Nagy-Britannia kilenc európai országgal közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy elrettentse a jövőbeni orosz fenyegetéseket az északi „nyílt tengeri határról” – jelentette be Sir Gwyn Jenkins admirális, a Királyi Haditengerészet parancsnoka, írja a The Guardian.
Jenkins beszédében megjegyezte, hogy a Közös Expedíciós Erők (JEF) 10 tagállama szándéknyilatkozatot írt alá egy „többnemzetiségű tengeri haderő” létrehozásáról, amely a „NATO kiegészítőjeként” fog működni. A szövetségben részt vesz majd az Egyesült Királyság, Hollandia, mind az öt északi ország (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország) és a három balti állam (Lettország, Litvánia, Észtország). Kanada még fontolgatja a csatlakozást.
Jenkins megjegyezte, hogy a közel-keleti válság ellenére, amely során a Hormuzi-szoros le van zárva az Irán elleni amerikai-izraeli háború miatt, „Oroszország továbbra is a legkomolyabb fenyegetést jelenti biztonságunkra nézve”.
„Az orosz behatolások száma a vizeinkre az elmúlt két évben csaknem egyharmadával nőtt” – mondta a brit haditengerészeti parancsnok, hozzátéve, hogy véleménye szerint az Egyesült Királyságnak „északon nyitott tengeri határa van Oroszországgal”.
Az új haditengerészeti erőt „szükség esetén a northwoodi (Északnyugat-London) brit katonai főhadiszállásról fogják irányítani. Úgy tervezik meg, hogy „szükség esetén azonnal harcba lépjen, valódi képességekkel, valódi háborús tervekkel és valódi integrációval” – mondta Jenkins.
Ugyanakkor a kiadvány haditengerészeti forrásai megjegyzik, hogy a brit flotta válságban van a hajók elérhetősége terén a korábbi beruházások hiánya miatt. A harci képességek növelése érdekében Jenkins bejelentette, hogy a következő két évben „pilóta nélküli kísérőhajók” – nagy haditengerészeti drónok – fognak a brit hadihajók mellett hajózni.
A Közös Expedíciós Erők (JEF) – egy Nagy-Britannia vezette katonai-politikai koalíció, amelyet 2014-ben hoztak létre a Krím annektálására válaszul a fenyegetésekre való gyors reagálás érdekében – még a NATO-szerződés 5. cikkének hatálybalépése előtt.
Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy megvédjék az északi vizeket és ellensúlyozzák az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlétet − írja a The Guardian.
Míg a világ figyelme a közel-keleti konfliktusokra és a lezárt Hormuzi-szorosra irányul, Sir Gwyn Jenkins, a Brit Királyi Haditengerészet feje figyelmeztetett: a stratégiai fókusz nem kerülhet el Oroszországról. Az újonnan felálló, 10 országot tömörítő csoport − benne a balti és skandináv államokkal − a NATO-t hivatott kiegészíteni egy olyan időszakban, amikor a brit-amerikai katonai kapcsolatok Donald Trump bírálatai miatt mélyponton vannak.
A kezdeményezés főbb elemei:
Cél: Az orosz kém-tengeralattjárók és a növekvő tengeri határsértések visszaszorítása.
Technológia: Költséghatékony megoldásként nagy méretű tengeri drónokat (uncrewed escort ships) állítanak hadrendbe a következő két évben.
Kihívások: A brit flotta komoly karbantartási és befektetési hiányosságokkal küzd, amit a legutóbbi bevetések során tapasztalt műszaki hibák is jeleztek.
A politikai nyomás is nő: miközben London kemény retorikát folytat, az orosz „árnyékflotta” hajói továbbra is akadálytalanul haladnak át a brit vizeken, gyakran orosz hadihajók kíséretében. Az új koalíció célja, hogy a papíron létező terveket valódi, azonnal bevethető katonai erővé kovácsolja.
