Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint a frontvonal egyre közelebb kerül az Európai Unióhoz Oroszország imperialista törekvései, nevezetesen az Ukrajna ellen indított háború miatt.
„Soha nem volt még ilyen nagy a háború kockázata az európai kontinensen, az Európai Unióban, mert közel 15 éve a fenyegetés fokozatosan közelít, a frontvonal egyre közelebb kerül hozzánk” – fogalmazott hétfőn a francia diplomácia vezetője a France Inter közrádióban, néhány órával az ukrajnai háborúról és Európa biztonságáról tartandó parlamenti vita előtt.
„Oroszország ukrajnai agressziós háborújának befejezéséhez azt szeretnénk, hogy az Egyesült Államok nyomásgyakorlással tárgyalóasztalhoz ültesse Vlagyimir Putyint, ő pedig egyezzen bele, hogy egyszer s mindenkorra véget vet imperialista törekvéseinek, amelyek egyre közelebb hozták a frontvonalat hozzánk” – mondta a külügyminiszter.
Barrot üdvözölte a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében 15 ország részvételével összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó eredményét, és kijelentette: „Felébredt az európaiak egy jelentős része, akik eddig nem voltak hajlandók észrevenni, hogy mi a helyzet”.
Ezek az európai országok szerinte most már meg vannak győződve arról: „Európának képesnek kell lennie arra, hogy saját védelmét és biztonságát garantálja, és hogy működésbe kell léptetni a szükséges eszközöket ahhoz, hogy soha többé ne kelljen az Egyesült Államoktól megkérdeznünk, mit tud tenni az európai biztonságért.”
A francia miniszter kifejtette, hogy a Franciaország és Nagy-Britannia által előterjesztett javaslat egy egy hónapos ukrajnai tűzszünetre a levegőben, a tengeren és az energetikai infrastruktúrákban annak ellenőrzésére szolgál, hogy Oroszország valóban hajlandó-e véget vetni ennek a háborúnak. Hozzátette, hogy ez kezdetben nem jelentené az orosz csapatok szárazföldi kivonását.
„Ezután kezdődnek majd az igazi béketárgyalások, mert mi békét akarunk, de szilárd és tartós békét” – hangsúlyozta.
Barrot szerint lehetséges a párbeszéd folytatása Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között a pénteki washingtoni heves konfrontációt követően.
„Úgy vélem, hogy mindkét oldalon megvan az elszántság, egy közös meggyőződés, hogy Ukrajna, az európaiak és az amerikaiak érdeke is az, hogy gátat szabjunk az orosz imperializmusnak” – mondta a francia külügyminiszter.
[type] => post
[excerpt] => Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint a frontvonal egyre közelebb kerül az Európai Unióhoz Oroszország imperialista törekvései, nevezetesen az Ukrajna ellen indított háború miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1741093560
[modified] => 1741046987
)
[title] => Figyelmeztet a francia külügyminiszter: soha nem volt még ilyen nagy a háború kockázata az Európai Unióban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143292&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143292
[uk] => 143403
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 143293
[image] => Array
(
[id] => 143293
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott.png
[original_lng] => 576410
[original_w] => 876
[original_h] => 499
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott-768x437.png
[width] => 768
[height] => 437
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott.png
[width] => 876
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott.png
[width] => 876
[height] => 499
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott.png
[width] => 876
[height] => 499
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/barrott.png
[width] => 876
[height] => 499
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1741101970:3
[_thumbnail_id] => 143293
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1383
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1202975783001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10912
[1] => 25080
[2] => 106845
[3] => 673203
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => figyelmeztetés
[2] => háború
[3] => Jean-Noël Barrot
)
)
[1] => Array
(
[id] => 139874
[content] =>
Az orosz–ukrán háború lezárása után a szervezett bűnözés jelentős növekedésére figyelmeztet a lengyel elnök. Andrzej Duda szerint Ukrajnának masszív támogatásra lesz szüksége biztonsága garantálásához, és a bűnözés terjedése Lengyelországot, Nyugat-Európát és az Egyesült Államokat is érintheti. A Financial Timesnak adott interjújában az elnök párhuzamot vont az 1990-es évek eleji oroszországi helyzettel.
