Finnország új, földi telepítésű, rövid hatótávolságú RBS 70 NG légvédelmi rendszereket vásárol a svéd Saab Bofors Dynamics vállalattól – jelentette be Antti Häkkinen, az ország védelmi minisztere, írta az Yle.
A miniszter elmondása szerint a beszerzés egy nagyszabású program része, amelynek célja az ország védelmi képességeinek megerősítése.
„Harci felkészültségünk biztosítása érdekében minden típusú fenyegetéshez megfelelő modern rendszerekre van szükségünk. Ez a beszerzés csak egy eleme egy nagyobb intézkedéscsomagnak”, jelentette ki Antti Häkkinen.
Az RBS 70 NG a Saab ITO05M mobil légvédelmi rakétarendszer továbbfejlesztett változata, amely több mint 20 éve áll a finn hadsereg szolgálatában.
A finn védelmi minisztérium megjegyezte, hogy az új rendszerek jelentősen javítják az ország képességeit mind a pilóta nélküli, mind a pilótával rendelkező repülőgépek elleni küzdelemben.
A szerződés teljes költsége adók nélkül körülbelül 108 millió euró. A beszerzési csomag lőszert, kiképző felszerelést és egy karbantartó rendszert is tartalmaz.
Az orosz kormány elrendelte a finnországi, észtországi és lettországi határon található vasúti határátkelőhelyek, például a szentpétervári és viborgi finnországi határátkelőhelyek lezárását.
Az orosz kormányzati dokumentum szerint ideiglenesen felfüggesztik a személyek, járművek, áruk és rakományok mozgását a finnországi határon a värtsiläi, lyttä-i és szvetogorszki határátkelőhelyeken.
Az orosz külügyminisztériumot arra kérték, hogy értesítse Lettországot, Észtországot és Finnországot a döntésről. A döntés július 1-jén lépett hatályba – jelenti az orosz Tass hírügynökség.
A finn külügyminisztérium kedden este a Helsingin Sanomatnak azt nyilatkozta, hogy a Külügyminisztérium nem kapott hivatalos értesítést a határzárról, de a minisztérium információi az ügyben médiaforrásokon alapulnak.
A finn–orosz szárazföldi határ a gyakorlatban már régóta zárva van. Finnország lezárta a keleti határon lévő határátkelőhelyeket az Oroszország által kezdeményezett instrumentális belépés miatt.
Az orosz kormány úgy döntött, hogy 2026. július 1-től ideiglenesen felfüggeszti a személy-, áru- és vasúti forgalmat több határátkelőn Finnország, Észtország és Lettország irányába.
A legtöbb lezárás az orosz–finn határszakaszt érinti. A korlátozás alá kerül a Viborg, Värtsilä, Ljutja, Szentpétervár–Finn pályaudvar és Szvetogorszk vasúti határátkelő.
Emellett teljesen leáll a vasúti forgalom az orosz–észt határon a Pecsori–Pszkov átkelőnél, valamint az orosz–lett határon a Pitalovo vasúti határátkelőn is.
Az orosz külügyminisztérium feladata lesz hivatalosan értesíteni Finnországot, Észtországot és Lettországot a döntésről. A lezárások indokát a kormány nem közölte.
Petteri Orpo képviseli Finnországot az Ukrajna újjáépítéséről szóló ötödik nemzetközi konferencián, amelyet a lengyelországi Gdańsk városában rendeznek meg. A finn kormányfő szerint országa hosszú évek óta szoros együttműködést folytat Ukrajnával többek között a védelem, az oktatás, az energetika, a jogállamiság és a környezetvédelem területén.
Orpo hangsúlyozta, hogy a kétoldalú együttműködés egyben Ukrajna európai integrációját is segíti. Kiemelte, hogy fontos mérföldkőnek tartja az EU-csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését, amely új lendületet adhat az ország reformfolyamatainak.
A konferencián a finn üzleti szféra is jelentős képviselettel lesz jelen: közel húsz finn vállalat és gazdasági szervezet vesz részt az eseményen, hogy feltérképezze az újjáépítéshez kapcsolódó lehetőségeket és együttműködéseket.
