A NATO arra készül, hogy felszólítja európai szövetségeseit és Kanadát, hogy a következő években körülbelül 30%-kal növeljék fegyver- és technikai készleteiket. Ezt a Bloomberg jelentette egy magas rangú NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Az új katonai célokat jelenleg vitatják, és várhatóan júniusra, a brüsszeli védelmi miniszterek találkozójára véglegesen elfogadják.
A várakozások szerint ezen célok elérése jelentős pénzügyi erőfeszítéseket igényel majd a legtöbb európai szövetségestől és Kanadától, míg az Egyesült Államok már rendelkezik a szükséges fegyverzetekkel.
Ezek az intézkedések az orosz fenyegetettség mellett összefüggnek Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének törekvésével, hogy a védelmi terhet nagyobb mértékben áthárítsa a szövetségesekre. Ezen kívül Trump többször is kritizálta a NATO partnereit, hogy nem megfelelően finanszírozzák a védelmet, és követelte, hogy növeljék a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára, ami rendkívül valószínűtlen célnak tűnik.
A NATO egyik forrása szerint az új standardok végrehajtása 5 és 15 év között időt vehet igénybe, és segíthet erősebb európai és kanadai erők létrehozásában, amelyek kevésbé fognak függni az Egyesült Államoktól.
A prioritások közé tartoznak a légvédelem, a nagy hatótávolságú csapásmérés, a logisztika, a kommunikációk és a szárazföldi csapatok mobilitása. Tervbe van véve a fegyver- és alkatrészkészletek növelése is.
Japán fontolóra veszi hosszú hatótávolságú rakéták telepítését a délnyugati Kjúsú-szigetre, hogy „ellenséges célpontokat semmisítsen meg vészhelyzet esetén”. Erről a kormányzati források tájékoztatták a Kyodo ügynökséget.
A rakéták telepítése várhatóan a következő pénzügyi év végén, 2026 márciusában kezdődik, és célja, hogy erősítse a stratégiailag fontos délnyugati szigetcsoport biztonságát, amely fontos a Tajvannal való kapcsolatok szempontjából.
A tervezett rakéták a japán szárazföldi erők Type-12 földi hajóelhárító rakétarendszerének modernizált verziói, amelyek 1000 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek.
Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Ursula von der Leyen szerint 800 milliárd eurót lehetne mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európáért.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is – jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Növelni kell a fegyvergyártást az Atlanti-óceán mindkét oldalán, ez több pénzt igényel – jelentette ki szombaton Mark Rutte NATO-főtitkár a Welt am Sonntag című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta, hogy a NATO tagországainak több pénzt kell költeniük saját biztonságuk fenntartására. „Gyorsan kell növelnünk a védelmi termelésünket az Atlanti-óceán mindkét partján… Túl sokáig termeltünk túl keveset” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár szerint növelni kell a lőszer, a hajók, a tankok, a repülőgépek, valamint a műholdak és a drónok gyártását. Mark Rutte azt is elmondta, hogy számos védelmi vállalat vezetőjével találkozott, és sürgette őket, hogy reagáljanak a megnövekedett igényre.
Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan azt is biztosítania kell, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát, jegyezte meg Ursula von der Leyen.
A brüsszeli EU biztonsági csúcstalálkozó abban az időszakban zajlik, amikor Európa egy „fordulóponthoz” érkezett. Dönteni kell a blokk védelmi képességeinek növeléséről és Ukrajna megerősítéséről, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a találkozó előtt tartott sajtótájékoztatón március 6-án, csütörtökön.
„Egy rendkívüli időszakban különleges intézkedésekre van szükség. Ez fordulópont Európa és Ukrajna számára, aki európai családunk része. Világos és nyilvánvaló fenyegetés jelent meg Európa előtt. Ezért Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ahogyan biztosítania kell, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és elő kell mozdítania az igazságos és fenntartható békét”, jelentette ki.
Von der Leyen megerősítette, hogy ma bemutatja a Rearmament Europe (Felfegyverezni Európát) tervet, amely 800 milliárd eurót mozgósít védelmi beruházásokra.
