Az Alternatíva Németországért (AfD) párt hétfőn bírósági keresetet nyújtott be a kölni közigazgatási bíróságon a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) döntése ellen, amely a pártot hivatalosan is szélsőjobboldalinak minősítette. Amíg a bíróság dönt az AfD panaszáról, addig a német alkotmányvédelmi hivatal nem szélsőséges szervezetként tartja nyilván a pártot.
A német titkosszolgálat felfüggesztette az AfD szélsőséges szervezetként való besorolását – írja a Reuters. A felfüggesztés addig tart, amíg a kölni bíróság nem dönt a párt panaszáról, amit a német alkotmányvédelmi hivatal múlt heti döntése ellen nyújtottak be.
„Ez az első lépés a tényleges felmentésünk felé és a szélsőségesség vádjának megszüntetésére” – közölték Tino Chrupalla és Alice Weidel pártelnökök közös nyilatkozatukban.
Az alkotmányvédelmi hivatal három évig tartó, részletes vizsgálat után úgy ítélte meg, hogy az AfD etnikai alapú népfogalma sérti az emberi méltóságot, és szembemegy az alkotmányos renddel – írta a Bloomberg. A hivatal ezzel felhatalmazást kapott arra, hogy a pártot a demokráciát veszélyeztető szervezetként kezelje, így titkosszolgálati eszközöket, például lehallgatást, pénzügyi vizsgálatot és fedett megfigyelést alkalmazzon vele szemben.
Az AfD ezzel szemben azt állítja, hogy politikai indíttatású döntésről van szó, amely célja a versenytárs kizárása a politikai küzdőtérről.
Felfüggesztette az Afganisztánban hatalmon lévő tálib mozgalom oroszországi betiltását csütörtökön az orosz legfelsőbb bíróság – írja az MTI.
A bíróság az orosz főügyészség felkérésére hozott ilyen határozatot. A tárgyalást zárt ülésen tartották meg. A döntés a kihirdetésével azonnal hatályba lépett. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2024 decemberében írta alá azt a törvényt, amely olyan mechanizmust vezetett be, amelynek keretében bármely szervezetet le lehet venni a terrorszervezetek listájáról, ha felhagy a terrorizmus propagálásával, igazolásával és támogatásával.
A legfelsőbb bíróság ítéletének hatályba lépése lehetővé tette, hogy a tálibok kikerüljenek ebből a felsorolásból.
Az iszlamista tálib mozgalmat 2003. február 14-én tiltotta be Oroszországban a legfelsőbb bíróság, amelynek dokumentumai szerint az 1994-ben Afganisztánban megalakult mozgalom kapcsolatot tartott fenn a csecsenföldi illegális fegyveres csoportokkal.
Putyin 2024-ben kijelentette, hogy a tálibok jelentik a legitim hatalmat Afganisztánban, ami azt jelenti, hogy Oroszországnak „a realitásokból kell kiindulnia, és ennek megfelelően kell a kapcsolatait kiépítenie”.
Ugyancsak tavaly az orosz külügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium jelentést készített az elnöknek, amely szerint a tálibokat le lehet venni a tiltott szervezetek listájáról.
Felfüggesztették hivatalából vasárnap Ekrem Imamoglut, Isztambul korrupció és terrorizmus gyanújával őrizetbe vett ellenzéki polgármesterét – közölte a török belügyminisztérium, számolt be az MTI.
Az illetékes török törvényszék korábban vizsgálati őrizetet rendelt Imamogluval szemben vesztegetés gyanúja miatt, így a tárgyalásáig rácsok mögött kell maradnia.
Az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa időközben bejelentette, hogy nem fog meghajolni a nyomásnak. „Kéz a kézben fogjuk ezt a csapást, ezt a demokráciánkon ejtett fekete foltot kimetszeni” – írta az X-en. „Egyenesen állok, nem fogok meghajolni” – hangsúlyozta, s egyben felhívta követőit, hogy ne hagyjanak fel a reménnyel.
