Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy országa nem fog beleegyezni Ukrajna csatlakozásába az Európai Unióhoz, ha Kijev nem hagy fel számos történelmi személyiség dicsőítésével – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a miniszter Polsat News tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna komoly problémákkal néz majd szembe az Európai Unióhoz való csatlakozás során, ha az ország továbbra is nemzeti szimbólumként használja az OUN-t és az UPA-t. „Nekünk (az EU-ban – a szerk.) nem szabad piedesztálra emelnünk azokat, akik tönkreteszik az európai együttműködést. Banderával Ukrajna nem fog csatlakozni az Európai Unióhoz. Senki sem fogja megmondani nekünk, hogyan szavazzunk arról, hogy ez vagy az az ország csatlakozzon az Európai Unióhoz” – mutatott rá.
Kosiniak-Kamysz egyetértett a műsorvezető azon feltételezésével is, hogy vannak bizonyos erők Kijevben, amelyek nem akarják, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz. Azt is megjegyezte, hogy minden országnak szigorú követelményeket kell betartania az EU-hoz való csatlakozáskor, különösen a történelmi emlékezet kérdésében. Szerinte a blokkon belüli együttműködés nem épülhet azon személyek vagy mozgalmak dicsőítésére, akik fájdalmat, viszolygást okoznak, és hazugságokat terjesztenek a szomszédos országokról.
Izlandnak az Európai Unió tagjává kellene válnia, hogy fejlessze gazdaságát, versenyezzen a nagyobb kereskedelmi partnereivel, és ellenálljon a konkurenciának az Északi-sarkvidéken – jelentette ki Dadi Mar Kristoffersson pénzügyminiszter a Reutersnek adott kommentárjában, írta a Jevropejszka Pravda.
Az északi ország augusztus 29-én népszavazást tart az EU-csatlakozási tárgyalások újraindításáról, amelyeket 2015-ben függesztettek fel, amikor az euroszkeptikusok hatalomra kerültek.
„Úgy gondolom, hogy a tagság jól szolgálja mind gazdasági, mind biztonsági érdekeinket. Egy kis, nyitott gazdaság alapvető értékei mindig a szabad kereskedelem és a szabályokon alapuló rend lesznek, mert nincs lehetőségünk erőszakkal megvédeni az érdekeinket” – mondta a pénzügyminiszter, a tárgyalások újraindítását szorgalmazó Liberális Reformpárt tagja.
Kristoffersson kijelentette, hogy az 1951-es kétoldalú védelmi megállapodás az Egyesült Államokkal és a NATO-tagság továbbra is Izland biztonságának alapját képezi. De, elmondása szerint, Donald Trump amerikai elnök fenyegetései Grönland megvásárlásával kapcsolatban bizonyos mértékig megváltoztatták ezt a számítást. A miniszter megjegyezte, hogy az Egyesült Államok úgy véli, befolyási övezete túlmutat Izlandon és Grönlandon.
A Grönland körüli patthelyzet az utóbbi évek egyik legélesebb transzatlanti konfrontációját váltotta ki, az EU nagyszabású gazdasági intézkedésekkel fenyegette meg Washingtont.
Ukrajna és Moldova hétfőn Luxemburgban hivatalosan is megkezdi az európai uniós csatlakozási tárgyalások első szakaszát – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az EU magas rangú tisztviselői, valamint Ukrajna és Moldova miniszterei hivatalosan is megkezdik a tárgyalásokat az „első klaszterről” – az EU jogállamisági és demokrácia fejezeteiről. Ez megnyitja az utat a tárgyalások előtt más területeken is: az egységes piac, a környezetvédelem, a gazdaság- és szociálpolitika terén. Ez azután vált lehetővé, hogy az áprilisi magyar választások új kormányt juttattak hatalomra, és múlt pénteken az EU tagállamai egyhangúlag megállapodtak az első klaszter megnyitásáról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatban méltatták „a két ország által tanúsított elszántságot, bátorságot és kemény munkát”. Volodimir Zelenszkij elnök válaszul kijelentette: „Ukrajna mindent megtesz, ami szükséges, és fontos, hogy az EU is tartsa a szavát. Az első fejezetcsoport megnyitása jelentős politikai és erkölcsi támogatást jelent államunk és népünk számára.”
