Ukrajnában nincs szervezett felkészülés a választásokra, most még a választási folyamat biztonságos megszervezésére sincs lehetőség – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube-csatornájának nyilatkozva.
Podoljak szerint van egy jogi eljárás, amelyet senki sem fog visszautasítani. Jelenleg a hadiállapot folytatódik – tette hozzá. A befejezése után, ha megszavazzák a parlamentben, párhuzamosan két eljárás zajlik majd. „Az első 3-6 hónap, valószínűbb 6 hónap mindent figyelembe véve, a választásokra való felkészülés. Azaz a folyamat szervezése. És ezzel párhuzamosan törvénymódosítások is lesznek. Mivel tudjuk, hogy háború utáni választások lesznek, vannak mozzanatok, és a CVK-nak kellene javaslatot tenni a jogszabály módosítására, mint olyanra” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó hangsúlyozta: amíg nincs tűzszünet, akár ideiglenes fegyverszünet, addig senki nem szünteti meg a hadiállapotot. „Senki nem fogja, mondjuk, veszélybe sodorni az embereket. Vagyis alkotmányos rendelkezéseket megszegni azért, hogy Oroszország valamiért valamiféle „választásokat” akar, Oroszország már abszolút és teljesen nem az a téma számunkra, amely befolyást gyakorolhatna a belpolitikánkra” – húzta alá.
Podoljak hozzátette, hogy a választási törvény módosításán kell dolgozni, majd szavazni, ami meglehetősen bonyolult folyamat. „Másodszor, nincs lehetőség a választási folyamat biztonsági szempontból történő megszervezésére, mert a tűzszünet egyelőre nem működik. Oroszország minden nap, vagy inkább minden este nagyszámú csapást hajt végre” – magyarázta.
Ezenkívül az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint nagy erőfeszítéseket igényel a lakóhelyüket ideiglenesen elhagyni kényszerült személyek kérdése, illetve a választásokon való szavazás módja. „Világosan meg kell értenünk, hogyan fogunk dolgozni nagyszámú, ideiglenesen áttelepült emberrel. Ez pedig egy teljesen más munka, teljesen más munkakör a választói névjegyzék rögzítését és a területi választókerületek rögzítését illetően. Tehát ezek elég összetett folyamatok, és nem fognak megoldódni csak azért, mert Oroszország akar valamit” – zárta eszmefuttatását Mihajlo Podoljak.
Kína nyomása miatt Tajvan a vészhelyzetekre való reagálás ukrán tapasztalatait tanulmányozza. A Reuters szerint Tajvan azoktól az ukrajnai cégektől tanul, amelyek továbbra is részt vesznek Ukrajna Oroszország elleni küzdelmében, miközben a szigetország felgyorsítja a veszélyhelyzeti tervezést a növekvő kínai fenyegetések miatt, nyilatkozott a kiadványnak egy magas rangú tajvani tisztviselő.
„Reméljük, hogy első kézből vesszük át Ukrajna tapasztalatait – hogyan segítették a magánvállalatok a kormány és társadalom ellenálló képességét a háború alatt” – mondta egy magas rangú tajvani biztonsági tisztviselő olyan cégekre hivatkozva, mint az Uber és a Microsoft, amelyek továbbra is alapvető szolgáltatásokat nyújtanak Ukrajnában.
Tajvan többek között az alábbi ötleteket tanulmányozza: a szupermarketek bevonása az állami ellátási láncba, a taxiszolgáltatások igénybevétele az egészségügyi vészhelyzetekben, például véradás esetén, amikor az egészségügyi rendszer túlterhelt.
A tisztviselő elmondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy a tajvani cégeket összehozza ukrajnai kollégáival, hogy segítsen a tajvaninak a vészhelyzeti tervezés javításában.
Tajvan jelenleg frissíti figyelmeztető és óvóhelyrendszerét, figyelembe véve az északi és balti országok tapasztalatait. A héten Tajpejben tartottak zárt szemináriumot, melynek témája a készletezés és a polgári védelmi kiképzés volt. A rendezvényen Tajvan biztonsági szolgálatainak képviselői és magas rangú diplomaták vettek részt olyan országokból, mint az Egyesült Államok, Japán és Ausztrália.
Andy Gunder, aki az ukrajnai Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetője és a szeminárium előadója, az újságíróknak elmondta, hogy a tajvani kormánynak tartalék online rendszereket kellene létrehoznia, hivatkozva az orosz kibertámadásokra, amelyek célja Ukrajna infrastruktúrájának megbénítása a rakétacsapások előtt.