Imamoglunak korrupción kívül terrorvádak miatt is felelnie kell. Az illetékes bíróság azonban úgy fogalmazott, hogy jelen pillanatban fegyveres terrorszervezet támogatása vádpontban még eltekintenek a letartóztatásától a sürgős gyanú ellenére, mivel már döntöttek letartóztatásáról pénzügyi bűncselekmény gyanúja miatt.
A várakozások szerint az isztambuli városi tanács, amelyben a CHP többséggel rendelkezik, a napokban ügyvivő polgármestert választ. A török belügyminisztérium tudatta azt is, hogy két másik kerületi polgármestert is felmentettek.
A török elnök legfőbb riválisát, akit a vasárnapi előválasztáson jelöltek volna a 2028-ra tervezett elnökválasztásra, szerdán vették őrizetbe. A CHP „a leendő elnök elleni puccskísérletnek” nevezte a polgármester elleni hatósági fellépést. A Halk TV helyi televízió beszámolója szerint vasárnap hosszú sorok voltak Isztambul, Ankara, Izmir, Kahramanmaras és Adiyaman választóhelyiségei előtt, ahol nemcsak párttagok, de bármely török állampolgár leadhatja szavazatát a CHP leendő elnökjelöltjére.
Az ellenzéki politikai erő szerint Imamoglut azért vették őrizetbe, mert veszélyt jelent Recep Tayyip Erdogan török elnökre.
Mansur Yavas, Ankara CHP-s polgármestere Imamoglu őrizetbe vételét az igazságszolgáltatás szégyenének nevezte.
Az isztambuli kormányzóság március 26-ig meghosszabbította a szerda óta érvényben lévő gyülekezési tilalmat, és újabb beutazási korlátozásokat rendelt el a városba esetlegesen „gyülekezés céljából” érkezők számára.
Ali Yerlikaya belügyminiszter vasárnap arról számolt be, hogy a rendőrség 323 embert vett őrizetbe kilenc városban, így Isztambulban, Izmirben, Ankarában, Edirnében, Canakkalében, Adanában és Antalyában. Hangsúlyozta: nem fogják eltűrni a közrend megzavarását.
A rendőrség paprika sprayvel, könnygázzal, illetve vízágyúkkal oszlatta a rendvédelmi szervek tagjaira petárdákat és más tárgyakat dobáló tüntetőket.
Donald Trump amerikai elnök rendelete, hogy 90 napra felfüggeszti az Egyesült Államok által nyújtott nemzetközi támogatásokat, nem vonatkozik az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre, és nem érinti az ukrán fegyveres erők fegyverellátását – közölték a Pentagonban, számolt be az rbc.ua hírportál a Voice of America amerikai rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a Pentagon közölte:
„Az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtásra nem vonatkoznak a külföldi segélyekről szóló legutóbbi rendelet korlátozásai, mivel az csak a fejlesztési programokra vonatkozik, a katonai támogatásra nem.”
Ez azt jelenti, hogy érvényben maradnak a Biden-kormányzat által végrehajtott, az USAI program keretében Ukrajnának szánt fegyverek gyártására vonatkozó szerződések. Trump rendelete továbbá nem érinti a Joe Biden által bejelentett PDA-program keretében az Egyesült Államok raktáraiból származó fennmaradó és korábban tervezett fegyverszállításokat sem. Ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy Trump elnöki rendelete hogyan érintheti az Ukrajnának nyújtott nem katonai segélyeket.
Donald Trump január 20-án, második elnöki ciklusának első napján számos rendeletet adott ki, a többi között a más országoknak nyújtott amerikai segélyek 90 napos időtartamra történő felfüggesztéséről.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök rendelete, hogy 90 napra felfüggeszti az Egyesült Államok által nyújtott nemzetközi támogatásokat, nem vonatkozik az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre, és nem érinti az ukrán fegyveres erők fegyverellátását.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737717360
[modified] => 1737715652
)
[title] => Nem vonatkozik Ukrajnára, hogy Trump felfüggesztette a nemzetközi támogatásokat – Pentagon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138738&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138738
[uk] => 138743
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138739
[image] => Array
(
[id] => 138739
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8.jpg
[original_lng] => 26576
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/trump-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737708476:3
[_thumbnail_id] => 138739
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1184
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831798774002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 703869
[1] => 260
[2] => 760095
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai támogatások
[1] => felfüggesztés
[2] => ukrajna katonai segélyezése
[3] => USA
)
)
[4] => Array
(
[id] => 136849
[content] =>
A Palesztin Hatóság (PH) bejelentette, hogy felfüggeszti az al-Dzsazíra katari televízió csatorna sugárzását és működését a palesztin területeken, azzal vádolva a médiát, hogy „lázításra ösztönöz” és „beavatkozik” belügyeibe.
