A NATO és az Európai Unió partnerei folyamatos nyomást gyakorolnak Görögországra azt követelve, hogy adjon át Ukrajnának légvédelmi eszközöket, beleértve Patriot elfogó rakétákat is, amelyek az ország légierejében szolgálatban állnak – írta az eKathimerini forrásokra hivatkozva, számolt be a Jevroepjszka Pravda.
Források elmondása szerint Ukrajna arra kérte Görögországot, hogy közel 200 PAC-2 rakétát biztosítson görög Patriot ütegektől.
Mint megjegyezték, az ukrán fél úgy véli, hogy ezek közül a rakéták közül néhánynak, amelyek 23 évig szolgálták a görög légierőt, a szolgálati ideje a végéhez közeledhet.
A kérés azután érkezett, hogy a hat görög Patriot üteg egy részének lehetséges átadásáról folytatott korábbi tárgyalások nem vezettek megállapodáshoz.
Míg egyes szövetségesek azzal érveltek, hogy Görögország biztosíthatná Patriot készletének egy részét, az ukrán kérések most a rakétakészletre, nem pedig magukra a rendszerekre összpontosítanak.
Bármely átadás feltétele lenne, hogy a rakéták használhatónak, de ne minősüljenek elengedhetetlennek harci felhasználásra.
A jelentés szerint az egyik megvitatás alatt álló javaslat az lenne, hogy Görögország eladja a rakétákat Norvégiának, amely aztán Ukrajnának szállítaná azokat.
A kiadvány szerint azonban Athén nem jelezte, hogy pozitívan fog reagálni.
Görög tisztviselők azt állítják, hogy az ország hozzájárul a szövetségesek biztonságához Patriot rendszerek telepítésével, beleértve egy Szaúd-Arábiában található akkumulátort, amely a kritikus olajfinomító infrastruktúráját védi. Görögország azt is megjegyezte, hogy korábban Sea Sparrow és Crotale rakétákat szállított Ukrajna támogatására, miután a rendszerek a görög fegyveres erőkben szolgálati idejük végéhez közeledtek.
A brit kormány 150 ezer drón ukrajnai gyártását finanszírozza a befagyasztott orosz tőke jövedékéből.
A londoni védelmi minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint a 752 millió fontos finanszírozás annak a 2,26 milliárd font értékű fegyvervásárlási hitelcsomagnak a része, amelyet Nagy-Britannia a szankciók keretében zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából képzett.
A csütörtökön bejelentett összeget Ukrajna a drónok gyártása mellett 350 légvédelmi rakéta – köztük könnyű, több feladatra használható, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen is bevethető rakéták (Lightweight Multirole Missile, LMM) -, valamint földi telepítésű radarok vásárlására is felhasználhatja.
London tavaly jelentette be, hogy 2,26 milliárd font értékű fegyvervásárlási hitelcsomagot állított össze Ukrajna számára a Nagy-Britanniában zárlat alá helyezett orosz szuverén vagyoneszközök piaci nyereségéből.
A hitelt Ukrajna teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználható a zárolt orosz vagyoneszközök hozama Ukrajna pénzügyi támogatására.
London ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy az ebből a forrásból finanszírozott hitelcsomag nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
A brit védelmi minisztérium csütörtökön beszámolt arról is, hogy Nagy-Britannia a jövő hónapban átveszi az Ukrajna támogatására kész országok koalíciója által telepíteni tervezett nemzetközi alakulat (Multinational Force – Ukraine, MNFU) parancsnokságát. A főparancsnoki tisztséget a tárca szerint Tom Bateman altábornagy látja el júliustól.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő az Ukrajna megsegítésére alakult koalíció januárban Párizsban tartott találkozóján írta alá a szándéknyilatkozatot a közös katonai alakulat ukrajnai telepítéséről békemegállapodás elérése esetére.
Az akkori tájékoztatás szerint a cél az, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és más partnerországok fegyveres erői a háború befejeződése után ukrajnai területen tudják biztosítani az ukrán légteret és Ukrajna felségvizeit, „katonai csomópontokat” alakíthatnak ki Ukrajnában, emellett „védett létesítményeket” építhetnek fegyverek és hadfelszerelések tárolására.
Ukrajna jelenleg jobban áll mind a csatatéren, mind a fejlett fegyverek gyártásában, mint Oroszország, az agresszor elvesztette a kezdeményezést – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a Reuters Nextcsúcstalálkozóján mondott online beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy az orosz csapatok 12 irányban próbáltak előrenyomulni, de szinte mindenhol elvesztették a kezdeményezést. Az ellenség lassú előrenyomulását csak két vagy három olyan területen jegyezték fel, ahol Oroszország hatalmas számú embert és felszerelést koncentrált. „A fennmaradó területeken ők elvesztették a kezdeményezést, mi pedig átvettük azt. Ezenkívül két-három területen most nagyobb sikereket érünk el” – hangsúlyozta.
