A szeptember végén sorra kerülő szlovákiai parlamenti választás a többségi nemzetnél is fontosabb a felvidéki magyarságnak, mert számukra a megmaradás a tét – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Pozsonyban szerdán.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Az államtitkár erről a Pozsonyi Magyar Szakkollégium nyolcadik évfolyamának tanévnyitóján, s a kollégium új részlegének átadó ünnepségén beszélt, ahol szólt a – magyar kormány segítségével létrehozott és fenntartott – intézmény nagyon fontos, jövőbemutató szerepéről is.
Köszöntőjében rámutatott: a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumnak már a létrejötte is szimbolikus volt, hiszen egy magyar intézmény jöhetett létre a volt magyar fővárosban, s mostanra az intézmény a magyar jövő szigetét képezi.
„Magyar jövő nincsen magyar gyerekek és fiatalok, illetve tanult és tudós magyar fiatalok nélkül” – hangsúlyozta Potápi Árpád János. Rávilágított: az intézmény szerepe túlmutat azon, hogy egy internátust kapnak a magyar fiatalok Pozsony központjában, hiszen eredményei által húzóerőt jelenthet a városban tanulmányait folytató csaknem kétezer további magyar diák számára is.
Az államtitkár Eszterházy János szavait idézve rámutatott: nem lehet lemondani a jogokért való küzdelemről, mert ez az emberi méltóságról, a hitről és a nemzeti mivoltunkról való lemondást jelentené, ezért kisebbségi létben is küzdeni kell a megmaradásért, az egyéni és közösségi jogok biztosításért.
A szeptember végi szlovákiai előrehozott parlamenti választásokra utalva hozzáfűzte: ez a megmérettetés talán még fontosabb a felvidéki magyarság számára, mint a többségi nemzet számára, mert a voksolás a többségi nemzetnek egy előrehozott választást jelent, a magyarság számára viszont a megmaradás lesz a tét.
„Egy nyolc és fél százalékos nemzeti közösségnek egy öt százalékos magyar pártot be kell juttatnia a szlovák törvényhozásba” – szögezte le Potápi Árpád János. Rámutatott: erre azért is rendkívüli szükség van, mert egy erős politikai intézményrendszer teremti meg a lehetőségét a többi intézmény megmaradásának.
Megjegyezte: „jó beugró van erre”, hiszen a Szövetség, a magyar párt az előző önkormányzati választásokon helyi és megyei szinten is „jól vizsgázott.”
„Nagy reményeink vannak arra, hogy a magyar párt újra a szlovák törvényhozásban legyen, és ott egy erős egységet alkotva a magyar nemzeti jogok képviseletét meg tudja teremteni” – jelentette ki Potápi Árpád János, megjegyezve: a magyar párt parlamentbe jutására nem csak a magyarságnak van szüksége, hanem a szlovák többségnek is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A szeptember végén sorra kerülő szlovákiai parlamenti választás a többségi nemzetnél is fontosabb a felvidéki magyarságnak, mert számukra a megmaradás a tét – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtit...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1695305400
[modified] => 1695299236
)
[title] => Potápi: Nagy a tét a felvidéki magyarság számára a parlamenti választáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=90332&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 90332
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 90333
[image] => Array
(
[id] => 90333
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[original_lng] => 376654
[original_w] => 2048
[original_h] => 1363
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n-1536x1022.jpg
[width] => 1536
[height] => 1022
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1363
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/380482127-878450733650571-334667614264608978-n.jpg
[width] => 2048
[height] => 1363
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1695288437:5
[_thumbnail_id] => 90333
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1082
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Elfogadták a Most–Híd küldöttjei szombaton Tardoskedden tartott közgyűlésükön azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a párt beolvadását az egységes felvidéki magyar pártba, amely a Szövetség nevet viseli majd, s várhatóan néhány héten belül gyakorlatilag is létrejön.
Sólymos László, a Híd elnöke – aki koronavírus-fertőzés miatt személyesen nem tudott részt venni a közgyűlésen – pozitívan értékelte a közgyűlés küldöttjeinek döntését.
