Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén kedden kézfeltartással tartott szavazáson támogatta azt a kérelmet, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az Ukrajnának nyújtani tervezett – az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonra építő – jóvátételi hitelről szóló jogszabálytervezetet – írja az MTI.
A javaslat szerint az Európai Unió jóvátételi hitelt nyújtana Ukrajna számára, és ezt az Európai Bizottság az orosz állami pénzeszközöknek az uniós szankciók által befagyasztott, majd határozatlan ideig tartó lefoglalásából származó nyereség és készpénzállomány terhére felvett hitellel támogatná.
Elfogadása esetén a hitelprogramból támogatnák Ukrajna pénzügyi szükségleteit és állami költségvetését, a katonai képességeket, valamint az ország védelmi iparát és integrációját az európai védelmi ipari bázisba. A javasolt hitel az úgynevezett Ukrajna Kerethez és az Ukrajna Hitel Együttműködési Mechanizmushoz kapcsolódik.
Tájékoztattak, hogy a jogi folyamat felgyorsításáról kedden meghozott döntést követően az európai parlamenti képviselők a következő plenáris ülésen, 2026. január 19. és 22. között fogadják el az EP álláspontját, a tagállamok kormányaival folytatott tárgyalásokat megelőzően.
Az európai parlamenti támogatást követően a javaslatot még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk az Európai Unió Tanácsában. A tagországok állam-, illetve kormányfői várhatóan csütörtöki brüsszeli találkozójukon próbálnak megállapodni a további lépésekről.
Az Európai Parlament szerint az Egyesült Államok béketerve, amelyet az EU bevonása nélkül dolgoztak ki, „aláássa az európai érdekeket a biztonsági architektúrában”.
A képviselők arra szólították fel az Európai Uniót, hogy vállalja a vezető szerepet a jövőbeli ukrajnai békeszerződés kialakításában, biztosítva hosszú távú biztonsági garanciákat, az orosz befagyasztott vagyonokon alapuló jóvátételi mechanizmust, valamint az ukrán szuverenitás és területi integritás teljes tiszteletben tartását.
A parlamenti rezolúció hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak nagyobb felelősséget kell vállalniuk Európa biztonságáért, hosszú távú katonai, pénzügyi és politikai támogatást nyújtva Ukrajnának, és erősítve az ország védelmi képességeit.
„Semmi, ami Ukrajnát érinti, nem dönthető el Ukrajna nélkül, és semmi, ami Európát érinti, nem dönthető el Európa nélkül” – szögezik le a képviselők.
A dokumentum szerint bármely békeszerződésnek garantálnia kell Ukrajna szuverenitását és területi épségét, biztosítania kell az ország védekezési jogának korlátozás nélküli gyakorlását.
A rezolúció előírja, hogy a békeszerződés tartalmazza az Oroszországi Föderáció kötelezettségvállalását Ukrajna teljes anyagi és nem anyagi kárainak megtérítésére az agresszió és a háborús bűncselekmények miatt.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament szerint az Egyesült Államok béketerve, amelyet az EU bevonása nélkül dolgoztak ki, „aláássa az európai érdekeket a biztonsági architektúrában”.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1764406260
[modified] => 1764364758
)
[title] => Az EP az EU-tól várja a vezető szerepet az ukrajnai békefolyamatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170415&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 170415
[uk] => 170277
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 170278
[image] => Array
(
[id] => 170278
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936.jpg
[original_lng] => 112179
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/4370936.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764357558:5
[_thumbnail_id] => 170278
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1106
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 540182229001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 154
[2] => 92079
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => Európai Unió
[2] => orosz–ukrán háború
)
)
[2] => Array
(
[id] => 170151
[content] =>
Pászka Zoltán, Rácz Attila, Leco Zsolt… csak néhány név a magyar származású elesettek közül, akik ma már sírhalmok alatt nyugszanak. Kárpátaljai magyarok, ugyanúgy, mint én – idézte fel Ferenc Viktória Európai Parlamenti képviselő a parlament szerdai vitájában.
Ferenc Viktória emlékeztetett rá, hogy rengeteg kárpátaljai magyar is elhunyt az orosz–ukrán háborúban, és felidézte Fabien Mandon, a francia vezérkari főnök szavait, aki nemrég arról beszélt, hogy a franciáknak el kell fogadniuk, hogy a közelgő háborúban elveszíthetik a fiaikat.
