A jövőbeni ukrajnai béke szavatolására kész európai országok vezérkari főnökeinek párizsi találkozóját kedden tartják meg Párizsban, Emmanuel Macron jelenlétében – jelentette be csütörtökön a francia elnök környezete.
Emmanuel Macron szerda este a francia országos televíziós csatornákon a nemzethez intézett beszédében jelezte, Franciaország a jövő héten Párizsban összehívja azon országok vezérkari főnökeit, amelyek készek garantálni a jövőbeni békét Ukrajnában.
A találkozó középpontjában az európai erők esetleges ukrajnai bevetése áll majd, amelyek „nem a frontvonalba mennének harcolni”, hanem „éppen ellenkezőleg, a béke aláírása után garantálnák annak teljes körű betartását” – mondta Macron szerda este, aki kilátásba helyezte, hogy „már a jövő héten összehívjuk Párizsban azoknak az országoknak a vezérkari főnökeit, amelyek vállalni kívánják az ezzel kapcsolatos felelősségüket”.
Öt nagy európai ország védelmi minisztere szorgalmazta Ukrajna további támogatását, mivel félelmeik alakultak ki Donald Trump leendő amerikai elnök befolyásától – számolt be a Politico, írta a Jevropejszka Pravda.
Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn Berlinben fogadta francia, olasz, lengyel és nagy-britanniai kollégáit. A találkozó új formátumban zajlott, amelyet John Gealy brit védelmi miniszter E5-nek nevezett el.
Mind az öt miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának. John Gealy egyben Kijev támogatásának megduplázására szólított fel.
„Mi öten szeretnénk megtartani az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportját” – mondta Pistorius az Egyesült Államok vezette Ramstein formátumra utalva, amely Ukrajna katonai támogatását szervezi.
A miniszterek közvetlenül nem említették Donald Trumpot, de jelenléte érezhető volt, mivel az európai országoktól megpróbálják fenntartani elkötelezettségüket iránta.
„Európának még összehangoltabban kell fellépnie az közös célokért, hogy jó partnere legyen az Egyesült Államoknak”, mondta Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter.
A miniszterek egyetértettek abban is, hogy nem az a fontos, hogy a NATO-országok mennyi pénzt költenek fegyverekre és lőszerre, hanem az, hogy hogyan költik el.
„Mindegy, hogy a védelmi költségvetés 2, 2,5 vagy 3%-kal nő, meg kell szüntetni a haderő és eszközök hiányát, ez a legfontosabb”, közölte Boris Pistorius az újságírókkal.
A NATO haderő- és eszköz követelményeinek teljesítése a kiadások növelését teszi szükségessé, véli a német miniszter. „Valószínűleg több lesz, mint 2%, ezt mindenki tudja”, tette hozzá.
Az Európai Unió hét államának – Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Hollandia – vezetői felszólították Venezuelát, hogy tegye közzé a választási jegyzőkönyveket, hogy biztosítsa „a választási folyamat teljes átláthatóságát és integritását”. A most kiadott nyilatkozatban erős aggodalmukat fejezték ki a vitatott elnökválasztást követő venezuelai helyzet miatt – írja az Euractiv.
Nicolás Maduro elnök saját állítása szerint győzelmet aratott a múlt hétvégi szavazáson, de az ellenzék vitatta a hivatalos eredményt, azt állítva, hogy Edmundo González Urrutia győzött. Az uniós vezetők felszólították a venezuelai hatóságokat, hogy haladéktalanul tegyék közzé a szavazási jegyzőkönyveket, hogy megismerhető legyen a venezuelai nép akarata, és hogy a folyamat során tartsák tiszteletben valamennyi állampolgár, különösen a politikai vezetők jogait.
A választási eredményt több ország, köztük az Egyesült Államok és a latin-amerikai szomszédos országok, Argentína, Costa Rica, Panama, Ecuador és Uruguay is elutasította, mivel a rendelkezésre álló eredmények szerint González Urrutia lett a valódi győztes. A venezuelai kormány elrendelte a Maduro győzelmét megkérdőjelező országok diplomatáinak kiutasítását, az argentin diplomaták pedig áramkimaradásokról számoltak be a nagykövetségükön.
Az ellenzék elindított egy honlapot, amelyen a leadott szavazatok 84%-ának másolatai találhatók, amelyek González Urrutia könnyű győzelmét mutatják, bár a kormány azt állítja, hogy ezek hamisítványok.
