 1007 [original_h] => 565 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-300x168.png [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni-768x431.png [width] => 768 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png [width] => 1007 [height] => 565 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png [width] => 1007 [height] => 565 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png [width] => 1007 [height] => 565 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/bez-imeni.png [width] => 1007 [height] => 565 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1727029397:2 [_thumbnail_id] => 127346 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 2097 [translation_required_done] => 1 [_oembed_d30bebe4cd32958af338878b8728e20c] =>
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Franciaországnak „vasárnap előtt” meglehet az új kormánya – jelentette be Michel Barnier miniszterelnök csütörtök este, miután bemutatta Emmanuel Macron államfőnek a 38 kormánytag nevét tartalmazó listát.
A köztársasági elnök által szeptember 5-én kormányfőnek kinevezett jobboldali volt európai biztos csütörtök este ötven percet tárgyalt az Elysée-palotában Emmanuel Macronnal, és megtette javaslatát az új kormányra. „A miniszterelnök bemutatta kormányának felépítését és összetételét, amely tiszteletben tartja a (politikai) egyensúlyt.”
„A kormányt vasárnapig bemutatjuk, a szokásos etikai ellenőrzéseket követően” – tudatta közleményben a miniszterelnöki hivatal, „konstruktívnak” minősítve az elnökkel folytatott eszmecserét. A kormány tagjait az államfő nevezi ki a miniszterelnök javaslata alapján, s bár Emmanuel Macron előzetesen jelezte, hogy nem kíván beavatkozni a kormány összetételébe, már kedden és szerdán is egyeztett Michel Barnier-val. Csütörtök délután a miniszterelnök egyeztet a centrista és jobbközép politikai erőkkel is, amelyek várhatóan részt vesznek a leendő kormányában. Neveket azonban nem árult el.
A jobboldali Köztársaságiak (LR) nemzetgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, Laurent Wauquiez elsőként jelentette be, hogy elutasította a pénzügyi tárcát. A párt szenátusi frakcióját vezető Bruno Retailleau, a párt és a volt kormánytöbbség forrásai szerint viszont a belügyminiszteri poszt várományosa. Az eddig az európai ügyekért felelős minisztert, az Emmanuel Macron pártjához tartozó Jean-Noël Barrot-t javasolja külügyminiszternek Michel Barnier, míg az eddigi védelmi miniszter, Sébastien Lecornu és Rachida Dati kulturális miniszter a helyén maradhat.
Michel Barnier elmondta, hogy egy 38 tagú kormányt képzel el, 16 miniszterrel, közülük heten az elnöki párt, az Együtt a Köztársaságért tagjai, hárman jobboldaliak (Köztársaságiak), ketten centristák (MoDem), hárman pedig jobbközép pártokhoz (Horizons, UDI, DVD) tartoznak, egy személy pedig független baloldali képviselő – jelentette be Gabriel Attal előző miniszterelnök, aki az új nemzetgyűlésben az elnöki párt frakcióját vezeti.
Az új kormányfő több ismert baloldali politikusnak is felajánlott miniszteri tisztséget, de valamennyien elutasították a felkérést.
Michel Barnier csütörtökön tisztázta azokat a kérdéseket is, amelyek feszültséget okoztak partnereivel. A kormányfő a források szerint kijelentette, hogy nem fogja emelni a középosztályt érintő adókat. Ez az adózással kapcsolatos kötelezettségvállalás „létfontosságú számunkra” – mondta Gabriel Attal. Az elnöki tábor képviselői azzal fenyegetőztek, hogy nem vesznek részt egy adóemelést tervező kormányban. A hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Michel Barnier kijelentette, hogy „javítani kívánja a franciák életszínvonalát és a közszolgáltatások, különösen az iskolák és az egészségügy működését, garantálni a biztonságot, ellenőrizni a bevándorlást és előmozdítani az integrációt”. Emellett „ösztönözni kívánja a vállalkozásokat és a mezőgazdasági termelőket, és növelni akarja Franciaország gazdasági vonzerejét, valamint kézben tartani az államháztartást és csökkenteni az ökológiai adósságot”.
A lehetséges új francia miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand.
Emmanuel Macron francia elnök jövő pénteken találkozik a politikai vezetőkkel, hogy az új miniszterelnököt kinevezhesse, megalakítva ezzel az ország új kormányát.
„A kormányfő kinevezése ezeknek a konzultációknak a nyomán történik majd meg” – közölte pénteki közleményében az Elysée-palota, amely bejelentette, hogy augusztus 23-án találkozósorozat kezdődik a francia elnök és a parlamenti frakciók és pártok vezetői között.
