Az Európai Ügyészség főügyésze két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Szpiraki mentelmi jogának felfüggesztését kérte – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű ügyészsége csütörtökön.
A közlemény szerint a két görög EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Csalás Elleni Hivataltól (OLAF) kapott, a korrupciós ügyben indított vizsgálati jelentés alapján kérte Laura Kövesi főügyész.
Az indoklás szerint OLAF úgy látja, fennáll az uniós költségvetésre nézve hátrányos csalás gyanúja a parlamenti juttatások kezelésével, különösen az akkreditált parlamenti asszisztensek javadalmazásával kapcsolatban.
Az alkalmazandó nemzeti jog értelmében Kaili és Szpiraki EP-képviselők jogosultak az ártatlanság vélelmére – tették hozzá.
Eva Kaili szocialista európai parlamenti képviselőt, az EP leváltott alelnökét, valamint három társát pénteken tartóztatták le a belga hatóságok egy Katarral kapcsolatos korrupció vádjával indított nyomozás részeként. A gyanúsítottak azóta vizsgálati fogságban vannak. Meghallgatásukat december 22-én tartják.
A belga rendőrség Twitter-oldalán szerdán megjelent közlemény szerint közel 1,5 millió eurót foglaltak le a brüsszeli régióban házkutatások során a korrupciós ügyben.
Az EP kedden, strasbourgi plenáris ülésén Kaili alelnöki megbízatásának megszüntetése mellett döntött. Emellett kizárták a görögországi szociáldemokrata PASZOK pártból és az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciójából is.
Kaili őrizetbe vett élettársa, az olasz Francesco Giorgi egy belga szocialista EP-képviselő, Maria Arena asszisztenseként dolgozott. A vádlottak között van továbbá Nicolo Figa-Talamanca, a No Peace Without Justice nevű civil szervezet igazgatója, valamint egy volt olasz szocialista EP-képviselő, Pier Antonio Panzeri is, aki jelenleg a Fight Impunity nevű, brüsszeli székhelyű civil szervezet elnöke.
Kailinak és társainak szerdán kellett megjelenniük egy előzetes bírósági tárgyaláson, meghallgatásukat azonban december 22-re halasztották. Az ügyben eljáró vizsgálóbíró döntése szerint addig vizsgálati fogságban kell maradniuk.
Arról, hogy egészen a per kezdetéig őrizetben maradnak-e, jövő heti meghallgatásukon döntenek. A vád ellenük: bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás és korrupció. Információk szerint Katar nagy összegű pénz- és áruajándékokkal próbálta befolyásolni az Európai Parlament politikai döntéseit.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Ügyészség főügyésze két görög európai parlamenti (EP) képviselő, a szocialista Eva Kaili és a néppárti Maria Szpiraki mentelmi jogának felfüggesztését kérte – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű ügyészsége csütörtökön.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1671192720
[modified] => 1671191784
)
[title] => Két görög európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Európai Ügyészség
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=65317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 65317
[uk] => 65420
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53092
[image] => Array
(
[id] => 53092
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[original_lng] => 367361
[original_w] => 1108
[original_h] => 739
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/eu-ep-europai-parlament.jpg
[width] => 1108
[height] => 739
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1671272936:2
[_thumbnail_id] => 53092
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1982
[_oembed_cfe977857e308e2ef7e5bf23e0b1b3ab] =>
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi, azzal vádolja Szlovéniát, hogy beavatkozik az EU igazságszolgáltatási rendszerébe azzal, hogy a szlovén kormány még mindig nem nevezte ki az uniós testületbe delegált ügyészeket.
Az Európai Ügyészség minden részes tagállama egy ügyészt jelölt a központi ügyészi testületbe, akinek a munkáját az adott országban további két ügyész segíti. Szlovénia az utóbbi két posztot még mindig nem töltötte be és sokan ezt egyértelműen politikai háttérrel magyarázzák. Egyszer ugyanis már lezajlott a kiválasztási folyamat, amelynek eredményeként meg is jelölték a két ügyészt, a kormány azonban egyszer csak érvénytelenné nyilvánította az egész eljárást. Az ügy miatt a szlovén igazságügyi miniszter le is mondott. Janez Jansa szlovén kormányfő – amely ország jelenleg az EU soros elnökségét is adja – már többször is megígérte, hogy az új ügyészeket nagyon gyorsan megválasztják, ez azonban még mindig nem történt meg.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága előtt Laura Codruta Kövesi, az uniós nyomozóhatóság elnöke azt mondta, hogy Szlovénia beavatkozik az EU igazságszolgáltatásának működésébe és így az eredeti célt, az Unió költségvetésének megvédését a csalástól és a korrupciótól, nem lehet teljesíteni.
Az a tény, hogy egy tagállam beavatkozik egy uniós igazságügyi intézmény megfelelő működésébe, nagyon veszélyes precedenst teremt – mondta Kövesi, aki azt is hozzátette, hogy ügyészek nélkül jelenleg szlovén ügyekkel nem foglalkozhatnak, vagyis a szervezet Szlovéniában nem létezik.
