Oroszország idén leszállította az első cseppfolyósított földgáz szállítmányát az Arctic LNG 2 projektből Kínába – közölte a Reuters az LSEG elemző cég adataira hivatkozva, írta az LB.ua.
Megjegyzendő, hogy a Buran gázszállító hajót LNG-vel a murmanszki orosz kikötő közelében található Saam úszó tárolólétesítményben töltötték fel, amelyet az Arctic LNG 2 üzem használ.
A hajó ezután a Szuezi-csatornán keresztül Kína délnyugati régiójába, Guangxiba szállította a rakományt, ezt az útvonalat az Arctic LNG 2 hajók is elkezdték használni az Oroszország sarkvidéki partjainál fekvő Északi-tengeri útvonalon bevezetett téli hajózási korlátozások miatt.
Az orosz Novatek vállalat 60%-os tulajdonában lévő Arctic LNG 2 projektnek Oroszország egyik legnagyobb LNG-üzemévé kellett volna válnia, évi 19,8 millió metrikus tonna tervezett kapacitással. Kilátásait azonban jelentősen bonyolították az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború miatt bevezetett amerikai szankciók.
A Novatek 2023 decemberében kezdte meg a termelést az üzemben, de a végfelhasználóknak történő szállítások csak 2025 augusztusában kezdődtek el. Minden szállítás kizárólag Kínába irányult.
Az LSEG adatai szerint az Arctic LNG 2 tavaly 23 szállítmányt, összesen mintegy 1,3 millió tonna LNG-t szállított a kínai Beihai terminálba, beleértve a Murmanszk közelében és a Kamcsatka-félsziget keleti részén található tárolólétesítményekből származó szállítmányokat is.
Ezenkívül az LSEG adatai azt mutatják, hogy az első orosz jégosztályú Arc7 tanker, az „Alekszej Koszigin” megérkezett az Arctic LNG 2 üzembe berakodásra.
Európa új fejezethez érkezik energiapolitikájában, és véglegesen megszünteti függőségét az orosz fosszilis energiahordozóktól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. A politikus hangsúlyozta, hogy az unió hosszú távon, visszafordíthatatlan módon vezeti ki az orosz eredetű fosszilis tüzelőanyagok használatát. Beszédében kitért az Oroszországhoz köthető befagyasztott vagyonok jövőjére is, amelyekkel kapcsolatban szintén fontos bejelentést tett – számolt be az MTI.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtöki EU-csúcsról folytatott vitáján Ursula von der Leyen azt mondta, a megváltozott valósághoz igazodva, az EU a lehetetlent is megtette a védelem területétől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem annak szavatolása érdekében is.
Az uniós erőfeszítések meghozták gyümölcsüket: az orosz gáz importjának aránya a háború kezdetén mért 45 százalékról mára 13 százalékra csökkent, a szénimporté 51 százalékról nullára, a nyersolaj importjáé pedig 26 százalékról 2 százalékra zsugorodott – részletezte.
„A függetlenség Oroszországtól az, ami európaivá tesz minket” – fogalmazott.
Kijelentette: Európának felelősnek kell lennie a saját biztonságáért, szembe nézve a rá leselkedő fenyegetésekkel. Új képességek fejlesztésére kell összpontosítani annak érdekében, hogy a modern hibrid háborút megvívhassa. Védelmi ipari bázisát az EU olyanná alakítja, amely képes élvonalbeli technológiákat és gyors hadi tömegtermelést biztosítani – mondta.
Amíg Európa az elmúlt 10 évben 8 milliárd eurót fektetett a védelembe, addig idén akár 800 milliárd eurós beruházást tesz lehetővé a 2030-ig tartó időszakra – közölte. „A védelmi finanszírozás nemcsak a védelemről szól, hanem a szabadságunkról, a jólétünkről és a függetlenségünkről” – fogalmazott.
Kiemelte: nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása. Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis – mint kiemelte – az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.
