Tovább nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között: több európai ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – úgy döntött, feloldja az Ukrajnára vonatkozó rakétacsapások hatótávolsági korlátozásait, lehetővé téve a nagyobb hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen is. A Kreml élesen bírálta a döntést, és azt állítja, hogy ez aláássa a háború politikai rendezésére tett erőfeszítéseket
Az európai országok döntése, miszerint feloldják az Oroszország elleni rakétacsapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, potenciálisan veszélyes, és aláássa a rendezésre irányuló törekvéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ szerint.
Mint arról beszámoltunk, Friedrich Merz német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország feloldja az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára. Elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang. Utóbbi még a Biden-adminisztráció alatt megtette ezt a lépést, de Németország ezidáig ódzkodott ettől a döntéstől.
A Kreml tetszését nem nyerte el a döntés, és – azután, hogy szombatra, vasárnapra és hétfőre virradóra ezernél is több támadóeszközzel légitámadást indított Ukrajna ellen – a háború politikai rendezésére irányuló törekvések veszélyeztetésével vádolja a Nyugatot.
„Ha ilyen döntések születnek, azok teljes mértékben ellentétesek lesznek a politikai rendezés elérésére irányuló törekvéseinkkel, valamint a rendezési keretek között tett erőfeszítésekkel. Ez egy meglehetősen veszélyes döntés” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan. A szakértők korábban is figyelmeztettek már, hogy Oroszország – amely még Ukrajnában is képtelen katonai céljait elérni – egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres konfliktusba bocsátkozzon a Nyugattal.
Az orosz küldöttség az isztambuli tárgyalásokon azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja Ukrajna további két régióját, Harkiv és Szumi megyéket – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Oliver Carrollra, a The Economist című brit lap tudósítójának Х közösségi oldalon közzétett tudósítására hivatkozva.
A jelentés szerint Caroll azt írta: „Egy jól informált forrás azt mondta nekem, hogy Oroszország kijelentette, csak akkor egyezik bele a tűzszünetbe, ha Ukrajna kivonja csapatait a négy „annektált” megyéből, amelyeket Oroszország nem is ellenőriz teljesen. Moszkva azzal is fenyegetőzött, hogy elfoglal további kettőt: Harkiv és Szumi megyéket.”
A riporter azt is közölte, hogy az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország harcolni fog Ukrajna ellen, „bármeddig is tart”. „Nem akarunk háborút, de készen állunk harcolni egy évig, kettőig, háromig – bármennyi ideig is. 21 évig harcoltunk Svédország ellen. Meddig állnak készen a harcra?” – idézte Megyinszkijt az újságíró.
Carroll egy másik, az orosz delegáció vezetőjének tulajdonított kijelentést is idézett. „Talán azok közül, akik ennél az asztalnál ülnek, néhányan elveszítik majd szeretteiket. Oroszország készen áll az örök harcra” – mondta Vlagyimir Megyinszkij.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke ismét megismételte azt a kijelentést, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, ha a szövetségesek nem költenek elég pénzt a védelemre. Ezt Trump mondta az NBC News-nak adott interjújában.
Ez volt az első interjúja a választási győzelme után.
Az interjúban Trump elutasította, hogy elkötelezze magát amellett, hogy az Egyesült Államok marad a NATO-ban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok akkor marad, ha „méltányosan” bánnak velük.
„Ha kifizetik a számláikat, és ha úgy érzem, hogy igazságosan bánnak velünk akkor a válasz – természetesen maradnék a NATO-ban” – mondta Trump, megismételve azt, amit az utóbbi években és a választási kampány során is kijelentett.
Trump szerint, ha a NATO-tagállamok nem tartják be ezeket a feltételeket, akkor „biztosan” fontolóra veszi az Egyesült Államok kilépését a Szövetségből.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke ismét megismételte azt a kijelentést, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, ha a szövetségesek nem költenek elég pénzt a védelemre. Ezt Trump mondta az NBC News-nak adott interjújában.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1733768220
[modified] => 1733759359
)
[title] => Trump ismét fenyegetőzött az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésével
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134787&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134787
[uk] => 134736
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 134738
[image] => Array
(
[id] => 134738
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[original_lng] => 252305
[original_w] => 860
[original_h] => 573
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733752161:5
[_thumbnail_id] => 134738
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2701
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] =>
[_oembed_time_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] => 1736320669
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Észak-Korea vasárnap ismételten megerősítette, hogy háború esetén „totálisan elpusztítja” az ellenségeit, amennyiben Kim Dzsong-un vezető parancsot ad rá. A bejelentést a KCNA állami média tette közzé, amely az ország hivatalos hírforrása – írja a Reuters.
