Oroszország nem adta fel azt a tervet, hogy elvágja Ukrajnát a tengertől, de a haditengerészet mindent megtesz annak érdekében, hogy a „tengeri folyosó” továbbra is működjön. Az Ukrinform jelentése szerint ezt Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője közölte a telemaraton adásában.
„Oroszország azon álmai, amelyek közvetlenül összefüggenek a terveikkel, nem tűntek el. És az orosz ennek hangot ad – arról a vágyról, hogy elvágják Ukrajnát a tengertől. Ukrajna számára a tenger az export-import műveletek 90%-át teszi ki. Számunkra ez rendkívül fontos. És ezért mi, a haditengerészetnél, mindent megteszünk, a folyosónk továbbra is működjön”, jegyezte meg Pletencsuk.
Hangsúlyozta, hogy a fő problémát most az ellenség ballisztikus csapásai jelentik az ideiglenesen megszállt Krím területéről, valamint a tenger felől érkező Sahidok, amelyeket a Védelmi Erők nap mint nap megpróbálnak lelőni. Az orosz légvédelmi rendszert és repülőgépeket ért ukrán támadásokra a Krímen reagálva Pletencsuk hangsúlyozta, hogy ez egy teljesen logikus folyamat, mert az ellenség jelenleg a levegőből a legbosszantóbb.
„Először megfigyelő létesítmények, azaz a radarok megsemmisítését figyelhettük meg, majd a klasszikusok szerint olyan objektumok megsemmisítését láttuk, amelyeket el kellett érni – ezek elsősorban repülőgépek, mert, ismétlem, a fő problémánk a légtér” – magyarázta Pletencsuk. A szóvivő megjegyezte, hogy az ellenségnek jelenleg nincs sok manőverezési lehetősége, és ahhoz, hogy partraszálló hajókat vezessen be, sikerrel kell rendelkeznie a szárazföldön. „Ahhoz, hogy bármilyen deszant eszközt, ugyanazokat a nagy partraszálló hajókat bevesse, sikerrel kell rendelkezniük a szárazföldön. Mivel az ilyen műveletek a legtöbb esetben nem önálló művelettípusként zajlanak” – magyarázta Pletencsuk.
Emlékeztetett arra, hogy előző nap az ellenség támadást kísérelt meg a Dnyeper bal partján, de sikertelenül. „Legalább három komoly vízi akadály Odesszába vezető úton természetesen még a terveiken is változtat. Ezért patthelyzetbe kerültek, és pontosan emiatt, mivel nem sikerült nekik a szárazföldön, és nem volt lehetőségük nyíltan fellépni a tengeren, a levegőből támadnak” – hangsúlyozta a szóvivő.
A török elnök szerint a kereskedelmi és civil hajókat célzó támadások senkinek sem előnyösek.
Ankara figyelmezteti az orosz és az ukrán felet azokra a lépésekre, amelyek veszélyeztethetik a hajózást a Fekete-tengeren – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török elnök a Fekete-tenger térségében lelőtt drónnal kapcsolatos incidens után a helyi Daily Sabah napilap szerint.
„A közelmúltbeli kölcsönös támadások komoly veszélyt jelentenek a Fekete-tengeri hajózásra. A kereskedelmi és civil hajókat célzó támadások senkinek sem előnyösek. Mindkét félnek világos figyelmeztetést küldtünk e problémával kapcsolatban” – mondta a török vezető.
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Az Ukrán Külügyminisztérium közölte, hogy Kijevnek nincs köze a Midvolga 2 orosz tartályhajóval történt incidenshez, amely támadás célpontjává vált a Fekete-tengeren, a török partoktól mintegy 80 tengeri mérföldre, a szabad gazdasági övezetben.
Erről az ukrán külügyi szóvivő, Heorhij Tihij írt az X közösségi oldalon.
„Ukrajnának semmi köze ehhez az incidenshez, és hivatalosan cáfolunk minden hasonló vádat, amelyet az orosz propaganda terjeszt” – fogalmazott.
A szóvivő emellett arra is rámutatott, hogy az állítólagos útvonal Oroszországból Grúziába a török szabad gazdasági övezeten keresztül „nem logikus, és arra utalhat, hogy az Oroszországi Föderáció esetleg megrendezhette az egészet”.
