Az Egyesült Államokat követően Spanyolország és Olaszország nagykövetsége a szerdai nap végéig felfüggesztette működését esetleges „biztonsági fenyegetés” miatt – számolt be az rbc.ua hírportál az Agencia EFE spanyol hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a spanyol híriroda azt írta: „Az Egyesült Államok és Spanyolország ukrajnai nagykövetsége bezárt egy Kijev elleni „esetleges nagy légitámadás” miatt.” Az olasz nagykövetség is bejelentette működésének a felfüggesztését.
Az Egyesült Államok nagykövetsége ma közzétett a honlapján egy esetleges nagy intenzitású légitámadásról szóló tájékoztatást. Elővigyázatosságból a mai napon a kijevi nagykövetség zárva lesz a látogatók előtt
– jegyzi meg honlapján Olaszország ukrajnai nagykövetsége.
Az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy konkrét információkat kapott egy Ukrajna elleni esetleges súlyos légitámadásról. Emiatt az intézményt bezárták. Az állampolgáraik számára ajánlásokat is megfogalmaztak:
kövessék a híreket a helyi médián keresztül;
határozzák meg a legközelebbi óvóhelyeket;
légi támadás esetén menjek az óvóhelyekre;
kövessék a helyi hatóságok és a katasztrófavédelem utasításait.
Hazugságnak nevezte Donald Trump a TV Republika lengyel konzervatív hírtévének adott, hétfőn sugárzott interjújában a választási riválisa, Kamala Harris amerikai alelnöknek azon állítását, miszerint a republikánus elnökjelölt orosz fenyegetés esetén cserben hagyná Lengyelországot.
A lengyel újságíró egyik kérdésében Harris szeptember 11-i elnökjelölti televíziós vitában az ukrajnai háborúra vonatkozó egyik kijelentésére utalt. A demokrata párti politikus akkor úgy ítélte meg, hogy amennyiben Trump lenne az elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök „Kijevben ülne, és tekintetét Európa más részeire vetné, elsősorban Lengyelországra”.
Trump a hétfői interjúban hazugságnak nevezte Harrisnak ezt az állítását. „Senki sem tett a lengyelekért annyit, amennyit én, Kamala Harris egy hazug személy” – jelentette ki.
Megismételte korábbi véleményét: ha ő lenne az elnök, Putyin nem merte volna megtámadni Ukrajnát. „Így Lengyelország is nagyobb biztonságban volna” – tette hozzá.
A republikánus elnökjelölt kivételesnek nevezte a Lengyelországhoz való viszonyát. „A riválisaim nem szeretik a lengyeleket, nem szeretik a vallást” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban élő lengyelek elmennek majd szavazni, és „annak adják a voksukat, aki az értékeiket támogatja”.
„Gondoskodni fogok a lengyelekről” – jelentette ki Trump, aláhúzva: korábban is „mindig ezt tette”.
Az amerikai politikus barátjának nevezte Andrzej Duda lengyel államfőt, és támogatásáról biztosította az elnök azon javaslatát, hogy a NATO-tagállamok a GDP 3 százalékát fordítsák védelemre.
Észak-Korea „tragikus következményekkel” fenyegette meg a NATO-országokat, ha továbbra is ragaszkodnak „Észak-Korea-ellenes álláspontjukhoz” – számolt be a Yonhap.
Korábban a NATO elítélte Észak-Koreát és Iránt, amiért az Ukrajna elleni orosz agressziót szították azzal, hogy közvetlen katonai támogatást nyújtottak Moszkvának. Észak-Korea válaszul elítélte ezt a kijelentést, és a NATO-t „az Egyesült Államok hegemón ambíciói termékének” nevezte.
„A NATO, amely nem más, mint az Egyesült Államok háborús eszköze, rágalmazta a független szuverén államok közötti jogi együttműködést, miközben eltorzította az ukrán incidens lényegét”, közölte az ország külügyminisztériuma. „Ha a NATO továbbra is minden erőfeszítést megtesz Észak-Korea méltóságának, szuverenitásának, biztonságának és érdekeinek elnyomására, miközben továbbra is ellenséges politikát folytat vele szemben, akkor a NATO, vakon követve az Egyesült Államokat, teljes felelősséget fog viselni az általa okozott tragikus következményekért” – tette hozzá a külügyi tárca képviselője.
Emlékeztetőül, hogy Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun nukleáris támadással fenyegetőzött, ha „az ellenség megpróbálja erőszakkal megsérteni az ország szuverenitását”.
