A hírszerzés olyan jelzéseket kapott, amelyek szerint Oroszország lehetséges támadásokat készít elő Lengyelország és a balti országok energia- és telekommunikációs infrastruktúrája ellen.
Oroszország támadásokat készíthet elő Lengyelország vagy a balti országok energia- és telekommunikációs infrastruktúrája ellen, jelentette ki Gitanas Nauseda litván elnök a Baltic News Service-nek adott interjújában hírszerzési adatokra hivatkozva.
A litván hírszerzés jelzéseket kap Moszkva lehetséges terveiről, de jelenleg nincsenek információk a potenciális támadások konkrét helyszíneiről vagy időpontjairól.
„Csak a tervezés tényéről vagy Oroszország céljáról tudunk” – mondta Nauseda.
Az elnök megjegyezte, hogy Litvánia megerősítette a biztonsági intézkedéseket az energetikai- és közlekedési létesítményei körül.
Edgars Rinkevičs lett elnök viszont szintén megerősítette, hogy Litvániából, Lettországból és más NATO-országokból származó információk szabotázsakciók szervezésére és a régió biztonságának aláásására irányuló kísérletekre utalnak.
Korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy az elkövetkező hónapok kritikusak lehetnek Oroszország Ukrajna elleni háborújának megváltozott jellege miatt. Elmondása szerint a kockázatok az orosz energialétesítmények elleni ukrán dróntámadások hátterében nőnek.
A nyugati országok egyre gyakrabban figyelmeztetnek Oroszország hibrid hadviselés módszereinek alkalmazására – a szabotázstól és kémkedéstől az információs műveletekig.
Az elemzők magyarázata szerint az ilyen akciók lehetővé teszik Moszkva számára, hogy tesztelje az európai országok reakcióját, feszültséget keltsen a társadalomban, és egyúttal elkerülje a közvetlen felelősséget.
A lengyel belbiztonsági ügynökség adatai szerint az orosz különleges szolgálatok most változtatnak az európai ügynöktoborzási megközelítésükön. Így a véletlenszerű elkövetők helyett egyre inkább olyan embereket próbálnak bevonni, akiket Oroszországban képeztek ki.
Eközben a Kreml hagyományosan cáfolja a nyugati országok nyilatkozatait. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára „újabb adag horror történetnek” nevezte őket. Elmondása szerint az ilyen kijelentéseket állítólag arra használják, hogy „felkészítsék a lakosságot a militarizáció folytatására”, és igazolják a NATO fokozott katonai jelenlétét a balti államokban.
Az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Németországgal és más európai országokkal az RTX AIM-120 AMRAAM rakéták közös gyártásáról, valamint egy karbantartó létesítmény létrehozásáról Európában a Lockheed Martin PAC-3 Patriot rakétái számára, közölte a Reuters forrásokra hivatkozva.
Az ügynökség információja szerint, ha ezek a tervek megvalósulnak, a projektek felszabadítják az amerikai védelmi vállalatok termelési kapacitását, és hozzájárulnak a fegyvergyártás növeléséhez az Egyesült Államokban. Várhatóan az ország egy erre vonatkozó szándéknyilatkozatot is aláír a NATO Védelmi Ipari Fórumán, amelyet a szövetségi csúcstalálkozó alkalmából tartanak Ankarában július 7-én.
A Patriot és AIM-120C-8 rendszerekhez gyártott PAC-3 rakéták, amelyeket NASAMS komplexumokról, valamint F-16 vadászgépekről indítanak, nagy keresletnek örvendenek Ukrajnában. Kijev ezeket a rendszereket használja az orosz támadások elhárítására a 2022-es teljes körű orosz invázió kezdete után.
A kezdeményezés válasz Donald Trump amerikai elnök azon felhívására is, hogy az európai szövetségesek növeljék a védelmi kiadásokat és csökkentsék Washingtontól való függőségüket biztonsági téren. Korábban többször is felszólította az európai országokat, hogy vásároljanak több amerikai fegyvert, sőt az Egyesült Államok a NATO-ból való esetleges kilépésével is fenyegetőzött.