Beszédében neki címezve mondta, hogy a kárpátaljai magyarok szülei „elmondhatnák a nyugat vezérkar főnökeinek, hogyan lehet felkészülni a gyermekeink elvesztésére egy háborúban. Elárulhatom, hogy sehogy!”
De arra is kitért, hogy a „kényelmes európai parlamenti páholyokból” nem lehet hitelesen üzenni a háborúban családtagjaikat elveszítő embereknek, hogy az asztalon levő béketerv hogy „nem elég jó.”
Ferenc Viktória arra is ráirányította a figyelmet, az hogy az EU pénzt és fegyvereket ad a folytatáshoz, cserébe a helyieknek kell biztosítani az emberanyagot, cinikus és embertelen hozzáállás. Valószínűleg soha nem néztek a sok szenvedést átélt emberek szemébe, és nem kérdezték meg tőlük, hogy mit szeretnének: békét vagy háborút?
Ukrajnában most van esély a békére, és ezt az esély meg kell ragadni – zárta gondolatait a képviselő.
A november 26-i strasbourgi plenáris viták eredményeit követően az Európai Parlament állásfoglalást készít „Az EU álláspontja az ukrajnai béketervről” címmel. A szavazásra november 27-én, csütörtökön kerül sor, számolt beaz Európai Parlament sajtószolgálata.
Az európai parlamenti képviselők kialakítják saját álláspontjukat a megvitatott ukrajnai béketervet illetően
„Az Európai Parlament november 24-én, hétfőn este hozta meg a döntést, hogy az ukrajnai béketervről szóló viták alapján állásfoglalást kell előkészíteni” – jelentette a sajtószolgálat.
Az állásfoglalás szövegét várhatóan szerda estére véglegesítik, a szavazásra pedig november 27-én, csütörtökön 13:00 és 15:00 óra között (kijevi idő szerint 14:00–16:00 óra között) kerül sor.
Michael Haller, az Európai Parlament képviselője jelentésében egyértelművé tette, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai valószínűleg nem kezdődnek meg a magyarországi választások előtt, mert „Orbán Viktor nem fogja meggondolni magát” – számolt be a Jevropejszka Pravda, Haller interjúját publikálva.
Haller egyetértett azzal, hogy a csatlakozási tárgyalások gyakorlatilag befagytak, hacsak az EU nem talál más utat, vagy Orbán Viktor nem változtatja meg a véleményét. Azt azonban hozzátette, hogy „ő nem fogja meggondolni magát”.
„Áprilisban megkezdődnek a tárgyalások, így vagy úgy. Orbán vagy „befejezi”, vagy új indokokat fog találni, hogy miért kellene véget vetnie ennek a blokádnak” – mondta az európai parlamenti képviselő.
„És akkor minden a kezetekben lesz. És ne felejtsétek el, hogy a törvények elfogadása a Legfelső Tanácsban fontos, de a gyakorlati megvalósítás, az uniós szabályok végrehajtása döntő fontosságú” – tette hozzá.
Közben elmondása szerinte Ukrajna tárgyalhat más, a tagság felé vezető úton előrébb haladó tagjelölt országokkal.
„Több tagjelölt országunk már tárgyalásokat folytat – beszéljenek velük. Kérdezzük meg Horvátországot, az EU-hoz utolsóként csatlakozott országot, hogy milyen volt, amikor megkezdte a tárgyalásokat. Az átvilágítási folyamatnak köszönhetően tudjuk, hol teljesítünk jól, és hol vannak hiányosságaink. Ez lehetővé teszi, hogy még a formaságok lebonyolítása előtt cselekedjünk” – mondta Haller.
[type] => post
[excerpt] => Michael Haller, az Európai Parlament képviselője jelentésében egyértelművé tette, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai valószínűleg nem kezdődnek meg a magyarországi választások előtt, mert „Orbán Viktor nem fogja meggondolni magát”.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760800020
[modified] => 1760772451
)
[title] => Az Európai Parlament azt feltételezi, hogy Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásai áprilisig nem kezdődnek meg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=166031&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 166031
[uk] => 165929
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165930
[image] => Array
(
[id] => 165930
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298.webp
[original_lng] => 37842
[original_w] => 1200
[original_h] => 685
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298-300x171.webp
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298-768x438.webp
[width] => 768
[height] => 438
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298-1024x585.webp
[width] => 1024
[height] => 585
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298.webp
[width] => 1200
[height] => 685
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298.webp
[width] => 1200
[height] => 685
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/articleimage-38298.webp
[width] => 1200
[height] => 685
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760761653:12
[_thumbnail_id] => 165930
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1428
[_algolia_sync] => 503376772000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 117237
[1] => 238
[2] => 1276191
)
[tags_name] => Array
(
[0] => csatlakozási tárgyalások
[1] => Európai Parlament
[2] => Michael Haller
)
)
[5] => Array
(
[id] => 165170
[content] =>
Elutasította az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott mindkét bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament (EP) csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén előbb a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakciója által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány ügyében, majd az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról szavazott.
