Lépéseket követelt szerdán Szlovákiával szemben az Európai Parlament (EP) az uniós értékek és költségvetés védelme érdekében, az EP-képviselők szerint ugyanis rendkívül aggasztó a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlása az országban. Mindeközben a Tisza Párt szerint az Európai Néppárttal közösen elérték, hogy az EP a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kérdésekben, valamint a felvidéki magyarokat érintő földelkobzások ügyében is tettekre sürgesse Pozsonyt.
Az EP strasbourgi plenáris ülésén 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az európai parlamenti képviselők egyebek mellett aggodalmukat fejezték ki a kollektív bűnösség alapján történő, visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásról szóló jelentések miatt.
Felszólították a szlovák hatóságokat, hogy szüntessék be a háború utáni rendeletek alapján elrendelt kisajátításokat, amelyek különösen a szlovákiai magyar kisebbséget érintik.
Az EP-képviselők azt is hangsúlyozták, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választási részvételhez, a levélszavazás eltörlésére irányuló kormányterv tágabb összefüggésében.
Véleményük szerint rendszerszintű hiányosságok veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét is Szlovákiában, ezért azt szeretnék, ha az Európai Bizottság értékelné, fennáll-e egyértelmű kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének Pozsony részéről. Javasolták, hogy a brüsszeli testület teljes mértékben használja ki az összes rendelkezésre álló megelőző, illetve végrehajtási intézkedést az EU-költségvetés és a jogállamiság védelmében, továbbá követelték a vonatkozó kötelezettségszegési eljárások megindítását és az EU jogállamisági feltételrendszerének alkalmazását is.
Az EP-képviselők aggályukat fejezték ki a szlovák büntetőjogi változások, illetve a korábbi korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatása miatt, valamint a nemrégiben befejezett alkotmánymódosítások miatt is. Utóbbiak – mint megjegyezték – korlátozzák az alapvető jogokat és megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségét. Aggodalomra okot adónak nevezték azt is, hogy a szlovák kormány megkísérelte megszüntetni a visszaélést bejelentők védelmével foglalkozó szlovák hivatalt.
A szöveg szerint a szlovák hatóságoknak meg kell erősíteniük a bírói függetlenséget, és végre kell hajtaniuk az Európai Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes ajánlásait.
Az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot továbbá az ország mezőgazdasági kifizető ügynökségének működése és az uniós finanszírozású vidékfejlesztési és idegenforgalmi kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatban történt visszaélések miatt is, amelyek – az állásfoglalás szerint – luxus magánbirtokok építésére vagy felújítására irányultak.
Az EP emellett aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság és a pluralizmus romlása, illetve a közszolgálati médiát érintő állítólagos politikai beavatkozás miatt is. A képviselők elítélték a civil társadalomra gyakorolt nyomást, és felszólították a szlovák hatóságokat, biztosítsák a jogszabályokban és a gyakorlatban is a nők elleni erőszak hatékony megelőzését és leküzdését, valamint szavatolják a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, ideértve a biztonságos és legális abortuszt is.
Az EP-képviselők szerint a szlovák kormánynak javítania kell az szexuális kisebbségekhez tartozók és a szlovákiai roma kisebbség jogainak védelmét, és aggodalmukat fejezték ki a szlovákiai roma közösségeknek szánt uniós források végrehajtásával kapcsolatban.
Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás szerdán a szlovák állampolgársági törvénynek a kormánykoalíció műhelyéből származó módosítását – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Az áprilistól hatályba lépő változtatás nem segít a felvidéki magyaroknak.
A törvénynek azt a formáját, amely a szlovák állampolgárság „elvesztését” írja elő más ország állampolgárságának felvétele esetén, még 2010 júniusában fogadta el Pozsony, a magyar parlament könnyített honosításról hozott döntésére reagálva.
Bár a jogszabályt azóta többször is módosították – finomítva annak egyes részletein –, a törvény új verziói sem könnyítettek érdemben azoknak a felvidéki magyaroknak a helyzetén, akik felvették vagy fel szeretnék venni a magyar állampolgárságot. E tekintetben a mostani törvénymódosítás sem tér el az előzőktől.
A friss módosítás több kisebb-nagyobb újítást eszközöl, megalkotóinak állítása szerint abból a célból, hogy enyhítsen a törvény szigorán. A legérdemibb változtatás az, hogy a jövőben nem „veszíti el” szlovák állampolgárságát az a személy, aki úgy veszi fel egy másik ország állampolgárságát, hogy az adott országban legalább 5 éves előzetes tartózkodást tud felmutatni, s ezt regisztrált lakhellyel igazolni is tudja.
Ezenfelül nem „veszítik el” szlovák állampolgárságukat azok sem, akik házastársuk más állampolgárságát veszik fel. A törvény emellett könnyít a szlovák állampolgárság felvételében azok számára, akik korábban önként mondtak le arról, illetve valamelyik szülőjük, nagyszülőjük vagy dédszülőjük szlovák volt.
Az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség vezetői diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítették a módosítást, mivel – mint rámutattak – az az állampolgárságért folyamodó szlovákok számára újabb könnyítéseket vezet be, a magyarok számára viszont fenntartja az állampolgárság elvesztésének szankcióját.
A törvénymódosítás elfogadása miatt „fekete napnak” minősítette február 16-át Forró Krisztián, a Szövetség elnöke, akinek szavait a ma7.sk hírportál idézte.
„A parlament ma foltot ejtett a szlovák igazságszolgáltatáson” – mondta a pártelnök, rámutatva: a felvidéki magyarok most még távolabb kerültek attól, hogy visszatérhessenek a 2010 előtti jogállapothoz. A Szövetség kéréssel fordult Zuzana Caputová államfőhöz, hogy ne írja alá a módosítást, hanem kérje ki arról az alkotmánybíróság véleményét.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