„Hosszadalmas tárgyalássorozatot tudunk magunk mögött, s örülök, hogy a küldöttek döntő többsége úgy látja, hogy azokat az értékeket, amelyeket 12 évvel ezelőtt, a Híd megalakulásakor megfogalmaztunk, ebben az új közös pártban vigyük tovább” – írta Solymos a párt sajtóosztálya által az MTI-nek eljuttatott közleményében.
Az egységes felvidéki magyar politikai érdekképviselet létrehozásáról szóló végső megegyezést idén márciusban jelentették be a Szövetség néven létrejövő pártba beolvadó politikai erők, a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most–Híd és az Összefogás vezetői. Az egységes politikai párt létrejöttéhez vezető megegyezést közel kétéves, az egyeztetések többszöri megakadásával jellemzett egységesítési folyamat előzte meg.
A tavaszi megegyezést az új politikai szubjektum alapszabályáról folytatott egyeztetések, illetve az egybeolvadást lehetővé tévő párton belüli dokumentumok jóváhagyási folyamata követte. Ez utóbbit elsőként a múlt héten az Összefogás közgyűlése zárta le, majd most a Most–Híd. A három párt legnagyobbika, az MKP vasárnap tartja kongresszusát, ahol várhatóan ugyancsak jóváhagyják az egybeolvadást lehetővé tévő dokumentumokat.
A hárompárti egyesülés folyamata várhatóan október 2-án a Szövetség alakuló kongresszusával zárul majd le, melyet a tervek szerint Révkomáromban tartanak majd.
A felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait komplex módon rendezni kívánó, úttörőnek számító törvénytervezetet mutatott be pénteken a Pro Civis polgári társulás csallóközcsütörtöki központjában tartott sajtótájékoztatóján.
A Pro Civis a felvidéki magyarság helyi és megyei önkormányzati ügyeire szakosodott civil szervezet, amely már több mint egy évtizede a helyi magyar közösség nyelvhasználati jogaival is kiemelt szinten foglalkozik. Az általuk most bemutatott és egyúttal társadalmi vitára bocsájtott tervezet leginkább abban számít egyedülállónak, hogy egy átfogó jogszabályban próbálná rendezni és egyidejűleg bővíteni a felvidéki magyarság nyelvhasználati jogait, amelyeket jelenleg több különböző törvény szabályoz részlegesen, és a múltban csak ezeknek a jogszabályrészleteknek a kijavítására voltak – többnyire kevés sikert hozó – próbálkozások. A tervezet, amelyre a Pro Civis stratégiai célként tekint, és ugyanakkor kiindulópontnak, illetve jövőbeli hivatkozási alapnak szán a felvidéki magyar politikai érdekképviselet számára, már nevében is formabontó. Ugyanis a „Törvény a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelveiről” nevet viseli, ami azért érdekes, mivel a szlovák jogrend csak az „államnyelv” kizárólagos fogalmát ismeri.
Rossz törvények módosítása soha nem vezethet eredményre – indokolta az átfogó törvény elkészítését Őry Péter, a Pro Civis elnöke a tervezet bemutatóján. Rámutatott: az első újdonság, hogy a törvény elhagyná az alul- és felülrendelt viszonyt, ehelyett egyenrangú nyelvekről beszél, és bevezetné a hivatalos nyelvek fogalmát. Ugyancsak új megközelítést hoz a tekintetben, hogy a magyar mely településeken válhatna hivatalos nyelvvé. Az elképzelés szerint minden településen és közigazgatási egységben kötelezővé válna, ahol a magyarok száma meghaladja a 3 ezer főt, vagy ahol az arány eléri az összlakosság 8 százalékát. A jelenlegi szabályozások a lakossági arány legkevesebb 20 százalékához kötik bizonyos nyelvi jogok érvényesítésének lehetőségét. A tervezet a közigazgatásban – a lakosságarány függvényében – szinte teljeskörűen kötelezővé tenné mindegyik hivatalos nyelv használatát. A Pro Civis elnöke ezzel összefüggésben elmondta: a tervezet elkészítése során európai országokban elfogadott és sikeresen működő modelleket vettek alapul, legtöbbet a finnországi mintából merítettek.
