Ferenc Viktória a magyarországi kormánypártok jóvoltából Kárpátalját képviseli a 2024. július 16-án megalakult új Európai Parlamentben. A képviselő asszonyt az elmúlt fél év tapasztalatairól és a brüsszeli helyzet alakulásáról kérdeztük, különös tekintettel az Ukrajnát és Kárpátalját érintő kérdésekre.
– Fél éve kezdte el munkáját az új Európai Parlament. Magyarország és Kárpátalja szempontjából melyek voltak a legfontosabb események ebben az időszakban?
– Fél évvel ezelőtt, a júniusi választásokon több millió választópolgár fejezte ki abbéli akaratát, hogy változásra van szükség az európai politikában. A csehek, az osztrákok, a magyarok, a spanyolok, a franciák, az olaszok, a hollandok megválasztott képviselői Patrióták Európáért névvel létrehoztak egy vadonatúj frakciót, amely épp a változás hangja kíván lenni Európában. A frakció, amelynek a Fidesz–KDNP EP-képviselői is tagjai, már megalakulásakor a harmadik legnépesebb csoportként foglalt helyet az Európai Parlamentben. Ez Magyarország és Kárpátalja szempontjából is nagy eredménynek számít, hiszen egy nagyobb politikai közösség áll mögöttünk és az ügyeink mögött, érdekérvényesítésünk így erősebb. Képviselőtársaimmal minden lehetséges fórumon felszólaltunk az illegális migráció ellen, a külső határok védelme, de mindenekelőtt a mielőbbi béke mellett, továbbá amellett, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák az őket megillető, korábban szerzett kisebbségi jogaikat Ukrajnában.
Emellett elmondható, hogy a parlamenti ciklus eleje nagyon összetett: az első néhány hónapban zajlanak a szakbizottságok, küldöttségek alakuló ülései, valamint az Európai Bizottság biztosainak parlamenti meghallgatásai is. Ez utóbbi kapcsán – a betöltött főtagságaim révén – 2024 novemberében több mint tíz, egyenként a három órát is meghaladó meghallgatáson vettem részt. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság magyar főtagjaként többek között a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér meghallgatásának menetét is felügyeltem. Ennek kapcsán sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a messzemenően a legfelkészültebb és leginkább hozzáértő, a tagállamok közül Magyarország által delegált biztosjelölt szakmai felkészültségét félresöpörve, politikai patthelyzetet teremtve akadályozták meg a pozíció betöltésében. Végül politikai háttéralkuk alapján döntöttek, többek között Várhelyi Olivér biztosi pozíciójának jóváhagyásáról is.
Az elmúlt fél év jelentős eseménye volt az is, hogy az Európai Tanács soros elnökségét Magyarország töltötte be. Erre csak tizenhárom évente kerül sor, így valóban nagy dolognak számít, amikor a mi miniszterelnökünk, a mi minisztereink mutatják be az Európai Parlamentben az elnökség prioritásait, szakmai programjait. Ezzel kapcsolatban az elnökség lezárultával kijelenthető, hogy kiválóan teljesített a magyar elnökség. A sikerek közül az erdélyi magyar közösség szempontjából külön kiemelném, hogy sikerült elérni, hogy 2025. január 1-től Románia a schengeni övezet teljes jogú tagja legyen, ezzel is támogatva az anyaországgal való kapcsolattartást.
– Már az induláskor nem kaphatta meg a Patrióták-frakció az őt megillető bizottsági pozíciókat, egyfajta cordon sanitaire-t igyekeztek az új frakció köré vonni az európai mainstreampártok. Valamelyest konszolidálódott mostanra a helyzet?
– A Patrióták Európáért képviselőcsoport, amely a jelenlegi ciklusban a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben, a konzervatív, keresztény értékrendet, az illegális migráció megállítását és a család fontosságát állítja középpontba. Az Európai Parlament balliberális többsége – ezen értékek ellen fellépve – a demokratikus elveket és az Európai Parlament szabályait semmibe véve akadályozza a frakciónk munkáját már a ciklus kezdetétől, s ez sajnos mára sem javult. Kezdetben ellehetetlenítették, hogy elnöki vagy alelnöki tisztségeket töltsünk be, majd elvették a lehetőségét annak is, hogy jelentéstevői feladatokat lássunk el különböző szakbizottsági témákban. Természetesen mindezt nem hagyjuk annyiban: amellett, hogy jogi úton tiltakozunk a bennünket ért igazságtalanság ellen, hangos és aktív ellenzéke leszünk a következő hónapokban a háborút, a migrációt, a még több bürokráciát és ideológiát támogató baloldali összefogásnak. A cordon sanitaire vagy egészségügyi karantén a betegség megfékezésére szolgál. De mi nem vagyunk betegek, nagyon is egészséges, a józan ész vezérelte gondolatok jellemzik politikánkat. Ezért nem engedjük, hogy elszigeteljenek minket, s ezzel elhallgattassák azt a több millió állampolgárt, akik a mi pártjainknak szavaztak bizalmat.
– Volt hatása az EP-ben az amerikai választások eredményének?
– Az amerikai elnökválasztás hatása megkérdőjelezhetetlen az aktuális világrend alakulásának szempontjából. Bízom benne, hogy Donald Trump győzelmével hamarosan pozitív változások történnek majd az Ukrajnában folyó háború lezárását illetően, és megvalósulhat sok-sok ember vágya az orosz–ukrán háború békés és igazságos rendezésével kapcsolatban is. Ha megfigyeljük a nyugat-európai politikát, ahogy közeledünk az új amerikai elnök beiktatásának időpontjához, egyre több ország vezetője emel hangot a béke lehetőségéről, egyre több szó esik a fegyverszünetről. Magyarország miniszterelnöke volt az egyetlen uniós politikus, aki a kezdetektől az azonnali tűzszünetet támogatta, és a béketárgyalások mellett foglalt állást, sőt ő volt az egyetlen, aki lépéseket is tett a béke érdekében, akit ezért sajnos aljas támadások értek. Valami hasonlót láthattunk az illegális migrációt illetően is a kezdetekben, s mára ez is óriási fordulatot vett, egyre többen veszik észre a magyar álláspont észszerűségét, egyre többen csatlakoznak hozzá. Remélem, az Európai Parlamentben is egyre többen látják majd be, hogy a jelenlegi stratégia nem hozott megfelelő eredményt: túl régóta tart már a háború, és túl sokan vesztették már életüket vagy kényszerültek elhagyni otthonukat. Ha egy stratégia nem hoz eredményt, meg kell vizsgálni más alternatívákat is, mint amilyen a diplomáciai út, a tűzszünet és a béketárgyalások lehetősége.
– Milyen tapasztalatai vannak a bizottságokban végzett munkával kapcsolatban?
– Elmondhatom, hogy intenzív, de eredményes hónapokon vagyunk túl a csapatommal. A munkám során a kárpátaljai magyarokkal szoros együttműködésben, az ő érdekükben dolgozom a leghangsúlyosabban: az elmúlt fél évben két alkalommal is ellátogathattam Kárpátaljára, hogy mind a megye vezetőségével, mind a magyar szervezetek képviselőivel találkozhassam. Ezek a találkozások mindig nagyon feltöltenek, hiszen első kézből kapok információkat a közösség valós helyzetéről, szükségleteiről.