[type] => post
[excerpt] => Nagy-Britannia kilenc európai partnerével közös haditengerészeti erőt hoz létre, hogy megvédjék az északi vizeket és ellensúlyozzák az egyre agresszívabb orosz tengeri jelenlétet − írja a The Guardian.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777645380
[modified] => 1777621166
)
[title] => 10 európai ország fog össze, hogy megállítsa az orosz flottát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184991&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184991
[uk] => 185038
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184992
[image] => Array
(
[id] => 184992
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[original_lng] => 250915
[original_w] => 615
[original_h] => 479
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo-300x234.png
[width] => 300
[height] => 234
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/hajo.png
[width] => 615
[height] => 479
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777639657:2
[_thumbnail_id] => 184992
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 621
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 900591822001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 11069
[1] => 583430
[2] => 52441
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai országok
[1] => haditengerészet
[2] => orosz flotta
)
)
[2] => Array
(
[id] => 180211
[content] =>
Angela Merkel volt német kancellár arról beszélt egy hamburgi díszvacsorán, hogy Európa országai ne bízzák az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat az Egyesült Államokra, ő már 2021-ben is szorgalmazta a Vlagyimir Putyinnal folytatott tárgyalásokat – közölte a dpa német közszolgálati média.
A volt német kancellár arról beszélt: „Európának minden eddiginél inkább saját kezébe kell vennie a sorsát”. Kifejezte azt a kívánságát, hogy Európa legyen képes cselekedni mind belső, mind külső téren, és hogy a világ egyetlen hangként érzékelje és vegye komolyan. Merkel hangsúlyozta: „Számomra ez messze túlmutat a biztonság kérdésén.” Az egységes Európa a demokrácia, a jogállamiság, az emberi méltóság, a jólét és a munkahelyek melletti kiállást jelenti, de magában foglalja a külső határok védelmét, a kulturális identitást és a közös alkotást is – folytatta.
A digitális szektorban az EU-nak szintén nagyobb függetlenséget kell elérnie – „mind a szoftver, mind a hardver terén” – tette hozzá.
Merkel kiemelte, hogy az ukrajnai konfliktusban azt szeretné, ha az Európai Unió „egyrészt katonai támogatóként lépne fel Ukrajna mellett az agresszor Oroszországgal szemben – ez fontos és nélkülözhetetlen –, másrészt diplomáciai erejét is latba vetné e támadó háború befejezése érdekében” Angela Merkel emlékeztetett, már 2021-ben is úgy gondolta, hogy a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem szabad kizárólag az Egyesült Államokra bízni.
„Itt Európa létfontosságú érdekeiről van szó” – mondta a volt kancellár. Csak a katonai és a diplomáciai erő együttesével érhető el az, amit Európa akar: „hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút, és Ukrajna békében és szabadságban, szuverén államként rendelkezzen jövővel”.
Az EU függetlensége és autonómiája azonban csak akkor valósítható meg, ha rendelkezésre állnak a szükséges pénzügyi források.
„Ezért kulcsfontosságú a stabil és növekvő gazdaság, valamint a belső piac erősítése és a nem európai államokkal folytatott kereskedelem bővítése” – mondta Merkel, utalva az Indiával és a Mercosur-országokkal kötött közelmúltbeli megállapodásokra.
Angela Merkel figyelmeztetése a kibontakozó és egyre súlyosabb méreteket öltő energiaválság fényében figyelemre méltó, az iráni háború kirobbanását követően lezárták az európai energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nemrégiben bejelentette, hogy Oroszország nem várja meg az energiahordozók behozatali tilalmáról szóló 2027-es céldátumot, ehelyett már március 25-étől kezdődően Oroszország kivonulhat az európai energiapiacról Magyarország és Szlovákia kivételével.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Az európai szövetségesek zárt ajtók mögött fognak konzultálni egészen Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor augusztus 15-i alaszkai találkozójáig – jelentette be hétfőn Steffen Mayer, a német szövetségi kormány szóvivő-helyettese a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a helyettes szóvivő elmondta, hogy az európai szövetségesek közötti tárgyalások „biztosan folytatódni fognak a hét folyamán”, egészen péntekig. Ugyanakkor hozzátette, hogy „jelenleg nem érdemes konkrét formátumokról beszélni”. Egyúttal arról biztosított, hogy a kancellár (Friedrich Merz – a szerk.) szabadsága ellenére továbbra is folyamatos kapcsolatban áll más államokbeli kollégáival, ami nagyon fontos a konszolidált álláspont szempontjából.
