A két nagy párton kívül a 8 százalékos DK–MSZP–Párbeszéd és a 6 százalékos Mi Hazánk jutott be még Magyarországról az Európai Parlamentbe.
Az EP-választáson gyakorlatilag a kezdetektől (40 százalékos feldolgozottságnál közöltek először adatot, abban már számos nagyváros is szerepelt) kialakult a stabil sorrend: Fidesz 43, Tisza Párt 30,7 százalék, 8 százalék MSZP–DK–Párbeszéd, 6 százalék Mi Hazánk.
A négy bejutó párt mögött hosszan lemaradva, az 5 százalékos küszöbtől távol jött a Momentum, a Kutya Párt, Jobbik, LMP, MMM, 2RK és MeMo.
80 százalékos feldolgozottságnál aztán elkezdett minimálisan nőni a különbség, és a Fidesz–KDNP felment 44,15 százalékra, (ez 1 540 531 voksot jelent) a Tisza Párt pedig vissza esett 30,15 százalékra.
Szombaton számos európai uniós országban rendeznek európai parlamenti választásokat, amelyek csütörtökön indultak és vasárnap fejeződnek be.
Az első választást csütörtökön Hollandiában tartották, majd pénteken az Írországban élő uniós állampolgárok szavaztak.
Szombaton Lettországban, Máltán és Szlovákiában szavaznak. Csehországban, Olaszországban és Észtországban két napon keresztül szavaznak, Csehországban pénteken és szombaton, Olaszországban és Észtországban szombaton és vasárnap.
A legtöbb tagállamban, köztük Magyarországon vasárnap tartják a szavazást, és csak ezután hirdetik ki a választási eredményeket. Az EU 27 tagállamában mintegy 370 millióan adhatják le szavazatukat a rendelkezésre álló négy nap alatt.
Európának meg kell erősíteni védelmi erejét, de mindenekelőtt Ukrajna mellé kell állnia, mert Ukrajna háborúját a szabadságért vívja az elnyomás ellen, a demokráciáért küzd egy tekintélyelvű rendszerrel szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen Brüsszelben, az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó csúcsjelöltek vitáján csütörtökön.
Az Európai Parlamentben tartott vitán az Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az Európai Néppárt jelöltje azt mondta, erősíteni kell az uniós védelmi ipart, el kell érni, hogy az ipari megosztottság megszűnjön Európában a közös védelmi beruházások támogatása által.
A migráció kérdésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „nekünk kell tudnunk dönteni arról, hogy ki jöhet be Európába, nem pedig az embercsempészeknek”. Hozzátette: azokat, akik jogtalanul tartózkodnak az EU-ban, vissza kell küldeni hazájukba, mindazok számára pedig, akik legális módon kívánnak Európába jönni, biztonságos uniós beutazást kell biztosítani.
Kérdésre válaszolva kilátásba helyezte, hogy újabb mandátummal rendelkező uniós bizottsági elnökként akkor lenne hajlandó együttműködni az EP egyes képviselőivel, ha azok Európa-pártiak, „Putyin-ellenesek” és a jogállamiság mellett állnak.
„Elveket kell választani, amelyekhez ragaszkodunk” – húzta alá.
A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban kijelentette: mindent meg kell tenni a civilek védelméért Gázában, fegyverszünetre van szükség, a túszokat szabadon kell bocsátani, valamint elő kell mozdítani a kétállami megoldást, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttét.
Közölte, eszközök állnak az EU rendelkezésére, hogy döntéseit végrehajtsa és az uniós jogot betartassa.
Ilyenek a kötelezettségszegési eljárások, és a jogállamiság szavatolására létrehozott feltételességi mechanizmus – mondta Von der Leyen, majd hozzátette: az uniós bizottság olyan lépéseket vár Magyarországtól, amelyek helyreállítják a jogállamiságot az országban, ellenkező esetben az uniós források befagyasztva maradnak.
„Ha látjuk a pozitív változást, a pénzt felszabadítjuk”, ahogy azt az Európai Bizottság Lengyelország esetében is tette – mondta az Európai Néppárt csúcsjelöltje.
Nicolas Schmit, az Európai Szocialisták Pártja (PES) luxembourgi csúcsjelöltje beszédében hangsúlyoztatta: erősíteni kell a szegénység elleni harcot, és csökkenteni a szegények számát.
