Pászka Zoltán, Rácz Attila, Leco Zsolt… csak néhány név a magyar származású elesettek közül, akik ma már sírhalmok alatt nyugszanak. Kárpátaljai magyarok, ugyanúgy, mint én – idézte fel Ferenc Viktória Európai Parlamenti képviselő a parlament szerdai vitájában.
Ferenc Viktória emlékeztetett rá, hogy rengeteg kárpátaljai magyar is elhunyt az orosz–ukrán háborúban, és felidézte Fabien Mandon, a francia vezérkari főnök szavait, aki nemrég arról beszélt, hogy a franciáknak el kell fogadniuk, hogy a közelgő háborúban elveszíthetik a fiaikat.
Beszédében neki címezve mondta, hogy a kárpátaljai magyarok szülei „elmondhatnák a nyugat vezérkar főnökeinek, hogyan lehet felkészülni a gyermekeink elvesztésére egy háborúban. Elárulhatom, hogy sehogy!”
De arra is kitért, hogy a „kényelmes európai parlamenti páholyokból” nem lehet hitelesen üzenni a háborúban családtagjaikat elveszítő embereknek, hogy az asztalon levő béketerv hogy „nem elég jó.”
Ferenc Viktória arra is ráirányította a figyelmet, az hogy az EU pénzt és fegyvereket ad a folytatáshoz, cserébe a helyieknek kell biztosítani az emberanyagot, cinikus és embertelen hozzáállás. Valószínűleg soha nem néztek a sok szenvedést átélt emberek szemébe, és nem kérdezték meg tőlük, hogy mit szeretnének: békét vagy háborút?
Ukrajnában most van esély a békére, és ezt az esély meg kell ragadni – zárta gondolatait a képviselő.
Az Európai Parlamentben folytatódó vita középpontjába a béke került, amelyet az európai emberek egyre sürgetőbben követelnek. Ferenc Viktória a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője kiemelte, hogy Ukrajna lakosai is békére vágynak, miközben a kárpátaljai magyarokat diszkrimináció és jogkorlátozás sújtja.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy „az Európában és az Ukrajnában élő emberek is békét szeretnének, túl régóta szenvednek már és nemcsak szenvednek, hanem meg is halnak a harctéren vagy már a besorozások során átélt embertelen bánásmód következtében”. Szavai szerint a kárpátaljai magyarokat nemcsak a háború borzalmai sújtják, hanem alapvető jogaik korlátozása is, írja az Origo.
A képviselő kiemelte, hogy Kárpátalján újra felbukkantak a magyarellenes, megfélemlítő feliratok, a határátkelésnél pedig diszkriminációval kell szembenézniük a magyar közösség tagjainak.
S mindez egy unióban törekvő országban történik – figyelmeztetett Ferenc Viktória. Bírálta azt a jelentést is, amely szerinte elfogultan méltatja Ukrajna kisebbségekkel kapcsolatos látszatintézkedéseit, miközben Magyarországot arra szólítja fel, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió koppenhágai kritériumait. A képviselő hozzátette: Magyarország tiszteletben tartja az EU csatlakozási feltételeit, védi a nemzeti kisebbségek jogait, és a békét szorgalmazza.
Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője Facebook-oldalán tette közzé a következő nyilatkozatot:
„Felháborító, hogy balliberális körökben, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat követelményeként meghatározott kisebbségi jogok tiszteletben tartását ignorálják, sok esetben semmibe veszik, ha Ukrajnáról van szó.
Így történt ez a Renew Europe frakció szerdai konferenciáján, ahol többek között az is elhangzott, hogy a tárgyalási menetrendben nem találunk semmilyen megállapodást arról, hogy Ukrajnának meg kellene oldania a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, mielőtt megnyitná az első klasztert.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetném azokat, akik ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tesznek:
Az Európai Unió által meghatározott koppenhágai kritériumok megkövetelik, hogy a csatlakozási folyamat során a tagjelölt országok biztosítsák a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Emellett az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke rögzíti az Unió alapvető értékeit – köztük a kisebbségek jogainak védelmét –, míg a 49. cikk ennek érvényesülését elvárásként fogalmazza meg a csatlakozni kívánó álamokkal szemben.