Az EU tisztviselői szerint kellő akarattal Ukrajna körülbelül négy év alatt befejezheti a technikai tárgyalásokat. Ugyanakkor elismerik, hogy a tagságról szóló végső döntés politikai – a csatlakozáshoz az országnak több ezer európai törvényt kell elfogadnia, és az összes EU-tagállam egyhangú jóváhagyását kell megszereznie.
Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború befejezése után lehetségesek, és nem jöhet szóba a Kijevre vonatkozó semmilyen egyszerűsített eljárás sem – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Pellegrini Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Pellegrini az észak-macedón elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján tette az idézett kijelentést. A szlovák elnök szerint a fő prioritásnak továbbra is az ukrajnai háború diplomáciai lezárásának kell lennie. Véleménye szerint csak egy igazságos béke elérése után lehet továbblépni Kijev európai uniós tagsága felé az érdemi tárgyalásokkal.
„A prioritásnak az ukrajnai konfliktus diplomáciai úton történő lezárásának kell lennie, ennek kell lennie a fő feltételének azoknak a tárgyalásoknak, amelyek valódi lépésekről szólnának, amelyek közelebb vinnék Ukrajnát az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz” – hangsúlyozta Pellegrini.
A szlovák elnök ugyanakkor ellenezte Ukrajna számára a kivételeket vagy a gyorsított csatlakozási mechanizmusokat. A szlovák elnök hangsúlyozta, hogy a háborút nem szabad arra alapozni, hogy más tagjelölt államokhoz képest különleges feltételeket biztosítsanak. Véleménye szerint a Nyugat-Balkán országai évek óta komplex reformokat hajtanak végre, és hosszú utat tettek meg az EU-ig, így a szabályok Ukrajna érdekében történő megváltoztatása negatív jelzés lenne a régió számára.
„Egyetlen ország sem, bármilyen nehéz helyzetben is legyen, nem részesülhet semmilyen előnyben pusztán ebből a helyzetből, például egy háborúból adódóan, összehasonlítva a Nyugat-Balkán országaival, amelyek valóban hosszú és nehéz reformutat jártak be” – tette hozzá Pellegrini. Azt is kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna társult vagy részleges tagságát az Európai Unióban. Hangsúlyozta, hogy a bővítési eljárásnak egyértelmű szabályai vannak, amelyeket minden jelöltnek kivétel nélkül be kell tartania.
Ha Ukrajna a jövőben valaha is teljesíti ezeket a szabályokat és feltételeket, Szlovákia támogatni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető útján, de Szlovákia nem fogja támogatni az ilyen megszorításokat és valakinek mások kárára történő bármilyen előnyét
– magyarázta a szlovák elnök.
A szlovák vezető kétségét fejezte ki az EU háborúban álló állam rovására történő bővítésének lehetőségével kapcsolatban. „El sem tudom képzelni, hogy az Európai Unió egy olyan ország rovására terjeszkedjen, amely jelenleg háborúban áll az Orosz Föderációval, amelyet az megtámadott, mert ez azt jelentené, hogy a háborút az Európai Unión kívülről a határain belülre helyeznénk át” – mutatott rá Peter Pellegrini.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentette, hogy az Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború befejezése után lehetségesek, és nem jöhet szóba a Kijevre vonatkozó semmilyen egyszerűsített eljárás sem.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1780433160
[modified] => 1780424758
)
[title] => Az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások csak a háború után kezdődhetnek el – szlovák elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=188057&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188057
[uk] => 188063
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 122609
[image] => Array
(
[id] => 122609
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg
[original_lng] => 50094
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/3838820.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1780418061:2
[_thumbnail_id] => 122609
[_edit_last] => 5
[views_count] => 937
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 964780385001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 47
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Vélemények
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 5842
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => Peter Pellegrini
[2] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 187995
[content] =>
Korábban történhet meg a vártnál a következő lépés Ukrajna uniós csatlakozása ügyében – írja a Kyiv Independent.
Mindenki azon dolgozik, hogy június 15-én nyissák meg az elsőt a hat úgynevezett „bővítési klaszter” közül.
Két tagállam diplomatái június 1-jén elmondta a Kyiv Independentnek, hogy a cél az, hogy június 15-én Luxemburgban, az EU külügyminiszterek ülésének margóján rendezzék meg a kormányközi konferenciát, amelyen hivatalosan megtörténik a bővítési klaszterek megnyitása. Ha ez nem sikerül, akkor még június 16-án is megtarthatják, szintén Luxemburgban, az európai miniszterek találkozója mellett. A korábbi tervek szerint ez a következő lépés valószínűleg június 16. és 18. között várható volt.
