Törökország blokkolja a katonai felszerelések exportját Oroszországba, miután Washington figyelmeztette Ankarát a „következményekre”, ha nem vet véget a kereskedelemnek. Erről a Financial Times számolt be forrásokra hivatkozva.
Az elmúlt hetekben Ankara úgy módosította vámrendszereit, hogy blokkolja több mint 40 olyan amerikai gyártmányú termék exportját, amelyeket Washington és nyugati szövetségesei létfontosságúnak tartanak Moszkva háborús erőfeszítései szempontjából – állítják források.
A török elektronikus vámrendszer már nem teszi lehetővé az exportőrök számára, hogy ezeket az árukat szállítsák.
Washington régóta attól tart, hogy Törökországot közvetítőként használják fel, amelyen keresztül Moszkva hozzájut a katonai vonatkozású árukhoz.
Amint a kiadvány megjegyzi, Joe Biden kormánya magas rangú tisztviselőket küldött Törökországba, hogy nyomást gyakoroljanak Recep Tayyip Erdogan török vezető kormányára, és cselekvésre kényszerítsék.
Az amerikai kongresszus képviselőháza hétfőn este elfogadta az orosz eredetű alacsony dúsítású urán behozatali tilalmának bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, amely 2040-ig lesz érvényben. A hírt a The Hill közölte.
Meg kell jegyezni, hogy a kongresszusi képviselők szükséges többsége támogatásáról biztosította az orosz uránimportot tiltó törvényt.
„Túl nagy annak a kockázata, hogy a nukleáris üzemanyagok terén továbbra is függünk Oroszországtól. Ezek gyengítik Amerika üzemanyag-infrastruktúráját, amely jelentősen lecsökkent az olcsó üzemanyagtól való függés miatt” – mondta Cathy McMorris Rogers, a republikánus kongresszusi képviselő a szavazás előtt.
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Ukrajna kategorikusan ellenzi az ukrán gabona behozatali tilalmának meghosszabbítását öt uniós országban szeptember 15. után – közölte Volodimir Zelenszkij elnök hétfő este a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy részt vett a Három Tenger kezdeményezés országai vezetőinek csúcstalálkozóján, és felhívást intézett Romániához, Bulgáriához, Szlovákiához, Lengyelországhoz, Magyarországhoz, Moldovához és az Európai Bizottsághoz. Megjegyezte, hogy Európa képesnek bizonyult a történelmi szolidaritási cselekményekre Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete után. „De most nem világos, hogy amikor minden éjjel égnek az ukrán kikötők, miért kell országunknak még mindig aggódnia a szárazföldi export leállítása miatt” – tette fel a költői kérdést az államfő.
„Ukrajna kategorikusan ellenzi a gabonaexport minden további korlátozását. Mindenki veszít, ha Európában a politika szembemegy közös kötelezettségeinkkel és értékeinkkel. Az egységnek győznie kell” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
Zelenskyy will arrive today on an official visit to Turkey
The presidential office said that Zelenskyy is scheduled to meet Erdogan to discuss the peace formula, the organization of the Peace Summit, the safety of navigation in the Black Sea, global food stability and the… pic.twitter.com/rcmP31YCw6
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Bejelentette Kína hétfőn, hogy a „nemzet biztonságának és érdekeinek” védelmében szeptember 1-jétől exportellenőrzést vezetnek be bizonyos drónokhoz szükséges eszközökre. A korlátozások érintik a drónmotorokat, lézereket, kommunikációs felszereléseket és drónelhárító rendszereket.
Az ellenőrzés kiterjed bizonyos személyi használatú drónokra is, és polgári célú szerkezetet nem lehet többé katonai célra exportálni – derült ki a pekingi kereskedelmi minisztérium szóvivőjének a közleményéből, amelyről a Reuters számolt be.
Az, hogy Kína ezúttal szerény mértékben kibővítette a drónellenőrzésének körét, fontos intézkedés, amelynek célja, hogy felelősségteljes nagy országként demonstráljuk álláspontunkat, globális biztonsági kezdeményezést hajtsunk végre, és fenntartsuk a világbékét – közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy a pekingi hatósások értesítették az érintett országokat.
Kína jelentős dróngyártó iparral rendelkezik, és sok piacra exportál, köztük az Egyesült Államokba, emlékeztetett a hírrel kapcsolatban a hírügynökség. Az Egyesült Államokban eladott drónok több mint felét a kínai DJI állítja elő, és ezek a közbiztonsági szervek által leginkább kedvelt gyártmányok.
A DJI egyelőre nem nyilatkozott, hogy mennyiben érinti majd a szigorítás.
A kínai kereskedelmi minisztérium még áprilisban alaptalannak minősítette a nyugati média vádjait, hogy Kína drónokat exportál az ukrajnai harctérre. A tárca szerint az ilyen jelentések a kínai cégek bemocskolására irányulnak. Még akkor ígéretet tettek ugyanakkor a drónexport ellenőrzésének erősítésére.
A lépéssel folytatódik az amerikai–kínai exporttilalom-párbaj, amelynek legújabb fejleményeként Washington korlátozza Peking hozzáférését kulcsfontosságú technológiákhoz, például csipgyártáshoz szükséges felszerelésekhez, amelyet még az amerikai csipipar is sokall, Peking pedig az utóbbihoz elengedhetetlen germánium és gallium kivitelét.
A két fémmel kapcsolatos döntés a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapja szerint a nyersanyag-hidegháború első lövése, sokak aggodalma szerint a következők a ritkaföldfémek lehetnek, amelyekben rövid, de még középtávon sem lehet helyettesíteni Kínát, amely a világ finomított termelésének 90 százalékát adja.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