Ezen kívül felhívnám a figyelmet arra is, hogy Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek is előírják az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét.
Mi több, a kisebbségi jogok rendezése kapcsán tavaly júniusban Ukrajna ígéretet tett a Magyarország által 11 pontba foglalt nemzeti kisebbségeket érintő problémák kezelésére és elvárások teljesítésére, mely elvárások az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumában is rögzítve lettek. Ezáltal a kárpátaljai magyarság jogvédelme hivatalosan is Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának részévé vált.
Ezért Ukrajnának a csatlakozási folyamatban a továbblépéshez teljesítenie kell a nemzeti kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai magyar közösség korábban élvezett jogainak teljeskörű visszaállítását! Ebből nem engedünk!
Nem hunyhatunk szemet a jogsértések felett!” – zárta bejegyzését a képviselőnő.
Nem engedünk semmiféle félrebeszélésnek, ha a kárpátaljai magyarok jogairól van szó: Ukrajnának maradéktalanul rendeznie kell a magyar kisebbség jogainak védelmét – jelentette ki Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A fideszes EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy Marta Kos bővítésért felelős biztossal folytattak eszmecserét az Európai Parlament külügyi és költségvetési bizottságainak képviselői az Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési erőfeszítéseit segítő úgynevezett Ukrajna-eszközről.
„Ukrajna újjáépítéséről, modernizációjáról beszélünk, miközben még tart a rombolás. Nagy a kockázat: mert amit ma felépítenek, holnap már talán romokban hever. Emberek halnak meg. Katonák, civilek, köztük nők és gyerekek olyan testi és lelki szörnyűségeket élnek át, amelyek életre szóló, generációkon átívelő traumákat okoznak”
– fogalmazott.
A fideszes politikus hangsúlyozta: az egész társadalmat érintő probléma megoldásában az első és legfontosabb lépésnek a béke megteremtésének kell lennie. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az Ukrajna számára küldött uniós támogatásokat „a sok nehézséget megélt nép” valós szükségleteinek biztosítására használják fel.
Marta Kos az uniós bizottság részéről konkrét programot nem nevezett meg, amely a háborút átélt lakosság mentális egészségét érintené – jegyezte meg.
A nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartását illetően Ferenc Viktória meglepőnek nevezte az uniós biztos azon kijelentését, miszerint Ukrajnát dicséret illeti, amiért hajlandó volt figyelembe venni azokat a kéréseket, amelyeket Magyarország a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartását illetően megfogalmazott.
A kisebbségi jogok helyreállítása nem történt meg – hívta fel a figyelmet. Ukrajnának a magyar kisebbség jogainak védelmét maradéktalanul rendeznie kell – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Ukrajna kizárólag a kisebbségi jogok rendezése esetén léphet előre az európai uniós csatlakozási folyamatban – írja sajtóközleményében Ferenc Viktória EP-képviselő.
Ma a Külügyi Bizottság rendkívüli ülésén Marta Kosszal, a bővítésért felelős biztossal folytattak eszmecserét a képviselők. Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták-frakció tagja felszólalásában kiemelte: „Ukrajna lakossága közel három éve szenved a háború szörnyűségeitől. Jelenleg az Ukrajnában élő kisebbségek a háború borzalmain túl jogaik korlátozását is elszenvedik. Bár tavaly a Magyarország által 11 pontban foglalt kisebbségeket érintő problémák kezelésére Ukrajna ígéretet tett, a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása továbbra sem valósult meg.”
A képviselő hozzátette:
„Aggályos, hogy a tavaly májusban alakult Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsában a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete nem kapott helyet, létrehozásával így nem valósult meg a kisebbségek valódi és szabad képviselete.”
Ferenc Viktória képviselő Marta Kos bővítési biztosnál rákérdezett, hogy véleménye szerint Ukrajna mennyiben felel meg a koppenhágai kritériumoknak, különösen a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. A biztos válaszában elmondta, hogy mind a bizottság, mind az ukrán fél számára ismert a felvetett téma, és dolgoznak rajta, hogy ez ne legyen akadálya az első alapvető klaszter megnyitásának.