A következő napokban Ankarában találkoznak Ukrajna és Oroszország delegációi, a tárgyalások témája a fekete-tengeri tűzszünet lesz – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a CNN Turk török tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a televízió a török nemzetvédelmi minisztérium forrásaira hivatkozva közölte, hogy április 15-16-án orosz és ukrán illetékesek találkoznak az ankarai haditengerészeti parancsnokságon, hogy megvitassák a fekete-tengeri biztonság kérdéseit.
A március 24-i szaúd-arábiai tárgyalások újabb fordulójának részeként az amerikai delegáció orosz képviselőkkel találkozott. Ukrajnával előző nap folytak a tárgyalások. Kijev és Washington elsősorban technikai konzultációkat folytatott, és megvitatta az energiainfrastruktúra és a fekete-tengeri hajózás biztonságát.
Volodimir Zelenszkij elnök az újságírókkal tartott találkozóján kijelentette, hogy a Fekete-tengeri folyosó működni fog függetlenül attól, hogy Oroszország akarja-e vagy sem, írta az Ukrinform.
„A folyosónk működik és működni fog az ellene irányuló támadások ellenére is, amelyek sajnos megtörténnek. Vagyis akár akarja Oroszország, akár nem, a folyosó működni fog”, mondta az államfő.
Zelenszkij megjegyezte, hogy a kikötők a polgári infrastruktúrához tartoznak, és felvetette, hogy az ukrán kikötők biztonságával kapcsolatos helyzet a közeljövőben változhat.
„Úgy gondolom, hogy a következő napokban lesz némi előrelépés” – mondta az államfő.
Emlékeztetőül: Volodimir Zelenszkij elnök kommentálta az Oroszországi Föderáció beleegyezését az ukrán energetikai létesítmények támadásának leállításáról. Ismételt orosz támadás esetén Ukrajna visszavág.
Az oroszok azt tervezik, hogy az ideiglenesen megszállt Krím közelében lévő tenger egy részét lezárják a hajózás előtt. Az Oroszországi Föderáció Közlekedési Minisztériuma rendelettervezetet dolgozott ki, amely tiltott területeket hoz létre a krími energiahíd környékén.
Erről a Krimszkij viter Telegram-csatorna számolt be.
A tilalom minden típusú (kis-, vitorlás-, sport-, vízi-, személy-, szabadidő-, teher-, segédflotta hajó, bunkerhajó, vontatóhajó) közlekedésére vonatkozik.
Kivételt képeznek az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának, a Haditengerészetnek és az orosz FSZB határszolgálatának hajói.
[type] => post [excerpt] => Az oroszok azt tervezik, hogy az ideiglenesen megszállt Krím közelében lévő tenger egy részét lezárják a hajózás előtt. Az Oroszországi Föderáció Közlekedési Minisztériuma rendelettervezetet dolgozott ki, amely tiltott területeket hoz létre a krím... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1722963180 [modified] => 1722964471 ) [title] => Oroszország be akarja tiltani a hajózást a Krímhez közeli tenger egy részén [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123461&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 123461 [uk] => 123405 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 123406 [image] => Array ( [id] => 123406 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [original_lng] => 168678 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204310-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1722953673:5 [_thumbnail_id] => 123406 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3364 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508336999000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10230 [1] => 256536 [2] => 124 ) [tags_name] => Array ( [0] => Fekete-tenger [1] => hajózás [2] => Oroszország ) ) [6] => Array ( [id] => 117181 [content] =>
Hat ellenséges hajó van az Azovi-tengeren, amelyek közül kettő Kalibr cirkálórakéta-hordozó, összesen legfeljebb 16 rakétával.
A hírt a fegyveres erők Vezérkara közölte.
