Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború befejezése után lehetségesek, és nem jöhet szóba a Kijevre vonatkozó semmilyen egyszerűsített eljárás sem – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Pellegrini Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Pellegrini az észak-macedón elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján tette az idézett kijelentést. A szlovák elnök szerint a fő prioritásnak továbbra is az ukrajnai háború diplomáciai lezárásának kell lennie. Véleménye szerint csak egy igazságos béke elérése után lehet továbblépni Kijev európai uniós tagsága felé az érdemi tárgyalásokkal.
„A prioritásnak az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő lezárásának kell lennie, ennek kell lennie a fő feltételének azoknak a tárgyalásoknak, amelyek valódi lépésekről szólnának, amelyek közelebb vinnék Ukrajnát az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz” – hangsúlyozta Pellegrini.
A szlovák elnök ugyanakkor ellenezte Ukrajna számára a kivételeket vagy a gyorsított csatlakozási mechanizmusokat. A szlovák elnök hangsúlyozta, hogy a háborút nem szabad arra alapozni, hogy más tagjelölt államokhoz képest különleges feltételeket biztosítsanak. Véleménye szerint a Nyugat-Balkán országai évek óta komplex reformokat hajtanak végre, és hosszú utat tettek meg az EU-ig, így a szabályok Ukrajna érdekében történő megváltoztatása negatív jelzés lenne a régió számára.
„Egyetlen ország sem, bármilyen nehéz helyzetben is legyen, nem részesülhet semmilyen előnyben pusztán ebből a helyzetből, például egy háborúból adódóan, összehasonlítva a Nyugat-Balkán országaival, amelyek valóban hosszú és nehéz reformutat jártak be” – tette hozzá Pellegrini. Azt is kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna társult vagy részleges tagságát az Európai Unióban. Hangsúlyozta, hogy a bővítési eljárásnak egyértelmű szabályai vannak, amelyeket minden jelöltnek kivétel nélkül be kell tartania.
Ha Ukrajna a jövőben valaha is teljesíti ezeket a szabályokat és feltételeket, Szlovákia támogatni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető útján, de Szlovákia nem fogja támogatni az ilyen megszorításokat és valakinek mások kárára történő bármilyen előnyét
– magyarázta a szlovák elnök.
A szlovák vezető kétségét fejezte ki az EU háborúban álló állam rovására történő bővítésének lehetőségével kapcsolatban. „El sem tudom képzelni, hogy az Európai Unió egy olyan ország rovására terjeszkedjen, amely jelenleg háborúban áll az Orosz Föderációval, amelyet az megtámadott, mert ez azt jelentené, hogy a háborút az Európai Unión kívülről a határain belülre helyeznénk át” – mutatott rá Peter Pellegrini.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború befejezése után lehetségesek, és nem jöhet szóba a Kijevre vonatkozó semmilyen egyszerűsített eljárás sem. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1780433160 [modified] => 1780424758 ) [title] => Az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború után kezdődhetnek el – szlovák elnök [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188057&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 188057 [uk] => 188063 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 122609 [image] => Array ( [id] => 122609 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg [original_lng] => 50094 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780418061:2 [_thumbnail_id] => 122609 [_edit_last] => 5 [views_count] => 453 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 964780385001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 47 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Vélemények [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13795 [1] => 5842 [2] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-csatlakozás [1] => Peter Pellegrini [2] => Ukrajna ) ) [1] => Array ( [id] => 187995 [content] =>
Korábban történhet meg a vártnál a következő lépés Ukrajna uniós csatlakozása ügyében – írja a Kyiv Independent.
Mindenki azon dolgozik, hogy június 15-én nyissák meg az elsőt a hat úgynevezett „bővítési klaszter” közül.
Két tagállam diplomatái június 1-jén elmondta a Kyiv Independentnek, hogy a cél az, hogy június 15-én Luxemburgban, az EU külügyminiszterek ülésének margóján rendezzék meg a kormányközi konferenciát, amelyen hivatalosan megtörténik a bővítési klaszterek megnyitása. Ha ez nem sikerül, akkor még június 16-án is megtarthatják, szintén Luxemburgban, az európai miniszterek találkozója mellett. A korábbi tervek szerint ez a következő lépés valószínűleg június 16. és 18. között várható volt.