Mindkét, az uniós bizottság elnökének távozását sürgető kezdeményezést elutasította az EP.
Az első esetben – amelynél a jobboldali Patrióták Európért frakció kezdeményezte Von der Leyen elmozdítását – 179 igen és 378 szavazat érkezett, 37 képviselő pedig tartózkodott. A második esetben – ennél az Európai Baloldal frakciója volt a kezdeményező – 133 igen és 383 nem szavazat érkezett, miközben 78-an tartózkodtak – írta az Euractiv brüsszeli híroldal.
Várható volt
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel azt írta az indítványról: „A keddi mentelmi szavazás után ma újra beindul a brüsszeli mosoda. Akit ma tisztára kell mosni, az nem más, mint maga az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen”.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a jelen lévő képviselők szavazatainak kétharmadára, továbbá az összes EP-képviselő abszolút többségének támogatására lett volna szükség.
Az utóbbi legalább 361 igen voksot jelent a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben: ennél kevesebb vokssal semekkora részvétel mellett nem lehet megbuktatni az Európai Bizottság vezetőjét. A szerdai szavazásokon azonban mindkét esetben 594 képviselő vett részt, ami (a kétharmados szabály miatt) azt jelenti, hogy 396 igennel lehetett volna elfogadni az indítványt.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport korábban az uniós bizottság számos területet érintő „romboló politikáját”, valamint elhibázott döntéseit bírálta azt hangoztatva, hogy Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal.
Véleményük szerint az Európai Unió vezetőjének döntései nem szolgálják az európaiak érdekeit, amik miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése folyamatosan csökken.
Az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent – tették hozzá. Kifogásolták továbbá, hogy a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát.
Az Európai Baloldal mindeközben egyebek mellett azért nyújtotta be az indítványt, mert képviselőik véleménye szerint az uniós bizottság több megállapodás esetében átlépte a hatásköreit és mandátumát, valamint felrótták az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát is.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
Az európai intézmények történetében ez volt a második bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben, ugyanis júliusban is szavazott már egy hasonló indítványról a parlament: akkor 175 igen és 360 vokssal, illetve 18 tartózkodással bukott el a kezdeményezés. Akkor a Pfizer-gate ügy miatt kezdeményezték a bizottság elnökének leváltását.
Lukas Sieper független német európai parlamenti képviselő véletlenül egy olyan szudáni félkatonai csoport, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) tagjait hívta meg az Európai Parlamentbe egy konferenciára, amelyet tömeges nemi erőszakkal, emberek élve eltemetésével és összességében több ezer civil meggyilkolásával vádolnak.
„Ez egy olyan helyzet, amelyből tanulni kell” – ismerte el a független európai törvényhozó, aki a szudáni polgárháborúban harcoló és nemzetközi szankciókkal szembenéző RSF két tagját kérte arra, hogy szólaljanak fel Brüsszelben egy rendezvényen, amelyben a szudáni „tartós béke” lehetőségeit vitatták volna meg.
Lukas Sieper – aki a Politico című lap szerint gyakran a balközép és liberális vonalak mentén szavaz független képviselőként – egy brit székhelyű kutatóintézeten keresztül szervezete meg a rendezvényt, és állítása szerint nem tudta, hogy a két férfi kapcsolatban áll az RSF-fel. Az e hét szerdára tervezett brüsszeli találkozót csak kedden mondták le, miután két másik törvényhozó és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke felhívta Sieper figyelmét a két férfi hátterére.
„Európai parlamenti képviselőként, fiatal törvényhozóként ez egy olyan helyzet, amelyből tanulni lehet. Ez rámutat arra, hogy mindig kétszer is ellenőrizni kell az információkat, még akkor is, ha olyan emberekkel dolgozol együtt, akikkel korábbi események során már kiépítettél egy bizalmi kapcsolatot” – nyilatkozta a Politicónak a 28 éves Sieper, aki tavaly került be az EP-be. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy az RSF emberei szándékosan választottak ki, mert fiatal vagyok, tapasztalatlan vagyok, független képviselő vagyok, így az emberek tudják, hogy nincs mögöttem nagy csoport” – tette hozzá.
