Az EU 2400 magánszemélyt, céget és szervezetet szankcionált az orosz–ukrán háború kirobbanása óta. Az uniónak félévente kell a szankciókat megújítania, amihez a blokk mind a 27 tagállamának a támogatására szükség van.
Az Európai Unió tagállamai megállapodtak, hogy fél évvel meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat. A megállapodás értelmében Mihail Degtyarev orosz sportminisztert, Vjacseszlav Mose Kantor orosz–izraeli üzletembert és Gulbahor Iszmailovát, aki Aliser Uszmanov orosz–üzbég üzletember nővére levettek a listáról.
A Bloomberg szerint Vlagyimir Raszevszkij szintén lekerült a feketelistáról, mivel az orosz üzletember sikeresen megtámadta a szankciókat az Európai Bíróságon. További három személy elhunyt, ellenük értelmetlen lett volna érvényben hagyni a büntetőintézkedéseket.
Az Európai Parlament március 12-én, szerdán állásfoglalást fogadott el Ukrajna védelmének támogatásáról. A dokumentum kimondja, hogy az EU Ukrajna legfőbb stratégiai szövetségese, és segítenie kell Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, számolt be az Európai Parlament sajtószolgálata.
A európai parlamenti képviselők támogatják a 30 napos ukrajnai tűzszünetre vonatkozó javaslatot, valamint elvárják, hogy Oroszország is hozzájárul, és leállítja Ukrajna polgári lakossága, infrastruktúrája és területe elleni támadásokat.
„Miután az Egyesült Államok álláspontja nyilvánvalóan eltolódott az orosz agresszív háború irányába, „amely magában foglalta Ukrajna nyílt hibáztatását is a háborúért”, jelenleg az EU és tagállamai Ukrajna fő stratégiai szövetségesei, és meg kell őrizniük legnagyobb adományozói szerepüket” – áll a közleményben.
Ezen túlmenően az Európai Parlament úgy véli, hogy az EU-nak megbízható biztonsági garanciákon kell dolgoznia Ukrajna számára, amelynek lehetőséget biztosítani arra, hogy elutasítsa az ország biztonságát gyengítő elhamarkodott megállapodásokat. Emellett az európai parlament hatékonyabb szankciók bevezetését szorgalmazta Oroszországgal szemben.
„Az Európai Parlament képviselői elleneznek minden olyan kísérletet, amely az ukrán vezetés megzsarolására irányul, hogy elősegítse az úgynevezett békemegállapodást”, áll a közleményben.
Az állásfoglalás egyben leszögezi, hogy az európai biztonságról szóló tárgyalások nem jöhetnek létre az EU jelenléte nélkül. Emellett a képviselők támogatták a „készségesek koalíciójának” létrehozását. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van. Az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását sürgette.
A dokumentum említést tesz Ukrajna háború utáni újjáépítésének előkészületeiről új forrásokból. A képviselők megjegyezték, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnának okozott óriási károkat.
„Az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz szuverén vagyont el kell kobozni, és Ukrajna védelmére és újjáépítésére kell felhasználni”, áll a közleményben.
Az európai védelemről és Ukrajna jövőjéről vitáztak az Európai Parlamentben az EP-képviselők, és felszólalt Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök is. A legtöbb pártcsalád támogatja a bizottság tervét Európa felfegyverzésével kapcsolatban, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok, Ukrajna, valamint a diplomácia kapcsán kemény ellentétek alakultak ki a képviselőcsoportok között.
A múlt heti rendkívüli, majd a jövő heti EU-csúcsokról, de leginkább előbbi főtémájáról, az európai biztonságpolitikáról rendeztek vitát az Európai Parlamentben március 11-én, Strasbourgban.
A múlt heti rendkívüli EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői többek között elfogadták az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a tagállamok felfegyverkezését célzó, ReArm Europe-ra keresztelt javaslatát, ami az EB-elnök számítása szerint akár 800 milliárd euróval segíthetné a tagállamok fegyver- és lőszerbeszerzéseit – ezek egy részét közös hitelből, tagállami hozzájárulásokból és magántőke bevonásával fedeznék –, valamint az Európai Bizottság eltekint a túlzottdeficit-eljárás elindításától, amennyiben egy tagállam a megnövelt védelmi kiadásai miatt költségvetési hiánya nagyobb lenne az éves GDP-jének 3 százalékánál, vagy haladná meg az államadóssága a GDP 60 százalékát.
