Körfelmérést végez az ukrajnai béketárgyalások előkészítése közben Európában az Egyesült Államok. Ukrajna támogatása, illetve a fővárosok tervei a téma: Kijev fő békefeltétele, hogy kapjon biztonsági garanciákat a lezárt háború után, és a háborút is csak támogatással tudja folytatni.
Kérdőívet küldött európai szövetségeseinek az amerikai adminisztráció, miközben gőzerővel folytatja az ukrajnai békekötés előkészületeit. Washington olyan témákról kérdezi az európai kormányokat, milyen biztonsági garanciákat hajlandók nyújtani Ukrajnának, milyen fegyvereket tudnának szállítani, hány békefenntartó katonát tudnának mozgósítani – írja a Magyar Nemzet.
Ahhoz, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek, az orosz és az ukrán félnek is vannak előzetes elvárásai, Washington pedig azt közölte, milyen módon ösztönzi őket, ha vonakodnának tárgyalni.
A kérdőív azt a célt szolgálja, hogy a béke feletti bábáskodást magára vállaló világhatalom egyértelmű képet kapjon róla, Európa – ahol fogadkozásokból továbbra sincs hiány, amint az elmúlt években sem volt – milyen szerepet vállal a háborút követő stabilizációban. Az amerikai külügyminisztérium egyértelművé tette: elvárja az európai partnerektől, hogy vezető szerepet vállaljanak egy hosszú távú védelmi rendszer kialakításában – írta a Financial Times és a Reuters értesüléseire hivatkozva a lap.
Az EU politikusai maguk követelik, hogy részt vegyenek a folyamatban, a kérdés: hogyan
Uniós vezetők egyébként maguk követelték, hogy helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál, ahogy Ukrajna is előre tiltakozott az ellen, hogy kihagyják a megegyezésből a saját sorsáról.
Sőt, Emmanuel Macron a kezdeményezést magához ragadva hétfőre válságtalálkozót hívott össze Párizsba, hogy az európai vezetők itt tárgyalják meg Ukrajna támogatásának ügyét. A „kit hívjak fel, ha Európát kérem” klasszikus kérdésére a francia elnök azt a választ adta ezzel, hogy őt. A német kancellár kizárva, Olaf Scholz bejelentette, hogy visszavonul a politikától, ha egy hét múlva elveszíti a választást, és szinte kizárható, hogy nem veszíti el.
Az amerikai kérdőív hat kérdést tartalmaz, amelyek egyike kifejezetten az Európai Unió tagállamainak szól. A NATO főtitkára, Mark Rutte hangsúlyozta, hogy Európának előbb egymás között kell egyeztetnie, mielőtt válaszolna Washingtonnak.
Ukrajnai béke: milyen asztalhoz ültetik az uniós vezetőket, kétséges
Az, hogy az asztalhoz is odaülhessenek az európai vezetők, továbbra is kétséges.
A tárgyalások minden bizonnyal több körben zajlanak majd, és könnyen lehet, hogy a fő döntéseket egy olyan asztalnál hozzák meg, ahol nem ül majd uniós politikus. Az események felgyorsultak, szombaton kétoldalú megbeszélést folytatott Mark Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között.
A jelenlegi helyzet a kiszivárgott információk szerint, hogy egy amerikai–orosz csúcs előkészületeire nemzetbiztonsági tanácsadói szinten folytatnának tárgyalásokat Szaúd-Arábiában. De még ennek a rijádi találkozónak a részletei is képlékenyek. Most úgy tudni, ukrán résztvevők is lesznek, de Kijevben szombaton még erről sem tudtak – írta a Világgazdaság a Bloomberg jelentése alapján.
Az ukránok több mint 44,6%-a kijelentette, bízik az Egyesült Államok megválasztott elnökében, Donald Trumpban. Ezt bizonyítják az Új Európa Központ megbízásából készült felmérés eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A mutató az ukránok körében lényegesen magasabb, mint például a Trump-párti Magyarországon, ahol a lakosság 37%-a bízik Trumpban, Franciaországban 16%, Nagy-Britanniában 30% bízik a megválasztott amerikai elnökben, Trumpban.
Az Új Európa Központ tavaly azt a kérdést tette fel, hogy a két amerikai vezető közül melyikkel szimpatizálnak jobban az ukránok. Abban az időben Joe Biden volt a szimpátia vitathatatlan vezetője 78,1%-os mutatójával, miközben a válaszadók mindössze 10,1%-a állt ki Trump mellett.
A tavaly Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár iránt voltak bizalommal ukránok.
