Litvánia további rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert vásárol Svédországtól. A harmadik mobil rövid hatótávolságú légvédelmi rendszer (MSHORAD) megrendelését a svéd gyártó, a Saab Dynamics teljesíti.
A megrendelés értéke meghaladja a 119 millió eurót.
A rendszer Giraffe 1X radarokból, RBS70 NG rakétakilövőkből, valamint tűzvezetési és parancsnoki rendszerekből fog állni.
A Litván Védelmi Minisztérium szerint a rendszer különböző elemeit 2026 és 2029 között szállítják Litvániába.
Ez jelentősen növeli a Litván Fegyveres Erők képességét a drónok és más, alacsony magasságban mozgó célpontok felderítésére
– nyilatkozta a nemzetvédelmi miniszter, Robertas Kaunas.
Az Európai Bizottság novemberben mutatja be az EU közlekedési infrastruktúrájának és vámszabályainak fejlesztésére vonatkozó tervét, amelynek célja a tartalékos harckocsik és nehézfegyverzet gyorsabb áthelyezése a kontinensen katonai fenyegetések esetén – írja a Financial Times.
A kezdeményezést az EU-tagállamok és a NATO kormányainak együttműködésével dolgozzák ki, és a terv fő motivációja az, hogy Oroszország kiterjesztheti agresszióját Ukrajnán kívülre.
A javaslat egyik kulcsfontosságú eleme a „katonai mobilitás” közös mechanizmusának létrehozása, amely hasonló a kontinens nagyméretű tűzoltási együttműködéseihez. Az EU-tagállamok a tervek szerint hajókat, repülőket, vasúti kocsikat, kompokat és teherautókat helyezhetnek a közös alapba, hogy szükség esetén gyorsan mozgathassák a csapatokat és a nehézfelszerelést. Jelenleg a legtöbb európai hadsereg nem rendelkezik elegendő saját szállítóeszközzel, ezért gyakran bérelt eszközökre szorul.
A dokumentum a szélesebb európai védelmi felkészültségi program része, amely a vámügyintézés egyszerűsítését, a vasúti pályák egységesítését és a hidak korszerűsítését is tartalmazza, hogy azok elbírják a katonai konvojok súlyát.
Az ukránok további három évre tervezik a háborút Oroszország ellen, az európai országoknak addig fel kell készülniük arra, hogy Oroszország mélységi csapásokat hajt végre ellenük – jelentette ki szerdán Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrajnában lelőtt iráni Shahed-136-os drón londoni bemutatóján Sikorski „felelőtlen lépésnek” nevezte a keleten található drónfalhoz hasonló védelmi rendszerek létrehozásának megtagadását. Felszólított a Kijev megsegítésére irányuló „azonos pályán maradásra”, és reményét fejezte ki, hogy Donald Trump amerikai elnök nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákkal látja el Ukrajnát az orosz infrastruktúra elleni csapások megerősítése érdekében.
A lengyel külügyminiszter szerint Európa védelme érdekében több lőszert, légvédelmi fegyvert, valamint rövid és közepes hatótávolságú fegyvert kell szállítani Ukrajnának – elsősorban a NATO-országok felett repülő repülőgépek és drónok tényeit figyelembe véve. Mint megjegyezte, továbbra sem világos, hogy a Koppenhága felett repülő drónok oroszok voltak-e, de hangsúlyozta a fenyegetést. „Oroszország sajnos mélyen lecsaphat Európában. Fel kell készülnünk ennek ellensúlyozására” – mondta.