Ferenc Viktória a magyarországi kormánypártok jóvoltából Kárpátalját képviseli a 2024. július 16-án megalakult új Európai Parlamentben. A képviselő asszonyt az elmúlt fél év tapasztalatairól és a brüsszeli helyzet alakulásáról kérdeztük, különös tekintettel az Ukrajnát és Kárpátalját érintő kérdésekre.
– Fél éve kezdte el munkáját az új Európai Parlament. Magyarország és Kárpátalja szempontjából melyek voltak a legfontosabb események ebben az időszakban?
– Fél évvel ezelőtt, a júniusi választásokon több millió választópolgár fejezte ki abbéli akaratát, hogy változásra van szükség az európai politikában. A csehek, az osztrákok, a magyarok, a spanyolok, a franciák, az olaszok, a hollandok megválasztott képviselői Patrióták Európáért névvel létrehoztak egy vadonatúj frakciót, amely épp a változás hangja kíván lenni Európában. A frakció, amelynek a Fidesz–KDNP EP-képviselői is tagjai, már megalakulásakor a harmadik legnépesebb csoportként foglalt helyet az Európai Parlamentben. Ez Magyarország és Kárpátalja szempontjából is nagy eredménynek számít, hiszen egy nagyobb politikai közösség áll mögöttünk és az ügyeink mögött, érdekérvényesítésünk így erősebb. Képviselőtársaimmal minden lehetséges fórumon felszólaltunk az illegális migráció ellen, a külső határok védelme, de mindenekelőtt a mielőbbi béke mellett, továbbá amellett, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák az őket megillető, korábban szerzett kisebbségi jogaikat Ukrajnában.
Emellett elmondható, hogy a parlamenti ciklus eleje nagyon összetett: az első néhány hónapban zajlanak a szakbizottságok, küldöttségek alakuló ülései, valamint az Európai Bizottság biztosainak parlamenti meghallgatásai is. Ez utóbbi kapcsán – a betöltött főtagságaim révén – 2024 novemberében több mint tíz, egyenként a három órát is meghaladó meghallgatáson vettem részt. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság magyar főtagjaként többek között a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér meghallgatásának menetét is felügyeltem. Ennek kapcsán sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a messzemenően a legfelkészültebb és leginkább hozzáértő, a tagállamok közül Magyarország által delegált biztosjelölt szakmai felkészültségét félresöpörve, politikai patthelyzetet teremtve akadályozták meg a pozíció betöltésében. Végül politikai háttéralkuk alapján döntöttek, többek között Várhelyi Olivér biztosi pozíciójának jóváhagyásáról is.
Az elmúlt fél év jelentős eseménye volt az is, hogy az Európai Tanács soros elnökségét Magyarország töltötte be. Erre csak tizenhárom évente kerül sor, így valóban nagy dolognak számít, amikor a mi miniszterelnökünk, a mi minisztereink mutatják be az Európai Parlamentben az elnökség prioritásait, szakmai programjait. Ezzel kapcsolatban az elnökség lezárultával kijelenthető, hogy kiválóan teljesített a magyar elnökség. A sikerek közül az erdélyi magyar közösség szempontjából külön kiemelném, hogy sikerült elérni, hogy 2025. január 1-től Románia a schengeni övezet teljes jogú tagja legyen, ezzel is támogatva az anyaországgal való kapcsolattartást.
– Már az induláskor nem kaphatta meg a Patrióták-frakció az őt megillető bizottsági pozíciókat, egyfajta cordon sanitaire-t igyekeztek az új frakció köré vonni az európai mainstreampártok. Valamelyest konszolidálódott mostanra a helyzet?