A válaszadók 52,2%-a úgy gondolja, hogy a partnerek most nem tesznek eleget Ukrajna győzelméért. Ez az érzés nyilvánvalóan tükröződött a külföldi vezetőkbe vetett bizalom értékelésében.
Az ukránok körében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Andrzej Duda lengyel elnök iránt a legnagyobb bizalom – valójában egyforma mutatókkal (65%).
A harmadik helyen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök áll (csaknem 60%), Emmanuel Macron francia elnök a negyedik (58,4%).
Az ötödik helyet Moldova elnöke, Maia Sandu (57,3%) foglalja el.
A legnagyobb mértékben Joe Biden amerikai elnök iránt csökkent a bizalom: tavaly 82%-kal vezette aranglistát, most ez a mutató 55,2%.
A Scholz iránti bizalom egy éve még 61,4% volt, most 24,5 százalékponttal kevesebb.
Andrzej Duda értékelése is 13,1 százalékponttal esett a tavalyihoz képest, 2022 óta pedig még ennél is többet, amikor is 86,8%-kal vezette a listát.
Macron az egyetlen nyugati vezető, aki iránt 2024-ben nőtt a bizalom szintje: tavaly a megkérdezett ukránok 54,5 százaléka, idén pedig 58,4 százaléka bízik benne.
A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek eredményeit a pozsonyi újság honlapján tették közzé kedden.
Az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség által szeptemberben készített felmérés szerint azok aránya, akik a „határozottan bízom benne”, vagy az „inkább bízom benne” válaszokat fűzték a felmérésben szereplő vezető politikusok nevéhez, Orbán Viktor és Petr Pavel esetében volt a legmagasabb, mindkét politikusnál 33 százalékot tett ki.
A felmérés a lista harmadik helyére Donald Trumpot hozta ki: az amerikai elnökjelöltnél a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy határozottan vagy inkább bízik benne. A lista negyedik és ötödik helyén holtversenyben Vlagyimir Putyin orosz, illetve Emmanuel Macron francia elnök szerepel a megkérdezettek 25 százalékának bizalmi indexével.
A hatodik és a hetedik helyen, ugyancsak holtversenyben Kamala Harris amerikai alelnök és elnökjelölt, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel, esetükben a megkérdezettek 24 százaléka állította azt, hogy határozottan vagy inkább bízik bennük.
A közvélemény-kutatásban lehetőségként megadott külföldi vezetők közül a legalacsonyabb – 5 százalékos – bizalmi indexszel Keir Starmer brit kormányfő rendelkezik.
Ellenben az ő esetében volt a legmagasabb azok aránya, akik azt állították, hogy nem ismerik a személyét: a megkérdezettek 51 százaléka adott ilyen választ.
A „nem ismerem” választ adók aránya viszonylag magas volt még Hszi Csin-ping kínai elnök és Kamala Harris esetében, előbbiről a megkérdezettek 33, utóbbiról pedig 25 százalékuk mondta ezt.
A felmérésben részt vevők legnagyobb arányban és holtversenyben Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében adták a „határozottan nem bízom benne” választ, mindkét politikus esetében a válaszadók 46 százaléka mondta ezt.
[type] => post
[excerpt] => A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730924700
[modified] => 1730849298
)
[title] => A külföldi politikusok közül Orbán Viktorban és Petr Pavelben bíznak a legtöbben Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131512&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131512
[uk] => 131644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131513
[image] => Array
(
[id] => 131513
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[original_lng] => 517929
[original_w] => 984
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730971648:2
[_thumbnail_id] => 131513
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 714
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A The Wall Street Journal című amerikai lap pénteken publikált közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek úgy vélték, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt jobban kezelné az ukrajnai háborút vagy a közel-keleti válságot, mint Kamala Harris demokrata elnökjelölt.
A felmérést szeptember 28. és október 8. között végezték az ország kulcsfontosságú úgynevezett csatatér- vagy ingadozó államaiban, amelyekben eldőlhet a november 5-i elnökválasztás.
A közvélemény-kutatásban az egyes államokban 600-600 regisztrált szavazó vett részt. A hibahatár minden államban 4 százalékpont volt. Az általános támogatottságot tekintve a hét államban Harris és Trump döntetlenre áll a kutatás alapján.
A felmérés szerint Harris 2 százalékponttal vezet Arizonában, Georgiában és Michiganben, Trumpnak Nevadában 6, Pennsylvaniában 1 százalékpontos előnye van, Észak-Karolinában és Wisconsinban pedig fej fej mellett állnak.