Kaia Kallas, az EU fődiplomatája a maga részéről arra utalt, hogy a mai találkozó politikai döntésekre korlátozódhat, és a március végi csúcson „összeadják a számokat”.
Új stratégiákkal, modernizációval és új beszerzésekkel fejlesztené hadseregét Görögország, abban bízva, hogy így a fiatalok számára is népszerűbbé teheti a katonai pályát, miközben a rivális Törökországgal szemben is megőrzi előnyét.
Nikosz Dendiasz védelmi miniszter idén márciusban a görög fegyveres erők teljes körű átalakítását jelentette be. Az új tervezet Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint Görögország modern kori történetének legnagyobb védelmi programját képezi. Az Agenda 2030 elnevezésű terv stratégiai célként jelöli meg az új vadászgépek beszerzése és a haditengerészet fejlesztése mellett a görög védelmi ipar fejlesztését is. A szakminiszter a sajtó kérdésére kifejtette, a program a fegyverbeszerzések mellett a személyügyi kérdéseket is érinti. Ennek részeként Dendiasz nagy erőkkel látott hozzá a hellén fegyveres erők egyik alapját képező sorkatonai szolgálat és tisztképzés fejlesztéséhez.
Nőkkel töltenék fel a tartalékosállományt
A thébai katonai akadémián elmondott beszédében a védelmi miniszter közölte, a kormány célja, hogy a fegyveres erők tagjai kiképzésük során a hadseregben, illetve a civil életben is hasznosítható képességeket szerezzenek, elkerülve ezáltal a különböző gazdasági problémákat. A tárcavezető kiemelte, a kormány tárgyal a gazdasági szervezetekkel egy megállapodásról, amely lehetővé teszi a tartalékos katonák gyorsított felszerelését az aktív állományba.
Dendiasz a tartalékos rendszerben tapasztalható létszámhiányt a nők bevonásával orvosolná. Jelenleg ugyanis a görög nők csak hivatásos katonaként csatlakozhatnak a fegyveres erőkhöz, a tartalékosrendszerhez nincs hozzáférésük.
A görög fegyveres erők esetében megjelenő problémákat legjobban az egyik legnagyobb érdekképviseleti szerv, a PFEARFU foglalta össze. A szervezet szerint a legégetőbb gond a 2012 óta csökkenő fizetések kérdése. A PFEARFU kiemeli, a szomszédos Bulgáriában az alacsonyabb megélhetési költségek mellett ismét emelkedik a fegyveres erők tagjainak fizetése. A gazdasági problémák pedig a katonacsaládok körében is éreztetik hatásukat. A pénzügyi nehézségek miatt magas a lakhatási problémákkal küzdő családok száma, amin a gyakori áthelyezések sem segítenek.
A családok mellett a probléma leginkább a katonai akadémiákon érezteti hatását. Míg 2020-ban az akadémiák férőhelyeinek 99 százalékát kihasználták, idén ez a szám már 64 százalékra csökkent. Azonban, ahogy arra a PFEARFU is felhívja a figyelmet, a felvett hallgatók között is nagy a lemorzsolódás, gyakran csak a felvettek 10-20 százaléka szerez diplomát.
A problémára reagálva a védelmi miniszter és Kiriákosz Pierrakakisz oktatási miniszter közös intézkedéscsomagot dolgozott ki. Ennek értelmében a katonai akadémiák tisztjelöltjeinek fizetése 165 euróról 609 euróra, míg az altisztjelölteké 124 euróról 249 euróra emelkedik. Emellett jelentősen növelik a különböző ösztöndíjak és szociális támogatások összegét is. Az átalakítások a tantervet is érintik majd. Az új rendszer az akadémiákat teljes körű tagként becsatornázza a görög egyetemi rendszerbe, ezáltal lehetőséget biztosítva a hazai és nemzetközi egyetemekkel való együttműködés mellett a mester- és doktori képzések elindítására is. Az intézkedéscsomag több mint 30 millió euró értékű fejlesztést is ígér az ország kilenc akadémiáján.