Von der Leyen szerint Oroszország nemcsak Ukrajnára összpontosít, hanem fokozza műveleteit az Európai Unió területén is. Moszkva teljes háborús gazdaságra váltott, ami közvetlen fenyegetést jelent Európa nemzet- és gazdasági biztonságára – vélekedett.
Közölte: Ukrajna szükségletei meghaladják a 137 milliárd eurót 2026-ban és 2027-ben, amiből Európának kétharmadot kellene fedeznie. Ez nem csak a számokról szól, hanem Ukrajna azon képességének megerősítéséről is, hogy olyan békét biztosítson, amely igazságos, tartós, és amely megvédi Európát is – hangoztatta.
Az uniós bizottság elnöke szerint az EU-nak emellett tovább kell növelnie a háború költségeit Oroszország számára, ami az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott és tartósan lefoglalt orosz állami pénzeszközökre építő jóvátételi kölcsönre támaszkodik.
Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól.
Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért – jelentette ki.
Az Európai Tanács csütörtöki ülésének Ukrajnáról szóló döntése központi jelentőségű lesz Európa függetlenségének biztosításában, mert a függetlenség a szabadságról szól. Annak a szabadságáról, hogy a sokszínűséget, a demokráciát választhassuk – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.
[type] => post [excerpt] => Európa új fejezethez érkezik energiapolitikájában, és véglegesen megszünteti függőségét az orosz fosszilis energiahordozóktól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. A politikus hangsúlyozta, hogy a... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1765995960 [modified] => 1765987438 ) [title] => Von der Leyen: Európa végleg szakít az orosz fosszilis energiával [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172482&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 172482 [uk] => 172466 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 172467 [image] => Array ( [id] => 172467 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png [original_lng] => 1104977 [original_w] => 1041 [original_h] => 803 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-300x231.png [width] => 300 [height] => 231 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-768x592.png [width] => 768 [height] => 592 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-1024x790.png [width] => 1024 [height] => 790 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png [width] => 1041 [height] => 803 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png [width] => 1041 [height] => 803 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png [width] => 1041 [height] => 803 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1765980238:5 [_thumbnail_id] => 172467 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1651 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 623779663000 [_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
Frau von der Leyen hält sich für Ludwig XIV und will Kontakte zur Rüstungsindustrie nicht vollständig offenlegen. Daher verklage ich sie nun vor dem europäischen Gericht 👇🏼 https://t.co/whtSwRqvGx
Ursula von der #Leyen hält sich für Ludwig XIV. Die EU-Kommissionspräsidentin vernichtete nicht nur rechtswidrig ihre Textnachrichten zu den milliardenschweren #Pfizer-Deals in der #Corona-Pandemie, sondern will auch ihre Kontakte mit der Rüstungsindustrie nicht umfassend… pic.twitter.com/vVDSYPEWyw
Volodimir Zelenszkij elnök a Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz intézett üzenetében az agresszor ország energiahordozóinak áráról beszélt, szerinte az államoknak nem csak pénzzel, hanem szuverenitással is fizetniük kell az Oroszországtól vásárolt gázért – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán elnök Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij a szlovák kormányfőhöz intézett nyilvános üzenetében arról beszélt, hogy az európai országok anélkül vásárolhatnak gázt az USA-tól, hogy politikailag függővé válnának az energiahordozókat értékesítő államtól. „Tájékoztatásul Szlovákia jelenlegi miniszterelnökének. Néhány nappal ezelőtt Trump elnök határozott döntést hozott, amely lehetővé teszi az Egyesült Államok LNG (cseppfolyós földgáz) exportjának jelentős növelését, Európának elsősorban erre van szüksége a biztonsághoz és a stabilitáshoz – több energiaforrás a partnerektől” – áll az államfő nyilatkozatában.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai cseppfolyósított földgázért „pénzzel kell fizetni, de az orosz gázért nemcsak pénzzel, hanem függetlenséggel és szuverenitással is fizetni kell”. „Európában sokan átmentek ezen, és a függetlenség és szuverenitás megőrzése mellett döntöttek. De nem Fico úr. Ő Moszkvát választja Amerika és más partnerek helyett, akik kereskedelmi feltételekkel tudják ellátni országát gázzal” – mutatott rá. Szerinte ez Szlovákia miniszterelnökének a hibája. „Európában mindenkinek előrelátónak kell lennie, és olyan kapcsolatokat kell kialakítania, amelyek erősítik népeinket” – foglalta össze Volodimir Zelenszkij.