– A Patrióták Európáért képviselőcsoport, amely a jelenlegi ciklusban a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben, a konzervatív, keresztény értékrendet, az illegális migráció megállítását és a család fontosságát állítja középpontba. Az Európai Parlament balliberális többsége – ezen értékek ellen fellépve – a demokratikus elveket és az Európai Parlament szabályait semmibe véve akadályozza a frakciónk munkáját már a ciklus kezdetétől, s ez sajnos mára sem javult. Kezdetben ellehetetlenítették, hogy elnöki vagy alelnöki tisztségeket töltsünk be, majd elvették a lehetőségét annak is, hogy jelentéstevői feladatokat lássunk el különböző szakbizottsági témákban. Természetesen mindezt nem hagyjuk annyiban: amellett, hogy jogi úton tiltakozunk a bennünket ért igazságtalanság ellen, hangos és aktív ellenzéke leszünk a következő hónapokban a háborút, a migrációt, a még több bürokráciát és ideológiát támogató baloldali összefogásnak. A cordon sanitaire vagy egészségügyi karantén a betegség megfékezésére szolgál. De mi nem vagyunk betegek, nagyon is egészséges, a józan ész vezérelte gondolatok jellemzik politikánkat. Ezért nem engedjük, hogy elszigeteljenek minket, s ezzel elhallgattassák azt a több millió állampolgárt, akik a mi pártjainknak szavaztak bizalmat.
– Volt hatása az EP-ben az amerikai választások eredményének?
– Az amerikai elnökválasztás hatása megkérdőjelezhetetlen az aktuális világrend alakulásának szempontjából. Bízom benne, hogy Donald Trump győzelmével hamarosan pozitív változások történnek majd az Ukrajnában folyó háború lezárását illetően, és megvalósulhat sok-sok ember vágya az orosz–ukrán háború békés és igazságos rendezésével kapcsolatban is. Ha megfigyeljük a nyugat-európai politikát, ahogy közeledünk az új amerikai elnök beiktatásának időpontjához, egyre több ország vezetője emel hangot a béke lehetőségéről, egyre több szó esik a fegyverszünetről. Magyarország miniszterelnöke volt az egyetlen uniós politikus, aki a kezdetektől az azonnali tűzszünetet támogatta, és a béketárgyalások mellett foglalt állást, sőt ő volt az egyetlen, aki lépéseket is tett a béke érdekében, akit ezért sajnos aljas támadások értek. Valami hasonlót láthattunk az illegális migrációt illetően is a kezdetekben, s mára ez is óriási fordulatot vett, egyre többen veszik észre a magyar álláspont észszerűségét, egyre többen csatlakoznak hozzá. Remélem, az Európai Parlamentben is egyre többen látják majd be, hogy a jelenlegi stratégia nem hozott megfelelő eredményt: túl régóta tart már a háború, és túl sokan vesztették már életüket vagy kényszerültek elhagyni otthonukat. Ha egy stratégia nem hoz eredményt, meg kell vizsgálni más alternatívákat is, mint amilyen a diplomáciai út, a tűzszünet és a béketárgyalások lehetősége.
– Milyen tapasztalatai vannak a bizottságokban végzett munkával kapcsolatban?
– Elmondhatom, hogy intenzív, de eredményes hónapokon vagyunk túl a csapatommal. A munkám során a kárpátaljai magyarokkal szoros együttműködésben, az ő érdekükben dolgozom a leghangsúlyosabban: az elmúlt fél évben két alkalommal is ellátogathattam Kárpátaljára, hogy mind a megye vezetőségével, mind a magyar szervezetek képviselőivel találkozhassam. Ezek a találkozások mindig nagyon feltöltenek, hiszen első kézből kapok információkat a közösség valós helyzetéről, szükségleteiről.
Emellett a környezetvédelmi, a külügyi, a női jogi és esélyegyenlőségi szakbizottságokban is aktívan tevékenykedem, részt veszek az üléseken, felszólalok a vitákban. A szakbizottsági munka során az a legfontosabb, hogy a magyar emberek érdekeit képviseljük, és keressük a kapcsolódási pontokat Kárpátaljával, a kárpátaljai magyar közösséggel, amikor az európai szabályozásról döntünk: legyen szó a hulladékkezelésről, a tiszta ivóvízhez való jogról, az emberek jobb mentális egészségéről, a nők biztonságáról az utcán vagy a köztereken, a megfélemlítéstől mentes politikai környezetről vagy a kisebbségek jogairól a csatlakozásra váró országokban.
