Lengyelország kész segíteni Ukrajnának a MiG-29-es vadászgépek modernizálásában, de a költségeket az ukrán félnek vagy szövetségeseinek kell viselnie – jelentette ki vasárnap Wladyslaw Kosiniak-Kamysz, Lengyelország védelmi minisztere, számolt be az rbc.ua hírportál a Polsat News lengyel tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Kosiniak-Kamysz azokra az állításokra reagálva, miszerint Ukrajnának fenntartásai vannak a lengyel MiG-ek műszaki állapotával kapcsolatban, kijelentette, hogy kész segíteni a repülőgépek modernizálásában. „Nyitottak vagyunk a párbeszédre: ha Ukrajna modernizációs igényt lát, akkor mindenképpen tudunk itt segíteni, de a költségeket ebben az esetben az ukrán államnak vagy a szövetséges államoknak kell fedezniük, amelyek ezeket a költségeket át akarják vállalni” – mondta.
A lengyel miniszter szerint reális megállapodásra jutni ebben a kérdésben, de „be kell tartani a kölcsönösség elvét”. Azt is hangsúlyozta, hogy most „minden bizonnyal sokkal több jó hír van, mint néhány nappal ezelőtt”. „Az ukrán fél visszatért a tárgyalásokhoz, nyitott vagyok a párbeszédre, de be kell tartani a kölcsönösség, a valódi szolidaritás elvét” – jegyezte Wladyslaw Kosiniak-Kamysz.
Az Egyesült Arab Emírségek beleegyezett, hogy legkevesebb 10 milliárd dollárt folyósít Iránnak a régióban uralkodó helyzet deeszkalálása érdekében – jelentette a Reuters forrásokra hivatkozva.
Két forrás azt nyilatkozta az ügynökségnek, hogy az Egyesült Arab Emírségek beleegyezett abba, hogy legalább 10 milliárd dollárt szabadít fel az irániaknak, amelyből több mint 3 milliárd dollárt már folyósítottak.
Ugyanakkor két másik forrás azt állítja, hogy az összeg körülbelül 20 milliárd dollár. Szerintük az Egyesült Arab Emírségek beleegyezett ebbe a lépésbe az iráni támadások beszüntetéséért cserébe.
Megjegyzendő, hogy a pénzeszközök ezen lehetséges felszabadítása egybeesik Teherán és Washington között a háború befejezéséről szóló szélesebb körű tárgyalások szakaszaival. Diplomaták szerint ez a párbeszéd lehetővé teheti Irán számára, hogy feloldja az olajbevételek befagyasztását, amelyeket korábban az Egyesült Államok blokkolt.
Ukrajna további 20 milliárd dollárt szeretne kapni szövetségeseitől, hogy megszilárdítsa ideiglenes előnyét a csatatéren, és fokozza az Oroszország területén lévő célpontok elleni csapásokat – számolt be pénteken az Ukrajinszk Pravda hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány forrásai elmondták, hogy a 20 milliárd dolláros igénylést június 18-án, az ukrajnai védelmi kérdésekkel foglalkozó kontaktcsoport következő, Ramstein formátumú ülésén jelentik be. „Mindenki látja, hogy Oroszország lángokban áll, és mi azt akarjuk, hogy még jobban lángoljon, de ehhez finanszírozásra van szükségünk” – jegyezte meg az egyik ukrán tisztviselő.
Források szerint ezt a kérdést már felvetette Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter és más kormánytisztviselők a Norvégia, Svédország, Németország és Kanada képviselőivel folytatott találkozók sorozata során. A szükséges összeg előteremtése érdekében Ukrajna minden partnerétől 2 és 6 milliárd dollár közötti pénzügyi segítséget vagy kölcsönt fog kérni.
Ukrajna támogatásának kérdése kulcsfontosságú lesz a júliusi ankarai NATO-vezetői csúcstalálkozón is, ahol Volodimir Zelenszkij elnök is jelen lesz a megbeszélés margóján. Amennyiben források érkeznek, Ukrajna azokat légvédelemre, drónok, lőszer, elektronikus harci eszközök és nagy hatótávolságú fegyverek vásárlására fogja felhasználni. A források emellett közvetlen beszerzésekre is fordítódnak ukrán védelmi vállalatoktól, valamint az Ukrajna Elsőbbségi Szükségleti Listája (PURL) keretében nyújtott hozzájárulások bővítésére.
„A lehetőségek ablaka hajlamos bezárulni. Oroszország gyorsan fejlődik és újít. És ha időt adunk neki egy újabb alkalmazkodásra, elveszíthetjük az egyetlen valódi esélyt arra, hogy valódi tárgyalások útján vessünk véget ennek a háborúnak. És ha Oroszország létrehozza saját közepes hatótávolságú drónjait, az katasztrófa lesz számunkra” – figyelmeztetett a magas rangú tisztviselő.