A lengyel diplomácia vezetője arra is emlékeztetett, hogy ki kell építeni a drónok felderítésére és megsemmisítésére szolgáló képességeket, és felszólította Európát, hogy további három évre tervezzen támogatást Ukrajnának, amely időszakra szerinte Kijev is számít. „Az ukránok további három éve tervezik ezt a háborút, ami egy ésszerű döntés. És meg kell győznünk Putyint arról, hogy készek vagyunk legalább ebben a három évben tartani magunkat ehhez az irányhoz” – hangsúlyozta Radosław Sikorski.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok további három évre tervezik a háborút Oroszország ellen, az európai országoknak addig fel kell készülniük arra, hogy Oroszország mélységi csapásokat hajt végre ellenük – jelentette ki szerdán Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1760550660
[modified] => 1760537827
)
[title] => Az ukránok további 3 évre tervezik a háborút, addig Európának fel kell készülnie az orosz támadásra – Sikorski
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165705&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165705
[uk] => 165707
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 162578
[image] => Array
(
[id] => 162578
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[original_lng] => 31508
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/sikorski.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760527030:5
[_thumbnail_id] => 162578
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1680
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9191194304fcd184a0a3bc34289ed4be] =>
Wizytę w Ukrainie rozpocząłem upamiętnieniem ofiar rosyjskiej agresji w Łapajówce. https://t.co/JmCMwDh3cv
Október 10-én Paul Jonson svéd védelmi miniszter bejelentette, hogy Svédország 3,5 milliárd svéd koronát (367 millió dollárt) költ további drónelhárító rendszerekre. A tervek szerint drónok elleni rendszereket vásárolnak, „vadászdrónokat” telepítenek légibázisokra, és szenzorokat helyeznek ki a zavarás érdekében.
Ezen felül 1,5 milliárd koronát fordítanak a JAS 39 Gripen vadászgépek képességeinek megerősítésére, beleértve a pótalkatrészeket, missziós felszerelést és alapvető anyagokat.
Robert Kalinák, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese és a Szlovák Köztársaság védelmi minisztere szerint a kórházak építése most fontosabb.
A védelmi minisztériumnak valószínűleg nem lesz az ország GDP-jének 2 százalékát elérő pénzügyi kerete a kiadásokra a jövő évben, ami Szlovákia NATO-kötelezettsége.
Slovakia flag (with clipping path)
Robert Kalinák a JOJ 24 műsorában elmondta, a konszolidáció lesz az első, minisztériuma más minisztériumoknak is segíteni akar a pénzmegtakarításban – írja a Sita.
A védelmi minisztérium idén több százmillióval járult hozzá a megtakarításokhoz, jövőre pedig ez a szám tízmilliós lesz. Emellett leépítéseket is végrehajtottunk, és minden bizonnyal racionalizálni fogjuk a működésünket – mondta Kalinák. „A megtakarított összegekből lehetőségünk volt rá, hogy belevágjunk a kórházépítésekbe” – tette hozzá.
Nagy bajba került Szlovákia
Lassuló GDP-növekedés, emelkedő munkanélküliség, megszűnő állami ünnepek. A szlovák gazdasági növekedés megtorpanása lesz az ára a Fico-kormány kényszerű kiigazítási csomagjának. Félreveri a harangokat a Szlovák Nemzeti Bank: jövőre gyakorlatilag leáll a szlovák gazdasági növekedés, elmarad a reálbérek növekedése, a munkanélküliek száma pedig újra meglódulhat. A szlovák gazdaság idén legfeljebb 0,8 százalékkal nő, jövőre pedig mindössze 0,5 százalékos növekedést produkál – derül ki a Szlovák Nemzeti Bank legfrissebb prognózisából.
A Peter Kazimír jegybankelnök által részletezett őszi előrejelzésben brutálisan lerontották a számokat, hiszen júniusban 2025-re még 1,2 százalékos, 2026-ra pedig 1,6 százalékos növekményt vártak – írta meg a Világgazdaság.
A bankelnök szerint az ország gazdaságát két teher nyomja:
a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és
az újabb, 2,7 milliárd euróra tervezett konszolidációs csomag.
2026 végéig 30 ezerrel nőhet az állástalanok száma a jelenlegi szinthez képest, vagyis a mostani 5 százalék feletti mutató 6 százalékra kúszhat.
Ugyan az infláció mértéke az idei 4,2-4,3 százalékról jövőre 3 és 4 százalék közé mérséklődhet, azonban ez a reálbérek növekedésén nem érződik majd, sőt.