Az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosa kérdésre válaszolva kizárta, hogy a jövőben együttműködne az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve az Identitás és Demokrácia (ID) uniós parlamenti frakciókkal.
Azzal érvelt, hogy ezen politikai formációk tagjai a tagállamokban „álhírgyárakat működtetnek”, támadják a nők jogait és a szabad sajtót, ami – véleménye szerint – nem igazodik az alapvető uniós értékekhez. Az Európai Néppárttal szemben azt a kritikát fogalmazta meg, hogy nem írta alá a berlini nyilatkozatot, mely kizárja a szélsőjobboldallal való lepaktálást.
Schmit kiemelte, hogy a jogállamiság támogatása nélkül nem lehet sikeres uniót építeni. Azt mondta, Magyarországon a jogállamiság leépítése tapasztalható. Véleménye szerint szigorúbban kell fellépni azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. A bevándorlással kapcsolatban kijelentette: meg kell akadályozni a migránsokkal való rossz bánásmódot.
Terry Reintke, az Európai Zöldek csúcsjelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági fejlődés és a klímavédelem nem egymással ellentétes fogalmak.
A német politikus bírálta, hogy az Európai Unióban „még mindig túl sok nemzeti szintű projekt létezik”, amelyek helyett véleménye szerint uniós szintű együttműködésekre lenne szükség, egyebek mellett Ukrajna védelme érdekében.
Közölte, el kell venni a vétójogot az olyan politikusoktól, akik nem értenek egyet a többséggel, az Európai Tanácsban meg kell szüntetni az „egyhangúságot”. Reintke prioritásnak nevezte a szélsőjobboldali fenyegetés elhárítását. A bevándorlással kapcsolatban azt mondta, a migrációra szüksége van az elöregedő társadalmaknak, „a toxikus migrációellenes viták” pedig nem vezetnek eredményre.
Sandro Gozi, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) olasz politikusa az uniós bővítéssel kapcsolatban azt mondta, hozzáférhetővé kell tenni az uniós vívmányokat úgy Ukrajna, mint a nyugat-balkáni országok számára, a „kontinens egyesítéséhez” azonban – mint kiemelte – az EU-szabályok megreformálására van szükség.
Hozzátette: a bővítés során minden tagország és minden tagjelölt ország érdekét figyelembe kell venni. Kijelentette, harcolni szükséges a szélsőjobboldal ellen, az Európa-ellenes pártok politikusaival szemben, akik – szavai szerint – belülről akarják tönkre tenni az Európai Uniót.
Walter Baier, az Európai Baloldal osztrák csúcsjelöltje a vita során azt mondta, Európának politikai és szociális okokból is a béke, a stabilitás megteremtésére, valamint az ökológiai katasztrófa elkerülésére és a munkahelyek létrehozására kell összpontosítania.
Az EU-nak a „való élet kérdéseire” kell választ adnia, egyebek mellett törekednie a mindenki számára elérhető lakhatás biztosítására és a nemek közötti egyenlőségre.
Az osztrák politikus igazságtalannak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy alacsonyak a bérek és magasak a megélhetési költségek, valamint azt, hogy kiszolgáltatottak a munkavállalók. „Az emberek legyenek az első helyen, ne pedig a profit” – hangoztatta az az Európai Baloldal csúcsjelöltje.
Két pártcsoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID) nem állított jelöltet az Európai Bizottság elnöki posztjára.
[type] => post
[excerpt] => Európának meg kell erősíteni védelmi erejét, de mindenekelőtt Ukrajna mellé kell állnia, mert Ukrajna háborúját a szabadságért vívja az elnyomás ellen, a demokráciáért küzd egy tekintélyelvű rendszerrel szemben – jelentette ki Ursula von der Leyen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716551280
[modified] => 1716501332
)
[title] => Ursula von der Leyen erősítené Európa védelmi erejét, Nicolas Schmit a szegénység elleni harcra helyezné a hangsúlyt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=113924&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 113924
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 113925
[image] => Array
(
[id] => 113925
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen.png
[original_lng] => 523309
[original_w] => 1034
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen-300x143.png
[width] => 300
[height] => 143
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen-768x367.png
[width] => 768
[height] => 367
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen-1024x489.png
[width] => 1024
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen.png
[width] => 1034
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen.png
[width] => 1034
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/leyen.png
[width] => 1034
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1716490533:12
[_thumbnail_id] => 113925
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 657
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 451049
[1] => 308494
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csúcsjelöltek vitája
[1] => Európai Parlamenti választások
)
)
[3] => Array
(
[id] => 108679
[content] =>
A Fidesz országos elnöksége a KDNP-vel egyetértésben döntött a kormánypártok 2024-es európai parlamenti listájának javaslatáról, amelyet a Fidesz választmánya április 15-én fogadhat el – közölte Deutsch Tamás EP-listavezető.