Emellett a környezetvédelmi, a külügyi, a női jogi és esélyegyenlőségi szakbizottságokban is aktívan tevékenykedem, részt veszek az üléseken, felszólalok a vitákban. A szakbizottsági munka során az a legfontosabb, hogy a magyar emberek érdekeit képviseljük, és keressük a kapcsolódási pontokat Kárpátaljával, a kárpátaljai magyar közösséggel, amikor az európai szabályozásról döntünk: legyen szó a hulladékkezelésről, a tiszta ivóvízhez való jogról, az emberek jobb mentális egészségéről, a nők biztonságáról az utcán vagy a köztereken, a megfélemlítéstől mentes politikai környezetről vagy a kisebbségek jogairól a csatlakozásra váró országokban.
– Az új évben a Fidesz–KDNP képviselőcsoport számára mik lesznek a legfontosabb prioritások?
– Úgy gondolom, hogy egész Európa megnyugodhatna és a saját versenyképességére, növekedésére koncentrálhatna, ha végre helyreállna a béke az európai kontinensen. De mindenekelőtt ez azért kiemelkedően fontos, hogy megszűnjön az emberi szenvedés, a háborúnak ne legyen több áldozata, ne kelljen az embereknek félelemben élniük. Európán belül ez Magyarországra és Kárpátaljára is igaz. Ezért a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja számára a mielőbbi béke mellett való kiállás a 2025-ös év első számú prioritásai közé tartozik továbbra is, ez elsősorban a háború eszkalálódásának megakadályozása, másodsorban a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ezenfelül a családok, a keresztény értékrend, a határaink, a magyar nemzeti szuverenitás védelme továbbra is kiemelkedő helyen szerepel.
Az európai uniós színtéren a nemzeti kisebbségi jogok védelméért való kiállás, az uniós csatlakozási kritériumok betartatása továbbra is prioritás. Hiszen jómagam is a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően tölthetem be európai parlamenti képviselői pozíciómat. A kárpátaljai magyar közösség jogaiért való kiállást szívügyemnek tartom, és hálás vagyok az anyaországnak, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy közösségünk Európa szívében is képviselve legyen. Hiszen ezáltal kaptam lehetőséget arra például, hogy az ukrán miniszterelnök-helyettes asszonyt személyesen tájékoztassam a kárpátaljai közösséget aggasztó, Ukrajna oktatási törvényét módosítani kívánó javaslatról, amely kapcsán biztató választ kaptam. Bízom benne, hogy ezek nem üres szavak, és a kijevi vezetés valós lépéseket tesz a kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozólag, azok teljes helyreállítása érdekében.
– Kárpátalja lakossága mindennél jobban várja már a békét és a fegyvernyugvást. Brüsszelből hogyan látja ennek az esélyeit?
– Ukrajnában tragikus a helyzet, és mélyen együttérzek az ukrajnai és a kárpátaljai magyar lakossággal a veszteségek miatt, amiket el kellett szenvedniük a lassan három éve tartó háború idején. Az emberek elfáradtak, a gazdaság romokban hever, a tél ismét elhozta az áramszünetet, sok család sötétben, sőt hideg otthonokban vészeli át ezt a nehéz időszakot. S bár az ünnepekre az energiaellátás terén kicsit javult a helyzet, azonban ez csak ideiglenes, és talán drasztikusabb lesz a helyzet az ünnepek végével e téren. Hiszen a harcok továbbra is folynak, egyre intenzívebbek. Egyre többször éri légitámadás Kárpátalját is. Folyamatosak a besorozások, rengeteg katona és civil vesztette életét, köztük rengeteg gyermek. Milliók hagyták el az országot, családok szakadtak szét.
Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb a veszteség. A fájdalom, a traumák, amiket az emberek átélnek, gyógyíthatatlan sebeket ejtenek a társadalmon, amelyeket generációk cipelnek majd magukkal. Bízom benne, hogy az új év, 2025 elhozza a várva várt békét, és ezt követően már Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, egy demokratikus, uniós csatlakozásra váró ország rekonstrukciójáról, ahol tiszteletben tartják a kárpátaljai magyar közösség jogait.
Remélhetőleg a 2025-ös év elhozza a várva várt békét, hiszen végre, közel három év után elmondható, hogy erősödik a béke hangja, Magyarország hangja visszhangra talált.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.
– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.
– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?
– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.
Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.
– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?
– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.
– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?
– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.
– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?
– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.
– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?
– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.
– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?
– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.
– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?
– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.
Az „Évértékelő Vlagyimir Putyinnal” című műsor december 19-én 12.00 órakor kerül adásba – számolt be a Kreml hivatalos Telegram csatornáján.
A RIA Novosztyi szerint azt írták, hogy a műsorban Putyin élőben foglalja össze a 2024-es év eredményeit, és válaszol az újságírók és az ország lakosainak kérdéseire. Korábban az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov arról számolt be, hogy az elnökhöz intézett kérdések gyűjtése vasárnap este kezdődik.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője az elmúlt év sikereiről, nehézségeiről, továbbá a jövőben megvalósítandó tervekről nyilatkozott.
– Az elmúlt év tele volt kihívásokkal. Miként élték ezt meg a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és a hozzá tartozó alapszervezetek?
– A 2023-as év számunkra a megpróbáltatások, a beteljesületlen remények éve volt, de ugyanakkor kitartó küzdelem is jellemezte, amelyet a kárpátaljai magyarság és annak meghatározó szervezetei folytattak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért. Itt főképpen a nyelvhasználati jogainkra gondolunk, hiszen szervezetünk biztosítani szeretné az utánunk következő nemzedékeknek, gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelvű oktatás lehetőségét, amint azt a Velencei Bizottság is határozottan ajánlja.
Háborús körülmények közepette élni, működni és összetartani kis közösségeinket nagy energiát követel, hisz életkörülményeink romlottak, a mindennapi megszokott dolgainkat beárnyékolják a különféle korlátozó intézkedések, fegyveres szolgálatra felhívó nyilatkozatok, behívások. A háborús konfliktus sajnos tovább mélyül, a békekötés lehetősége 2023-ban távolodott tőlünk, az agresszor pedig tovább szélesítette háborús arzenálját és hadseregét. Veszteségeink között pedig számos kárpátaljai magyar neve is ott található.
– Kérem, értékelje a KMKSZ BKSZ 2023-as évét.
– A rendkívüli helyzetek közepette is a KMKSZ BKSZ az alapszabálynak megfelelően megszervezte és levezette tisztújító közgyűléseit, a negyedévente sorra kerülő választmányi üléseinken több mint harminc kérdést vitattunk meg és fogadtunk el megfelelő határozatokat. A választmányi és elnökségi üléseinken áttekintettük a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket, pályázati lehetőségeket, kiemelt fejlesztési programokat, az Egán Ede KGFP által meghirdetett pályázatok végrehajtásának menetét.
Örömmel vettük tudomásul és figyelemmel kíséri szervezetünk néhány nagyobb, számunkra rendkívül fontos beruházás megépítésének menetét, így a Vérke megtisztítását vagy a Makkosjánosi Hulladékfeldolgozó munkálatainak befejező szakaszát.
Mind a harmincnégy alapszervezetünkben sikerült megfelelő módon, nagy érdeklődés közepette megszervezni és levezetni az alapszervezeti közgyűléseket. A fő kérdések között, melyeket felvetettek tagjaink a közgyűléseinken, a háború és béke kérdése, a szociális támogatások meghirdetése, a helyi intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése, az anyanyelv használatának megőrzése, valamint az Egán Ede KGFP pályázatai szerepeltek.
