Nem írjuk alá a ritkaföldfémekről szóló megállapodást az Egyesült Államokkal, ha az fenyegeti Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a péntek esti sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna nem ír alá megállapodást az Egyesült Államokkal, ha az az EU-csatlakozását fenyegeti. „Ukrajna alkotmánya egyértelműen kimondja, hogy az EU felé tartunk. Nagyon fontos reformok vannak, ennek megfelelő lépések. Semmi olyat nem fogadhatunk el, ami Ukrajna uniós csatlakozását fenyegetné” – hangsúlyozta. Mint hozzátette, akkor veszi fontolóra a megállapodást, „amikor nincs releváns jogszabályi fenyegetés”.
Az Egyesült Államok nemrégiben azt javasolta Ukrajnának, hogy azonnal kössön teljes körű megállapodást a ritkaföldfémekről. Korábban az országok keretmegállapodást akartak aláírni. A megállapodástervezet előírja, hogy az USA teljes ellenőrzést gyakorol az ukrán energiaszektor és bányászat felett.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna már 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat, amennyiben folytatja a jelenlegi reformtörekvéseit.
Az Európai Bizottság elnöke hétfőn Kijevben újságíróknak nyilatkozva elismerően szólt az ukrán politikai akaratról az EU-csatlakozást illetően. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy egy „érdemeken alapuló folyamatról van szó”, ami arra utal, hogy Ukrajna EU-csatlakozási folyamata az érdemei, teljesítménye és reformjai alapján halad előre, nem pedig politikai alkuk vagy más tényezők mentén.
Nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Még azt is mondhatnám, hogy ha ez az érdemeken alapuló folyamat ebben a tempóban és minőségben folytatódik, a csatlakozás talán 2030-nál korábban is megtörténhet – mondta Von der Leyen.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke hozzátette, hogy az uniós csatlakozás jelentené a legfontosabb biztonsági garanciát Ukrajna jövője szempontjából.
Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök szerint hazája nem enged a zsarolásnak és manipulációnak. Georgia és az Európai Unió kapcsolata már a múlt havi választás előtt is a mélyponton volt.
Felfüggeszti a következő négy évre az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat Georgia – közölte Irakli Kobakhidze, az ország miniszterelnöke órákkal azután, hogy a múlt havi, vitatott választáson győztes Gerogiai Álom képviselői ismét beiktatták hivatalába.
A múlt havi választást a kormánypárt nyerte Georgiában
Az október 26-i választást széles körben tartották egyfajta népszavazásnak arról, hogy az ország csatlakozzon-e az EU-ba, és az ellenzék szerint a szavazást elcsalták, hogy az ország továbbra is Oroszország érdekszférájában maradjon. A választás után tömegtüntetések voltak az ország fővárosában, Tbilisziben és az ellenzék azóta bojkottálja a parlamentet – jelenti az AP hírügynökség.
Európai választási megfigyelők szerint a voksolást megosztó légkör jellemezte, amit korrupció, kettős szavazás és fizikai erőszak is tetézett.
Az unió már korábban bejelentette, hogy a Georgia csatlakozásáról szóló tárgyalásokat gyakorlatilag leállítják.
Mostani megszólalásakor Kobakhidze elmondta, hogy az ország továbbra is szeretne az EU tagja lenni, az erről szóló tárgyalásokat 2028-ig leveszik a napirendről, sőt minden uniós támogatást is elutasítanak.
Kobakhidze szerint nem engednek a zsarolásnak
A georgiai miniszterelnök az uniós zsarolással és manipulációval indokolta a döntést, valamint az országa és annak társadalmával szembeni európai tiszteletlenséggel, miután csütörtökön az Európai Parlament egy olyan határozatot fogadott el, mely szerint a múlt hónapi választások sem tisztességesek, sem szabadak nem voltak. Az EP határozata emellett egy éven belül új választások kiírását is sürgette, nemzetközi felügyelet mellett, valamint uniós szankciók bevezetését és a hivatalos kapcsolatok korlátozását az ország kormányával is sürgette. Kobakhidze sértések özönének nevezte az uniós testület határozatát, mellyel az ország rosszakarói fegyvert csináltak az EP-ből, szégyent hozva ezzel az Európai Unióra.