Korábban azt mondta, hogy országa „geometriai progresszióban” fogja növelni az atomfegyverek számát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetőzése, hogy Ukrajna nyugati rakétákkal támadhatja Oroszországot, nagyon veszélyes retorika, de nincs benne semmi – jelentette ki Karin Jean Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára a sajtótájékoztatóján, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Fehér Ház weboldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Jean Pierre megjegyezte, hogy az orosz elnök által hangoztatott retorika „nem új Oroszország esetében”, és hozzátette, hogy valójában ez „az orosz propaganda fő üzenete a háborújukban. Azt is elmondta, hogy az ukrajnai háború véget érhet, ha Oroszország kivonja a csapatait Ukrajnából. A Fehér Ház azonban nem változtatott álláspontján az Oroszország hátországára mért ukrán rakétacsapások kapcsán – emlékeztetett.
„A politika nem változott. De továbbra is azt fogom mondani, hogy Joe Biden elnök elkötelezett amellett, hogy Ukrajna rendelkezzen azzal, amire szüksége van ahhoz, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben, és megvédje a demokráciáját” – hangsúlyozta Karin Jean Pierre.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegetőzése, hogy Ukrajna nyugati rakétákkal támadhatja Oroszországot, nagyon veszélyes retorika, de nincs benne semmi – jelentette ki Karin Jean Pierre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726330500
[modified] => 1726326544
)
[title] => Putyin fenyegetőzése veszélyes, de nincs benne semmi új – Fehér Ház
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126619
[uk] => 126622
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 126620
[image] => Array
(
[id] => 126620
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre.jpg
[original_lng] => 27721
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/karin-jean-pierre.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726317259:2
[_thumbnail_id] => 126620
[_edit_last] => 12
[views_count] => 650
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_225c6effd79666c3925d0574caee2e14] =>
Ukrajna engedélyt kér a Nyugattól, hogy nagy hatótávolságú Storm Shadow rakétákat használjon célpontok megsemmisítésére Oroszország mélyén, hogy rávegye Moszkvát az ellenségeskedés beszüntetéséről szóló tárgyalásokra – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy magas rangú kijevi tisztviselők azt feltételezik, hogy meghatározott angol–francia rakéták „demonstrációs támadásban” történő alkalmazása megmutatja a Kremlnek, hogy a főváros közelében lévő katonai létesítmények ki vannak téve a közvetlen csapásoknak. Egy magas rangú kormánytisztviselő szerint a számítás szerint Oroszország csak akkor veszi fontolóra a tárgyalások lehetőségét, ha úgy ítéli meg, hogy Ukrajna képes „fenyegetni Moszkvát és Szentpétervárt”. Ez a stratégia azonban magas kockázattal jár, és jelenleg nem élvezi az Egyesült Államok támogatását.
„Ukrajna hónapok óta lobbizik azért, hogy engedélyezze a Storm Shadow alkalmazását Oroszországon belüli célpontok ellen, de sikertelenül. Miközben a hadsereg küzd a keleti fronton, egyre inkább úgy gondolják, hogy a legnagyobb reménye az ellentámadásban rejlik” – írta a kiadvány. A lap felidézte Zelenszkij elnök függetlenség napi nyilatkozatát, amelyben megígérte, hogy visszafizeti az agresszor államnak a polgári lakosságot ért rakétacsapásokat.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
Ukrajna sürgeti Belaruszt, hogy ne fokozza a helyzetet a két ország kapcsolatában. Így kommentálta az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij a fehéroroszok fenyegetéseit, miszerint bezárják Ukrajna minszki nagykövetségét, közölte az Unian.
„Láttuk ezeket a nyilatkozatokat, alaposan tanulmányoztuk, elemeztük őket. Őszintén szólva nem látjuk különösebben célszerűnek, hogy reagáljunk rájuk, mert a belorusz fél több olyan nyilatkozatáról ismert, amelyekre nem érdemes reagálni. Csak annyit mondok, hogy az Ukrajna felől érkező »képzeletbeli fenyegetések« kreálása nem teszi ezeket a fenyegetéseket valóságosabbá, ezért arra buzdítunk, hogy ne szítsuk ezeket az ukránellenes érzelmeket, és ne keltsük ezt a benyomást valamiféle képzeletbeli fenyegetésekről, amelyek nem léteznek” − hangsúlyozta Tyihij.
A szóvivő hozzátette, hogy az ukrán külügyminisztérium továbbra is figyelemmel fogja kísérni Belarusz lépéseit és kijelentéseit, és ennek megfelelően fog reagálni.
Jens Stoltenberg szerint Kína rengeteg olyan technológiát ad át az oroszoknak, amelyet az Ukrajna elleni háborúban használhatnak fel. A NATO-főtitkár ezért úgy gondolja, a katonai szövetség tagországainak el kell gondolkodnia egy lehetséges gazdasági következményen. Nem ez lenne az első alkalom, hogy Pekinget az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért szankcionálják.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a BBC-nek adott interjújában azt hangsúlyozta, Kínának számolnia kell az Oroszországnak nyújtott támogatások következményeivel.
