Mihajlo Fedorov ukrán és Borisz Pistorius német védelmi miniszterek hétfőn Kijevben aláírták a Bátor Németország közös program elindításáról szóló dokumentumot, amelynek célja a védelmi technológiák fejlesztése – számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a dokumentumok aláírása utáni sajtótájékoztatón Fedorov kijelentette, hogy ma Németország Ukrajna legnagyobb partnere a biztonsági segítségnyújtás terén. „Ma Németország a világelső ország az Ukrajnának nyújtott biztonsági segítségnyújtás tekintetében. Az országunknak nyújtott összes segítség körülbelül egyharmadát teszi ki” – hangsúlyozta. A miniszter külön megköszönte Berlinnek az ukrán légvédelem támogatását, különösen a Patriot és az IRIS-T rendszerek, valamint a rakéták finanszírozását.
Fedorov szerint Németország elfogó drónokat, valamint közép- és mélységi csapásmérő képességeket is finanszíroz, amelyeket Ukrajna az orosz csapatok logisztikájának megsemmisítésére használ. „A középcsapások ma lehetővé teszik számunkra, hogy megzavarjuk ellenségünk logisztikáját. Vagyis ismét a támogatás minőségéről, a legfontosabb területek finanszírozásáról van szó” – tette hozzá.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Ukrajna és Németország korábban egy nagyszabású szerződést írt alá, amelynek finanszírozása már megkezdődött. „Jövőre elkezdjük kapni ezeket a rakétákat, és ez egy példa nélküli segélycsomag számunkra” – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet Pistorius azon kezdeményezésére is, hogy a Ramstein formátumon belül további PAC-3 rakétákat szállítanak Ukrajnának.
A miniszter szerint ennek köszönhetően tudta Ukrajna megerősíteni a kritikus infrastruktúra védelmét a téli nagyszabású orosz támadások során. Emellett Németország megkezdte a források elkülönítését az ukrán védelmi erők drónos rohamegységeinek támogatására. Mint kijelentette, az ukrán hadsereg az elmúlt hónapokban pozitív dinamikát mutatott a fronton, és kimeríti az orosz erőket.
„Oroszországnak nincs elég ereje a támadó műveletek folytatásához. Az ukrán hadsereg kimeríti az oroszokat. És ugyanez történik a mélycsapásokkal is, mert Ukrajna ebben az irányban is teljesen magához ragadta a kezdeményezést” – hangsúlyozta. Véleménye szerint a hatékony nemzetközi támogatás, a modern fegyverek és a technológiai fejlődés segítheti Ukrajnát céljai elérésében és az igazságos béke megteremtésében.
Az ukrajnai háború példátlan ugrást idézett elő a haditechnika fejlődésében, amelynek üteme békeidőben lehetetlen lett volna – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a ciprusi EU-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kancellár elmondta, hogy 2026 első felében sokkal magabiztosabbnak érzi magát a biztonsági kérdésekben, mint néhány évvel ezelőtt. A fő tényezőnek a technológiai szakadék rendkívül gyors csökkenését és a hadsereg modernizációját tartja. „Ma, 2026 elején vagy első, esetleg második negyedévében, optimistább vagyok, mint két-három évvel ezelőtt, mert látom, milyen gyorsan érjük utol magunkat” – hangsúlyozta.
A német kormányfő hangsúlyozta, hogy az Oroszország által kirobbantott háború kényszerítette a világot arra, hogy olyan ütemben fejlessze a katonai technológiát, ami békeidőben lehetetlen lett volna. Megjegyezte, hogy ez a tapasztalat segíti az országokat abban, hogy önállóan oldják meg a védelmi problémákat.
„Olyan gyors haditechnikai fejlődésnek vagyunk tanúi, amely e háború nélkül nem történhetett volna meg. És ebben, e háború minden tragédiája és minden szörnyű fájdalom ellenére… egy nagyszerű lehetőség is rejlik, amelyet megragadunk” – mondta el Friedrich Merz.
Mark Rutte müncheni felszólalása vészjósló volt. Beszédében sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és termelési kapacitásukat. A NATO-főtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek.
Mark Rutte figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek, és gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat Oroszország elrettentése érdekében. A NATO-főtitkár erről a müncheni biztonsági konferencián beszélt. Szerinte Európa lehet Oroszország következő célpontja, és a NATO már veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen – írja az Independent.
