Márciusban a lengyelek, a litvánok, a lettek és az észtek is kiléptek, az Oroszország jelentette katonai fenyegetésre hivatkozva. Petteri Orpo finn miniszterelnök az ottawai megállapodás széttépése mellett a védelmi kiadások meredek megemelését is bejelentette.
Finnország kilép a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből, és a következő években növelni fogja védelmi kiadásait – jelentette be kedden Petteri Orpo finn kormányfő.
Orpo azt mondta: bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent.
Az ottawai egyezményből történő kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira – tette hozzá.
Sajtótájékoztatóján a finn kormányfő bejelentette azt is, hogy 2029-re a GDP legalább 3 százalékára fogják növelni az ország védelmi kiadásait, amelyek akkorra nagyjából 3 milliárd eurót tesznek majd ki.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden finnországi látogatásra Helsinkibe érkezett, a repülőgépe a Helsinki-Vantaa repülőtéren landolt – számolt be az rbc.ua hírportál a Helsingin Sanomat című finn lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij a Finnországi látogatása során a tervek szerint találkozik Alexander Stubb finn elnökkel, valamint számos finn vezetővel.
Az ukrán elnök látogatásának napirendjén szerepel a kétoldalú tárgyalások és a küldöttségek tárgyalásai az elnöki palotában megtartott köszöntőt követően.
A Zelenszkij látogatásának szentelt sajtótájékoztatót szerdán, helyi idő szerint 11:30 órakor tartják. Később szerdán az ukrán államfő részt vesz egy rendezvényen a Helsinki Egyetemen, ahol Stubb mond beszédet.
Finnország a teljes körű invázió kezdete óta aktívan támogatja Ukrajnát humanitárius, pénzügyi és haditechnikai téren.
Volodimir Zelenszkij és Olekszandr Stubb elnök tavaly áprilisban kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá, amely hosszú távú támogatást biztosít Helsinki részéről, és elmélyíti a két ország közötti együttműködést.
Kétoldalú védelmi megállapodást írt alá Finnország és Ukrajna – jelentette be csütörtökön a finn védelmi minisztérium.
A tárca közleménye szerint az együttműködés a fegyverkezésre, hírszerzési információk megosztására és a lőszergyártásra is kiterjed.
A finn minisztérium egyúttal azt is bejelentette, hogy
Helsinki további 200 millió euró, mintegy 80 milliárd forint értékben nyújt újabb katonai támogatást Ukrajnának az Oroszország elleni védekezéshez, tüzérségi lőszerek formájában.
Finnország bejelentette, hogy 660 millió euró értékben biztosít saját gyártású katonai felszerelést Ukrajna számára. A finn védelmi minisztérium közleménye szerint a segítségnyújtás az ukrán haderő legsürgetőbb igényeire fókuszál, azonban a konkrét eszközök típusáról és a szállítás időzítéséről nem adtak részletes tájékoztatást – írja az Index.
Ez az új keret jelentős változást jelent a finn támogatási stratégiában: míg korábban a felesleges készletekből adományoztak, most új katonai termékeket rendelnek a hazai védelmi vállalatoktól, kifejezetten Ukrajna számára.
„Ezzel az új támogatási programmal a finn vállalatok és szakértelem központi szerepet játszanak Ukrajna támogatásában” – idézi a The Kyiv Independent a közleményt.
Ezek az intézkedések megerősítik mind Ukrajna esélyeit egy igazságos békére, mind Finnország biztonsági iparának és ellátási láncának hosszú távú rugalmasságát
– jelentették.
A bejelentés Európa Ukrajnának nyújtott támogatásának fokozott ellenőrzése közepette történt, miközben az Egyesült Államok megközelítése Oroszországgal szemben változik. A Trump-adminisztráció békemegállapodást sürget Moszkvával, és amikor amerikai és orosz tisztviselők találkoztak február 18-án Rijádban a háború lezárásáról szóló előzetes tárgyalásokon, az uniós tisztviselők attól tartottak, hogy Európát teljesen kizárják a békefolyamatból.
Az ukrajnai háború kezdete óta Finnország összesen 2,5 milliárd eurónyi védelmi segélyt nyújtott Ukrajnának. Február 24-én, az orosz invázió harmadik évfordulóján az északi országok – Dánia, Norvégia, Svédország és Finnország – további segélyt jelentettek be Ukrajna számára.
Finnország bejelentette, hogy 198 millió euró értékben átutalja Ukrajnának a 27. védelmi segélycsomagot – írja az Interfax a finn védelmi minisztérium közleménye alapján.
A minisztérium honlapján közzétett közlemény szerint a csomagban szereplő felszerelések cseréje mintegy 198 millió euróba kerül Finnországnak. A Finnország által Ukrajnának adományozott védelmi eszközök összértéke 2,5 milliárd euró – számolt be az Index.
Ezt a közel 200 millió euró értékű csomagot az ukránokkal szoros együttműködésben építettük fel. Pontosan olyan támogatást nyújtunk, amely segít Ukrajnának megvédenie magát
A vezetők megerősítették Ukrajna védelmi képességeit, biztonsági garanciákat és a Oroszország elleni szankciók szigorítását, és egyeztették a következő találkozók időpontjait.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke találkozott Finnország elnökével, Alexander Stubbal a Davosi Világgazdasági Fórumon. Erről az államfő sajtószolgálata tájékoztatott.