„Ha befolyással akarunk rendelkezni Európaként, akkor összehangolt és közös álláspontra van szükségünk” – jegyezte meg Mayer. Ugyanakkor nem kommentálta Merz és Trump tegnapi telefonbeszélgetésének részleteit.
„A megbeszélés során Ukrajna és az aktuális események egész témáját illetően titoktartásban állapodtak meg. Ez egy nagyon fontos pillanat lehet a háború további menete szempontjából. Ezért még fontosabb, hogy az eljáró emberek, elsősorban az állam- és kormányfők, valóban bizalmasan kommunikáljanak erről, minden nyilvános nyilatkozat veszélyezteti ezt a folyamatot” – jegyezte meg a helyettes szóvivő.
Mayer Hozzátette, hogy az európai partnerek közötti tárgyalások is bizalmasan fognak zajlani, mivel egy olyan folyamatról van szó, „ahol minden mondat, minden nyíltan kimondott szó negatív irányba változtathatja a dolgokat, vagy mindent veszélybe sodorhat”.
A szóvivő-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy az európai, köztük a német álláspont továbbra is az, hogy „a határokat nem lehet erőszakkal megváltoztatni, és minden további felmerülő döntés elsősorban Ukrajna kezében van, mivel képesnek kell lennie saját sorsáról dönteni”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az európai szövetségesek zárt ajtók mögött fognak konzultálni egészen Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor augusztus 15-i alaszkai találkozójáig – jelentette be hétfőn Steffen Mayer.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1754947620
[modified] => 1754933358
)
[title] => Az európai partnerek zárt ajtók mögött egészen az alaszkai találkozóig konzultálnak – német kormány
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159170&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 159170
[uk] => 159179
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 159171
[image] => Array
(
[id] => 159171
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg
[original_lng] => 53650
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1754923267:3
[_thumbnail_id] => 159171
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2633
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 366854276000
[_oembed_d1c0c8af035b55f870ab23a9b88f787b] =>
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Ukrajna idén további 35 milliárd euró értékű támogatást kap európai országoktól és Kanadától – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte elmondta, hogy Oroszország jelenleg továbbra is a legközvetlenebb fenyegetést jelenti a NATO-ra. „Természetesen a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetést erre a szövetségre továbbra is Oroszország jelenti. Moszkva továbbra is háborút visel Ukrajna ellen Észak-Korea, Irán és Kína, valamint Fehéroroszország támogatásával. Mindannyian békét akarunk az ukrán népnek, és véget vetni a szörnyű háborúnak” – mutatott rá.
A NATO-főtitkát megjegyezte, hogy továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára mindazt, ami a mai védelemhez és a jövőbeni elrettentéshez szükséges. „Támogatásunk Ukrajna iránt rendíthetetlen, és továbbra is fennáll” – hangsúlyozta.
Rutte azt is elmondta, hogy az új adatok azt mutatják, hogy „európai és kanadai szövetségeseink fokozták erőfeszítéseiket, és már ígéretet tettek arra, hogy az év első három hónapjában több mint 35 milliárd euró értékű további biztonsági támogatást nyújtanak Ukrajnának a következő évre, miközben eredetileg 20 milliárdot jelenthettünk volna be”.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Az európai országok fontolgatják amerikai fegyverek vásárlását Ukrajnának abban az esetben, ha Donald Trump amerikai elnök megtagadná Ukrajna közvetlen támogatását – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat azt írta, hogy Európának nincsenek fegyverkészletei, és nem is képes azokat kellően nagy mennyiségben előállítani. És világossá válik, hogy az USA többé nem fog szállítani. A Fehér Ház elutasította az európai felhívásokat, hogy a megnövekedett szankciók miatt továbbra is nyomást gyakoroljanak Vlagyimir Putyin orosz diktátorra az azonnali tűzszünet elfogadása érdekében.