Az Oroszországban meggazdagodott titokzatos milliárdos Bidzin Ivanishvili alapította Georgia Álom pártot kritikusai egyre inkább autoriternek és oroszbarátnak látják, különösen azután, hogy a kormány orosz mintára hozott törvényeket, melyek a szólásszabadságot és az LMBTQ jogokat korlátozzák. Kobakhidze szerint azonban a múlt havi választáson az erkölcstelen propaganda állt szemben a hagyományos értékekkel és az ország népe az utóbbit választotta.
Az EU már júniusban felfüggesztette a Georgia csatlakozásáról szóló tárgyalásokat, miután az ország olyan törvényt fogadott el, mely elvárja, hogy a forrásaik legalább 20 százalékát külföldről kapó szervezetek mint külföldi ügynökök regisztrálják magukat.
Az Európai Bizottság szerdán jelentést terjeszt elő a tagjelölt országok, elsősorban Ukrajna és Moldova előrehaladásáról, de nem ad nekik hivatalos ajánlásokat az európai uniós csatlakozási folyamat előmozdítására vonatkozóan – számolt be az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság forrásai szerint a bizottság jelentése több ország – köztük Ukrajna és Moldova – előrehaladását fogja értékelni anélkül, hogy hivatalos ajánlásokat adna nekik az uniós csatlakozási folyamat előrehaladásáról. A konfliktusokra való hajlam ellenére Ukrajna és Moldova a legnagyobb sikert az EU-tagság felé vezető úton érte el.
Az Európai Bizottság szintén nem javasol konkrét intézkedéseket Georgiával kapcsolatban. Hivatalos képviselője felszólította a tbiliszi hatóságokat, hogy „gyorsan, átláthatóan és függetlenül vizsgálják ki a választásokon elkövetett jogsértéseket”, és hozzátette, hogy az EU-tagállamoknak önállóan kell megoldást találniuk a helyzet megoldására.
Brüsszel szerint a Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazás „példátlan beavatkozásnak” volt kitéve Oroszország és csatlósai részéről – írja a Reuters.
A volt szovjet tagköztársaság Moldovában vasárnap tartották az elnökválasztás első fordulóját, illetve egy alkotmánymódosításról szóló népszavazást, melyben az volt a kérdés, hogy az ország csatlakozzon-e az Európai Unióhoz.
Az utóbbi választás hatalmas küzdelmet hozott. A szavazatok 99,82 százalékának megszámolása után a moldovai választási bizottság adatai alapján a választók 50,42 százaléka szavazott az EU-s tagság mellett és 49,58 százaléka ellene.
A kevesebb, mint másfélmillió érvényes szavazat közül jelen állás szerint alig több mint 12 ezer szavazat döntött az igenek javára.
A szavazásra Oroszország és megbízottjai példátlan beavatkozása és megfélemlítése mellett került sor, amelynek célja a Moldovai Köztársaságban zajló demokratikus folyamatok destabilizálása volt – jelentette ki Peter Stano, az EU szóvivője.
Maia Sandu Nyugat-barát elnök – aki a szavazatok 42 százalékával első helyen végzett az elnökválasztáson, de második fordulóra kényszerül –, hétfőn azt mondta, ők tisztességes módon egy tisztességtelen küzdelmet folytattak.
Sandu szerint világos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy 300 ezer ember szavazatát akarták megvásárolni idegen érdekeket szolgáló bűnözői csoportok.
Egy jelenleg Oroszországban élő, súlyos csalással vádolt moldovai oligarcha, Ilan Șor korábban állítólag 130 ezer választópolgár szavazatának megvásárlását kísérelte meg.
A Kreml visszautasította a vádakat, és „nem szabadnak” nyilvánította a végül szűken az EU-párti erők győzelmét hozó választást.
A szavazatok 60%-ának összesítése alapján a választók 55 százaléka vélekedett az országuk uniós törekvéseivel szemben. Ez pedig megkérdőjelezheti Moldova eddigi nyugatbarát irányultságát. Közben viszont úgy tűnik, hogy az EU-párti, Maia Sandu jelenlegi elnök vezet az elnökválasztáson.