Deutsch Tamás értékelése szerint az eddigi legkeményebb európai parlamenti ciklus elé néznek, minden korábbinál durvább támadásokkal szemben kell majd megvédeniük Magyarország szuverenitását.
A listavezető úgy fogalmazott: ehhez, a közös szabadságunkért folytatott küzdelemhez kellett megtalálni a győztes csapat-összeállítást, a régi és új harcosokat, hozzátéve, ha a listán szereplők felkészültsége alapján a megmérettetés pontozásos sportág lenne, már most nyernének.
Hangsúlyozta: a Fidesz–KDNP 2024-es európai parlamenti (EP) listája a polgári, nemzeti, kereszténydemokrata tábor erejét mutatja. A még erősebb és még hatékonyabb magyar nemzeti érdekképviseletet és a magyar szuverenitás megvédését még keményebb harcokban sikerre vivő csapat állt össze – jelentette ki.
Közölte: a Fidesz–KDNP 2024-es EP-listája továbbra is nemzeti lista, amelyen a vajdasági és kárpátaljai magyar nemzeti közösség új jelöltjei, Vicsek Annamária és Ferenc Viktória is szerepelnek. Hozzátette: mindennek a nyugat-balkáni uniós csatlakozási folyamat felgyorsítása szempontjából, illetve a tragikus orosz–ukrán háború mielőbbi befejezésével, a béke megteremtésével kapcsolatban még különösebb jelentősége van.
Jelezte: Bocskor Andrea és Deli Andor EP-képviselők továbbra is a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekében folytatják munkájukat.
Deutsch Tamás arra is kitért: Brüsszel méregzöld ideológiai nyomásgyakorlása ellen Nyugat-Európa-szerte fellázadtak a gazdák, a következő évek egyik legfontosabb kérdése a gazdatársadalom érdekeinek eredményes képviselete lesz. Ezért fontos – folytatta – hogy a magyar gazdák képviselete markánsan megjelenik a listán, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnökének személyében.
Elmondta: Orbán Viktor felkérésére Hidvéghi Balázs az európai parlamenti ciklus végeztével a magyar Országgyűlés tagjaként dolgozik majd, a néhány év megszakítással 2004 óta EP-képviselő Járóka Lívia pedig a jövőben az egyetemi-akadémiai életben folytatja szakmai pályafutását.
Hozzátette: Trócsányi László már korábban bejelentette, hogy nem indul újra a 2024-es európai parlamenti választásokon, mert a mandátuma lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként a magyar felsőoktatás sikeréért kíván dolgozni, míg Tóth Edina európai parlamenti tanácsadói és képviselői tapasztalatával környezetvédelmi szakemberként folytatja pályafutását.
A listavezető megtisztelőnek nevezte, hogy Szekeres Pál olimpiai bronzérmes vívó, háromszoros paralimpiai bajnok, paravívó világ- és Európa bajnok is tagja a csapatuknak. Hozzátette: Kósa Ádám jelenlegi EP-képviselő, a Siketek Nemzetközi Sportbizottságának elnökeként az egyik legfontosabb nemzetközi sportdiplomáciai tisztséget betöltő magyar sportvezetőként dolgozik a jövőben.
A Fidesz–KDNP listavezetője úgy összegzett: véleménye szerint ez a csapat alkalmas arra, hogy aktívan közreműködjön az EP-n belül remélt és várható jobboldali fordulatban.
Jelezte: az EP-lista elfogadásáról a Fidesz országos választmánya az április 15-i ülésén dönt.