Akár június 15-én, akár 16-án történik meg a klaszterek megnyitása, az azt jelentené, hogy az EU teljesítette azt a célját, hogy ezt Ciprus hat hónapos uniós tanácsi elnökségének végéig megtegye, és lehetőséget ad az uniós vezetőknek, hogy június 18-i csúcstalálkozójukon ünnepeljenek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A Friedrich Merz német kancellár által Ukrajna EU-csatlakozására javasolt különleges státusz a legjobb ötlet azok közül, amelyeknek esélyük van a tagállamok jóváhagyására, és előnyöket biztosít Ukrajnának, nem pedig olyan kockázatokat, mint amilyeneket ebbe a javaslatba beleképzelnek – jelentette ki pénteken Heiko Thoms, Németország ukrajnai nagykövete az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
A német nagykövet azzal érvelt, hogy Merz kancellár levelének kritikája, amelyben Ukrajna különleges státuszát javasolja az EU-hoz való teljes csatlakozása előtt, néha a kancellár szándékainak félreértésével függ össze. „Itt szeretném nagyon világosan kijelenteni: a Németország által Ukrajnának tett javaslat a legkonkrétabb javaslat az integráció formátumát illetően, amely valaha is az EU-ban tárgyalóasztalon volt. És ez valószínűleg a legjobb javaslat, amelyet a közeljövőben Ukrajnával kapcsolatban meg fognak vitatni” – hangsúlyozta.
Thoms rámutatott, hogy Berlin Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozását szorgalmazza, Merz javaslata pedig ezt a folyamatot kívánja felgyorsítani, és további lehetőségeket biztosítani Ukrajna számára arra, hogy már a csatlakozás előtt képviseltethesse magát Brüsszelben. „Ez nem másodrangú tagság. Ez nem egy átmeneti státusz, amely később állandóvá válik. Inkább egy további ajánlat Ukrajna számára a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton” – emlékeztetett.
A német diplomata elutasította azokat a félelmeket is, hogy e gondolat megvalósítása következtében Ukrajna a „féltag” státuszban ragadhat. Szerinte Merz javaslata csak bővíti Ukrajna lehetőségeit az EU-hoz vezető „szokásos” úton. „További előnyöket, a tagság jeleit kapja anélkül, hogy a csatlakozásra kellene várnia. Most azonnal! És egyetlen más tagjelölt országnak sem lesz ilyen lehetősége” – biztosított.
A nagykövet szerint a különleges státusz azonnal életbe léphet, amint minden tagállam egyetért ezzel az elképzeléssel – és feltéve, hogy azt a hivatalos Kijev is támogatja. „És hadd hangsúlyozzam: (…) nem előre eldöntött tény, hogy minden EU-tagállam biztosan egyetért ezzel a német javaslattal. Nem, nekünk, Németországnak és Ukrajnának továbbra is együtt kell működnünk a jóváhagyásán. Németország kötelességének érzi, hogy ezt megtegye” – jegyezte meg Heiko Thoms.
Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében tett stratégiai választás, jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának miniszteri ülésének megnyitóján Kisinyovban, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Moldova, Ukrajnához hasonlóan, azzal vívta ki helyét, hogy nehéz körülmények között az európai utat választotta, és ezt a választást könyörtelenül megvédte. Nem kérünk rövidebb utakat. Tiszteletben tartjuk a tényeken alapuló folyamatot, és elvégezzük a munkát. De reméljük, hogy ezt a munkát elismerik és jutalmazzák” – hangsúlyozta Sandu.
Megjegyezte, hogy az EU történelmileg nem várt el „tökéletességet” a tagjelölt országoktól, hanem az európai család tagságát ajánlotta fel, amely a demokratikus átalakulás eszközévé vált.
