Az Európai Bizottság válaszolt J. D. Vance amerikai alelnök cenzúrával kapcsolatos vádjaira az X amerikai közösségi hálóra kiszabott EU-bírságot illetően – jelentette ki Thomas Rainier, az Európai Bizottság szóvivője brüsszeli tájékoztatóján, közölte a Jevropejszka Pravda.
Rainier hangsúlyozta, hogy az X által a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA) megsértése miatt kiszabott bírságnak „semmi köze a cenzúrához”. Elmondása szerint a bírságnak semmi köze a tartalom moderálásához.
„A DSA-nak és a digitális törvényeinknek semmi köze a cenzúrához. Tudok erre vonatkozóan néhány számot mondani. Idén, 2025 januárja és decembere között az Instagram több mint 118 millió tartalommoderálási döntést hozott itt az EU-ban. A Facebook több mint 413 millió tartalommoderálási döntést hozott az EU-ban – nem mi, hanem a platform hozta meg ezeket a döntéseket. Az X – több mint 616 000 tartalommoderálási határozatot hozott. Ezek tények. Ezek nem spekulációk. Ezek valós tények” – mondta a szóvivő.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság azt szeretné, ha a közösségi média platformok biztosítanák, hogy az uniós polgárok megtámadhassák a nagy technológiai vállalatok által hozott indokolatlan tartalommoderálási döntéseket.
„A mai döntéseknek semmi közük a tartalommoderálási döntésekhez” – ismételte meg a bizottság szóvivője.
Paula Pinho, a Bizottság szóvivője hozzátette, hogy az EB „egyetértett abban, hogy nem ért egyet azzal, ahogyan egyes amerikaiak értékelik a jogszabályainkat”. „Nem a cenzúráról van szó, és ezt már sokszor megerősítettük erről a pulpitusról” – mondta.
Az Európai Uniónak ki kellene dolgoznia saját béketervét Ukrajna számára, és abba kellene hagynia, hogy kizárólag az amerikai kezdeményezésekre hagyatkozik – jelentette ki pénteken Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi biztosa a Politico című kiadványnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kubilius elmondta, hogy az EU-nak „függetlennek kell lennie, vagy legalábbis fel kell készülnie arra, hogy határozott álláspontot képviseljen a geopolitikai eseményekben, beleértve azt is, hogy saját tervei legyenek arra vonatkozóan, hogyan lehet békét elérni Ukrajnában, és ezeket meg kell vitatnia transzatlanti partnereinkkel”.
A kiadvány megjegyezte, hogy Európát váratlanul érte az Egyesült Államok 28 pontos béketerve. Ráadásul az európai országok nem képviseltették magukat a Kremlben Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője közötti találkozón. A látogatásra december 2-án került sor.
Az EU tisztviselői attól tartanak, hogy még ha Trump jelenlegi új terve nem is működik, néhány hónapon belül egy új fog megjelenni. Ennek fényében Kubilius a következőket mondta: „Félévente új terveket kapunk, és úgy érzem, itt arra várunk, hogy lássuk, milyen tervek érkeznek Washingtonból idén. Brüsszelből vagy Berlinből is terveknek kellene érkezniük.”
Az Európai Bizottság védelmi biztosa hozzátette, hogy Európának „sürgősen ki kell dolgoznia” saját tervét a háború befejezésére, hogy biztosítsa helyét a tárgyalóasztalnál. „Lehetőséget kellene kapnunk két terv megvitatására: az egyik európai, a másik pedig, talán, amelyet amerikai barátaink készítettek elő. A cél az, hogy szinergikus kapcsolatokat találjunk e két terv között, és a legjobb eredményt érjük el” – vélekedett Andrius Kubilius.
Az Európai Bizottság alternatív likviditási forrásokat keres az Európai Központi Bank számára, hogy „jóvátételi kölcsönt” nyújtson Ukrajnának – arra az esetre, ha a befagyasztott eszközöket vissza kell szolgáltatni Oroszország Központi Bankjának, jelentette ki Paula Pinho, az Európai Bizottság főszóvivője újságírókkal folytatott beszélgetés során, számolt be a Jevropejszka pravda brüsszeli tudósítója.
Miután az EKB megtagadta az Ukrajnának nyújtandó „jóvátételi kölcsönök” kifizetéséhez szükséges források biztosítását, az Európai Bizottság alternatív likviditási forrásokat keres.