– Az új évben a Fidesz–KDNP képviselőcsoport számára mik lesznek a legfontosabb prioritások?
– Úgy gondolom, hogy egész Európa megnyugodhatna és a saját versenyképességére, növekedésére koncentrálhatna, ha végre helyreállna a béke az európai kontinensen. De mindenekelőtt ez azért kiemelkedően fontos, hogy megszűnjön az emberi szenvedés, a háborúnak ne legyen több áldozata, ne kelljen az embereknek félelemben élniük. Európán belül ez Magyarországra és Kárpátaljára is igaz. Ezért a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja számára a mielőbbi béke mellett való kiállás a 2025-ös év első számú prioritásai közé tartozik továbbra is, ez elsősorban a háború eszkalálódásának megakadályozása, másodsorban a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ezenfelül a családok, a keresztény értékrend, a határaink, a magyar nemzeti szuverenitás védelme továbbra is kiemelkedő helyen szerepel.
Az európai uniós színtéren a nemzeti kisebbségi jogok védelméért való kiállás, az uniós csatlakozási kritériumok betartatása továbbra is prioritás. Hiszen jómagam is a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően tölthetem be európai parlamenti képviselői pozíciómat. A kárpátaljai magyar közösség jogaiért való kiállást szívügyemnek tartom, és hálás vagyok az anyaországnak, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy közösségünk Európa szívében is képviselve legyen. Hiszen ezáltal kaptam lehetőséget arra például, hogy az ukrán miniszterelnök-helyettes asszonyt személyesen tájékoztassam a kárpátaljai közösséget aggasztó, Ukrajna oktatási törvényét módosítani kívánó javaslatról, amely kapcsán biztató választ kaptam. Bízom benne, hogy ezek nem üres szavak, és a kijevi vezetés valós lépéseket tesz a kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozólag, azok teljes helyreállítása érdekében.
– Kárpátalja lakossága mindennél jobban várja már a békét és a fegyvernyugvást. Brüsszelből hogyan látja ennek az esélyeit?
– Ukrajnában tragikus a helyzet, és mélyen együttérzek az ukrajnai és a kárpátaljai magyar lakossággal a veszteségek miatt, amiket el kellett szenvedniük a lassan három éve tartó háború idején. Az emberek elfáradtak, a gazdaság romokban hever, a tél ismét elhozta az áramszünetet, sok család sötétben, sőt hideg otthonokban vészeli át ezt a nehéz időszakot. S bár az ünnepekre az energiaellátás terén kicsit javult a helyzet, azonban ez csak ideiglenes, és talán drasztikusabb lesz a helyzet az ünnepek végével e téren. Hiszen a harcok továbbra is folynak, egyre intenzívebbek. Egyre többször éri légitámadás Kárpátalját is. Folyamatosak a besorozások, rengeteg katona és civil vesztette életét, köztük rengeteg gyermek. Milliók hagyták el az országot, családok szakadtak szét.
Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb a veszteség. A fájdalom, a traumák, amiket az emberek átélnek, gyógyíthatatlan sebeket ejtenek a társadalmon, amelyeket generációk cipelnek majd magukkal. Bízom benne, hogy az új év, 2025 elhozza a várva várt békét, és ezt követően már Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, egy demokratikus, uniós csatlakozásra váró ország rekonstrukciójáról, ahol tiszteletben tartják a kárpátaljai magyar közösség jogait.
Remélhetőleg a 2025-ös év elhozza a várva várt békét, hiszen végre, közel három év után elmondható, hogy erősödik a béke hangja, Magyarország hangja visszhangra talált.
Eljött az ideje, hogy törvényes keretek között teljes mértékben helyreállítsák a kárpátaljai magyarok és más kisebbségek kisebbségi jogait, ehhez Ukrajnának gyakorlatba kell ültetnie a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó kötelezettségvállalásokat – jelentette ki Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja közleményében.
