Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajnát, hogy azonnal egyezzen bele a Törökországban folytatandó tárgyalásokba Oroszországgal, mert ez egy lehetőség annak megállapítására, hogy egyáltalán létrejöhet-e megállapodás – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az amerikai elnök Truth Social közösségi oldalon közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz diktátor nem akar békét, de Ukrajnának ennek ellenére bele kellene egyeznie a tárgyalásokba. „Putyin orosz elnök nem akar tűzszüneti megállapodást aláírni Ukrajnával, ehelyett csütörtökön Törökországban szeretne találkozni, hogy megvitassák a vérontás lehetséges befejezését. Ukrajnának azonnal bele kell egyeznie ebbe” – írta.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy az ukrajnai tárgyalások során legalább azt kideríthető, hogy egyáltalán lehetséges-e békemegállapodás Oroszországgal. „És ha nem, akkor az európai vezetők és az Egyesült Államok tudni fogják, mi a helyzet, és ennek megfelelően tudnak majd cselekedni!” – hangsúlyozta.
Ezenkívül megjegyezte, hogy összességében kételkedik a Putyinnal kötendő békemegállapodás lehetőségében, aki szerinte túlságosan „elfoglalt az ünnepléssel”. „Kezdek kételkedni abban, hogy Ukrajna megállapodik Putyinnal, aki túlságosan elfoglalt a második világháborús győzelem ünneplésével – egy olyan győzelemmel, amelyet az Egyesült Államok nélkül nem lehetett volna elérni. Azonnal tartsák meg a találkozót!” – sürgetett Donald Trump.
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
Mark Rutte, a NATO főtitkára felszólította az amerikai vezetést, hogy tartózkodjon attól, hogy Ukrajnát Putyin feltételei szerint békekötésre kényszerítse, írta a Financial Times három tájékozott tisztviselőre hivatkozva.
Rutte Washingtonban találkozik Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Források elmondása szerint a NATO főtitkára megpróbálja majd meggyőzni őket arról, hogy Ukrajna határai megváltoztatásának jogi elismerése, amire Putyin törekszik, egész Európa biztonságát veszélyezteti.
„A lényeg az, hogy az amerikaiak megértsék, mi forog kockán”, mondta az egyik tisztviselő.
Más európai vezetők is megpróbálnak majd befolyást gyakorolni Donald Trump amerikai elnök álláspontjára, aki folyamatosan fokozza a nyomást Ukrajnára az április végére létrejövő béke érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minden lehetőséget megragad, hogy beszéljen Trumppal Ferenc pápa április 26-i temetésén, közölte szóvivője.
Európa attól tart, hogy az amerikai elnök ragaszkodása a Krím oroszországi elismeréséhez éket ver a NATO-szövetségesek közé, és közelebb hozza Washingtont Moszkvához.
Április 23-án Trump elégedetlenségét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt illetően, aki kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni a Krímet Oroszországként.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy a Krím-félsziget tulajdonjogával kapcsolatos „felbújtó” kijelentések „ártanak” az Oroszországgal folytatott tárgyalásoknak.
„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, és annak az embernek, akinek »nincsenek kijátszható lapjai«, végre döntést kell hoznia […] békét kaphat, vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot” – hangsúlyozta Trump.
Még aznap ismét csalódottságának adott hangot Zelenszkijjel kapcsolatban, mondván, hogy „azt gondolta, könnyebb dolga lesz vele”, mint Putyinnal, de ez nem így történt.
Emmanuel Macron francia elnök a kialakult helyzetet kommentálva kijelentette, hogy „az amerikai haragnak csak egyetlen személyre – Oroszország elnökére – kellene irányulnia”. Megjegyezte, hogy az ukrán rendezést illetően „csak egy kérdést szabad feltenni: Putyin beleegyezik-e a feltétel nélküli tűzszünetbe?” A Krímről szólva Macron elmondta, hogy a Krím félsziget státuszának kérdése „jelenleg nincs napirenden – legalábbis nem a mi dolgunk eldönteni”.
Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter a Szejmben mondott beszédében felszólította Kínát, hogy aktívabban vegyen részt az ukrajnai harci cselekmények megszüntetésére irányuló erőfeszítésekben, számolt be a Bloomberg.
Sikorszki elmondása szerint Ukrajna szövetségeseinek célja az igazságos és tartós béke elérése. Hangsúlyozta, hogy Kínának megvannak az eszközei a helyzet befolyásolására, és jelentősen hozzájárulhat egy új világrend kialakításához.
„Úgy gondoljuk, hogy Kína új értéket hozhat a világrendbe, és megvannak az eszközei, hogy véget vessen Vlagyimir Putyin ukrajnai gyarmatosító háborújának” – mondta a lengyel diplomata.