„Az Európai Központi Bankkal megbeszéléseket folytatunk arról, hogy milyen döntések helyénvalóak, mit lehet tenni (az Ukrajnának nyújtandó „jóvátételi kölcsönök” tekintetében)” – mondta Pinho.
Hangsúlyozta, hogy „a szükséges likviditás biztosításának kérdése… abszolút fontos része a megbeszéléseknek”.
„A szükséges likviditás biztosítása az eszközök – jelen esetben az orosz központi banknak – esetleges visszaszolgáltatási kötelezettségeihez a jóvátételi hitel fontos eleme. Ez előfeltétele annak, hogy az EU, tagállamai és a magánszervezetek mindig képesek legyenek teljesíteni nemzetközi kötelezettségeiket” – hangsúlyozta az Európai Bizottság főszóvivője.
Elmondása szerint „az EKB ezen álláspontját (a likviditás biztosításának megtagadása a „jóvátételi hitelekhez” ) figyelembe véve azt vitatjuk meg, hogyan biztosíthatjuk ezt a likviditást.” „Tehát lényegében alternatív megoldásokat keresünk, és ez része a jóvátételi hitellel kapcsolatos jelenlegi munka egészének”, pontosította Paula Pinho.
Az Európai Unió értesült a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) által pénteken Andrij Jermaknál, az Elnöki Hivatal vezetőjének a rezidenciáján tartott házkutatásról, ezért „szoros figyelemmel fogja kísérni” a helyzetet – jelentette ki Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Mercier megjegyezte, hogy az EU értesült a NABU és a SZAP által végzett házkutatásokról. „Álláspontunk közismert: minden vizsgálat azt mutatja, hogy a korrupcióellenes szervek működőképesek és működési engedéllyel rendelkeznek Ukrajnában. A korrupció elleni küzdelem a bővítési csomagunk központi eleme volt, amely meghatározza általános álláspontunkat ebben a kérdésben” – mondta.
Az EU szóvivője emlékeztetett arra, hogy a korrupció elleni küzdelem „kulcsfontosságú” Ukrajna EU-csatlakozásának képessége szempontjából. Ehhez megfelelő erőfeszítésekre van szükség a küzdelemhez szükséges kapacitás garantálásához és a jogállamiság fenntartásához. „Az Európai Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri a helyzetet” – tette hozzá Guillaume Mercier.
Oroszország jelenleg nem mutat hajlandóságot az ukrajnai háború befejezésére és a békemegállapodás elfogadására, ezért folytatódnia kell a nyomásgyakorlásnak Oroszországra, amíg a Kreml kénytelen lesz békét kötni – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, akit a The Guardian című brit lap idézett, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen a többi között kijelentette, hogy jelenleg nincsenek valódi jelei annak, hogy Oroszország valóban készen állna az ukrajnai háború befejezésére. Ezért folytatni kell a Kremlre nehezedő nyomást. „Eddig nem láttuk annak jeleit, hogy Oroszország valóban hajlandó lenne véget vetni ennek a konfliktusnak. Tehát továbbra is nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, de az is kötelességünk, hogy minden olyan erőfeszítést megtegyünk, amely igazságos és tartós békéhez vezethet” – jegyezte meg.
Az EB elnöke hozzátette, hogy a békemegállapodásban foglalt kulcsfontosságú elveket is be kell tartani – „semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül, semmit Európáról Európa nélkül, semmit a NATO-ról a NATO nélkül”. Ezenkívül Európának biztosítania kell az oroszok által elrabolt ukrán gyermekek visszaszolgáltatását.