„A kulturális, belügyi és kommunikációs minisztérium képviselőiből álló illetékes miniszteri bizottság úgy döntött, hogy felfüggeszti az al-Dzsazíra tévécsatorna és palesztinai tudósítói irodája műsorának sugárzását és befagyasztja minden tevékenységét, valamint ideiglenesen felfüggeszti az összes újságíró, alkalmazott, és a csatornához kapcsolódók munkáját, amíg jogi státuszát nem tisztázzák” – jelentette a Wafa hivatalos palesztin hírügynökség szerdán.
Ez a döntés válaszul született arra, hogy az al-Dzsazíra olyan tartalmakat és tudósításokat sugározzon, amelyeket dezinformáció, lázításra való felbujtás és a palesztin belügyekbe való beavatkozás jellemez
– tette hozzá a Wafa.
Az al-Dzsazíra egy, a megszállt Ciszjordániában dolgozó alkalmazottja megerősítette az AFP francia hírügynökségnek, hogy a csatorna rámalláhi irodáját szerdán értesítették a hatósági döntésről. Az al-Dzsazíra szerda este olyan felvételeket sugárzott, amelyeken a Palesztin Hatóság rendőrei egy 2025. január 1-jei keltezésű hivatalos bírósági dokumentumot adtak át újságíróiknak Rámalláhban.
A Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóság részleges közigazgatási hatáskörrel rendelkezik Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen. Biztonsági erői már több hete részt vesznek a fegyveres csoportokkal való erőszakos összecsapásokban a Ciszjordánia északi részén fekvő Dzseninben, amelyeknek már mintegy tíz halálos áldozata van.
Ezek a csoportok, amelyeknek tagjai többnyire a Hamász és az Iszlám Dzsihád iszlamista mozgalomhoz tartoznak, hatékonyabbnak tartják magukat az Izrael elleni harcban, mint a Palesztin Hatóság.
A múlt héten az al-Dzsazíra elítélte a Mahmúd Abbász vezette Fatah ellene indított „kampányát” a megszállt Ciszjordániában. „Ez a kampány azt követően indult, hogy a csatorna a biztonsági erők és a fegyveres ellenállás közötti dzsenini összecsapásokról tudósított” – magyarázta a katari csatorna, amely megvédte munkájának semlegességét.
A Hamász, a Fatah fő riválisa, az al-Dzsazíra felfüggesztéséről szóló döntést „a sajtószabadság durva megsértésének” és „a másként gondolkodó hangok elhallgattatására irányuló elnyomó intézkedésnek” minősítette.
Ez a döntés része a hatóság által a közelmúltban hozott önkényes intézkedések sorozatának, amelyek célja a közjogok és szabadságjogok akadályozása és a palesztin nép feletti biztonsági hatalmának megerősítése
– tette hozzá a mozgalom egy nyilatkozatban, amelyben felszólította a Palesztin Hatóságot, hogy azonnal vonja vissza döntését.
Az Iszlám Dzsihád, egy másik fegyveres palesztin csoport szintén tiltakozott az al-Dzsazíra betiltása ellen. Izrael már tavaly májusban úgy döntött, hogy megtiltja az al-Dzsazíra sugárzását az országban, és bezárja ottani irodáit.