„Az Európai Unió nem várt el tökéletességet, hanem tagságot ajánlott fel – és ez a tagság tette meg a többit. Ugyaneznek kellene történnie ma is. Ezt az elvet Ukrajnára, a Nyugat-Balkánra és Moldovára is alkalmazni kell – nem nekünk tett szívességként, hanem stratégiai választásként” – mondta a moldovai elnök.
Sandu beszédében azt is kijelentette, hogy az autoritarizmus ma már nemcsak az egyes államokon belül jelenik meg, hanem külföldre is exportálódik, támadva az intézményeket, a választásokat és magát a nyílt demokratikus társadalmak életmódját. Szerinte a szólásszabadság az embereknek szól, nem pedig a hamis propagandakampányoknak.
„A szólásszabadság az embereké. Nem a hamis fiókok vagy a bothadseregek szólásszabadsága. Nem a Telegram-on szervezett propagandakampányok szabadsága. És nem is a Kreml verőlegényeinek szólásszabadsága” – hangsúlyozta Sandu.
Egyben felszólított egy jogi eszköz létrehozására a külföldi manipuláció és beavatkozás ellen, hangsúlyozva, hogy a „puha jog” nem biztosít kellően stabil alapot a nemzetközi együttműködéshez. És minden olyan demokrácia, amely kívül esik az európai családon, sebezhetőség, amelyet a romboló erők megpróbálnak kihasználni.
„Ahol az európai projekt gyökeret vert, ott virágzott a demokrácia. Ahol nem, ott továbbra is fennállt az árnyék. És a kettő között ott vannak a szürke zónák. És ezekben a szürke zónákban sajnos mások döntenek a sorsunkról”, jelentette ki Moldova elnökasszonya.
Emlékeztetőül, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 135. miniszteri ülésére május 15-én került sor Kisinyovban. Az ülésen az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminisztere vett részt.
[type] => post [excerpt] => Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében te... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1778940540 [modified] => 1778936702 ) [title] => Sandu: Ukrajna és Moldova EU-csatlakozása nem szívesség, hanem Európa stratégiai választása [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186452&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186452 [uk] => 186402 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186403 [image] => Array ( [id] => 186403 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg [original_lng] => 93964 [original_w] => 630 [original_h] => 360 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-300x171.jpeg [width] => 300 [height] => 171 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg [width] => 630 [height] => 360 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1778925902:12 [_thumbnail_id] => 186403 [_edit_last] => 12 [views_count] => 429 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 78992259000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 13795 [1] => 2088778 [2] => 15096 [3] => 1201 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-csatlakozás [1] => európai stratégiai érdek [2] => Maia Sandu [3] => Moldova ) ) [4] => Array ( [id] => 183686 [content] =>
Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere ellenezte Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz, hangsúlyozva, hogy Kijevnek végig kell mennie a teljes csatlakozási folyamaton.
A politikust arról is kérdezték, hogy mit gondol Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnökének álláspontjáról, aki szintén nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását.
Sikorski egyetértett ezzel a véleménnyel, kijelentve, hogy Lengyelország álláspontja azonos. Meggyőződése szerint Ukrajnának ugyanúgy végig kell járnia az európai integráció teljes útját, ahogyan azt korábban Lengyelország is megtette.
„Ő azt mondja, ami a mi álláspontunk is. Az Európai Bizottság részéről felmerült a gyorsított tagság ötlete, de ez nem fog megvalósulni. Úgy véljük, Ukrajnának minden feltételt teljesítenie kell, ahogyan nekünk is kellett. És természetesen lesznek nehéz tárgyalási fejezetek, például a mezőgazdaság vagy a közlekedés területén” – mondta a lengyel külügyminiszter.
Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata nem lesz gyors, ugyanakkor stratégiai jelentőséggel bír Európa biztonsága és jóléte szempontjából.
