A lengyel hatóságok támogatni fogják a belorusz ellenzék száműzetésben lévő koordináló tanácsa szóvivőjének, Angelika Melnyikovának eltűnésével kapcsolatos nyomozást, aki utoljára Lengyelországban volt látható.
Erről Lengyelország belügyminisztériumának szóvivője, Jacek Dobrzyński beszélt.
Dobrzyński elmondta, hogy a lengyel hatóságok néhány nappal ezelőtt értesültek Melnyikova eltűnéséről.
A Koordinációs Tanács előzőleg bejelentette Melnyikova eltűnését. A nővel együtt eltűnt két kislánya, akik 6 és 12 évesek, és vele éltek Varsóban.
Angelika Melnyikova elhagyta Fehéroroszországot, miután kétszer is letartóztatták az országban zajló tüntetések során 2020-ban. A belorusz Koordinációs Tanács szóvivője emellett az ellenzéki vezető, Pavel Latuska mellett dolgozik a Belorusz Nemzeti Válságkezelő Tanácsban, amelynek ő az elnöke.
Az Európai Unió pénteken bejelentette, hogy további 25 magánszemélyt és 7 szervezetet vett fel a Fehéroroszországgal szembeni szankciós listára. A döntés az unió által jogellenesnek minősített elnökválasztáshoz, valamint Aljakszandr Lukasenka elnyomó rezsimének támogatásához kapcsolódik – közölte az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács.
A brüsszeli közlemény szerint a korlátozó intézkedések a demokrácia és jogállamiság aláásása, az Ukrajna elleni orosz háború támogatása érdekében folytatott belső elnyomás, az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországgal folytatott katonai együttműködéshez való hozzájárulás felelőseire vonatkoznak – számolt be az MTI nyomán az Index.
Az EU jegyzékbe vette a belorusz központi választási bizottságot, annak elnökhelyettesét és titkárát, valamint tagjait, mivel – mint írták – ez a bizottság szervezte az elnökválasztást, amely
nem volt sem szabad, sem tisztességes, és amely az elnyomás és az emberi jogok megsértésének légkörében zajlott.
Az EU jegyzékbe vett kilenc olyan bírót, akik politikai indíttatású ítéleteket hoztak, többek között a Lukasenka elnök vezetése ellen tiltakozó vagy ellenvéleményüket kifejező civilek ellen. Az EU korlátozó intézkedéseket vezetett be az elnöki vagyonkezelési igazgatóság vezető tagjaival szemben, továbbá jegyzékbe kerültek a Lukasenka-rezsimet támogató és abból hasznot húzó vállalatok és üzletemberek.
Belaruszt célzott gazdasági szankciókkal is sújtják, egyebek között a pénzügyi ágazatra, a kereskedelemre, a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári tevékenységre is alkalmas termékekre és technológiákra, a távközlésre, valamint az energiára vonatkozóan.
A közleményben az uniós tanács hangsúlyozta: az EU kiáll a belorusz nép mellett, és támogatja azon törekvését, hogy egy békés Európa részeként szabad, demokratikus, szuverén és független Belarusz jöjjön létre.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke kijelentette, hogy az európai országoknak fel kell készülniük arra, hogy az orosz diktátor, Vlagyimir Putyin csapatait Fehéroroszország területére telepíti, és fenyegetni fogja onnan Lengyelországot vagy a balti országokat. Ezt az ukrán államfő a brit külügyminiszter, David Lammyval folytatott találkozója után mondta el.
„Meglátjátok, provokálni fog más országokat. Lehet, hogy a következő Lengyelország vagy a balti államok lesznek. És ez nem csupán egy újabb retorika. Látni fogjátok, tavasszal, nyáron vagy ősszel csapatokat helyez el Fehéroroszország területén. És sok európai, talán az Egyesült Államok is azt fogja mondani, hogy ez csak Lengyelország, Litvánia és más balti partnereink megfélemlítése. De látni fogjátok, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy belerángassa őket” – mondta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy véleménye szerint, mivel Fehéroroszországból támadták meg Ukrajnát rakétákkal, ez az ország már egyébként is háborúban áll.
Az embereik még nem, és a hadseregük sem, de Putyin ezt nagyon szeretné. És ezért úgy vélem, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megállítsuk őt
A fehéroroszországi választások se nem szabadok, se nem tisztességesek, a fehérorosz nép valódi beleszólást érdemel abba, hogy ki kormányozza országot – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban vasárnap.
