A 2022 februárja óta tartó Ukrajna elleni orosz invázió ideje alatt Bulgária az Európai Unió által biztosított teljes fegyvermennyiség egyharmadát szállította Kijevnek – számolt be az RBC-Ukrajina, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének bulgáriai látogatása során tett nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a bolgár BGNES kiadvány tett közzé.
Von der Leyen többek között emlékeztetett arra, hogy Bulgária erős védelmi iparral rendelkezik. Ez az egyetlen ország az EU-ban, ahol a legnagyobb magánfoglalkoztató – egy védelmi ipari vállalat.
Bulgária hatalmas mennyiségű lőszert és robbanóanyagot, valamint sokféle fegyvert gyárt. Von der Leyen szerint az orosz invázió kezdete óta az ukrán hadsereg által kapott fegyverek egyharmada Bulgáriából származik.
„Bulgária aktívan hozzájárul Ukrajna és Európa védelméhez és biztonságához. Az Önök ipara a nemzeti és európai büszkeség forrása, amit köszönök önöknek” – tette hozzá.
A Balti és Északi országok vezetői megerősítették Ukrajna támogatását és üdvözölték Trump elnök erőfeszítéseit az orosz agresszió befejezésére – számolt be a Reuters.
A Balti és Északi országok nyolc vezetője közös nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az igazságos és tartós béke eléréséhez a következő lépéseket Ukrajnával együtt kell megtenni.
A vezetők kijelentették, hogy továbbra is határozottan támogatják Ukrajnát és minden olyan erőfeszítést – beleértve Trump elnök kezdeményezéseit is –, amelyek az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezésére irányulnak.
A nyilatkozat szerint a nyolc ország folytatja Ukrajna felfegyverzését és Európa védelmi képességeinek erősítését, hogy elrettentsék Oroszországot a további agressziótól.
Bár Románia évek óta hallgat róla, nagy mennyiségű fegyverzetet küld Ukrajnába. Most az ENSZ Comtrade nemzetközi kereskedelmi adatbázisából derült ki, milyen értékben exportált a háborúban álló szomszédos országnak harci eszközöket Bukarest. Közben éveket késhet az Ukrajnának adományozott román Patriot légvédelmi rendszer pótlása.
A román fegyverek – beleértve a kézifegyvereket, lőszereket, optikai eszközöket és egyéb alrendszereket – főbb vásárlói között Ukrajna, Izrael, Bulgária, Csehország és az Egyesült Államok szerepel – idéz az ENSZ Comtrade nemzetközi kereskedelmi adatbázisából a Jurnalul Național cikke.
A Comtrade adatai szerint a Romániából Ukrajnába irányuló fegyver-, lőszer- és katonai felszerelés-export tavaly összesen 715,9 millió dollárt tett ki. A román külügyminisztérium alá rendelt Stratégiai Exportellenőrzési Osztály (Ancex) egyelőre nem hozta nyilvánosságra a 2024-re vonatkozó fegyverexport-adatokat. Az ENSZ kereskedelmi adatbázisa értelmében Románia bombákat, gránátokat, torpedókat, aknákat, rakétákat és hadászati lőszerek exportált 699,4 millió dollár értékben. Ezen kívül katonai fegyverek (15,48 millió USD), revolverek, pisztolyok vagy csőtorkolaton keresztül tölthető lőfegyverek alkatrészei (1,01 millió dollár), s egyéb fegyvertípusok, így íjak, sűrített levegős vagy gázos fegyverek (5,5 ezer USD) érkeztek Romániából Ukrajnába.
2023-ban Románia fegyver- és lőszerexportja – beleértve az alkatrészeket és tartozékokat – Ukrajna felé meghaladta az egymilliárd eurót, ez azonban nem jelenti azt, hogy a román hadiipar ténylegesen meg is kapta ezt az összeget, mivel a fegyverek átadása jellemzően nemzetközi megállapodások alapján történt, az ukrán háborús erőfeszítések támogatása céljával – jegyzi meg a lap. Az orosz-ukrán háború kirobbanása után az illetékes romániai szerv, az Ancex a román fegyver-, lőszer- és katonai felszerelés-exportokról szóló jelentéseiben nem tesz említést az Ukrajnába irányuló szállításokról. Ukrajna kivételével a román katonai export 321 millió eurót tett ki.
