Németország csatlakozni kíván az ukrán Brave1 platformhoz, és támogatni kívánja az akár 1500 kilométeres hatótávolságú drónok fejlesztését – jelentette be hétfőn ezt Boris Pistorius német védelmi miniszter Kijevben a Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pistorius arról számolt be, hogy a felek már aláírtak egy szándéknyilatkozatot, amely előírja Németország részvételét az ukrán Brave1 platformban. Elmondása szerint ezt a kérdést korábban egy berlini találkozón, valamint az iparági és pénzügyi szektor képviselőivel folytatott tárgyalásokon is megvitatták. Megjegyezte, hogy az ígéretes technológiák fejlesztői finanszírozáshoz juthatnak a platformon keresztül. Ez lehetővé teszi az innovációk gyorsabb bevezetését a csatatéren, és gyors visszajelzést ad azok hatékonyságáról.
A német védelmi minisztérium vezetője hangsúlyozta, hogy Ukrajna sikeresen ellenáll az orosz támadásoknak, különösen az új pilóta nélküli rendszereknek köszönhetően. Elmondása szerint pontosan az ilyen technológiák okoztak ismételten problémákat az orosz csapatoknak, és segítették a területek visszatérését. Hozzátette, hogy Németország már most is pénzügyi támogatást nyújt az ilyen kezdeményezésekhez, és továbbra is szándékában áll segíteni a pilóta nélküli rendszerek fejlesztésében, amelyek egyre fontosabbá válnak a modern hadviselésben.
Pistorius azt is elmondta, hogy német és ukrán vállalatok közös vállalkozások létrehozását tervezik különböző hatótávolságú – 100 kilométernél kisebbtől 1500 kilométerig terjedő – drónok fejlesztésére és gyártására. Szerinte a nagy hatótávolságú drónok fontosak az orosz katonai infrastruktúra elleni támadáshoz. Ráadásul az ilyen rendszerek tömeges használata túlterhelheti az ellenség légvédelmét, és hasonló tendencia aktívan kialakulóban van a NATO-n belül is – hangsúlyozta a német védelmi miniszter.
Ukrajna a növekvő hadiipari termelésre építve új irányba lép: a hazai szükségleteken felül gyártott fegyvereket exportpiacokon értékesítené, miközben a bevételeket saját védelmi képességeinek erősítésére fordítaná – jelentette be Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán elnök megjegyezte: „Egyes gyártási területeken jelenleg akár 50 százalékos kapacitásfeleslegünk is van”. Hangsúlyozta: az ukrán hadseregnek mindig elsőbbsége lesz, megkapja azt, amire szüksége van, a többi pedig exportra kerül.
Zelenszkij beszámolt arról, hogy az úgynevezett „drónmegállapodások” keretében Ukrajna már együttműködik több közel-keleti, európai és kaukázusi országgal. Amerikai partnereiknek is tettek már javaslatot – fűzte hozzá.
Az ügylet keretében drónok, védelmi rendszerek és más típusú fegyverek exportjára kerülhet sor, aminek célja az ország pénzügyi helyzetének javítása.
A feltételeknek Ukrajna számára előnyöseknek kell lenniük, és az exportból származó bevételeknek Ukrajna védelmét kell erősíteniük – hangoztatta az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna globális célja az összes szükséges légvédelmi eszköz gyártása – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy március 30-án megbeszélést tartott, amely elsősorban a légvédelemmel foglalkozott. Szerinte részletesen elemezték a szerződések végrehajtásával és a beszerzésekkel kapcsolatos helyzetet.
„És itt nem csak a ballisztikai elhárításról van szó, hanem az első vonalbeli légvédelemről, a drónok elleni rakétákról és az elfogó vadászgépekről is. Mindent biztosítani fogunk. Azon is dolgozunk, hogy az ukrán termelésünk elérje azt a szintet, hogy rendelkezzünk a légvédelmi rendszer szükséges elemeivel – mindegyikkel, beleértve az antiballisztikusakat is” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az államfő szerint Ukrajna több országgal is együttműködik ezen, de részleteket nem árult el. „De a legfontosabbra van szükség: licencekre nekünk, lokalizációra nekünk, eredményekre nekünk, Ukrajnában. Ez egy globális cél, továbbra is ezért dolgozunk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij Londonban találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Mark Ruttével, a NATO főtitkárával. A háromoldalú tárgyalások fő célja Ukrajna védelmi képességeinek megerősítése és Európa biztonságának fokozása volt.