Duda aggodalmát fejezte ki, hogy a harcok befejeztével a bűnözés átterjed Ukrajnából Lengyelországba és más nyugati országokba. Az elnök a helyzetet az 1990-es évek eleji Oroszországhoz hasonlította, amikor az afganisztáni háború veteránjai körében elterjedt a szervezett bűnözés és az erőszak.
Emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikor a Szovjetunió összeomlott, és mennyire megugrott a szervezett bűnözés Nyugat-Európában, de az Egyesült Államokban is – mondta Duda. Hozzátette, hogy a jelenlegi ukrajnai konfliktus áldozatainak száma jóval magasabb, mint az afganisztáni háborúban volt. Az elnök hangsúlyozta, hogy egy esetleges békemegállapodás után Ukrajnának mindenképpen támogatásra lesz szüksége a gazdaság újjáépítéséhez és a belső rend fenntartásához. Duda rámutatott a hazatérő katonák potenciális problémáira is, kiemelve a poszttraumás stressz zavar és a kilátástalanság veszélyeit.
A lengyel–ukrán kapcsolatokat illetően Duda megemlítette a két ország közötti feszültségeket, amelyek a második világháborús atrocitások áldozatainak exhumálása körüli nézeteltérésekből fakadnak. Bár novemberben előzetes megállapodás született az ügyben, a kérdés továbbra is jelentős szerepet játszik a lengyel belpolitikában. Az ukrán támogatással kapcsolatban Duda kijelentette, hogy Lengyelország továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, de nem feltétlenül csapatok küldésével.
Az államfő hangsúlyozta Lengyelország kulcsszerepét a katonai és humanitárius segélyek logisztikai csomópontjaként, ugyanakkor felhívta a figyelmet az országot fenyegető potenciális orosz támadások veszélyére is. Végezetül Duda kiemelte, hogy egy esetleges többoldalú tárgyalás esetén Ukrajna érdeke lenne Lengyelország részvétele is, mivel az „újjászületett orosz imperializmussal” szemben a két ország érdekei egybeesnek.
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma azt ajánlja polgárainak, hogy azonnal hagyják el Fehéroroszországot. Ezt a Külügyminisztérium hivatalos weboldalán tették közzé.
„Ne látogassák Fehéroroszországot a fehérorosz hatóságok önkényes törvényalkalmazása, a letartóztatás kockázata, az Oroszország ukrajnai háborúját támogató intézkedések, a potenciális polgári zavargások és az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének korlátozott lehetőségei miatt. Az Egyesült Államok állampolgárai Fehéroroszországban haladéktalanul hagyják el az országot” – áll a közleményben.
A Külügyminisztérium megerősítette a 4-es szintű figyelmeztetést.
Az oroszországi titkosszolgálatok „agresszív tevékenységére” hívták fel a figyelmet hétfőn a német hírszerző szolgálatok a német parlament alsóházában, a Bundestagban tartott nyilvános meghallgatáson.
Thomas Haldenwang, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke a parlamenti ellenőrző testület (PKGr) ülésén elmondta, hogy „mennyiségileg és minőségileg” is nőtt az orosz szereplők által Németországban elkövetett kémtevékenység és a szabotázsok száma is.
„A Kreml ellenségként tekint a Nyugatra, és így Németországra is” – hangsúlyozta Bruno Kahl, német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnöke.
Martina Rosenberg, a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) elnöke pedig a német hadsereg elleni kémtevékenységekről tájékoztatta a testületet. Mint mondta: a külföldi hírszerző szolgálatok az az Ukrajnába irányuló német fegyverszállításokról, a kiképzéssel vagy fegyverkezéssel kapcsolatos projektekről is igyekeznek információkat szerezni, illetve szabotázsakciókat is terveznek, hogy a bizonytalanság érzetét keltsék.
A Bundestag bizottsága általában zárt ajtók mögött ülésezik, azt ott elhangzottak titkosak, a hivatalok vezetői azonban évente egyszer nyilvánosan válaszolnak a képviselők kérdéseire.
A közel-keleti helyzet a legriasztóbb forgatókönyv szerint alakul, Oroszország minden felet önmérsékletre szólít fel – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán.