A WSJ felmérése alapján Trump 50 százalékkal vezet Harris 39 százalékával szemben a hét ingadozó államban azzal kapcsolatban, hogy ki tudná jobban kezelni az ukrajnai háborút. Trump 48 százalékkal vezet Harris 33 százalékával szemben abban a kérdésben is, hogy ki lenne alkalmasabb az Izrael és a Hamász közötti háború kezelésére.
A WSJ kutatása szerint a választók közül többen támogatnák Trumpot a gazdaság és a bevándorlás kérdésében, míg a lakhatás, az egészségügy és az emberekkel való törődés terén Harris jobban teljesítene. A Reuters/Ipsos e heti felmérése szerint Trump és Harris országos szinten is szoros versenyben van, Harris 46 százalékkal vezet, míg Trump 43 százalékon áll.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Az EU-tagállamok polgárainak körülbelül 70%-a gondolja úgy, hogy országa számára előnyös az Európai Uniós tagság – számolt be a Jevropejszka Pavda a júniusi európai parlamenti választások után végzett Eurobarométer-felmérés eredményeire hivatkozva.
Tízből hét válaszadó (67%) kijelentette, hogy országa uniós tagsága fontos számára. Ez a szám alig változott az elmúlt évek során.
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership – a figure that has remained relatively stable in recent years.
Az indokok között szerepel az országok közötti nagyobb együttműködés (36%), a béke védelme és a biztonság erősítése (32%), a gazdasági növekedés pozitív tényezői (28%), több munkalehetőség (24%).
Hazájuk uniós tagságával a legelégedettebbek Portugáliában, Hollandiában, Luxemburgban, Dániában, Írországban, Lengyelországban és a balti államokban, Horvátországban és Magyarországon vannak.
A legtöbb „euroszkeptikus” Franciaországban, Ausztriában és Bulgáriában van.
A válaszadók 65%-a pozitívan ítéli meg az Európai Unió jövőjét, ami 4 százalékponttal több, mint az előző év elején végzett felmérésben.
Az Európai Parlament pozitív megítélésének mutatója a felmérés során a legmagasabbnak bizonyult – 42%.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 901
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
A Reuters és az Ipsos friss közös felmérése szerint a párt választóinak 32 százaléka örülne Biden távozásának. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy nehéz lenne a helyére olyat találni, aki jobb eséllyel venné fel a versenyt Trumppal szemben.
Joe Biden amerikai elnök napjai múlt hét csütörtök óta arról szólnak, hogy az elnökjelölti vitán nyújtott gyenge teljesítményét magyarázza. Kedden arról beszélt, hogy majdnem elaludt a stúdióban, mert a hónapban két tengerentúli útja is volt, és az időeltolódás megviselte a szervezetét. A Fehér Ház korábban azt közölte, hogy Biden meg volt fázva a vitán.
A magyarázkodásra azért van szükség, mert a 81 éves elnök éppen abban vallott kudarcot, amiben a leginkább bizonyítania kellett volna: egyáltalán nem látszott rajta, hogy kognitív képességei teljes birtokában van, és fizikailag, valamint szellemileg készen áll újabb négy évnyi elnökségre. Többször is belegabalyodott a mondanivalójába, máskor menet közben elfelejtette, hogy hogyan akarta folytatni a mondatot, és enerváltnak, gyengének tűnt. Vagyis leginkább öregnek.
Ehhez képest némileg meglepő módon a Reuters és az Ipsos friss közvélemény-kutatása azt állapítja meg, Biden nem veszített a népszerűségéből a múlt hét csütörtöki vita óta: továbbra is a regisztrált választók 40 százaléka támogatja, csakúgy, mint Trumpot, 3,5 százalékos statisztikai hibahatár mellett. A felmérés ezzel a jobbak közé tartozik Biden számára, olyan kutatások is vannak, amelyek jelentős lemaradást mérnek neki.
De maradjunk a kedden publikált Reuters/Ipsos-felmérésnél, abban ugyanis azt is megpróbálták kideríteni, hogy ha nem Biden, akkor ki vehetné fel eredményesen a harcot Donald Trumppal szemben demokrata színekben. A hipotetikus párharcokban szokás szerint Michelle Obama, Barack Obama korábbi elnök felesége szerepelt a legjobban, ő 50-39 arányban legyőzné Trumpot – csakhogy korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván elindulni az elnökségért.
Sok demokratának teljesen mindegy, ki indul Trumppal szemben A többiek már kevésbé szerepeltek jól. Kamala Harris alelnöknek 43-42-es vereséget mértek, ami bőven a hibahatáron belül van, és Harris megítélése egyébként még jobb is a demokraták körében, mint Bidené (81 százalék értékeli pozitívan Biden 78 százalékával szemben). Gavin Newsom kaliforniai kormányzó hátránya egy kicsit nagyobb, ő 39 százalékot kapna a 42 százalékot szerző Trumppal szemben a felmérés szerint.