Akár június 15-én, akár 16-án történik meg a klaszterek megnyitása, az azt jelentené, hogy az EU teljesítette azt a célját, hogy ezt Ciprus hat hónapos uniós tanácsi elnökségének végéig megtegye, és lehetőséget ad az uniós vezetőknek, hogy június 18-i csúcstalálkozójukon ünnepeljenek Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A Friedrich Merz német kancellár által Ukrajna EU-csatlakozására javasolt különleges státusz a legjobb ötlet azok közül, amelyeknek esélyük van a tagállamok jóváhagyására, és előnyöket biztosít Ukrajnának, nem pedig olyan kockázatokat, mint amilyeneket ebbe a javaslatba beleképzelnek – jelentette ki pénteken Heiko Thoms, Németország ukrajnai nagykövete az Ukrajinszka Pravda hírportálnak adott interjújában.
A német nagykövet azzal érvelt, hogy Merz kancellár levelének kritikája, amelyben Ukrajna különleges státuszát javasolja az EU-hoz való teljes csatlakozása előtt, néha a kancellár szándékainak félreértésével függ össze. „Itt szeretném nagyon világosan kijelenteni: a Németország által Ukrajnának tett javaslat a legkonkrétabb javaslat az integráció formátumát illetően, amely valaha is az EU-ban tárgyalóasztalon volt. És ez valószínűleg a legjobb javaslat, amelyet a közeljövőben Ukrajnával kapcsolatban meg fognak vitatni” – hangsúlyozta.
Thoms rámutatott, hogy Berlin Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozását szorgalmazza, Merz javaslata pedig ezt a folyamatot kívánja felgyorsítani, és további lehetőségeket biztosítani Ukrajna számára arra, hogy már a csatlakozás előtt képviseltethesse magát Brüsszelben. „Ez nem másodrangú tagság. Ez nem egy átmeneti státusz, amely később állandóvá válik. Inkább egy további ajánlat Ukrajna számára a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton” – emlékeztetett.
A német diplomata elutasította azokat a félelmeket is, hogy e gondolat megvalósítása következtében Ukrajna a „féltag” státuszban ragadhat. Szerinte Merz javaslata csak bővíti Ukrajna lehetőségeit az EU-hoz vezető „szokásos” úton. „További előnyöket, a tagság jeleit kapja anélkül, hogy a csatlakozásra kellene várnia. Most azonnal! És egyetlen más tagjelölt országnak sem lesz ilyen lehetősége” – biztosított.
A nagykövet szerint a különleges státusz azonnal életbe léphet, amint minden tagállam egyetért ezzel az elképzeléssel – és feltéve, hogy azt a hivatalos Kijev is támogatja. „És hadd hangsúlyozzam: (…) nem előre eldöntött tény, hogy minden EU-tagállam biztosan egyetért ezzel a német javaslattal. Nem, nekünk, Németországnak és Ukrajnának továbbra is együtt kell működnünk a jóváhagyásán. Németország kötelességének érzi, hogy ezt megtegye” – jegyezte meg Heiko Thoms.
Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében tett stratégiai választás, jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának miniszteri ülésének megnyitóján Kisinyovban, közölte az Ukrinform tudósítója.
„Moldova, Ukrajnához hasonlóan, azzal vívta ki helyét, hogy nehéz körülmények között az európai utat választotta, és ezt a választást könyörtelenül megvédte. Nem kérünk rövidebb utakat. Tiszteletben tartjuk a tényeken alapuló folyamatot, és elvégezzük a munkát. De reméljük, hogy ezt a munkát elismerik és jutalmazzák” – hangsúlyozta Sandu.
Megjegyezte, hogy az EU történelmileg nem várt el „tökéletességet” a tagjelölt országoktól, hanem az európai család tagságát ajánlotta fel, amely a demokratikus átalakulás eszközévé vált.
„Az Európai Unió nem várt el tökéletességet, hanem tagságot ajánlott fel – és ez a tagság tette meg a többit. Ugyaneznek kellene történnie ma is. Ezt az elvet Ukrajnára, a Nyugat-Balkánra és Moldovára is alkalmazni kell – nem nekünk tett szívességként, hanem stratégiai választásként” – mondta a moldovai elnök.