A Fehéroroszországban vasárnap zajló elnökválasztással kapcsolatban kiadott nyilatkozatban az uniós főképviselő és a bővítési biztos hangsúlyozta: az emberi jogok példátlan elnyomása, a politikai részvétel, valamint a független médiához való hozzáférés korlátozása megfosztották a fehéroroszországi választási folyamatot legitimitásától.
Közölték: az, hogy a minszki rezsim akadályozta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) hozzáférését a választási folyamat kulcsfontosságú szakaszaihoz, egy újabb bizonyítéka a választások hitelessége teljes hiányának. Ezen okok miatt, valamint azért, mert a fehérorosz rezsim részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában és a szomszédai elleni hibrid támadásokban, az EU fenntartja szankcióit és további célzott korlátozó intézkedéseket fog bevezetni az országgal szemben, miközben támogatja a civil társadalmat és a fehérorosz demokratikus erőket.
„Amint Fehéroroszországban megkezdődik a demokratikus átalakulás, az EU kész támogatni az országot gazdaságának stabilizálásában és intézményeinek reformjában” – jelentették ki.
„A demokráciához szabad, tisztességes és átlátható választásokra van szükség, amelyek egy olyan társadalomban zajlanak, ahol az emberi jogok a gyülekezési és szólásszabadság korlátozása nélkül érvényesülnek, és amelyben a sokszínű média szabadon működhet” – fogalmaztak.
„Az Európai Unió megingathatatlanul támogatja a fehérorosz népet a szabad, demokratikus, önálló és független Fehéroroszország megteremtését célzó törekvésében” – jelentették ki.
„Felszólítjuk a rezsimet, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjen szabadon minden politikai foglyot, akik közül több mint ezren vannak önkényesen bebörtönözve, köztük az Európai Unió küldöttségének egyik alkalmazottja is” – tette hozzá közös közleményben az uniós főképviselő és a bővítési biztos.
A vasárnapi elnökválasztáson a 70 éves Lukasenka hetedik megbízatását nyerheti el, és várhatóan újabb 5 évig vezetheti az országot.
A 2020-as választást követően a fehérorosz ellenzék csalással vádolta meg a kormányt, tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal fojtottak el, az Európai Unió pedig nem ismerte el a választás eredményét. Emberi jogi aktivisták becslései szerint mintegy 1200 ellenzéki van még mindig börtönben.
Fehéroroszországban véget ért a szavazás a köztársasági elnöki választásokon. A számos ország által nem elismert tényleges elnök, Alekszandr Lukasenka 87,6%-os támogatottságot kapott a választók körében.
Ezt az exit pollok eredményei mutatják – írja a Belta hírügynökség.
A felmérés szerint Lukasenka 87,6%-ot szerzett, Szerhij Szirankov 2,7%-ot, Oleg Hajdukevics 1,8%-ot, Hanna Kanopackaja 1,6%-ot, Alekszandr Hizsnyak 1,2%-ot, míg „mindenki ellen” 5,1% szavazott.
A felmérés a szociológiai mintavétel alapján 320 választókerületben zajlott.
Kegyelmet adott tizenöt bebörtönzött fogolynak Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető – jelentette a helyi állami sajtó pénteken, két nappal az elnökválasztás előtt.
A Belta fehérorosz hírügynökség jelentése szerint az elnöki kegyelem szélsőséges tevékenységek, illetve kábítószer-kereskedelem miatt elítélt rabokra vonatkozik.
Fehéroroszországban január 26-án tartanak elnökválasztást, amelyen Aljakszandr Lukasenka újra indul. A harminc éve hatalmon lévő Lukasenka az utóbbi hónapokban több alkalommal kegyelmezett meg a hatalom legitimitását megkérdőjelező fogvatartottaknak: augusztusban 30-an, szeptemberben 67-en, novemberben 63-an, decemberben 29-en, múlt héten pedig 23-an nyerték vissza szabadságukat.
Az országban politikai okokból bebörtönzött politikusok, újságírók és emberi jogi aktivisták számát a Vjaszna (Tavasz) fehérorosz emberi jogi szervezet mintegy 1300-ra teszi. A vasárnapi voksolás nyomán a 70 éves Lukasenka szinte bizonyosan megszerzi hetedik elnöki ciklusát is.
A legutóbbi, 2020-as elnökválasztáson a szavazatok 80 százalékának megszerzésével hirdették ki győztesnek a hivatalban levő államfőt. Az ellenzék nem ismerte el a hivatalos eredményt, és több hónapig tartó tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal elfojtottak, és ezreket őrizetbe vettek. Hivatali ideje ugyan 2025 augusztusában járna le, de az elnökválasztást előrehozták januárra.