A lakhatási válsággal kapcsolatban a védelmi miniszter bejelentette, hogy a minisztérium 2030-ig 3 ezer lakást épít a katonák és családjaik számára, amelyek közül az első ezer építési munkálatai már megkezdődtek.
Dendiasz emellett a hatékonyságot helyezi előtérbe, és ennek jegyében megszüntet hat alacsony létszámmal működő hadosztályt, amelyek katonáit más egységekhez irányítják át. Továbbá 2030-ig 132 kihasználatlan katonai bázist zárnak be. Az átalakítások a remények szerint a gyakori áthelyezéseket is meggátolják.
Megújuló légierő és haditengerészet
A görög kormány célja, hogy a légierő 2030-ra 200 darab negyedik és ötödik generációs vadászgéppel rendelkezzen, kiszorítva a jelenleg szolgáló régebbi típusokat. Az elérhető adatok alapján jelenleg legalább 224 géppel rendelkezik a hellén légierő, ám az arzenál öt különböző modellből kerül ki, komoly logisztikai nehézségeket okozva.
Legnagyobb számban (152) az F–16-os amerikai vadászbombázó különböző változatait alkalmazzák, a 33 F–4 elsősorban felderítési feladatokat lát el, valamint taktikai csapásokra alkalmazzák, a 24 francia Mirage pedig elsősorban elfogó vadászként szerepel. A légierő legújabb gépei a szintén francia Rafale típusú vadászbombázók. A logisztikai nehézségek mellett elmondható, hogy mind az F–4, mind pedig a Mirage típusok esetében merültek fel problémák elsősorban a repülőgépek kora, illetve az elégtelen karbantartás következtében.
A görög kormány szerint a légierő fejlesztésével egyszerűsíthető annak logisztikai rendszere is, így 2030-ig 84 F–16-ost modernizálnak az elérhető legmodernebb változatra. Az amerikai gépek és a Rafale mellé szintén amerikai F–35 -ös gépeket szereznek be, amelyek közül az első nyolc darab 2030-ban érkezik. A vadászgépek legújabb generációját képviselő F–35-ös képes lesz átvenni a felderítő és csapásmérő feladatokat, valamint lehetővé teszi Görögország számára, hogy megőrizze előnyét a nagy rivális Törökországgal szemben. Szintén ehhez kapcsolódik a rendszeresíteni tervezett rakétavédelmi rendszer, illetve a Kentaur névre keresztelt drónelhárító rendszer.
Az új stratégia részét képezi a haditengerészet fejlesztése is, amellyel Nikosz Dendiasz védelmi miniszter közlése szerint az a cél, hogy megerősítsék a görög jelenlétet a mediterrán régió keleti felében, így növelve Görögország és az egész Európai Unió biztonságát. Hangsúlyozta, a haditengerészetnek kulcsszerepe van az Égei-tenger és így az egész régió biztonságának garantálásában.
Panagiotisz Karavasz, a görög haditengerészet beszerzésekért felelős parancsnokhelyettese a fejlesztések kapcsán kiemelte, azok célja a meglévő nagyobb egységek, elsősorban fregattok korszerűsítése, illetve a logisztikai nehézségek kiküszöbölése. A képességnövelés jegyében új fregattokat is vásárolnak Franciaországból, amelyek megépítésében több görög cég is közreműködik. Az új hajók rendszerbe állításával jelentősen erősödnek a haditengerészet légvédelmi és tengeralattjáró elleni képességei is.
Támogatás Ukrajnának és Örményországnak
A védelmi fejlesztések mellett Görögország több államnak is biztosít katonai támogatásokat, ezek között elsősorban Ukrajnát és újabban Örményországot említhetjük. A Kieli Világgazdasági Intézet adatai alapján idén nyárig 137 millió euró, többségében katonai támogatást nyújtott Ukrajnának. A két állam októberben írt alá biztonsági megállapodást. Korábban páncélozott csapatszállító járműveket, rakétarendszereket adott át Athén az ukrán hadsereg számára. Legutóbb pedig 32, szolgálatból már kivont F–16-os átadásával támogatták Ukrajnát.