Júniusban Trump a Defense Production Act (Védelmi Termelési Törvény) alkalmazta, hogy leküzdje a lőszergyártásra vonatkozó korlátozásokat és megerősítse a fegyverellátási láncokat, mivel az Egyesült Államokban aggodalmak merültek fel a védelmi ipar azon képességével kapcsolatban, hogy kielégítse az ukrajnai és közel-keleti háborúk miatti növekvő keresletet.
Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, de elvárja az európai NATO-szövetségesektől, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak ezzel kapcsolatban, jelentette ki Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-képviselője újságíróknak Brüsszelben, arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen bejelentésekre lehet számítani Ukrajna támogatásával kapcsolatban a július 7-8-i ankarai NATO-csúcstalálkozón, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Azt hiszem, az Egyesült Államok és a szövetségesek nyilatkozatai jelentősek lesznek. Azt hiszem, mindenki fel fog lépni” – mondta Whitaker.
Ugyanakkor elmondta, hogy az Egyesült Államok „eddig többet tett Ukrajnáért, mint bárki más”.
Emlékeztetett az Ukrajnának nyújtott katonai segítségre, többek között a PURL programon keresztül.
„Kifinomult, amerikai gyártmányú rendszereket, köztük Patriot légvédelmi rakétákat, PAC-3-at adtunk el, több mint 6 milliárd dollár értékben NATO-szövetségeseinknek, akik aztán Ukrajnának szállították azokat” – mondta Whitaker.
Elmondása szerint az Egyesült Államok azt reméli, hogy Európa nagyobb szerepet vállal az ukrajnai háború terhének megosztásában.
„Valóban együtt dolgozunk, hogy támogassuk Ukrajnát, és ugyanakkor elvárjuk európai szövetségeseinktől, hogy viseljék az európai kontinensen vívott háború terhét” – jegyezte meg a nagykövet.
Egyben arra biztosított, hogy az Egyesült Államok „sehova sem tűnik el”.
„Továbbra is folytatni fogjuk, amit teszünk, és elvárjuk szövetségeseinktől, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben az erőfeszítésben” – hangsúlyozta Whitaker.
„Hosszú távú, tartós elkötelezettséget várhatunk Ukrajna támogatása iránt, amely segít nekik folytatni a harcot, fenntartani a sikereiket, és egyúttal jelezni Oroszországnak, hogy ennek a háborúnak véget kell vetni”, jelentette ki a nagykövet.
Kijelentette, semmi jelét nem látja annak, hogy Ukrajna és Oroszország hajlandó lenne megegyezni a békefeltételekben.
„De a tangóhoz két ember kell, ahogy az elnökünk mondta. És tudják, jelenleg úgy tűnik, hogy bármelyik fél sem hajlandó végül megegyezni ugyanebben a megállapodásban. És mi továbbra is nyomást fogunk gyakorolni és folytatni fogjuk a tárgyalásokat” – mondta.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, de elvárja az európai NATO-szövetségesektől, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak ezzel kapcsolatban, jelentette ki Matthew Whitaker. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1783193340 [modified] => 1783161490 ) [title] => Whitaker: az USA nagyobb európai szerepet remél az ukrajnai háborúval kapcsolatos tehermegosztásban [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190957&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 190957 [uk] => 190725 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 190726 [image] => Array ( [id] => 190726 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511.jpg [original_lng] => 76714 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511-300x171.jpg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/630-360-1750680685-511.jpg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1783150690:12 [_thumbnail_id] => 190726 [_edit_last] => 12 [views_count] => 834 [_algolia_sync] => 985621193002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10912 [1] => 1274969 [2] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => Matthew Whitaker [2] => USA ) ) [3] => Array ( [id] => 190076 [content] =>
Az ukrán védelmi ipar az egyik legmagasabb értékelést kapta az Európai Unió képviselőitől, ezért Európának követnie kellene a példáját – jelentette ki kedden Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa a brüsszeli európai védelmi és biztonsági csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a védelmi ipar fejlődése vált az egyik kulcsfontosságú tényezővé, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy alkalmazkodjon a modern hadviseléshez és megváltoztassa annak jellegét. Kubilius felidézte, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Alexander Stubb finn elnök korábban az ukrán hadsereget Európa legerősebb és a modern harci műveletekhez leginkább alkalmazkodó hadseregének nevezte.
