Franciaország és Olaszország sem vesz részt abban az amerikai–NATO-tervben, mely az amerikai fegyverek finanszírozásáról szól Ukrajna számára – derül ki több sajtóorgánum különböző kormányzati forrásokra hivatkozva.
Bár Franciaország régóta támogatja Ukrajnát, az amerikai fegyverek megvásárlásában az ország nem vesz részt részben a költségvetés helyzete, részben pedig amiatt, mert Emmanuel Macron francia elnök az európai hadiipart szeretné megerősíteni, így európai fegyverek vásárlását támogatja. A Kyiv Independent összefoglalója szerint Olaszország is hasonló állásponton van, így az amerikai fegyverek közvetlen vásárlását kizárta, részben szintén fiskális korlátok miatt. Azonban emellett Róma inkább más technológiák, például a SAMP/T légvédelmi rendszer használatát támogatja, amiből korábban már kapott is Ukrajna.
Noha a két európai ország költségvetése valóban nehéz helyzetben van, az ellenzés hátterében az is fontos szerepet játszhat, hogy az ukránok által olyannyira vágyott Patriot légvédelmi rendszerek fő európai versenytársa, a SAMP/T francia–olasz közös fejlesztés.
Az olasz hadügyminisztérium tisztviselői hangsúlyozták, hogy a Trump és Mark Rutte által hétfőn bejelentett kezdeményezésből nem azért maradnak ki, mert nem támogatják Ukrajnát, hanem azért, hogy felhívják a figyelmet az amerikai fegyverek alternatíváira. Olaszország például az amerikai fegyvverek Ukrajnába juttatásában kész közreműködni logisztikai támogatással és nem zárkóik el attól, hogy hozzájáruljon Kijev támogatásához.
Tegnap Petr Fiala cseh miniszterelnök azt mondta, Csehország nem vesz részt a NATO-n keresztüli amerikai fegyvervásárlásban Ukrajna számára. A kormányfő szerint Prága továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de ezt más eszközökkel kívánja megtenni, például lőszerbeszerzéssel és más már folyamatban lévő projektekkel.
Az amerikai–NATO-tervet kommentálva Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy Ukrajna felfegyverzését az Európában befagyasztott orosz vagyonból kellene fedezni. Trump bejelentésekor pedig Rutte a németek elkötelezettségét hangsúlyozta, amit megerősített Friedrich Merz német kancellár is, aki szerint a terv Európa érdekeit is szolgálja és segít Oroszországot békére kényszeríteni.
A kezdeményezést más európai országok, mint Nagy-Britannia, Hollandia és több északi ország is támogatja. Trump szerint a fegyverek már úton is vannak Ukrajnába.
[type] => post
[excerpt] => Franciaország és Olaszország sem vesz részt abban az amerikai–NATO-tervben, mely az amerikai fegyverek finanszírozásáról szól Ukrajna számára – derül ki több sajtóorgánum különböző kormányzati forrásokra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752750660
[modified] => 1752737372
)
[title] => A csehek után határozott nemet mondtak a franciák és olaszok is arra, hogy ők fizessenek az amerikai fegyverekért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156945&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156945
[uk] => 157105
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156946
[image] => Array
(
[id] => 156946
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[original_lng] => 50698
[original_w] => 1024
[original_h] => 603
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes-300x177.jpg
[width] => 300
[height] => 177
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes-768x452.jpg
[width] => 768
[height] => 452
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752835164:8
[_thumbnail_id] => 156946
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1767
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 264238486001
[_oembed_2471b304fd9b3dab92f3c58ac6f1d118] =>
[_oembed_time_2471b304fd9b3dab92f3c58ac6f1d118] => 1752739881
[_oembed_a8d822fb06e4720d3d8d0186fed6681b] =>
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerdán X-üzenetben jelentette be, hogy az amerikai kormány hajói nem fizetnek többé a Panama-csatornán való áthaladásért. A víziutat üzemeltető hatóság később ugyancsak az X-en tagadta, hogy ingyenesen használhatnák a csatornát az amerikai hadihajók.
„A panamai kormány beleegyezett, hogy a továbbiakban nem számít fel díjat az amerikai kormányhajóknak a Panama-csatornán való áthaladásért” – közölte a külügyminisztérium az X közösségi médiaplatformon közzétett bejegyzésében. „Ezzel az amerikai kormány évente több millió dollárt takarít meg.”
Donald Trump amerikai elnök január 20-i beiktatási beszédében jelentette be az Egyesült Államok igényét a Panama-csatornára. Azóta többször is nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak kellene ellenőrzést gyakorolnia a fontos vízi út felett – számolt be róla az MTI.
A Panama-csatorna üzemeltetője az amerikai külügyminisztérium bejelentésére adott válaszában közölte, hogy nem változtatott a csatornán való áthaladás díjain és jogain. A közlemény azonban megjegyzi, hogy „a Panama-csatorna hatóság kész párbeszédet folytatni az illetékes amerikai tisztviselőkkel a hadihajók áthaladásáról”.