Ehelyett úgy tűnik, hogy a Kreml húzza az időt a Trumpnak ígért béketárgyalásokkal, amelyeket a nyári offenzíva előkészítéseként ígértek – mondták a hírügynökséghez közel álló források. E tekintetben egyre hitelesebb javaslat az, hogy több amerikai rendszert vásároljanak, majd ezeket a fegyvereket Ukrajnába küldjék. Az elképzelés az, hogy ha Trump megtagadja az amerikai fegyverek szállítását Ukrajnának, akkor Európa fogja ezt megtenni.
Ez segítene Ukrajnának megfékezni Oroszország előrenyomulását, és újabb nyomást gyakorolhatna Putyinra, hogy komolyan vegye a tűzszünetet. Lényegében ez a fordulat arra kényszeríti Trumpot, hogy két lehetőség közül válasszon: elkerülje a Putyinnal való ellentétet, és azt a vágyat, hogy drága katonai eszközökön keresztül több pénzt hozzon az Egyesült Államoknak.
A Bloomberg azt is hozzátette, hogy szakértők szerint a Joe Biden volt amerikai elnök által jóváhagyott fegyverszállítás Ukrajnának idén nyáron véget érhet. Európa a maga részéről nehezen fog elegendő fegyvert gyártani ennek a hiánynak a pótlására, és Putyin megpróbálja majd kihasználni ezt a dinamikát.
A jövőbeni ukrajnai béke szavatolására kész európai országok vezérkari főnökeinek párizsi találkozóját kedden tartják meg Párizsban, Emmanuel Macron jelenlétében – jelentette be csütörtökön a francia elnök környezete.
Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében jelezte, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.
A találkozó középpontjában az európai erők esetleges ukrajnai bevetése áll majd, amelyek „nem a frontvonalba mennének harcolni”, hanem „éppen ellenkezőleg, a béke aláírása után garantálnák annak teljes körű betartását” – mondta Macron szerda este, aki kilátásba helyezte, hogy „már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket”.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Öt nagy európai ország védelmi minisztere szorgalmazta Ukrajna további támogatását, mivel félelmeik alakultak ki Donald Trump leendő amerikai elnök befolyásától – számolt be a Politico, írta a Jevropejszka Pravda.
Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn Berlinben fogadta francia, olasz, lengyel és nagy-britanniai kollégáit. A találkozó új formátumban zajlott, amelyet John Gealy brit védelmi miniszter E5-nek nevezett el.
Mind az öt miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának. John Gealy egyben Kijev támogatásának megduplázására szólított fel.
„Mi öten szeretnénk megtartani az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportját” – mondta Pistorius az Egyesült Államok vezette Ramstein formátumra utalva, amely Ukrajna katonai támogatását szervezi.
A miniszterek közvetlenül nem említették Donald Trumpot, de jelenléte érezhető volt, mivel az európai országoktól megpróbálják fenntartani elkötelezettségüket iránta.
„Európának még összehangoltabban kell fellépnie az közös célokért, hogy jó partnere legyen az Egyesült Államoknak”, mondta Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.
A miniszterek egyetértettek abban is, hogy nem az a fontos, hogy a NATO-országok mennyi pénzt költenek fegyverekre és lőszerre, hanem az, hogy hogyan költik el.
„Mindegy, hogy a védelmi költségvetés 2, 2,5 vagy 3%-kal nő, meg kell szüntetni a haderő és eszközök hiányát, ez a legfontosabb”, közölte Boris Pistorius az újságírókkal.