Népirtók próbálnak befolyást szerezni az EP-ben
A lap megjegyezte: az eset újra felveti a kérdést, hogy miként lehet személyesen eljutni az európai parlamenti képviselőkh9z. Bár ezúttal az eseményt az utolsó pillanatban leállították – és semmi nem utal arra, hogy a meghívásuk nem csak hiba lett volna Sieper részéről –, az elmúlt években számos lobbiügyi botrány történt az EP-ben, többek között a katari és marokkói kormányok képviselőinek, valamint a kínai Huawei technológiai vállalatnak a törvénytelen befolyásgyakorlásával kapcsolatos vádak.
Gamaal El Attar, a belgiumi székhelyű emberi jogi szervezet, az International Federation for Rights and Development (IFRD) ügyvezető igazgatója szerint az EU 2023-ban bevezetett szankciói az RSF-fel szemben aktívabbá tették őket Brüsszelben. „Ez arra ösztönözte a milíciákat, hogy megpróbáljanak visszatérni az Európai Parlamentbe, hogy ellensúlyozzák munkánkat” – mondta. Közlése szerint ők voltak az a szervezet, amely figyelmeztette a két európai parlamenti képviselőt a mostani esetre, akik aztán szóltak erről Siepernek. A képviselőtársak „nagyon kedvesen léptek kapcsolatba Sieperrel, mert kissé kényes dolog megmondani valakinek, hogy két milicistát hívott meg” – mondta El Attar.
Mindeközben a szudáni kormány egy, a Politico által is megtekintett, Roberta Metsolának címzett levélben szintén követelte a rendezvény lemondását, valamint körülbelül 50 fő – a Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban élő szudáni diaszpóra tagjai – utaztak Brüsszelbe, hogy tiltakozzanak az esemény ellen.
A demonstrálók „Az RSF és az Egyesült Arab Emírségek megölte a családomat” és „nem a milícia legitimálására” feliratú táblákat tartva álltak a Parlamenttől néhány méterre lévő Jean Rey téren.
Sieper bocsánatot kért, és elmondta: ő is részt vett a tünetésen azért, hogy „magyarázatot adjon” és „megmutassa a világnak, de különösen a szudáni népnek és azoknak, akiket az RSF cselekményei megkárosítottak, hogy ez nem olyan dolog, aminek teret akarunk adni”. „Köszönöm mindazoknak, akik ma részt vesznek ezen a tüntetésen. Bebizonyítják, hogy a civil társadalom működik. Bebizonyítják, hogy a demokratikusan megválasztott politikusok, mint én, felelősségre vonhatók tetteikért” – mondta az eseményen, amit az összegyűltek tapssal és éljenzéssel háláltak meg.
Az RSF jelenleg is heves harcban áll a szudáni hadsereggel, amelyet Abdel Fattah al-Burhan tábornok, az ország de facto uralkodója vezet. A konfliktus több mint 150 000 ember halálát okozta, további 12 millióan kénytelenek voltak elmenekülni otthonaikból.
A Human Rights Watch nevű szervezet tavaly kijelentette, hogy az RSF támadásai etnikai tisztogatásnak és lehetséges népirtásnak minősülhetnek.
Az ENSZ a világ legnagyobb humanitárius válságaként jellemezte a szudáni helyzetet.
[type] => post
[excerpt] => Lukas Sieper független német európai parlamenti képviselő véletlenül egy olyan szudáni félkatonai csoport, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) tagjait hívta meg az Európai Parlamentbe egy konferenciára, amelyet tömeges nemi erőszakkal, emberek él...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758906900
[modified] => 1758846295
)
[title] => Véletlenül egy népirtásért felelős fegyveres csoport tagjait hívta meg meg az Európai Parlamentbe egy képviselő, hogy a békéről beszéljenek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163965&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163965
[uk] => 164142
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163966
[image] => Array
(
[id] => 163966
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[original_lng] => 13519
[original_w] => 426
[original_h] => 240
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1758970498:3
[_thumbnail_id] => 163966
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2385
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 458102131000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43503
[1] => 712926
[2] => 238
[3] => 1265023
[4] => 1265024
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béke
[1] => előadás
[2] => Európai Parlament
[3] => Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF)
[4] => Lukas Sieper
)
)
[7] => Array
(
[id] => 163104
[content] =>
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerda reggel Kijevbe érkezett, a tervek szerint felszólalni a Legfelsső Tanácsban – számolt be az rbc.ua hírportál Metsola X közösségi oldalon megjelent bejegyzésére és Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint ma reggel 8:40 órakor az Európai Parlament elnöke közzétett egy fotót magáról az X közösségi oldalon, amelyen egy vonat látható a háttérben, és ezt írta: „Következő megálló: Kijev.”
Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő szintén a Telegramon számolt be Metsola ukrán fővárosba érkezéséről, és hozzátette, hogy a tisztviselő várhatóan fel fog szólalni a Legfelső Tanácsban.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke megérkezett Kijevbe. Beszédet tervez a Legfelső Tanácsban
– írta.
A Szuszpilne diplomáciai körökben lévő saját forrásai is megerősítették az információt, miszerint Roberta Metsola már Ukrajnában, Kijevben tartózkodik.
Az Európai Parlamentben folytatódó vita középpontjába a béke került, amelyet az európai emberek egyre sürgetőbben követelnek. Ferenc Viktória a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője kiemelte, hogy Ukrajna lakosai is békére vágynak, miközben a kárpátaljai magyarokat diszkrimináció és jogkorlátozás sújtja.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy „az Európában és az Ukrajnában élő emberek is békét szeretnének, túl régóta szenvednek már és nemcsak szenvednek, hanem meg is halnak a harctéren vagy már a besorozások során átélt embertelen bánásmód következtében”. Szavai szerint a kárpátaljai magyarokat nemcsak a háború borzalmai sújtják, hanem alapvető jogaik korlátozása is, írja az Origo.
A képviselő kiemelte, hogy Kárpátalján újra felbukkantak a magyarellenes, megfélemlítő feliratok, a határátkelésnél pedig diszkriminációval kell szembenézniük a magyar közösség tagjainak.
S mindez egy unióban törekvő országban történik – figyelmeztetett Ferenc Viktória. Bírálta azt a jelentést is, amely szerinte elfogultan méltatja Ukrajna kisebbségekkel kapcsolatos látszatintézkedéseit, miközben Magyarországot arra szólítja fel, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió koppenhágai kritériumait. A képviselő hozzátette: Magyarország tiszteletben tartja az EU csatlakozási feltételeit, védi a nemzeti kisebbségek jogait, és a békét szorgalmazza.
Az Európai Parlament szeptember 8-11. közötti strasbourgi ülésszakon az EP-képviselők megvitatják Ukrajna biztonsági garanciáinak előkészítését, jóváhagynak egy állásfoglalást, amely értékeli Ukrajna által az Európai Unióhoz vezető útján végrehajtott reformokat, és meghallgatják Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyitóbeszédét.
Az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán Ukrajna biztonsági garanciáit és az ország EU-hoz vezető útját vitatják meg.
Kedden, szeptember 9-én, kijevi idő szerint 10:00 órakor kezdődött el a vita Kaia Kallasszal, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével Ukrajna biztonsági garanciáiról.
Ezt követően az európai parlamenti képviselők a reformokról és Ukrajna uniós tagság felé tett előrehaladásáról tárgyaltak: az erre vonatkozó állásfoglalásról ugyanazon a napon 13:30 és 14:30 között szavaznak kijevi idő szerint.
13:00 órakor Maia Sandu moldovai elnöknek kellett felszólalnia az Európai Parlamentben, majd körülbelül 19:00 órakor az európai parlamenti képviselők Moldova ellenállásának megerősítését vitatják meg az orosz hibrid támadásokkal szemben.
Szerdán, szeptember 10-én, kijevi idő szerint 10:00 órakor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben „Az Unió helyzete” (State of the Union) című programbeszéddel fog felszólalni.
„Ez egy mérföldkőnek számító esemény az európai demokrácia számára, amelynek során az Európai Bizottság elnöke bemutatja a jelenlegi helyzetet, a mandátuma alatt elért eredményeket, és ami a legfontosabb és mindannyiuk számára a legérdekesebb – bejelenti az elkövetkező évekre vonatkozó új célokat és politikákat” – mondta az Európai Bizottság helyettes szóvivője, Olof Hill. Kifejtette, hogy a beszéd után von der Leyen az Európai Parlament képviselőivel megvitatja az Európai Unió főbb témáit.