A vezetők megvitatták Ukrajna védelmi képességeinek megerősítését, biztonsági garanciákat és az Oroszország elleni szankciók szigorítását, valamint egyeztették a következő találkozók időpontjait.
Ukrajna NATO-tagságba vonatkozó meghívása kiemelt szerepet kapott, mint a legfontosabb és leghatékonyabb biztonsági garancia.
Folytatjuk Ukrajna támogatását. Ezzel kapcsolatban nincs kérdés. Mindez a ti függetlenségetekről, szuverenitásotokról és területi épségetekről szól. Csodáljuk, amit tesztek
2025-ben Finnország veszi át az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elnökségét, és ennek kapcsánUkrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha tárgyalt az EBESZ elnökével, finn kollégájával, Elina Valtonennel.
A tárgyalások során, amelyek Kijevben zajlottak, a diplomaták a finn elnökség 2025-ös évre vonatkozó prioritásait és az ukrán–finn kétoldalú együttműködés napirendjét vitatták meg.
Szibiha hangsúlyozta, hogy az EBESZ-nek továbbra is platformnak kell maradnia Oroszország felelősségre vonására a folyamatban lévő orosz agresszió és hibrid háború kapcsán, amelyet Oroszország Ukrajna és Európa ellen folytat.
Szibiha azt is kifejezte, hogy reméli, hogy az EBESZ fokozza munkáját az orosz háborús bűnök dokumentálásában, megőrzi a fókuszt a gyermekek deportálásának, a civil túszok fogva tartásának kérdésén, és a három EBESZ munkatárs sorsán is, akik orosz fogságban vannak: Vadim Golda, Makszim Petrov és Dmitrij Szabonov.
Az ukrán miniszter felhívta a figyelmet az ukrán katonai foglyok kivégzésére, amelyeket az oroszok hajtottak végre, és arra kérte az EBESZ-t, hogy értékelje ezeket a rendszeres jogsértéseket, amelyek a Genfi Egyezmények megsértését jelentik.
Január 1-jén Finnország vette át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki posztját, amelynek középpontjában az EBESZ alapelvei, Ukrajna támogatása és a szervezet ellenálló képességének erősítése áll az összetett biztonsági kihívások kezelésében – tájékoztatott a Jevropejszka Pravda az EBESZ honlapján közzétett nyilatkozatra hivatkozva.
Finnország elnöklő országként az EBESZ azon alapelveire teszi a hangsúlyt, amelyek előmozdítják az emberek szabad életvitelét a jogállamiság által irányított demokratikus társadalmakban.
„Ma példátlan szükség van arra, hogy megvédjük ezt a kollektív megállapodáson alapuló biztonsági rendet. A Helsinki Záróokmány fennállásának 50. évfordulója alkalmával Finnország következetesen hangsúlyozni fogja az EBESZ ezen alapdokumentumában meghatározott elveket.
Amikor Oroszország megkérdőjelezi közös biztonságunk alapjait, nekünk ki kell állnunk védelmük mellettük”, hangsúlyozta Elina Valtonen finn külügyminiszter, az EBESZ új soros elnöke.
Finnország elnöklő országként prioritásként kezeli az EBESZ-tagországok stabilitásának megerősítését. A korábbi elnökökhöz hasonlóan Finnország is Ukrajnát helyezi a szervezet munkájának középpontjába. Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének támogatása továbbra is az EBESZ tevékenységének központi iránya.
Finnország célja a szervezet működési képességeinek erősítése is. A szervezet előtt álló jelenlegi kihívások ellenére Finnország hangsúlyozza az EBESZ, mint a biztonság területén működő operatív szereplő és a politikai párbeszéd fóruma megerősítésének fontosságát.
Valtonen emlékeztetett arra, hogy a tagállamok kollektív felelőssége annak biztosításáért, hogy az EBESZ életképes szervezet maradjon. Az elnöklő ország az érdekelt tagállamokkal és az EBESZ Titkárságával együttműködve egy „Helsinki+50” speciális alap létrehozását tervezi a szervezet munkájának támogatására.
„Az alap célja, hogy az EBESZ-elvekkel összhangban javítsa a munkához nyújtott önkéntes hozzájárulások bevonását és felhasználását, valamint megkönnyítse az adományozók és a kedvezményezettek közötti interakciót. Az alap a civil társadalom megerősítéséhez is hozzájárul”, összegezte Valtonen.
A finn Iltalehti Journal nevű portál NATO-forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Oroszország támadást indíthat Finnország és több, a NATO keleti határán fekvő ország ellen.
A lap szerint Oroszország egy összefüggő pufferzónát szeretne létrehozni Európában az Északi-sarkvidéktől a Balti-tengerig és a Fekete-tengertől a Földközi-tengerig. A NATO fenyegetettségi értékelése szerint az orosz rakétatámadások célpontja Helsinki lenne, az orosz offenzíva fő iránya pedig a balti államokban lesz – írja az Index.
Ennek értelmében nem csak Finnország, hanem Észtország, Lettország és Litvánia is veszélyben van.
Putyin korábban már utalt arra a finn lap szerint, hogy visszaállítsa Oroszország 1743-as turkui szerződésben rögzített határait. Ebben az esetben egy esetleges orosz támadás a Szentpétervár közelében lévő Kymijoki folyót venné célba, északabbra pedig Puumalansalmi felé törnének be.
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.