A NATO haderő- és eszköz követelményeinek teljesítése a kiadások növelését teszi szükségessé, véli a német miniszter. „Valószínűleg több lesz, mint 2%, ezt mindenki tudja”, tette hozzá.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Az Európai Unió hét államának – Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Hollandia – vezetői felszólították Venezuelát, hogy tegye közzé a választási jegyzőkönyveket, hogy biztosítsa „a választási folyamat teljes átláthatóságát és integritását”. A most kiadott nyilatkozatban erős aggodalmukat fejezték ki a vitatott elnökválasztást követő venezuelai helyzet miatt – írja az Euractiv.
Nicolás Maduro elnök saját állítása szerint győzelmet aratott a múlt hétvégi szavazáson, de az ellenzék vitatta a hivatalos eredményt, azt állítva, hogy Edmundo González Urrutia győzött. Az uniós vezetők felszólították a venezuelai hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyék közzé a szavazási jegyzőkönyveket, hogy megismerhető legyen a venezuelai nép akarata, és hogy a folyamat során tartsák tiszteletben valamennyi állampolgár, különösen a politikai vezetők jogait.
A választási eredményt több ország, köztük az Egyesült Államok és a latin-amerikai szomszédos országok, Argentína, Costa Rica, Panama, Ecuador és Uruguay is elutasította, mivel a rendelkezésre álló eredmények szerint González Urrutia lett a valódi győztes. A venezuelai kormány elrendelte a Maduro győzelmét megkérdőjelező országok diplomatáinak kiutasítását, az argentin diplomaták pedig áramkimaradásokról számoltak be a nagykövetségükön.
Az ellenzék elindított egy honlapot, amelyen a leadott szavazatok 84%-ának másolatai találhatók, amelyek González Urrutia könnyű győzelmét mutatják, bár a kormány azt állítja, hogy ezek hamisítványok.
A jelentések szerint tizenegy civil meghalt, és több mint ezer embert őrizetbe vettek a tüntetésekben, amelyek azután törtek ki, hogy a választási hatóság Madurot hirdette ki győztesnek. Maduro hevesen reagált a nemzetközi bírálatokra, és a választási csalásról szóló vádakat Washington által megrendezett csapdának nevezte.
Több ezren gyűltek össze szombaton Venezuela-szerte, hogy Maduro újraválasztása ellen tiltakozzanak, élükön Maria Corina Machado ellenzéki képviselővel, aki napokig tartó bujkálást követően meglepetésszerűen jelent meg. Maduro is felszólította támogatóit, hogy vegyenek részt a mellette rendezett gyűléseken, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy támadásokat tervez a biztonsági erők ellen.
Maduro 2013 óta vezeti Venezuelát, és 80 százalékos GDP-csökkenést hozott össze uralma alatt, ami több mint hétmillió állampolgárt kényszerített kivándorlásra.
Az orosz állampolgárok teljes beutazási tilalmának bevezetéséről tárgyal öt európai ország. Litvánia, Észtország, Lettország, Finnország és Lengyelország azután kezdett egyeztetni egy ilyen regionális döntésről, hogy az uniós tagállamok mindössze az orosz vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztéséről voltak képesek dűlőre jutni.
Gabrielius Landsbergis litván külügymniszter elmondta, hogy csak Litvániába több mint 130 ezer orosz állampolgár lépett be schengeni vízummal, Észtországba pedig még ennél is többen.
Az orosz turisták a balti államokból, valamint Finnországból és Lengyelországból többnyire továbbutaztak valamelyik másik európai államba nyaralni. A litván elnök nem is állta meg, hogy ezt szóvá tegye.
„Tökéletesen értem, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak lemondani az orosz turisták pénzéről, de rövidlátó nézőpontnak tartom egy olyan országgal üzletelni, ahol a lakosság többsége támogatja az ukrajnai agressziót” – jelentette ki Gitanas Nauseda.
Oroszországból induló repülőgépet már tavasz óta nem enged be az EU, de a szárazföldi közlekedésre eddig nem vonatkozott tilalom. Az orosz turisták ezért mostanáig azt csinálták, hogy átmentek valamelyik szomszédos államba, és onnan repültek tovább.