Deutsch Tamás értékelése szerint hatalmas tétje van az európai parlamenti választásnak. „Ha meg akarjuk őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, Brüsszelben változás kell! Ahhoz, hogy a józan ész végre visszatérhessen az európai intézményekbe, a jobboldali-szuverenista európai erők áttörését kell elérnünk júniusban” – hangsúlyozta.
„Itt az ideje, hogy a brüsszeli bürokraták megértsék: mi nem kérünk a háborúból, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyermekeinket a genderaktivistáknak. Ebben a küzdelemben pedig a magyar polgárok csak a Fidesz–KDNP képviselőire számíthatnak” – hangoztatta.
Kiemelte azt is: júniusban vissza nem térő esélye van az európai jobboldalnak, a szuverenista erőknek az Európai Parlament akár legnagyobb frakciójának a létrehozatalára is. „Mi ennek a széles körű jobboldali-szuverenista együttműködésnek a részesei leszünk” – mondta Deutsch Tamás.
A Lettország fejlődéséért (Latvijas attistibai, LA) nevű lett liberális párt ukrán jelöltet indít a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon.
Ezt maga a listavezető Ivanna Volocsij jelentette be hétfőn Rigában. „Elérkezett az ideje, hogy igazi ukrán hang szólaljon fel az Európai Parlamentben” – hangoztatta.
Az LA volt kormánypárt ugyanakkor jelenleg sem az EP-ben, sem a lett parlamentben nem rendelkezik képviselettel.
Volocsij saját közlése szerint a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszkből származik, és az utóbbi 15 évben Brüsszelben dolgozott különböző uniós intézményeknél.
„Együtt tudunk dolgozni, hogy gyermekeinknek békés és sikeres jövőt biztosíthassunk” – jelentette ki Volocsij, akinek pártja „Biztonságos Lettország. Szabad Ukrajna. Egységes Európa” szlogennel kampányol.
„Itt az ideje, hogy Ukrajna az európai család része legyen, amelyhez mindig is hozzátartozott spirituális és történelmi értelemben is” – tette hozzá.
Tavaly decemberben az EU Ukrajna hivatalos csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről döntött. Lettország a kijevi vezetés eltökélt támogatói közé tartozik.
Miközben Európa a közelgő júniusi parlamenti választásokra készül, a Politico által megszerzett belső felülvizsgálatból kiderül, hogy az Európai Parlament kiberbiztonsági infrastruktúrája „még nem felel meg az iparági szabványoknak”, és nem biztosít védelmet az idegen államok által bevetett hackerek és más fenyegető csoportok jelentette fenyegetettségnek.
A jelentést, amelyet az EP saját informatikai osztálya, a DG ITEC készített az Európai Parlament (MEP) egy képviselőicsoportjának. Jövőre súlyos politikai válság lehet a választásokból, főként ha Oroszország is támadást indít.
A jelentés szerint így kihívásokkal teli lesz az elkövetkező féléves időszak, rámutatva, hogy az uniós intézmények elleni kibertámadások száma egyre nő. A Parlament kiberbiztonsági előkészületeiben részt vevő szakértők és választott képviselők aggódnak, hogy az intézmény kibervédelme gyenge, és hackerek bármikor behatolhatnak a rendszerbe.
A jelentés több, kibertámadásokkal szemben sebezhető területet azonosít, köztük a közvélemény dezinformációs kampányok révén történő befolyásolását, a szavazórendszerek elleni hackertámadásokat, az uniós és nemzeti szintű főbb politikai viták célba vételét, valamint magát a választási éjszakai folyamatot.
Az incidensek azt mutatják, hogy külföldi államok, különösen Oroszország, fokozott erőfeszítéseket tesznek az európai politika megzavarására. Tavaly a Parlament honlapját „kifinomult” kibertámadás érte, néhány perccel azután, hogy a képviselők megszavazták, hogy Oroszországot a terrorizmus állami támogatójának nyilvánítsák.
A jelentésben kiemelt egyik elsődleges kihívás a Parlamenten belüli decentralizált kiberbiztonsági struktúrák. Az egyes képviselőcsoportok elszigetelt egységként működnek, saját IT-infrastruktúrájukat használják, eltérő védettségi megoldásokkal.
Mivel Európa egyre nagyobb kiberfenyegetettséggel néz szembe, a jelentés hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak sürgősen meg kell erősítenie a biztonsági intézkedéseit a közelgő parlamenti választások integritásának védelme érdekében.