A megbeszélés egyik központi témája a közös fegyvergyártás fejlesztése volt. A felek megállapodtak abban, hogy erősítik az együttműködést a védelmi ipar területén annak érdekében, hogy az ukrán hadsereg és az európai szövetségesek megfelelő erőforrásokhoz jussanak.
Kiemelt figyelmet kapott a légvédelem kérdése is: szó esett a légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták sürgős szállításáról, valamint egy pénzügyi program feltöltéséről, amely Ukrajna légterének védelmét szolgálja.
A tárgyalásokon külön foglalkoztak az iráni háborús helyzettel és annak európai biztonságra gyakorolt hatásával is. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a globális kihívások ellenére a nemzetközi figyelem továbbra is Ukrajna támogatására és az igazságos béke elérésére irányul.
Donald Trump szintén pénteken azt ígérte, hogy az iráni műveletek miatt megemelkedett kőolajárak gyorsan csökkenni fognak, amint a konfliktus a megoldáshoz közelít.
Az Egyesült Államok hadiipari vállalatai megnégyszerezik a különleges osztályú fegyverzet gyártását – közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a védelmi ipar legnagyobb cégeinek vezetőit pénteken.
Az amerikai elnök a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében beszámolt arról, hogy a gyártás felfuttatása már az előző hónapokban megkezdődött, és a cél a lehető legnagyobb mennyiségű készlet előállítása. Hozzátette, hogy az úgynevezett közép- és felső-középosztályú hadianyagból, amelyet az amerikai hadsereg Iránban bevet, valamint a közelmúlt Venezuelában is alkalmazott, „gyakorlatilag korlátlan” az ellátás.
A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin vezető tisztségviselői vettek részt.
Trump: az olajárak csökkenni fognak, amint a konfliktus a megoldáshoz közelít Donald Trump szintén pénteken azt ígérte, hogy az iráni műveletek miatt megemelkedett kőolajárak gyorsan csökkenni fognak, amint a konfliktus a megoldáshoz közelít.
Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a magasabb kőolajárak időszaka „legfeljebb hetekig” tarthat, miközben Doug Burgum belügyminiszter ugyanott kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között kialakult együttműködés segíthet az országon belüli üzemanyagárak leszorításában.
Az Irán elleni katonai művelet megindítása, február 28-a után eltelt 5 napban az Egyesült Államokon belül 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az üzemanyagok ára a töltőállomásokon.
Az amerikai erők 3 ezer iráni célpont ellen indítottak támadást Az amerikai külügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy már 27 ezer amerikai állampolgárnak sikerült visszajutnia hazájába a konfliktus által érintett közel-keleti régióból, részben a kormányzat által szervezett ingyenes bérelt repülőgépeken. Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége arról számolt be, hogy a hétvégén buszok indulnak Izraelen belül Tel Avivból és Jeruzsálemből az egyiptomi Tabába, hogy segítsék az amerikai állampolgárok távozását.
Az amerikai hadsereg közel-keleti régióért felelős Központ Parancsnokságának pénteki összefoglalója szerint az amerikai katonai akció első hetében az amerikai erők 3 ezer iráni célpont ellen indítottak támadást, és az iráni haditengerészet 43 hajóját semmisítették meg vagy okoztak súlyos károsodást.
Fehér Ház: az iráni tengeri erők bevetésre alkalmatlanok Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteken adott tájékoztatásában úgy fogalmazott, hogy az iráni tengeri erők „bevetésre alkalmatlanok”.
A sajtótitkár egyben élesen bírálta a Kongresszus képviselőházának azon demokrata tagjait, akik a csütörtöki szavazáson elutasították az Irán elleni határozati javaslat elfogadását. Az alsóház demokrata tagjainak mintegy negyede, 53 képviselő utasította el azt a republikánus határozati javaslatot, amely Iránt „a terrorizmus legnagyobb állami szponzoraként” bélyegezte meg.
Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban hosszú ideig teljes kétpárti egyetértés övezte Irán megítélését, ami különösen a nyugati világban politikai „alapvetés”.
Az Irán elítélő javaslatot csütörtökön 372-53 arányban hagyta jóvá a törvényhozás.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok hadiipari vállalatai megnégyszerezik a különleges osztályú fegyverzet gyártását - közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a védelmi ipar legnagyobb cégeinek vezetőit pénteken.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1772909400
[modified] => 1772891658
)
[title] => Az amerikai hadiipar megnégyszerezi a különleges osztályú fegyverzet gyártását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180170&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180170
[uk] => 180257
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 180171
[image] => Array
(
[id] => 180171
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2.jpeg
[original_lng] => 157157
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/trump2.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1772961586:3
[_thumbnail_id] => 180171
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 756
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 749119222002
[_oembed_e43ca5c070614b4319317f368fb82284] =>
Today in Florida, U.S. and Ukrainian delegations held constructive meetings as part of ongoing mediation efforts, with discussions focused on narrowing and resolving remaining items to move closer to a comprehensive peace agreement.