„Tudjuk, hogy nem lesz könnyű, de meg kell találnunk a módját, hogy továbblépjünk. Meg kell találnunk a módját, hogy megállítsuk az öldöklést, hogy segítsünk Ukrajnának az újjáépítésben és a rekonstrukcióban, hogy visszahozzuk a gyerekeket és újraegyesítsük a családokat. Meg kell találnunk a módját, hogy biztosítsuk Ukrajna és kontinensünk egészének tartós biztonságát, és mindenekelőtt… hogy jobb jövőt, európai jövőt teremtsünk Ukrajna számára” – foglalta össze Ursula von der Leyen.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Oroszország jelenleg nem mutat hajlandóságot az ukrajnai háború befejezésére és a békemegállapodás elfogadására, ezért folytatódnia kell a nyomásgyakorlásnak Oroszországra, amíg a Kreml kénytelen lesz békét kötni – jelentette ki szerdán Ursula von... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1764180960 [modified] => 1764172195 ) [title] => Az Európai Bizottság nyilatkozott az ukrajnai béketervről [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170137&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 170137 [uk] => 170143 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 159803 [image] => Array ( [id] => 159803 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula.jpeg [original_lng] => 41718 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula-300x188.jpeg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/ursula.jpeg [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1764169427:3 [_thumbnail_id] => 159803 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1008 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 534656756001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 47 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Vélemények [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 961258 [1] => 601 [2] => 92079 [3] => 640 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai béketerv [1] => Európai Bizottság [2] => orosz–ukrán háború [3] => Ursula von der Leyen ) ) [5] => Array ( [id] => 169309 [content] =>
Az Európai Bizottság célja, hogy forradalmi innovációkat ösztönözzön a hadiiparban, és megerősítse Európa védelmi iparát az EU Hadiipari Átalakítási Útitervének segítségével.
Az Európai Bizottság bemutatott egy intézkedéscsomagot, amely az EU egységes katonai terének létrehozását és a védelmi ipar modernizációját célozza – közölte a Bizottság sajtószolgálata.
A cél a gyors és biztonságos katonai erők, technika és erőforrások mozgatása egész Európában, valamint az innovációk gyorsabb bevezetése a védelmi szektorban.
A 2027-ig létrehozandó európai katonai mobilitási zóna kialakításával ez az intézkedéscsomag közelebb viszi az EU-t a katonai schengeni övezethez
– áll a közleményben.
A javasolt „Katonai Schengen” bevezeti az EU történetében először a harmonizált szabályokat a katonai mobilitásra vonatkozóan, és világos eljárásokat határoz meg a határokon átnyúló katonai mozgásokra, legfeljebb háromnapos feldolgozási idővel és egyszerűsített vámeljárásokkal.
A katonai mobilitást elősegítő intézkedéscsomag a következőket tartalmazza:
Szabályozási akadályok megszüntetése és harmonizált szabályok bevezetése a transzeurópai katonai mozgásokra, legfeljebb háromnapos feldolgozási idővel;
Rendkívüli gyorsreagálási rendszer (EMERS) létrehozása az infrastruktúrához való elsőbbségi hozzáférés biztosítására;
Szállítási folyosók fejlesztése kettős felhasználású szabványoknak megfelelően, valamint a stratégiai infrastruktúra védelme;
Szállítási és logisztikai kapacitások egyesítése és közös használata;
Irányítás és koordináció erősítése új csoportok és nemzeti koordinátorok bevonásával.
Az Európai Bizottság először hivatalosan úgy számol a pénzügyi tervezésben, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja 2026 végére befejeződhet.
Erről Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy belső levelében ír, amelyhez az Euronews újságírói jutottak hozzá.
A dokumentumban von der Leyen ismerteti Ukrajna szükségleteit a következő évekre, valamint a lehetséges támogatási mechanizmusokat.
A Nemzetközi Valutaalap és az ukrán hatóságok becslése szerint 2026–2027-ben Kijevnek 83,4 milliárd euróra lesz szüksége a hadsereg fenntartására, és 55,2 milliárd euróra az államháztartás stabilizálására és a költségvetési hiány fedezésére. Ezt a számot veszi alapul az Európai Bizottság a jövőbeni támogatás tervezésénél.
Bár a tűzszünet még elérhetetlen, az EU már készül Ukrajna háború utáni szakaszára, ami jelentős pénzügyi forrásokat igényel az újjáépítéshez és az állam támogatásához.
A bizottság három lehetséges finanszírozási forgatókönyvet vázolt:
90 milliárd euró támogatás a tagállamoktól – vissza nem térítendő, de terhet ró a nemzeti költségvetésekre;
90 milliárd euró közös EU-adósság, amihez a tagállamok egyhangú döntése szükséges;
140 milliárd eurós „jóvátételi hitel”, amelyet a befagyasztott orosz állami eszközök bevétele biztosítana. Ukrajna csak akkor kezdené el törleszteni, ha Oroszország hajlandó kárpótlást fizetni a háború okozta károkért.