„De miért tartják az ukrán hadsereget a legjobbnak? A válaszom: nemcsak azért, mert Ukrajnának bátor katonái és okos parancsnokai vannak, hanem azért is, mert a védelmi ipara a legjobb és a leginnovatívabb” – mondta az európai biztos. Példaként említette a dróngyártás gyors fejlődését Oroszország teljes körű inváziójának kezdete után. Véleménye szerint az új technológiák gyors bevezetésének képessége tette lehetővé Ukrajna számára, hogy előnyre tegyen szert a csatatéren.
Kubilius hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak integrálnia kell Ukrajnát a közös védelmi iparba, a védelmi piacba és a jövőbeli Európai Védelmi Unióba. Felszólította az uniós országokat, hogy vegyék át Ukrajna tapasztalatait a gyors és nagyszabású fegyvergyártás terén.
Az európai tisztviselő külön felhívta a figyelmet az oroszországi fegyvergyártás ütemére. Szerinte az Oroszországi Föderáció továbbra is több védelmi terméket gyárt, mint az Európai Unió, ami további kockázatokat jelent a kontinens biztonságára nézve. „Ez kísértést jelent Putyin számára. A nemzeti parlamenteknek meg kellene kérdezniük kormányaikat: miért nem növekszik a védelmi iparunk a növekvő finanszírozás ellenére?” – hangsúlyozta. Az ukrán védelmi ipar hatékonyságának példaként a 2022 utáni termelésnövekedést hozta fel. Szerinte ez idő alatt Ukrajna ötvenszeresére növelte a védelmi termelés mennyiségét, és elérte azt a szintet, amelyet „Németország vagy Franciaország védelmi ipara jelenleg egy év alatt képes előállítani”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az ukrán védelmi ipar az egyik legmagasabb értékelést kapta az Európai Unió képviselőitől, ezért Európának követnie kellene a példáját – jelentette ki kedden Andrius Kubilius. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782245580 [modified] => 1782234947 ) [title] => Az ukrán hadiipar a legjobb, Európának követnie kellene a példáját – Európai Bizottság [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190076&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 190076 [uk] => 190081 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 190077 [image] => Array ( [id] => 190077 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius.jpg [original_lng] => 28796 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/kubilius.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1782225127:2 [_thumbnail_id] => 190077 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1394 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 963628749002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 308025 [1] => 10912 [2] => 1074 [3] => 2178046 ) [tags_name] => Array ( [0] => Andrius Kubilius [1] => Európa [2] => fejlődés [3] => ukrán hadiipar ) ) [4] => Array ( [id] => 189641 [content] =>
Az Európai Unió országai tévednek abban a hitükben, hogy az Oroszországgal folytatott párbeszédet az erő pozíciójából kell építeni – jelentette ki pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, számolt be az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Peszkov azt mondta: „Ez a legnagyobb hiba – hogy az alkalmatlanságból, a félretájékoztatásukból vagy a butaságukból fakad-e –, nem tudjuk biztosan, de tény.” Mint megjegyezte, ahhoz, hogy részt vehessen a tárgyalásokon, Európának „meg kell ismerkednie a valós helyzettel, mindenekelőtt az ukrán konfliktusban”, és hozzátette, hogy nem Moszkva kezdeményezte az EU-val való kapcsolatok megszüntetését. Arról is fantáziált, hogy Kijev „nagyon nehéz helyzetben van”, de „továbbra is egy olyan vonalon halad, amely nem a tárgyalásokra irányul”.
A Kreml szóvivője kijelentette, hogy az agresszor országgal az erőszak pozíciójából folytatott tárgyalások sehová nem vezetnek. Bejelentette az ukrajnai célpontok elleni újabb csapásokat is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az agresszor ország állítólag készen áll a béketárgyalásokra, és megismételte, hogy az orosz diktátor többször is kijelentette Moszkva párbeszédre való készségét.