A NATO-tagországoknak fel kell készülniük a háborúra, és többet kell fordítaniuk a védelemre, ellenkező esetben Oroszország „megpróbálhat olyasmit, mint Ukrajnában” – jelentette ki vasárnap Mark Rutte NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte azt mondta: a NATO-országoknak fel kell készülniük a háborúra, és többet kell fordítaniuk a védelemre. Ellenkező esetben Oroszország „megpróbálhat olyasmit, mint Ukrajnában” – tette hozzá. „Nagyon világosan mondom: fel kell készülnünk a háborúra. Ez a legjobb módja annak, hogy elkerüljük a háborút” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Európának „nem szabad gyengeséget mutatnia” Oroszországgal szemben. „Egyébként Oroszország megpróbálhat valamit. Akárcsak Ukrajnában” – szögezte le. Szerinte azonban a veszély nem csak Oroszországból ered. A kínaiak is „iszonyatosan kibővítették” a katonai képességeiket – emlékeztetett.
Rutte szerint Németországnak „többet kell költenie és többet kell termelnie”, és „következetesen folytatnia kell” a választott utat Európában és Ukrajnában egyaránt. Elismerte ugyanakkor, hogy Németország „sok dolgot jól csinált” Oroszország ukrajnai háborújának kezdete óta. „De tekintettel a német gazdaság méretére, természetesen azt akarjuk, hogy sokkal többet tegyenek” – mutatott rá a NATO-főtitkár.
Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenálló-képességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
A NATO Katonai Bizottságának találkozója előtt Mark Rutte köszöntőjében hangsúlyozta: fokozni kell a védelmi beruházásokat, a katonai erők felkészültségét, amelyek elengedhetetlenek, de még midig nem elegendőek ahhoz, hogy a szövetség megbirkózzon a következő négy-öt évben rá váró veszélyekkel.
„A háború megelőzése érdekében fel kell készülnünk a háborúra” – fogalmazott.
Emlékeztetett: dúl Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a szövetségesek elleni oroszok ellenséges fellépések, köztük a kibertámadások, merényletek, szabotázsakciók és egyéb fenyegetések felgyorsulnak.
„Ezen destabilizációs kampányokkal Oroszország keményen dolgozik azon, hogy megpróbálja meggyengíteni demokráciáinkat és elrabolni szabadságunkat” – fogalmazott Rutte, majd arra figyelmeztetett, hogy Oroszország nincs egyedül, felsorakozik mögötte Kína, Észak-Korea és Irán. Közölte továbbá: mindeközben több más veszély is fenyeget, melyek között a NATO-főtitkár a terrorizmust, a nukleáris fegyverek elterjedését, a dezinformációs kampányokat és az éghajlatváltozást sorolta. „Jövőbeli biztonságunk forog kockán” – fogalmazott Rutte, majd hozzátette: „továbbra is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megóvjuk a szövetségesek biztonságát”.
A NATO-főtitkár kijelentette: jobban kell támogatni Ukrajnát annak érdekében, hogy meg lehessen változtatni a háború menetét.
„Mindannyian véget akarunk vetni a háborúnak, de mindenekelőtt azt akarjuk, hogy a béke tartós legyen” – fogalmazott. A biztonság csapatmunka, amelynek érdekében kéz a kézben kell dolgozniuk a partnereknek világszerte – tette hozzá beszédében a NATO-főtitkár.
Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának leköszönő elnöke azt mondta, a szövetség előtt álló feladatok jelentősek, de nem megoldhatatlanok. „Feladatunk a szövetség elrettentő és védelmi képességének erősítése, és Ukrajna támogatásának fenntartása Oroszország provokálatlan agressziójával szembeni ellenállásában” – fogalmazott. A szabadságharc Ukrajna számára nem csak egy jelmondat, a szuverenitás Ukrajna számára nem elvont fogalom – mondta. Ukrajnának szüksége van a teljes támogatásra, és meg is érdemli azt. A támogatás pedig nem jótékonyság, hanem a szövetség politikai és katonai érdeke is – emelte ki.
„Meg kell mutatnunk a világnak, hogy a demokrácia győzhet és győzni fog, és hogy a demokráciáért érdemes küzdeni” – tette hozzá beszédében a NATO Katonai Bizottságának elnöke.
A választásokat csak hat hónappal a hadiállapot lejárta után lehet megtartani, de azt is el kell dönteni, hogy hol kell új szavazókört felállítani, mivel ezek jelentős részét elpusztította az ellenség – jelentette ki szerdán Olena Suljak, a Nép Szolgája kormányzó párt vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Suljak szerint 2023 decemberében az összes parlamenti frakció és csoport ülést tartott Jean Monet-párbeszéd formájában, amely során aláírták a megfelelő dokumentumot, miszerint mindenki egyetért azzal, hogy a választásokat hat hónappal azután lehet megtartani, hogy véget ér a hadiállapot. „Azaz fél év az a minimális időszak, amikor mindenki felkészül a választásokra mind technikai szinten, mind a vonatkozó jogszabályok elfogadásának szintjén” – magyarázta.