A Reuters hírügynökség este 9 órakor a Moldovai Központi Választási Bizottság honlapján elérhető állás szerint közölte: a szavazatok 23%-ának megszámlálása után közzétett előzetes eredmények szerint a moldovaiak 57%-a szavazott nemmel, míg 42%-uk igennel az ország uniós törekvéseiről tartott vasárnapi népszavazáson. Később az Al Jazeera portál már 60%-os feldolgozottságról számolt be és a nemek aránya 55% volt.
A népszavazáson arról döntenek a moldovaiak, hogy az alkotmányba beillesztik-e azt a záradékot, amely az uniós csatlakozást célként határozza meg – emlékeztet a Reuters. Egy határozott „igen” támogatná Maia Sandu törekvését, hogy az ország 2030-ig csatlakozzon a blokkhoz, míg egy „nem” komoly csapást jelentene számára. Az eredmények meghatározhatják a jövő nyári parlamenti választások alaphangját, ahol Sandu pártja nehezen tudja majd megtartani többségét.
A Reuters által idézett felmérések szerint a többség támogatja az EU-hoz való csatlakozást, bár öt jelölt azt mondta támogatóinak, hogy szavazzanak „nemmel” vagy bojkottálják a népszavazást, mondván, hogy a népszavazást úgy időzítették, hogy Sandu szavazatát növeljék a választásokon.
Este 6-ig a jogosultak 42%-a adta le vokság a népszavazáson.
Az Al Jazeera azt is írta, hogy a korai eredmények alapján Maia Sandu hivatalban lévő nyugatbarát elnök vezet az EU-népszavazás mellett zajló elnökválasztáson, egyelőre a szavazatok 35%-os feldolgozottsága mellett, de nem fogja elérni a győzelemhez szükséges 50%-os küszöbértéket. Ha ezt nem éri el, akkor november 3-án várható a 2. forduló.
Legfőbb riválisa, Alexandr Stolianoglo volt főügyész, akit a hagyományosan oroszbarát Szocialista Párt támogat, eddig a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
A felmérések a hivatalban lévő Maia Sandu, aki négy éve elnökként az EU-csatlakozást szorgalmazza, egyértelmű előnyét mutatták 10 riválisa előtt. Most nagyon úgy tűnik, hogy a második forduló Sandu és Stolianoglo összecsapását hozza el.
A szavazást beárnyékolták a választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádak. A rendőrség azzal vádolta meg Ilan Short, egy Oroszországban élő, szökésben lévő mágnást, hogy legalább 130 000 szavazóból álló hálózatot próbált lefizetni, hogy „nemmel” szavazzon, és támogasson egy olyan jelöltet, akit csak az utolsó pillanatban fedett fel. Shor felajánlotta, hogy fizet a moldovaiaknak, hogy másokat is rávegyenek, hogy „nemmel” szavazzanak.
Csütörtökön a bűnüldöző szervek közölték, hogy lelepleztek egy programot, amelynek keretében több száz embert vittek Oroszországba, hogy ott képzést kapjanak zavargások és polgári zavargások megrendezésére.
Oroszország tagadja a beavatkozást, és „ruszofóbiával” vádolja Sandu kormányát.
Viorel Cernauteanu rendőrfőnök a Reutersnek elmondta, hogy az elmúlt napokban külföldről érkező hang- és szöveges üzenetek sokasága szólította fel a moldovaiakat, hogy vagy bojkottálják a népszavazást, vagy szavazzanak „nemmel”.
Paweł Herczyński, az EU georgiai (grúziai) nagykövete kijelentette, hogy a Georgia Álom párt uralma alatt az ország soha nem lesz az Európai Unió tagja. A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Sova-ra hivatkozva.
Szerinte Georgia vezetése akarata ellenére elidegeníti az ország lakosságát az EU-tagságtól.
Herczyński diplomáciai pályafutása legnagyobb sikerének tekinti Georgia EU-tagjelölti státuszának megadását.