Örömmel konstatálhatjuk, hogy alapszervezeteink a régió mind a harmincnégy településén az alapszabálynak megfelelően működnek. Négy településen, Makkosjánosiban, Haranglábon, Guton és Rafajnán új alapszervezeti elnök megválasztására került sor, akik bekapcsolódtak szervezetünk érdekvédelmi tevékenységébe.
A KMKSZ BKSZ érdekszférájába tartozó települések öt kistérségbe, városi és községi tanácsokba egyesültek. A 2020-as évben levezetett választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt sikeresen szerepelt, s ennek eredményeképpen minden kistérségi tanácsban megalakultak a párt frakciói, amelyek néhol ellentámadásos helyzetben, de eredményesen működnek. Itt főképpen a Beregszászi Városi Tanácsban működő „KMKSZ” – UMP-frakcióra várnak éles viták, melyeket az itt fennálló harsány kisebbség megengedhetetlen módon próbál elmérgesíteni, s országunk ellenségéve nyilvánítani az anyaország kormányát, amely fegyvereken kívül mindenben segíti Ukrajnát és az ukrajnai állampolgárokat. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – írta nagy költőnk, Petőfi Sándor, és reméljük, mindenki számára világos lesz, hogy ki az ukrán nép igazi barátja, és kik azok, akik provokatív módszereket vetnek be ellenünk.
Szervezetünk az elmúlt évben is megtartotta – a körülményeknek megfelelően – a betervezett rendezvényeit. A rendkívül feszült helyzetben az emberek igénylik az együttlét örömét, a közösség erejét, s annak megfelelően január 1-jétől, Petőfi születésnapjának megünneplésétől az év végi karácsonyi időszakig megszerveztük ünnepségeinket, rendezvényeinket, megemlékezéseinket.
Ismerjük a hagyományőrzés jelentőségét és fontosságát az ember életében, s ennek jegyében egy sor rendezvényt szerveztek alapszervezeteink, főképpen a Tisza melléki községekben: Badalóban, Haláboron, Tiszacsomán, Gecsében, Csetfalván, Váriban, Orosziban, Benében, valamint Guton. Örömmel tapasztaltuk, hogy a felnövekvő nemzedék is aktívan vesz részt a helyi kulturális életben és kapcsolódik be a helyi folklóregyüttesek munkájába Tiszacsomán, Gecsében, Orosziban, Guton, Borzsován, Haláboron és másutt.
Középszintű szervezetünk közösségépítő és -erősítő céllal a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark bázisán szervezett juliálist, amelyen részt vettek az alapszervezeteink képviselői, jelenleg működő folklóregyütteseink, néprajzosok és ismert zenészek.
Külön ki szeretném emelni az általunk támogatott BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet tevékenységét, amely egyházi és világi művekből összeállított előadásaival lélekemelő hangulatot teremtett számos település templomában és iskolájában, tudatosítva a jelenlévőkben, hogy „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát”. E két intézmény az, amelynek megtartása és ereje jelentősen hozzájárulhat a kárpátaljai magyarság megmaradásához, elősegítve a nehéz idők túlélését. És ne hagyjuk persze a többi jelentős intézményünket, gondolok itt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházra, egyházi líceumainkra, amelyek immár harminc éve állnak tartóoszlopként a kárpátaljai magyarság életében.
– Milyen problémák leküzdése vár önökre a jövőben?
– Az eddig elmondottak alapján jogosan lehetnénk teljes mértékben bizakodók is, ha nem éreznénk mindennap a háború ránk nehezedő sötét árnyát, ha nem éreznénk a szülőföldjüket elhagyó sorstársaink hiányát. Úgy gondolom, a KMKSZ küzdeni tudásban, kitartásban jól vizsgázott az elmúlt időszakban, s mindent megtett azért, hogy megkönnyítse a szülőföldjükön maradottak életét. Ezt a kitartó munkát kell megőriznünk a jövőben is.
Ahhoz, hogy bizakodóan tekinthessünk a jövőbe és itt tudjuk elképzelni a jövőnket, szükség van arra, hogy a kisebbségek számára kedvezően realizáljuk a nemzeti közösségekről szóló törvény pontjait, valamint a decemberben elfogadott módosításokat az oktatási és nyelvhasználati törvényben.
Mivel az elemzők többsége Ukrajnában a helyzet rosszabbodására számít, így fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük és biztosítjuk intézményrendszerünk működését, a lakosságunk szociális támogatásának kiszélesítését. Itt elsősorban nemzetközi szervezetekre, illetve Magyarország segítségére számíthatunk. El kell mondanunk, hogy az anyaországunk eddig is jelentős támogatást nyújtott, ez a segítség eljutott a kisiskolásoktól a nyugdíjas pedagógusokig, a nagycsaládosoktól a műtéti beavatkozáson átesett személyekig.
– Meglátása szerint a jövőben kikre számíthatunk a közös és hatékony munka érdekében?
– Biztató jelként tudjuk értékelni vezető magyarországi politikusok nyilatkozatait arról, hogy a magyarnak maradás elősegítése nemzetpolitikai kihívássá vált Magyarországon, és garantált a kárpátaljai intézményrendszer támogatása is.
Ennek reményében fontos dolog, hogy együtt keressük a kiutat a jelenlegi súlyos helyzetből, szem előtt tartva a maroknyi magyarság érdekeit és jövőjét a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteivel, egyházi vezetőivel, a működő civil szervezetek vezetőivel és persze azokkal a kistérségekkel, amelyekben jelentős számú magyar él, és vezetőivel együtt lehet működni.
Megtartani a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarságot – ez a közös feladatunk, közös célunk, hisz „nekünk itt van jussunk borban és búzában!”
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Az elmúlt évet értékelő, exkluzív interjút adott Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Munkáját az Európai Parlamentben (EP) elsősorban a nemzet és a magyar közösség szolgálatában végzi, melyhez egyértelműen hozzátartozik a kárpátaljai magyarság melletti kiállás, a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelme is. Melyek voltak 2023 legfontosabb eredményei képviselői tevékenysége kapcsán?
– Képviselői munkám elsődleges célja szolgálni a nemzetemet. A Kárpátaljáért és ott élő emberekért, a magyar közösségért végzett munkát hivatásomnak tekintem, melynek célja, hogy a szülőföldemen élők oktatási és nyelvi jogai biztosítva legyenek, fennmaradjon a magyar nyelvű kultúra a régióban, és ne lehetetlenedjen el a szülőföldön való megmaradás. Természetesen, ez a legnehezebb a jelenlegi háborúval terhelt időszakban, mely rányomja keserű bélyegét minden család életére.