Ez a csatorna és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kormánya között régóta húzódó konfliktus következménye volt, amely a Gázai övezetben közel 15 hónapja dúló háború során eszkalálódott. Az izraeli hadsereg többször is azzal vádolta az al-Dzsazíra újságíróit, hogy a Hamászhoz kötődő „terrorista ügynökök” a Gázai övezetben.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Az osztrák parlament alsóháza szerdán megszavazta az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Herbert Kickl mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az ügyészség kivizsgálhassa a politikus elleni, hamis tanúzással kapcsolatos vádakat.
A parlamenti döntés lehetővé teszi a Gazdasági Bűncselekményeket és Korrupciót Vizsgáló Központi Ügyészség (WKStA) számára, hogy nyomozást indítson a Konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) egyik akkori képviselőjének júliusban benyújtott panaszára, amely szerint Kickl több kérdésben – így az euroszkeptikus, oroszbarát FPÖ által a nyomtatott sajtóban megjelentetett reklámok ügyében is – hazudott egy áprilisi parlamenti meghallgatáson.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
„Senki sem áll a törvények felett. Herbert Kicklre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármelyik más állampolgárra” – jelentette ki Christoph Zarits, az ÖVP parlamenti képviselője a szavazás előtt.
Az alsóház mentelmi bizottsága, amely a plenáris ülést megelőzően szerdán ülésezett, Kickl mentelmi jogának felfüggesztését ajánlotta az alsóháznak. Az FPÖ kivételével minden párt támogatta a mentelmi bizottság javaslatát.
A néppárti Karl Nehammer kancellár koalíciós tárgyalásokat folytat a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal (Új Ausztria és Liberális Fórum) Ausztria 1949 óta első hárompárti kormánya megalakításáról.
Ezek a pártok végeztek a második, a harmadik és a negyedik helyen a szeptemberi parlamenti választásokon, amelyeket az FPÖ nyert meg.
A szavazatok mintegy 29 százalékával végzett FPÖ-nek koalíciós partnerre lenne szüksége a parlamenti többséghez és a kormányzáshoz.
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök azt állapította meg, hogy egyetlen párt sem kíván az FPÖ-vel kormányozni, ezért Nehammert kérte fel kormányalakításra.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka felfüggesztette tisztségéből Roman Hladkijt, a pilóta nélküli rendszerek erőinek vezérkari főnökét, akit az SZBU fog átvilágítani – számolt be az rbc.ua hírportál az ukrán fegyveres erők vezérkarára hivatkozva.
A jelentés szerint Szirszkij a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, hírszerzési és védelmi bizottsága ülésének következtetése alapján döntött Hladkij felfüggesztéséről hivatali feladatainak az ellátása alól.
Korábban a médiában olyan információk jelentek meg, amelyek szerint Hladkij felesége orosz útlevéllel rendelkezik, és a Krím megszállása után a félszigeten élt, egyik katonalánya pedig Oroszország zászlaja alatt vett részt Szevasztopolban sportversenyeken.
Ez az információ azután jelent meg, hogy Hladkijt 2016 júliusában kinevezték az ukrán fegyveres erők haditengerészetének első parancsnok-helyettesévé és vezérkari főnökévé, de már 2018-ban elbocsátották ebből a pozícióból. Ezután a Védelmi Minisztérium kifejtette, hogy a leváltás oka a hivatali feladatok nem megfelelő ellátása, és elutasította „egyes tömegtájékoztatási eszközök feltételezéseit a felmondás egyéb okáról”.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Felfüggesztették kötelezettségei alól Volodimir Zsovnirt, az Nemzeti Szakosított Gyermekkórház, az Ohmatdit vezérigazgatóját, amíg aNemzeti Rendőrség, valamint más rendfenntartó szervek és az Egészségügyi Minisztérium bizottsága be nem fejezi az ellenőrzéseket – jelentette be Viktor Ljasko egészségügyi miniszter Facebook-oldalán.