A sötét elnyomó erők ismét menetelnek. Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam, hol áll a NATO, és mit kell tennünk ahhoz, hogy megállítsunk egy háborút, mielőtt az elkezdődne – mondta Rutte. „Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja. És már most veszélyben vagyunk.”
Amikor tavaly NATO-főtitkár lettem, arra hívtam fel a figyelmet, hogy ami Ukrajnában történik, az a szövetséges országokkal is megtörténhet, és hogy át kell állnunk háborús gondolkodásra – fogalmazott. Kitért rá, hogy idén nagy döntések születtek azért, hogy a NATO erősebbé váljon. A hágai csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2035-re évente a GDP 5 százalékát fordítják védelemre. A NATO-tagok megállapodtak arról is, hogy növelik a védelmi termelést a szövetség egészében és folytatják Ukrajna támogatását.
De ez nem a hátradőlés ideje. Attól tartok, túl sokan önelégültek. Túl sokan nem érzik a sürgősséget, és túl sokan hiszik azt, hogy az idő nekünk dolgozik. Nem így van. A cselekvés ideje most van – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
Litvánia további rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert vásárol Svédországtól. A harmadik mobil rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer (MSHORAD) megrendelését a svéd gyártó, a Saab Dynamics teljesíti.
A megrendelés értéke meghaladja a 119 millió eurót.
A rendszer Giraffe 1X radarokból, RBS70 NG rakétakilövőkből, valamint tűzvezetési és parancsnoki rendszerekből fog állni.
A Litván Védelmi Minisztérium szerint a rendszer különböző elemeit 2026 és 2029 között szállítják Litvániába.
Ez jelentősen növeli a Litván Fegyveres Erők képességét a drónok és más, alacsony magasságban mozgó célpontok felderítésére
– nyilatkozta a nemzetvédelmi miniszter, Robertas Kaunas.
Az Európai Bizottság novemberben mutatja be az EU közlekedési infrastruktúrájának és vámszabályainak fejlesztésére vonatkozó tervét, amelynek célja a tartalékos harckocsik és nehézfegyverzet gyorsabb áthelyezése a kontinensen katonai fenyegetések esetén – írja a Financial Times.
A kezdeményezést az EU-tagállamok és a NATO kormányainak együttműködésével dolgozzák ki, és a terv fő motivációja az, hogy Oroszország kiterjesztheti agresszióját Ukrajnán kívülre.
A javaslat egyik kulcsfontosságú eleme a „katonai mobilitás” közös mechanizmusának létrehozása, amely hasonló a kontinens nagyméretű tűzoltási együttműködéseihez. Az EU-tagállamok a tervek szerint hajókat, repülőket, vasúti kocsikat, kompokat és teherautókat helyezhetnek a közös alapba, hogy szükség esetén gyorsan mozgathassák a csapatokat és a nehézfelszerelést. Jelenleg a legtöbb európai hadsereg nem rendelkezik elegendő saját szállítóeszközzel, ezért gyakran bérelt eszközökre szorul.
A dokumentum a szélesebb európai védelmi felkészültségi program része, amely a vámügyintézés egyszerűsítését, a vasúti pályák egységesítését és a hidak korszerűsítését is tartalmazza, hogy azok elbírják a katonai konvojok súlyát.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság novemberben mutatja be az EU közlekedési infrastruktúrájának és vámszabályainak fejlesztésére vonatkozó tervét, amelynek célja a tartalékos harckocsik és nehézfegyverzet gyorsabb áthelyezése a kontinensen katonai fenyegetések ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1761987120
[modified] => 1761928976
)
[title] => Az EU tervet készít a katonai nehézfegyverzet gyors áthelyezésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167374&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 167374
[uk] => 167304
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 167305
[image] => Array
(
[id] => 167305
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222.png
[original_lng] => 826338
[original_w] => 1077
[original_h] => 604
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222-300x168.png
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222-768x431.png
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222-1024x574.png
[width] => 1024
[height] => 574
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222.png
[width] => 1077
[height] => 604
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222.png
[width] => 1077
[height] => 604
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-222.png
[width] => 1077
[height] => 604
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1761921780:5
[_thumbnail_id] => 167305
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3050
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 530614298000
[_oembed_ea084b07ecc823d7220ea90bfb42f5f1] =>
🇺🇦🇪🇺 Ukrainian draft peace plan envisages EU accession by January 1, 2027, - FT pic.twitter.com/iMQ2FbBgwV
Az ukránok további három évre tervezik a háborút Oroszország ellen, az európai országoknak addig fel kell készülniük arra, hogy Oroszország mélységi csapásokat hajt végre ellenük – jelentette ki szerdán Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrajnában lelőtt iráni Shahed-136-os drón londoni bemutatóján Sikorski „felelőtlen lépésnek” nevezte a keleten található drónfalhoz hasonló védelmi rendszerek létrehozásának megtagadását. Felszólított a Kijev megsegítésére irányuló „azonos pályán maradásra”, és reményét fejezte ki, hogy Donald Trump amerikai elnök nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákkal látja el Ukrajnát az orosz infrastruktúra elleni csapások megerősítése érdekében.