Sűrű volt az elmúlt év is, hiszen az ukrajnai háború és Ukrajna EU-integrációs törekvései mellett évek óta küzdenünk kell a 2017-es oktatási törvénnyel elkezdődött jogszűkítések visszaállításáért, ezért májusban az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökeivel közösen konferenciát szerveztünk a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának jelentőségéről az EU-integrációs folyamatban, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos részvételével. Az ülésen Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és Aurika Bozseszkuval, a bukovinai román közösség képviselőjével tájékoztattuk a résztvevőket az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmekről és diszkriminatív eljárásokról a nyelvi jogok terén. Júniusban Strasbourgban részt vettem az Európa Tanács magyar delegációjának rendezvényén, ahol amellett, hogy bemutattuk a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötetet, eszmecserét folytathattunk az ukrán delegáció vezetőjével is a Velencei Bizottság 2022-es kisebbségi törvényről készített elemzéséről. Szeptemberben Orosz Ildikó elnök asszonnyal Krakkóban adtunk hangot a kárpátaljai magyar közösséget ért jogfosztásoknak az Európai Unió és Európa Tanács által közösen szervezett rendezvényen, ahol sokan arról akarták meggyőzni az EU képviselőit, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvények rendben vannak, nem jelentenek visszalépést. Novemberben megszerveztük a VIII. Kárpátalja Napot Brüsszelben, és még ebben a hónapban napvilágot látott a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet magyar kiadása is.
– Egyszer úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi jogvédelmet nem a nagy és látványos eredmények jellemzik, ugyanakkor kitartó munkát igényel, és az apró előrelépéseknek is örülni kell. Történtek ilyen változások az elmúlt időszakban az EU kisebbségpolitikájában?
– Az Európai Unió hagyományos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikájában sajnos az utóbbi egy évben sem történt pozitív változás. A Minority SafePack polgári kezdeményezés, melynek lényege, hogy az Unió a területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak védelmében európai szintű jogszabályokat dolgozzon ki, egyelőre nem mutat előrehaladást. Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2021 januárjában elutasította a kezdeményezést, ignorálva több mint egymillió uniós állampolgár kérését. Ezután, ugyanezen év márciusában a Minority SafePack kezdeményezői bírósághoz fordultak, mely keresetet 2022 novemberében az EU törvényszéke is elutasított. 2023 januárjában a kezdeményezők fellebbeztek a döntés ellen, és azóta nem történt előrelépés az ügyben. Valószínűleg hamarosan sor kerülhet az újabb tárgyalásra, és csak remélni tudjuk, hogy számunkra pozitív döntés születik. Nem adjuk fel a harcot!
Ironikusnak mondanám, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára feltételként szabott koppenhágai kritériumok az EU tagországaira már nem vonatkoznak, azokat tagállami szinten kezelik. Ezért fontos, hogy a csatlakozási folyamatban megtörténjen az egyenlő kisebbségi jogok garantálása, hisz utána már esély sincs rá, és ezért is lenne nagyon fontos, hogy a kisebbségi jogok védelme mielőbb bekerüljön az uniós kompetenciák közé.
Az ún. „kisebbségi kártya” kijátszása emellett nagyon közkedvelt politikai eszközként szolgál, gyakran visszaélnek vele a nyugati politikusok saját céljaik érdekében. Ukrajna esetében a leggyakrabban elhangzó mondat, hogy a kisebbségi jogok nem olyan fontosak, mint a geostratégiai célok, vagy hogy „Ukrajna mintademokrácia, és nincs semmi gond a kisebbségi jogok biztosítása terén”. Az olyan felelőtlen kijelentések pedig, mint ami Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti EP-képviselő szájából hangzott el novemberben – mely szerint „Ha megnézzük, milyen jogokkal rendelkeznek a magyarok a régióban, aligha találunk más kisebbséget, amelynek több joga lenne” –, egyenesen károsak, sértik minden a valóságot ismerő ember igazságérzetét. Mivel a német képviselő olyan politikus, aki aktívan részt vesz az Ukrajnát érintő témák tárgyalásában, sokak számára úgy tűnhet, hogy jól ismeri a helyzetet, így megtéveszti a közvéleményt hamis állításaival. De a nyilatkozatából kiderül, hogy igazából fogalma nincs arról, hogyan élnek az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok, de még az uniós politikát sem igazán ismeri ezek szerint, hiszen az Európai Bizottság is elégtelennek minősítette Ukrajna kisebbségpolitikáját, illetve az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is számos kisebbségeket érintő ukrajnai törvényről fogalmazott kritikusan. Hogy cinikus kijelentései tájékozatlanságból erednek vagy politikai spekulációk – ez nem derül ki, mivel a képviselőtársamtól a mai napig nem kaptam választ a hozzá intézett nyílt levelemre. Mindenesetre, én a tőlem telhetőt megtettem, hogy a kijelentéseit cáfoljam és felvázoljam a valós helyzetet.
– Figyelemmel kísérve képviselői tevékenységét nyilvánvalóvá válik, hogy szívügyének tartja a nemzeti kisebbségek helyzetét, s ebben kiemelkedő szerepet kapnak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük természetesen a kárpátaljai magyarok. A 22 hónapja tartó orosz‒-ukrán háború árnyékában kissé eltörpült a kisebbségi jogok helyzete, azonban nyilatkozataiban hangsúlyozza az emberi jogok betartásának fontosságát, beleértve a kisebbségi jogokat is, hiszen „sem a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, sem a nyelv, sem a vallás miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés egy demokratikus ország állampolgárait”.
– Igen, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kárpátaljai magyar közösség jogainak védelmét a szívügyemnek, a hivatásom részének és egyben kötelességemnek is tekintem. Kevesen vagyunk sajnos, akik az emberi jogok mellett, a hagyományos nemzeti kisebbségek, a kereszténység vagy a hagyományos családmodell védelmében szólalunk fel ebben a Brüsszelből diktált geopolitikai érdekeket uraló, azt az emberi jogok fölé helyező, migráns- és LGBT-simogató politikai világban.
Ukrajnában 2014 után jelentősen megszaporodtak a magyarokkal szembeni provokációk, negatív médiakampány, listázás és vegzálás a határon, a magyarságszervezetek és vezetőik elleni megfélemlítő és lejárató akciók, 2017-től, az új oktatási törvény elfogadása óta pedig folyamatosan szűkültek a kisebbségi jogok, amire rendszeresen felhívtam a figyelmet mind az Európai Parlamentben, mind a különböző nemzetközi fórumokon. Sajnos, mint azt már említettem, a kisebbségi jogok mellett való kiállásom sokszor süket fülekre talált, vagy elbagatellizálták a problémát, hiszen Brüsszel geostratégiai céljai szerint ez nem fontos. Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek azonban előírják az ország területén élő kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét, ezért erre mindig emlékeztetni kell. Bár az Európai Unió nagyon sok mindenben pozitív diszkriminációt alkalmaz Ukrajnával szemben, és sok minden fölött szemet hunyt, bizonyos reflektorfénybe került területeken, mint pl. a korrupció elleni harc vagy a kisebbségek helyzete, megköveteli a reformok végrehajtását a kijevi vezetéstől, mellyel bizonyíthatják, hogy komolyan gondolják és valóban elkötelezettek egy demokratikus értékeket valló Ukrajna megteremtése iránt.
–A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondta, hogy az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak, továbbá nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges. Miután a Legfelső Tanács szeptember 21-én elfogadta az említett jogszabály módosításait, októberben a Velencei Bizottság elfogadta és közzétette a törvényről készített ún. follow-up véleményét, melyben ismét több kritikát fogalmaz meg, ugyanis a törvény továbbra sem felel meg a korábbi ajánlásoknak. Kiáll azon korábbi véleménye mellett, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások csak a koppenhágai kritériumok teljes körű végrehajtásával kezdődhetnek meg?