Az idén június óta működő Európai Ügyészségnek 22 tagja van. Magyarország, Lengyelország és Svédország úgy döntött, hogy nem csatlakozik, Dánia és Írország pedig uniós csatlakozásukkor jelezték, hogy kimaradnak az EU igazságügyi együttműködéséből.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Ügyészség vezetője, Laura Codruta Kövesi, azzal vádolja Szlovéniát, hogy beavatkozik az EU igazságszolgáltatási rendszerébe azzal, hogy a szlovén kormány még mindig nem nevezte ki az uniós testületbe delegált ügyészeket.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1633173420
[modified] => 1633129204
)
[title] => Az Európai Ügyészség vezetője bírálta a szlovén kormányt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31081&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31081
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 31082
[image] => Array
(
[id] => 31082
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi.jpg
[original_lng] => 70466
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/laura-codruta-kovesi.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1633118428:12
[_thumbnail_id] => 31082
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3437
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4c6a0061157ff554e9c57d5205a832ef] =>
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
I spoke with Slovenian Prime Minister Robert Golob and thanked him for actively supporting the Peace Formula, particularly for confirming his attendance at the Peace Summit in Switzerland.
We also discussed our ongoing defense cooperation. Our teams are finalizing their work on…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2024
"Vesela sem, da je @vladaRS naredila odločen in nepovraten korak v postopku priznanja Palestine. S tem Slovenija pošilja jasno sporočilo o nujnosti vzpostavitve miru na Bližnjem Vzhodu in rešitve dveh držav 🇮🇱🇵🇸. Resnično si želim, da bodo postopki čim prej dokončani."
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg, valamint egy LMBT-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt.
Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarország június 23-án „számos, korlátozó és diszkriminatív intézkedést előíró törvényt tett közzé”.
Emlékeztettek: az új törvény tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg a 18 éven aluliak számára.
A kötelezettségszegési eljárás megindításáról szóló döntés indoklásában az uniós bizottság mindenekelőtt leszögezte: a kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Ebben az esetben azonban Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével – írták.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a törvény számos uniós szabályt sért. Véleménye szerint Magyarország megsértette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvet az audiovizuális tartalmakra vonatkozó normák és a határon átnyúló audiovizuális médiaszolgáltatások vonatkozásában, mivel olyan indokolatlan korlátozásokat léptet életbe, melyek szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést valósítanak meg, továbbá aránytalanok.
Néhány vitatott rendelkezés sérti továbbá az e-kereskedelmi irányelvet, nevezetesen a származási ország elvét is, a törvény ugyanis tiltja az eltérő szexuális irányultságokat ábrázoló, kiskorúaknak szóló tartalmak megjelenítésére vonatkozó szolgáltatásnyújtást, még olyan esetekben is, ahol ez a szolgálatás más tagállamból származik. Magyarország továbbá nem indokolta meg a határokon átnyúló, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások korlátozását, illetve nem jelentette be előre az Európai Bizottságnak a vitatott rendelkezések egy részét, az erre irányuló, az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvben előírt kötelezettség ellenére.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megsértette a szolgáltatásnyújtás szabadságának és az áruk szabad mozgásának elveit, mivel elmulasztotta bizonyítani, hogy a korlátozások kellően indokoltak, megkülönböztetésmentesek és arányosak. A vitatott rendelkezések egy része sérti az általános adatvédelmi rendeletben és az alapjogi charta vonatkozó cikkében megállapított adatvédelemhez való jogot. Végezetül a bizottság úgy véli, hogy az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amint e jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti.
A másik ügyet érintően az Európai Bizottság arra emlékeztetett, hogy a magyar fogyasztóvédelmi hatóság január 19-én arra kötelezte egy LMBT-személyeket bemutató gyerekkönyv kiadóját, hogy felelősségkizáró nyilatkozat formájában tüntesse fel, hogy a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg.
Az uniós bizottság kijelentette: ilyen kötelezettség az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságához és a megkülönböztetésmentességhez való jog korlátozását jelenti, és sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet. Az Európai Bizottság ezért úgy döntött, felszólító levelet küld Magyarországnak, mert úgy véli, hogy a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérésre vonatkozó információ nyújtására vonatkozó kötelezettség előírásával Magyarország korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és a szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg. Magyarország ugyanis nem indokolta meg ezen alapvető jogok korlátozását, valamint azt sem, hogy az LMBT-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére vagy miért nem áll összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével.
Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld, illetve végső lépésként az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a közelmúltban elfogadott törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely "a születési ne...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1626370800
[modified] => 1626368589
)
[title] => Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen az LMBT-közösséghez tartozók alapvető jogainak megsértése miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=27208&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 27208
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 27209
[image] => Array
(
[id] => 27209
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq.jpg
[original_lng] => 190929
[original_w] => 983
[original_h] => 553
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/eu-lmbtq.jpg
[width] => 983
[height] => 553
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1626357789:10
[_thumbnail_id] => 27209
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2869
[_oembed_a2f9a6a05f288ec41ccb95cf18cc1d5b] =>
We raise this banner in honor of George Floyd, murdered one year ago today, in solidarity with people around the globe seeking a world without racial discrimination and a future with equal opportunity for all. #BlackLivesMatterpic.twitter.com/cVIkfH5Yra
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) May 25, 2021
On this first day of #Pride2021, @StateDept celebrates the contributions members of the #LGBTQI+ community make to our nation. We recognize that we must make progress and are committed to ending violence, discrimination, and stigma against LGBTQI+ persons worldwide. ?❤️?? pic.twitter.com/NeFz1DpJ80
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) June 1, 2021
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
A magyar kormány – az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve – úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem – közölte a magyar igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Varga Judit bejegyzése szerint ez szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára. A luxembourgi székhelyű testület kedden kezdte meg működését.
Az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása – írta. Ismertette: Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől. A közlemény szerint az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig „az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan”.
A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki úgy fogalmazott: „nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”
Varga Judit kiemelte: bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot. „Elmondható tehát, hogy Magyarország, mint mindig, most is partner, de továbbra is két lábbal a földön állunk és a józan észt követjük döntéseink során” – írta.
A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban – mint írta – nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszközei többi között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tette hozzá Varga Judit.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A magyar kormány - az Országgyűlés előzetes állásfoglalását követve - úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában és a megerősített együttműködésben sem - közölte a magyar igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1622637900
[modified] => 1622625823
)
[title] => Varga Judit: a magyar kormány nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, ez szuverenitási kérdés
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=24645&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 24645
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 24646
[image] => Array
(
[id] => 24646
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit.jpg
[original_lng] => 159781
[original_w] => 944
[original_h] => 531
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit.jpg
[width] => 944
[height] => 531
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit.jpg
[width] => 944
[height] => 531
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit.jpg
[width] => 944
[height] => 531
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/06/varga-judit.jpg
[width] => 944
[height] => 531
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1622615024:10
[_thumbnail_id] => 24646
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2509
[_oembed_04f390e490caad1fcf288bdec730c83b] =>
Milyen érdekes, hogy éppen George Orwell születésének 118. évfordulóján kell értesülnöm arról, hogy a Politico...
Az Európai Ügyészség (EPPO) a” legelső európai uniós eszköz”, amely megvédi a jogállamiságot az uniós tagállamokban – mondta Laura Condruta Kövesi európai főügyész abból az alkalomból, hogy a luxemburgi székhelyű testület kedden megkezdte működését.
Mint mondta, az EPPO létrejötte több évtizedes politikai tárgyalás eredménye, a testület sikere letéteményese lesz az uniós állampolgárok EU-ba vetett bizalmának. Hangsúlyozta: az ügyészség elsőleges célja hogy nyomozzon és vádat emeljen az uniós költségvetés ellen elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban. Kövesi szerint az ilyen jellegű bűntettek a leggyakoribbak az unióban, és „sajnálatos módon” sok esetben nem jelentik, alábecsülik, sőt tolerálják ezeket. Kiemelte, hogy a bűncselekményeket elkövetők akár erőszakhoz is folyamodnak, hogy elkerüljék a büntetést.
Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos beszédében kiemelte, hogy az EPPO létrejötte példátlan és rendkívüli Európa történetében, mivel az első nemzetek fölötti szervezet, amely az uniós adófizetők pénzét védi meg a visszaélésektől. Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: „az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben”. Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák. „Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban” – jelentette ki. Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez. „Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren” – tette hozzá.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val.
Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt.
A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.
Az ügyészség munkáját segíteni fogja Eurojust, a nemzeti hatóságok együttműködésének központja, továbbá az Europol, az unió bűnüldözési szervezete, illetve a csalás elleni EU-hivatal (OLAF).
Az Európai Ügyészség (EPPO) június 1-től megkezdi működését, feladata az lesz, hogy nyomozzon és vádat emeljen az európai uniós költségvetéssel szemben elkövetett csalásokkal és más, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel vagy a határokon átnyúló áfacsalásokkal kapcsolatban – jelentette be Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa a brüsszeli testület szerdai sajtótájékoztatóján.
Jourová elmondta: az EPPO az unió első olyan független szerve, amely garantálja az EU-adófizetők pénzének védelmét a csalással és korrupcióval szemben. Hozzátette: az ügyészség Laura Codruta Kövesi uniós főügyész erős vezetésével lecsaphat azokra a bűnözőkre, akik visszaélnek az uniós források felhasználásával. Mint mondta, az ügyészség szerepe most különösen fontos lesz abban, hogy a 750 milliárd eurós költségvetésű helyreállítási alap minden fillérje a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalást szolgálja. Működésének kezdeti szakaszában az EPPO erre a feladatra összpontosít.
A luxemburgi székhelyű Európai Ügyészség az EU független szervezete, amelyet többlépcsős folyamatban hoztak létre. Élére a korrupcióellenes román főügyészi tisztségből leváltott Laura Codruta Kövesit nevezték ki. Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország, Svédország eddig nem csatlakozott az ügyészség munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte.
A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.