A többiek hátránya még nagyobb, de az adatokból az is látszik, hogy a demokraták jó részének teljesen mindegy, hogy ki indul Trumppal szemben, akár egy teljesen ismeretlen jelöltre is leszavaznának. Kentucky állam kormányzójáról, Andy Beshearról a demokrata válaszadók 70 százaléka még életében nem hallott, de a Trumppal való hipotetikus összevetésben így is csak 40-36-os vereséget szenvedett a teljes népességre nézve, a demokraták jó része tehát ugyanúgy beállt mögé.
A felmérés azt is kiderítette, hogy Biden a demokraták 59 százaléka szerint túl öreg a kormányzáshoz, 32 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza is kellene lépnie. Fontos kiemelni, hogy az elnök öregedésével kapcsolatos aggodalmak már régóta átszövik a demokrata tábort. Januárban, amikor még bőven zajlott a jelöltállítási folyamat, egy hasonló felmérésen a demokrata szavazók 49 százaléka azt mondta, hogy Bidennek nem kellene elindulnia az elnökségért.
Egy demokrata képviselő már kimondta: Bidennek mennie kell Joe Bidenre egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a pártján belülről is. Kiszivárgott információk szerint a képviselőház 25 demokrata tagja arra készül, hogy felszólítsa a visszalépésre az elnököt, ha a következő napokban sem javul az állapota. Sőt, most már megvan az első olyan képviselő is, aki nyíltan kimondta, hogy Bidennek távoznia kell a hatalomból: a texasi Lloyd Doggett az NBC-nek adott interjújában beszélt erről, és azt is hozzátette, hogy reméli, hogy más demokrata politikusok is követni fogják a példáját.
A képviselőház 84 éves elnöke, Nancy Pelosi enyhébben fogalmazott, de azt ő is elismerte, hogy legitim feltenni a kérdést: Bidennek csak rossz napja volt, vagy a teljesítménye komolyabb problémára utal. A házelnök azt is hozzátette, hogy ugyanilyen szigorú elbírálás alá kellene esnie Donald Trumpnak is.
Joe Biden szerdán arra készül, hogy egy konferenciabeszélgetésben meggyőzze a demokrata párti kormányzókat arról, hogy továbbra is jó állapotban van az elnökséghez. A héten egy ABC-interjú is tervben van, a jövő héten pedig a NATO-csúcson fog sajtótájékoztatót tartani. A szereplését árgus szemekkel figyelik majd a szavazói és a párttársai.
Bident egyébként valószínűleg nem lehetne leváltani az elnökjelöltségről, ő maga viszont visszaléphetne az indulástól.
A Héber Egyetem kutatása szerint az izraeliek 74 százaléka ellenez egy esetleges Irán elleni ellentámadást, ha az veszélyeztetné a nyugati és néhány arab ország biztonsági szövetségét.
A felmérés szerint többségük úgy véli, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra a konfliktus lezárása érdekében – írja a Portfolio a The Jerusalem Post cikkét ismertetve.
A jeruzsálemi Héber Egyetem friss kutatása szerint, az izraeli lakosság nagy része, pontosan 74 százaléka nem támogatja azt a lehetőséget, hogy Izrael ellentámadást indítson Irán ellen, ha ez aláásná a fontos szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat. Ilyenek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és több mérsékelt arab állam – köztük Jordánia és Szaúd-Arábia. A felmérést Nimrod Nir vezette kutatócsoport készítette.
A résztvevőknek egy iráni támadásra adott izraeli válaszlépésekről kellett véleményt nyilvánítaniuk.
Az eredmények szerint a megkérdezettek 52 százaléka úgy gondolta, hogy Izraelnek nem kellene válaszolnia az iráni támadásra, ezzel lezárva a konfliktus aktuális szakaszát. Ezzel szemben 48 százalék úgy vélte, hogy Izraelnek reagálnia kellene még akkor is, ha ez hosszabbíthatja meg a konfliktust. A katonai válaszlépést preferálók közül 25 százalék támogatta az iráni területen végrehajtandó műveleteket, míg több mint egyharmaduk egy stratégiai beavatkozást javasolt az iráni nukleáris fenyegetés megszüntetése érdekében.
