Elina Valtonen finn külügyminiszter szerint Grönlandot a NATO 5. cikkelye védi. Az autonóm dán terület katonai elfoglalására tett bármilyen kísérlet – ahogyan arra Trump amerikai elnök utalt – a NATO biztonsági rendelkezései alá esne.
A finn külügyminiszter elmondta, hogy Grönlandot védi a NATO 5. cikkelye, amely kölcsönös védelmet jelent bármilyen fegyveres támadás vagy invázió esetén.
Elina Valtonen miniszter kifejtette, hogy az 5. cikkely kiterjed Grönlandra, a NATO-szövetséges Dánia autonóm területére.
Arra a kérdésre, hogy védve van-e Grönland NATO-tagként Dánián keresztül, azt válaszolta, hogy valóban így van.
„Jó dolog, hogy Grönland Dániához tartozik, és Dánia a NATO tagja” – mondta az Euronews Europe Conversation című műsorában.
Az 5. cikkely, amely szerint az egyik tag elleni támadás minden tag ellen irányuló támadásnak minősül, a NATO védelmi paktumának alappillére.
A kérdés azt követően merült fel, hogy Donald Trump amerikai elnök nemrégiben újra felvetette az első kormánya által megfogalmazott törekvést Grönland bekebelezésére az amerikai hatalom Jeges-tengeren történő megerősítése érdekében.
Azt is mondta, hogy át akarja venni az irányítást a Panama-csatorna felett, és Kanadát az USA 51. államává tenné.
Arra a kérdésre, hogy tartózkodna-e Grönland vagy Panama erőszakos elfoglalásától, így válaszolt: „Nem, a kettő közül egyiket sem tudom kizárni.”
Valtonen miniszter azonban úgy véli, hogy meg kell különböztetni Trump Grönland, a Panama-csatorna és Kanada megszerzésére irányuló hangzatos követeléseit a valódi szándékaitól.
„Trump esetében különbséget kell tenni a beszédmódja és a valódi szándékai között” – mondta. „Az Északi-sarkvidék egyre fontosabbá válik. Szövetségként is sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítanunk az Északi-sarkvidék biztonságára.”
A globális felmelegedés miatt az Északi-sarkvidék jégsapkái olvadnak, és új tengeri útvonalakat hoznak létre, amelyek megnyílnak a nagy hajók előtt, és lerövidítik a hajózási időt. Grönland ritka ásványi anyagokkal, olajjal és gázzal is rendelkezik.
Kína és Oroszország már megvetette a lábát a térségben, és az USA is szeretné kiterjeszteni ottani jelenlétét.
Eközben a finn hatóságok folytatják a vizsgálatokat egy lefoglalt olajszállító tartályhajó, az Eagle S ügyében, amely feltehetően az orosz árnyékflotta része, és amely vélhetően felelős a tenger alatti kommunikációs kábelek megrongálásáért.
Finnország határozottan lép fel a nyugati célpontok ellen folytatott orosz hibrid háború részeként elkövetett támadásokra. Ezen támadások közé tartozik a kritikus infrastruktúrák szabotálása, az ártalmas dezinformáció, a kibertámadások és a GPS-jelek zavarása, amely taktikákat a hatóságok szerint azért alkalmaznak, hogy az üzemanyag-szállító árnyékflotta észrevétlen maradhasson.
„Ez nem csak finn probléma” – mondta Valtonen.
Múlt héten Alexander Stubb finn elnök létrehozta a balti őrséget balti-tengeri szomszédaival és a NATO-val együtt. Az őrség kötelezi a balti-tengeri NATO-szövetségeseket, hogy a hibridháborús fenyegetésekre válaszul fokozzák az infrastruktúra biztonságát és felügyeletét.
„Az elmúlt 18 hónap során a Balti-tenger térségében tapasztalt károk jelentős része közvetlenül is érintett több part menti államot” – mondta Valtonen.
„Az árnyékflotta lényegében illegális olajat szállít. Tehát felelős Oroszország ukrajnai háborújának finanszírozásáért” – tette hozzá.