Eddig mindig azt hallottuk egyes szlovák politikusoktól, hogy sztenderden felüli nyelvhasználati jogaink vannak, nos, most itt van ez a tervezet, meg lehet nézni, ez a nyugat-európai sztenderd – hangsúlyozta Őry Péter. Hozzáfűzte: tisztában vannak vele, hogy tervezetük nem fog rövid időn belül megvalósulni, de – mint mondta – el kell kezdeni.
Július 18-án tartja tisztújító kongresszusát a felvidéki magyar párt, a Magyar Közösség Pártja (MKP) – tájékoztatta az MTI-t a párt sajtóosztálya.
Az MKP-t a kongresszusig továbbra is az Őry Péter vezette ügyvivő elnökség irányítja. Az ügyvivő elnökség a február végi parlamenti választásokat követően, a párt elnökségének távozása után állt össze. A felvidéki magyar párt elnöksége arra reagálva távozott, hogy a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös felvidéki magyar lista – amelynek legerősebb szereplője az MKP volt – nem jutott be a parlamentbe. Az MKP tisztújító kongresszusát követően a párt ott megválasztott vezetése számára várhatóan lehetőség nyílik arra, hogy új egyeztetésekbe kezdjen az egységes felvidéki magyar érdekképviselet kialakításáról. A szlovákiai választásokon a felvidéki magyar választók voksainak túlnyomó többségét öt politikai csoportosulás kapta. Közülük a felmérések szerint kettő rendelkezik érdemi támogatottsággal, az MKP, amely számára négy százalékhoz közeli támogatottságot mutatnak a közvéleménykutatások, illetve a Most–Híd szlovák–magyar vegyespárt, amely valamivel több mint 2 százalékos szavazatot szerzett a február végi voksoláson. A másik három párt – az MKÖ közös listáján indult Összefogás és a Magyar Fórum, illetve a Most–Híd listáján jelölteket indított Magyar Kereszténydemokrata Szövetség – támogatottsága nem éri el a statisztikai hibahatárt. A Most–Híd vegyespárt már május végén megtartotta tisztújító kongresszusát, amelyen Sólymos Lászlót, a párt korábbi alelnökét választották elnöknek a februári parlamenti választás után tisztségéből távozó Bugár Béla helyére.
Az MKP Országos Tanácsa szombati ülésén egy politikai nyilatkozatot is elfogadott. Ebben egyebek mellett leszögezik: szorgalmazzák az egységes felvidéki magyar politikai tömörülés létrehozását, s a 2020-as parlamenti választások eredménye alapján úgy vélik, hogy ennek vázát az MKP-nak kell adnia. „A tömörülés alapját különféle irányultságú, de magyar platformok szövetségeként határozta meg a testület” – írták nyilatkozatukban, amelyben a felvidéki magyar közösséget érintő más aktuális témákban is állást foglalnak. Ezek sorában említik azokat a kormányzati elképzeléseket, amelyek az iskolák számának csökkentésével, illetve a településösszevonási tervekkel kapcsolatosak, s amelyeket az MKP a helyi magyar közösség szempontjából egyaránt veszélyesnek tart.
Sólymos Lászlót, a Most–Híd korábbi alelnökét választották meg pártelnöknek a lemondott Bugár Béla utódjául a szlovák–magyar vegyespárt füleki kongresszusán szombaton – jelentette be a párt Facebook-oldalán.
A Most–Híd alapító elnöke, Bugár Béla azután mondott le
tisztségéről, hogy a párt a február végi parlamenti választásokon 2,05
százalékos eredményt elérve kívül rekedt a pozsonyi parlamenten. Sólymos a
megválasztását követően nyilatkozva azt mondta: pártja folytatni fogja az
eddigi értékei – a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a békés együttélés – mentén
való politizálást. Hozzátette: a párt politikájában a jövőben az eddiginél
jelentősen nagyobb teret kell kapniuk a fiatalabb generáció képviselőinek.