Nyitóbeszédében Ursula von der Leyen hangsúlyozta, Európa mindig is a válságokból épült újra és vált erősebbé. A múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, nagymértékű volt a konszenzus az Európai Tanácsban, ami néhány héttel ezelőtt szerinte elképzelhetetlen volt.
Kifejtette, hogy az európai biztonsági helyzet megváltozott, hiszen a hidegháború után többen azt hitték, hogy Oroszországot is be lehet építeni az európai biztonsági rendszerbe, valamint hogy az Egyesült Államok mindig megvédi Európát – Von der Leyen szerint ez lehet az oka, hogy a Szovjetunió bukása után az európai országok nem foglalkoztak annyit a védelemmel, és a védelmi kiadásaikat megfelezték.
Az idők azonban megváltoztak. Európának saját védelmére kell fókuszálnia, és nem a jövőben, hanem mától kezdve – fogalmazott az Európai Bizottság elnöke, majd kifejtette a múlt héten bemutatott ReArm Europe tervének legfőbb pontjait – az Európai Bizottság javaslatáról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk.
Ursula von der Leyen szerint 800 milliárd eurót lehetne mozgósítani egy biztonságosabb és ellenállóbb Európáért.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa felszólalásában arról beszélt, hogy az Európai Unió nagyon fontos keresztúthoz érkezett, és fontos döntéseket kell hozniuk a tagállamoknak, mivel a nemzetközi szerződéseken alapuló világrend veszélybe került.
Costa a múlt heti rendkívüli EU-csúcsról elmondta, hogy gyors és ambiciózus döntéseket hoztak Ukrajna és az európai védelem kapcsán.
Pénzünket és erőfeszítéseinket oda kell csoportosítani, ahol erre szükség van – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, aki emlékeztetett, hogy a tagállamok Oroszország ukrajnai inváziója óta 30 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat, a NATO-tagállamok pedig az éves GDP-jük két százalékát fordították fegyverkezésre.
Ugyanakkor ennél többet kell költeni, a rendkívüli Európai Tanács-ülésen pedig kijelölték a prioritásokat is.
Ez nemcsak Európának, hanem Ukrajnának is fontos. Ukrajna biztonsága Európa biztonsága is – jelentette ki Costa, aki hangsúlyozta, Európa mellett Ukrajna kapacitásait is növelni kell, egy erősebb Európa építése kéz a kézben jár ezzel. Felszólalását azzal zárta, hogy partnereiktől pozitív visszajelzést kaptak a csúcson hozott döntésekről, és felszólította a tagállamokat, hogy ezt a lendületet meg kell tartaniuk a jövő heti EU-csúcsra is, ahol a még hiányzó döntéseket kell meghozniuk.
Daniel Freund, Európai Parlamenti képviselő az X-en kritizálta Marco Rubio diplomáciai döntését és az EU-s kapcsolatok kezelését.
Daniel Freund német zöld EP-képviselő az X-en reagált arra, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter Washingtonban fogadta Szijjártó Pétert, míg a szintén az amerikai fővárosban tartózkodó Kaja Kallast, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét nem.
A közösségi oldalán „amerikai prioritás” jelzővel osztotta meg az ezzel kapcsolatos fotókat.
Freund szerint ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok bizonyos európai politikai erőket előnyben részesít másokkal szemben, ami gyengíti az EU egységét és szerepét a nemzetközi politikában. A képviselő általánosságban is bírálta Donald Trump vezetését, mert úgy látja, hogy az USA egyre inkább elfordul a demokratikus értékektől és az Európával való szorosabb együttműködéstől.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Az Európai Unió továbbra is növeli az Ukrajnának nyújtott támogatását, Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának – jelentette ki szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A jelentés szerint Metsola kijelentette, hogy Európa kész megadni Ukrajnának a szükséges biztonsági garanciákat, még akkor is, ha az Egyesült Államok nem teszi meg ugyanezt. Hangsúlyozta, hogy az EU már 48,5 milliárd eurónyi katonai támogatást mozgósított, és továbbra is erősíti Ukrajna védelmi képességeit.
Az Európai Parlament elnöke elmondta: kiemelt prioritás az EU védelmi képességeinek erősítése, beleértve a 27 tagállam hadseregének integrálását a jobb koordináció és a hatékonyság növelése érdekében. Már több mint egymillió lőszert szállítottak, 75 000 ukrán katonát képeztek ki, és fontolgatják, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételt Ukrajna támogatására fordítsák – tette hozzá.