A finn miniszterelnök emellett részt vesz a második keleti szárny csúcstalálkozón is, amelynek középpontjában Európa védelmi és biztonsági képességeinek megerősítése áll. Orpo szerint a közelmúlt drónincidensei is rámutattak arra, hogy sürgősen fejleszteni kell az Európai Unió keleti határainak védelmét. A politikus úgy véli, hogy a térség országai ma már szorosabban működnek együtt, mint korábban, és a Helsinkiben elindított „Keleti Szárny Őrsége” kezdeményezés is kézzelfogható eredményeket hoz.
Finnország szerdán törvényhozási változtatásokat fogadott el, amelyek hatályon kívül helyezik a nukleáris fegyverek jelenlegi tilalmát, ami fontos lépést jelent az ország NATO védelmi rendszerébe való integrációjának elmélyítésében.
Feloldotta a finn parlament szerdán azt a jogszabályi rendelkezést, amely alapján eddig tilos volt nukleáris fegyvereket bevinni az ország területére.
A parlament az 1980-as években született törvény módosítása révén eltörölte a nukleáris robbanóeszközök importjára, előállítására, birtoklására és működésbe hozására vonatkozó teljes tilalmat.
Az új szabályozás bizonyos kivételeket határoz meg a nukleáris robbanóeszközök behozatalára, szállítására és birtoklására vonatkozóan abban az esetben, ha az Finnország védelméhez, a NATO kollektív védelmi mechanizmusához vagy egyéb védelmi együttműködéshez köthető.
Ugyanakkor a törvény továbbra is tiltja ezeknek az eszközöknek a gyártását, fejlesztését és a kapcsolódó kutatási tevékenységeket.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Volodimir Zelenszkij telefonbeszélgetést folytatott Alexander Stubb finn államfővel, amely során az Egyesült Államokkal és Európával való együttműködésről egyeztettek.
Az ukrán elnök közösségi oldalain közzétett tájékoztatás szerint a két vezető összehangolta álláspontját a jövő heti találkozók és tárgyalások előtt.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az együttműködés az Európai Unió és a NATO keretein belül továbbra is magas szinten zajlik, ami új lehetőségeket nyit a védelmi és politikai partnerség előtt.
Mint mindig, most is eredményes beszélgetést folytattam Alex Stubbal. Összehangoltuk álláspontjainkat az e heti találkozók és tárgyalások előtt. Fontos, hogy az európai együttműködés erős maradjon, és most új perspektívák nyílnak az együttműködésre. Beszéltünk az Amerikával, valamint az európai partnerek közötti diplomáciai együttműködés helyzetéről is
– írta az ukrán elnök.
Zelenszkij szerint a beszélgetés során külön figyelmet fordítottak az Oroszország elleni gazdasági nyomásgyakorlásra is.
Finnország 300 millió dollárt különít el Ukrajna védelmi támogatására, és a felek a légvédelem megerősítéséről is tárgyaltak – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök közölte, hogy a Petteri Orpo finn miniszterelnökkel folytatott találkozójukon megvitatták az új segélycsomag felhasználását. A forrásokat elsősorban Ukrajna légvédelmének megerősítésére fogják fordítani. „Őszintén értékeljük ezt, és megvitattuk védelmünk azon prioritási területeit – elsősorban a légvédelemben –, amelyeket e csomag segítségével megerősíthetünk” – jegyezte meg.
Az államfő a kétoldalú partnerség megerősítését javasolta, különös tekintettel egy drónmegállapodás formátumú biztonsági megállapodás aláírására. „Ukrajna kész megosztani szakértelmét és megerősíteni azokat, akik a teljes körű invázió kezdetétől fogva minket erősítettek” – hangsúlyozta.
A két vezető Ukrajna európai integrációjának kérdését is érintette. Most jó alkalom kínálkozott a tárgyalási klaszterek megnyitására, és az állam teljes mértékben megérdemli ezt – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Finnország védelmi minisztere, Antti Häkkänen bejelentette, hogy Helsinki a tavasz végéig hivatalosan csatlakozik az úgynevezett „drónkoalícióhoz”, amely Ukrajna támogatását szolgálja a pilóta nélküli technológiák és védelmi rendszerek terén.
A miniszter egy helyi lapnak nyilatkozva közölte, hogy a döntést hosszas mérlegelés után hozták meg. A koalícióhoz már több mint 20 ország tartozik, Finnország csatlakozása pedig a közeljövőben várható.
Häkkänen hangsúlyozta, hogy a finn kormány tárgyalásokat folytatott a támogatások növeléséről, különösen a drónrendszerek területén, ami jelentős hozzájárulást jelent majd az európai segítségnyújtáshoz Ukrajna számára.
