Ukrajnának „legmagasabb politikai szinten” van megállapodása Patriot légvédelmi rendszerek vásárlásáról, de a szerződés jogi dokumentációját még ki sem dolgozták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő beszélt a Védelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO), valamint az Elnöki Hivatal képviselőivel folytatott találkozó eredményeiről, amely Ukrajna légvédelmi ellátásának további módjairól – rendszerekről és rakétákról – szólt.
„A legmagasabb politikai szinten született megállapodás a Patriotok beszerzéséről, és ez a megállapodás pénzügyi, jogi és technikai szinten is végrehajtásra vár. Hosszú a várakozás” – jegyezte meg Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a feladat a Patriotokról kötött szerződés felgyorsítása, és hozzátette, hogy „ez az érintett tisztviselők személyes felelőssége”.
„Az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós európai támogatási csomagból származó forrásoknak és egyéb pénzügyi forrásainknak a lehető leggyorsabban kell hatniuk pontosan azokra a feladatokra, amelyek az ukránok életének védelmét biztosítják” – mutatott rá az elnök. Egyúttal egyhetes határidőt szabott az összes előkészítő lépésre. Hangsúlyozta, hogy péntekre várja a jelentést, amelyet követően vagy tisztázódik a Patriot-megállapodás végrehajtása, vagy „komoly személyi következmények” lesznek.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely lakóházba csapódott Galacon – írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren.
„Természetesen ki kell deríteni, kié volt. De mindenesetre az EU összes országának be kellene fognia a száját ebben a kérdésben. Az európai államok közvetlen résztvevői az Oroszországgal folytatott háborúnak, és ezt már senki sem vitatja” – írta a volt elnök és kormányfő nyilatkozatát a Reuters.
Medvegyev kifogásolta, hogy európai drónok és egyéb fegyverek minden nap részt vesznek az Oroszország elleni támadásokban, amelyekhez hírszerzési adatokat is szolgáltatnak. Ennek következtében lakóházak sérülnek meg, amelyekben békés orosz polgárok vesznek oda.
„Ezért hadd készüljenek fel: ez a továbbiakban is meg fog történni. Háború van! És az EU-tagállamok polgárai, akárcsak a háborúzó országok lakossága, nem fognak tudni nyugodtan aludni. Különösen azokon a helyeken, ahová a dróngyárakat telepítették. Ez még csak a kezdet!” – írta Medvegyev, hozzáfűzve, hogy az uniós országok vezetői pontosan tudják, hogyan lehet véget vetni a háborúnak.
Korábban Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője kazahsztáni újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy „most hallott” a romániai drónincidensről. Azt is mondta, hogy a roncsok vizsgálata nélkül lehetetlen megállapítani, honnan származik a drón.
„Más országokban az első reakció a pilóta nélküli repülőgépekre mindig a pánik, később pedig kiderül, hogy az ukránok eredetű. Szerintem ez a helyzet most is” – mondta Putyin.
Oroszország hivatalosan bejelentette a Kijev elleni rakéta- és dróntámadások folytatását, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) reagált a fenyegetésre – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Andrij Kovalenko, az RNBO Dezinformáció Elleni Központja vezetőjének közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Kijev elleni légicsapásokat hajtottak végre, és azokat folytatni fogják. Azt is elmondta, hogy a külügyminisztérium hamarosan külön közleményt ad ki, amelyben figyelmezteti a külföldi diplomatákat.
Kovalenko ezt a civil lakosság elleni, rakétákkal és drónokkal végrehajtandó nyílt terror bejelentésének nevezte. Véleménye szerint ez a bejelentés nem volt véletlen. A Kreml vezetőjének kínai látogatása előtt Oroszország úgy tett, mintha fontolgatná a háború befejezésének lehetőségét. Most nyíltan az ellenkezőjét bizonyítja.
A dezinformáció elleni vezető felhívta a figyelmet a kontextusra is: a civilek elleni támadások Oroszország saját területének megvédésére való képtelensége hátterében történnek – a rakéták már Moszkvát is elérik. „Mindez annak a hátterében történik, hogy az ország képtelen garantálni a biztonságot saját területén, miközben már Moszkvában is becsapódások vannak. Putyin a civilek terrorizálásával akarja leplezni, hogy képtelen garantálni Oroszország biztonságát. És mindezt a háború befejezése helyett teszi” – mutatott rá Andrij Kovalenko.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Irán kijelentette, hogy készen áll kiterjeszteni a háborút a Közel-Keleten túlra, ha az Egyesült Államok ismét csapást mér. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy esetleg újraindítja a katonai akciót Teherán ellen, jelentette a Reuters.
Trump kijelentette, hétfőn és kedden közel állt a döntéshez egy újabb bombázási kampányt illetően Irán ellen. De elhalasztotta a lépést, hogy folytassa a diplomáciai tárgyalásokat.