Újraindultak az informális tárgyalások Oroszország és a Nyugat között, és a megvitatott elképzelések között szerepel a harcok fokozatos beszüntetése a frontvonal mentén számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a lap azt írta, hogy jelenleg egy kétlépcsős befagyasztásról van szó. Először is, a harcokat a frontvonal mindkét oldalán 50-70 km-es zónára kellene korlátozni, és csak ezután lehetne szélesebb körű megállapodást tárgyalni. Napi szintű kapcsolat van Ukrajna és Donald Trump amerikai elnök csapata között.
Egy magas rangú ukrán tisztviselő úgy vélte, hogy Oroszország valószínűleg nem fog lépéseket tenni október előtt. Addigra a Kreml talán támogatást akar nyújtani Trump kampányának – és cserébe kapni is fog valamit. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az oroszok kivárnak a jövő tavaszig. A tét egy pusztító téli rakéta- és drónhadjárat Ukrajna energiainfrastruktúrája ellen. A cél az, hogy Kijevet engedményekre kényszerítsék.
Számos akadály áll a békemegállapodás útjában. Oroszország továbbra is ragaszkodik az úgynevezett „Anchorage-formulához” – egy sor megállapodáshoz, amelyeket állítólag Trumppal közösen vázoltak fel az orosz–amerikai csúcstalálkozón Alaszkában tavaly nyáron. Ezek a feltételek a következők: Donbász és a Krím egészének megszállásának jogi elismerése; a jelenlegi vonalak tényleges elismerése Zaporizzsja és Herszon megyékben. Ez Ukrajna számára elfogadhatatlan.
Washingtonban jelenleg két fő nézet alakul ki a konfliktussal kapcsolatban: Oroszországban nem lehet megbízni, és Ukrajna a győztes, nem pedig a vesztes oldal. Washingtonban felfigyeltek Ukrajna sikeres csapásaira a moszkvai olajfinomító ellen.
Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere kijelentette, hogy az ukrán hadszíntér integrációja meghaladta az amerikai fegyveres erők integrációját. Pete Hegseth, az Egyesült Államok védelmi minisztere elismerte, hogy Amerika „sokat tanult” az ukrán drónműveletekből. A Fehér Házhoz közel álló források szerint Trump saját hozzáállásában is változás történt: a konfliktus „humanizálttá” vált számára. „Trump szenvedett az iráni tapasztalataitól, és most már megértette, hogy Putyinra nehezedő nyomás nélkül nem fogja elérni, amit akar” – mondta a volt ukrán tisztviselő.
Az Iránnal kötött új megállapodás elméletileg egyszerre több lehetőséget is nyit az Egyesült Államok számára. A Trump-adminisztráció ismét Ukrajnára összpontosíthat. A globális energiaárak fokozatos csökkenése utat nyithat az orosz olaj és gáz elleni szankciók fokozása előtt.
És ami a legfontosabb, Oroszország előre nem látható osztalékot veszít a drága olajból: körülbelül havi 5-6 milliárd dollárt, ami lehetővé tette a Kreml ura számára, hogy viszonylag kényelmes pénzügyi helyzetből vívjon háborút. „Putyin egyszer megpróbált úgy tenni, mintha a háború messze lenne. Ezt nem teheti meg, amikor az oroszok a saját szemükkel látják a füstöt” – mondta Lana Zerkal ukrán diplomata.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Újraindultak az informális tárgyalások Oroszország és a Nyugat között, és a megvitatott elképzelések között szerepel a harcok fokozatos beszüntetése a frontvonal mentén számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lapra hivatk... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1781892000 [modified] => 1781876198 ) [title] => Az ukrajnai háborút a jelenlegi frontvonalak mentén próbálhatják befagyasztani – The Economist [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=189633&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 189633 [uk] => 189636 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 189634 [image] => Array ( [id] => 189634 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front.jpg [original_lng] => 92316 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/dron-haboru-front.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1781865728:2 [_thumbnail_id] => 189634 [_edit_last] => 12 [views_count] => 780 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 143907807000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 17 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Sürgős [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 10912 [1] => 66151 [2] => 16665 [3] => 124 [4] => 6077 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európa [1] => frontvonal [2] => Nyugat [3] => Oroszország [4] => tárgyalások ) ) [6] => Array ( [id] => 189608 [content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az európai találkozók eredményeit követően minden európai bízik abban, hogy Kijevvel együtt megállítják Vlagyimir Putyin orosz diktátort – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy csütörtökön Ramstein formátumú találkozóra és az Ukrajna-Európai Tanács ülésére került sor. Szerinte ez volt a leghosszabb találkozó Ukrajna részvételével, „amilyen az eddigi történelmünkben még nem volt”. „Minden partner főbb következtetései. Ukrajna erős, ezt mindenki elismeri, abszolúte. Putyin nem akar megállni, és minden beszéde a békevágyról hazugság. Minden partner, minden európai érzi ezt, de mindenki biztos benne, hogy együtt megállítjuk őt. A kulcs az, hogy együtt megállítjuk” – hangsúlyozta.