„De mi történt azután, hogy megkapták a jelölt státuszt? A lakosság többsége, az ellenzéki pártok csatlakozni szeretnének az Európai Unióhoz, de a kormány elidegeníti az embereket tagságtól. A georgiai kormány tagjai távol állnak az Európai Unió értékeitől” – mondta a diplomata.
Reményét fejezte ki, hogy az októberi parlamenti választások után Georgia visszatér „az EU-hoz vezető útra, amelyet jelenleg felfüggesztettek”.
[type] => post
[excerpt] => Paweł Herczyński, az EU grúziai nagykövete kijelentette, hogy a Grúz Álom párt uralma alatt az ország soha nem lesz az Európai Unió tagja.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1728421620
[modified] => 1728395126
)
[title] => EU-nagykövet: a jelenlegi kormány alatt Georgia soha nem lesz az Európai Unió tagja
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128820&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128820
[uk] => 128752
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 128753
[image] => Array
(
[id] => 128753
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[original_lng] => 60096
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/32c9062-202807-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728384327:5
[_thumbnail_id] => 128753
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1235
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_996777b3b37c291ae0329af581b46e04] =>
🇬🇪 BREAKING: Mikheil Kavelashvili has been elected President of Georgia, with 224 out of 225 votes.
Inauguration ceremony will be held on December 29th.
Here is some key information about him:
Early Life and Football Career •Born: July 22, 1971, in Tbilisi, Georgia (then part… pic.twitter.com/2XUaMJFVI5
Robert Fico szlovák miniszterelnök ismételten kijelentette, hogy Ukrajna NATO-tagságát nem támogatja, ugyanakkor megígérte, hogy nem akadályozza keleti szomszédja európai uniós csatlakozását. Erről a Szuszpilne ukrán hírportál szerint hétfőn Ungváron nyilatkozott, ahol megbeszélést folytat Denisz Smihal ukrán kormányfővel.
Fico szavai szerint Szlovákia száz százalékban támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, de „hűvös” a hozzáállása az ország NATO-tagságához.
„Nyíltan kimondom, hűvösen viszonyulunk Ukrajna NATO-tagságának kérdéséhez, de az Önök tagsága az EU-ban fontos és értékes lesz számunkra” – szögezte le a szlovák kormányfő. Megjegyezte, hogy lesznek olyan EU-tagországok, amelyek „azt kívánják, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamata ne legyen annyira gyors. „Sok múlik az ukrajnai reformokon, de mi semmilyen akadályt nem gördítünk a csatlakozás útjába” – hangsúlyozta Fico.
A szlovák politikus kijelentette, hogy kormánya támogatja Ukrajna „minden béketervét”, beleértve Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a 2022 novemberében előterjesztett tíz pontos, úgynevezett békeképletét, amely magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről az 1991-es határok mögé. Kiemelte továbbá, hogy Szlovákia szükség esetén kész a téli fűtési szezon idején áramot is biztosítani Ukrajnának. Az ukrán miniszterelnök a Telegramon közölte: a szlovák féllel megállapodásra jutottak nyolc kétoldalú dokumentummal kapcsolatos munka befejezéséről, és a tervek szerint az év végéig alá is írják azokat.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Szeptember végén Husumban, a németországi északfríz városban rendezték meg a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) idei konferenciáját. A rendezvényen ülésezett a FUEN Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM), ahol a résztvevők a Kárpát-medencei kisebbségek helyzetéről, valamint Ukrajna és Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatairól tárgyaltak.
Ukrajna kisebbségpolitikája az EU-csatlakozás tükrében
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnában jelenleg nincs látható szándék a kisebbségi jogok megnyugtató rendezésére, és úgy véli, hogy az Európai Unió vezetői sem fordítanak kellő figyelmet erre a kérdésre. Ez súlyos veszélyt jelenthet, mert ha Ukrajnát úgy veszik fel az EU-ba, hogy nem biztosítják a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, az rossz példát mutathat más csatlakozás előtt álló országok számára is. A találkozón elhangzott, hogy a koppenhágai kritériumrendszer – amely a csatlakozott országok számára előírja a kisebbségi jogok tiszteletben tartását – alkalmazását szigorúan be kellene tartani az EU-s tárgyalások során.