A lengyel külügyminiszter szerint Európa védelme érdekében több lőszert, légvédelmi fegyvert, valamint rövid és közepes hatótávolságú fegyvert kell szállítani Ukrajnának – elsősorban a NATO-országok felett repülő repülőgépek és drónok tényeit figyelembe véve. Mint megjegyezte, továbbra sem világos, hogy a Koppenhága felett repülő drónok oroszok voltak-e, de hangsúlyozta a fenyegetést. „Oroszország sajnos mélyen lecsaphat Európában. Fel kell készülnünk ennek ellensúlyozására” – mondta.
A lengyel diplomácia vezetője arra is emlékeztetett, hogy ki kell építeni a drónok felderítésére és megsemmisítésére szolgáló képességeket, és felszólította Európát, hogy további három évre tervezzen támogatást Ukrajnának, amely időszakra szerinte Kijev is számít. „Az ukránok további három éve tervezik ezt a háborút, ami egy ésszerű döntés. És meg kell győznünk Putyint arról, hogy készek vagyunk legalább ebben a három évben tartani magunkat ehhez az irányhoz” – hangsúlyozta Radosław Sikorski.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok további három évre tervezik a háborút Oroszország ellen, az európai országoknak addig fel kell készülniük arra, hogy Oroszország mélységi csapásokat hajt végre ellenük – jelentette ki szerdán Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760550660
[modified] => 1760537827
)
[title] => Az ukránok további 3 évre tervezik a háborút, addig Európának fel kell készülnie az orosz támadásra – Sikorski
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165705&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165705
[uk] => 165707
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 162578
[image] => Array
(
[id] => 162578
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[original_lng] => 31508
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760527030:5
[_thumbnail_id] => 162578
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2732
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9191194304fcd184a0a3bc34289ed4be] =>
Wizytę w Ukrainie rozpocząłem upamiętnieniem ofiar rosyjskiej agresji w Łapajówce. https://t.co/JmCMwDh3cv
Október 10-én Paul Jonson svéd védelmi miniszter bejelentette, hogy Svédország 3,5 milliárd svéd koronát (367 millió dollárt) költ további drónelhárító rendszerekre. A tervek szerint drónok elleni rendszereket vásárolnak, „vadászdrónokat” telepítenek légibázisokra, és szenzorokat helyeznek ki a zavarás érdekében.
Ezen felül 1,5 milliárd koronát fordítanak a JAS 39 Gripen vadászgépek képességeinek megerősítésére, beleértve a pótalkatrészeket, missziós felszerelést és alapvető anyagokat.
Robert Kalinák, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese és a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere szerint a kórházak építése most fontosabb.
A védelmi minisztériumnak valószínűleg nem lesz az ország GDP-jének 2 százalékát elérő pénzügyi kerete a kiadásokra a jövő évben, ami Szlovákia NATO-kötelezettsége.
Slovakia flag (with clipping path)
Robert Kalinák a JOJ 24 műsorában elmondta, a konszolidáció lesz az első, minisztériuma más minisztériumoknak is segíteni akar a pénzmegtakarításban – írja a Sita.
A védelmi minisztérium idén több százmillióval járult hozzá a megtakarításokhoz, jövőre pedig ez a szám tízmilliós lesz. Emellett leépítéseket is végrehajtottunk, és minden bizonnyal racionalizálni fogjuk a működésünket – mondta Kalinák. „A megtakarított összegekből lehetőségünk volt rá, hogy belevágjunk a kórházépítésekbe” – tette hozzá.