A partnerek egyetértettek abban, hogy Ukrajnának légvédelmi felszerelésre, pénzre van szüksége a hadseregnek, ezért a felek ezen fognak dolgozni. Ahogy az elnök megjegyezte: „Európa ki fogja építeni a ballisztikáját, ez egy sürgető kérdés. Ukrajna nem adja fel, ezért mindenképpen szorgalmazni fogjuk. Ez most a mi kezdeményezésünk a partnereinkkel együtt.”
Zelenszkij azt is megjegyezte, hogy Putyin egy „őrült”, és azt akarja, hogy „minden égjen el az országunkban”. Ennek ellenére Ukrajna kész tárgyalni vele, de Kijev erős pozíciójához Európának teljes mértékben részt kell vennie. Elsősorban a szankciók és a finanszírozás kérdéseiben. Szerinte Putyin fél az orosz hadsereg hazatérésétől, ezért fél annyira a háború győzelem nélküli végétől. És ha nincsenek biztonsági garanciák, akkor az orosz diktátor újrakezdi a háborút, és akkor más országok is támadás alatt állhatnak.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg de facto a NATO második hadserege, amely nem marad el a világ második hadseregétől. Ezért van szüksége a NATO-nak Ukrajnára de jure, ezt a tényt minden vezető elismeri. Putyinnal kapcsolatban azt is elmondta, hogy a diktátor a haláláig a Kremlben marad, és csak egy célja van: visszatérni a Szovjetunióba. Ez azonban Ukrajna nélkül lehetetlen – mutatott rá.
Zelenszkij mind a sajtótájékoztatóján, mind a Telegram-üzenetében megjegyezte, hogy Ramsteinnek köszönhetően 3 kulcsfontosságú dolgot sikerült elérni: több mint 1 milliárd dolláros új hozzájárulások a PURL programhoz, beleértve a Patriot rakétákat is; támogatás a cseh kezdeményezéshez és a nagy hatótávolságú rakéták szállításához (a partnerek több mint 500 millió dollár elkülönítését jelentették be) és körülbelül 1 milliárd dollár jut ukrán drónok és rakéták gyártására. Az elnök emellett bízik abban, hogy Ukrajna minden tárgyalási klasztert megnyit az EU-csatlakozáshoz.
Donald Trump amerikai elnök azt tervezi, hogy felkéri az amerikai védelmi vállalatokat, hogy licenc alapján gyártsanak fegyvereket Európában és Ukrajnában – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány megjegyezte, hogy Ukrajnának légvédelmi rendszerekre, beleértve az elfogó rakétákat is, van szüksége az orosz ballisztikus rakéták lelövéséhez. A probléma azonban az, hogy csak az Egyesült Államok képes ilyen rakétákat gyártani.
De mivel az Egyesült Államok kimerítette Iránra a készleteit, és időbe telik majd azok feltöltése, Trump a G7-csúcstalálkozón a szövetségeseinek azt mondta, hogy fontolóra veszi az engedélyek megadását, ami azt jelenti, hogy rakétákat lehetne gyártani Európában és Ukrajnában.