Az európai házelnök hangsúlyozta: a helyzet folyamatos felülvizsgálatot igényel, az EU kész a biztonsági garanciák kiterjesztésére. Leszögezte, Európának határozottan kell fellépnie, meg kell erősítenie a védelmi együttműködést Ukrajnával. „Tehát már cselekszünk, de természetesen fel kell mérnünk a helyzetet, és készen kell állnunk arra, hogy minden szükséges biztonsági garanciát megadjunk a tartós béke biztosításához” – emelte ki Roberta Metsola.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió továbbra is növeli az Ukrajnának nyújtott támogatását, Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának – jelentette ki szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1739965140
[modified] => 1739963805
)
[title] => Európa kész biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának az Egyesült Államok nélkül is – európai parlamenti elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=141504&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 141504
[uk] => 141512
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 121868
[image] => Array
(
[id] => 121868
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[original_lng] => 55853
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/original-2024-07-16t151420068.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1739957159:2
[_thumbnail_id] => 121868
[_edit_last] => 5
[views_count] => 698
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 48542
[1] => 238
[2] => 50707
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => biztonsági garanciák
[1] => Európai Parlament
[2] => Roberta Metsola
[3] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 138540
[content] =>
A mai valóság egy sor új kihívást jelent Európa számára, de az európaiaknak emelt fővel kell járniuk, annak ellenére, hogy a kényelmes életnek vége – jelentette ki szerdán Donald Tusk lengyel kormányfőre az Európai Parlamentben tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk emlékeztetett a teljes körű ukrajnai háborúra és a technológiai fejlődésre, amely olykor ellenőrizhetetlen, ami az Európa jövőjével kapcsolatos bizalomvesztéshez vezet.
„De objektíven nézve, Európának nem kell félnie a jövőtől. A legfontosabb szavak, amelyeket itt ma közvetlenül az európaiaknak kell címezni: fel a fejjel!” – hangsúlyozta a lengyel kormányfő. Hozzátette, hogy Európának ma teljesen új kihívásokkal kell szembenéznie, de képes szembenézni velük, és büszkének kell lennie eredményeire. „De vége van a bulizásnak és a kényelmes életnek” – jegyezte meg Donald Tusk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A mai valóság egy sor új kihívást jelent Európa számára, de az európaiaknak emelt fővel kell járniuk, annak ellenére, hogy a kényelmes életnek vége – jelentette ki szerdán Donald Tusk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737574380
[modified] => 1737566520
)
[title] => Tusk: véget ért a kényelmes élet az európaiak számára, de azért emelt fővel kell járniuk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=138540&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 138540
[uk] => 138553
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 138541
[image] => Array
(
[id] => 138541
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[original_lng] => 30757
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/tusk-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1737562239:8
[_thumbnail_id] => 138541
[_edit_last] => 12
[views_count] => 730
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43604
[1] => 238
[2] => 57397
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Tusk
[1] => Európai Parlament
[2] => Ukrajna támogatása
)
)
[6] => Array
(
[id] => 137828
[content] =>
Ukrajna kizárólag a kisebbségi jogok rendezése esetén léphet előre az európai uniós csatlakozási folyamatban – írja sajtóközleményében Ferenc Viktória EP-képviselő.
Ma a Külügyi Bizottság rendkívüli ülésén Marta Kosszal, a bővítésért felelős biztossal folytattak eszmecserét a képviselők. Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták-frakció tagja felszólalásában kiemelte: „Ukrajna lakossága közel három éve szenved a háború szörnyűségeitől. Jelenleg az Ukrajnában élő kisebbségek a háború borzalmain túl jogaik korlátozását is elszenvedik. Bár tavaly a Magyarország által 11 pontban foglalt kisebbségeket érintő problémák kezelésére Ukrajna ígéretet tett, a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása továbbra sem valósult meg.”
A képviselő hozzátette:
„Aggályos, hogy a tavaly májusban alakult Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsában a kárpátaljai magyarok legnagyobb érdekvédelmi szervezete nem kapott helyet, létrehozásával így nem valósult meg a kisebbségek valódi és szabad képviselete.”
