Az oroszok azt tervezik, hogy az ideiglenesen megszállt Krím közelében lévő tenger egy részét lezárják a hajózás előtt. Az Oroszországi Föderáció Közlekedési Minisztériuma rendelettervezetet dolgozott ki, amely tiltott területeket hoz létre a krími energiahíd környékén.
Erről a Krimszkij viter Telegram-csatorna számolt be.
A tilalom minden típusú (kis-, vitorlás-, sport-, vízi-, személy-, szabadidő-, teher-, segédflotta hajó, bunkerhajó, vontatóhajó) közlekedésére vonatkozik.
Kivételt képeznek az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának, a Haditengerészetnek és az orosz FSZB határszolgálatának hajói.
[type] => post [excerpt] => Az oroszok azt tervezik, hogy az ideiglenesen megszállt Krím közelében lévő tenger egy részét lezárják a hajózás előtt. Az Oroszországi Föderáció Közlekedési Minisztériuma rendelettervezetet dolgozott ki, amely tiltott területeket hoz létre a krím... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1722963180 [modified] => 1722964471 ) [title] => Oroszország be akarja tiltani a hajózást a Krímhez közeli tenger egy részén [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123461&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 123461 [uk] => 123405 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 123406 [image] => Array ( [id] => 123406 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [original_lng] => 168678 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1722953673:5 [_thumbnail_id] => 123406 [_edit_last] => 5 [views_count] => 662 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10230 [1] => 256536 [2] => 124 ) [tags_name] => Array ( [0] => Fekete-tenger [1] => hajózás [2] => Oroszország ) ) [1] => Array ( [id] => 117181 [content] =>
Hat ellenséges hajó van az Azovi-tengeren, amelyek közül kettő Kalibr cirkálórakéta-hordozó, összesen legfeljebb 16 rakétával.
A hírt a fegyveres erők Vezérkara közölte.
Az információk szerint a Fekete-tengeren nincsenek ellenséges hajók.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozása után a Fekete-tengernek a Balti-tengerhez hasonlóan az Észak-atlanti Szövetség tengerévé kell válnia – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter a Nemzetközi Krími Platform második fekete-tengeri biztonsági konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Fontos, hogy legyen vízió és stratégia, mutassunk kitartást a közös fellépésekben a közös célok elérése érdekében. A Fekete-tengernek a NATO, a béke és a stabilitás tengerévé kell válnia. Ilyenné vált a Balti-tenger Finnország és Svédország NATO csatlakozásával. Az egész régió biztonsága megerősödött.”
A külügyminiszter megjegyezte, hogy Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozása után a Fekete-tenger követni fogja a Balti-tenger példáját. „Ez stratégiai cél, amelyre a Szövetségnek és az euroatlanti közösségnek törekednie kell” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
A román haditengerészet által szervezett nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén, amelyen 13 NATO-tagország és partnerország vesz részt.
A Sea Shield 24 (Tengeri pajzs 24) fedőnevű, április 21-ig tartó közös műveletben Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve Georgia és Moldova több mint 2200 katonája gyakorlatozik együtt, 27 folyami és tengeri hadihajóval, 17 repülőgéppel, valamint 91 szárazföldi katonai járművel.
A román haditengerészet közleménye szerint a Sea Shield a 2024-es kiképzési év legösszetettebb eseménye, amelynek forgatókönyvei az illegális tevékenységek leküzdését célzó küldetésekre, a tengeri és folyami ellenőrzésre, a bajba jutott hajók mentésére, a létfontosságú infrastruktúra védelmének biztosítására összpontosítanak a Fekete-tengeren, a tengerparton, a Dunán és a Duna-deltában.
A nemzetközi hadgyakorlat egyben a részt vevő országok haditengerészetei közötti – illetve más haderőnemekkel folytatott – együttműködés erősítését is célozza.