A főtitkár szerint Peking kétféleképpen próbál meg érvényesülni: egyrészt támogatja az oroszok háborús erőfeszítéseit, másrészt megpróbálja fenntartani a kapcsolatait az európai szövetségeseivel, „ami hosszú távon semmiképp sem működőképes”.
Az interjúban Stoltenberg kitért arra is, hogy úgy véli, Oroszország semmi jelét nem mutatja annak, hogy enyhítene az Ukrajna elleni háborúján. Majd példaként említette, hogy annak ellenére, hogy több tucat ország kötelezte el magát Kijev mellett a svájci békecsúcson, Oroszország időpocsékolásnak tartotta a találkozót és kijelentette, hogy csak abban az esetben hajlandó béketárgyalásokat folytatni, ha Ukrajna „lényegében megadja magát”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég felvázolta, Oroszország milyen feltételekkel hajlandó tárgyalni a háború befejezéséről Ukrajnával.
Az orosz elnök szerint ahhoz, hogy megszülessen a béke, az ukrán csapatoknak teljesen ki kell vonulniuk a de facto Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságból, valamint a Herszoni és Zaporizzsjai területről. Ugyanakkor feltételként szabta meg, hogy Ukrajnának hivatalosan be kell jelentenie, hogy elutasítja a NATO-csatlakozást.
Peking kulcsfontosságú technológiákat ad át
Arra a kérdésre, mit tehetnek a NATO-tagországok Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatban, Jens Stoltenberg azt válaszolta, jelenleg is egyeztetnek a lehetséges szankciókról.
Hozzátette: Kína rengeteg olyan technológiát ad át az oroszoknak, amely kulcsfontosságú az Ukrajna ellen felhasznált fegyverek gyártásához.
Ha Kína nem hajlandó változtatni az álláspontján, akkor el kell gondolkodnunk egy lehetséges gazdasági következményen – fogalmazott a lap szerint Stoltenberg.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy Pekinget az Oroszországnak nyújtott támogatásaiért szankcionálják. Múlt hónapban az Egyesült Államok vezetett be korlátozásokat az ország ellen. Az amerikai szankciók legalább húsz kínai céget érintenek.
Kína ezzel szemben visszautasítja, hogy halálos fegyvereket adna el az oroszoknak, illetve azt is kijelentette, hogy „rendkívül körültekintően jár el a kettős felhasználású termékek exportjával kapcsolatban”. Aláhúzták: a törvényeknek és az előírásoknak megfelelően kezelik a helyzetet.
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
A NATO-tagok újabb nukleáris fegyverek telepítéséről tárgyalnak Oroszország és Kína növekvő fenyegetésével szemben – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Telegraph című brit lapnak adott interjúban, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta, hogy a NATO-nak meg kell mutatnia a világnak a nukleáris arzenálját, hogy közvetlen üzenetet küldhessen ellenségeinek. Elmondta, hogy a tagok között élő egyeztetések zajlottak a rakéták raktárból való kihozataláról és készenléti állapotba helyezéséről, és elrettentésként az átláthatóságra szólított fel. „Nem megyek bele a műveleti részletekbe, hogy hány nukleáris robbanófejet kell készenlétbe helyezni és melyeket kell tárolni, de konzultálnunk kell ezekről a kérdésekről. Pontosan ezt tesszük” – erősítette meg.
A nukleáris átláthatóságnak a NATO nukleáris stratégiája sarokkövének kell lennie – mondta a NATO-főtitkár –, hogy a szövetség felkészüljön a veszélyesebb világra. „Az átláthatóság segít közvetlen üzenetet küldeni arról, hogy természetesen nukleáris szövetség vagyunk. Természetesen a NATO célja egy atomfegyver nélküli világ, de amíg vannak nukleáris fegyverek, addig nukleáris szövetség maradunk, mert ez egy olyan világ, ahol Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának is van nukleáris fegyvere, ha a NATO-nak nincs, az egy veszélyesebb világ” – hangsúlyozta ki.
A főtitkár figyelmeztetett arra, hogy Kína különösen sokat fektet modern fegyverekbe, beleértve nukleáris arzenálját is, amely szerinte 2030-ra 1000 robbanófejre fog növekedni. „Ez pedig azt jelenti, hogy a nem túl távoli jövőben olyasmivel nézhet szembe a NATO, amivel még soha, mégpedig két potenciálisan atomfegyverrel rendelkező ellenféllel – Kínával és Oroszországgal. Ennek persze megvannak a következményei” – jegyezte meg Jens Stoltenberg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök vallomása arról, hogy „terrorcselekményeket” szándékozik végrehajtani a világ más országai ellen, bizonyítékok lesznek a háborús bűnei miatti perében – jelentette ki Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének szóvivője egy pénteki tévéműsorban.