Nagy bajba került Szlovákia
Lassuló GDP-növekedés, emelkedő munkanélküliség, megszűnő állami ünnepek. A szlovák gazdasági növekedés megtorpanása lesz az ára a Fico-kormány kényszerű kiigazítási csomagjának. Félreveri a harangokat a Szlovák Nemzeti Bank: jövőre gyakorlatilag leáll a szlovák gazdasági növekedés, elmarad a reálbérek növekedése, a munkanélküliek száma pedig újra meglódulhat. A szlovák gazdaság idén legfeljebb 0,8 százalékkal nő, jövőre pedig mindössze 0,5 százalékos növekedést produkál – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb prognózisából.
A Peter Kazimír jegybankelnök által részletezett őszi előrejelzésben brutálisan lerontották a számokat, hiszen júniusban 2025-re még 1,2 százalékos, 2026-ra pedig 1,6 százalékos növekményt vártak – írta meg a Világgazdaság.
A bankelnök szerint az ország gazdaságát két teher nyomja:
a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és
az újabb, 2,7 milliárd euróra tervezett konszolidációs csomag.
2026 végéig 30 ezerrel nőhet az állástalanok száma a jelenlegi szinthez képest, vagyis a mostani 5 százalék feletti mutató 6 százalékra kúszhat.
Ugyan az infláció mértéke az idei 4,2-4,3 százalékról jövőre 3 és 4 százalék közé mérséklődhet, azonban ez a reálbérek növekedésén nem érződik majd, sőt.
Európának fel kell gyorsítania a katonai termelést, hogy utolérje Oroszországot, a NATO idén ambiciózusabb kiadási célokat hagyott jóvá, de ezek nem elegendőek – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta: „A pénz önmagában nem képes biztonságot nyújtani. Amire szükség van, az a képességek, a valódi tűzerő, a nehézfegyverek, valamint az új technológiák. És ezt kell a szövetséges védelmi iparunknak minden eddiginél gyorsabban teljesítenie, Európában és az Egyesült Államokban is. Egyszerűen nem termelünk eleget a szövetségben.”
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy a helyzet már elkezdett változni. Különösen a lőszergyártás növelése és a raktárak fokozatos feltöltése vált lehetővé. „Fokozatosan feltöltjük a készleteket és csökkentjük a termelési szakadékot Oroszországgal” – hangsúlyozta. Egyúttal megköszönte Csehországnak a védelmi ellátáshoz való hozzájárulását.
Rutte a prágai IISS védelmi csúcstalálkozón beszélt. Hangsúlyozta az európai katonai képességek növelésének szükségességét a kontinens védelme érdekében. Szerinte Oroszország és Kína hatalmas összegeket fektet be hadseregeik modernizálásába. Ezeket a fegyvereket már most is bevetik Ukrajna ellen, és Európának figyelembe kell vennie a jövőbeli fenyegetéseket.
„Ez a tendencia a közeljövőben nem fog megváltozni vagy megfordulni. Oroszország továbbra is destabilizáló és konfrontatív erő marad Európában és a világban a belátható jövőben” – mondta Rutte. Megjegyezte, hogy Európának nem szabad naivnak lennie, és kötelessége reagálni a kihívásokra a biztonság megőrzése érdekében.
Litvánia modern páncéltörő aknákat és tüzérségi lövedékeket szerzett be védelmi képességeinek megerősítése érdekében – közölte csütörtökön az ország védelmi minisztériuma, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A több mint 10 millió euró értékű aknák páncélozott járművek elleni harcra szolgálnak.
A lőszerraktárakat 520 ezer euró értékű 155 mm-es tüzérségi lövedékekkel is feltöltötték. A lövedékeket PzH 2000 önjáró tarackokkal való használatra szánják.
„A lőszerek felhalmozása stratégiailag fontos lépés Litvánia védelmi képességeinek megerősítése felé”, jelentette ki Dovile Šakaliena védelmi miniszter közleményében.
„Biztosítanunk kell, hogy a litván fegyveres erők mindig elegendő – vagy akár többlet – modern lőszerrel rendelkezzenek, mivel ez nem csak számok a papíron, hanem népünk biztonságának garanciája” – hangsúlyozta a tárcavezető is.
Hozzátette, hogy a hadsereg mind a 155 mm-es tüzérségi lövedékeket, mind a modern páncéltörő aknákat „a hatékony elrettentés biztosítása érdekében” halmozza fel.
A beszerzéseket a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségén keresztül bonyolították le. Litvánia idén bruttó hazai termékének valamivel több mint 4%-át tervezi védelmi kiadásokra fordítani, 2026-ra pedig 5,25%-ra kívánja növelni.