Az izraeli kormány erősségét illetően a válaszadók megosztottak voltak: 46 százalék érzékeli erősnek a kormányt Irán felé, míg ugyanennyien vagy gyengének látják vagy sem erősnek sem gyengének nem ítélik meg. Az izraeliek többsége szerint országuknak figyelembe kell vennie szövetségeseik biztonságpolitikai igényeit; csak 12 százalék mondta azt, hogy nem támogatja ezt. Körülbelül 60 százalék állította azt is, hogy amerikai segítség esetén Izraelnek össze kell hangolnia biztonságpolitikai intézkedéseit az Egyesült Államokkal.
A Gázai övezettel és Ciszjordániával kapcsolatos biztonság szervezését illetően a megkérdezettek 43 százaléka úgy véli, hogy ezt Izrael szövetségeseire kell bízni. A válaszadók negyede ezzel nem értett egyet. A felmérés adatgyűjtését egy online panel segítségével végezték vasárnap és hétfő között. A minta 1466 felnőtt izraeli állampolgár véleményét tükrözi és figyelembe veszi az izraeli társadalom sokféleségét többek között vallás, nem, életkor és lakóhely alapján.
Októberben a válaszadók 81%-a azt válaszolta, hogy a háború után kell választásokat tartani. Ugyanakkor 16%-uk véli úgy, hogy a katonai akciók nem akadályozzák az akarat kifejezését. A hírt a Kijevi Statisztikai Intézet közölte.
„Ukrajna minden régiójában a lakosság többsége ellenzi a választások megtartását a háború alatt” – állapították meg a szociológusok.
Ezenkívül a válaszadók 65%-a negatívan viszonyul az internetes távszavazás gondolatához. 29% támogatja az ötletet.
[type] => post
[excerpt] => Októberben a válaszadók 81%-a azt válaszolta, hogy a háború után kell választásokat tartani. Ugyanakkor 16%-uk véli úgy, hogy a katonai akciók nem akadályozzák az akarat kifejezését. A hírt a Kijevi Statisztikai Intézet közölte.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1698791520
[modified] => 1698755916
)
[title] => Ukrajnában a válaszadók 81%-a ellenezte a választásokat a háború alatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93952&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93952
[uk] => 93876
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 93877
[image] => Array
(
[id] => 93877
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[original_lng] => 47022
[original_w] => 960
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0-768x511.webp
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/181545-elections-in-ukraine-new-960x380-0.webp
[width] => 960
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698748716:5
[_thumbnail_id] => 93877
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2041
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_2906cf0dd450837a980f257594425b15] =>
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
A kedden ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek relatív többsége valószínűnek tartja, hogy a több mint egy évszázada megosztott Ír Köztársaság és Észak-Írország a belátható jövőben újraegyesül. A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 2272 fős reprezentatív választói csoport bevonásával elvégzett országos vizsgálata kimutatta, hogy a britek 13 százaléka nagyon valószínűnek, 26 százalék meglehetősen valószínűnek tartja az ír sziget egyesülését a következő ötven évben, vagyis Nagy-Britannia lakosságának 39 százaléka valószínűsíti valamilyen mértékben Írország és Észak-Írország újbóli egyesülését.
Ugyanezt a megkérdezettek 20 százaléka meglehetősen, 10 százalék nagyon valószínűtlennek nevezte.
A felmérés előzményeként Leo Varadkar ír miniszterelnök a minap kijelentette, hogy ha őszig nem sikerül a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti önkormányzati rendszer újjáélesztése, akkor „tárgyalni kell egy B tervről”. A RTÉ ír közszolgálati televíziónak adott múlt heti nyilatkozatában Varadkar hozzátette: meggyőződése szerint Írország „már úton van az újraegyesítés felé”. A 44 esztendős ír kormányfő valószínűnek nevezte, hogy ez még az ő életében megtörténik.
A kijelentés kisebb diplomáciai viszályt szított London és Dublin között.
Chris Heaton-Harris, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere reagálásában úgy fogalmazott, hogy az ír miniszterelnöknek „nagyon sok belpolitikai kérdéssel kell egyszerre foglalkoznia, és eközben időről időre becsúsznak hasznosnak nem nevezhető megjegyzések is”.
A májusi észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin nagyarányú győzelmet aratott, így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP).
A radikálisan EU-szkeptikus jobboldali DUP hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A párt azonban a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választásokon is a második helyre szorult, miután a Sinn Féin kapta a legtöbb képviselői mandátumot.
A belfasti kormánynak így a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus miniszterelnöke, ám a DUP a tavaly májusi parlamenti választás óta bojkottálja az új felekezetközi észak-írországi kormány megalakulását.
A baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin a legutóbbi választási eredmények nyomán már jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is referendumot kell tartani.
Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