Ezt Berlinben jelentette ki Friedrich Merz német kancellár egy közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Amellett, hogy összeköt bennünket az Oroszország által folytatott jogellenes agresszív háború, közös célunk Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Megértjük, hogy ez nem történhet meg gyorsan és teljes mértékben, de Ukrajna EU-tagsága stratégiailag fontos lépés lesz Európa nagyobb biztonsága és jóléte érdekében
– mondta.
Merz arra is felszólított, hogy Ukrajna „intenzíven” folytassa a reformokat, különösen a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság területén.
Oroszország megpróbálja megakadályozni Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mivel az egész Európa biztonsági garanciája, ezért a blokk tagállamainak egyértelmű dátumot kell kitűzniük Ukrajna tagságára – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök az európai miniszterek előtt mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten és a Perzsa-öbölben mindenki Európa részének tekinti Ukrajnát. Ukrajna hozzájárulását a globális stabilitáshoz pedig Európa hozzájárulásának tekintik. „Akkor miért korlátozott még mindig Ukrajna néhány kulcsfontosságú kérdésben Európa részeként? Ukrajna EU-tagsága a biztonság garanciája: számunkra és Európa számára. A mi potenciálunk – emberi, technológiai, katonai – Európa potenciálja” – mutatott rá.
Az elnök szerint ezért próbálja Oroszország különféle módszerekkel megakadályozni Ukrajna EU-csatlakozását. Kijev viszont már készen áll arra, hogy klasztereket nyisson meg az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokon. „Oroszország erőfeszítéseinek megállításához az a kulcs, hogy egyértelmű dátumot tűzzünk ki Ukrajna csatlakozására. A világos dátum garancia arra, hogy Oroszországot legyőzzük, és mi sikerrel járunk. Kérem, tegyük meg ezt” – szögezte le Volodimir Zelenszkij.
Tarasz Kacska miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy egyes országok meg akarnak győződni arról, hogy minden reform működik, és 10-20 évet várnának, mielőtt Ukrajna csatlakozik az EU-hoz. Ezt a miniszterelnök-helyettes az RBC-Ukrajinának adott interjújában jelentette ki.
„Olyan országok, mint Németország, azt mondják: ez egy szuperfontos történet számunkra, bizalomra van szükségünk. Ezért önök végrehajtják a reformokat, és nekünk pedig feltételes 20 évre van szükségünk, hogy meggyőződjünk abban, minden működik. Ez nem azért van, mert nem akarunk elfogadni benneteket, csak bizalomra van szükségünk” – jegyezte meg Kacska. A miniszterelnök-helyettes szerint a balkáni országok azért csatlakoztak ilyen sokáig az EU-hoz, mert a „háború előtti” módszert úgy építették fel, hogy nem elég reformokat végrehajtani, hanem be is kellett bizonyítani, hogy azok visszafordíthatatlanok.
„Mit tehetünk? Emlékszünk, és mindenki emlékezik arra, hogy amikor Románia és Bulgária csatlakozott az EU-hoz, létrehoztak egy speciális ellenőrzési és hitelesítési mechanizmust (CVM)” – magyarázta Kacska.
Elmondása szerint az Európai Bizottságnak – annak ellenére, hogy Románia már az EU tagja volt – ellenőriznie kellett, hogy Románia mindent megtesz-e, és határozatával korlátozhatta Románia, illetve Bulgária jogait. Ezt most „biztosítéknak” nevezik.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajnának nincs 20 éve arra, hogy várjon, amíg minden „megállapodik”.
„Lehet, hogy túlzok a 20 évvel, legyen 10 év – de számunkra ez egy örökkévalóság. És ezért a biztosítékok mechanizmusa és a CVM egy teljesen normális történet. Azonban nem tárgyalták részletesen. Ezért a média gyakran leegyszerűsíti a helyzetet”, összegezte Kacska.