Zelenszkij üzenete Ficóhoz lényegében válasz volt a szlovák miniszterelnöknek Ukrajna elnökével szemben tett kemény kijelentéseire. Fico a január 28-i nyilatkozatában kijelentette, hogy Zelenszkij „kárt okoz” Szlovákiának, és úgy tűnik, „ellenség” számára. Mindez azért, mert ez év eleje óta megszűnt az orosz gáz tranzitja Ukrajnán keresztül.
Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól.
Az azerbajdzsáni emberi jogok folyamatos megsértése miatt, és attól tartva, hogy az Azerbajdzsánból az EU-ba irányuló gázimport növekedését a bakui orosz gázimport kompenzálhatja, az Európai Parlament képviselői az EU függőségének megszüntetését kérik az azerbajdzsáni gáztól.
„Az Európai Parlament felszólítja az EU-t, hogy vessen véget az Azerbajdzsánból származó gázexporttól való függőségnek” – áll az elfogadott szövegben.
A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy függessze fel az EU és Azerbajdzsán közötti 2022-es stratégiai energiaügyi partnerségről szóló egyetértési megállapodást.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1729940940 [modified] => 1729872206 ) [title] => Az Európai Parlament azt követeli, hogy állítsák le az EU függését az azerbajdzsáni gáztól [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130521&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 130521 [uk] => 130437 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 130438 [image] => Array ( [id] => 130438 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg [original_lng] => 128442 [original_w] => 1600 [original_h] => 900 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/692b44f-223007625-the-european-parliament-5-1600x900-1.jpg [width] => 1600 [height] => 900 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1729861406:5 [_thumbnail_id] => 130438 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3289 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_dfbd26d5aaea5d0dff5c218b59586d3b] =>
Románia schengeni csatlakozása még sokáig várathat magára. Ausztria továbbra sem hajlandó feloldani a vétóját, emellett a közelgő európai parlamenti választások is levehetik a napirendről az ország schengeni tagságát.
Románia és Ausztria között az elmúlt hónapokban diplomáciai csatározás alakult ki. Miután Karl Nehammer kancellár továbbra sem hajlandó engedni Ausztria vétójából, Marcel Ciolacu román miniszterelnök bejelentette, hogy nem engedik két osztrák katonatiszt NATO-ülésekre való belépését.
Horvátországot igen, azonban Romániát és Bulgáriát nem engedik be a schengeni övezetbe. Mindez az után történt, hogy az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament is zöld utat adott mindhárom uniós tagállamnak a csatlakozáshoz.
Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője ekkor lapunknak kiemelte, hogy a 2007-es uniós csatlakozáskor mind Románia, mind Bulgária – a többi tagállamhoz hasonlóan – vállalta, hogy idővel teljesíti a schengeni és az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Ezek teljesítésének ellenőrzésére folyamatos jelentések készültek a két országról (Horvátországról nem), és a napokban készült el az utolsó ilyen, amely szerint Romániában és Bulgáriában jó helyzetben van a jogállamiság.
Az RMDSZ képviselője elmondta, Románia schengeni övezeten kívül töltött ideje eurómilliókba kerül az országnak, emellett a hitelminősítők, valamint a befektetők szemében is jobb lehetőségként jelenne meg Románia a schengeni övezet tagjaként, ami az erdélyi magyarság jólétét is szolgálná. A magyar–magyar kapcsolatokat szintén kiemelte Winkler Gyula, aki szerint a schengeni csatlakozással és ezáltal a rengeteg új határátkelő megnyitásával száz éve szétszakított közösségeket lehetne újraegyesíteni a határ két oldalán.