The American delegation included Special Envoy…
— Special Envoy Steve Witkoff (@SEPeaceMissions) March 21, 2026
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a müncheni biztonsági konferencia keretein belül találkozott Friedrich Merz német kancellárral, számolt be a Jevropejszka Pravda az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
Merz és Zelenszkij további katonai segítségnyújtásról és Németország a PURL programhoz való további hozzájárulásairól tárgyaltak, amelynek célja amerikai fegyverek vásárlása Ukrajna számára.
Az ukrán elnök tájékoztatta a kancellárt az energiahelyzetről és a jelenlegi szükségletekről is.
Emellett megvitatták a közös fegyvergyártási projekteket, beleértve az első dróngyártó vállalat munkáját is, amelyet az ukrán elnök pénteken látogatott meg.
Az államfő tájékoztatta a német kancellárt az ukrán, amerikai és orosz delegációk korábbi találkozóiról, valamint a következő genfi tárgyalások előkészületeiről is.
Az ukrán delegáció vezetője, Rusztem Umjerov hivatalosan bejelentette az Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország közötti újabb tárgyalási fordulót február 17-18-án Genfben.
Ukrajna és Franciaország szándéknyilatkozatot írt alá közös fegyvergyártási és védelmi eszközfejlesztési projektek elindításáról – jelentette be hétfőn Kijevben az ukrán védelmi miniszter, aki a hétvégén folytatott tárgyalásairól számolt be francia kollégájával, Catherine Vautrinnel.
Mihajlo Fedorov a Telegramon azt írta, hogy a megbeszélések eredményeként a két ország új együttműködési lehetőségekről állapodott meg az egyszerű fegyverszállításoktól a közös gyártás és az olyan megoldások felé halad, amelyek hosszú távon teszik lehetővé és rendszerszerűvé védelmük erősítését.
Jelezte: az együttműködés magában foglalja „a repülőgépszállítások felgyorsítását és az AASM Hammer típusú, légi indítású bombák további, rekordszámú mennyiségben történő gyártását is”. Közölte azt is, hogy Ukrajna további szállítmányokra jelentette be igényét a SAMP-T típusú légvédelmi rendszerekből, valamint a Mistral és Crotale típusú föld-levegő rakétákból is.
Catherine Vautrin a hét végi, kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a tárgyalásokon döntés született arról, hogy Ukrajna és Franciaország olyan közös fejlesztési és gyártási projektbe kezd, melynek célja a két ország tapasztalatainak a szakértői együttműködés révén való hasznosítása. A francia védelmi miniszter vasárnap, az X közösségi platformon azt írta, hogy az együttműködés célja innovatív védelmi megoldások kidolgozása, főként a drón- és adatalapú technológia területén.
Franciaország tavaly jelentette be, hogy kétmilliárd euró értékű, a védelem megerősítését szolgáló segélyt bocsát Ukrajna rendelkezésére; az ukrán és a francia köztársasági elnök pedig novemberben írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy Ukrajna száz darab Rafale típusú szuperszonikus vadászrepülőgépet vásárol Franciaországtól a hozzájuk tartozó fegyverzettel együtt, egy tízéves időtávra szóló szerződés keretében.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna és Franciaország szándéknyilatkozatot írt alá közös fegyvergyártási és védelmi eszközfejlesztési projektek elindításáról – jelentette be Kijevben az ukrán védelmi miniszter, aki a hétvégén folytatott tárgyalásairól számolt be francia kollé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1770748020
[modified] => 1770725679
)
[title] => Ukrajna és Franciaország közös fegyvergyártásról állapodott meg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=177540&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 177540
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 177541
[image] => Array
(
[id] => 177541
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896.jpg
[original_lng] => 49776
[original_w] => 740
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896.jpg
[width] => 740
[height] => 494
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896.jpg
[width] => 740
[height] => 494
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896.jpg
[width] => 740
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896.jpg
[width] => 740
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/1770642266-medium-11-5370959896.jpg
[width] => 740
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1770718479:5
[_thumbnail_id] => 177541
[_edit_last] => 5
[views_count] => 729
[_algolia_sync] => 736294928000
[_oembed_03e6a16498052df0ff645222fb9e7853] =>
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Ukrajna és Franciaország megvitatta a védelmi iparban megvalósuló közös projektek fejlesztését, a felek többek között az európai mechanizmusokon keresztüli finanszírozási lehetőségeket is megvizsgálták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhij Bojev ukrán védelmi miniszterhelyettes találkozott Frederic Bale ezredessel, a francia katonai attaséval és Thomas Moreauval, a Szárazföldi és Légi-Földszinti Védelmi és Biztonsági Iparok Francia Vállalatainak Csoportja ukrajnai képviseleti irodájának vezetőjével. A találkozó során a felek megvitatták közös projektek fejlesztését a védelmi ipari komplexum területén.