Zelenszkij szerint az ukrán védelmi erők Pokrovszk irányában érnek el sikereket. Ugyanakkor a harcok nem állnak le, mivel egyik fél sem szándékozik megállítani a csatatéren indított offenzívát. Az államfő hozzátette azt is, hogy Ukrajna „jobban áll” a közepes és nagy hatótávolságú csapások kontextusában. Elmondása szerint az ország idén mintegy 10 millió drón gyártását tervezi, de a termelési kapacitások lehetővé teszik ennek a számnak a megduplázását – akár 20 millió drónra.
A helyzetet pozitívan befolyásolja az agresszorra nehezedő fokozott nemzetközi nyomás is. A nyugati szankciók már elkezdtek hatékonyabban működni, bár a hatókörük még mindig nem elégséges. A partnerek döntése, miszerint 90 milliárd eurós európai támogatást különítettek el, jelentős támogatást jelentett az ukrán állam stabilitása szempontjából.
Egy héten belül már a második amerikai lap jelentett arról május eleji amerikai hírszerzési értékelés alapján, hogy a hivatalos washingtoni állításokkal ellentétben Irán mobil rakétaindító állásainak mintegy 70 százaléka épségben maradt és még mindig rendelkezik a háború előtti rakétaarzenáljának nagyjából szintén 70 százalékával.
A The New York Times című napilap értesülése szerint Teherán visszaszerezte a hozzáférést a legtöbb földalatti rakétabázisához.
A The Washington Post a múlt héten számolt be egy amerikai hírszerzési jelentésről, és hasonló adatokat idézett.
A The New York Times arról számolt be, hogy néhány magas rangú amerikai tisztviselőt különösen aggasztják azok a bizonyítékok, amelyek szerint Irán visszaszerezte a Hormuzi-szoros menti rakétabázisainak többségéhez a hozzáférést.
Az amerikai kormányzat hivatalos álláspontja szerint Irán katonailag nagyrészt vereséget szenvedett a február végén Izrael és az Egyesült Államok által indított háborúban.
[type] => post
[excerpt] => Egy héten belül már a második amerikai lap jelentett arról május eleji amerikai hírszerzési értékelés alapján, hogy a hivatalos washingtoni állításokkal ellentétben Irán mobil rakétaindító állásainak mintegy 70 százaléka épségben maradt és még min...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778679060
[modified] => 1778670042
)
[title] => Rácáfolhatott Irán Trumpra, továbbra is jelentős rakétaarzenállal rendelkezhetnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186143&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186143
[uk] => 186120
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186121
[image] => Array
(
[id] => 186121
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png
[original_lng] => 664720
[original_w] => 1140
[original_h] => 719
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-768x484.png
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179-1024x646.png
[width] => 1024
[height] => 646
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png
[width] => 1140
[height] => 719
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png
[width] => 1140
[height] => 719
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-179.png
[width] => 1140
[height] => 719
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778659245:12
[_thumbnail_id] => 186121
[_edit_last] => 12
[views_count] => 406
[_oembed_985ee35daade2d90d098fcc88477f6f0] =>
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Petr Pavel cseh elnök ismét bírálta hétfőn, hogy az ország a védelmi kiadások terén nem teljesíti a NATO-tagságból eredő kötelezettségeit, a megígért katonai képességeknek csak a felével rendelkezik.
„A világ a II. világháború óta soha nem volt olyan közel egy nyílt katonai konfliktushoz, mint most” – jelentette ki a CNN Prima News kereskedelmi hírtelevízió által megszervezett prágai pénzügyi konferencián.
Egy ilyen konfliktust leginkább úgy lehet megakadályozni, hogy a NATO-tagállamok, köztük Csehország megfelelő elrettentő erővel rendelkeznek.
„Meg kell mutatnunk, hogy semmiféle ellenünk irányuló agresszió nem térül meg” – mondta az államfő. Úgy vélte: nem elég csak egy felkészült hadsereggel rendelkezni, hanem erős államra, megfelelő pénzügyi keretekre és egy védekezni hajlandó társadalomra is szükség van.
Szerinte a NATO európai tagországainak együtt azonos katonai képességekkel kell rendelkezniük, mint az Egyesült Államoknak.