A jelentések szerint tizenegy civil meghalt, és több mint ezer embert őrizetbe vettek a tüntetésekben, amelyek azután törtek ki, hogy a választási hatóság Madurot hirdette ki győztesnek. Maduro hevesen reagált a nemzetközi bírálatokra, és a választási csalásról szóló vádakat Washington által megrendezett csapdának nevezte.
Több ezren gyűltek össze szombaton Venezuela-szerte, hogy Maduro újraválasztása ellen tiltakozzanak, élükön Maria Corina Machado ellenzéki képviselővel, aki napokig tartó bujkálást követően meglepetésszerűen jelent meg. Maduro is felszólította támogatóit, hogy vegyenek részt a mellette rendezett gyűléseken, és azzal vádolta az ellenzéket, hogy támadásokat tervez a biztonsági erők ellen.
Maduro 2013 óta vezeti Venezuelát, és 80 százalékos GDP-csökkenést hozott össze uralma alatt, ami több mint hétmillió állampolgárt kényszerített kivándorlásra.
Az orosz állampolgárok teljes beutazási tilalmának bevezetéséről tárgyal öt európai ország. Litvánia, Észtország, Lettország, Finnország és Lengyelország azután kezdett egyeztetni egy ilyen regionális döntésről, hogy az uniós tagállamok mindössze az orosz vízumkönnyítési megállapodás felfüggesztéséről voltak képesek dűlőre jutni.
Gabrielius Landsbergis litván külügymniszter elmondta, hogy csak Litvániába több mint 130 ezer orosz állampolgár lépett be schengeni vízummal, Észtországba pedig még ennél is többen.
Az orosz turisták a balti államokból, valamint Finnországból és Lengyelországból többnyire továbbutaztak valamelyik másik európai államba nyaralni. A litván elnök nem is állta meg, hogy ezt szóvá tegye.
„Tökéletesen értem, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak lemondani az orosz turisták pénzéről, de rövidlátó nézőpontnak tartom egy olyan országgal üzletelni, ahol a lakosság többsége támogatja az ukrajnai agressziót” – jelentette ki Gitanas Nauseda.
Oroszországból induló repülőgépet már tavasz óta nem enged be az EU, de a szárazföldi közlekedésre eddig nem vonatkozott tilalom. Az orosz turisták ezért mostanáig azt csinálták, hogy átmentek valamelyik szomszédos államba, és onnan repültek tovább.
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója ismét felszólította az európai országokat, hogy adjanak nehézfegyvereket Ukrajnának, hogy holnap ne szenvedjenek a Bucsa-szindrómától – adta hírül az rbc.ua hírportál kedden a tanácsadó Twitter-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Podoljak a bejegyzésében azt írta: „Európának, amely még mindig attól tart, hogy elfogy a gáza, olaja, ideje megértenie: Bucsa csak a kezdete az igazságnak a mai Oroszországról.” Hozzáette, hogy még több száz ukrán várost lesz, amelyet meglátogatott „az emberevő orosz világ”. „Ha nem akartok Bucsa-szindrómában szenvedni, már ma adjatok nehézfegyvereket” – szólított fel Mihajlo Podoljak.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Dmitro Kuleba külügyminiszter „minden szankciók anyjának” a bevezetésére szólította fel az Európai Unió országait Oroszországgal szemben, mert így szerinte néhány hónapon belül véget érhet az Ukrajna elleni háború.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Peking szerdán elítélte, hogy előző nap több európai uniós ország bekérette a kínai nagykövetet az állampolgáraikkal szemben elrendelt kínai válaszszankciók miatt.
Hua Csun-jing, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján észszerűtlennek nevezte a lépést, és közölte, hogy Kína elfogadhatatlannak tartja nagykövetei bekéretését.
Hollandia, Németország, Franciaország, Svédország, Belgium, Litvánia és Dánia is számon kérte a kínai nagykövetet azt követően, hogy Peking hétfőn uniós tisztségviselőket és intézményeket sújtó szankciókat jelentett be válaszul az EU büntetőintézkedéseire, amelyek négy kínai tisztségviselőt és egy jogi személyt érintenek. Az EU az északnyugat-kínai Hszincsiangból jelentett emberi jogsértések ügyében rendelte el a szankciókat.
A kínai külügyi szóvivő úgy fogalmazott: „az európaiak megengedik maguknak, hogy lejárassanak és támadjanak másokat, továbbá téves információk és hazugságok alapján önkényesen szankciókat vessenek ki, de azt nem fogadják el, hogy Kína ellenlépéseket tegyen”.
Hua azzal a döntéssel kapcsolatban, hogy az Európai Parlament lemondott egy eredetileg keddre tervezett megbeszélést a Kína és az EU közötti befektetési megállapodásról úgy reagált: a megállapodás kölcsönösen kedvez a feleknek, nem pedig „egyoldalú alamizsna”.