– Természetesen. A csatlakozási kritériumok minden ország számára egyformán kötelezőek, és ez alól Ukrajna sem lehet kivétel. Bár egyértelmű, hogy nincs egyszerű dolga az ukrán törvényhozóknak, hiszen a háború súlya alatt sokkal nehezebb végrehajtaniuk bizonyos reformokat, mint más csatlakozni kívánó országnak. Azonban ami a kisebbségi kérdést illeti, nem engedhetjük és nem is elfogadható, hogy a háborúra hivatkozva fossza meg Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségeit a jogaiktól. Egyébként meg, nem kellett volna elrontani a jól működő kisebbségi jogi keretet, akkor most nem lenne teher, hogy arcvesztés nélkül vissza tudják állítani, ami korábban volt.
Bár az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényt a Velencei Bizottság annak másodszori módosítása után sem tartotta elfogadhatónak, ebből kifolyólag azt az Európai Bizottság is kifogásolta. Ezt követően került napirendre az a gyorsított eljárásban „összedobott” törvény, amely részben visszaállítja Ukrajna nemzeti kisebbségeinek azon jogait, amelyektől az utóbbi években fokozatosan megfosztották őket. A törvényt végül 2023. december 8-án szavazta meg az Ukrán Legfelső Tanács, melyet még aznap Zelenszkij elnök is ellátott kézjegyével. A törvény, melybe sajnos csak kis mértékben foglalták bele a magyar kisebbségi szervezetek javaslatait, előremutató és pozitív előrelépés, de még mindig nem tartalmaz olyan fontos passzusokat, többek között, mint a nemzeti kisebbségi iskolák jogi státusának helyreállítása, a nemzeti szimbólumok szabad használatára vonatkozó rész, vagy a parlamenti képviselet biztosítása magyar többségű egyéni választókörzet létrehozásával. Tehát a törvény nem állítja teljes mértékben helyre a kisebbségek korábban gyakorolt jogait. Sok nyitott kérdés van még emellett, egyrészt, hogy a több korábbi törvény módosítását kodifikáló törvényt hogyan hajtják végre, másrészt, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság hogyan foglal állást róla.
Ukrajna uniós csatlakozása pedig abban az esetben valósulhat meg, ha teljes mértékben felkészül az Európai Unióhoz való csatlakozásra, vagyis megfelel a koppenhágai kritériumoknak.
– Az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) tagjaként számos alkalommal hallatta hangját az Európai Bizottság diszkriminatív eljárását illetően a modellváltó magyar felsőoktatási intézmények Erasmus+ és Horizont Európa programokból való kizárása kapcsán. Június 7-én Hallgattassék meg a másik fél is! címmel meghallgatást is kezdeményezett, melyen lehetőséget biztosítottak a magyarországi rektoroknak, kutatóknak és diákoknak, hogy megoszthassák álláspontjukat a témában az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelen lévő képviselőivel. Van arra utaló jel, mely szerint a közeljövőben megoldódna ez a sokakat érintő probléma?
– 1987-es kezdete óta az Erasmus+ az EU legnépszerűbb programja, melyben már több mint 10 millióan vettek részt világszerte, köztük több százezer magyar diák és tanár is. A program kezdetétől azt halljuk, hogy a befogadást, esélyegyenlőséget és toleranciát tartják fő működési elvnek, most viszont azt tapasztaljuk, hogy több tízezer magyar tanárt, diákot és kutatót diszkriminálnak, és az EU politikai fegyverként használja fel az EU ezt a programot.
Nagyon méltánytalannak tartom ezt a magyar modellváltó egyetemek ellen hozott ET-döntést, mert rombolja a magyar felsőoktatás és tudományosság presztízsét és, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerét, ezáltal a magyar versenyképességet. Az új pályázatok benyújtásának akadálya az volt az Európai Bizottság szerint, hogy a felsőoktatásban lezajlott modellváltási reform következtében közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át 21 egyetem fenntartását, melyben politikai felső vezetők is tagok lettek az alapítványok kuratóriumaiban. A határozat okfejtése szerint ez „súlyos kockázatként” azonosítható a közvetlen és közvetett finanszírozású uniós programok tekintetében, miközben azt is tudjuk, hogy ezeket a forrásokat az egyetemek használják fel a hallgatók, kutatók és oktatók támogatására. Az uniós szervek rendszeresen ellenőrzik a források felhasználását, és soha nem állapítottak meg semmilyen visszaélést ezzel kapcsolatosan, így nyilvánvaló a politikai zsarolás az Európai Bizottság részéről e téren. Az elmúlt hónapok során a magyar kormány számos lépést tett a helyzet rendezése érdekében, a politikai felső vezetők távoztak a kuratóriumokból is, de amint közeledne a megállapodás, az EB mindig újabb és újabb feltételeket szab, így nyilvánvaló a szándékos időhúzás.
A magyar kormány addig is bejelentette a jövőre induló Pannónia Programot, ami 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8-‒10 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosít csereprogramokban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott egyetemekre terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban, és emellett pedig mind az Erasmus+, mind a Horizont Európa programok esetében folytatódnak a tárgyalások, és reméljük, a brüsszeli bürokraták mihamarabb belátják, hogy nem tehetik a diákokat, oktatókat és kutatókat a politika áldozataivá.
– November 14-én nyolcadik alkalommal szerveztek Kárpátalja Napot Brüsszelben. Az immár hagyománnyá vált Brüsszeli Kárpátalja Napot 2015 óta rendezik meg minden év őszén. Ilyenkor amellett, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a helyi képző- és színművészeten keresztül a belga fővárosba varázsolják Kárpátalja értékeinek egy szeletét. Milyen volt az idei program?
–Hatalmas öröm és büszkeség számomra, hogy immár hagyománnyá vált a Brüsszeli Kárpátalja Nap. A brüsszeli közönség számít a rendezvényre, várják a kárpátaljai előadókat, a hiteles politikai és közéleti szereplőket, és természetesen évről évre nagy siker övezi a káposztás paszulyt is. A Kárpátalja Nap több mint egy kulturális esemény: a rendezvény a közösségünkre irányítja a figyelmet, arra a közösségre, amelyről rengeteg hamis információ kering. Ezért is bír kiemelt fontossággal, hogy a kulturális és művészeti értékeinkbe, hagyományainkba, múltunkba való betekintés mellett mindig nagy hangsúly van a jelenkor történésein, az aktuális helyzetkép bemutatásán, amin keresztül érthetővé válik Brüsszelben a jogaink melletti kiállásunk. Az idei Kárpátalja Napon bemutatásra került Matl Péter „Po-pjáty” – Ötösével című képsorozata, mely a kárpátaljai magyarok tragédiáját, a málenkij robotot ismertette. A rendezvény második felében pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház „Tart6atlan” című zenés-verses előadásának premierjére került sor.
– Idén két alkalommal – májusban Strasbourgban, novemberben pedig Brüsszelben – fogadott kárpátaljai látogatócsoportot. Milyen érzés találkozni és beszélgetni az „otthoniakkal”?