„Egy órára voltam a döntés meghozatalától”, mondta az újságíróknak a Fehér Házban.
Az amerikai elnök hozzátette azt is, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások jól haladnak, és hamarosan lezárulhatnak.
Válaszul az Iszlám Forradalmi Gárda közölte, hogy újabb támadások esetén a háború messze túlnyúlhat a régió határain.
„Ha megismétlődik az Irán elleni agresszió, az ígért regionális háború ezúttal túlmutat a régió határain” – áll a közleményben.
Irán korábban azzal fenyegetőzött, hogy csapást mér a Közel-Kelet azon országaira, ahol amerikai katonai bázisok találhatók.
Korábban az amerikai Szenátus támogatta a törvényjavaslatot, amely előírná a Kongresszus kötelező jóváhagyását minden jövőbeni katonai művelethez Irán ellen.
50 szenátor szavazott az erre vonatkozó döntés mellett, 47 ellene.
Négy republikánus csatlakozott a demokratákhoz a kezdeményezés támogatását illetően.
[type] => post [excerpt] => Irán kijelentette, hogy készen áll kiterjeszteni a háborút a Közel-Keleten túlra, ha az Egyesült Államok ismét csapást mér. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy esetleg újraindítja a katonai akciót ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779402120 [modified] => 1779390302 ) [title] => Irán azzal fenyegetőzik, hogy kiterjeszti a háborút a Közel-Keleten túlra, ha az Egyesült Államok ismét csapást mér az országra [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186850&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186850 [uk] => 186747 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186748 [image] => Array ( [id] => 186748 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239.png [original_lng] => 725862 [original_w] => 1200 [original_h] => 630 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239-300x158.png [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239-768x403.png [width] => 768 [height] => 403 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239-1024x538.png [width] => 1024 [height] => 538 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239.png [width] => 1200 [height] => 630 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239.png [width] => 1200 [height] => 630 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-239.png [width] => 1200 [height] => 630 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779379502:12 [_thumbnail_id] => 186748 [_edit_last] => 12 [views_count] => 590 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 903451438002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4795 [1] => 2099741 [2] => 581 [3] => 590 [4] => 53607 [5] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => fenyegetés [1] => háború kiterjesztése [2] => Irán [3] => Közel-kelet [4] => támadások [5] => USA ) ) [4] => Array ( [id] => 186813 [content] =>
Mark Rutte, a NATO főtitkára arra figyelmeztette Oroszország vezetését, hogy „pusztító” választ váltana ki, ha Moszkva nukleáris fegyvert vetne be Ukrajna ellen – számolt be az Index a Strana-ra hivatkozva.
Tudják, hogy ha ez megtörténik, a reakció pusztító lesz. Ami ezen hadgyakorlatokat illeti, természetesen figyelemmel kísérjük őket, monitorozzuk a történéseket
– jelentette ki Mark Rutte.
Az orosz védelmi tárca korábban bejelentette: május 19. és 21. között hadgyakorlatot tartanak Oroszország északi és keleti határain a „nukleáris erők előkészítésére és alkalmazására agressziós fenyegetés esetén”. Korábban a belorusz védelmi tárca is közölte, hogy megkezdődtek a nukleáris fegyverek harci alkalmazásával és nukleáris biztosításával foglalkozó egységek gyakorlatai.
Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy Oroszország „pusztító következményekkel” számolhat, ha atomfegyvert vet be Ukrajna ellen – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Rutte brüsszeli sajtótájékoztatóján tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtótájékoztatón a NATO főtitkárát arra kérték, hogy nyilatkozzon a héten kezdődött közös orosz–fehérorosz nukleáris képességi gyakorlatokról. „Tudják, hogy ha ez megtörténik, a következmények pusztítóak lesznek” – mondta válaszul.
Rutte egyúttal hangsúlyozta, hogy a NATO szorosan figyelemmel kíséri a gyakorlatok előrehaladását.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Örményország Európai Unióhoz való közeledési tervei „külön vizsgálatot” igényelnek Oroszország részéről.
Putyin elmondása szerint ezt a kérdést már többször is megvitatta az örmény miniszterelnökkel.
Ha az örmény nép számára előnyös egy adott döntés, részünkről nincs ellenvetés. Természetesen azonban figyelembe kell vennünk bizonyos körülményeket, amelyek számunkra és partnereink számára is fontosak
– fogalmazott a Kreml vezetője.
Hozzátette, hogy szerinte Örményországnak népszavazást kellene tartania arról, hogy az Európai Unióhoz vagy az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz kíván-e csatlakozni.
Putyin szerint Jerevánnak „minél hamarabb” döntést kell hoznia az EU- vagy az EAEU-tagságról, és ezt egy „kulturált szakítás” is követhetné.
Ugyanakkor figyelmeztetett az esetleges következményekre is, párhuzamot vonva Ukrajnával.