Az információk szerint a Fekete-tengeren nincsenek ellenséges hajók.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozása után a Fekete-tengernek a Balti-tengerhez hasonlóan az Észak-atlanti Szövetség tengerévé kell válnia – jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba külügyminiszter a Nemzetközi Krími Platform második fekete-tengeri biztonsági konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Fontos, hogy legyen vízió és stratégia, mutassunk kitartást a közös fellépésekben a közös célok elérése érdekében. A Fekete-tengernek a NATO, a béke és a stabilitás tengerévé kell válnia. Ilyenné vált a Balti-tenger Finnország és Svédország NATO csatlakozásával. Az egész régió biztonsága megerősödött.”
A külügyminiszter megjegyezte, hogy Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozása után a Fekete-tenger követni fogja a Balti-tenger példáját. „Ez stratégiai cél, amelyre a Szövetségnek és az euroatlanti közösségnek törekednie kell” – hangsúlyozta Dmitro Kuleba.
A román haditengerészet által szervezett nagyszabású nemzetközi hadgyakorlat kezdődött hétfőn a Fekete-tengeren és a Duna torkolatvidékén, amelyen 13 NATO-tagország és partnerország vesz részt.
A Sea Shield 24 (Tengeri pajzs 24) fedőnevű, április 21-ig tartó közös műveletben Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Nagy-Britannia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Törökország és az Amerikai Egyesült Államok, illetve Georgia és Moldova több mint 2200 katonája gyakorlatozik együtt, 27 folyami és tengeri hadihajóval, 17 repülőgéppel, valamint 91 szárazföldi katonai járművel.
A román haditengerészet közleménye szerint a Sea Shield a 2024-es kiképzési év legösszetettebb eseménye, amelynek forgatókönyvei az illegális tevékenységek leküzdését célzó küldetésekre, a tengeri és folyami ellenőrzésre, a bajba jutott hajók mentésére, a létfontosságú infrastruktúra védelmének biztosítására összpontosítanak a Fekete-tengeren, a tengerparton, a Dunán és a Duna-deltában.
A nemzetközi hadgyakorlat egyben a részt vevő országok haditengerészetei közötti – illetve más haderőnemekkel folytatott – együttműködés erősítését is célozza.
A román szervezésű legnagyobb haditengerészeti gyakorlatot első ízben 2015-ben tartották meg. A Sea Shield forgatókönyveit azóta folyamatosan módosították, hogy az abban részt vevő NATO-erők gyorsan és hatékonyan reagálhassanak a regionális biztonságot és stabilitást fenyegető veszélyek teljes spektrumára – tudatták a szervezők.
Jelenleg Oroszország olyan helyzetben van, hogy megoldást kell keresnie a további tengeri veszteségek elkerülésére – jelentette ki vasárnap Dmitro Pletencsuk az ukrán fegyveres erők haditengerészetének a szóvivője az ukrán televízió non-stop háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pletencsuk elmondta: „Ma reggel sem a Fekete-tengeren, sem az Azovi-tengeren nem figyelték meg orosz hadihajók jelenlétét. Ez mindenekelőtt az oroszoknál kialakult helyzettel függ össze a Fekete-tengeren – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a hajók megsemmisítésének veszélye. Ezért ennek megfelelően most igyekeznek elkerülni, hogy kimenjenek a tengerre – mutatott rá.
A szóvivő megjegyezte, hogy az ellenség ilyen magatartása elsősorban az oroszországi elnökválasztáshoz köthető. Szerinte az ellenség nem akarja elrontani a képet egy újabb megsemmisült hajóval, ezért jelenleg csak kis hajókat észlelnek a Fekete-tengeren, amelyeket többnyire partközeli munkákra küldenek ki.
A sajtótiszt hozzátette, hogy ma 07:00 órától a haditengerészet sajtószolgálata két Kalibr cirkálórakétákat hordozó hajóról számolt be, amelyeket Oroszország a Földközi-tengerre vezényelt ki. „A gyakorlatban ez (az ukrán oldali kezdeményezés – a szerk.) azt jelenti, hogy az ellenség olyan helyzetbe került, hogy most kénytelen ellenintézkedéseket keresni, hogy kikerüljön ebből a patthelyzetből. Elég rövid időn belül, három egységet veszítettek el az ukrán fegyveres erők munkájának köszönhetően, ezért most olyan taktikai megoldásokat keresnek, hogy elkerüljék a további veszteségeket” – magyarázta Dmitro Pletencsuk.