A két fél kapcsolatának azonban volt egy vitás pontja. A görög kormány megtagadta a légvédelmi rendszerek átadását, mivel azok részét képezik az ország védelmének. A görög sajtó azonban arról adott hírt, Athén kész átadni légvédelmi rendszereit Örményországnak. A kormányzati reakciók alapján a cél a görög hadsereg felszerelésének modernizálása, amelynek értelmében a jelenlegi szovjet haditechnikát izraeli rendszerre cserélik.
Görögország nagy haditechnikai beruházásai azt jelzik, kész meghatározó szereplővé válni a mediterrán térségben. Az ország egyébként jó úton halad, hiszen jelenleg is a NATO-elvárás 2 százalékánál többet költ védelmi kiadásokra, a bejelentett fejlesztések és beszerzések pedig egy megnövekedett ambíciószintet mutatnak.
Koszovó az önálló és erős hadiipar megteremtése érdekében állami lőszergyárat és dróntervező laboratóriumot hoz létre – jelentette be Albin Kurti miniszterelnök a pristinai kormány szerdai ülésén.
A kormányfő közölte: szerdán írta alá a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy Koszovó saját hadiipari gyártásba kezdjen. Döntött egy tárcaközi bizottság felállításáról is, amely a lőszergyár és a dróntervező laboratórium megnyitásával kapcsolatos eljárásokkal és értékelésével foglalkozik majd – tette hozzá.
„Egy olyan hadseregnek, amelyet ilyen rövid idő alatt ennyire felfegyvereztek, mint a miénket, biztosítania és garantálnia kell a teljes műveleti képességet és az általános fenntarthatóságot” – húzta alá Kurti, aki kiemelte: ennek első lépése a szerdán aláírt dokumentum. A koszovói kormányfő a hadiipar fejlesztését a Szerbiával fennálló feszült viszony miatt is szükségesnek tartja.
Ejup Maqedonci védelmi miniszter a kormányülést követően a sajtónak elmondta, a lőszergyár építésénél szorosan együttműködnek külföldi partnerekkel. Egyúttal a magáncégeket is arra ösztönözte, hogy kezdjenek fegyvergyártásba.
Ma minden eddiginél nagyobb szüksége van a világnak a lőszer- és fegyverkészletek feltöltésére, de a tartalékok létrehozására is, figyelembe véve a jelenlegi biztonsági helyzetet
– húzta alá a tárcavezető.
Koszovó azért is szeretné modernizálni és ütőképessé tenni hadseregét, mert csatlakozni akar a NATO-hoz. Ez azonban egyelőre akadályba ütközik, a szövetség néhány tagállama ugyanis továbbra sem ismeri el Koszovót független államként. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától.
Kim Dzsongun beszédet intézett Phenjanban az ország katonai vezetőihez, és felszólította őket, hogy növeljék a fegyverkezési, harcászati képességeiket és terjesszék ki az atomprogramot. Észak-Korea vezetője szerint fel kell készülniük a háborúra.
Az „Egyesült Államok jelentette fenyegetés ellensúlyozása” érdekében Kim Dzsongun követelte a katonai vezetőktől, hogy „korlátlanul” terjesszék ki a nukleáris fegyverprogramot. Arra kérte a fegyveres erőket, fejlesszék a képességeiket, hogy meg tudjanak vívni egy valódi háborút – jelent meg a KCNA észak-koreai hírügynökség oldalán.
Kim Dzsongun a Koreai Néphadsereg katonai és politikai konferencián mondott beszédet Phenjanban. Felszólalásában megköszönte a tiszteknek, hogy „a Koreai Munkáspártnak erőt és akaratot adnak azáltal, hogy a hadsereget elit harci erővé alakítják, amely alapos, bátor és tökéletes”. Hozzátette azonban, hogy a katonai hatékonyságot növelni kell, hogy amikor eljön az idő, akkor ne csak üres esküket zengjenek, hanem tökéletesen harcolni tudjanak, bármilyen parancs érkezik hozzájuk.
