Az Európai Unió felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a Libanonban végrehajtott katonai eszkalációval, miközben egyre nagyobb aggodalom övezi a közel-keleti biztonsági helyzet alakulását.
A brüsszeli sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatok szerint az unió továbbra is a diplomáciai megoldást tekinti az egyetlen fenntartható útnak a térség stabilitásának helyreállításához.
Anouar El Anouni, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn kijelentette: „Felszólítjuk Izraelt, hogy hagyjon fel a katonai eszkalációval Libanonban, és tartsa tiszteletben Libanon szuverenitását és területi integritását.”
A szóvivő a közel-keleti fejleményekről feltett újságírói kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy az Európai Unió támogatja azokat a diplomáciai kezdeményezéseket, amelyek célja hosszú távú biztonság és stabilitás megteremtése Libanon és Izrael számára. Kiemelte, hogy ezek között szerepelnek az Egyesült Államok és nemzetközi partnerei által vezetett erőfeszítések is, amelyek a konfliktus tárgyalásos rendezésére irányulnak.
Libanon és Izrael harca El Anouni arra is felhívta a figyelmet, hogy a libanoni lakosság az elmúlt időszakban rendkívül súlyos megpróbáltatásokon ment keresztül. Mint fogalmazott, a háború terheit nem a civileknek kellene viselniük. Ennek kapcsán kijelentette: „Libanon és Izrael népének joga van ahhoz, hogy békében, biztonságban és méltóságban éljen, az újabb konfliktus fenyegetésétől mentesen”.
A szóvivő megerősítette, az Európai Unió továbbra is szolidaritást vállal Libanon lakosságával, és támogatást, valamint sürgősségi segítséget nyújt a helyi hatóságok számára a válság kezelésében.
Az MTI brüsszeli tudósítása szerint a sajtótájékoztatón szóba került a dél-libanoni nemzetközi jelenlét jövője is. Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió vállalhat-e aktívabb szerepet a térségben, különösen annak fényében, hogy 2026 végén lejár az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának (UNIFIL) mandátuma, El Anouni úgy válaszolt, hogy Európa jelenleg is részt vesz a válság enyhítésére irányuló erőfeszítésekben.
Az álláspont határozott Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője májusban, a külügyi tanács védelmi miniszteri ülésén jelezte: az EU egy új misszió lehetőségét vizsgálja, amely hozzájárulhatna az állami ellenőrzés megerősítéséhez Libanonban. A szóvivő ugyanakkor nem kívánt részletekbe bocsátkozni az esetleges új kezdeményezésről, hangsúlyozva, hogy az unió elkötelezettsége Libanon biztonsága és stabilitása mellett változatlan.
A diplomáciai nyilatkozatokkal párhuzamosan a helyszínen tovább romlott a biztonsági helyzet. Izrael hétfőn csapásokat rendelt el Bejrút déli külvárosai ellen, miután a Hezbollah rakétákat lőtt ki Észak-Izrael irányába, köztük Haifa térségébe is. Az izraeli hadsereg egy nappal korábban 26 év óta a legmélyebben hatolt be dél-libanoni területekre.
Kölcsönösen egymást vádolják A felek kölcsönösen egymást vádolják a tűzszünet megsértésével. Az izraeli kormány szerint a Hezbollah ismételten megszegte a megállapodást, míg a síita szervezet azt állítja, hogy az izraeli légicsapások miatt újította fel támadásait. Mindez annak ellenére történik, hogy a két fél között hivatalosan április 17. óta tűzszünet van érvényben.
A tavaly ismét fellángolt konfliktus súlyos humanitárius következményekkel járt. Libanonban több mint 3400 ember vesztette életét, miközben több mint egymillió lakos kényszerült elhagyni otthonát. Az izraeli tájékoztatás szerint a harcok során legalább 26 izraeli katona halt meg, emellett két izraeli civil is életét vesztette.