Az 1994 óta hatalmon lévő elnök felszólította az embereket, hogy utasítsák el a többi jelöltet. Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy a belarusz elnökválasztás antidemokratikus, a választások teljes színlelése.
Ugyan öt jelölt neve szerepel a vasárnapi belarusz elnökválasztás szavazólapján, de minden bizonnyal – újabb öt évre – ismét Aljakszandr Lukasenkát választják elnöknek.
Az 1994 óta hatalmon lévő elnök felszólította az embereket, hogy utasítsák el a többi jelöltet. Az egyesek által „Európa utolsó diktátorának” nevezett, 70 éves politikus ellenfelei közül sokan börtönben vannak vagy külföldre száműzték őket.
Az Európai Bizottság szóvivője, Anitta Hipper, azt mondta a belarusz elnökválasztásról, hogy az egy teljesen „antidemokratikus gyakorlat, a választások teljes színlelése, nem valódi választás, hiszen már tudjuk, hogy ki fog nyerni”.
Azt tudom mondani, hogy az EU továbbra is támogatja a belarusz népet, és továbbra is nyomást gyakorol a rezsimre – Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője.
Az előző, 2020-as választáson Lukasenkát a szavazatok 80 százalékával hirdették ki győztesnek, ami hónapokig tartó tömeges tüntetéseket váltott ki, amelyeket a hatóságok keményen elfojtottak.
Hogy ez ne ismétlődhessen meg, az idei választásokat augusztusról januárra helyezték át, remélve, hogy az esetleges tüntetők nem akarnak az utcára menni a hideg miatt.
Fehéroroszországban január 21-én megkezdődött az előzetes szavazás az elnökválasztáson. Ezt a Központi Választási Bizottság közölte.
Az előzetes szavazás január 21-től január 25-ig tart. A választás fő napja január 26-ra esik.
Az emberi jogi aktivisták az előzetes szavazást a választási eredmények meghamisítása egyik eszközeként tekintik. Általában a választók mintegy 40%-a vesz részt rajta.
A korábbi választások megfigyelői és jogvédők szerint a végrehajtó hatalom határozza meg, hogy hány és kik szavaznak előzetesen. Ez a terv a régiók és vállalatok között terjed, így gyakorlatilag kényszeríti a polgárokat arra, hogy előzetesen szavazzanak.
A Központi Választási Bizottság tagadja ezeket a vádakat, és az előzetes szavazást a nemzetközi gyakorlat szokásos részének tartja.
Fehéroroszország azt reméli, hogy a szomszédos országok nem állítanak „akadályokat” a fehérorosz állampolgárok határátlépésére, hogy gyakorolhassák választójogukat.
A Fehérorosz Központi Választási Bizottság elnöke, Igor Karpenko bejelentette, hogy Fehéroroszország nem fog választási körzeteket nyitni külföldön, mivel „nincsenek megfelelő biztonsági intézkedések”. Erről a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a Belta hírügynökség közölt.
„Fehéroroszország nem nyit választási körzeteket külföldön. Ez a jogszabályi változtatás annak köszönhető, hogy nem biztosították a megfelelő biztonsági intézkedéseket azokon a körzeteken, amelyeket korábban más országok területén hoztak létre, és csökkent a diplomáciai testület létszáma” – mondta Karpenko.
Karpenko elmondta, hogy Fehéroroszország területén megteremtették a feltételeket azoknak az állampolgároknak a szavazására, akik állandóan külföldön élnek. Ők a minszki és öt regionális központban kialakított 6 választási körzet egyikében szavazhatnak.
Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnöke január 26-án Kínába utazik, hogy erősítse a kapcsolatait Pekinnel – írta meg a Korrespondent, melyet az Index idéz.
Fehéroroszország január 26-tól február 9-ig parlamenti választásokat tartanak, így a lap szerint Lukasenka időzítése is sokatmondó. Mint írták, a belarusz elnöknek 2023 óta ez lesz a harmadik hivatalos útja Kínában.
Aljakszandr Lukasenka közel harminc éve, 1994 óta folyamatosan hatalmon van. A hatodik elnöki ciklusa a végéhez közeledik. A legutóbbi választást 2020-ban tartották Belaruszban. Lukasenka a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékát szerezte meg a voksolás első fordulójában. Az eredmények kihirdetése után az országban több hónapig nagyszabású tüntetések voltak, a résztvevők csalást emlegetve tiltakoztak.
Acabo de llegar a Ucrania. 3 años ya de guerra injusta e injustificable.
Tenemos que conseguir que éste sea el año de la paz. Una paz justa que garantice la soberanía y la libertad de los ucranianos. España les apoya en ello. pic.twitter.com/2lwcQQwD7F