Közben az Euractiv arról ír, hogy az új Patriot légvédelmi rendszerek gyártása és szállítása Európában hozzávetőleg hét évet vehet igénybe, és ez közvetlenül befolyásolja annak ütemét, hogy az európai országok milyen ütemben tudják átadni saját, meglévő rendszereiket Ukrajnának. Erről Pierre Vandier, a NATO átalakításért felelős legfelsőbb parancsnoka beszélt, aki szerint a globális kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot.
A Mandiner által is idézett jelentés többek között hangsúlyozza, hogy Románia már „megfizette az árát” annak, hogy tavaly átadta Ukrajnának egyik Patriot-rendszerét. A román vezetés hiába reménykedett abban, hogy az Egyesült Államok felgyorsítja a pótlás gyártását, a „cseredarab” leszállításáról szóló szerződést csak az évtized végéig szóló határidővel írták alá. Egy magas rangú európai diplomata kijelentette: az európai országokat „megrémíti” a gondolat, hogy lemondjanak saját, kulcsfontosságú légvédelmi rendszereikről a gyors pótlás biztosítása nélkül.
Trump új Patriot-rakétákat ígért
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég kétségbeesett felhívásokat intézett az Egyesült Államokhoz és az Európai Unióhoz, új légvédelmi rendszereket kérve. A válasz nem késett sokáig. Donald Trump elnök bejelentette, hogy új Patriot-rakétákkal segíti majd Kijevet. Ezt követően több európai ország is ígéretet tett segítségnyújtásra, a szövetségesek a közeljövőben több Patriot-egységet adományoznának Ukrajnának.
Dan Grecu nyugalmazott tábornok, a romániai tartalékos tisztek szövetségének elnöke nemrég az Adevărulnak azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy Románia esetében szóba jöhetne még egy rendszer adományozása. „Romániának még néhány Patriot-rendszert meg kell kapnia az Egyesült Államoktól, és egyelőre nem világos, mikor érkeznek meg” – mondta Grecu. A Legfelsőbb Védelmi Tanács tavaly júniusban hagyta jóvá, hogy Románia Ukrajnának adományozza egyik Patriot rakétaelhárító rendszerét. Oana Ţoiu külügyminiszter a minap azt nyilatkozta: nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot-rendszerét.
Az Egyesült Államok ismét fegyvereket fog küldeni Ukrajnának, mert az ukránoknak „meg kell tudni védeniük magukat” – jelentette be pár órája Donald Trump amerikai elnök.
„Néhány fegyvert elküldünk nekik. Meg kell ezt tennünk – meg kell tudni védeniük magukat” – mondta Donald Trump Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tervezett vacsorája előtt riportereknek.
Nagyon durván támadják őket. Fegyvert kell nekik küldenünk. Főleg védelmi fegyvereket, de nagyon, nagyon keményen támadják őket – fogalmazott Donald Trump.
Az elnök nem tisztázta, a „védelmi fegyver” pontosan mit jelent, korábbi sajtóhírek szerint az elnök elsősorban Patriot légvédelmi rendszerek és NASAMS-ütegekkel kompatibilis AMRAAM-rakéták átadásában gondolkozik.
Közleményében a Fehér Ház és a Pentagon is azt hangsúlyozta, hogy a fegyvertranszfer az „America First” (Amerika az első) elv jegyében történik majd, ebből az következik, hogy Kijev nem számíthat olyan intenzitású támogatásra, mint Joe Biden idejében.