Az észak-koreai vezető bírálta az Egyesült Államokat, amiért Ukrajnát támogatják, de továbbra sem ismerte el, hogy katonai felszereléssel és legénységgel támogatják Oroszországot a háborúban.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy Kim Dzsongun „öngyilkos drónok” tömeges gyártását rendelte el. Akkor arról beszélt, hogy az ilyen fegyverek használata „katonai szempontból alapvető követelménnyé vált”.
Oroszország tovább növeli hadserege létszámát, és elsősorban új dandárokat hoz létre az ukrajnai háborúhoz – jelentette ki hétfőn Rusztem Umjerov védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint Umjerov elmondta: „Az orosz erők növekedni fognak. Növelik erőik létszámát. Új dandárokat hoznak létre. Június 1-jére a felét elérték annak, amit megpróbáltak kitűzni maguk elé.” Egyúttal úgy vélte, hogy Oroszországnak jelenleg problémái vannak a mozgósítással, ezért is alkalmaz észak-koreai csapatokat.
„Sokat használnak – zsoldosokat Afrikából, Ázsiából. Most Észak-Koreát használják, vagyis vannak gondjaik, de nem állnak meg, hanem növekednek. Tudjuk a pontos számot. Ez jelentős szám” – mondta a védelmi miniszter. Szerinte Ukrajna jelenleg olyan erők létrehozásán dolgozik, amelyek képesek lesznek szembeszállni Oroszországgal, mivel a védelmi és stabilizációs műveletek a prioritások. „Éppen ezért gyarapodunk, hogy ne adjunk előnyt” – hangsúlyozta Rusztem Umjerov.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az ausztrál védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ország 2027-től kezdődően saját haditengerészeti rakétákat (NSM és JSM) fog gyártani a norvég Kongsberg Defence and Aerospace vállalattal együttműködve, megerősítve ezzel hadiipari kapacitásait.
A hadihajókról indítható NSM-eket és a harci gépekről is indítható JSM-eket eddig csak Norvégiában gyártotta annak kifejlesztője, a Kongsberg, de néhány év múlva a kelet-ausztráliai Newcastle-ban is fogják őket gyártani a norvég állami céggel megkötött 850 millió ausztrál dollár értékű megállapodás keretében.
Az a tény, hogy a az utóbbi években megnőtt a katonai feszültség az indiai-csendes óceáni térségben, arra kényszerítette Ausztráliát, hogy átalakítsa védelmi stratégiáját. Ennek részeként megerősíti nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő képességét, amihez célra vezethető fegyverekre van szüksége. Pat Conroy védelmi miniszter ezzel kapcsolatban csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy az ország a saját gyártással egyrészt gyorsabban és olcsóbban ki tudja szolgálni haderejét, másrészt exportálni is tud. Az üzem évi száz rakétát lesz képes gyártani.
Ezeket a rakétákat a nyugati világ számos országa használja. Az F35-ös harci gépek csak JSM-ekkel szerelhetők fel, és Ausztráliának két F-35-ös repülőszázada van. Az indiai-csendes-óceáni térségben Japánnak és Dél-Koreának is vannak F-35-ös századai, illetve a térségben több helyen állomásoznak amerikai erők.
Ausztrália tagja az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal 2021 szeptemberében megkötött AUKUS katonai szövetségnek. A három ország hétfőn megállapodást írt alá, miszerint együttműködnek a haditengerészeti nukleáris meghajtás fejlesztésében, és ennek eredményeképpen Ausztráliának 2040-től lesznek nukleáris meghajtású tengeralattjárói.
Ausztrália tagja a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert biztonsági együttműködésnek is, amely egy informális szövetség az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Legutóbbi, július végi találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hitet tettek a „szabad és nyitott” ázsiai-csendes-óceáni térség mellett. A nyilatkozat utalt Kína és a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri ellentétére.