Az összeg Ukrajna jelenlegi, 4,4 trillió hrivnyás (85 milliárd eurós) védelmi költségvetésén felül fog növekedni. Ukrajna jelenleg GDP-jének mintegy 40 %-át költi védelemre, ami a legmagasabb arány a világon. A partnerek már 38 milliárd dollárnyi katonai támogatást ígértek erre az évre. További 20 milliárd dollár közelebb vinné Ukrajnát a Mark Rutte NATO-főtitkár által kitűzött 60 milliárd dolláros kétoldalú segélycélhoz.
Nagy-Britannia, Franciaország és több más NATO-szövetséges blokkolta Mark Rutte, a szövetség főtitkára ambiciózus tervét, amely az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás növelését célozná – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Telegraphcímű brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte abban reménykedett, hogy a javaslatot a NATO éves ankarai csúcstalálkozóján jóváhagyják. Legalább hét tagállam, amelyek már most is GDP-jük több mint 0,25%-át költik Ukrajna megsegítésére, támogatta az ötletet. Azonban bármely NATO-döntéshez a szövetség összes tagállamának egyhangú támogatása szükséges, és öt ország blokkolta azt. Köztük: Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Kanada.
Ez különösen fájdalmas hír London számára: Nagy-Britannia Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségeseként pozícionálja magát. Ezen a héten Starmer kormánya máris támadások kereszttüzébe került az orosz olajtermékek importjára kivetett szankciók enyhítése miatt. Nagy-Britannia hivatalos hozzájárulása – évi 3 milliárd font, ami a GDP körülbelül 0,1%-a – a harmadik legnagyobb az Egyesült Államok és Németország után, de jóval a javasolt küszöbérték alatt van.
A Kieli Intézet szerint Hollandia, Lengyelország, a skandináv és a balti országok már most is a GDP 0,25%-át vagy annál többet költenek erre. Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot – Európa harmadik, negyedik és ötödik legnagyobb gazdaságát – rendszeresen bírálják amiatt, hogy nem járulnak hozzá eléggé.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Európának részt kellene vennie az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokban, mivel az Európai Unió finanszírozza az Oroszország elleni védelem jelentős részét – jelentette ki pénteken Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Bloomberg által idézett nyilatkozatában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sikorski megjegyezte: „Kezd egy kicsit furcsa lenni. Mi fizetjük a háborút, és még csak nem is mindig rendelkezünk teljes körű információkkal.” Szerinte az EU-országok már több mint 200 milliárd eurót költöttek Ukrajna támogatására, és további 90 milliárdot ígértek. Ez elegendő a védelem finanszírozására körülbelül további két évre – tette hozzá.
A lengyel diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Európa valódi pénzt költ, beleértve az amerikai fegyverek vásárlását Kijev számára. Ezért beleszólása van egy esetleges megállapodás feltételeinek meghatározásába. Kijelentése a háború befejezésére irányuló fokozódó amerikai erőfeszítések közepette hangzott el. Ugyanakkor az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna közötti közelmúltbeli tárgyalások európai képviselők részvétele nélkül zajlottak, ami aggodalmat keltett az EU-ban.
A lengyel külügyminiszter elutasította Moszkva azon állításait is, miszerint a győzelme elkerülhetetlen. Szerinte Ukrajna jelentős veszteségeket okoz Oroszországnak, a Kreml pedig kimeríti a hadigazdaság támogatására szolgáló erőforrásait. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország még nem tudta teljesen elfoglalni Donbászt. Ugyanakkor felszólította Európát, hogy erősítse meg saját védelmét, mivel attól tart, hogy az Egyesült Államok csökkentheti katonai jelenlétét a kontinensen. „Európának komolyan kell vennie ezt” – mutatott rá Radosław Sikorski.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Európának részt kellene vennie az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokban, mivel az Európai Unió finanszírozza az Oroszország elleni védelem jelentős részét – jelentette ki pénteken Radosław Sikorski.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771020960
[modified] => 1771010336
)
[title] => Sikorski: az USA keres az ukrajnai fegyverszállításon, miközben mi, az Európai Unió fizetünk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=177902&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177902
[uk] => 177912
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 177903
[image] => Array
(
[id] => 177903
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski.jpg
[original_lng] => 28629
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1771005738:2
[_thumbnail_id] => 177903
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1418
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 693936855001
[_oembed_24eeb9fbffae85a14c3cfc9cdba2718b] =>
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
António Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok tucatnyi ENSZ-szervezetből való kilépéséről szóló döntése miatt – jelentette ki Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Reuters, írta az Ukrinform.