A döntés vélhetően azért született meg, mert nem sikerült a tavaszi tűzszüneti tárgyalások során érdemi előrelépést tenni a háború lezárása felé. Maga Trump úgy fogalmazott pár napja, hogy „nagyon nem örül Putyinnak” – vagyis annak, hogy az orosz elnök nem hajlandó lezárni a háborút. Számos nyugati elemző úgy látja, Putyin elnök szerint reális esélye van annak, hogy az orosz haderő az év végéig elfoglalja az „annektált” ukrán megyéket.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Az elmúlt hónapokban csökkentek az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélycsomagok, mivel megfogyatkozott azon fegyver- és felszereléskészlet, amelyet a Pentagon hajlandó Kijevnek küldeni saját készleteiből – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a CNN amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai televíziónak két amerikai tisztviselő elmondta, hogy a hiány miatt Joe Biden adminisztrációja 6 milliárd dollárt kapott fegyverekre és lőszerre Ukrajna számára, de a Pentagon nem rendelkezik azzal a készlettel, amelyet le tudna szállítani. „Arról van szó, hogy milyen készletek vannak a raktárainkban, mit kérnek az ukránok, és hogy a jelenlegi tartalékkal teljesíteni tudjuk-e ezeket a kéréseket anélkül, hogy ez befolyásolná a készenlétet” – mondta el az egyik tisztviselő.
Patrick Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője szerint a Pentagon arra kérte a Kongresszust, hogy adjon több időt a pénz elköltésére, mielőtt az szeptember végére elfogy. Ez éles változás a tavaly télhez képest, amikor a kormányzat további finanszírozásért könyörgött a törvényhozóknál Ukrajna támogatására az orosz invázió ellen. „Az utánpótlás is gondot jelent” – mondta el az illetékes.
Szlovákia kulcsfontosságúnak tekinti a NATO keleti szárnya légvédelmének megerősítését, de ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük az észak-atlanti szövetség tagországai számára – mutatott rá a washingtoni NATO-csúcson tartózkodó Peter Pellegrini szlovák államfő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdai jelentése szerint.
Peter Pellegrini Joe Biden amerikai elnök azon bejelentésére reagált, hogy az Egyesült Államok és néhány másik NATO-tagállam a következő hónapokban több tucat újabb légvédelmi rendszert, köztük legkevesebb négy Patriotot szándékozik küldeni Ukrajnának. A szlovák elnök erről az Egyesült Államok és Európa hadiiparának lehetséges gyártási kapacitásaival összefüggésben is beszélt.
„Néhány további légvédelmi rendszer küldése Ukrajnának azt jelenti, hogy ezekből nem lesz elég a NATO-tagországok számára, és Szlovákia légtere valószínűleg továbbra is hatékony védelem nélkül marad” – jelentette ki Peter Pellegrini.
Szlovákia még tavaly tavasszal, az előző, liberális kormány idején, Eduard Heger ügyvezető kabinetjének döntésével – teljes vadászrepülőgép-állományát – 13 darab MiG 29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának, illetve már egy évvel korábban ugyancsak Kijevnek ajándékozták az ország SZ-300-as légvédelmi rendszerét is.
A korábban is számos részről bírált döntés kapcsán Robert Kalinák jelenlegi védelmi miniszter a múlt hónapban jelentette be, hogy az ügyben eljárást indítanak, mert a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.
A Washingtonban tartózkodó Peter Pellegrini beszélt Ukrajna jövőbeni NATO-csatlakozási terveiről is, rámutatva: a kérdést csak azután lehet megnyitni, amikor Ukrajnában már béke lesz, és ha azzal az észak-atlanti szövetség összes tagállama egyetért.