„Kapcsolatban állunk a konfliktus minden résztvevőjével, továbbra is fenntartjuk ezeket a kapcsolatokat, és minden felet önmérsékletre szólítunk fel” – nyilatkozott a szóvivő.
Leszögezte, hogy Moszkva elítél minden olyan akciót, amely civilek halálához vezet. Lehetségesnek nevezte a légi járatok ideiglenes korlátozását a közel-keleti térségben.
Szergej Lavrov külügyminiszter szerdán megvitatta a kialakult helyzetet a Moszkvába akkreditált arab nagykövetekkel. A találkozót a misszióvezetők kezdeményezték kedd éjjel.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint a találkozón „kifejezésre került a mély aggodalom” egy nagyszabású közel-keleti háború növekvő kockázata miatt, amely az egész régióra nézve pusztító következményekkel járna, egyebek között az Irán által október 1-jén Izrael ellen válaszként intézett rakétatámadás fényében. Zaharova szintén önmérsékletre szólította fel a szemben álló feleket és arra, hogy ne hagyják tovább romlani a katonai és politikai helyzetet, és akadályozzák meg, hogy a régió egy nagy háború szakadékába sodródon bele. Mint mondta, ez a Közel-Kelet egyik országának sem áll érdekében.
Hangoztatta, hogy Moszkva szerint a regionális helyzet általános javításának kulcsa a palesztin probléma igazságos rendezése. Nemzetközi erőfeszítéseket sürgetett annak érdekében, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a Gázai övezetben, és újraindulhasson a palesztin-izraeli konfliktus rendezése az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok keretei között, a két állam létét feltételező megoldás alapján.
Az ukrajnai válság rendezésével kapcsolatos kérdésekre kitérve Peszkov azt mondta, hogy Berlin nem jelezte igényét egy Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti telefonbeszélgetésre.
Megfogalmazása szerint Moszkvának és Berlinnek nincsenek kézenfekvő közös témáik a párbeszédre, Oroszország és Németország kapcsolatai az utóbbi hibájából a nullára redukálódtak. Hozzátette, hogy Putyin továbbra is nyitott párbeszédre.
Közölte, hogy dolgoznak az orosz államfőnek a novemberben Rio de Janeiróban tartandó G20-csúcstalálkozóra való utazásán.
A Kreml szóvivője nem erősítette meg azt a publikációt, amely szerint Szergej Civiljov energiaügyi miniszter felvetette volna az orosz üzemanyag- és energiakomplexum államosítását Putyinnal kedden folytatott találkozóján.
Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Oroszország fokozhatja agresszióját az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, ha Ukrajnának megengedik, hogy nyugati rakétákkal támadja mélyen Oroszországot – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Ukrajna korlátozott rakétakészlete csökkentheti stratégiai jelentőségét a csatatéren, és a jövőbeni utánpótlás bizonytalansága felveti a kérdéseket e rakétáknak a konfliktus kimenetelére gyakorolt valós hatását illetően. Ezzel a kérdéssel jelenleg Joe Biden amerikai elnök foglalkozik, aki tegnap Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyalt a helyzetről.
Az egyik fő kockázatot Oroszország lehetséges válaszlépései jelentik, egészen az amerikai és európai létesítmények elleni esetleges támadásokig, valamint az európai szabotázscselekményekig. A hírszerzés azonban úgy gondolja, hogy Moszkva rejtetten fog fellépni, hogy elkerülje a nyílt konfrontációt a Nyugattal.
Zelenszkij nyilvánosan és magán úton lobbizott azért, hogy nyugati rakétákat használhasson a háború átvitelére Oroszország területére. Vlagyimir Putyin orosz diktátor gyakran fenyegetőzik, hogy megakadályozza az Egyesült Államokat és koalíciós partnereit abban, hogy Ukrajnát modernebb fegyverrendszerekkel lássák el.
Biden és tanácsadóinak a kritikusai viszont azt mondják, hogy túl könnyen megfélemlíti őket Putyin ellenséges retorikája, és szerintük a kormányzat mérsékelt hozzáállása az ukránok felfegyverzésére hátrányos helyzetbe hozza őket a csatatéren. Ennek a megközelítésnek a hívei azzal érvelnek, hogy ez nagyrészt megakadályozta az erőszakos orosz válaszlépést, bár lehet, hogy ez már nem így van.