Ferenc Viktória képviselő Marta Kos bővítési biztosnál rákérdezett, hogy véleménye szerint Ukrajna mennyiben felel meg a koppenhágai kritériumoknak, különösen a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. A biztos válaszában elmondta, hogy mind a bizottság, mind az ukrán fél számára ismert a felvetett téma, és dolgoznak rajta, hogy ez ne legyen akadálya az első alapvető klaszter megnyitásának.
Ferenc Viktória a magyarországi kormánypártok jóvoltából Kárpátalját képviseli a 2024. július 16-án megalakult új Európai Parlamentben. A képviselő asszonyt az elmúlt fél év tapasztalatairól és a brüsszeli helyzet alakulásáról kérdeztük, különös tekintettel az Ukrajnát és Kárpátalját érintő kérdésekre.
– Fél éve kezdte el munkáját az új Európai Parlament. Magyarország és Kárpátalja szempontjából melyek voltak a legfontosabb események ebben az időszakban?
– Fél évvel ezelőtt, a júniusi választásokon több millió választópolgár fejezte ki abbéli akaratát, hogy változásra van szükség az európai politikában. A csehek, az osztrákok, a magyarok, a spanyolok, a franciák, az olaszok, a hollandok megválasztott képviselői Patrióták Európáért névvel létrehoztak egy vadonatúj frakciót, amely épp a változás hangja kíván lenni Európában. A frakció, amelynek a Fidesz–KDNP EP-képviselői is tagjai, már megalakulásakor a harmadik legnépesebb csoportként foglalt helyet az Európai Parlamentben. Ez Magyarország és Kárpátalja szempontjából is nagy eredménynek számít, hiszen egy nagyobb politikai közösség áll mögöttünk és az ügyeink mögött, érdekérvényesítésünk így erősebb. Képviselőtársaimmal minden lehetséges fórumon felszólaltunk az illegális migráció ellen, a külső határok védelme, de mindenekelőtt a mielőbbi béke mellett, továbbá amellett, hogy a kárpátaljai magyarok visszakaphassák az őket megillető, korábban szerzett kisebbségi jogaikat Ukrajnában.
Emellett elmondható, hogy a parlamenti ciklus eleje nagyon összetett: az első néhány hónapban zajlanak a szakbizottságok, küldöttségek alakuló ülései, valamint az Európai Bizottság biztosainak parlamenti meghallgatásai is. Ez utóbbi kapcsán – a betöltött főtagságaim révén – 2024 novemberében több mint tíz, egyenként a három órát is meghaladó meghallgatáson vettem részt. A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság magyar főtagjaként többek között a magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér meghallgatásának menetét is felügyeltem. Ennek kapcsán sajnos azt kellett tapasztalnunk, hogy a messzemenően a legfelkészültebb és leginkább hozzáértő, a tagállamok közül Magyarország által delegált biztosjelölt szakmai felkészültségét félresöpörve, politikai patthelyzetet teremtve akadályozták meg a pozíció betöltésében. Végül politikai háttéralkuk alapján döntöttek, többek között Várhelyi Olivér biztosi pozíciójának jóváhagyásáról is.
Az elmúlt fél év jelentős eseménye volt az is, hogy az Európai Tanács soros elnökségét Magyarország töltötte be. Erre csak tizenhárom évente kerül sor, így valóban nagy dolognak számít, amikor a mi miniszterelnökünk, a mi minisztereink mutatják be az Európai Parlamentben az elnökség prioritásait, szakmai programjait. Ezzel kapcsolatban az elnökség lezárultával kijelenthető, hogy kiválóan teljesített a magyar elnökség. A sikerek közül az erdélyi magyar közösség szempontjából külön kiemelném, hogy sikerült elérni, hogy 2025. január 1-től Románia a schengeni övezet teljes jogú tagja legyen, ezzel is támogatva az anyaországgal való kapcsolattartást.
– Már az induláskor nem kaphatta meg a Patrióták-frakció az őt megillető bizottsági pozíciókat, egyfajta cordon sanitaire-t igyekeztek az új frakció köré vonni az európai mainstreampártok. Valamelyest konszolidálódott mostanra a helyzet?