Az amerikai kereskedelmi hajók helyzetéről egyik fél részéről sem esett szó.
Az új amerikai adminisztráció szerint a fontos vízi utat gyakorlatilag Kína működteti. Panama és Kína ezt az állítást egyaránt tagadta.
Panamára azonban jelentős politikai nyomás nehezedik, hogy engedményeket tegyen az Egyesült Államoknak.
A hétvégén Marco Rubio amerikai külügyminiszter Panamába utazott, hogy megerősítse Washington igényét a Panama-csatorna feletti ellenőrzésre. Egyúttal elfogadhatatlannak minősítette Kína befolyását a globális vízi útra.
Az amerikai védelmi miniszter a Panama-csatornát politikai prioritásként jelölte meg.
Pete Hegseth védelmi miniszter szerdán telefonon beszélt Frank Ábrego panamai biztonsági miniszterrel. Hegseth hangsúlyozta, hogy az USA nemzetbiztonsági érdekeinek védelme „elsődleges prioritás” – áll a minisztérium közleményében. Ez magában foglalja a Panama-csatornához való akadálytalan hozzáférés biztosítását és annak külföldi beavatkozástól való mentességét.
Ábrego az X-en azt írta, hogy Hegseth áprilisban Panamába látogat, de a telefonbeszélgetés témájaként csak a két ország közös érdekeit említette a biztonsági és migrációs kérdésekben.
A Hutchison Ports PPC hongkongi vállalat 1997 óta üzemeltet nagy konténerterminálokat a csatorna mindkét oldalán. A vállalat egy gazdag hongkongi család tulajdonában van.
A miniszterikabinet jóváhagyta a kormányzati szervek dolgozóinak 2021-re vonatkozó minimálbérét, ami 4540 hrivnya. A maximális alapbér 37,8 ezer hrivnya. Az erre vonatkozó döntés a január 13-i kormányülésen született, amelyet a Youtube közvetített.
A határozattervezet értelmező dokumentuma szerint, a minimálbér nem lehet kevesebb, mint a törvényben meghatározott munkaképes személyek létminimumának kétszerese. Mivel a létminimum 2021. január 1-jétől 2270 hrivnya, egy állami szervben dolgozó szakember bére havonta 4540 hrivnya lesz. A határozat jóváhagyta a 2021-re érvényes Közalkalmazottak illetményrendszerét, figyelembe véve az állami szervek kategóriáit, alkategóriáit és szintjeit.
A Parlament és a Minisztertanács Titkársága, az Elnöki Hivatal, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsa, a Központi Választási Bizottság, a Számviteli Kamara, az Alkotmánybíróság, a Főügyészség, valamint a Nemzeti Televízió és Rádióműsor szolgáltatási Tanács vezetőinek fizetése 37 800 UAH.
A különleges státusú szervek, a minisztériumok és központi végrehajtó szervek vezetői bére 33 600 hrivnya.
Kabinet komt vanavond bijeen om toeslagenaffaire te bespreken. Op de agenda staat rapport Ongekend onrecht van de Parlementaire ondervragingscommissie Kinderopvangtoeslag en de kabinetsreactie. Wordt dat rapport de reden dat kabinet zijn ontslag indient? https://t.co/qmpjF36l4w
Nyilvánosságra hozta a miniszteri kabinet tíz miniszter bérét. A miniszterelnök, Olekszij Honcsaruk 76 ezer hrivnyát keresett a múlt év decemberében – jelentette az Ukrajinszki Novini nyomán a zn.ua.
A tárcavezetők közül decemberben Vadim Prisztajko
külügyminiszter vihette haza a legtöbbet: 234 ezer hrivnyát. A
másik végletet Dmitro Dubilet, a miniszteri kabinetet irányító
miniszter 17 ezer hrivnyás fizetése jelentette.
Dubilet sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány
weboldalán havonta közzé fogják tenni a miniszterek és
helyetteseik jövedelmével kapcsolatos információkat. Hozzátette,
megjelennek a tárcavezetők munkájának hatékonysági mutatói is.
Ezek teljesítésétől fog ugyanis függni a jövedelmük.
A kormány ülésén döntöttek a vezető tisztségviselők
bérezéséről is. Ezentúl az állami szervek (a Legfelső Tanács
apparátusa, a miniszteri kabinet titkársága, az elnöki hivatal, a
Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárságai, a számvevőszék,
az alkotmánybíróság, a legfőbb ügyészi hivatal, Ukrajna
Televíziós és Rádiós Műsorszórási Nemzeti Tanácsa)
vezetőinek alapfizetése 37 800 hrivnya lesz. A minisztériumok
és a központi végrehajtó szervek szintjén a vezetők alapbérét
33 600 hrivnyában állapították meg. A minisztereket és
helyetteseiket legfeljebb 200%-os prémium illeti meg a munka
hatékonyságáért.
A tisztviselők új minimális alapbére a létminimum (a január
1-jei állapot szerint 4204 hrivnya) kétszerese lesz, fizetésük
összegét nem kötik együtthatókhoz, mint 2019-ben, hanem egy
konkrét összegben határozzák meg.