Sólymos néhány héttel ezelőtt annak a véleményének adott hangot, hogy a Most–Hídnak
és a Magyar Közösség Pártjának együtt kellene működnie annak a helyzetnek a
megoldásán, hogy a megosztottság miatt a parlamenti választásokon egyikük sem
jutott be a szlovák törvényhozásba.
Kijózanító eredmény született, a mostani összefogás nem volt elégséges, teljes egységet kell teremteni – jelentette ki Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke vasárnap, a szlovákiai parlamenti választás eredményére reagálva.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke(Forrás: felvidek.ma)
Az eredmény mindenképpen kijózanító, megmutatkozott, hogy jó
út volt egységben gondolkozni, de a teljes egységre kell törekedni – jelentette
ki Menyhárt. Hozzátette: Bugár Béla, a választáson gyengén szereplő Most–Híd
szlovák–magyar vegyes párt elnöke, aki az eredményekre reagálva lemondott
posztjáról, már a választás éjszakáján telefonon megkereste az MKP-t. Egy Bugár
távozása kapcsán feltett kérdésre Menyhárt azt mondta: ha a Most–Híd is
komolyan gondolja az együttműködést, Bugár távozása ellenére lesz, aki ezt
folytatni fogja.
Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ)
listavezetője az MTI-nek azt mondta: az eredmény nem siker, kudarc, s
egyértelműen megmutatkozott, hogy országos megmérettetésen egy magyar listának
kellene indulnia.
Leszögezte: az etnikai politizálásnak folytatódnia kell,
ugyanakkor nyitni kell, le kell ülni az asztalhoz mindenkivel, teret kell adni
azoknak is, akik valamilyen oknál fogva eddig nem voltak ott. Kérdésre
elmondta: háttérbe kell vonulniuk azoknak, akik gátolták a teljes összefogást.
a munka folytatódik, de egyértelmű, hogy a mostani összefogás nem elégséges, keresni
kell a kapcsolatot a Most–Híd párttal is, mert mindenkire szükség van.
Rámutatott: a felvidéki magyarságnak most sem ideje, sem
energiája nincs arra, hogy a teljes egység megteremtése helyett
kísérletezésekbe fogjon. Az MTI-nek a politikus kiemelte: bár nem jutottak be a
parlamentbe, annak örülni lehet, hogy az MKÖ keretében több voksot sikerült
szerezniük, mint négy éve és annak is, hogy az MKP jelöltjei jól szerepeltek a
listán. Menyhárt rámutatott: hamarosan összehívják a párt vezető szerveit és tisztújító
kongresszust is tartanak.
A szlovákiai magyarság nem kapja meg az ottani közmédiában neki járó műsoridőt, ezért a szlovák állami szervekhez fordul – mondta Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Őry Péter és Nagy Dávid a sajtótájékoztatón (fotó: Felvidék.ma)
Őry Péter azt mondta: Szlovákiában törvény mondja ki, hogy
az országban élő nemzeti kisebbségeknek számarányuknak megfelelő műsoridőt kell
kapniuk a közmédiában, ez a rendelkezés azonban mindmáig nem teljesül. A
magyarság aránya Szlovákiában a legutóbbi népszámlálás szerint 8,5 százalék, ám
ennél jóval kisebb a magyar nyelvű műsorok aránya az ottani közmédiában.
Például 2018-ban a szlovák köztévé összesen 16 ezer 630 órányi műsort
közvetített, ebből azonban csak alig több mint 100 óra volt a magyar adás, ami
0,6 százalékos nemzetiségi aránynak felel meg. A magyar kisebbségre szánt
műsoridőből tehát mintegy 1300 órányi hiányzik.
Hozzátette: A törvényi rendelkezés az ukrán, ruszin, roma
kisebbségek esetében sem teljesül – tette hozzá.
Az állami szervek egyes képviselői a törvény végrehajtásának
elmaradásával kapcsolatban arról beszéltek, hogy hiányoznak a személyi, illetve
pénzügyi feltételek – mondta Őry Péter, ám ez a kisebbségi politikus szerint
inkább csak kifogás.