A fenyegetés egy szombati találkozón hangzott el, ahol magas rangú katonai tisztségviselők, köztük Ri Un Ryong hadseregezredes és Yu Kyong Song haditengerészeti parancsnokhelyettes is részt vettek. Az esemény apropója a koreai háború 71. fegyverszüneti évfordulójának megünneplése volt, amelyen maga Kim Dzsong-un is jelen volt.
Észak-Korea és az Egyesült Államok között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Az észak-koreai állami média nemrégiben azt közölte, hogy nem számítanak változásra ebben a helyzetben.
A katonai tisztviselők azzal vádolták az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy „pokolian elszántak egy nukleáris háború kiprovokálására”.
1953. július 27-én Észak-Korea fegyverszüneti megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal és Kínával, amely véget vetett a három évig tartó koreai háborúnak. Észak-Korea ezt a napot „győzelem napjának” nevezi és nagy ünnepségekkel emlékezik meg róla.
Fontos kiemelni, hogy bár a fegyverszünet véget vetett az aktív harcoknak, hivatalos békeszerződés sosem született. Ez azt jelenti, hogy technikailag Észak- és Dél-Korea még mindig háborúban áll egymással.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Ha Irán területéről éri támadás Izraelt, akkor a válaszcsapás is oda fog érkezni – közölte szerdán Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter az X-en.
Katz héberül és perzsául is közzétette bejegyzését, amellyel arra reagált, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője korábban azt mondta, hogy Izraelt meg kell büntetni a Szíriában neki tulajdonított légicsapásért, amely az iráni diplomáciai képviseletet érte.
Április 1-jén a feltételezés szerint izraeli harci gépek Irán konzulátusát bombázták Damaszkuszkban, és megöltek hét iráni katonai tanácsadót, köztük az Mohammad Reza Zahedit, a Forradalmi Gárda egyik vezetőjét.
Irán az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása nyomán kitört gázai háború idején Izrael és a nyugati országok elleni harcra biztatta az általa támogatott milíciákat, köztük az Izrael északi határvidékét támadó libanoni síita Hezbollahot, valamint a jemeni húszikat, akik támadásokat intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön.
„(A finnek) mind ez idáig békében és nyugalomban éltek, erre egyszer csak Oroszország és a NATO között találták magukat, az utóbbi tagjaként; de mivel ők a mi szomszédaink, így ha, ne adj’ isten, a helyzet elmérgesedne, ők szenvednék meg először” – jelentette ki a nagykövet a RIA orosz hírügynökségnek adott interjújában.
Finnország idén csatlakozott a NATO-hoz, szakítva évtizedeken át tartó semlegességével, decemberben pedig Helsinki védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal is. Az egyezmény részeként Washington amerikai katonákat állomásoztat és katonai felszereléseket nyújt majd az északi ország védelmének támogatására.
Szergej Csemezov, a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója szerdán bejelentette: Oroszország hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit.
A múlt héten Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette, s figyelmeztetett, hogy a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus a jövőben tovább súlyosbodhat.
[type] => post
[excerpt] => Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703772240
[modified] => 1703766647
)
[title] => Finnország szenvedné meg elsőként a NATO és Oroszország közötti helyzet esetleges elmérgesedését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=99263&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 99263
[uk] => 99245
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 99251
[image] => Array
(
[id] => 99251
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[original_lng] => 52016
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703759448:12
[_thumbnail_id] => 99251
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3259
[_oembed_2facbf40cd81ec84aac2836c017688c0] =>
[_oembed_time_2facbf40cd81ec84aac2836c017688c0] => 1703765043
[_oembed_a84cd115d81c8faab5d7adf55efb6502] =>
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Moszkva válaszlépéssel fenyegetőzik, miután Moldova úgy döntött, csatlakozik az Európai Unió Moszkva elleni szankcióihoz – írja a Sky News.
Moldova az év elején 13 orosz magánszemély ellen vezetett be szankciókat, de a jelentések szerint csatlakozott az EU által Moszkva ellen bevezetett sokkal átfogóbb szankciókhoz is.
Ezt egy újabb ellenséges lépésnek tekintjük a moldovai vezetés részéről, amely teljes mértékben integrálódott a „kollektív Nyugat” oroszellenes kampányába – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
Magyar nemzetiségű képviselőtársait fenyegette Vitalij Antyipov, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője egy általa kezdeményezett, nyílt bizottsági ülésen. Antyipov már korábban is számos esetben megengedett magának magyarellenes kijelentéseket a beregszászi városháza üléstermében, ráadásul ő az, aki 2019-ben a magyar rendőrség körözési listájának az első helyén szerepelt. Ezúttal négy magyar képviselőtársa visszahívását szerette volna elérni.