A román szervezésű legnagyobb haditengerészeti gyakorlatot első ízben 2015-ben tartották meg. A Sea Shield forgatókönyveit azóta folyamatosan módosították, hogy az abban részt vevő NATO-erők gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a regionális biztonságot és stabilitást fenyegető veszélyek teljes spektrumára – tudatták a szervezők.
Jelenleg Oroszország olyan helyzetben van, hogy megoldást kell keresnie a további tengeri veszteségek elkerülésére – jelentette ki vasárnap Dmitro Pletencsuk az ukrán fegyveres erők haditengerészetének a szóvivője az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pletencsuk elmondta: „Ma reggel sem a Fekete-tengeren, sem az Azovi-tengeren nem figyelték meg orosz hadihajók jelenlétét. Ez mindenekelőtt az oroszoknál kialakult helyzettel függ össze a Fekete-tengeren – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a hajók megsemmisítésének veszélye. Ezért ennek megfelelően most igyekeznek elkerülni, hogy kimenjenek a tengerre – mutatott rá.
A szóvivő megjegyezte, hogy az ellenség ilyen magatartása elsősorban az oroszországi elnökválasztáshoz köthető. Szerinte az ellenség nem akarja elrontani a képet egy újabb megsemmisült hajóval, ezért jelenleg csak kis hajókat észlelnek a Fekete-tengeren, amelyeket többnyire partközeli munkákra küldenek ki.
A sajtótiszt hozzátette, hogy ma 07:00 órától a haditengerészet sajtószolgálata két Kalibr cirkálórakétákat hordozó hajóról számolt be, amelyeket Oroszország a Földközi-tengerre vezényelt ki. „A gyakorlatban ez (az ukrán oldali kezdeményezés – a szerk.) azt jelenti, hogy az ellenség olyan helyzetbe került, hogy most kénytelen ellenintézkedéseket keresni, hogy kikerüljön ebből a patthelyzetből. Elég rövid időn belül, három egységet veszítettek el az ukrán fegyveres erők munkájának köszönhetően, ezért most olyan taktikai megoldásokat keresnek, hogy elkerüljék a további veszteségeket” – magyarázta Dmitro Pletencsuk.
A Fekete-tenger aknamentesítéséről írt alá megállapodást csütörtökön három, a Fekete-tengerrel határos NATO-tagország, Törökország, Románia és Bulgária . Az aláírók az egyezményt az ukrajnai háború nyomán a térségben megnőtt aknaveszéllyel indokolták.
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco
Yasar Güler török, Angel Tilvar román védelmi miniszter, valamint Atanasz Zaprjanov bolgár védelmi miniszterhelyettes Isztambulban írta alá a megegyezést.
A bolgár kormány részéről hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés „teljes mértékben békés célokat szolgál és egyetlen ország ellen sem irányul”, hozzátéve: a misszió nem kívánja helyettesíteni a NATO-t.
Güler elmondta, a missziót a három ország tengerészeti parancsnokai vezetik, az elnökség pedig félévente rotálódik a tagok között.
A török védelmi minisztérium egyik tisztségviselője azt mondta, hogy a megállapodás értelmében országonként három aknakereső hajó és egy parancsnoki hajó vesz részt a munkában.
Güler aláhúzta, elképzelhető, hogy a munkacsoport a háború végeztével más, a Fekete-tengerrel határos országokban is vállalja az aknamentesítést.
Hozzátette, hogy bár Ankara minden NATO-tagország segítségét örömmel veszi, a kezdeményezéshez csak a három aláíró ország hajói csatlakozhatnak.
Felhívta egyúttal a figyelmet az 1936-os Montreux-i Egyezményre, amely kizárólagos jogot biztosít Törökország számára a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokon áthaladó hadihajók és ellátóhajók feletti ellenőrzésre. Ennek értelmében Ankara háború vagy háborús fenyegetés esetén lezárhatja a tengerszorosokat minden hadihajó előtt.