Romániai magyar közösségek helyzete és a választási eredmények
A találkozón az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és Szilágyi Dóra, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke számolt be a szervezet legutóbbi sikereiről. Részletesen ismertették a júniusi választásokon elért eredményeiket és az előttük álló kihívásokat, különösen a közelgő államelnöki és parlamenti választásokat. Vincze Loránt hangsúlyozta, hogy az erős és egységes fellépés a kisebbségek érdekvédelmében kiemelten fontos az európai színtéren is.
A szlovákiai és szerbiai magyar közösségek helyzete
Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere arról számolt be, hogy a szlovákiai Magyar Szövetség tisztújításra készül, és pozitív fejleménynek nevezte, hogy sikerült megszerezniük a szlovák kormány kisebbségi biztosi pozícióját, amelyet most Horony Ákos tölt be. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviseletében Vicsek Annamária EP-képviselő és Kovács Elvira, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja ismertette, hogy a szerbiai politikai környezet instabilitásának ellenére sikerült megőrizniük a közösségük befolyását önkormányzati, tartományi és parlamenti szinten.
Kisebbségi kérdések Horvátországban és Szlovéniában
Horvátországból Andócsi János, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) alelnöke elmondta, hogy a szervezet jelenleg a békés építkezés szakaszában van. Az egyetlen parlamenti képviselőjük révén kulcsszerepet tölthetnek be a horvát törvényhozásban, különösen a szélsőjobboldali koalíciós párt szétesése után. Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke viszont aggasztó fejleményekről számolt be: a szlovén kormány megszüntetett egy fontos, a magyar közösség számára létfontosságú projektet, amely komoly nehézségek elé állítja a muravidéki magyar közösséget.
A kisebbségi kérdések kezelése az EU-csatlakozási folyamat során
A találkozó fő témája Szerbia és Ukrajna európai uniós csatlakozásának magyar vonatkozásai voltak. Brenzovics László határozottan állást foglalt amellett, hogy a kisebbségi jogoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk a csatlakozási tárgyalások során. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogok figyelmen kívül hagyása veszélyes precedenst teremthetne, ami negatívan befolyásolná a már EU-tagállamokban élő kisebbségek helyzetét is.
Javaslat egy brüsszeli konferenciára
Vincze Loránt, a FUEN elnöke jogosnak nevezte Brenzovics László aggodalmait, és támogatásáról biztosította azt az elképzelést, hogy egy brüsszeli konferencián vizsgálják meg az EU-bővítésben érintett országok kisebbségi helyzetét. A résztvevők szerint ez fontos lépés lenne annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kisebbségi jogok kérdésére az EU-s bővítési folyamatban.
A találkozón részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Léphaft Áron a HUNINEU képviseletében. A Magyar Közösségek Munkacsoportjának következő találkozóját a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) meghívására Horvátországban tartják 2025 első felében. Ez a jövőbeni találkozó ismét lehetőséget ad majd arra, hogy a kisebbségek képviselői megvitassák az aktuális kihívásokat és további lépéseket a közösségeik jogainak védelmében.
A munkamegbeszélésnek egy háromnyelvű fríz iskola konferenciaterme adott otthont.
Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes megígérte, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország 11 nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos követelményét az Európai Unióhoz való csatlakozása során. Sztefanisina ezt az Ukrajna uniós csatlakozásáról tartott első kormányközi konferencián jelentette ki.
Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kéréseit, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
„Mostantól őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megoldjuk és ennek alapján maradéktalanul megvalósítsuk a magyar részről kiemeltként felvetett, a nemzeti kisebbségek jogai védelmének erősítését célzó 11 kérdést, és folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket a magyar féllel” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, amelyről „párbeszéd útján és a Magyarországgal kötött megállapodások alapján, jóhiszeműen, a bizalom, a kölcsönös megértés valamint tisztelet elősegítéseként állapodott meg”.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet a régiós és országos szinten.
Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióhoz a napokban kezdődtek el.