A ramsteini találkozó keretében Ukrajnának két fő feladata van: a légvédelemmel kapcsolatos döntések konvergenciája, nevezetesen a Patriot, valamint a kontingensek kérdése – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a vasárnapi videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Utasítottam a védelmi minisztert és a külügyminisztert, hogy fokozzák a kapcsolattartást a partnerekkel a légvédelemmel kapcsolatban. A Ramstein kapcsán egy találkozó előkészítése van folyamatban. A mai napra két fő feladat van: elsősorban a légvédelem, mindenekelőtt a Patriot, a második feladat pedig a kontingens, az összes döntés maximális közelítése, minden részlet kidolgozása.”
Az államfő azt is hozzátette, hogy „arra utasított, hogy kétoldalú alapon dolgozzanak a légvédelem területén”, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal, „amelynek elegendő potenciálja van minden terror megállításához”. „Helyes akaratra és helyes döntésekre van szükségünk ahhoz, hogy minél több életet megvédjünk az orosz ballisztikától. Emellett a légi pajzsunk megerősítése egyúttal minden diplomáciát is megerősít” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.
A NATO arra készül, hogy felszólítja európai szövetségeseit és Kanadát, hogy a következő években körülbelül 30%-kal növeljék fegyver- és technikai készleteiket. Ezt a Bloomberg jelentette egy magas rangú NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Az új katonai célokat jelenleg vitatják, és várhatóan júniusra, a brüsszeli védelmi miniszterek találkozójára véglegesen elfogadják.
A várakozások szerint ezen célok elérése jelentős pénzügyi erőfeszítéseket igényel majd a legtöbb európai szövetségestől és Kanadától, míg az Egyesült Államok már rendelkezik a szükséges fegyverzetekkel.
Ezek az intézkedések az orosz fenyegetettség mellett összefüggnek Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének törekvésével, hogy a védelmi terhet nagyobb mértékben áthárítsa a szövetségesekre. Ezen kívül Trump többször is kritizálta a NATO partnereit, hogy nem megfelelően finanszírozzák a védelmet, és követelte, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára, ami rendkívül valószínűtlen célnak tűnik.
A NATO egyik forrása szerint az új standardok végrehajtása 5 és 15 év között időt vehet igénybe, és segíthet erősebb európai és kanadai erők létrehozásában, amelyek kevésbé fognak függni az Egyesült Államoktól.
A prioritások közé tartoznak a légvédelem, a nagy hatótávolságú csapásmérés, a logisztika, a kommunikációk és a szárazföldi csapatok mobilitása. Tervbe van véve a fegyver- és alkatrészkészletek növelése is.
Ukrajnának pénzre van szüksége tüzérségi lövedékekre, és hálás lenne, ha az Európai Unió ezt 5 milliárd euróval (5,42 milliárd dollár) támogatná – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnöknek az Európai Tanács ülése résztvevőihez intézett felhívására hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Pénzre van szükségünk tüzérségi lövedékekre, és nagyon hálásak lennénk a legalább ötmilliárd eurós mielőbbi európai támogatásért. Fegyvergyártási beruházásokra van szükség Ukrajnában és az önök országaiban is.”
Az elnök hozzátette: Európának technológiai függetlenségre is szüksége van, a többi között a fegyvergyártás kérdésében is. E tekintetben a kontinens védelméhez mindent Európában kell előállítani.
„Köszönettel tartozom azoknak, akik már konkrét lépéseket tesznek ebbe az irányba. Helyes lenne, ha a ReArm Europe program mielőbb megkezdené a működését, ez egy nagyon hasznos és előrelátó kezdeményezés. Kérjük, továbbra is fejlesszék iparágaikat, kutatásaikat” – szólított fel Volodimir Zelenszkij.
Edgars Rinkēvičs lett elnök kijelentette, hogy az európai országoknak mindenképpen be kell vezetniük a sorkatonai szolgálatot, mert katonailag Európa „elég gyenge”. A Sky Newsnak adott interjújában a védelmi kiadások növelésére szólított fel az Egyesült Államokkal való „hullámzó” kapcsolatok miatt.
Lettország 2023-ban bevezette a férfiak számára a katonai szolgálatot, és GDP-jének 4%-ára emelte a védelmi kiadásokat. Rinkėvičs szerint más európai országoknak is követniük kellene Riga példáját.
„Sokan kissé idegesek, követik a híreket […] a többi európai kormánynak is gondoskodnia kell arról, hogy mindannyian erősebbek legyünk”, mondta.
Pat McFadden brit kabinetminiszter válaszolt a felhívásra. Elmondta, hogy a brit kormány nem fontolgatja a sorkatonai szolgálat bevezetését, de a jövőben megoldásokra lehet szükség, hogy megfeleljünk az „új valóságnak”.
„Nem fontolgatjuk a hadkötelezettséget, de bejelentettük, jelentősen emeljük a védelmi kiadásokat”, mondta.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
Peter Pavel cseh elnök úgy véli, hogy szükség van az államok „széles koalíciójának” létrehozására az igazságos ukrajnai béke támogatására, számolt be a Jevropejszka Pravda a cseh államfő X-en közzétett bejegyzésére hivatkozva.
Pavel megjegyezte, hogy itt az ideje, hogy „egy széles körű koalíció létrehozásán gondolkozzunk, amely igazságos békére törekszik Ukrajnában”.