Pavel szerint Csehországnak tisztáznia kellene a NATO-val, hogy mi tekinthető védelmi kiadásnak. Úgy vélte, hogy a fő közlekedési útvonalak – autópályák, vasútvonalak – építése, felújítása beszámítható a védelmi kiadások közé, de kérdéses, hogy belefér-e ebbe egy új katonai kórház építése, ahogyan arról korábban Andrej Babis kormányfő beszélt.
Csehországban három katonai kórház van, amelyek megfelelnek a hadsereg igényeinek, de az agresszort nem egy tíz év múlva felépítendő új kórház, hanem csak a jól kiképzett és felfegyverzett katonai egységek tudják elrettenteni a támadástól – jegyezte meg.
A védelmi kiadások és a katonai képességek a NATO júliusi csúcstalálkozójának a középpontjában lesznek, és Petr Pavel arra számít, hogy ez a vita nem lesz kellemes Csehország számára. Újra megerősítette azon szándékát, hogy államfőként részt vegyen az ankarai találkozón. Elismerte, hogy a cseh küldöttség mandátumát a kormány határozza meg, de hangsúlyozta, hogy államfőként ő is szeretne részt venni rajta. A cseh kormány már jelezte, hogy az ankarai tanácskozáson Andrej Babis miniszterelnök, valamint a külügyminiszter és a védelmi miniszter részvételével számol.
Ukrajna történetében először rendelkezik elegendő fegyverrel ahhoz, hogy megvédje magát az orosz támadásokkal szemben – jelentette ki Volodimir Zelenszkij április 13-án, az ukrán védelmi ipar dolgozóinak napja alkalmából mondott beszédében.
Az elnök szerint az ukránok ma erősebb helyzetben vannak, mint korábban bármikor – beleértve 2014-et és a 20. század időszakát is. Hangsúlyozta: Oroszország nem először próbálja megsemmisíteni az ukrán államiságot és szabadságot, de most az ország felkészültebben áll ellen.
Zelenszkij ezt történelmi eredménynek nevezte, kiemelve, hogy Ukrajna nemcsak kitart a teljes körű háborúban, hanem képes a harcokat az ellenség területére is áthelyezni.
Az elnök külön szólt arról is, hogy a drónok alapjaiban változtatták meg a hadviselést. Ukrajna emellett fejleszti a szárazföldi robotrendszereket, az elektronikai hadviselési eszközöket, valamint dolgozik saját légvédelmi rendszerein, amelyek a ballisztikus rakéták ellen is hatékonyak lehetnek.
Hozzátette: az ország jelentős előrelépést ért el a rakéták, páncélozott járművek, tüzérségi eszközök és védelmi szoftverek gyártásában, és az ukrán hadiipar iránt egyre nagyobb az érdeklődés Európában, a Közel-Keleten, Ázsiában és Afrikában.
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy az USA katonai készleteivel kapcsolatos jelenlegi problémák az előző kormányzat döntéseinek következményei, elsősorban a fegyverek Ukrajnának történt átadásával kapcsolatban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a miniszter Pentagonban tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Hegseth elmondta, hogy a lőszer jelentős részét nem az amerikai fegyveres erők igényeinek kielégítésére szánták. „Még mindig azzal a helyzettel foglalkozunk, amelyet Joe Biden teremtett, és amely a készletek kimerüléséhez, valamint ahhoz vezetett, hogy azokat nem a saját fegyveres erőink helyett Ukrajnába küldték” – hangsúlyozta.
A hadügyminiszter megjegyezte, hogy az Egyesült Államok jelenleg felülvizsgálja a katonai erőforrások felhasználásával kapcsolatos megközelítéseit. „Végső soron úgy gondoljuk, hogy jelenleg ezekkel a lőszerekkel jobban szolgáljuk a saját érdekeinket” – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy az új finanszírozási törvényjavaslatnak biztosítania kell a készletek megfelelő feltöltését és az amerikai védelmi képességek megerősítését.
Az USA egyszerre támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, és hadműveletet folytat Irán ellen a Közel-Keleten, ami jelentősen növeli az ország védelmi erőforrásainak terheit. Washington egyre gyakrabban beszél a fegyverkészletek feltöltésének szükségességéről és a felhasználásuk prioritásainak felülvizsgálatáról.
Németország szinte kimerítette azokat a légvédelmi rakétakészleteket, amelyeket Ukrajnának küldhetne – jelentette ki Johann Wadephul német külügyminiszter a Deutschlandfunk rádiónak adott interjújában.
A miniszter arra a kérdésre válaszolt, hogy miért késnek a kritikusan fontos légvédelmi fegyverszállítmányok Ukrajna számára, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt, hogy a légvédelmi rakéták fogyóban vannak – írja az Unian.
