London és Oslo az Egyesült Államok nélkül is kiterjesztené befolyását az Északi-tengeren. A klímaváltozás következtében új front nyílik a sarkvidéken, az erőviszonyok pedig már most eldőlhetnek.
Az Egyesült Királyság és Norvégia csütörtökön tárgyalásokat kezdett egy védelmi megállapodásról, amelynek célja az orosz fenyegetés elhárítása az Északi-sarkvidéken.
A Politico értesülései szerint John Healey brit védelmi miniszter norvég kollégájával, Tore Sandvikkel találkozott Bodo város közelében, közvetlenül az északi sarkkör felett.
Sarkvidéki szövetség
A védelmi megállapodás értelmében a két nemzet fegyveres erői szorosabban együttműködnek majd, többek között a tenger alatti kábelek védelme érdekében.
Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta az orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók a gyanú szerint – akár véletlenül, akár szabotázs révén – kulcsfontosságú európai infrastrukturális kapcsolatokat szakítanak meg, különösen a Balti-tengeren.
Norvégia továbbra is az Egyesült Királyság egyik legfontosabb szövetségese, védelmi partnerségünk pedig a NATO jelenlétét is erősítené az Északi-tengeren – mondta Healey a találkozó után. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia „kész vezető szerepet játszani az európai biztonság terén”, amelynek az északi terjeszkedés is részét képezné.
A védelmi miniszter megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az ukrajnai béketárgyalások miatt az Egyesült Államok és Európa között fokozódik a feszültség, miután Donald Trump amerikai elnök szerdán azt állította, hogy Oroszország „kezében vannak a lapok” a tárgyalásokon, és „diktátornak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, amiért háborús időkben nem tart választásokat.
Az amerikai elnök emellett jókora nyomást helyezett a NATO-tagokra, hogy költsenek többet saját védelmükre, az Egyesült Királyság és Norvégia pedig sietve próbálja teljesíteni a megemelt katonai kiadásokat.
„A NATO alapvető irányváltásba kezd: a védelmi szövetség azt tervezi, hogy átveszi az Ukrajnának szánt fegyverszállítások koordinálását” – írta az Unian a Handelsblatt című német lapra hivatkozva.
Megjegyzik, hogy a NATO vezetése célszerűnek tartja a ramsteini formátum integrálását saját struktúráiba, hogy megvédje magát az esetleges washingtoni politikai változásoktól. A lap szerint a NATO egyre inkább kételkedik abban, hogy az Egyesült Államok továbbra is szállít majd fegyvereket Ukrajnának, ha Donald Trump volt amerikai elnök megnyeri a novemberi választásokat.
Am heutigen orthodoxen Osterfest denken wir besonders an die vielen orthodoxen Christinnen und Christen in der Ukraine, die dieses Fest nicht im Kreis ihrer Familie, nicht in Frieden feiern können. Klar ist: Wir unterstützen die Ukraine – so lange wie nötig.
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) May 5, 2024
A biztonság tekintetében Oroszország uralja a biztonsági helyzetet az Azovi-tengeren – írta Dmitro Kuleba külügyminiszter vasárnap a The Washington Post című amerikai lapnak írt kommentárjában, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Az ukrán diplomácia vezetője szerint: „a jelenlegi körülmények között természetesen Oroszország diktálja az Azovi-tengeren helyzetet, és főként katonai műveletek színtereként használja.” Azt is megjegyezte, hogy Oroszország ezt a pozícióját felhasználhatja, ha támadást indít Ukrajna ellen. „Háború esetén az oroszok ezt aktívan felhasználják arra, hogy nyomást gyakoroljanak az Azovi-tenger déli partvidékének városaira” – jósolta Dmitro Kuleba.
Az amerikai lap szerint ma okkal feltételezhető, hogy az Azovi-tenger partja jelentős stratégiai és gazdasági értékkel bír Oroszország számára. Az azovi partvidék elfoglalása lehetővé teszi Oroszország számára, hogy szárazföldi folyosót nyisson a megszállt Krímbe, és lehetővé teszi Mariupol és Bergyanszk kikötővárosok ellenőrzését is.