– Nagyon jó érzés látogatókat fogadni Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt. Amikor „otthoniakkal” találkozom, az olyan, mintha Kárpátalja jönne el hozzám. Hiszen bárhova is megyünk a nagy világban, szülőföldünk egy darabját mindig a szívünkben hordozzuk. A látogatókkal nagyon szeretek beszélgetni, örömmel mutatom be nekik a munkámat, a Fidesz–KDNP-delegációt, és hálás vagyok a csapatomnak is azért, hogy a látogatócsoportokat szívvel-lélekkel kalauzolják az Európai Parlament székhelyein. A látogatások alkalmával a látogatók és én is gazdagodom: én erőt kapok a kárpátaljai magyarság további jogvédelméhez, nemzetem szolgálatához, ők pedig tapasztalatokkal, színes élményekkel gazdagodhatnak.
– Milyen feladatok előtt állnak a közelgő európai parlamenti választások előtt? Lehet-e változás az EP összetételében a júniusi választásokat követően?
– Bár még 2023-nak alig van vége, már most látjuk, hogy sűrű évkezdés és a választásokig fennmaradó időszak előtt állunk. A Kulturális és Oktatási Bizottságnak számos témája fog például januárban plenáris szavazásra kerülni Strasbourgban, és áprilisig minden bizottság megpróbálja lezárni a megkezdett dossziékat, emellett a kisebbségpolitika is folyamatosan rejt teendőket. Az Európai Parlament összetételét illetően véleményem szerint elhamarkodott lenne már most jóslatokba bocsátkozni, de mindenképpen jobboldali fordulatra számítunk. Fontosnak tartom viszont azt, hogy mi addig is szakszerűen és maximális erőbedobással, legjobb tudásunk szerint tegyük a dolgunkat. Brüsszelben és Strasbourgban, óriási ellenszélben, mi képviseljük a magyar emberek érdekeit. A mi felelősségünk az, hogy bár kicsi a bors, de erős mentalitással álljuk a sarat és védjük hazánkat, a magyar nemzetet határon innen és túl az Európai Parlamentben és az EU többi intézményében.
–Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Bízom abban, hogy az új év elhozza számunkra a boldogabb, békésebb holnapot, a családok, régi barátok újra együtt lehetnek, ismét megtelnek az utcáink élettel, vidámsággal, megmaradnak magyarnak templomaink és iskoláink. Addig is Kárpátalja magyarságának kívánok hitet, kitartást, erőt, békességet és reményekkel teli új esztendőt! Ha el is csüggednénk az úton, ne feledjük: „Aaz Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.” (Péld 16; 3).
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Évértékelő interjú Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval készült évértékelőben a Szövetség tevékenységéről, Magyarország és Ukrajna viszonyának alakulásáról és a kárpátaljai magyarság előtt most, az évkezdéskor felsejlő, reménykedésre okot adó lehetőségekről olvashatnak.
– A KMKSZ működését milyen mértékben befolyásolja a jelenlegi háborús helyzet?
– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség több mint harminc évvel ezelőtt azért alakult, hogy képviselje a kárpátaljai magyarság érdekeit, segítse a megmaradását és fejlődését. Ennek a feladatának minden körülmények között igyekezett eleget tenni. Nyilván most vagyunk a legsúlyosabb helyzetben, éppúgy, mint Ukrajnának valamennyi polgára, hiszen ez a háború mindenre kihat, így a KMKSZ tevékenységére is. Mindennek ellenére sikerült a szervezetet életben tartani, a KMKSZ él, működik, s azt hiszem, többé-kevésbé megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a tagságunk és magyar közösségünk támasztott velünk szemben. A KMKSZ által létrehozott alapítványokon keresztül a támogatások megérkeztek az igénylőkhöz. A Szövetség képviselői a különböző tanácsokban folytatták a tevékenységüket, és sikerült ebben a rendkívül nehéz időszakban jogsegélyszolgálatot nyújtani a rászorulóknak. Indítottunk egy olyan programot is, amelyben segítettük azokat a betegeket, akik nem tudják finanszírozni a kezelésüket. Nem utolsósorban, aktívan részt vettünk azokban a tárgyalásokban, egyeztetésekben, amelyek végül az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény módosításához vezettek.
– A Szövetség alapítványaival szemben folytatott bűnvádi eljárások már befejeződtek?
– Újabb fejlemény nincs, azonban ezeket az ügyeket nem zárták még le. Arról, hogy mi a szándék, nincs tudomásunk. Máig nem született vádirat az ügyészség részéről, és azt nem terjesztették a bíróság elé. Mindezek ellenére az alapítványok az elmúlt évben működtek, mint ahogy működnek jelenleg is. Ezeknek az alapítványoknak rendkívül nagy szerepe van, hisz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítványon keresztül folytatódnak a különböző szociális támogatási programok, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány által pedig az iskolai és óvodai programok, valamint ezen keresztül biztosítjuk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését. Továbbá az Egán Ede-alapítvány is működik, és új támogatási programot indít mezőgazdasági vállalkozók számára.
– Nem vegzálják mostanság az alapítványok munkatársait? Mert korábban lehetett ilyen esetekről hallani.
– Az utóbbi időben nem voltak kihallgatások, és újabb dokumentumokat sem kértek az alapítványainktól. Annak ellenére, hogy az említett eljárások még folyamatban vannak, jelenleg az alapítványok viszonylag zavartalanul tudnak működni.
– Elnök úr, az ön ellen 2020-tól folyó bűnvádi eljárással kapcsolatban van valamilyen változás? Mint köztudott, akkor nagyon súlyos vádakkal, hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg, amit azóta sem sikerült bizonyítania az ukrán titkosszolgálatnak.
– Azzal kapcsolatban sem lehet semmit tudni. Ellenem sincs vádirat, tehát egy alvó ügyről van szó, viszont nem zárták le. Ez ügyben a két évvel ezelőtt kialakult helyzet semmit nem változott.
– Most hogyan látja Ukrajna és azon belül a kárpátaljai magyarság helyzetét?
– Mind Ukrajna, mind a kárpátaljai magyarság helyzete tragikus. A háború második éve tart, nem látjuk a végét, s közben irtózatos rombolást végez. Ukrajna lakossága 1991-ben, a Szovjetunió széthullásakor 52 millió embert tett ki, most különböző becslések szerint 25, legfeljebb 30 millió, tehát megfeleződött. A termékenységi ráta 0,5, ami a legalacsonyabb a világon. Ebből a demográfiai válságból igen nehéz lesz – ha nem lehetetlen – Ukrajnának és Kárpátaljának is kijönnie. S akkor még nem beszéltünk a korfáról. Tudjuk, hogy elsősorban a fiatalok és a nők tartózkodnak külföldön, az otthon maradt lakosságban pedig rendkívüli mértékben felülreprezentáltak az idősebb generációk, és ez egyre inkább így lesz. Azt is tudjuk, hogy az ország véglegesen eladósodott, s keleten rendkívül nagyok a pusztítások. Azáltal, hogy a háború a pénznek a nagy részét elviszi, természetesen az infrastruktúrába sem tudnak befektetni, emiatt ott is rendkívül nagy problémák jelentkeznek már most is, és jelentkeznek majd a jövőben. Mihamarabb békére lenne szükség.
Hasonló folyamatok vannak a kárpátaljai magyarság körében is. Közösségünk jelentős része külföldön tartózkodik, elsősorban Magyarországon, a korfával és a demográfiai helyzettel a mi esetünkben is problémák vannak. Ráadásul negatív módon befolyásolja a helyzetet, hogy nem lehet látni, mikor ér véget a jelenlegi állapot, és mit hoz a jövő.