– A Patrióták Európáért képviselőcsoport, amely a jelenlegi ciklusban a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben, a konzervatív, keresztény értékrendet, az illegális migráció megállítását és a család fontosságát állítja középpontba. Az Európai Parlament balliberális többsége – ezen értékek ellen fellépve – a demokratikus elveket és az Európai Parlament szabályait semmibe véve akadályozza a frakciónk munkáját már a ciklus kezdetétől, s ez sajnos mára sem javult. Kezdetben ellehetetlenítették, hogy elnöki vagy alelnöki tisztségeket töltsünk be, majd elvették a lehetőségét annak is, hogy jelentéstevői feladatokat lássunk el különböző szakbizottsági témákban. Természetesen mindezt nem hagyjuk annyiban: amellett, hogy jogi úton tiltakozunk a bennünket ért igazságtalanság ellen, hangos és aktív ellenzéke leszünk a következő hónapokban a háborút, a migrációt, a még több bürokráciát és ideológiát támogató baloldali összefogásnak. A cordon sanitaire vagy egészségügyi karantén a betegség megfékezésére szolgál. De mi nem vagyunk betegek, nagyon is egészséges, a józan ész vezérelte gondolatok jellemzik politikánkat. Ezért nem engedjük, hogy elszigeteljenek minket, s ezzel elhallgattassák azt a több millió állampolgárt, akik a mi pártjainknak szavaztak bizalmat.
– Volt hatása az EP-ben az amerikai választások eredményének?
– Az amerikai elnökválasztás hatása megkérdőjelezhetetlen az aktuális világrend alakulásának szempontjából. Bízom benne, hogy Donald Trump győzelmével hamarosan pozitív változások történnek majd az Ukrajnában folyó háború lezárását illetően, és megvalósulhat sok-sok ember vágya az orosz–ukrán háború békés és igazságos rendezésével kapcsolatban is. Ha megfigyeljük a nyugat-európai politikát, ahogy közeledünk az új amerikai elnök beiktatásának időpontjához, egyre több ország vezetője emel hangot a béke lehetőségéről, egyre több szó esik a fegyverszünetről. Magyarország miniszterelnöke volt az egyetlen uniós politikus, aki a kezdetektől az azonnali tűzszünetet támogatta, és a béketárgyalások mellett foglalt állást, sőt ő volt az egyetlen, aki lépéseket is tett a béke érdekében, akit ezért sajnos aljas támadások értek. Valami hasonlót láthattunk az illegális migrációt illetően is a kezdetekben, s mára ez is óriási fordulatot vett, egyre többen veszik észre a magyar álláspont észszerűségét, egyre többen csatlakoznak hozzá. Remélem, az Európai Parlamentben is egyre többen látják majd be, hogy a jelenlegi stratégia nem hozott megfelelő eredményt: túl régóta tart már a háború, és túl sokan vesztették már életüket vagy kényszerültek elhagyni otthonukat. Ha egy stratégia nem hoz eredményt, meg kell vizsgálni más alternatívákat is, mint amilyen a diplomáciai út, a tűzszünet és a béketárgyalások lehetősége.
– Milyen tapasztalatai vannak a bizottságokban végzett munkával kapcsolatban?
– Elmondhatom, hogy intenzív, de eredményes hónapokon vagyunk túl a csapatommal. A munkám során a kárpátaljai magyarokkal szoros együttműködésben, az ő érdekükben dolgozom a leghangsúlyosabban: az elmúlt fél évben két alkalommal is ellátogathattam Kárpátaljára, hogy mind a megye vezetőségével, mind a magyar szervezetek képviselőivel találkozhassam. Ezek a találkozások mindig nagyon feltöltenek, hiszen első kézből kapok információkat a közösség valós helyzetéről, szükségleteiről.
Emellett a környezetvédelmi, a külügyi, a női jogi és esélyegyenlőségi szakbizottságokban is aktívan tevékenykedem, részt veszek az üléseken, felszólalok a vitákban. A szakbizottsági munka során az a legfontosabb, hogy a magyar emberek érdekeit képviseljük, és keressük a kapcsolódási pontokat Kárpátaljával, a kárpátaljai magyar közösséggel, amikor az európai szabályozásról döntünk: legyen szó a hulladékkezelésről, a tiszta ivóvízhez való jogról, az emberek jobb mentális egészségéről, a nők biztonságáról az utcán vagy a köztereken, a megfélemlítéstől mentes politikai környezetről vagy a kisebbségek jogairól a csatlakozásra váró országokban.
– Az új évben a Fidesz–KDNP képviselőcsoport számára mik lesznek a legfontosabb prioritások?