„Az elfogó vadászgépekkel kapcsolatos döntések prioritást élveznek Ukrajna számára. Tovább bővítjük az együttműködést partnereinkkel, hogy hatékony légvédelmi eszközökkel lássuk el katonáinkat” – hangsúlyozta Bojev. A felek külön-külön mérlegelték a közös projektek finanszírozásának lehetőségeit, elsősorban európai mechanizmusok forrásainak bevonásával.
A felek megvitatták az ukrán és francia védelmi ipari vállalatok közötti interakciót is: légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek, valamint rakéták gyártása számukra; berendezésjavítás; innovatív megoldások tesztelése; alkatrészellátás; új fegyvermodellek fejlesztése a modern hadviselés tapasztalatainak figyelembevételével.
A francia fél megerősítette, hogy készen áll új közös termelési projektek megvalósítására Ukrajnában. Bojev válaszában megköszönte Franciaország szisztematikus támogatását és partnerségét, amely hozzájárul Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséhez.
Bulgária és a német védelmi konszern, a Rheinmetall több mint 1 milliárd eurós szerződést írt alá egy gyár felépítésére, amely lőport és 155 mm-es tüzérségi lövedékeket fog gyártani – írja a Reuters.
A projekt stratégiai jelentőségű Bulgária, illetve egész Európa számára, amely a teljes körű orosz támadás kezdete óta növeli védelmi kapacitásait. A Rheinmetall az egyik fő haszonélvezője az EU-ban növekvő katonai kiadásoknak.
A vállalatot vegyesvállalatként hozzák létre a Rheinmetall és a bolgár állami vállalat, a VMZ között: a német konszern 51%-os, a VMZ pedig 49%-os részesedést kap. Bulgária a részét az európai SAFE mechanizmuson keresztül felvett hitelből finanszírozza, amely a védelmi befektetések támogatására szolgál.
Armin Papperger vezérigazgató szerint a gyárat 14 hónap alatt tervezik felépíteni, és Bulgária „jelentősen megerősíti Európa és a NATO lőszergyártó képességeit”.
Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén.
Az orosz államfő szerint a korlátozások betartására az Új START-egyezménnyel összhangban tett lépések akkor lesznek eredményesek, ha az Egyesült Államok kölcsönösséggel válaszol.
Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal, hogy a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet.
Moszkva szerint ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.
Putyin a hétfői tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a hadászati stabilitás tovább romlik világban, és hogy az Oroszország védelmi képességének megerősítésére irányuló tervek a világ helyzetét figyelembe véve készülnek, és ezek maradéktalanul és időben megvalósulnak.
Megállapította, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rendszere a fegyverzet-ellenőrzés terén összeomlott, hozzátéve, hogy a politikai-diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben.
„Hangsúlyozom, és efelől senkinek sem szabad, hogy kétségei legyenek, hogy Oroszország minden létező és újonnan felmerülő fenyegetésre képes reagálni” – hangoztatta.
A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti párbeszéd alapjainak jelentős meggyengüléséért Putyin a Nyugat „romboló lépéseit” és „fölényre törekvését” tette felelőssé.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen hangsúlyozta a fegyverzet-ellenőrzési rendszer lebontásának veszélyességét, és nem érdekelt a fegyverkezési verseny felgyorsításában.
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.
A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.
2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.
Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758635400
[modified] => 1758617429
)
[title] => Putyin: Oroszország kész egy évig a lejárta után is tartani magát a fegyverek csökkentéséről szóló Új START-megállapodáshoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163616&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163616
[uk] => 163584
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163585
[image] => Array
(
[id] => 163585
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[original_lng] => 59008
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1758606630:12
[_thumbnail_id] => 163585
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2034
[_oembed_3ed02d105b90145b135d24068b8efa4f] =>
[_oembed_time_3ed02d105b90145b135d24068b8efa4f] => 1758606632
[_algolia_sync] => 402810059001
[_oembed_eee0929888fbfe5980634d196ee388e4] =>
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