– Miként értékeli a magyar kormány Ukrajnával és Kárpátaljával kapcsolatos politikáját?
– A magyar kormány, Magyarország kiállt és kiáll azért, hogy visszaadják a kárpátaljai magyarság jogait, ez ügyben konfliktusokat is felvállal. Láthatjuk, hogy ez valamifajta eredményre vezetett, hiszen az ukrán parlament – paradox módon pont a Porosenko-párt által benyújtott javaslatot támogatva – villámgyorsan és jelentős mértékben módosított az oktatási és nyelvtörvényben lévő jogszűkítő intézkedéseken. A mostani állapot sem tökéletes, hiszen számos korábbi jogunkat nem kaptuk vissza, azonban kétségtelen, hogy a törvénymódosítás jó irányba tett lépés. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor mire való volt ebben az ügyben a 2017-től folyamatosan zajló hangzavar, ha ezt már akkor jobban meg lehetett volna oldani.
– Az említetteken túl is rendkívül feszült az ukrán és a magyar kormányzat közötti viszony…
– A két ország közötti feszültség nem új keletű. Még Porosenko elnök idején kezdődött a viszony romlása. Mi, kárpátaljai magyarok valamennyien érzékeltük, hogy egy korábban elképzelhetetlen mértékű propagandakampány indult Magyarország és a kárpátaljai magyarság ellen, ami folyik jelenleg is. Mindenfajta alaptalan és teljesen abszurd vádakkal támadták Magyarországot, ami óhatatlanul rontotta a két ország kapcsolatát. Ugyan Magyarország tett gesztusokat: történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját folytatja Ukrajna vonatkozásában, melyben hangsúlyosan szerepel Kárpátalja is; többször járt Ukrajnában Novák Katalin elnök asszony is – azonban ezek a gesztusok nem hoztak érdemi javulást. A két kormányzat esetében van egy kardinális nézetkülönbség a háborúval kapcsolatban. Magyarország elismeri Ukrajna területi egységét és elítéli az orosz agressziót, támogatott mindenféle szankciós intézkedést Oroszország vonatkozásában és befizet azokba az alapokba, amelyekből az EU támogatja Ukrajnát, azonban fegyvert nem szállít és folyamatosan sürgeti a mihamarabbi tűzszünetet és békét. A magyar politika döntéshozói kezdettől úgy vélik, hogy ez a háború a frontokon nem nyerhető meg. Ez az álláspont nyilván feszültséget okoz a két ország között.
A másik ok pedig az, hogy másfajta véleménye van Magyarországnak Ukrajna EU-csatlakozásáról is. Szerintük Ukrajna nem kész az EU-csatlakozásra, ezt meg kellene fontolni. Ugyanakkor a magyar kormány nem gördített akadályt korábban a társulási szerződés és most a csatlakozási tárgyalások megkezdése elé sem. A legutóbbi hírek szerint érintkezésbe lépett Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és az ukrán elnöki adminisztráció vezetője, tárgyalásokat készítenek elő Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között. Mindez reménykeltő, ha sikerül jól előkészíteni a találkozót, ott pozitív folyamatok is elindulhatnak a két ország között. Sajnos ilyen hosszas torzsalkodás után igen nehéz lesz normalizálni a viszonyt.
– Mit gondol Magyarországnak a kárpátaljai magyar közösséget megcélzó támogatáspolitikájáról?
– Ez számunkra nagyon fontos dolog. Azt hiszem, hogy a kárpátaljai magyarság intézményeit anyaországi támogatás nélkül rendkívül nehéz lenne fenntartani. Ezek a támogatási formák már 2014 után megjelentek, hiszen az akkori ukrajnai forradalom és a kialakuló belső feszültségek jelezték azt, hogy nehéz időszak következik. Emiatt a többi határon túli közösségre is kiterjesztett támogatási rendszereken túl a kárpátaljai magyarság speciális támogatásformákban is részesült, amelyek elsősorban a tanárok, az orvosok és a kulturális területek dolgozóinak a támogatását célozzák. Ezenkívül nagyon fontos az oktatási-nevelési támogatás is. Mindezeknek köszönhetően a kárpátaljai magyarok jelentős támogatáshoz jutnak, illetve a támogatási programjaink után befizetett adóból – ami ugyancsak jelentős – az ukrán költségvetés mellett profitálnak az önkormányzatok is. Ezek a támogatási formák a jövőben is folytatódnak.
– Ön szerint van remény arra, hogy a háború befejezése után újra egy gyarapodó, fejlődő közösség legyen a kárpátaljai magyarság, Ukrajna pedig egy élhető ország?
– Gulácsy Géza (a KMKSZ alelnöke – a szerk.) írta valahol, hogy a kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény – ebben van igazság. Azt hiszem, valamennyi kárpátaljai magyarnak az a vágya, hogy legyen béke Ukrajnában. Azonban be kell valljuk, hogy a béke megteremtése után sem vár ránk könnyű időszak. Őseink az első és a második világháború után is rendkívül nehéz időket éltek át; ebből a tapasztalatból is látszik, hogy nemcsak maga a háborús időszak, hanem az utána következő sem egyszerű. Eddig még minden háborút béke követett, reménykedjünk abban, hogy ez minél hamarabb bekövetkezik, s akkor újra hozzáfoghatunk a dolgok helyreállításához. A kárpátaljai magyarság többször bizonyított története folyamán, most is látjuk, hogy a háborús viszonyok ellenére sem esett szét mint közösség és fenn tudja tartani az intézményeit. Ha kedvezőbb lesz a környezet, akkor reménykedhetünk abban, hogy magyar közösségünk meg tud maradni a szülőföldjén és újra fejlődni tud.
Volodimir Zelenszkij elnök szombaton megtartotta a Legfelsőbb Főparancsnokság vezérkarának évzáró ülését. Az elnök Telegram-csatornája szerint a megbeszélések a következő év tervezése és a drónok gyártása körül forogtak.
Összefoglaltuk az év katonai eredményeit, elemeztük a harci műveletek eredményeit, és értékeltük döntéseinket. Mit tettünk jól, és mit csinálhattunk volna jobban – írta Zelenszkij.
Elmondása szerint a tájékoztató meghatározta a védelmi erők jövő évi felhasználásának stratégiáját, figyelembe véve minden következtetést, előrejelzést és képességet – írja az RBC-Ukraina.
Idén Ukrajna egyetlen fronton sem hátrált meg, visszaszerezte a tengerét, és biztonságosabbá tette az eget. Továbbra is egy csapatként dolgozunk, köszönet mindenkinek, aki minden erejét Ukrajna győzelméért áldozza – hangsúlyozta.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Csökkenteni kell Ukrajna kormányának méretét, mert nem áll rendelkezésre elegendő forrás a fenntartás finanszírozására – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök évértékelő sajtótájékoztatóján, tájékoztatott az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az elnök elmondta: „Csökkenteni akarom ezt a kormányt, nincs pénzem a fenntartására. Azt is megjegyezte, hogy forrásokat kell elkülöníteni a mozgósítási kampányhoz, és jelezte, hogy erre „500 milliárdot kértek tőle”.
„De nem tudok teljesen mindenkit elbocsátani – valakinek dolgoznia kell” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Whatever happens in other countries, whatever political changes or moods, we must have sufficient potential to do our thing, to achieve our goals.