A magyar tv-csatornák híradói, a sajtó és a Kárpátalja hetilap is foglalkozott Antyipov három évvel ezelőtti ügyével. Hamis néven, Anti Viktorként szerzett magyar állampolgárságot a magyar hatóságok szerint cigarettacsempészettel foglalkozó beregszászi férfi. A körözést mégis azért adták ki ellene a magyar hatóságok, mert két általa felbérelt emberrel koszorút vitetett egy magyar határrendész családi házához. A koszorún lévő felirat halálos fenyegetés volt. 2019 őszén emiatt került be a híradókba és az újságok hasábjaira Anti Viktor ügye, akit magyar útlevelében lévő fényképe alapján a beregszásziak felismertek. Az említett ügyben 2021. november 4-én rendkívüli ülésen hallgatta meg a Beregszászi Városi Tanács Vitalij Antyipov nevű képviselőjét, ahol lapunk tudósítója is jelen volt. A képviselő megalapozatlannak nevezte az ellene felhozott vádakat, ígéretet tett arra, hogy a későbbiek során a végére jár az ügynek, és a városi tanács előtt tisztázni fogja magát. Akkor Irina Selemon független városi tanácsi képviselő arról tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy Antyipov képviselővel szemben Ukrajnában is számos büntetőeljárás van folyamatban, például 2017-ben játékautomatákat üzemeltetett illegálisan.
Antyipov 2019 novembere óta még mindig nem tisztázta magát a városi tanács testülete előtt a magyarországi körözés és az itthoni büntetőeljárásokkal kapcsolatos vádak alól.
Ezzel szemben 2022. szeptember 16-án kérvénnyel fordult a tanács törvényességi, napirendi, etikai, valamint katonai és katasztrófavédelmi állandó bizottságához, amelyben tudatta, hogy néhány magyar képviselőtársát a háború kezdete óta nem látta képviselő-testületi üléseken, és a városban sem találkozott velük. Azzal vádolta meg őket, hogy szerinte külföldre szöktek a katonai szolgálat elől, ennek tisztázása céljából kezdeményezett egy bizottsági ülést, amelyre szeptember 30-án került sor.
Az önkormányzati bizottság egyik tagja beszélt tudósítónknak az ott történtekről. A nyílt bizottsági ülésre Antyipov néhány hívével együtt érkezett. Nehezményezte, hogy a kérvényében megvádolt képviselők miért nincsenek jelen személyesen, majd elsősorban azt követelte, hogy dr. Molnár D. István KMKSZ-es képviselő hollétéről tájékoztassák. A megnevezett képviselő által átadott dokumentumok alapján beigazolódott, hogy tudományos kutatói ösztöndíjjal tartózkodott külföldön, amelyet még a háború kitörése előtt pályázott meg. Ezt követően a Donyecki Regionális Oktatás- és Minőségértékelő Központ megbízásából a háború elől Magyarországra menekült és ott tartózkodó gyerekek érettségi vizsgáztatását szervezte és bonyolította le, a kelet-ukrajnai vizsgaközpont költségén.
Antyipovék más magyar képviselőket is bíráltak, kérve, hogy adják vissza a mandátumukat. Antyipov ezután kezdte el fenyegetni a magyar képviselőket, ott lévő választói és barátai pedig a KMKSZ-t és a magyar kormányt becsmérelték. A nyílt bizottsági ülésről hangfelvétel is készült, illetve a megvádolt képviselőt tisztázó dokumentumokat is bemutatták tudósítónknak.
Darcsi Karolina, a KMKSZ-frakció vezetője (amely a Beregszászi Kistérségi Tanácsban legnagyobb), lapunk főszerkesztője szerint: „Nem világos, hogy a magát most munkanélkülinek mondó Vitalij Antyipov miért akarja leváltatni KMKSZ-es képviselőtársaimat, miközben ő maga sem jelentkezett katonai szolgálatra. Az UMDSZ-szel közös koalíciónknak kényelmes többsége van a kistérségi tanácsban. Antyipov Európai Szolidaritás nevű pártjának viszont vele együtt csak négy képviselője van. Így folyamatosan botrányokkal igyekszik felhívni magukra a figyelmet. Ezúttal viszont megint messzire ment, amikor KMKSZ-es és UMDSZ-es képviselőtársait kezdte fenyegetni, csak azért, mert magyarok. Az ukrán pártok képviselői között is vannak, akik nem járnak a képviselői ülésekre, egyikük idén még egyszer sem jelent meg, de az ő távollétük nem zavarja Antyipovot” – fogalmazott Darcsi Karolina, aki megjegyezte, hogy Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelső Tanácsának elnöke arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem fosztják meg azt a közel tíz parlamenti képviselőt mandátumától, akik a háború kezdetekor külföldre távoztak és nem jöttek máig haza (közöttük kormánypárti honatyák is vannak), kifejtette, hogy a képviselőknek joguk van bármeddig külföldön tartózkodni, országunk törvényei és az alkotmány erről nem rendelkezik. Az ő tevékenységüket majd választóik fogják értékelni a választások alkalmával. A parlamenti képviselők ráadásul fizetést kapnak, míg az önkormányzatok képviselői ezt társadalmi munkában vállalják, nyilván az ő visszahívásukkal, leváltásukkal kapcsolatban ugyanaz érvényes, mint a parlamenti képviselők esetében.