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy az Egyesült Államok kilép tucatnyi nemzetközi és ENSZ-struktúrából, mert azok „az Egyesült Államok nemzeti érdekeivel ellentétesen járnak el”.
Dujarric elmondása szerint az amerikai listán szereplő 31 ENSZ-szervezet „többségét” az ENSZ rendes költségvetése finanszírozza. A szóvivője hozzátette, hogy a szervezet nem kapott hivatalos értesítést a Trump-adminisztrációtól, megjegyezve, hogy vannak olyan szervezetek az amerikai listán, amelyeknek hivatalos leveleket kellene küldeni a listáról való eltávolításhoz.
„Minden ENSZ-szervezet továbbra is teljesíti a tagállamai által meghatározott megbízatását. Az Egyesült Nemzetek Szervezete elszámoltatható azok felé, akik tőlünk függenek” – mondta Dujarric.
Az Egyesült Államok a legnagyobb befizető az ENSZ rendes költségvetéséhez, a Közgyűlés által elfogadott becslések szerint a maximális 22%-ot fizeti. Ezek a befizetések kötelezőek. Dujarric elmondta, hogy az Egyesült Államok tavaly nem fizetett be a rendes költségvetésbe. Washington jelenleg körülbelül 1,5 milliárd dollárral tartozik.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendes költségvetéséhez és a Közgyűlés által jóváhagyott békefenntartó műveletek költségvetéséhez való hozzájárulás az ENSZ Alapokmánya értelmében jogi kötelezettség minden tagállam, beleértve az Egyesült Államokat is” – hangsúlyozta Dujarric. A rendes költségvetés, amely 2026-ra 3,45 milliárd dollárt tesz ki, politikai, humanitárius, gazdasági, társadalmi, leszerelési és kommunikációs tevékenységeket fedez. A legtöbb ENSZ-ügynökséghez, alaphoz és programhoz, például a Világélelmezési Programhoz és az UNICEF gyermekvédelmi szervezethez való hozzájárulás önkéntes.
[type] => post
[excerpt] => António Guterres, az ENSZ főtitkára sajnálatát fejezte ki az Egyesült Államok tucatnyi ENSZ-szervezetből való kilépéséről szóló döntése miatt – jelentette ki Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője, számolt be a Reuters, írta az Ukrinform.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768041120
[modified] => 1767969386
)
[title] => Az ENSZ reagált az USA több nemzetközi szervezetből való kilépéséről szóló döntésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=174670&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 174670
[uk] => 174607
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 174608
[image] => Array
(
[id] => 174608
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[original_lng] => 292068
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/630-360-1740129835-677.png
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1767962187:12
[_thumbnail_id] => 174608
[_edit_last] => 12
[views_count] => 877
[_algolia_sync] => 624282368001
[_oembed_befbab4e2153b29d57201c779fc820e9] =>
[_oembed_time_befbab4e2153b29d57201c779fc820e9] => 1775744253
[_oembed_13ef47192214d4c2942c1ebc3bcecb58] =>
Russian investment envoy Kirill Dmitriev has said that Russia will have contacts with US negotiators Steve Witkoff and Jared Kushner this week, state news agency RIA reports. https://t.co/Vh6J0tj9tV
— Al Arabiya English (@AlArabiya_Eng) June 5, 2026
Ukrajna nem lesz képes önállóan finanszírozni egy 800 ezres létszámú hadsereget a harcok lezárulta után – közölte a Novosztyi.Live-nek adott interjújában Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy az országnak nem áll rendelkezésére elegendő pénzügyi forrás egy ilyen méretű haderő fenntartásához.
Zelenszkij ezért arra kérte a nyugati partnereket, hogy „néhány évig” ők állják az ukrán fegyveres erők finanszírozását, és csak ezt követően venné át a terheket teljes mértékben Kijev. Az ukrán elnök korábban azt is felvetette, hogy kész lehet a csapatok kivonására a Donyecki Népköztársaság területéről, ha Oroszország ugyanilyen lépést tesz.
Kijev készen áll a választások megtartására, de csak akkor, ha egy sor feltétel teljesül, többek között a nyugati finanszírozás, mondta Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója.
Zelenszkij elnöki mandátuma 2024 májusában járt le, de ő a hadiállapotra hivatkozva megtagadta a választások kiírását. A héten Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Kijevnek nem szabad tovább a folyamatban lévő konfliktust ürügyként felhasználnia a választások elhalasztására.
Moszkva továbbra is azt állítja, hogy Zelenszkij „elvesztette legitim státuszát”, ami aláásná az vele aláírt bármely békeegyezmény jogszerűségét.
Zelenszkij nem próbál „ragaszkodni a hatalomhoz”, és a héten kijelentette, hogy készen áll a választásokra, de ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek szüksége van az Egyesült Államok és az európai országok segítségére „a biztonság garantálása érdekében” a szavazás során.