A vonatkozó információkat névtelenül nyilatkozó tisztviselők bocsátották a kiadvány rendelkezésére. Maga Trump is nyilvánosan megszólalt az ügyben. „Szeretnék ezt megtenni, meg fogjuk vizsgálni” – mondta újságíróknak a G7-csúcstalálkozó terveiről szóló kérdésekre válaszolva.
Az amerikai hadügyminiszter, Pete Hegseth szerint Európának kell élen járnia egy megújított „NATO 3.0” felépítésében, és egy „valódi, keményvonalas katonai szövetség” kialakításában.
Hegseth mindezt csütörtökön, Brüsszelben, a NATO-partnereivel tartandó találkozója előtt mondta.
„A NATO 3.0 annak a poszthidegháborús felismerésnek az eredménye, hogy vissza kell térni egy valódi, keményvonalas katonai szövetséghez, amely valós katonai képességekkel rendelkezik, képes elrettenteni közvetlenül ezen a kontinensen, és vezető szerepet vállal Európa hagyományos védelmében” – fogalmazott Hegseth.
Donald Trump amerikai elnök ismételten sürgette az európai NATO-szövetségeseket, hogy több pénzt fordítsanak védelemre, és jelezte szándékát, hogy mérsékelje az Egyesült Államok szerepét a szövetségben, miközben egyre inkább Kínára és az indo-csendes-óceáni térségre összpontosít.
A NATO tagjai a tavalyi hágai csúcson vállalták, hogy legkésőbb 2035-ig évente a GDP 5 százalékát fordítják az alapvető védelmi kiadásokra, valamint a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos tágabb területekre. Hegseth szerint bár sokan teljesítették vállalásaikat, egyeseknek „még többet kell tenniük”.
„Erről zárt ajtók mögött és a nyilvánosság előtt egyaránt őszintén fogunk beszélni” – mondta újságíróknak csütörtökön, miközben Trump 1,5 billió dollárosra tervezett védelmi költségvetését is „a világnak szánt üzenetként” méltatta.
Hegseth szerint az ilyen beruházások alapvető fontosságúak az Egyesült Államok katonai képességei és „a szabadság arzenáljának felépítése” szempontjából, amely mindenekelőtt Amerikát és az amerikai érdekeket védi, de egyúttal megtámasztja a NATO és szövetségeseik erejét is.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
António Costa, az Európai Tanács elnöke felvette a kapcsolatot a Kremllel, hogy közvetlenül Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljanak az ukrajnai háború lezárásáról – értesült a Bloomberg.
Costa legfőbb tanácsadója két alkalommal is telefonon egyeztetett egy Putyinhoz közel álló, magas rangú orosz tisztségviselővel, hogy előkészítse a terepet az érdemi tárgyalások megkezdéséhez. Az Európai Unió és Moszkva közötti diplomáciai kapcsolatok gyakorlatilag megszakadtak Oroszország 2022-es, Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta, és azóta mindössze szórványos kétoldalú egyeztetésekre került sor.
A Bloomberg arról nem ír, hogy az európai kezdeményezés fogadtatása milyen volt Oroszországban.
Az oroszokkal való párbeszéd újraindítása sokáig tabunak számított az Európai Unióban, ám mióta Donald Trump amerikai elnök tavaly béketárgyalásokat kezdeményezett Putyinnal, az európai vezetők egyre nagyobb nyomást éreznek, hogy ők is helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál. Az Egyesült Államok által közvetített, jelenleg is zajló egyeztetésekből a közösség eddig nagyrészt kiszorult, jóllehet a háborút lezáró bármilyen megállapodás közvetlen hatással lesz az EU saját biztonságára.
Egyes uniós tagállamok korábban felvetették egy Moszkvával tárgyaló különmegbízott kinevezését is, a javaslat azonban komoly vitákat váltott ki. Putyin maga Gerhard Schröder korábbi német kancellárt javasolta közvetítőnek, aki a Gazpromnál betöltött pozíciói révén évtizedek óta nyíltan képviseli az orosz érdekeket. Egy esetleges csúcstalálkozó az orosz elnökkel ráadásul komoly politikai kockázatot hordoz magában, hiszen jelentős propagandagyőzelmet jelenthet Moszkva számára.