Eddig nem állt kellően a sarkára Románia
Ausztria vétója után megindult a két ország közötti diplomáciai adok-kapok.
Amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fogom elfogadni, hogy a kancellár képmutatóan viselkedik, és továbbra is megalázza Romániát – jelentette ki idén szeptemberben Ciolacu, aki közölte, hogy kormánya fellebbezni fog, amennyiben decemberben Ausztria ismét élni kíván vétójogával.
A román külpolitika ezzel kapcsolatban már az év korábbi részében is aktív volt a brüsszeli jogalkotásban. Razvan Nicolescu volt miniszter júliusban petíciót nyújtott be az EP-hez, amelyben az osztrák vétó jogszerűségét támadta.
A petíciós bizottság (PETI) vizsgálata után a tervezet az Európai Parlament elé került, ahol 526:57 arányban megszavazták a határozatot, amely szerint Ausztria vétója megsértette az európai alapjogokat, és diszkriminációt okozott. Emellett az állásfoglalásban benne van az is, hogy a két ország kárpótlásra jogosult, amiért a feltételek teljesítése ellenére 2011 óta nem nyert felvételt a schengeni térségbe.
A diplomáciai nyomásgyakorlás következő fejezete az volt, hogy Románia megvétózta két osztrák katonatiszt részvételét a NATO-s üléseken. Valentin Naumescu külpolitikai szakértő ugyanakkor a Transtelexnek adott interjújában elmondta, ennek, valamint a gazdasági intézkedéseknek nem lesz különösebb hatása,
az országnak pedig fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy a partnerországok összes javaslatát megszavazza még akkor is, ha az Románia érdekeivel ellentétes.
Megoldhatja a problémát a földgáz?
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben – írja a Krónika.
Az osztrákok ugyanakkor román törvénymódosítást szeretnének, amely lehetővé tenné, hogy az OMV 50 százalékkal több gázt exportálhasson a baumgarteni központon keresztül, és emellett értékesítsen a bécsi tőzsdén.
Az OMV az említett offshore-törvényt egyéb okokból is szeretné, ha módosítanák.
Az osztrák vállalat kevesebb szolidaritási adót akar befizetni a román államkasszába.
Az ügy már a párizsi kereskedelmi bíróságnál tart, miután az OMV a francia fővárosban székelő intézményhez fordult annak érdekében, hogy a bukaresti kormány kedvezőbb törvényi feltételeket teremtsen a befektetőknek.
Románia egyelőre nem hajlik a törvény módosítására, habár elemzők szerint a helyzet megváltozhat, amennyiben Ausztria decemberben hajlandó a schengeni csatlakozással kapcsolatos vétóját feloldani. Ez azért is kritikus dátum, mert jövőre az európai parlamenti választások, valamint az új parlament és az Európai Bizottság összeállításának árnyékában lekerülhet a napirendről a téma.
A szituáció erős patthelyzetre emlékeztet, hiszen Romániának jelentős, földgázkitermelésből származó adóbevételekről kellene lemondania, amennyiben megkapja a schengeni tagságot, míg a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) számára a választóik előtti hitelvesztés lehet a Neptun Deep ára.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A földgázpiacot érintő európai uniós szabályozás kialakításában tekintettel kell lenni az orosz szállításoktól nagyban függő tagállamok helyzetére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Berlinben.
Olaf Scholz az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel folytatott megbeszélése után kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, mennyire tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen leállítja a földgázszállításokat, ha az EU felső határt vezet be a gáz árára, elmondta, „nagyon figyelmesen” meg kell hallgatni, hogy mit mondanak az ilyen javaslatokra az orosz szállításoktól erősen függő tagállamok.