A török kormány a múlt héten erre az egyezményre hivatkozva nem engedélyezte két, az Egyesült Királyság által Ukrajnának adományozott aknamentesítő hajó számára az áthaladást török vizeken. Az ukrajnai háború 2022-es kitörését követően már több kereskedelmi hajó futott aknára a térségben, legutóbb december végén egy, a dunai Izmail kikötőjébe tartó teherszállító hajó.
Törökország – mely mind Ukrajnával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápol – emellett együttműködik az ENSZ-szel, Kijevvel és Moszkvával annak érdekében, hogy felújítsák a világszervezet és Törökország közvetítésével 2022-ben született orosz-ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A három fekete-tengeri NATO-állam – Bulgária, Románia és Törökország – január 11-én Isztambulban megállapodást kíván aláírni e tenger vizeinek közös aknamentesítéséről.
Ezt Yasar Güler török nemzetvédelmi miniszter jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján.
„A Fekete-tengeri aknafenyegetettség ellen hazánk vezetésével elindított Háromoldalú Kezdeményezés keretein belül november 22-23-án megtartottuk a Fekete-tengeri aknamentesítéssel foglalkozó munkacsoport harmadik ülését, melynek minisztériumunk adott otthont. Terveink szerint 2024. január 11-én Isztambulban aláírási ceremóniát tartunk a három ország védelmi minisztereinek részvételével” – közölte a miniszter.
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
A Fekete-tenger orosz blokádja a globális stabilitás egyik legnagyobb fenyegetéséhez vezetett, de Ukrajna szembeszáll az orosz blokáddal – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Gabona Ukrajnából nemzetközi csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Oroszország Fekete-tengeri agressziója miatt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb fenyegetése jött létre a globális stabilitásra nézve az élelmiszerellátás szempontjából.” Mint hozzátette, a Fekete-tenger orosz blokádja áringadozásokhoz és fizikai élelmiszerhiányhoz vezetett a piacokon. Ez elsősorban a gabonaimporttól függő országokra igaz – jegyezte meg.
„Nem csak az élelmiszereinket exportáljuk. Egyesítettük a világ országait, hogy megfelelő forrásokat vonzzunk be az élelmiszerhiány által leginkább érintettek megsegítésére. A Gabona Ukrajnából kezdeményezés első évében 180 millió dollárt sikerült felhalmoznunk, és mintegy 30 résztvevő csatlakozott a kezdeményezéshez” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
Ukrajna megállapodott hadihajók átvételéről a Fekete-tengeren a gabonafolyosón haladó hajók védelmére – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök Svájc és Lettország elnökeivel, valamint Litvánia miniszterelnökével tartott közös sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: Ukrajna az év egyik legnagyobb vívmányának tartja a gabonafolyosó létrehozását Oroszország nélkül. Kijev ezentúl azon dolgozik, hogy szavatolja az induló hajók biztonságát – tette hozzá.
„Megegyeztünk partnereinkkel, és elkísérjük a hajókat a tengeren, hogy garantáljuk a biztonságukat. Már konkrét megállapodásaink vannak a hadihajók átvételéről. Ez a közeljövő kérdése” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Törökország, Románia és Bulgária megállapodást kívánna kötni az Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében a Fekete-tengerbe eső aknák ártalmatlanítására irányuló közös haderő létrehozásáról. A hírt a Bloomberg közölte.
A lap értesülései szerint a három ország védelmi miniszterhelyettesei november 22-én találkoznak Ankarában, hogy megpróbálják véglegesíteni az aknamentesítő egység részleteit.
Ha jóváhagyják, az aknavető erőt nem tekintenék NATO-műveletnek, hanem ez lenne a fekete-tengeri szövetségesek első nagyobb közös akciója azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor 2022 februárjában hadat rendelt el Ukrajna ellen.
Ukrajna gazdasági minisztere, Julija Szviridenko kijelentette, hogy Ukrajna aknákkal és fel nem robbant lőszerrel való szennyezettsége a legnagyobb a második világháború óta.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
