A francia haditengerészet Akila-missziója során a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó először került a NATO műveleti irányítása alá. A misszió célja Franciaország a katonai szervezetben betöltött szerepének erősítése és az orosz elrettentés volt – számolt be a Politico.
A francia haditengerészet számára az Akila-misszió a Földközi-tengeren számos újdonsággal járt. A Charles de Gaulle repülőgép-hordozó, amely nukleáris meghajtású és akár 2000 tengerészt is képes szállítani napi 1000 kilométeres sebességgel, először került a NATO műveleti irányítása alá. Ez politikai vihart kavart Párizsban. Szintén ez volt az első alkalom, hogy a francia Rafale Marine vadászgépek a Jón-tengerről a Balti-tengerre repültek. Ez egy hatórás, 4000 kilométeres utat jelent Európán keresztül. Lengyelország felett egy francia tanker repülőgép segítségével tankolták meg a Rafaléket.
„Ez a képességek demonstrációja, amely minden közönségnek tetszik: partnereinknek és versenytársainknak egyaránt”– mondta az Akila-misszióról Guillaume Denis hajóskapitány.
A Charles de Gaulle a francia haditengerészet legfontosabb járművel, döntő fontosságú szerepet kap Párizs minden erőprojekciós törekvésében.
A 261 méter hosszú hajó gőzüzemű katapultokkal van felszerelve, amelyekkel olyan repülőgépeket indíthatnak el, amelyekkel csak az egyesült államok (és hamarosan kína) vetekedhet. Potenciálisan nukleáris fegyvereket is képes hordozni.
Az áprilisban és májusban zajló gyakorlaton 11 NATO-ország hajói vettek részt. Az Aster 15 és Mistral rakétákkal felszerelt francia hadihajó 18 Rafale-t, két E-2C Hawkeye taktikai légi korai előrejelző repülőgépet és két Dauphin helikoptert is szállított. A csapásmérő csoporthoz öt fregatt (francia, görög, portugál és olasz), egy utántöltő tanker és egy francia nukleáris meghajtású támadó tengeralattjáró tartozott.
„A Neptune Strike-ban való részvétel arról szól, hogy megerősítsük Franciaország helyét a NATO-ban”– mondta Florent Corvette francia százados. Korábban Párizs az erőit főleg Afrikában kötötte le, az ukrajnai orosz invázió óta viszont a franciák vezető részt vállalnak a katonai szövetség erősítésében. A hadgyakorlatnak azonban más célja is volt: biztosítani a nyugat-európai befolyást a Földközi-tengeren. Utóbbira azért van szükség, mivel a térségi államok úgy érzékelik, hogy Oroszország itt is egyre jelentősebb erőt képvisel.
„Az oroszok az egész Földközi-tengeren kóborolnak”– tette hozzá erről Alexandre Duguay korvettkapitány, a kanadai haditengerészet összekötő tisztje.
A NATO-hoz való közeledés politikailag érzékeny kérdés Párizsban.
Egyes pártok élesen bírálták Emmanuel Macron elnököt amiatt, hogy „eladja” Franciaország haditengerészetének koronaékszerét az amerikaiaknak.