[type] => post
[excerpt] => Szlovákia kulcsfontosságúnak tekinti a NATO keleti szárnya légvédelmének megerősítését, de ha Ukrajnának újabb légvédelmi rendszereket küldenek, ez azt jelenti, hogy nem marad elég belőlük az észak-atlanti szövetség tagországai számára – mutatott ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720690440
[modified] => 1720673132
)
[title] => Pellegrini: Az Ukrajnának szánt újabb légvédelmi rendszerek a kelet-európai NATO-tagországoknak hiányozni fognak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121307&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121307
[uk] => 121295
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121296
[image] => Array
(
[id] => 121296
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904.jpg
[original_lng] => 66121
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/630-360-1712832619-904.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720662332:12
[_thumbnail_id] => 121296
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2199
[_oembed_7b76d53d138cbbe1558a8ff56a4482c1] =>
[_oembed_time_7b76d53d138cbbe1558a8ff56a4482c1] => 1730669026
[_oembed_0a5754bbb4809235596f4e897139a2f8] =>
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Marine Le Pen ellenzi a francia katonák Ukrajnába küldését, és a Kijevnek biztosított nagy hatótávolságú rakéták szállítását is leállítaná. A francia szélsőjobbos politikus erről a CNN-nek adott interjújában beszélt.
A francia választás első fordulójában győztes Nemzeti Tömörülés elnöke ezzel Emmanuel Macron elnök álláspontjával ment szembe, aki hosszabb ideje támogatja Ukrajnát rakétákkal, májusban arról beszélt, hogy nem zárja ki a francia csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségét. Június 7-én Macron azt is bejelentette, hogy hosszú tárgyalások után francia részvétellel összeáll egy nemzetközi katonai kiképzőcsapat, akiket a Moszkva által lerohant országba küldenek, hogy ott ukrán katonákat oktassanak.
Le Pen Putyin-szimpátiája közismert, régebben nyíltan támogatta az orosz elnököt, ás arról beszélt, hogy szerinte a Krím megszállása nem volt törvényellenes művelet. Most a CNN-nek kifejtette, hogy a 2022-ben indult invázióval Oroszország megsértette Ukrajna területi integritását, és pártja ezért el is ítélte az oroszokat, de a Krím 2014-es elcsatolásáról továbbra is azt mondta, hogy “bonyolultabb annál, mint amilyennek bemutatták.”
“Számunkra két vörös vonal létezik: francia csapatok küldése ukrán területre, és olyan nagy hatótávolságú fegyverek szállítása, amelyek eltalálhatják Oroszországot, és így Franciaországot hadviselő féllé tennék ebben a konfliktusban.”
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja engedélyezi az Ukrajnának szállított amerikai fegyverek használatát a Nemzeti Gárda 12. Azov különleges rendeltetésű dandár katonái számára – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság megjegyezte, hogy a vonatkozó döntést azután hozták meg, hogy az amerikai külügyminisztérium megvizsgálta az Azov dandárt. Az Egyesült Államokban néhány évvel ezelőtt tabuként kezelte az Azov felfegyverzését, mivel „Washingtonban a fegyveres alakulat eredete aggályosnak minősült”.
Mostantól az Ukrán Nemzeti Gárda Azov dandárja hozzáfér ugyanahhoz az amerikai katonai támogatáshoz fér majd hozzá, mint bármely más egység – írta a lap. „Alapos ellenőrzést követően az Azov ukrán 12. különleges rendeltetésű dandár átment az Egyesült Államok külügyminisztériuma által lebonyolított Laegue-ellenőrzésen” – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.
A külügyminisztérium „nem talált semmilyen bizonyítékot” törvénysértésekre. Eközben nincs meghatározva, hogy a jelzett tabut pontosan mikor lehet megszüntetni. A külügyminisztérium átvilágítási folyamatán kívül az amerikai előirányzatokra vonatkozó törvények régóta tiltják, hogy az Azov zászlóalj amerikai segélyt kapjon. Amerikai tisztviselők azt mondják, hogy mivel a 2014-es Azov zászlóalj szerkezetileg különbözött a most a Nemzeti Gárdához tartozó dandártól, ezért ezek a korlátozások nem érvényesek.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Grant Shapps brit védelmi miniszter azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországot halált okozó fegyverekkel látja el, vagy arra készül, hogy ilyeneket adjon az agresszor országnak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
A brit minisztert a Reuters hírügynökség idézte – írja a Jevropejszka pravda.