Talán említésre érdemes még, hogy a békés Beregszászban a magyarok és ukránok közötti feszültséget szítani igyekvő Vitalij Antyipov túl azon, hogy valószínűsíthetően ukrán–magyar kettős állampolgár, óvodáskorú kisfiát is a magyar állam által fenntartott beregszászi P. Frangepán Katalin Gimnázium Beregszászi Bázisóvodájába járatja, ahol kizárólag magyarul zajlanak a foglalkozások.
Lapunk az illetékes magyar hatóságoktól tájékoztatást kér azzal kapcsolatban, hogy hol tart Anti Viktor 2019-es körözési ügye, illetve az ukrán bűnüldöző szervektől az ellene itthon indított büntetőeljárások állásáról, amennyiben választ kapunk, arról haladéktalanul tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
Ideje lenne, hogy „történjen valami” a Barátság kőolajvezetékkel, hogy Ukrajna jobb belátásra bírja Magyarországot – jelentette ki Olena Zerkal, az energiaügyi miniszter tanácsadója, volt külügyminiszter-helyettes csütörtökön egy konferencián, adta hírül az Ekonomicsna Pravda hírportál.
A jelentés szerint Zerkal a Kijevi Biztonsági Fórum online vitája során azt mondta: „Ukrajnának egy csodálatos befolyásoló eszköz van a kezében, a Barátság kőolajvezeték.” Mint hangsúlyozta, a Barátság vezeték külön ága megy Magyarországra, amivel „történhet valami”. „És a véleményem szerint nagyon helyénvaló lenne, ha történne vele valami” – vetette fel.
„De a kormány és az elnök kezében van a politikai döntés, hogy valóban azon a nyelven akarunk-e beszélni Orbánnal, amelyen ért, és amit rákényszerít az Európai Unióra, vagy még nem vagyunk készek erre” – tette fel a fenyegető költői kérdést Olena Zerkal.
Mint hírportálunk május 5-én beszámolt róla, Zerkal egy interjúban kijelentette, hogy Ukrajna elzárhatja az Európába kőolajat szállító Barátság vezetéket, miután az Európai Unió embargót vezet be az orosz kőolaj importjára.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Az USA és Dél-Korea óriási biztonsági válságot kockáztat a térségbeli feszültség súlyosbításával – idézte szerdán a KCNA észak-koreai hírügynökség az országot irányító Koreai Munkapárt központi bizottságának alelnökét a közelgő dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlattal kapcsolatban.
„A hadgyakorlattal Szöul a Washington ajánlotta szövetséget választotta a két Korea közti béke helyett […]. Meg fogjuk velük értetni, milyen veszélyes döntést hoztak, és azt, hogy egy rossz választás miatt milyen közel kerültek egy óriási biztonsági válsághoz” – szögezte le Kim Jongcsol.
A politikus – aki korábban részt vett Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump volt amerikai elnök találkozójának előkészítésében – úgy vélte továbbá, hogy Szöul és Washington nem viszonozzák Phenjan jóindulatát.
A hadgyakorlatot a tervek szerint a jövő héten kezdik meg, de kedden már elkezdődött az előkészítése. Washington és Szöul tagadta, hogy a műveletet támadás előkészítésére használná. Az utóbbi években az Egyesült Államok és Dél-Korea diplomáciai okokra hivatkozva csökkentette egyes hadgyakorlataik volumenét.
Kedden Kim Dzsongun húga, a Koreai Munkapárt propaganda- és agitációs osztályát vezető Kim Jodzsong szintén bírálta a műveletet, amelyet egyúttal „árulásnak” minősített Szöul részéről.
A két Korea vezetője a tavasz folyamán több levelet is váltott egymással, és abban állapodtak meg, hogy újjáépítik a két fél között a bizalmat, és javítják a két ország kapcsolatát.
International waters of #AzovSea & #BlackSea are blocked by ?? https://t.co/WG21RVMKs2. Our partners showed a strong response to ?? by supplying arms to ??.Now we expect unified reaction also:when RUS ships can’t enter world’s ports,they’ll understand the price of their impudence
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