Azzal összefüggésben, hogy előző nap az Európai Parlamentben az EU–Ukrajna társulási bizottságba delegált küldöttség ülésén Olha Sztefanisinával, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettessel, igazságügyi miniszterrel folytattak eszmecserét az EP-képviselők, Ferenc Viktória elmondta: a tavaly decemberi ígéretes kezdet ellenére a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak teljes körű jogi helyreállítása továbbra sem történt meg.
Aggodalomra okot adónak nevezte az Ukrajna oktatási törvényéhez készült, 12 086. számú módosító törvénytervezet, melynek célja az ukrán nyelvi környezet megteremtése az oktatási intézményekben.
E törvénytervezet elfogadása az alapvető emberi jogok megsértése mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvük használatához való jogának korlátozását is eredményezné – hangsúlyozta.
Az EP-képviselő hozzátette: a javasolt módosítások elfogadása esetén a kisebbségi nyelvek használata kizárólag a tantermi tevékenységekre korlátozódna. A tanórákon kívül azonban csak az államnyelv használata lenne megengedett – húzta alá. Elmondása szerint a törvénytervezet megtiltaná a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar nyelv használatát a magánjellegű érintkezésekben. Előírja az államnyelv, az ukrán kötelező használatát a szünetekben, a tanári szobákban, az iskola területén és az iskolaidőn kívül is – tette hozzá.
Ferenc Viktória tájékoztatása szerint az ülésen Olha Sztefanisina azt mondta, az ukrán parlamentben figyelemmel kísérnek minden olyan kezdeményezést, mely valamilyen mértékben érinti az uniós csatlakozási folyamat tárgyát képező kérdéseket. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a kormány elé terjesztett törvényjavaslatokba nem tettek az említettekhez hasonló korlátozásokat, mivel azok a nyelvhasználat mellett a szabadságjogokat is sértik – tette hozzá Olha Sztefanisina.
Ferenc Viktória hangsúlyozta:
eljött az ideje, hogy törvényes keretek között teljes mértékben helyreállítsák a kárpátaljai magyarok és más kisebbségek kisebbségi jogait.
„Remélem, hogy az ukrán kormány és a kisebbségek konstruktív módon, a kisebbségek valós képviselőinek bevonásával közösen tudnak együttműködni e cél elérése érdekében”
– zárta gondolatait a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője.
Vidékünkön tett munkalátogatást december 9-én Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője, aki ezúttal megbeszélést folytatott Babják Zoltán polgármesterrel, megtekintette a Jánosi határában felépült szilárdhulladék-kezelő üzemet, találkozott a Harkiv közeli Zolocsivból származó, jelenleg Jánosiban táborozó gyerekekkel, majd a beregszászi Rákóczi-főiskolán egyeztetett a kárpátaljai magyar oktatás aktuális helyzetéről.
Az Európai Parlament (EP) képviselőjeként, a „kárpátaljai magyarok hangjaként” Ferenc Viktória második alkalommal látogatott a régióba. Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának főtagjaként a képviselő látogatásának legfőbb célja az volt, hogy első kézből tájékozódjon a helyi magyarság érdekeit, életét és életminőségének javulását szolgáló, a környezetvédelemmel kapcsolatos projektekről, köztük a Jánosi Hulladékkezelő Üzem jelenlegi helyzetéről. Itt-tartózkodásának első állomásaként találkozott Babják Zoltánnal, a Beregszászi kistérség polgármesterével, akivel kulcsfontosságú kérdésekről tárgyaltak a Jánosi határában felépült, szilárd háztartási hulladék feldolgozására szolgáló üzemről. A megbeszélést követően a tisztviselő személyesen is megtekintette a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) eddigi legnagyobb volumenű ukrajnai beruházását, a magyarországi és európai uniós támogatásból felépült modern hulladéklerakó üzemet. Az alkalmon jelen volt a Tisza ETT vezetése Seszták Oszkár elnökkel és Volodimir Csubirko társelnökkel az élen, Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, valamint a helyi önkormányzat vezetői.