– Úgy gondolom, hogy egész Európa megnyugodhatna és a saját versenyképességére, növekedésére koncentrálhatna, ha végre helyreállna a béke az európai kontinensen. De mindenekelőtt ez azért kiemelkedően fontos, hogy megszűnjön az emberi szenvedés, a háborúnak ne legyen több áldozata, ne kelljen az embereknek félelemben élniük. Európán belül ez Magyarországra és Kárpátaljára is igaz. Ezért a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja számára a mielőbbi béke mellett való kiállás a 2025-ös év első számú prioritásai közé tartozik továbbra is, ez elsősorban a háború eszkalálódásának megakadályozása, másodsorban a gazdasági növekedés szempontjából elengedhetetlenül fontos. Ezenfelül a családok, a keresztény értékrend, a határaink, a magyar nemzeti szuverenitás védelme továbbra is kiemelkedő helyen szerepel.
Az európai uniós színtéren a nemzeti kisebbségi jogok védelméért való kiállás, az uniós csatlakozási kritériumok betartatása továbbra is prioritás. Hiszen jómagam is a Fidesz–KDNP nemzeti listájának köszönhetően tölthetem be európai parlamenti képviselői pozíciómat. A kárpátaljai magyar közösség jogaiért való kiállást szívügyemnek tartom, és hálás vagyok az anyaországnak, hogy lehetőséget teremtett arra, hogy közösségünk Európa szívében is képviselve legyen. Hiszen ezáltal kaptam lehetőséget arra például, hogy az ukrán miniszterelnök-helyettes asszonyt személyesen tájékoztassam a kárpátaljai közösséget aggasztó, Ukrajna oktatási törvényét módosítani kívánó javaslatról, amely kapcsán biztató választ kaptam. Bízom benne, hogy ezek nem üres szavak, és a kijevi vezetés valós lépéseket tesz a kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozólag, azok teljes helyreállítása érdekében.
– Kárpátalja lakossága mindennél jobban várja már a békét és a fegyvernyugvást. Brüsszelből hogyan látja ennek az esélyeit?
– Ukrajnában tragikus a helyzet, és mélyen együttérzek az ukrajnai és a kárpátaljai magyar lakossággal a veszteségek miatt, amiket el kellett szenvedniük a lassan három éve tartó háború idején. Az emberek elfáradtak, a gazdaság romokban hever, a tél ismét elhozta az áramszünetet, sok család sötétben, sőt hideg otthonokban vészeli át ezt a nehéz időszakot. S bár az ünnepekre az energiaellátás terén kicsit javult a helyzet, azonban ez csak ideiglenes, és talán drasztikusabb lesz a helyzet az ünnepek végével e téren. Hiszen a harcok továbbra is folynak, egyre intenzívebbek. Egyre többször éri légitámadás Kárpátalját is. Folyamatosak a besorozások, rengeteg katona és civil vesztette életét, köztük rengeteg gyermek. Milliók hagyták el az országot, családok szakadtak szét.
Minél tovább húzódik a háború, annál nagyobb a veszteség. A fájdalom, a traumák, amiket az emberek átélnek, gyógyíthatatlan sebeket ejtenek a társadalmon, amelyeket generációk cipelnek majd magukkal. Bízom benne, hogy az új év, 2025 elhozza a várva várt békét, és ezt követően már Ukrajna újjáépítéséről beszélünk, egy demokratikus, uniós csatlakozásra váró ország rekonstrukciójáról, ahol tiszteletben tartják a kárpátaljai magyar közösség jogait.
Remélhetőleg a 2025-ös év elhozza a várva várt békét, hiszen végre, közel három év után elmondható, hogy erősödik a béke hangja, Magyarország hangja visszhangra talált.
Jövő évtől a demokrácia európai pajzsával foglalkozó különbizottság működik majd az Európai Parlamentben. Feladata az lesz, hogy ellenálljon az információs beavatkozásnak, és küzdjön a dezinformáció ellen, tájékoztatott az Ukrinform. A létrehozásáról szóló döntést a strasbourgi plenáris ülésen 441 képviselő támogatta, 178-an „nem”-el szavaztak, 34-en tartózkodtak.
„A speciális bizottság feladata lesz a jelenlegi jogszabályok értékelése, hogy azonosítsa a demokratikus folyamatokba való rosszindulatú beavatkozásra felhasználható kiskapukat, hiányosságokat és párhuzamosságokat, együttműködést alakítson ki az uniós szervek és a nemzeti hatóságok között, előmozdítsa a demokratikus stabilitást a helyzetfelismerés, a média és az információs műveltség segítségével”, áll a határozatban.