Shapps egy londoni konferencián kijelentette, hogy az amerikai és a brit katonai hírszerzés bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a halálos fegyverek formájában nyújtott segélyek „már áramlik Kínából Oroszországba”, majd az ukrajnai hadszíntérre.
A miniszter azt mondta, hogy szerinte „ez jelentős fejlemény”.
„Aggódnunk kell emiatt, mert a háború első napjaitól Kína olyan országként szeretné magát bemutatni, amely elrettentő hatással van Vlagyimir Putyin orosz elnökre” – tette hozzá.
Shapps azt is megjegyezte, hogy „bizonyítékunk van arra nézve, hogy Oroszország és Kína együttműködik az ukrajnai használatra szánt katonai felszerelések fejlesztésében”.
[type] => post
[excerpt] => Grant Shapps brit védelmi miniszter azzal vádolta Kínát, hogy Oroszországot halált okozó fegyverekkel látja el, vagy arra készül, hogy ilyeneket adjon az agresszor országnak az Ukrajna elleni háborúban való felhasználásra.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1716494400
[modified] => 1716475825
)
[title] => A brit védelmi miniszter bizonyítékokat jelentett be arról, miszerint Kína fegyvereket adott át Oroszországnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113899&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113899
[uk] => 113796
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 113797
[image] => Array
(
[id] => 113797
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[original_lng] => 91686
[original_w] => 1140
[original_h] => 719
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large-1024x646.jpg
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/199958-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 719
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716465026:5
[_thumbnail_id] => 113797
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3074
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
Joe Biden az Egyesült Államok elnökeként szerdán először nyilvánosan figyelmeztette Izraelt, hogy ha nagyobb léptékű támadást hajtanak végre Rafah városa ellen, az USA leállítja fegyverszállításait.
„Világossá tettem, hogy ha bevonulnak Rafahba, az Egyesült Államok a továbbiakban nem szállít olyan fegyvereket, amelyeket a történelem során Rafah és az ezzel a problémával küzdő városok ellen alkalmaztak” – mondta az Biden a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában.
Az amerikai elnök elismerte, hogy Izrael amerikai fegyvereket használt civilek megölésére a hét hónapja, a Hamász ellen indított hadjárata során. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint már több mint 34 800 ember halt meg az övezetben, a sebesültek száma pedig ennek több mint kétszerese.
Az amerikai védelmi miniszter szerdán megerősítette, hogy az Egyesült Államok a Rafah elleni lehetséges támadás miatt felfüggesztette bizonyos bombák szállítását Izraelnek.
„Civilek haltak meg Gázában ezek miatt a bombák miatt” – mondta az interjúban az amerikai elnök. Joe Biden ennek ellenére világossá tette, hogy védelmi célú fegyverekkel továbbra is ellátják Izraelt, a többi között például a Vaskupola légvédelmi rendszerhez.
„Továbbra is garantáljuk Izrael biztonságát a Vaskupola révén, és támogatjuk képességeit, hogy reagáljon az olyan támadásokra, amilyenek a közelmúltban is érték a Közel-Keletről” – szögezte le az amerikai elnök. „De az egyszerűen nem helyes. Nem szállítunk hozzá fegyvereket és tüzérségi lőszert” – utalt Biden a Rafah ellen tervezett támadásra.
Izrael a héten „korlátozott” műveletet kezdett Rafahnál, ahol csaknem másfélmillió palesztin keresett menedéket az övezet többi részén dúló háború elől. Biden azt mondta, hogy nem tekinti Izrael jelenlegi műveleteit teljeskörű inváziónak, mert nem lakossági központokra mértek csapást. Az Egyesült Államok korábban többször világossá tette, hogy hiteles forgatókönyvet vár Izraeltől, hogy hogyan tervezi megóvni a civileket, ha megtámadja az egyiptomi határ mentén fekvő palesztin nagyvárost.