Nagy-Britannia már kifejezte készségét, hogy az ukránokat rakétákkal látja el az orosz célpontok elleni csapásokhoz, de várja az Egyesült Államok végső döntését. Amerikai katonai és beszállítói oldali tisztviselők úgy vélik, hogy az orosz támaszpontok és lőszerraktárak elleni csapások gyengíthetik Oroszország katonai képességeit, de elismerik, hogy ez nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy drámai módon megváltoztassa a háború menetét.
Amíg Biden elnök meg nem hozza a végleges döntést, továbbra is attól tartanak, hogy a rakéták biztosítása Moszkva jelentős eszkalációjához vezethet. Értékeléseikben azonban az amerikai hírszerző szolgálatok kétségüknek adnak hangot afelől, hogy még ha az ukránoknak megengedik is a nagy hatótávolságú rakéták használatát, akkor is lesz elég belőlük ahhoz, hogy gyökeresen megváltoztassák a háború menetét. Sőt, szerintük az első csapások után az oroszok nagy valószínűséggel lőszerraktárakat, parancsnoki állomásokat, támadóhelikoptereket és egyéb létfontosságú harctéri funkciókat vonnak ki a rakéták hatótávolságából.
Biden utasítására az amerikai hadsereg több ATACMS-t biztosíthatna az ukránoknak. De az amerikai hadsereg korlátozott rakétakészlettel rendelkezik, és tartalékkal kell rendelkeznie saját potenciális katonai szükségleteihez, mondták tisztviselők.
Ukrajna szövetségesei ismét fontolgatják annak lehetőségét, hogy feloldják az ukrán hadsereg nagy hatótávolságú fegyvereinek Oroszország elleni csapásokra vonatkozó korlátozásait. Az USA továbbra is fenntartja a tilalmat, míg Nagy-Britannia álláspontja nem változott.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy Oroszország fokozhatja agresszióját az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, ha Ukrajnának megengedik, hogy nyugati rakétákkal támadja mélyen Oroszországot.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727445600
[modified] => 1727437732
)
[title] => Az USA figyelmeztet az Oroszország elleni ukrán mélységi csapások korlátozása feloldásának a kockázataira – NYT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=127906&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 127906
[uk] => 127915
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 127907
[image] => Array
(
[id] => 127907
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa.jpg
[original_lng] => 50380
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/usa.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727430894:8
[_thumbnail_id] => 127907
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1562
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e2949f972e950cba968a44f6f6b8bdc2] =>
US hits Chinese companies with new sanctions over Russia-Ukraine war https://t.co/jfLZuZcoIS
Szeptember 9-én, hétfőn beidézték a Külügyminisztériumba Irán ukrajnai ideiglenes ügyvivőjét, Shahriyar Amuzegart az iráni ballisztikus rakéták esetleges Oroszországba szállításáról szóló jelentések miatt – számolt be a Jevropejszka pravda a Külügyminisztériumra hivatkozva.
Az iráni diplomatának elmondták, „mély aggodalmat” váltanak ki a ballisztikus rakéták esetleges Oroszországba való szállításokról szóló hírek.
Megjegyezték, hogy „szigorúan figyelmeztették” egy ilyen lépés „pusztító és helyrehozhatatlan következményeire” a kétoldalú kapcsolatokra nézve. A Külügyminisztérium más részleteket nem hozott nyilvánosságra.
Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége csütörtökön az Ukrajna elleni orosz támadások fokozott kockázatára figyelmeztetett a függetlenség napja előtt – számolt be az rbc.ua hírportál az USA ukrajnai nagykövetségének sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövetség közzétette a vészhelyzetek esetén szükséges intézkedések listáját. „Az Egyesült Államok kijevi nagykövetségének becslése szerint a következő napokban és a hétvégén az orosz drónok és rakéták éjszakai és nappali támadásainak kockázata Ukrajna egész területén nőni fog Ukrajna augusztus 24-i függetlenségének napjával összefüggésben” – olvasható a közleményben.