Emellett a bizottság megvizsgálja beavatkozásokat az online platformok alkalmazásával, azok befolyását és a demokratikus folyamatokat, a hibrid fenyegetéseket és támadásokat, valamint a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat.
A demokrácia Európai pajzsával foglalkozó speciális bizottság 33 tagból áll majd, és 12 hónapos hivatali ideje lesz.
A tagok listájáról a képviselőcsoportok döntenek, és a januári plenáris héten teszik közzé.
Szerdán az Európai Parlament teljes értékű bizottságokká alakította át a meglévő biztonsági és védelmi, valamint egészségvédelmi albizottságokat.
[type] => post
[excerpt] => Jövő évtől a demokrácia európai pajzsával foglalkozó különbizottság működik majd az Európai Parlamentben. Feladata az lesz, hogy ellenálljon az információs beavatkozásnak, és küzdjön a dezinformáció ellen, tájékoztatott az Ukrinform.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1734720240
[modified] => 1734688037
)
[title] => Az Európai Parlamentben a dezinformáció leküzdésére külön bizottságot fognak létrehozni
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=135833&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 135833
[uk] => 135674
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 135675
[image] => Array
(
[id] => 135675
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168.png
[original_lng] => 270797
[original_w] => 720
[original_h] => 411
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168-300x171.png
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168.png
[width] => 720
[height] => 411
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168.png
[width] => 720
[height] => 411
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168.png
[width] => 720
[height] => 411
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168.png
[width] => 720
[height] => 411
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/image-168.png
[width] => 720
[height] => 411
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1734680838:12
[_thumbnail_id] => 135675
[_edit_last] => 12
[views_count] => 594
[_oembed_dfbd26d5aaea5d0dff5c218b59586d3b] =>
Eljött az ideje, hogy törvényes keretek között teljes mértékben helyreállítsák a kárpátaljai magyarok és más kisebbségek kisebbségi jogait, ehhez Ukrajnának gyakorlatba kell ültetnie a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó kötelezettségvállalásokat – jelentette ki Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője, a Patrióták Európáért frakció tagja közleményében.
Azzal összefüggésben, hogy előző nap az Európai Parlamentben az EU–Ukrajna társulási bizottságba delegált küldöttség ülésén Olha Sztefanisinával, Ukrajna európai és euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettessel, igazságügyi miniszterrel folytattak eszmecserét az EP-képviselők, Ferenc Viktória elmondta: a tavaly decemberi ígéretes kezdet ellenére a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak teljes körű jogi helyreállítása továbbra sem történt meg.
Aggodalomra okot adónak nevezte az Ukrajna oktatási törvényéhez készült, 12 086. számú módosító törvénytervezet, melynek célja az ukrán nyelvi környezet megteremtése az oktatási intézményekben.
E törvénytervezet elfogadása az alapvető emberi jogok megsértése mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvük használatához való jogának korlátozását is eredményezné – hangsúlyozta.
Az EP-képviselő hozzátette: a javasolt módosítások elfogadása esetén a kisebbségi nyelvek használata kizárólag a tantermi tevékenységekre korlátozódna. A tanórákon kívül azonban csak az államnyelv használata lenne megengedett – húzta alá. Elmondása szerint a törvénytervezet megtiltaná a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar nyelv használatát a magánjellegű érintkezésekben. Előírja az államnyelv, az ukrán kötelező használatát a szünetekben, a tanári szobákban, az iskola területén és az iskolaidőn kívül is – tette hozzá.
Ferenc Viktória tájékoztatása szerint az ülésen Olha Sztefanisina azt mondta, az ukrán parlamentben figyelemmel kísérnek minden olyan kezdeményezést, mely valamilyen mértékben érinti az uniós csatlakozási folyamat tárgyát képező kérdéseket. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a kormány elé terjesztett törvényjavaslatokba nem tettek az említettekhez hasonló korlátozásokat, mivel azok a nyelvhasználat mellett a szabadságjogokat is sértik – tette hozzá Olha Sztefanisina.
Ferenc Viktória hangsúlyozta:
eljött az ideje, hogy törvényes keretek között teljes mértékben helyreállítsák a kárpátaljai magyarok és más kisebbségek kisebbségi jogait.
„Remélem, hogy az ukrán kormány és a kisebbségek konstruktív módon, a kisebbségek valós képviselőinek bevonásával közösen tudnak együttműködni e cél elérése érdekében”
– zárta gondolatait a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője.
