Csütörtök este az uniós vezetők megállapodtak a blokk következő öt évre szóló politikai vezetéséről. Ursula von der Leyent újra megválasztották az Európai Bizottság elnökének egy második ciklusra, António Costát az Európai Tanács elnökének, Kaja Kallast pedig a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztségre. A vezetők jóváhagyták a stratégiai menetrendet is, amely a kinevezettek jövőbeli munkáját körvonalazza.
Az EU-s csúcspozíciók csomagja, amelyről az Európai Parlament frakciói egy keddi telefonbeszélgetés során előzetesen már megegyeztek, végül az összes állam- és kormányfő vitája után hivatalosan is átment az Európai Tanácson.
Meloni kritizálta a „szürreális” módot, ahogyan a csúcspozíciós csomagot összeállították, és nagyobb mértékű bevonását várta volna a harmadik legnagyobb frakcióvá előlépő integrációellenes jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek frakciónak. Orbán Viktor szégyenletesnek nevezte a csúcs előtt az alkut, kifogásolva, hogy a pozíciókat a két nagy mérsékelt EP-frakció, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták osztották el az előző választáshoz képest nagyot bukó liberális Renew-val.
A nyilvános sérelmek ellenére a tárgyalások zökkenőmentesen haladtak előre, és más vezetők, például a német Olaf Scholz és a francia Emmanuel Macron a folyamat gyors lezárására törekedtek. A tömböt körülvevő ingatag geopolitikai környezet és a hiteles alternatívák hiánya megkönnyítette a tárgyalásokat, és hozzájárult ahhoz, hogy a három név végül – ha nem is teljes konszenzussal –, de átmenjen az EU-csúcson.
Megszavazták a nemrég leváltott portugál miniszterelnököt, Antonio Costát az Európai Tanács új elnökének. De a magyar kormányfő szavazott egyedül nemmel Ursula von der Leyenre, aki így is az Európai Bizottság élén maradhat még egy ciklusra, valamint szintén leszavazta Kaja Kallast, Észtország miniszterelnökét, hogy ő legyen az uniós vezető diplomata. Meloni a von der Leyenről szóló szavazásnál tartózkodott, de mindenki másra ellenszavazatot adott.
Az uniós csúcsvezetők kiválasztásánál nem szükséges az egyhangú szavazás, hanem minősített többség szükséges. Ennek eléréséhez az alábbi két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie:
a tagállamok 55%‑a (vagyis a gyakorlatban a 27 tagállamból 15) a javaslat mellett szavaz
a javaslatot támogató tagállamok az EU teljes népességének legalább 65%‑át képviselik