Az agresszor feltételei szerinti „békét” kapitulációnak nevezik, és csak bátorítja a jelenlegi és jövőbeli támadókat. A szabad világnak szembe kell állnia a gonosszal”, tette hozzá.
Pavel bejegyzése azután jelent meg, hogy az Ovális Irodában vita tört ki Ukrajna és az Egyesült Államok elnöke, valamint J. D. Vance amerikai alelnök között.
[type] => post
[excerpt] => Peter Pavel cseh elnök úgy véli, hogy szükség van az államok „széles koalíciójának” létrehozására az igazságos ukrajnai béke támogatására, számolt be a Jevropejszka Pravda a cseh államfő X-en közzétett bejegyzésére hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1740998880
[modified] => 1740982772
)
[title] => A cseh elnök koalícióra szólított fel az ukrajnai igazságos béke érdekében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=143142&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 143142
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 142950
[image] => Array
(
[id] => 142950
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1.jpg
[original_lng] => 36774
[original_w] => 630
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1-300x190.jpg
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/original-1.jpg
[width] => 630
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740975573:12
[_thumbnail_id] => 142950
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1017
[_oembed_c5cf790b5338581559fd05701bfe0226] =>
- Zelensky is not just proposing war - he’s proposing war without weapons.
He weakened the army (failed 55% of the defense procurement plan), lost U.S. support, and divided the country.
Without him, Ukraine would fight better and make peace faster and more effectively.
Lemondásra szólította fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Olekszij Aresztovics, az elnök egykori tanácsadója.
Aresztovics X-en tett közzé egy posztot, melyben azt írja: Zelenszkij nemcsak háborút akar, hanem fegyverek nélkül akar háborút.
A volt tanácsadó szerint Zelenszkij gyengévé tette az ukrán hadsereget azzal, hogy a fegyverbeszerzések 55%-a kudarcot vallott, elvesztette Amerika támogatását és megosztotta az országot.
– Zelensky is not just proposing war – he’s proposing war without weapons.
He weakened the army (failed 55% of the defense procurement plan), lost U.S. support, and divided the country.
Without him, Ukraine would fight better and make peace faster and more effectively.
Olekszij Aresztovics volt ukrán hírszerzőtiszt, 2014 és 2015 között aktívan harcolt az orosz felkelők ellen Kelet-Ukrajnában. 2019-ben megjósolta, hogy Oroszország 2022 és 2024 közt meg fogja támadni Ukrajnát. Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójaként 2023 januárjáig minden nap napi tájékoztatókat tartott a háború állásáról, ekkor azonban Zelenszkij menesztette, mivel Aresztovics azt mondta, hogy egy Dnyipróban összeomlott panelházat egy ukrán légvédelmi rakéta talált el.
Aresztovics ezután Zelenszkij ellen kezdett el kampányolni: bejelentette, hogy indul az ukrán elnöki posztért és támogatja, hogy Ukrajna háborús időben is választásokat szervezzen.
Tegnap veszekedés tört ki az Ovális Irodában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump, a Fehér Ház gazdája között, amire Mark Rutte NATO-főtitkár azt tanácsolta az ukrán vezetőnek, hogy állítsa helyre a kapcsolatait az amerikai elnökkel – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a CGTN America amerikai kiadványra és a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte kifejtette: „Mondtam Zelenszkijnek, hogy meg kell találnia a módját a kapcsolatok helyreállításának Donald Trumppal és az amerikai kormányzattal.” Mint hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak, Ukrajnának és Európának össze kell fognia, hogy Ukrajnát tartós békéhez segítsék.
Arra a kérdésre, mit mondott Zelenszkij a Trumppal való találkozásáról, Rutte azt válaszolta, hogy nincs joga nyilvánosságra hozni, miről beszéltek. Ugyanakkor „világossá tettem számára, hogy valóban tisztelnünk kell, amit Trump elnök tett Ukrajnáért”.
A NATO-főtitkár hozzátette: Ukrajna „semmi” lenne az Egyesült Államok támogatása nélkül. „Tehát azt mondtam neki, hogy valóban meg a tiszteletet adnunk Trumpnak azért, amit akkor tett, amit Amerika azóta tett, és azért is, amit Amerika továbbra is tesz” – hangsúlyozta. Egyúttal sikertelennek nevezte a két vezető tegnapi találkozóját a Fehér Házban.
Ezenkívül Rutte ragaszkodott ahhoz, hogy Trump tartós békét kíván elérni Ukrajnában, de az amerikai elnök azt szeretné, ha Európa és Kanada többet költene védelemre. „Figyeljen ide, csütörtökön fél órát beszéltem Donald Trumppal telefonon. Barátok vagyunk. Sok éve dolgozunk együtt. Tudom, hogy elkötelezett Ukrajna tartós békéjének megteremtése mellett. Elkötelezett a NATO mellett. Természetesen. Elvárja az európai NATO-partnerektől és Kanadától, hogy többet költsenek és növeljék a védelmi termelést. És igaza van” – mutatott rá a NATO-főtitkár.