Részben azért, mert már nincs több. Ami van, az a Patriot, amely amerikai gyártású. Őszintén: minden, ami a gyártósorról lekerül, közvetlenül Ukrajnába megy egy olyan mechanizmuson keresztül, amelyet túlnyomórészt az európaiak, főként Németország finanszíroz – fogalmazott a miniszter.
Wadephul szerint más európai országok „többet tehetnének”. Kiemelte, hogy egyes államoknak vannak légvédelmi rendszereik, és emlékeztetett Boris Pistorius német védelmi miniszter felhívására, hogy ellenőrizzék készleteiket.
Mi Németországból mindent odaadtunk, a legnagyobb részt mi finanszírozzuk. Ukrajna a mi szabadságunkat védi, de minden európainak többet kellene tennie. Szolidaritásra és önállóságra van szükség – a védelemben és a gazdaságban egyaránt – hangsúlyozta a német külügyminiszter.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Ukrajna már rendelkezik elfogó drónokkal, amelyek képesek szembeszállni az orosz sugárhajtású Shahed pilóta nélküli repülő szerkezetekkel – jelentette ki hétfőn Pavlo Palisza, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a News.Live YouTube-csatornának adott interjújában.
A jelentés szerint a riporter megkérdezte Paliszától, hogy mennyire hatékonyak az ukrán elfogó drónok. „A különböző modellek különböző dolgokat tudnak. De ezt számos tényező befolyásolja, kezdve magától a modelltől, a legénység kiképzésén át egészen az időjárási körülményekig” – válaszolta.
A helyettes elnöki hivatalvezető szerint Ukrajna egy optimális rendszer kiépítésére törekszik különböző távolságokon és magasságokban, hogy hatékonyan kezelje a levegőből érkező összes hatalmas fenyegetést.
A tisztségviselőtől azt is megkérdezték, hogy Ukrajna rendelkezik-e védelemmel az orosz sugárhajtású Shahedek ellen. „Rendelkezünk elfogó drónokkal is, amelyek képesek sugárhajtóművel rendelkező Shahedek ellen. Az ellenség fejlődik, és mi nem állunk tétlenül, nincs más választásunk” – jegyezte meg Palisza.
A világon mindössze három ország büszkélkedhet azzal a tapasztalattal, hogy széles fronton, gyakorlatilag minden eszközt felhasználva vív modern háborút: Ukrajna, Oroszország és Észak-Korea, amely jelenleg is aktívan gyakorolja harci képességeit – jelentette ki csütörtökön Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) vezetője a The Japan Timescímű japán lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Budanov hangsúlyozta: „Jelenleg a világon mindössze három ország rendelkezik tapasztalattal egy nagyon széles fronton, szinte minden rendelkezésre álló eszközt felhasználva vívott modern háborúban – ezek Ukrajna, Oroszország és Észak-Korea” – hangsúlyozta Budanov. Megjegyezte, hogy Oroszország nagylelkűen finanszírozza az észak-koreai csapatok részvételét az Ukrajna elleni háborúban.
„A Kreml fizeti az összes katonai felszerelést és csapatot. Több tízmilliárd dollárról beszélünk, és Észak-Korea gazdasága számára, amely a világ egyik legelszigeteltebb országa, ez nagyon komoly pénz” – mondta a HUR vezetője.
A tábornok azt is hangsúlyozta, hogy ez a partnerség nem korlátozódik az ukrajnai háborúra, és sokkal tágabb geopolitikai dimenzióval rendelkezik. „Folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy Moszkva és Phenjan együttműködése nemcsak Ukrajnára jelent veszélyt” – mutatott rá Kirilo Budanov.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A világon mindössze három ország büszkélkedhet azzal a tapasztalattal, hogy széles fronton, gyakorlatilag minden eszközt felhasználva vív modern háborút: Ukrajna, Oroszország és Észak-Korea, amely jelenleg is aktívan gyakorolja harci képességeit –...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1755254880
[modified] => 1755197211
)
[title] => Budanov szerint a világon három olyan ország van, amelyeknek modern háborús tapasztalatuk van, az egyik Ukrajna
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159606&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159606
[uk] => 159629
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 159607
[image] => Array
(
[id] => 159607
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4.jpg
[original_lng] => 22470
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/budanov-4.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1755197193:2
[_thumbnail_id] => 159607
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2309
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 323775520001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1960
[1] => 1184514
[2] => 92078
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyverek
[1] => háborús tapasztalat
[2] => Kirilo Budanov
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1960
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 1960
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => politic
)
[_domains] => Array
(
[politic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