„A mai napon azért látogattam Kárpátaljára, hogy megtekintsem ezt a projektet, hogy azok az európai uniós hulladékkezelési irányelvek – amelyek a körforgásosságot is előtérbe helyezik – hogyan valósulnak meg a régióban, ha vannak kihívások, akkor melyek azok, és hogyan lehet ezt a kezdeményezést sikerre vinni. Azt láttam, hogy egy példaértékű kezdeményezésről van szó, s ez egy precedens is lehetne, hiszen Kárpátalján, ha megnézzük a statisztikai adatokat és a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos helyzetet, akkor nem állunk nagyon jól: a meglévő hulladéklerakók 90-95%-os mértékben telítettek, a települések mintegy 20%-ban nem is gyűjtik össze a hulladékot, ezért ezekből illegális hulladéklerakatok keletkeznek, ami egyenesen arányos a környezetszennyezéssel, a káros anyagoknak a talajvízbe jutásával. Ezek a súlyos problémák nem ismernek országhatárokat, hiszen ami itt megtörténik Kárpátalján, az néhány kilométer múlva egy magyarországi, és így már egy európai uniós probléma lesz. Ezért úgy gondolom, hogy európai parlamenti képviselőként foglalkoznom kell azzal, hogy mi történik Kárpátalján, s hogy itt is a lehető legjobb módon kezeljék a problémákat, a környezetvédelmi kihívásokat” – húzta alá Ferenc Viktória, hangsúlyozva annak lehetőségét, hogy képviselői munkája során szívesen támogatná azokat az európai uniós direktívákat, amelyek azt mondják, hogy akár az Unió határain túl is – különösen egy csatlakozásra váró ország tekintetében – figyeljenek oda a hulladékkezelésre.
A tisztviselő ezután a Jánosiban található Helikon Hotelben találkozott a Harkiv megyei, jelenleg itt táborozó gyerekekkel, akik Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma támogatásának, valamint a Tisza ETT koordinálásának köszönhetően egyhetes táborban vehetnek részt.
„Szívszorító volt látni a kisfilmet arról, ahogyan ez a település (Zolocsiv – a szerk.), az ott található oktatási intézmények romokká váltak az orosz légicsapások következtében, s látni a gyerekek arcát, amikor ezt újra átélik. Ez a háború már túl régen tart, ezért a mielőbbi béke eljövetelének a reményében szeretnék osztozni a gyerekekkel” – mondta Ferenc Viktória, kiemelve, hogy ő a béke elérésének a diplomáciai útját tartja járhatónak, továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett és elítéli az orosz agressziót. „Nagyon elszomorító látni az embereknek, többek között ezeknek a gyerekeknek a szenvedését, és azt kívánom, hogy mielőbb legyen tűzszünet, mielőbb üljenek oda a tárgyalóasztalhoz a felek, hogy mihamarabb elkezdődhessen ezen gyerekek otthonainak az újjáépítése” – tette hozzá.
A nap végén a képviselő a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán találkozott Orosz Ildikóval, a főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnökével, Csernicskó István rektorral, valamint az intézmény prorektoraival, akikkel a kárpátaljai magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, az aktuális kihívásokról – elsősorban az Ukrajna oktatási törvényéhez készült 12 086. számú módosító javaslatról, amely ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket – egyeztettek.
„Szeretnék továbbra is rendszeresen kapcsolatban lenni a kárpátaljai magyar közösséggel. A brüsszeli és a strasbourgi munka nagymértékben megkívánja a személyes jelenlétet, de ahogyan az időm engedi, és ahogyan az ügyek megkívánják, én fontosnak tartom, hogy minél gyakrabban Kárpátaljára látogassak. Nagyon fontos, hogy első kézből kapjak információkat, hogy jelen tudjak lenni és ki tudjam fejezni a kárpátaljai magyar közösség felé azt, hogy számíthatnak rám, és elmondhatják nekem azt, hogy mit szeretnének európai szinten megjeleníteni, képviselni látni” – szögezte le Ferenc Viktória.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője az újság hasábjain keresztül azt kívánja a helyieknek, hogy a gyakori áramszünetek ellenére a szeretet ünnepe hozza el a fényt és a világosságot az itt lakók otthonaiba, és a mielőbbi békét a világba.