Ukrajna ezen a héten megkapja az Európai Bizottságtól az összes kritériumot, amelyek teljesítése megnyitja az utat az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt – jelentette ki hétfőn Tarasz Kacska, EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozásért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint kacska kifejtette: „Most úgy alakultak a körülmények, hogy Ukrajna megkapta az összes referenciaértéket, minden klaszterre vonatkozóan. Hármat decemberben. A fennmaradó hármat ezen a héten kapom meg. Vagyis a tárgyalási klaszterek de facto nyitottak. Ez már forradalom a tárgyalási folyamatban” Szerinte a klaszter megnyitásában van egy politikai és egy tényszerű pillanat is. A politikai pillanat az, amikor a 27 tagállam megszavazza. Ez egyfajta politikai „rejtély. A történet lényege, hogy egy kormány képviselője kap egy levelet arról, hogy a tagállamok meghatároztak bizonyos kritériumokat, vagy referenciaértékeket. Az Európai Bizottság pedig már köteles a tagállamok nevében ezekre a referenciaértékekre összpontosítani annak érdekében, hogy lezárhassuk a tárgyalási csoportokat – tette hozzá.
„Decemberben nem volt politikai „rejtély”, de ezeket a referenciaértékeket átadták nekem. Korábban ezt nem tudták megtenni. Ezt egyetlen országgal sem tették meg. Velünk és Moldovával sem, de megtették. És ennek megfelelően tudjuk, mit várnak el tőlünk” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna gyorsan tud az EU felé haladni. Minden, amit Ukrajnától kérnek, reális, és megköveteli a Legfelső Tanács, a kormány és más intézmények normális munkáját.
„Szóval most már csak házi feladatunk van. Továbbhaladunk vele, és ezzel párhuzamosan hozzuk létre ezt a munkacsoportot, és határozzuk meg ezeket a feltételeket. És azután, ha párhuzamosan haladunk, nem lépjük túl a tárgyalási módszertant, ami nagyon fontos az EU számára. Olyan módon lerövidítjük az utat, hogy a 2027. évben alá lehessen írni magát a csatlakozási szerződést” – tette hozzá Tarasz Kacska.
Izland augusztus 29-én népszavazást tart, hogy lefektesse az alapokat az Európai Unióhoz való esetleges csatlakozáshoz egy későbbi időpontban – jelentette a Bloomberg. A kiadvány megjegyezte, hogy a szigetország szorosabb kapcsolatokat épít Európával.
Az izlandiak döntenek majd arról, hogy folytatják-e az EU-tagsági tárgyalásokat –jelentette ki Thorgerdur Katrin Gunnarsdottir külügyminiszter.
Az észak-atlanti ország felgyorsítja az együttműködést európai partnereivel, miután a geopolitikai változások, köztük Donald Trump elnök vámtarifái, az Egyesült Államokat kevésbé megbízható partnerré tették.
„Izland érdeke a szavazás felgyorsítása” – mondta Gunnarsdottir. A jelenlegi, Európa-párti szociáldemokraták vezette kormány azt ígérte, legkésőbb 2027-ig megtartja a népszavazást. Az elmúlt néhány év közvélemény-kutatásai többsége az ország EU-tagságának támogatottságát 40% körülinek mutatta, bár egyes felmérések a szavazók közel felét bizonyították.
Az izlandiak arról döntenek, hogy folytatják-e az EU-csatlakozási tárgyalásokat, amelyek 2009-ben kezdődtek a sziget bankrendszerének összeomlása után, de 2015-ben elnapolták. Ha a javaslatot jóváhagyják, és az EU-csatlakozási tárgyalások lezárulnak, az izlandiak másodszor arról szavaznak, hogy közvetlenül csatlakoznak-e a kereskedelmi blokkhoz.
Izlandnak már van hozzáférése az EU belső piacához, más nem EU-s országokkal, Norvégiával, Svájccal és Liechtensteinnel együtt. A tagság Izlandot számos olyan szabadkereskedelmi megállapodás részesévé tenné, amelyeket az EU a világ minden tájáról kötött, ami az ország számára előnyös lenne.
De vannak vitatott kérdések is, beleértve a sziget halászati vizeinek ellenőrzését – amely kulcsfontosságú iparág a kis országban, a turizmus és az alumíniumgyártás mellett.