„Most mindazt átéljük, ami az ukrán irányon történik. És mivel kezdődött? Ukrajna EU-csatlakozásával vagy annak kísérletével” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy ez később „államcsínyhez, a krími eseményekhez, Ukrajna délkeleti részének helyzetéhez és fegyveres konfliktushoz” vezetett.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Minden korábbinál nagyobb és intenzívebb támadásokkal fenyegette meg az Egyesült Államok és Izrael ellenfeleit csütörtökön az iráni iszlamista rezsim fegyveres erőinek központi parancsnoksága, jelezve, hogy tovább fokozhatják a katonai nyomást.
A Taszním iráni hírügynökség által idézett bejelentésében Ebrahim Zolfakari, az iráni fegyveres erők központi parancsnokságának szóvivője leszögezte: a műveletek egészen addig fognak tartani, amíg a két ország meg nem adja magát – számolt be az MTI.
Mint mondta, Izrael és az Egyesült Államok „nincs tisztában az iráni hadsereg képességeivel”, hangsúlyozva, hogy a fegyveres erők katonai fejlesztései olyan helyeken zajlanak, amelyekről ellenségeinek nincs tudomása és „sosem tudja elérni azokat”, hozzátéve, hogy a mostanáig eltalált célpontok „nem voltak jelentősek”.
A bejelentés alig egy nappal azt követően látott napvilágot, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, Teherán fegyverszünetet kért az Egyesült Államoktól. Az elnök akkor a Hormuzi-szoros ügyétől tette függővé az ajánlat elfogadását, hangsúlyozva, hogy amennyiben Irán lezárva tartja a szorost, „a kőkorszakba bombázzák vissza” a síita államot.
Ugyancsak csütörtökön Eszmail Bakai iráni külügyi szóvivő ésszerűtlennek és túl soknak nevezte az Egyesült Államok Iránnal szemben támasztott követeléseit, és kiemelte: minden, Washingtontól érkező üzenet közvetítőkön, a többi között Pakisztánon át érkezett Teheránhoz, a felek között nincsenek közvetlen tárgyalások.
Orosz csapatok támadták Dél-Ukrajnát az éjszaka folyamán, a tüzérségi támadások megrongálták a kikötői infrastruktúrát és tüzeket okoztak – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a The Jerusalem Post című izraeli lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelenté szerint az Irán Ukrajnát fenyegető, az Öböl-menti országoknak nyújtott támogatása miatti felvetéseire reagálva Zelenszkij hangsúlyozta, hogy ez nem az első nyilatkozat Teherán részéről Ukrajnával kapcsolatban. „Semmi újdonság. Az elmúlt négy évben sokféle kijelentést hallottam. Fontos számunkra, hogy az Egyesült Államok és a közel-keleti országok vezetői segítséget kértek az elfogó drónokkal kapcsolatban. Szakértelmet kértek tőlünk a légvédelem területén” – mondta.
Az államfő szerint a légvédelem nem a támadó képességekről szól. Ezért Ukrajna kész segíteni ezzel a szakértelemmel és védelmi rendszerekkel. „Nem félünk az ilyen kijelentésektől. Az elmúlt négy vagy inkább 12 évben minden nap ilyen kijelentéseket hallunk. Ez nem újdonság számunkra” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnök nem a Legfelső Tanács elégtelen munkája miatt fenyegetőzött azzal, hogy a parlamenti képviselőket a frontra küldi, másról volt szó – jelentette ki hétfőn David Arahamija, a Nép Szolgája párt parlamenti frakcióvezetője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Arahamija azt mondta: „Teljes mértékben megvizsgáltuk az elnök szavaival. Azt mondta, hogy a képviselő vagy dolgozik, vagy harcol. Mint Ukrajna minden állampolgára.” Mint megjegyezte, sokszor elhangzott már, hogy Ukrajnában ma az állampolgárok vagy dolgoznak, adót fizetnek és a védelemnek nyújtanak szolgáltatásokat, vagy a fronton védik az államot.
„Sok képviselő megérti ezt. És voltak bizonyos kérések tőlük azzal kapcsolatban, hogy csatlakozni szeretnének az ukrán fegyveres erőkhöz, de a jogszabályok ezt nem teszik lehetővé” – hangsúlyozta a frakcióvezető. Hozzátette, hogy vannak olyan kollégák, akik bizonyos egységekhez vannak beosztva, és ott bizonyos munkákat végeznek, és a plenáris ülések alatt jelen vannak a Legfelső Tanácsban.
De jogilag nem katonákról van szó, hanem parlamenti képviselőkről. Nyilvánvalóan erre gondoltak. Arra, hogy az elnök kész tárgyalni a parlamenttel olyan törvénymódosításokról, amelyek lehetővé tennék, hogy a képviselők katonai szolgálatot teljesíthessenek