Ferenc Viktória szeptember 7-én, európai parlamenti képviselőként első alkalommal látogatott Kárpátaljára. Részt vett a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségén Salánkon, majd Beregszászban, a Rákóczi-főiskola Győr termében találkozott megyénk magyar szervezeteinek, egyházainak vezetőivel, valamint a magyar polgármesterekkel. A találkozót, amelyet prof. dr. Csernicskó István, a főiskola rektora moderált, oktatási kérdések, az önkormányzatok helyzete és környezetvédelmi problémák megvitatása jellemezte.
Európai uniós képviselőnk a találkozót követően a sajtónak elmondta: „A Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, a KMKSZ támogatásával kárpátaljai képviselőként kerültem be az Európai Parlamentbe, ezért számomra alapvető fontosságú, hogy közvetlen kapcsolatot ápoljak a kárpátaljai magyarság legitim képviselőivel, hogy megismerjem azokat a problémákat, amelyek az ő számukra fontos és megoldandó prioritást jelentő problémák. A mai rendezvény is azért jött lére, hogy találkozzak az általam már ismert és kevésbé ismert vezetőkkel, hogy megtudjam tőlük első kézből azokat a fontos információkat, igényeket, amelyek őket foglalkoztatják. Szó volt az oktatásról, a környezetvédelemről, amely számomra szintén egy fontos prioritás az Európai Parlamentben. Bízom abban, hogy ezekkel az információkkal – amelyek kincset érnek – visszatérve Brüsszelbe, tudok segíteni a kárpátaljai magyarság valós problémáin. Azt gondolom, hogy az Európai Parlament egy nagyszerű hely arra, hogy felhívjuk a figyelmet bizonyos kérdésekre, például a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, igényeire, elvárásaira. A következő öt évben minden bizonnyal napirendre fog kerülni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata, itt nagyon fontosnak tartom, hogy a koppenhágai kritériumoknak megfelelően, Ukrajna is csak azzal a feltételrendszerrel közelítsen az EU-hoz, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek lehetőségeit szabályozó törvénykezést rendezi a demokratikus elveknek megfelelően – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselőnk, aki ígéretet tett arra, hogy az állandó kapcsolattartás mellett gyakran hazalátogat majd Kárpátaljára.
A találkozón jelen volt Sin József is, a KMKSZ alelnöke, aki a találkozót értékelve elmondta: „Úgy érzem, nagyon hasznos volt a mai találkozó, a több mint két tucat résztvevő közül mindenki elmondta az elképzeléseit, javaslatait, meglátásait, hogy hogyan látna együttműködési lehetőséget az Európai Parlament képviselőjével. Ferenc Viktória hosszasan, több lapon át jegyezte a felvetett problémákat, kérdéseket, bízok abban, hogy a munkájában majd ezt fel tudja használni. Feladat van bőven és örömmel fogadtuk, hogy a képviselő asszony jelezte, beszáll a kárpátaljai magyarság érdekében folytatott harcba” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
A két nagy párton kívül a 8 százalékos DK–MSZP–Párbeszéd és a 6 százalékos Mi Hazánk jutott be még Magyarországról az Európai Parlamentbe.
Az EP-választáson gyakorlatilag a kezdetektől (40 százalékos feldolgozottságnál közöltek először adatot, abban már számos nagyváros is szerepelt) kialakult a stabil sorrend: Fidesz 43, Tisza Párt 30,7 százalék, 8 százalék MSZP–DK–Párbeszéd, 6 százalék Mi Hazánk.
A négy bejutó párt mögött hosszan lemaradva, az 5 százalékos küszöbtől távol jött a Momentum, a Kutya Párt, Jobbik, LMP, MMM, 2RK és MeMo.
80 százalékos feldolgozottságnál aztán elkezdett minimálisan nőni a különbség, és a Fidesz–KDNP felment 44,15 százalékra, (ez 1 540 531 voksot jelent) a Tisza Párt pedig vissza esett 30,15 százalékra.