A „drónkoalíció” jelenlegi tagjai között van többek között Lettország és az Egyesült Királyság mint társelnökök, valamint Litvánia, Észtország, Lengyelország, Csehország, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland.
Alexander Stubb finn elnök elismerte, hogy korábban derűlátóbb volt az ukrajnai békemegállapodás esélyeit illetően, mára azonban megváltozott az álláspontja. Mint fogalmazott, nem lát arra utaló jeleket, hogy Vlagyimir Putyin kész lenne bármilyen engedményre, a jelenlegi helyzetet pedig „klasszikus orosz időhúzó taktikának” nevezte – közölte az Unian.
A finn elnök szerint Ukrajna legfontosabb biztonsági garanciáját jelenleg saját hadserege jelenti, amely mintegy 800 ezer jól felfegyverzett katonából áll, és modern hadviselési képességekkel rendelkezik. Úgy véli, ez a kapacitás még a NATO-tagállamok többségéhez képest is kiemelkedő.
Stubb hangsúlyozta, hogy a helyzet alapvetően megváltozott, és Európának újra kell értékelnie a viszonyát Ukrajnához. Szerinte az európai országoknak fel kell ismerniük, hogy ma már nagyobb szükségük van Ukrajnára, mint fordítva – számolt be az Index.
Finnország azt javasolta, hogy oldják fel az atomfegyverek vásárlására vonatkozó tilalmat annak érdekében, hogy erősítse védelmét és jobban igazodjon a NATO elrettentési stratégiájához – számolt be erről a Kyiv Post.
A portál szerint Finnország átfogó jogi változtatásokat javasolt, amelyek lehetővé tennék atomfegyverek importját, szállítását és tárolását, ami jelentős fordulatot jelent védelmi politikájában a NATO-tagságot követően. A kormány által a parlament elé terjesztett javaslat az ország atomenergia-törvényének és büntető törvénykönyvének módosítását is tartalmazza – közölte a finn védelmi minisztérium.
A tervezett változtatások megszüntetnék a Finnország területén az atomfegyverek kezelésére vonatkozó, régóta fennálló jogi korlátozásokat.
Antti Häkkänen védelmi miniszter szerint a kezdeményezés célja a nemzetbiztonság megerősítése egy egyre kiszámíthatatlanabb biztonsági környezetben. „A javaslat célja Finnország biztonságának maximalizálása egy kiszámíthatatlan működési környezetben.”
„Az atomfegyverekre vonatkozó jogi akadályok megszüntetésével erősíthetjük elrettentő képességünket és védelmünket, valamint növelhetjük annak küszöbét, hogy katonai erőt alkalmazzanak Finnország és a szövetség ellen.”
„A jogszabály-módosítás Finnország biztonsága szempontjából szükséges” – mondta Häkkänen. A minisztérium szerint a cél a jogi akadályok lebontása Finnország védelmi képességeinek növelése és a NATO kollektív védelmi mechanizmusainak teljesebb kihasználása érdekében.
Kifejtették, a tisztviselők szerint emellett a nukleáris műveletek engedélyezése javítaná az elrettentést és csökkentené a Finnország és a szövetség elleni katonai agresszió valószínűségét. A javasolt változtatások lehetővé tennék azt is, hogy nukleáris fegyvereket szállító NATO-repülőgépek a finn légtérben működjenek, valamint hogy az ehhez kapcsolódó katonai szállítmányok áthaladjanak az országon.
Finnország jelenlegi jogszabályai szigorúan tiltják az atomfegyverekkel kapcsolatos bármilyen tevékenységet. Ezek a szabályok az 1980-as évekre nyúlnak vissza, amikor az ország igyekezett elkerülni, hogy belekeveredjen a Szovjetunióval fennálló hidegháborús nukleáris feszültségekbe – írták. Azonban – hívta fel a figyelmet a Kyiv Post – a NATO-hoz való csatlakozás óta ezek a korlátozások megnehezítették a közös tervezést és katonai gyakorlatokat a szövetségesekkel, ami reformok iránti felhívásokhoz vezetett.
I have been very clear and consistent in my reports on Iran’s nuclear programme: while there has been no evidence of Iran building a nuclear bomb, its large stockpile of near-weapons grade enriched uranium and refusal to grant my inspectors full access are cause for serious…
— Rafael Mariano Grossi (@rafaelmgrossi) March 3, 2026