A mostani bejelentésre azok után került sor, hogy az olimpiai játékok miatt hetekig szünetelt a francia politika. Ez a fajta konzultáció szokatlan gyakorlat a francia politikában, legalábbis az utóbbi években, mivel az elnök ugyanabból a politikai táborból nevezhet ki miniszterelnököt, mint korábban.
Ezúttal azonban más a helyzet, mivel a júliusi előrehozott választásokat követően az ország három nagy politikai tömörülésének egyike sem rendelkezik abszolút többséggel a parlamentben.
A lehetséges új miniszterelnökök között szerepel a baloldali Lucie Castets, a korábbi szocialista Bernard Cazeneuve és a konzervatív Xavier Bertrand. Castets az egyetlen hivatalos jelölt a versenyben. Őt a összbaloldali Új Népi Front (NFP) jelölte, a választásokon az első helyen végezve, és amely a szocialistákat, a zöldeket, a kommunistákat és az Engedetlen Franciaország mozgalmat tömöríti.
„A franciák a parlamenti választásokon kifejezték a változásra és a széles körű összefogásra való hajlandóságukat. A felelősség szellemében minden politikai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy ezt a hajlandóságot megvalósítsa” – tette hozzá az Elysée. A tárgyalások egy hónappal azután kezdődnek, hogy a Gabriel Attal miniszterelnök vezette kormány lemondott, de az új kormány hivatalba lépéséig ügyvivő szerepet tölt még be.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
A jövő évi költségvetésitörvény-javaslat elfogadásához kapcsolódóan bizalmatlansági szavazást kezdeményez a parlament alsóházában Elisabeth Borne miniszterelnök kormánya ellen a francia Nupes ellenzéki blokk – jelentette be szerdán a baloldali tömörülés.
Az indítványt azért terjesztették elő, mert a kormány különleges alkotmányos jogosítványokkal élt a költségvetés elfogadása érdekében.
Az alkotmány 49. cikkének (3) bekezdését alkalmazták, amely lehetővé teszi a kabinet számára, hogy rendelet útján fogadjon el egy törvénytervezetet, gyakorlatilag megkerülve a törvényhozókat.
A mi felelősségünk, hogy országunknak legyen költségvetése – mondta Elisabeth Borne a parlamentben.
Politikai elemzők a töredezett pártstruktúra miatt valószínűtlennek tartják a bizalmatlansági indítvány sikerét.
A francia parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelyet hét hónapig vitatott a nemzetgyűlés és a szenátus, s az ellenzék valamennyi pártja élesen bírált.
Az 577 fős alsóházban a jelenlévő képviselők 49 igen szavazattal 19 nem ellenében és öt tartózkodás mellett szavazták meg a “köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.
Francois de Rugy, a törvényt vizsgáló különbizottság kormánypárti elnöke még az utolsó nap is arról próbálta meggyőzni a baloldali ellenzéket, amely szerint a szöveg a muzulmánokkal szemben diszkriminatív, hogy “a törvény általános hatályú, és nem csak egyetlen vallással kívánja a viszonyt rendezni”.
A 2015 januárjában kezdődött dzsihadista merényletek óta az iszlám vallás megszervezésének kérdése, illetve a radikális iszlám visszaszorítása állandó téma a francia közéletben. Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor 2020. október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem.
A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni. Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie “a köztársaság értékei és elvei mellett”. A tízezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése.
A törvény lehetőséget biztosít azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat.
Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és három éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyek nem a kötelező közoktatási programot követik, bünteti a szüzességi igazolást kiállító orvosokat, s megerősíti a poligámia és a kényszerházasság elleni intézkedéseket is.
Forrás: biztonságpiac.hu
[type] => post [excerpt] => A francia parlament elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet, amelyet hét hónapig vitatott a nemzetgyűlés és a szenátus, s az ellenzék valamennyi pártja élesen bírált. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1627322220 [modified] => 1627318344 ) [title] => A francia parlament hét hónapi vita után elfogadta a radikális iszlám elleni törvénytervezetet [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=27732&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 27732 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 27733 [image] => Array ( [id] => 27733 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg [original_lng] => 49756 [original_w] => 1024 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament-768x481.jpg [width] => 768 [height] => 481 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg [width] => 1024 [height] => 641 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg [width] => 1024 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg [width] => 1024 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/france-parlament.jpg [width] => 1024 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1627307545:5 [_thumbnail_id] => 27733 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 2750 [_oembed_da1d9e53fde513391577c89e90ec98a7] =>
Macron and Le Pen fail to make ground in French regional election - exit poll https://t.co/pgITsKfEMZ