A pártvezető megjegyezte azt is, hogy a 2022. február 24-én lezárt választói névjegyzékkel, valamint a szavazóhelyiségek nyilvántartásával foglalkozó Központi Választási Bizottságnak (CVK) jelentős szerepe van a választási folyamatra történő felkészülésben.
„Sajnos több ezer ilyen szavazókör megsemmisítettek, mert ezek többsége vagy óvodákban, vagy az agresszorok által lerombolt iskolákban volt. Ezért meg kell határozni, hol lesznek az új szavazókörök, és mire épülnek” – emlékeztetett Olena Suljak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A választásokat csak hat hónappal a hadiállapot lejárta után lehet megtartani, de azt is el kell dönteni, hogy hol kell új szavazókört felállítani, mivel ezek jelentős részét elpusztította az ellenség – jelentette ki szerdán Olena Suljak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1736358600
[modified] => 1736338339
)
[title] => A felkészülés a választásokra legalább hat hónapig tart majd a háború után – Suljak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=137230&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 137230
[uk] => 137239
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 137231
[image] => Array
(
[id] => 137231
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[original_lng] => 27698
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/suljak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1736335761:2
[_thumbnail_id] => 137231
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1005
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 75492
[1] => 46946
[2] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felkészülés
[1] => Olena Suljak
[2] => választások
)
)
[5] => Array
(
[id] => 136182
[content] =>
Alig néhány éven belül Oroszország megtámadhatja a NATO területét, a szövetségeseknek fel kell készülniük, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ezt a fenyegetést – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Deutsche Welle német rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy szerinte most nem várható Oroszország katonai támadása a NATO-országok ellen. Mint azonban megjegyezte, Vlagyimir Putyin orosz elnök következetesen háborús alapokra helyezte országa gazdaságát. Szerinte Oroszország jelenleg több fegyvert és lőszert gyárt néhány hónap alatt, mint az Európai Unió összes tagországa egy év alatt együttvéve.
„2029-re vagy 2030-ra Putyin annyira megerősítheti a hadseregét, hogy Oroszország képes lesz csapást mérni a NATO-ra. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő években Putyin megpróbálhatja próbára tenni a NATO kohézióját egyik vagy másik területének a megszállásával” – vélekedett Boris Pistorius, hangsúlyozva, hogy „ha figyelmen kívül hagyjuk a fenyegetést csak azért, mert kellemetlenséget okoz nekünk, akkor az nem lesz kisebb, hanem csak növekedni fog”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Alig néhány éven belül Oroszország megtámadhatja a NATO területét, a szövetségeseknek fel kell készülniük, és nem szabad figyelmen kívül hagyniuk ezt a fenyegetést – jelentette ki Boris Pistorius.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734966000
[modified] => 1734954750
)
[title] => Pistorius felszólította a NATO-országokat, hogy készüljenek fel az oroszok inváziójára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136182&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136182
[uk] => 136188
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 136183
[image] => Array
(
[id] => 136183
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[original_lng] => 24124
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/pistorius-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734948038:8
[_thumbnail_id] => 136183
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1327
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5bd087dfdb6bcef059caae3fcedfaefb] =>
Dutch Government develops crisis preparedness strategy amid war in Ukraine https://t.co/4xvJszu1BF
Moszkva „fenyegetést” lát az észak-atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozóján hozott döntésekben.
Az agresszor Oroszország egy lehetséges katonai konfliktusra készül a NATO-val, közölte Andrij Belouszov, az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere egy katonai intézmény kollégiumán december 16-án, hétfőn.
Elmondása szerint a Honvédelmi Minisztérium „középtávon teljes felkészültséget biztosít”.
„Beleértve a NATO-val való esetleges katonai konfliktust Európában a következő évtizedben. Ezt igazolják azok a döntések is, amelyeket az Észak-atlanti Szövetség idén júliusban tartott csúcstalálkozóján hoztak. Ez tükröződik az USA és más NATO-országok doktrinális dokumentumaiban is”, jelentette ki Belouszov.
A holland kormány új stratégiát dolgozott ki a válsághelyzetekkel szembeni ellenállóképesség megerősítésére, beleértve a háborús helyzetre való felkészülést is.
Ruben Brekelmans védelmi és David van Weel igazságügyi és biztonsági miniszter szerint Hollandia jelenlegi felkészültsége a válsághelyzetekre elégtelen, és a társadalmi és intézményi gondolkodásmód megváltoztatására szólítottak fel – írja az NLTimes.