A tisztségviselő arra reagált, hogy Putyin külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozóján kijelentette: a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. Azt is mondta, hogy Oroszország eljuttathatja nagy hatótávolságú fegyvereit a világ régióiba, ahonnan az Ukrajnának fegyvert szállító országok „érzékeny” célpontjaira mérhet majd csapásokat.
„A terrorista állam és a Putyin-rezsim hisztérikus rohamában olyan dolgokat kezd nyilvánosan kimondani, amelyekről a Kreml irodáiban már régóta beszélnek, sőt már meg is tették, hiszen a világ különböző részeiben számos csapást és terrorcselekményt hajtottak végre orosz fegyverekkel, így pusztán ennek a gyakorlatnak a legalizálásáról van szó” – fejtette ki a szóvivő. Feltette a kérdést, vajon kinek készül Putyin orosz fegyvereket átadni? „Milyen rezsimekkel és milyen csoportokkal működik együtt a Kreml a világban? Valójában a legtöbb esetben el nem ismert struktúrákkal, terrorszervezetekkel vagy egyes, nem demokratikus katonai folyamatok eredményeként hatalomra került rezsimekkel” – jelentette ki a szóvivő. A katonai hírszerzés tisztje szerint ezért az orosz elnök kijelentései „további érvekké válnak a nemzetközi törvényszéken”.
Az ukrán katonai hírszerzés sajtóosztálya pénteken kiadott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz titkosszolgálatok újabb információs és pszichológiai műveletet készítenek elő, amelynek célja az ukrán katonai vezetés lejáratása, különös tekintettel a katonai hírszerzésre. „Az oroszok 15 millió dollárt különítettek el egy új, nagyszabású, Ukrajna elleni hadjárat megvalósítására. Az orosz szakszolgálatok tisztjeinek ügynökei már megkapták az utasításokat, hogy Ukrajna és a nyugati országok médiaterében szervezzék meg a vonatkozó anyagok fizetett gyártását és terjesztését. Számos cikkről és filmről beszélünk, amelyekben elsősorban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségénél dolgozó alkalmazottak adatait tervezik nyilvánosságra hozni, főként azokét, akik részt vesznek a különleges egységek és az ukrán fegyveres erők harci tevékenységének koordinálásában” – fejtette ki a hírszerzés.
Az ukrán légierő arról tájékoztatott, hogy Oroszország péntekre virradó éjjel újabb kombinált csapást mért Ukrajna területére. Ennek nyomán nagy kiterjedésű tűz ütött ki egy Kijev környéki ipari vállalkozás területén. A légierő beszámolója szerint az orosz erők öt robotrepülőgéppel és 53 Sahid csapásmérő drónnal támadtak létfontosságú ukrajnai infrastrukturális létesítményeket. A légvédelemnek sikerült mind az öt robotrepülőgépet és 48 drónt megsemmisítenie.
Az ukrán vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta az 516 ezret.
Az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek egyebek mellett hat orosz harckocsit, 64 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 40 drónt.
Szerhij Liszak, a keleti Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy napközben az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Nyikopol városra, aminek következtében egy 71 éves nő életét vesztette.
Az ENSZ genfi székhelyű emberi jogi hivatala közzétette, hogy a múlt hónapban meredeken emelkedett Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma a harkivi régió lakott területeit érő orosz rakétacsapások és bombázások miatt. Egy hónap alatt 174-en vesztették életüket, ez pedig az elmúlt szűk egy év alatt a legmagasabb havi halálozási szám a polgári áldozatok tekintetében – emelte ki a hivatal. Hozzátette, hogy a civil halálos áldozatok száma májusban áprilishoz képest 31 százalékkal emelkedett, ami a legmagasabb havi arány tavaly június óta.
Letartóztattak Szerbiában egy férfit, miután megfenyegette Aleksandar Vucic szerb államfőt, hogy ő lesz a következő, akit lelőnek.
A köztársasági elnök biztonságának veszélyeztetésével való fenyegetés miatt a zombori rendőrség letartóztatott egy férfit, és elrendelte 48 órás őrizetbe vételét, írja a szerbiai RTS.
Vucic elnök is reagált a Robert Fico brutális támadásra, az államfő a X közösségi oldalon kijelentette, hogy megdöbbentette a merénylet, és imádkozik Szerbia nagy barátjának az egészségéért.
Nem sokkal ezután a szerb elnök bejelentésére fenyegető üzenetek jelentek meg arról, hogy ő lesz a következő célpont.
A legmagasabb állami tisztségviselők határozottan elítélték a közösségi oldalakon Aleksandar Vucic szerb elnöknek címzett fenyegetéseket, amelyek a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet után történtek, és sürgős reagálásra szólították fel az illetékes hatóságokat.