Európának fel kell gyorsítania a katonai termelést, hogy utolérje Oroszországot, a NATO idén ambiciózusabb kiadási célokat hagyott jóvá, de ezek nem elegendőek – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta: „A pénz önmagában nem képes biztonságot nyújtani. Amire szükség van, az a képességek, a valódi tűzerő, a nehézfegyverek, valamint az új technológiák. És ezt kell a szövetséges védelmi iparunknak minden eddiginél gyorsabban teljesítenie, Európában és az Egyesült Államokban is. Egyszerűen nem termelünk eleget a szövetségben.”
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy a helyzet már elkezdett változni. Különösen a lőszergyártás növelése és a raktárak fokozatos feltöltése vált lehetővé. „Fokozatosan feltöltjük a készleteket és csökkentjük a termelési szakadékot Oroszországgal” – hangsúlyozta. Egyúttal megköszönte Csehországnak a védelmi ellátáshoz való hozzájárulását.
Rutte a prágai IISS védelmi csúcstalálkozón beszélt. Hangsúlyozta az európai katonai képességek növelésének szükségességét a kontinens védelme érdekében. Szerinte Oroszország és Kína hatalmas összegeket fektet be hadseregeik modernizálásába. Ezeket a fegyvereket már most is bevetik Ukrajna ellen, és Európának figyelembe kell vennie a jövőbeli fenyegetéseket.
„Ez a tendencia a közeljövőben nem fog megváltozni vagy megfordulni. Oroszország továbbra is destabilizáló és konfrontatív erő marad Európában és a világban a belátható jövőben” – mondta Rutte. Megjegyezte, hogy Európának nem szabad naivnak lennie, és kötelessége reagálni a kihívásokra a biztonság megőrzése érdekében.
Litvánia modern páncéltörő aknákat és tüzérségi lövedékeket szerzett be védelmi képességeinek megerősítése érdekében – közölte csütörtökön az ország védelmi minisztériuma, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A több mint 10 millió euró értékű aknák páncélozott járművek elleni harcra szolgálnak.
A lőszerraktárakat 520 ezer euró értékű 155 mm-es tüzérségi lövedékekkel is feltöltötték. A lövedékeket PzH 2000 önjáró tarackokkal való használatra szánják.
„A lőszerek felhalmozása stratégiailag fontos lépés Litvánia védelmi képességeinek megerősítése felé”, jelentette ki Dovile Šakaliena védelmi miniszter közleményében.
„Biztosítanunk kell, hogy a litván fegyveres erők mindig elegendő – vagy akár többlet – modern lőszerrel rendelkezzenek, mivel ez nem csak számok a papíron, hanem népünk biztonságának garanciája” – hangsúlyozta a tárcavezető is.
Hozzátette, hogy a hadsereg mind a 155 mm-es tüzérségi lövedékeket, mind a modern páncéltörő aknákat „a hatékony elrettentés biztosítása érdekében” halmozza fel.
A beszerzéseket a NATO Támogatási és Beszerzési Ügynökségén keresztül bonyolították le. Litvánia idén bruttó hazai termékének valamivel több mint 4%-át tervezi védelmi kiadásokra fordítani, 2026-ra pedig 5,25%-ra kívánja növelni.
Több európai ország több milliárd dolláros hitelkérelmet készül benyújtani az EU-nak, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára, és egyúttal kiépítse saját védelmi képességeit, számolt be a Politico.
Az Európai Biztonsági Segélyprogram új hitelprogramjáról van szó, amelyre közel 150 milliárd eurót különítettek el. A tagállamok július 30-ig, szerdáig igényelhették az olcsó hosszú lejáratú hiteleket.
A SAFE programot az Európai Bizottság javasolta márciusban a ReArm Europe kezdeményezés részeként. Célja az európai védelmi ipar megerősítése és az amerikai katonai segítségnyújtástól való függőség csökkentése.
Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Spanyolország, Finnország, Magyarország és Litvánia már hivatalosan is megerősítette részvételi szándékát – közölte az EU védelmi szóvivője. Várhatóan Lettország, Görögország, valamint ismét Csehország és Bulgária is benyújtja pályázatát. Franciaország valószínűleg szintén elfogadja az ajánlatot, míg Németország, Svédország és Hollandia tartózkodik.
Azok az országok is csatlakozhatnak a fegyverek beszerzéséhez Ukrajna számára, amelyek nem vesznek fel kölcsönt, ami lehetővé teszi a szerződések költségeinek jelentős csökkentését. A program ösztönzi a fegyverek közvetlen vásárlását az ukrán gyártóktól, ami lehetővé teszi Kijev számára, hogy növelje saját védelmi termelésének mértékét és elmélyítse az EU-val való integrációját.
Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa adatai szerint legalább 20 ország tervezi, hogy akár 100 milliárd eurót is igényel. A hiteleket 45 évre adják közel 15%-os előlegfizetési lehetőséggel, és a legmagasabb hitelminősítésű EU-s adósságkötelezettségekből finanszírozzák.
A magas államadóssággal rendelkező országok, többek között Olaszország és Ausztria, óvatosak, mivel fennáll a költségvetési teljesítményük romlásának kockázata. Ugyanakkor még a korlátozott költségvetéssel rendelkező államok – mint például Belgium vagy Görögország – is meghatározták már a kívánt összeget: Brüsszel 7–11 milliárd euróval, Athén 1,2 milliárddal járul hozzá.
Oroszország csak az erő nyelvét érti, Ukrajna újrafegyverzése arra fogja kényszeríteni az ellenséget, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Newsmax tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy az Egyesült Államok által biztosított bármilyen támadófegyver arra kényszerítené Vlagyimir Putyin diktátort, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, még akkor is, ha ezeket a fegyvereket nem is vetik be.
Trump elnök és egész Amerika és Európa tudja, hogy békét akarunk és a háború végét… De az oroszok csak az erőből értenek. Ezért csak az erős szankciókat és csak az erős fegyvereket. Készen állunk a cselekvésre, az erődemonstrációra
– mondta Zelenszkij.
Az államfő szerint Trump Fehér Házba való visszatérése előtt Ukrajnának „hatékony elrettentő intézkedéscsomagot” kellett volna kapnia, de ez nem történt meg. „Beszéltünk Trump elnökkel ezekről a dolgokról. Nagyon szeretném, ha erősek lennénk. Az erődemonstráció arra kényszerítené Putyint, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. Nem tény, hogy ezt az erőt be kell vetnünk, de ha Oroszország tud a létezéséről, az már egy erős érv a háború befejezése mellett” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
A német kormány azt tervezi, hogy felgyorsítja a Bundeswehr fegyver- és védelmi felszereléseinek beszerzési eljárásait, hogy biztosítsa az ország képességét az Oroszországi Föderáció fenyegetéseivel szembeni ellenállásra, közölte a dpa hírügynökség az új törvénytervezetre hivatkozva, írta a Deutsche Welle.
Megjegyezték, hogy a törvényjavaslat fő célja a „Bundeswehr összes beszerzésének felgyorsítása és egyszerűsítése”.
A dokumentum értelmében némely meghatározott idejű szerződést a jövőben nem kellene európai, hanem csak nemzeti szintű pályázatként meghirdetni, ami időt takaríthatna meg.
A pályázatok lebonyolítása után is lehetővé kell tenni a szerződések megkötését, még abban az esetben is, ha egy sikertelen pályázó esetleg pert indít. A kiadvány hangsúlyozza, hogy eddigi eljárási folyamat némely esetben évekig késleltette a fegyverek beszerzését. Ezenkívül a törvénytervezet előírja, hogy a törvényhozók akkor is megindíthatják a közbeszerzési eljárást, ha a finanszírozást még nincs biztosítva. Bizonyos dokumentációs követelményeket is enyhítenek a bürokrácia csökkentése érdekében.