Németország sok más országgal együtt ki is állt azért, hogy a földgázt ne érintsék az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt büntetőintézkedések.
Nincsenek is ilyen szankciók, a nehézségeket egyedül az okozza, hogy Vlagyimir Putyin visszafogta a szállításokat, „nyilvánvalóan azért, hogy gyengítse vagy destabilizálja az európai demokráciákat” – húzta alá Olaf Scholz.
Azonban az orosz elnök kísérlete kudarcra van ítélve, mert az európaiak szolidárisak egymással – mondta a német kancellár.
Olaf Scholz az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek pénteki brüsszeli tanácskozásával kapcsolatban azt is jelezte, hogy kormánya a földgáz árának korlátozásáról szóló gondolatokkal ellentétben a villamosenergia piacán tervezett közösségi szintű szabályozást támogatja. Mint mondta, a német kormánynak és az EU javaslattevő intézményének, az Európai Bizottságnak a megközelítése igen hasonló.
Kifejtette: az elképzelés lényege, hogy a fogyasztók energiaköltségeinek csökkentése érdekében egy ideiglenes nyereségadóval le kell fölözni a szél-, a nap-, a víz- és az atomenergiára, valamint a széntüzelésre építő áramtermelők kiugróan magas profitját, amelyre annak révén tesznek szert, hogy a villamos energia ára a jóval drágábban termelő, gáztüzelésű erőművek költségeihez igazodik.
Charles Michel ugyancsak kiemelte, hogy Oroszország „megbízhatatlan szereplő” a földgázpiacon, és törekvései az EU megfélemlítését célozzák. Kifejtette, hogy az energiaválság leküzdéséhez három területen kell előre lépni, az első a fogyasztáscsökkentés, a második az ellátásbiztonság erősítése, a harmadik pedig az árak alakítása, amely azonban rendkívül összetett feladat.
A német kancellár Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban arról is szólt, hogy az EU rövidesen ötmilliárd euró hitelt biztosít az ukrán kormánynak. Németország ezen felül, nemzeti szinten további egymilliárd euróval segíti az orosz agresszió ellen védekező országot, és reméli, hogy követik példáját más tagállamok – mondta Olaf Scholz.
Az EU jövőjével kapcsolatban a német kancellár és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács elnöke egyaránt kiemelte, hogy korszerűsíteni kell a döntéshozatalt, mindenekelőtt a külpolitikában. Ezen a területen a cselekvőképesség erősítése érdekében szakítani kell a teljes egyetértésre épülő döntésekkel, és át kell térni a többségi döntéshozatali eljárásra.
Olaf Scholz hangsúlyozta: „teljesen világos”, hogy egy többpólusú, és hamarosan tízmilliárd lakosú világban a bővülő EU külpolitikája nem épülhet az egyhangúság elvére.
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Az Európai Parlament (EP) elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt, mely megakadályozta volna, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek, ezzel mindkét energiahordozó biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezhet – közölte az uniós parlament szerdán.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöld átállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek.
Az ezt elutasító európai parlamenti indítvánnyal szemben 328 EP-képviselő szavazott, 278 képviselő mellette voksolt, és 33-an tartózkodtak. Ha július 11-ig sem az uniós parlament, sem a tagországok kormányait képviselő Tanács nem emel kifogást a bizottsági javaslat ellen, akkor a taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe.
Az Európai Bizottság március elején bemutatott, a taxonómiára vonatkozó jogszabály-tervezete egyes nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorol. Az ilyen tevékenységeket felsoroló listát nevezik uniós taxonómiának.
A taxonómia rendelet egyike azoknak a jogszabály-tervezeteknek, melyek révén az uniós bizottság forrásokat biztosítana a fenntartható növekedéshez, segítené a zöld beruházásokat és megpróbálná elkerülni a nem fenntartható projektek zöldként történő feltüntetését.