Sandu beszédében azt is kijelentette, hogy az autoritarizmus ma már nemcsak az egyes államokon belül jelenik meg, hanem külföldre is exportálódik, támadva az intézményeket, a választásokat és magát a nyílt demokratikus társadalmak életmódját. Szerinte a szólásszabadság az embereknek szól, nem pedig a hamis propagandakampányoknak.
„A szólásszabadság az embereké. Nem a hamis fiókok vagy a bothadseregek szólásszabadsága. Nem a Telegram-on szervezett propagandakampányok szabadsága. És nem is a Kreml verőlegényeinek szólásszabadsága” – hangsúlyozta Sandu.
Egyben felszólított egy jogi eszköz létrehozására a külföldi manipuláció és beavatkozás ellen, hangsúlyozva, hogy a „puha jog” nem biztosít kellően stabil alapot a nemzetközi együttműködéshez. És minden olyan demokrácia, amely kívül esik az európai családon, sebezhetőség, amelyet a romboló erők megpróbálnak kihasználni.
„Ahol az európai projekt gyökeret vert, ott virágzott a demokrácia. Ahol nem, ott továbbra is fennállt az árnyék. És a kettő között ott vannak a szürke zónák. És ezekben a szürke zónákban sajnos mások döntenek a sorsunkról”, jelentette ki Moldova elnökasszonya.
Emlékeztetőül, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 135. miniszteri ülésére május 15-én került sor Kisinyovban. Az ülésen az Európa Tanács 46 tagállamának külügyminisztere vett részt.
[type] => post
[excerpt] => Moldova, Ukrajnához hasonlóan, nehéz körülmények között az európai utat választva és ezt a választást továbbra is védve vívta ki helyét Európában, az EU-bővítés pedig nem a tagjelölt országoknak tett szívesség, hanem Európa biztonsága érdekében te...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778940540
[modified] => 1778936702
)
[title] => Sandu: Ukrajna és Moldova EU-csatlakozása nem szívesség, hanem Európa stratégiai választása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186452&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 186452
[uk] => 186402
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 186403
[image] => Array
(
[id] => 186403
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[original_lng] => 93964
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990-300x171.jpeg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/630-360-1777205882-990.jpeg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1778925902:12
[_thumbnail_id] => 186403
[_edit_last] => 12
[views_count] => 990
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 78992259000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13795
[1] => 2088778
[2] => 15096
[3] => 1201
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EU-csatlakozás
[1] => európai stratégiai érdek
[2] => Maia Sandu
[3] => Moldova
)
)
[8] => Array
(
[id] => 183686
[content] =>
Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere ellenezte Ukrajna gyorsított csatlakozását az Európai Unióhoz, hangsúlyozva, hogy Kijevnek végig kell mennie a teljes csatlakozási folyamaton.
A politikust arról is kérdezték, hogy mit gondol Magyar Péter, Magyarország leendő miniszterelnökének álláspontjáról, aki szintén nem támogatja Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását.
Sikorski egyetértett ezzel a véleménnyel, kijelentve, hogy Lengyelország álláspontja azonos. Meggyőződése szerint Ukrajnának ugyanúgy végig kell járnia az európai integráció teljes útját, ahogyan azt korábban Lengyelország is megtette.
„Ő azt mondja, ami a mi álláspontunk is. Az Európai Bizottság részéről felmerült a gyorsított tagság ötlete, de ez nem fog megvalósulni. Úgy véljük, Ukrajnának minden feltételt teljesítenie kell, ahogyan nekünk is kellett. És természetesen lesznek nehéz tárgyalási fejezetek, például a mezőgazdaság vagy a közlekedés területén” – mondta a lengyel külügyminiszter.
Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata nem lesz gyors, ugyanakkor stratégiai jelentőséggel bír Európa biztonsága és jóléte szempontjából.
Ezt Berlinben jelentette ki Friedrich Merz német kancellár egy közös sajtótájékoztatón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Amellett, hogy összeköt bennünket az Oroszország által folytatott jogellenes agresszív háború, közös célunk Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Megértjük, hogy ez nem történhet meg gyorsan és teljes mértékben, de Ukrajna EU-tagsága stratégiailag fontos lépés lesz Európa nagyobb biztonsága és jóléte érdekében
– mondta.
Merz arra is felszólított, hogy Ukrajna „intenzíven” folytassa a reformokat, különösen a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság területén.