„Az Ohmatdit épületeinek helyreállításával és az Ohmatdit Jótékonysági Szervezet – Egészséges Gyermekkor Alapítvány (a továbbiakban – Alapítvány) tevékenységével kapcsolatos tényeket, beleértve a tömegtájékoztatásban említetteket is kérésemre az Ukrán Nemzeti Rendőrség jelenleg is vizsgálja. Ennek megfelelő büntetőeljárás indult. Az előzetes vizsgálat folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos elemző munkát a NABU is végzi. Emellett az Egészségügyi Minisztérium általam kezdeményezett belső ellenőrzése is folyamatban van.
Minden körülményt tisztázni kell, minden bűnöst meg kell büntetni. A kórházat újjá kell építeni. Mindent egyértelműen, átláthatóan, gyorsan és a jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni” – áll a miniszter közleményében.
Elmondta, hogy tegnap megkapta az egészségügyi minisztérium szakbizottsága vizsgálatának első eredményeit.
„Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor a számomra, a tömegmédiának hivatalosan bemutatott és dokumentumokban szereplő kulcsfontosságú információkat elferdítik, mind a kórház vezetése, mind az alapítvány részéről” – jegyezte meg Ljasko.
Elmondása szerint a közbeszerzés során benyújtott pályázatok elbírálásában két munkatestület vett részt: az Ohmatdit vezérigazgatójának 2024. július 18-i, 142. számú rendeletében jóváhagyott Ohmatdit munkacsoportja, valamint az Ohmatdit Alap közgyűlése.
„Volodimir Zsovnir, az Ohmatdit vezérigazgatója hozta nyilvánosságra a döntést arról, hogy melyik céget nyilvánítsák a pályázat nyertesévé, erről a kórház hivatalos honlapján tájékoztatták a nyilvánosságot. Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium ellenőrzése során ismertté vált , hogy az információk szerint a nyertes végső kiválasztására vonatkozó ajánlások nem érkeztek meg az Ohmatdit munkacsoportjától. Miért? Ez a kérdés továbbra is nyitott, és az illetékes hatóságok ki fogják vizsgálni” – jegyezte meg Ljasko.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc
Volodimir Zelenszkij elnök szerdán aláírta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy szükség esetén októberig felfüggessze a külső államadósság visszafizetését – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a törvénytervezetet a parlament július 24-én küldte meg az Elnöki Hivatalnak, majd Zelenszkij aláírásával július 31-én visszakerült a Legfelső Tanácsba. A törvény feljogosítja a kormányt, hogy ideiglenesen, szükség esetén 2024. október 1-ig felfüggeszthesse a külső államadósság kifizetését.
A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a kormány az egykori Ukravtodor államilag garantált adósságát az államadósság keretébe helyezze át, és végrehajtsa annak átütemezését (egy 2021-es eurókötvény-sorozatról van szó, összesen 700 millió dollár értékben a kamatokkal).
Felfüggesztették állásából a Védelmi Minisztérium egyik főosztályvezetőjét, mert érintett az 1,5 milliárd hrivnyás lőszerbeszerzési lopásban – közölte pénteken az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Rusztem Umerov védelmi miniszter 2024. február 1-i határozatával, Ivan Havriljuk altábornagy, védelmi miniszterhelyettes előterjesztésére felfüggesztették hivatali feladatainak az ellátása alól Toomas Nahkurt, a katonai-műszaki politikai, fejlesztési főosztály megbízott vezetőjét, aki a fegyverek és hadfelszerelések beszerzéséért felelt.
Mint a főosztályon megjegyezték, a felfüggesztés oka, hogy Toomas Nahkurt 2024. január 27-én hivatalosan meggyanúsították egy folyamatban lévő büntetőeljárásban.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy január 27-én házkutatásokat tartottak a Védelmi Minisztérium egykori és jelenlegi tisztviselőinél, valamint a Lviv Arszenál fegyvergyár vezetőinél. A lembergi tisztségviselőket csaknem 1,5 milliárd hrivnya elsikkasztásával gyanúsítják a fegyveres erők lőszerbeszerzése során.
Nationalrat liefert Kickl aus Verdacht der Falschaussage und der NS-Wiederbetätigung. Statements von FPÖ-Nationalratspräsident Rosenkranz sorgen bei ÖVP für Aufregung. https://t.co/ry9OeKCHfc