Vissza kell térnünk a hidegháborús gondolkodásmódhoz. Jelenleg Hollandia minden téren hiányos felkészültséggel rendelkezik egy esetleges válsághelyzet esetén – nyilatkozta van Weel, hangsúlyozva a helyzet sürgősségét.
A javasolt intézkedések célja a vészhelyzeti felkészültség növelése. Ennek keretében a törvényeket felülvizsgálnák, annak érdekében, hogy a védelmi minisztérium szélesebb hatásköröket kapjon, ösztönöznék a vállalatokat az esetleges háborús zavarok kezelésére, az állampolgárokat pedig vészhelyzeti csomagok összeállítására és elsősegélynyújtási képzésre buzdítanák.
Emellett a közösségi szintű tervezésben való részvétel is hangsúlyos, hogy a válsághelyzeteket kollektívan kezeljék.
A holland kormány fontolgatja olyan füzetek terjesztését is, amely vészhelyzeti utasításokkal látnák el az állampolgárokat, ha az szükséges.
Európa hosszan tartó fenyegetéssel néz szembe, miután az Ukrajna elleni orosz invázió „már nem egy regionális háború” – figyelmeztetett szombaton Boris Pistorius német védelmi miniszter.
A tárcavezető rámutatott arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már jó ideje teljesen a háborúra állította át országa gazdaságát. Kiemelte, hogy
Oroszország jelenleg annyi fegyvert és lőszert állít elő három hónap alatt, mint az egész Európai Unió egy év alatt.
A miniszter emlékeztetett Putyin egyik október végi beszédére, amelyben az orosz elnök egy „új világrendért” folyó „kibékíthetetlen harcról” beszélt, és amelyben magát már az Ukrajna elleni háború győzteseként láttatta.
„Javában folyik eközben a hibrid hadviselés dezinformációkkal és álhírekkel” – jelentette ki Pistorius, aki az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő Arnsbergben beszélt egy olyan rendezvényen, amelyet a kormányzó Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány szervezett.
„Biztonságunk sebezhető. Németországnak fokoznia kell a tempót, és többet befektetnie katonai képességeibe” – szögezte le a védelmi miniszter.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével az EU-ban is egyre fokozódik az aggodalom Donald Trump esetleges visszatérése miatt, hiszen az USA újabb protekcionista intézkedései, valamint NATO- és Kína-politikája jelentős hatással lehet Európára. Az Európai Bizottság emiatt intenzív tárgyalásokat folytat az EU 27 tagállamának nagyköveteivel, hogy minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljenek.
Az egyeztetések hat fő területre, köztük a kereskedelemre, energiára és digitális átállásra összpontosítanak, mivel Trump esetleges visszatérése jelentős változásokat eredményezhet e szektorokban.
Az EU felkészült arra, hogy határozott válaszlépéseket tegyen, ha Trump bevezeti a beígért kereskedelmi korlátozásokat vagy vámokat az EU termékeire.
Ezzel az előkészülettel az EU hangsúlyozni kívánja a transzatlanti kapcsolatok fontosságát és saját stabilitását is.
Ursula von Der Leyen kabinetfőnöke, Björn Seibert irányítja az úgynevezett „önbevallásokat”, ahol a nagykövetek megoszthatják az USA-val kapcsolatos félelmeiket és várakozásaikat.
Az eddig meghallgatott tíz nagykövet elmondása szerint ezek az egyeztetések főként a Trump-adminisztráció NATO iránti elkötelezettségével, Ukrajna támogatásával, valamint az európai termékekre kirótt vámokkal kapcsolatos aggodalmakra koncentrálnak – írja a Politico.
Ahogy arról írtunk: sokan bár nem tartják ideális helyzetnek, hogy Trump újra elnök legyen, rengeteg lehetőséget látnak abban, ha mégis visszatér a hatalomba. Ők arra számolnak, hogy az izoláció miatt az Európai Uniónak nagyhatalommá kellene válnia, amelynek saját hadereje, erősebben integrált piacai és diplomáciai kapcsolatai vannak a globális dél államaival.
Az EU vezetői november 8-án, három nappal az amerikai választások után, egy informális tanácskozást tartanak Budapesten, ahol meghatározzák a következő négy év transzatlanti stratégiáját. Ez az esemény kiemelten fontos a közös piaci és technológiai stratégia, illetve az európai iparpolitika kialakítása szempontjából.
A Politicóhoz kiszivárgott információk szerint az EU egy új egységes piaci stratégiát és európai technológiai tervet szorgalmaz, amelyeket 2025 közepéig kívánnak véglegesíteni. Az EU versenyszabályainak modernizálása és a mezőgazdaság támogatása is előtérbe kerül, hiszen céljuk a jövő kulcstechnológiáinak növekedését biztosító iparpolitikák megalkotása, ahogyan az a Draghi-jelentés reformterveiben is szerepelt.