Az első két lehetőség növeli az EU költségvetési terheit, míg a harmadik elkerülné a további kiadásokat, ezért politikailag a legelfogadhatóbbnak tekintik.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Bizottság először hivatalosan úgy számol a pénzügyi tervezésben, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborúja 2026 végére befejeződhet. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1763459460 [modified] => 1763409483 ) [title] => Az EU 2026 végére becsüli az ukrajnai háború lehetséges befejezését, készül a háború utáni támogatásra [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=169040&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 169040 [uk] => 169027 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 169028 [image] => Array ( [id] => 169028 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07.jpg [original_lng] => 113398 [original_w] => 1228 [original_h] => 1280 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07-288x300.jpg [width] => 288 [height] => 300 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07-768x801.jpg [width] => 768 [height] => 801 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07-982x1024.jpg [width] => 982 [height] => 1024 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07.jpg [width] => 1228 [height] => 1280 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07.jpg [width] => 1228 [height] => 1280 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/photo-2025-11-17-16-39-07.jpg [width] => 1228 [height] => 1280 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1763402298:5 [_thumbnail_id] => 169028 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1802 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 522399288002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 601 [1] => 154 [2] => 92079 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Bizottság [1] => Európai Unió [2] => orosz–ukrán háború ) ) [7] => Array ( [id] => 168667 [content] =>
Egy nagyszabású korrupciós rendszer leleplezése az energiaszektorban azt jelzi, hogy Ukrajna korrupcióellenes hatóságai teszik a dolgukat – jelentette ki csütörtökön Paula Pinho és Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivői a The Guardian című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pinho elmondta: „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ezek az Ukrajnában folyó vizsgálatok azt mutatják, hogy a korrupcióellenes mechanizmusok működnek, és az intézmények pontosan azért léteznek, hogy küzdjenek ellene.”
Mercier tisztázta, hogy az Európai Bizottság különös figyelmet fordít a korrupció elleni küzdelemre, különösen Ukrajna uniós csatlakozásával összefüggésben. „Ez a vizsgálat azt mutatja, hogy Ukrajnában léteznek és működnek a korrupcióellenes szervek” – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú az ország EU-csatlakozása szempontjából. Az államnak folyamatos erőfeszítéseket kell tennie a korrupció elleni küzdelemben rejlő magas potenciál és a jogállamiság elveinek betartása érdekében.
Az Európai Bizottság szerint az Oroszország által Ukrajna kritikus energia-infrastruktúrája, köztük az atomerőműveket ellátó alállomások ellen végrehajtott tömeges támadások súlyos nukleáris biztonsági kockázatot jelentenek.
Ezt Anitta Hipper, az EU szóvivője jelentette ki november 10-én Brüsszelben. „Putyin továbbra is terrorizálja az ukránokat. Célzott támadásokkal éri el, hogy áram-, víz- és fűtéskimaradások legyenek, veszélyeztetve ezzel a nukleáris biztonságot is” – mondta Hipper.
Hozzátette, hogy az EU folyamatosan dolgozik Ukrajna támogatásán, beleértve a szankciókat Oroszország ellen, az energetikai szektort segítő támogatást és a katonai segítséget. Emellett együttműködnek a partnerországokkal a további támogatás mozgósítása érdekében, mivel Ukrajna az EU legnagyobb energetikai támogatásban részesülő országa.
Az Európai Bizottságnak nem sikerült meggyőznie Belgiumot arról, hogy a befagyasztott orosz vagyont adja oda Ukrajnának az újjáépítés finanszírozására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Euronews európai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Európai Unió képviselői és a belga kormány közötti technikai találkozón a feleknek nem sikerült leküzdeniük a nézeteltéréseiket az Euroclear pénzügyi adattárában tárolt 140 milliárd euró mobilizálásának tervével kapcsolatban. A megbeszéléshez közel álló források szerint a belga kormány aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság alternatív javaslatainak hiánya miatt.
Eközben az EU kitart a terve mellett, hogy felhasználja a 140 milliárd euró értékű, a belga Euroclear pénzügyi letétkezelőnél tartott befagyasztott orosz vagyont.
Ukrajna nemzetközi partnerei már régóta keresik a 2025-ös ukrán államháztartási hiány fedezésének módjait. Az egyik szóba jöhető lehetőség egy úgynevezett „jóvátételi kölcsön” létrehozása, amely lehetővé tenné, hogy a befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának adják.