Podoljak bővebben kifejtette álláspontját, és az X-en írta, hogy Zelenszkij felszólította a parlamentet, hogy készítse elő az alkotmány és a törvények módosításait. Podoljak azonban hozzátette, hogy a szavazás megtartásához három feltételnek kell teljesülnie.
„A szavazás ideje alatt nem repülhetnek rakéták és drónok. Az egyetlen reális megoldás a fegyverszünet” – írta Podoljak, hozzátéve, hogy a fronton és a frontvonalak közelében lévőknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy „válasszanak és megválasztassák magukat”. Elmondta, hogy „több millió menekült” miatt a folyamat „bonyolult és költséges”.
„Ez a teher nem hárulhat egyedül Ukrajnára” – jelentette ki Zelenszkij tanácsadója, hozzátéve, hogy Kijev csak akkor lesz „kész” a szavazás folytatására, ha a finanszírozás és két további feltétel garantálva van.
Több pénzt kért Ukrajna támogatóitól drónokra Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter vasárnap.
Az ukrán tárcavezető az X-en azt írta: Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborút csak akkor fejezi be, ha elveszti azt az illúziót, hogy győzelmet arathat a harctéren, másrészt pedig a háború folytatása többe kerül a háború lezárásánál.
„A modern fegyverkezési verseny nem atomfegyverek, hanem olcsó drónok milliói körül forog” – tette hozzá a külügyminiszter. „Aki a gyártást gyorsabban tudja felpörgetni, az tudja biztosítani a békét” – fogalmazott.
Ehhez az ukrán hadiiparnak pénzre van szüksége.
„Jövőre mintegy 20 millió drónt tudunk előállítani, amennyiben megfelelő finanszírozást kapunk” – mutatott rá Szibiha anélkül, hogy konkrét összeget említett volna.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A bíróságról az Európa Tanács és Volodomir Zelenszkij elnök állapodtak meg, de egyelőre nincs meg a működéshez szükséges, évi közel 85 millió eurós összeg.
„Az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos bűncselekmények tárgyalására alapított bíróság létrehozása költségvetési nehézségekbe ütközik” – mondta az Euronewsnak három, az az ügyre rálátó forrás. Megjegyezték: az európai nemzetek számára kihívás, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül előteremtsék a költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközöket.
A különleges bíróság létrehozásáról az Európa Tanács és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban kötött kétoldalú megállapodást. (A 46 tagból álló Európa Tanács nem egyenlő az Európai Tanáccsal, mely az EU-s tagállamok állam- és kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény.)
Az Euronews megkérdezte az amerikai hatóságokat, hogy a Trump-kormány érdekelt-e a bírósághoz való csatlakozásban, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A lap forrásai elmondták, hogy az Európa Tanács eredetileg egy olyan költségvetési tervezetet terjesztett elő, amely a bírósághoz kapcsolódó működési költségek teljes összegét mintegy évi 75 millió euróban állapítja meg.
A bíróságnak Hollandia adna otthont, a 75 millió euróhoz hozzájönnek még az irodák bérleti díjai és a biztonságos munkakörülmények megteremtése. Az Euronews forrásai szerint utóbbiakhoz az EU-nak évi 10 millió eurós hozzájárulást kellene biztosítania.
Európa nehéz pénzügyi döntések előtt áll
Az európai G7-országok, így Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság az Európa Tanács legfontosabb adományozói, de az ügyre rálátó forrásaink szerint egyelőre nem világos, hogy részt vesznek-e a bíróság éves finanszírozásában, sőt: szerintük nem is dolgoznak aktívan a projektben. Lapunk megkereste Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság kormányát, illetve az Európai Bizottságot is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Az Európa Tanács sem nyilatkozott, mindössze annyit közöltek, hogy „a tagállamokkal folytatott tárgyalások folyamatban vannak.”
A különleges bíróság létrehozásának oka
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű kormányközi szervezet, mely magában foglalja az Emberi Jogok Európai Bíróságát. A bíróság az EU-tól különálló intézmény.
Ukrán tisztviselők a törvényszék létrehozását kifejezetten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájának kiegészítésére kérték, ugyanis az ICC nem a háború bűncselekményét, hanem a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgálja.
A munka megkezdéséhez a törvényszéknek meg kell határoznia, hogy minimum hány ország vesz részt a vizsgálatokban, Ukrajna esetében viszont ezt a számot még nem határozták meg. A minimális létszám általában 16, de szakértők szerint Ukrajna esetében több országnak kell csatlakoznia. Forrásaink szerint nemcsak a létszám, hanem a résztvevők nemzetközi diplomáciában betöltött ereje és befolyása is fontos lehet.