We will be fighting for our influence and for justice for Ukraine, and I am grateful to all the leaders who are assisting us, who… pic.twitter.com/6V2Ln3aX8i
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 30, 2023
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Brenzovics Lászlóval a Szövetség tevékenységéről beszélgettünk.
– Ügyvédei javaslatára a 2020. november 30-i házkutatásokat követően hagyta el Kárpátalját, miután a KMKSZ által létrehozott alapítványok vezetőjeként hazaárulással és szeparatizmus finanszírozásával vádolták meg. Történt-e azóta előrelépés az ügyben?
– Sajnos nem. A nyomozás azóta is tart. A támogatásban részesülteket kihallgatják. Vádirat nincs, és az ügyet sem zárták le. Az alapítványok azonban a háborús körülmények ellenére is működnek, és bonyolítják a rájuk bízott támogatási programokat. 2022-ben is sok ezer kárpátaljai magyar jutott különböző támogatásokhoz. Ezért is hálásak vagyunk Magyarország Kormányának, a magyarországi adófizetőknek. Őszintén reméljük, hogy 2023-ban is folytatni tudjuk tevékenységünket.
– A modern technikai eszközök, az internet segítségével részt tud venni a KMKSZ döntéshozó fórumainak munkájában, irányítja az alapítványok munkáját.
– A pandémia is bizonyította, hogy sok esetben lehetséges a távmunka, voltak hasonló esetek a történelemben is, de ez kétségtelenül nem ideális állapot, és ezzel kapcsolatban nekem is voltak, vannak kétségeim. A KMKSZ 2021-es közgyűlésén fel is ajánlottam lemondásomat, amit a közgyűlés nem fogadott el. Idén tisztújítás lesz a KMKSZ-ben, és a kongresszus majd eldönti, ki vezeti tovább a szervezetet.
Háború van, emiatt a kárpátaljai magyar közösségünk különlegesen nehéz helyzetben van, de nem tört meg. A tanítók és tanárok, az orvosok, a lelkészek, az önkormányzatok végzik a dolgukat. Ezt teszik a KMKSZ tisztségviselői és munkatársai is.
– Hogyan hatott a kárpátaljai magyarságra a háború?
– Oroszország támadása roppant veszteségekkel jár emberéletekben, anyagiakban, és felerősítette azokat a negatív folyamatokat, amelyek korábban is jellemzők voltak Ukrajnára: a lakosság számának katasztrofális csökkenése, a gazdaság mélyrepülése, a szegénység, az intézmények degradációja, a türelmetlenség erősödése a nemzetiségi politikában. Nem tudjuk pontosan, hány magyar él jelenleg Kárpátalján, de azt sem, hányan élnek Kárpátalján, Ukrajnában. Sok menekült érkezett megyénkbe a keleti vidékekről, nem lehet tudni, itt maradnak-e véglegesen, s ha igen, mennyien. Azt sem tudjuk, hogy hány magyar fog visszatérni szülőföldjére, ha lehetősége lesz rá. A kérdéseket a háború után lehet majd megválaszolni.
– Ukrajna új nemzetiségi törvényt fogadott el, s ebben az évben érvénybe lép az oktatási törvény is a magyar iskolák vonatkozásában.
– Véleményem szerint nem most lett volna az ideje annak, hogy egy ilyen kényes, alapos megfontolást igénylő üggyel foglalkozzon Ukrajna Legfelső Tanácsa, mint a nemzetiségi kérdés. A KMKSZ az UMDSZ-szel közösen kifejtette az álláspontját a kérdésben. A törvény igen jelentős visszalépést jelent az 1992-es törvényhez képest, rögzíti és jóváhagyja az utóbbi évek jogfosztásait, nem felel meg Ukrajna Alkotmányának és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak sem.
A kárpátaljai magyarság többször tiltakozott oktatási jogainak korlátozása ellen. Mindkét esetben a legjobb lenne a háború után visszatérni a kérdésekhez.
– Az ukrán–magyar kapcsolatok feszültek, a sajtóban igen gyakran érzékelhető a hungarofóbia…
– Sajnos a háború a magyarellenességet is erősítette Ukrajnában. Egyes közvélemény-kutatások szerint az oroszok és a beloruszok után a magyar a legnegatívabban megítélt nemzet az ukránok körében. Ezen nem igazán lehet csodálkozni, hiszen mint ahogy többször megjegyeztük, évek óta célzott magyarellenes kampány folyik Magyarország, a kárpátaljai magyarság ellen az ukrajnai médiában. A pozitívumokat elhallgatják, amit félre lehet érteni, azt félreértik.
Oroszbarátsággal, szeparatizmussal vádolnak bennünket. Újdonság, hogy a magyarellenesség erősödőben van Kárpátalján is, ami korábban nem volt jellemző.
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának. Köztudott, hogy a szovjet csapatok bevonulása után a kárpátaljai magyar férfiakat elhurcolták. Nem a kárpátaljai magyarok állították azokat az emlékműveket, melyeket most lebontanak.
Mi továbbra is az ukrán–magyar viszony javulásában, a nemzetiségi béke, az egymás iránti tolerancia megőrzésében vagyunk érdekeltek.
A kárpátaljai magyarság céljai változatlanok: szeretnénk békében, közösségként élni szülőföldünkön, és ezért megteszünk mindent, amit lehet, és amit kell.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Egy év a megyei tanács élén. Volodimir Csubirko a 2021-es végén lett megválasztva a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökévé, ez alkalomból tartott évértékelőt a képviselőtestület vezetősége. A legfontosabb feladat – a képviselők összefogása, és a lakosság igényeinek kielégítése Kárpátalja fejlődésének érdekében. A következő stratégiai lépés – a nemzetközi partnerek támogatásának biztosítása – mondta el a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke. Február 24-én óta a képviselők és a megyei vezetőség minden erőfeszítése a katonaság ellátására és a Kárpátaljára érkezett belföldi menekültek támogatására irányul. Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője, mint minden kormányzó országszerte, önrendelkezési jogot kapott a megyei költségvetés felett. Ma már azt mondják, ez teljesen indokolt és helyes döntés volt. A háború kezdetet óta jelentősen megnőtt a külföldi szomszédok amúgy is erőteljes támogatása. A határon átnyúló kapcsolatok révén ismét megerősítést nyert, hogy Kárpátalja állandó és új partnereire is egyaránt számíthat a bajban. A megyei tanács vezetősége elmondta, nehéz év van mögöttük, mind az országos, mind az egyéni döntések szempontjából. Olyan körülmények között kellett dolgozni, amikor a jogszabályrendszer nem állt készen az azonnali reagálásra. Jelenleg Kárpátalja egyike azoknak a megyéknek, ahol a soron következő ülésen nyilvánosan fogadják el a jövő évi költségvetést. A jövő évi büdzsé takarékos és nem változik a katonaság és a rászorulók támogatása tekintetében. Ugyanakkor, akárcsak 2022-ben, a megyei képviselők továbbra is a figyelmüket a régió igényeire összpontosítják. Többek között az útjavításokra, infrastrukturális fejlesztésekre, valamint új programok kidolgozására. A háború alatt mindenki megtanult összeszokottan és operatívan dolgozni és gyorsan meghozni a nehéz döntéseket. Elmondásuk szerint jövőre is betartják ezeket a szabályokat. A győzelem után pedig ígérik, hogy megoldják azokat a kérdéseket, amelyeket el kellett halasztani.