Az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetsége egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy veszély esetén milyen lépéseket kell tenni: követni kell a helyi média híreit, az óvóhelyek elhelyezkedését előre meg kell határozni, légiriadó esetén, azonnal fedezékbe kell vonulni, vészhelyzet esetén követni kell az ukrán hatóságok és katasztrófavédők utasításait.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Az Egyesült Államok értékelése szerint ezen a héten számítani lehet Irán és hozzá kapcsolódó fegyveres szervezetek részéről Izrael elleni támadásra – közölte a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója hétfőn, hozzátéve, hogy értékelésük egybeesik az izraeli várakozásokkal.
John Kirby újságírók előtt egy sajtóbeszélgetésen kifejtette aggodalmát az eszkaláció lehetősége miatt, ugyanakkor megerősítette az Egyesült Államok támogatását Izrael védelmében, és arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban intenzív diplomáciai tárgyalások zajlottak a „deeszkaláció” érdekében.
A fehér házi illetékes kijelentette, hogy az Izrael és a palesztin Hamász közötti tűzszünetről csütörtökre Dohába tervezett tárgyalást megtartják, és arra várják a palesztin fegyveres szervezet delegációját is. Arra a felvetésre, hogy a Hamász hétfői bejelentése szerint képviselői nem lesznek ott a tűzszüneti tárgyaláson, John Kirby úgy fogalmazott, hogy „a mi meggyőződésünk szerint a Hamász ott lesz”.
John Kirby elismerte, hogy amennyiben Irán részéről valamilyen formában támadás érné Izraelt még csütörtök előtt, akkor az befolyásolhatja a tűzszünetre vonatkozó erőfeszítéseket is. John Kirby megerősítette, hogy az Egyesült Államok átcsoportosította erőit a közel-keleti térségben Izrael védelmében.
A közel-keleti feszültségről és az eszkalációs veszélyről még vasárnap telefonon egyeztetett Lloyd Austin amerikai és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter. Az amerikai védelmi politika irányítója közölte, hogy a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatok átcsoportosításáról, valamint megerősítéséről döntött. Ennek részeként az amerikai védelmi miniszter a Közel-Keletért is felelős amerikai Központi Parancsnokság irányítása alá rendelte az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó hadihajó által vezetett haditengerészeti támadó alakulatot, amelyhez F-35C harci repülőgépek kapcsolódnak, valamint szintén a Központi Parancsnokság fennhatósága alá került a haditengerészet – irányított rakéták indítására képes – Georgia nevű, nukleáris meghajtású tengeralattjárója.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője hétfőn „határozott és súlyos” következményeket helyezett kilátásba Irán felé abban az esetben, ha ballisztikus rakéták szállításával segítené Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúját. Vedant Patel egyben drámai eszkalációnak nevezte Irán Oroszországnak nyújtott támogatásában azt, ha bekövetkezik a ballisztikus eszközök eljuttatása.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei egyeztetéseket folytatnak a következmények formájáról abban az esetben, ha Irán valóban ballisztikus rakéták százait szállítja Oroszország számára, ahogy ez a jelentésekben szerepel.
Az Egyesült Államok figyelmeztette Törökországot a következményekre, ha az ország nem hagyja abba a katonai célokra használható amerikai felszerelések exportját Oroszországba. A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Financial Timesra hivatkozva.
Matthew Axelrod, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszter-helyettese, aki a titkos technológia Amerika ellenségei kezéből való kiszorítására irányuló erőfeszítéseket vezeti, a közelmúltban találkozott török tisztviselőkkel és vezetőkkel Ankarában és Isztambulban az illegális kereskedelem felszámolására tett erőfeszítések részeként.
A kereskedelmi minisztérium egyik illetékese szerint az üzenete az volt, hogy Törökországnak többet kellene tennie az amerikai gyártmányú chipek és más alkatrészek kereskedelmének korlátozása érdekében, amelyek kulcsszerepet játszanak Oroszország Ukrajna elleni háborújában.
„Szükségünk van Törökországra, hogy segítsen megállítani az amerikai technológia Oroszországba irányuló illegális áramlását. Látnunk kell a haladást, méghozzá gyorsan a török hatóságok és az ipar részéről, különben nem lesz más választásunk, mint hogy következményeket alkalmazzunk azokra, akik megkerülik az exportellenőrzésünket” – mondta Axelrod.