Az Európai Unió és Kína közötti befektetési megállapodás előkészítését csaknem hét éven át tartó egyeztetések után december 30-ára sikerült tető alá hoznia. A kétoldalú befektetési egyezmény ratifikációja azonban megfigyelők szerint még hónapokat vehet igénybe, és a jelenlegi diplomáciai vita csak tovább növeli a folyamat körüli bizonytalanságot.
Az unió részéről a megállapodás egyik megosztó tényezője a hszincsiangi emberi jogi helyzet. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az északnyugat-kínai területen az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más, muszlim vallású kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelő táborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat. Egyes beszámolók szerint az érintett kisebbségek tagjaival szemben kényszersterilizációt is alkalmaznak, a különböző intézkedések során pedig családokat szakítanak szét, a szüleiktől elszakított gyermekeket állami nevelőotthonokban helyezik el. Peking álláspontja szerint a Hszincsiangban fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzéseket azok számára, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus és a radikalizmus”.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Nem sokkal Alekszandr Lukasenko titkos beiktatásának híre után hat európai ország, így Németország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, valamint Lengyelország kormánya is azt közölte, hogy nem ismeri el a politikust Belarusz elnökének.
Steffen Seibert német kormányszóvivő arról beszélt, hogy a fehéroroszországi választás nem volt sem tisztességes, sem szabad, és semmiben sem felelt meg a demokratikus követelményeknek. Ezért Alekszandr Lukasenko nem hivatkozhat arra, hogy demokratikus úton szerzett felhatalmazással tölti be hazája államfői tisztségét. Ebből pedig az is következik, hogy hiányoznak az elismerésének feltételei.
Kiemelik, hogy Németország az ellenzéki tüntetők, a békét, a demokratikus részvételt és a politikai változásokat kívánó fehéroroszországi emberek mellett áll.
Nem sokkal később a lengyel külügyi tárca jelentkezett egy tweettel, amely szerint szerdán újból beiktatott Alekszandr Lukasenko nem tekinthető legális elnöknek. Mateusz Morawiecki kormányfő szerint új, demokratikus elnökválasztásra van szükség.
„A nem demokratikus választásból kikerült elnököt” nem lehet legálisnak tekinteni, „függetlenül attól, hogy beiktatása titokban vagy nyilvánosan történik” – áll a varsói állásfoglalásban.
A nem nyilvános beiktatás „csak bizonyítja, hogy Lukasenko tudatában van annak, amit tett, amikor meghamisította a választási eredményt” – írta később a Facebookon Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, és megengedhetetlennek nevezte a fehéroroszok ellen alkalmazott hatósági erőszakot.
Alekszandr Lukasenko a hivatalos adatok szerint a szavazatok több mint 80 százalékával nyerte meg az augusztus 9-ei elnökválasztást. Az ellenzék csalásra hivatkozva nem fogadja el az eredményt, és az időközben Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaját tekinti államfőnek. Az országban rendszeresek a tüntetések, amelyek nagyságrendje sajtójelentések szerint vasárnaponként százezres.
A fehéroroszországi állami hírügynökség (BeITA) szerdán jelentette, hogy Lukasenko letette a hivatali esküt. Az előre nem bejelentett és a jogszabályokkal ellentétben a közszolgálati televízióban nem közvetített szertartást a beszámoló szerint száz ember jelenlétében tartották meg Minszkben, a Függetlenség Palotájában.
Forrás: index
[type] => post
[excerpt] => Nem sokkal Alekszandr Lukasenko titkos beiktatásának híre után hat európai ország, így Németország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, valamint Lengyelország kormánya is azt közölte, hogy nem ismeri el a politikust Belarusz elnökének.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1600960860
[modified] => 1600904015
)
[title] => Már hat EU-tagország jelentette be, hogy nem ismeri el legitim elnöknek Alekszandr Lukasenkót
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=11190&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 11190
[uk] => 11290
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 11192
[image] => Array
(
[id] => 11192
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2.jpg
[original_lng] => 93355
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/09/lukasenko2.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1601019512:2
[_thumbnail_id] => 11192
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 5710
[translation_required_done] => 1
[_oembed_7721e3cb227de5f8fd4076c3a9fffe6e] =>
[_oembed_time_7721e3cb227de5f8fd4076c3a9fffe6e] => 1603477912
[_oembed_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] =>
[_oembed_time_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] => 1641407668
[_oembed_57f27f6da0222c58a312ce65539cf504] =>
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
